Lázár János (Fidesz) kategória bejegyzései

6392/37 A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról

Irományszöveg

Lázár János (Fidesz) Gulyás Gergely (Fidesz) Harrach Péter (KDNP) Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)


Forrás »

Lázár János (Fidesz) napirend előtti felszólalás

Lázár János (Fidesz)

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy Jávor Benedek képviselőtársam is, sok mindenki más szóba hozta: az elmúlt napok talán legfontosabb, Magyarországot érintő döntése az Európai Bizottság döntése, illetve ajánlása, amely a kohéziós alapokkal kapcsolatos szankciókat tartalmaz. Akár Apor Vilmosra is lehetne hivatkozni, hiszen az előbb Rétvári államtitkár úr a hazáért, a nemzetért és a meggyőződésért való kiállás példaképeként említette Apor Vilmos vértanú püspököt, és csak azt tudom mondani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciója a mai napon azt a döntést hozta, hogy maximálisan támogatja a kormányt abban, hogy álláspontunkat megvédje a következő napokban és a következő hetekben azokon a brüsszeli tárgyalásokon, amelyek előttünk vannak.

Először is azért, mert mi úgy gondoljuk, hogy minden magyar honfitársunk az Európai Uniónak egyenlő polgára. Tegyük fel azt a kérdést, hogy az Európai Bizottság tulajdonképpen kit képvisel. Amikor Magyarország ellen dönt, akkor a brüsszeli bürokrácia kinek az érdekeit képviseli, mikor az Európai Unió polgárait kívánja büntetni? Kinek az érdekében jár el, kinek a meggyőződéséből dönt, kinek az érdekeit és értékeit próbálja érvényesíteni, amikor egy tízmilliós ország polgárait bünteti pártállástól függetlenül, csak azért, mert az elmúlt években megpróbálták helyrehozni mindazt, amit örökül 2010-ben kaptak?

Azt gondolom, hogy rendkívül igazságtalan, rendkívül méltánytalan döntés született, amely nem felel meg az európai uniós eljárási szabályoknak, nem fair és nem sportszerű. Meggyőződésem szerint részérdekeket szolgál, meggyőződésem szerint az Európai Unió döntése nyomásgyakorlás. Meggyőződésünk szerint csoportérdekeket szolgál, és nem minden magyar honfitársunk érdekeit, ráadásul az a hitünk, hogy Brüsszel az Európai Unió állampolgárainak felel, nem lehet az Európai Unió állampolgáraitól független bürokrácia, amely egy elszabadult hajóként bolyong Európa tengerén, és időnként ott árt, akinek tud.

Az a meggyőződésünk, hogy a brüsszeli Bizottságnak Magyarország érdekeit is kell szolgálnia, és minden magyar választópolgár érdekeit is kell szolgálnia. (Dr. Józsa István: Orbán ezt kérte!) Ami pedig a valóságot illeti, szocialista képviselőtársaim számára különösen érdekes lehet az, hogy a bűn kié, ami miatt ez a helyzet előállt. Elsősorban a 2004-2010 közötti kormányé a bűn, a büntetés pedig minden magyar honfitársunké. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból. – Taps, közbeszólások a kormánypártok soraiban: Így van!) Az a meggyőződésünk, tisztelt képviselőtársaink, hogy az Európai Unió súlyos hibát követ el (Simon Gábor: Nagyon nagy a baj!) , amikor a magyar honfitársaink, a magyar adófizetők áldozatvállalását nem akceptálja.

(14.00)

Igenis áldozatvállalások kellettek ahhoz, hogy Magyarországon 2011-ben a költségvetési hiány 3 százalék alatt legyen, és hogy 3 százalék alatt lesz a hiány, ezt Brüsszel mondja.

Honnan indultunk, képviselőtársaim?! 2006-ban a szocialisták meghamisították a hiányt, és Brüsszel buktatta le őket, hiszen lejelentették az alacsony hiányt, amely 7-10 százalék között volt. (Tóbiás József: Bíróság mondta ki. – Dr. Józsa István: Bíróság mondta ki, hogy nem így volt.) Önök becsapták Brüsszelt, önök hazudtak Brüsszelnek, ugyanakkor 2004 óta a szocialistáktól Brüsszel azt látta, hogy Magyarországnak puhány vezetői vannak, egy puha Magyarországgal kell tárgyalniuk. Önök eljátszották Magyarország hitelét, és a nemzeti érdekeket puhán képviselték. (Dr. Simon Gábor: Végre egy kemény hang!) Ezért jutottunk oda, hogy Brüsszel bármit megtehet velünk, azt képzelik, hogy fölmoshatják velünk a padlót; ez a szocialisták bűne. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! – Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Az a meggyőződésünk, hogy az önök megbocsáthatatlan és súlyos következményekkel járó szervilizmusa és mások európai uniós zászlót égető magatartása között igenis van olyan út, amely hatékonyan képes képviselni a nemzeti érdeket. (Moraj az ellenzéki padsorokban.) Ezért biztatjuk arra a kormányzatot, hogy álljon ki a gazdasági döntéseink mellett. Legyen világos, hogy ha Magyarországon 3 százalék alatt van 2011-ben a költségvetési hiány, és 2012-ben is képesek leszünk ezt a számot tartani, akkor kérdezzük, hogy vajon más országokra ugyanezek a szabályok miért nem vonatkoznak. Miért csak épp egy kelet-európai tagállamot próbálnak büntetni, és más országoknál ezt a szankciót miért nem alkalmazza ilyen következetesen az Európai Unió?

Hogy lehet az, hogy Magyarország gazdasági növekedésben megelőzi az Európai Unió átlagát, hogy lehet az, hogy hiányban a hetedikek vagy a nyolcadikak vagyunk a sorban, és még húszan kullognak utánunk, és mégis nekünk jár a büntetés? Ideje volna világosan beszélni, és tisztán beszélni, hogy kinek az érdekeit sérti a magyar gazdaságpolitika, ki az, akinek az érdekeit a magyar gazdaságpolitika ilyen mértékben sérti. (Dr. Józsa István: Diktatúra!) Én azt gondolom, hogy nem puha kormányra, hanem egy kemény és határozott föllépésre van szükség, képviselni kell Magyarország érdekeit, és a gazdaságpolitikánknak érvényt és elismerést kell szerezni.

A parlamenti pártok közül a Fidesz képes arra, hogy ebben a kormányt támogassa (Dr. Józsa István: És a KDNP?) , és elvárjuk, hogy mindent tegyen meg a nemzet képviselete érdekében, és ha tisztességes, becsületes magyar emberek ülnek a másik oldalon, ők is ugyanezt fogják tenni reményeim szerint. (Taps a kormányzó pártok soraiban. – Dr. Józsa István: Harcra fel!)

Videó »

Forrás »

K/6034 Lehetséges-e, hogy a kormányhivatalok szervezésében történő közigazgatási továbbképzések lebonyolítása, – tekintettel arra, hogy a képzéseket az államigazgatás keretén belül végzik ? az államigazgatási érdekkörön belül dolgozó közalkalmazottak és köztisztviselők részére ingyenes legyen?

Irományszöveg

Lázár János (Fidesz)


Forrás »

Lázár János (Fidesz) előadói válasz

Lázár János (Fidesz)

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Csak rögzíteni szeretném Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam és mások felvetésére, hogy a ház-, illetve a levezető elnök az alkotmányügyi bizottság délelőtti döntésének megfelelően járt el, és terjesztette elő a szavazás menetét és rendjét. Erről az alkotmányügyi bizottság döntést hozott, és ezt Salamon László képviselőtársam megerősítette itt az előbbiek folyamán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem érdemes a törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosítókról szóló döntés előtt néhány alapkérdést azért mégiscsak tisztázni, ami valószínűleg az általános vitában még nyitva maradt.

(19.20)

Az a kérdés, hogy azok, akik támogatják elvileg ennek a törvénynek a meghozatalát vagy a kérdés újraszabályozását, egyetértenek-e abban, hogy ma Magyarországon egy 18 év alatti fiatal ma este például, ha bemegy Pest környékén egy nagy multinacionális áruházba, akkor minden gond nélkül, lényegében minden gond és szankció nélkül jut alkoholhoz és jut cigarettához. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ez a magyar valóság ma. Én meghallgattam önöket nagy tisztelettel, arra kérem a Jobbik frakcióját, tekintettel arra, hogy azt föltételezem, hogy a szabályozási szándékban nincs közöttünk különbség, kérem, hallgassanak meg, hogy mi mit javaslunk.

Tehát azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy Budapest környékén a nagyon nagy áruházakban éjszaka – vagy akár délelőtt is – egy 18 év alatti fiatal minden gond nélkül cigarettához és alkoholhoz juthat. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Ennek a megakadályozása több eszközt igényel. Talán észrevették, hogy a nemdohányzók védelmében Európában az egyik legszigorúbb törvényt és törvénymódosítási csomagot fogadtuk el az elmúlt két esztendőben – nem kis társadalmi vitákat kiváltva -, szándékaink szerint még a maximális célt nem elérve. Egyébként, hogyha Göndör képviselőtársam álláspontja szerint néhány hónapra valahol nem lehet cigarettát kapni Magyarországon, az én szívem nem fog megszakadni, tehát valószínűleg ebben nem mindenkivel értünk egyet.

Tehát ez az Országgyűlés, sok esetben az önök támogatásával, a nemdohányzók védelmében és a fiatalok dohányzásának visszaszorítása érdekében történelmi lépéseket tett meg és hozott meg, amelyben, úgy gondolom, pártállástól függetlenül minden képviselőtársam részt vett. Nagyon csodálom, hogy az elhangzott érvek, amelyek itt a vitában – az általános vitában, a részletes vitában és most itt a záróvitában – elhangoztak, valahogy egybecsengenek a nagy multinacionális kereskedőházak kritikáival. Vajon ez hogyan lehetséges? Vajon hogyan lehet, hogy amikor a multinacionális kereskedőházak akár diplomatákon keresztül is próbálják befolyásolni a magyar törvényhozást, akkor ezeket a kritikákat visszahallom az ellenzék soraiból? Az LMP kritikája tipikusan egy ilyen észrevétel volt, hogy a szocialistákról ne is beszéljünk. (Göndör István: Én a nemdohán y zókat képviselem.)

Valahogy ez számomra nagyon érdekes, mert azt gondolom, hogy a szabályozás egyik eszközével mindenki egyetérthet. Amellett, hogy megpróbálunk mindent megtenni annak érdekében, hogy a dohányzást visszaszorítsuk, megkíséreljük azt is, hogy a kereskedelmi játékszabályokat újraalkossuk. Ennek egyik fontos eszköze a kereskedelem újraszabályozása, szigorítása, ellenőrzése. Én eddig az összes magyar hatóságtól – a minisztériumokat is beleértve – azt a kritikát kaptam, hogy a fiatalkorúak védelmében előterjesztett dohánykereskedelmi törvényjavaslat túl szigorú, túl erős kontrollt és túl nagy védelmet jelent, Európában az egyik legkeményebb fiatalokat védő szabály lesz, a szülők felelősségét is sok esetben megállapítva és kikényszerítve. Azt gondolom, ez nem szégyellnivaló, hanem erre mindenki, aki meg fogja szavazni a módosító indítványokat, büszke lehet. Ezt szeretném kérni mindenkitől, hogy a fiatalok védelmében ezt tegye meg.

Ne legyen kétségük, képviselőtársaim, hogy ez a törvény valóban a fiatalok védelmén túl a magyarországi dohány-kiskereskedelem újraszabályozását jelenti, ami egyébként működik Franciaországban, működik Spanyolországban, működik Olaszországban, működik Romániában és kiválóan működik Ausztriában, mint ahogy más országokban is a dohány-kiskereskedelem állami monopóliumnak számít. Nincs a szabályozásnak egyetlenegy olyan sora sem, amely az Európai Unió valamelyik országában ne működne. Teszem fel a kérdést: persze hogyha ez máshol működik, akkor nálunk miért ne működhetne? Kinek áll valóban érdekében, hogy az elmúlt négy hónapban mindent elkövessen, hogy ez a törvény ne szülessen meg, és megpróbál nyomást gyakorolni a törvényhozás különböző eszközeivel?

Szeretném megjegyezni, hogy megvitathatja természetesen az Alkotmánybíróság majd ennek a törvénynek az elfogadási menetrendjét, de fölhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványok mindegyike annak a társadalmi vitának az összegzése, amely az elmúlt két hónapban folyt le, és önök a Házszabály módosításakor elismerték, hogy létezik olyan helyzet, amikor igenis a társadalmi észrevételeket be kell építeni a törvényjavaslatba, és erre lehetőséget kell biztosítani. A Házszabály zárószavazás előtti módosítókra vonatkozó átalakítása ezt a célt szolgálta, és ennek maximálisan megfelelünk, az Alkotmánybíróság döntését is figyelembe véve.

Szeretném kérni az önök támogatását tehát ahhoz, hogy a magyar fiatalok, akik célközönségei a dohányiparnak és a dohánykereskedelemnek, nagyobb védelemben részesüljenek, és valóban az az 500 milliárdos piac végre magyar kézbe kerüljön, mindennel együtt, és magyar családok gyarapodjanak és tudjanak megélni ebből. Ez tízezer magyar család számára jelentheti a megélhetést, ami mégiscsak negyvenezer ember. Sajnálom, aki ezt nem támogatja, és javaslom az Országgyűlésnek, hogy támogassa a törvény megvalósítását célzó módosító indítványokat.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok sora i ban.)

Videó »

Forrás »

Lázár János (Fidesz) ügyrendi kérdés

Lázár János (Fidesz)

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is a leghatározottabban szeretném visszautasítani, hogy akár a kormánypártok, akár a kormánypártok által támogatott kormány bármilyen nemzeti törvényhozási ügyben megfutamodna Brüsszelt illetően. A leghatározottabban szeretném visszautasítani. (Moraj az ellenzéki pártok soraiból. – Taps a kormánypárti padsorokban.) Az elmúlt két hónap éppen arról szólt, tisztelt képviselőtársaim (Zaj. – Az elnök csenget.) , az elmúlt két hónap éppen arról szól, hogy a nemzeti érdek képviseletét hogyan tudjuk ellátni az Európai Unión belül. A legjobb lelkiismeretünk és a legjobb tudásunk szerint mindent megtettünk (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból: Ügyrend! Ügyrend!) ennek érdekében, ezért javaslom azt, hogy amit a Ház vezetése és a levezető alelnök előterjesztett, ezt támogassák a képviselőtársaim.

Miről van szó? Az Európai Unió alapokmányából következnek azok az irányelvek, amelyek bizonyos témában a zárószavazás előtt kötelezővé teszik a notifikációs eljárást, és ez így volt az elmúlt években minden egyes esetben. Arra törekedtünk – szeretném világossá tenni az álláspontunkat, ha megengedik, ügyrendi és tartalmi tekintetben -, hogy a törvény parlamenti vitáját a mai napon lezárjuk, minden tartalmi észrevételre, kifogásra, véleményre, amelyet különböző érdekcsoportok terjesztettek elő a Házon belül, reflektáljunk, és minden kérdést eldöntsünk. A zárószavazás előtti módosító indítványok, amelyekről a házelnök, a levezető elnök felteszi majd a kérdéseket, minden ilyen indítványra választ adnak. Egyetlenegy szavazás maradt hátra, a zárószavazás, amely az Európai Unió vonatkozó irányelvei alapján csak és kizárólag a notifikációs eljárás lefolytatása után lehetséges.

Ezért azt javaslom a képviselőtársaimnak, hogy a módosító indítványokat szavazzák meg, illetve arról döntsenek, hogy a törvény vitáját lezárhassuk, és Brüsszel számára az álláspontunkat világossá tehessük. Amíg nincs a törvény vitája tartalmi értelemben lezárva, addig nincs mivel Brüsszel elé állni, és a törvényt megmérettetni. Így is lesz, a küzdelmünk bőségesen elegendő annak érdekében, hogy a magyar fiatalkorúakat megvédjük a multinacionális cégek dohánypolitikájától és kereskedelmi politikájától, és a nemzeti érdeket képviselve minél több magyar család számára biztosítani képesek legyünk annak érdekében, hogy a dohány-kiskereskedelemben részt vegyenek.

Én arra kérem önöket, hogy ha az esküjükhöz híven járnak el, ebben a törekvésünkben támogassanak bennünket. Azt javaslom az elnök úrnak, hogy az eredeti indítványnak megfelelően módosító indítványokról döntsön és a zárószavazás elhalasztásáról. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

5281/67 A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről

Irományszöveg

Lázár János (Fidesz)


Forrás »

5273/20 A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról

Irományszöveg

Lázár János (Fidesz) Dr. Horváth Zsolt (Veszprém) (Fidesz) Dr. Gruber Attila (Fidesz) Dr. Budai Gyula (Fidesz) Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) Kozma Péter (Fidesz) Dr. Varga István (Fidesz) Dr. Vas Imre (Fidesz) Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz)


Forrás »

Lázár János (Fidesz) előadói válasz

Lázár János (Fidesz)

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Először is szeretném megköszönni minden képviselőtársamnak, hogy részt vett a vitában, és kritikáival, észrevételeivel hozzájárult ahhoz, hogy nézetünk szerint egy új és a számunkra előírt és magunk vállalta kötelezettségeknek megfelelő választójogi törvény szülessen.

Mi az, amit az Országgyűlés maga vállalt? Egyhangú döntés született arról, hogy kisebb palament legyen 2014-ben Magyarországon. Ehhez nyilvánvaló, hogy új választójogi törvényre is szükség van, ezt az országgyűlési képviselők maguk vállalták. Mi az, ami számunkra kötelesség? 2011. december 31-éig az Országgyűlésnek meg kell alkotnia azt az új jogszabályt – az Alkotmánybíróság döntése értelmében -, amely a választókerületek határait újraszabja, arányosabbá és igazságosabbá teszi.

A mai napon az Országgyűlés a saját maga által vállalt kötelezettséget is teljesíti, és a 2014-es országgyűlési választások tekintetében egy új választójogi törvényt alkot, másrészről pedig úgy gondolom, hogy az alkotmánybírósági döntést is hosszú évek után végre arányos és igazságos döntést hozva teljesíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában nagyon sokszor fölmerült, hogy vajon igazságos-e az új választójogi rendszer. Sajnos vannak közöttünk, illetve jelen pillanatban nincsenek közöttünk azok a képviselőtársaink, akik a párbeszéd helyett inkább a tiltakozásnak egy speciális formáját választották, amit a többségi frakció nevében nagyon sajnálok, akár az MSZP-s, akár az LMP-s képviselőkről legyen szó; azt gondolom, hogy sokkal értelmesebb a parlamentben lefolytatni a parlamenti vitákat és a törvényhozással kapcsolatos vitákat, mint a tiltakozásnak ez a formája. Ráadásul a Szocialista Pártnak az a viselkedése, amit ma tanúsított, azt juttatja eszembe, hogy ha nem olyan demokrácia van, amilyet ők akarnak, akkor nincs demokrácia. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úgy van!) Tehát ha nem a szocialisták irányítják az országot, akkor azonnal megszűnik a demokrácia Magyarországon, és más elképzelés nem érvényesülhet, ami a demokráciát illeti, vagy más hatalom nem lehet demokratikus, csak a Szocialista Párt, vagy ahogy régen mondták, csak az MSZMP hatalma származhatott a néptől, más demokrácia elképzelhetetlen Magyarországon. Ez elég sajátos megközelítés, és azt gondolom, sokkal jobb lett volna, ha a vitából kivették volna a részüket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd hívjam fel arra a figyelmüket, hogy döntésünk a 200 fős parlamentről és az Alkotmánybíróság döntése teljesen világos helyzetet teremtett. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a magyar választójogi rendszer nem igazságos és nem arányos. Nyilvánvaló, minden politikai szereplőt, minden politikai véleményformálót az izgat, akár kívül van a parlamenten, akár bent van a parlamentben, hogy arányos lesz-e és igazságos lesz-e a választójogi rendszer.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában eddig fölszólalókkal ellentétben azt gondolom, hogy valóban arányos és igazságos rendszer születik. Először az igazságosságról néhány szót. Könnyebb lesz-e bejutni az Országgyűlésbe? Ezt a kérdést nagyon sokan tették föl az elmúlt hónapokban a választójogi törvény vitája kapcsán. Én is föltenném képviselőtársaim számára azt a kérdést: vajon mikor könnyebb bejutni az Országgyűlésbe? Ma Magyarországon egy választókerületben átlagosan, ha a számokat nézzük, akkor azt tudjuk mondani, hogy körülbelül 46 ezer választópolgár van, a 46 ezer választópolgártól kell 750 ajánlószelvényt összegyűjteni. 76 ezer választópolgár lesz átlagosan egy választókörzetben az új rendszerben, és ott pedig ezer ajánlószelvényt kell összegyűjteni.

Akkor kérdezem: melyik az igazságosabb vagy melyik az igazságtalanabb rendszer? Azt tudom mondani, hogy az ajánlószelvények gyűjtése tekintetében könnyebb lesz Magyarországon összeszedni az ajánlószelvényeket, mert kevesebb ajánlószelvény kell a kialakított választókerületekhez képest, így könnyebb lesz az Országgyűlésbe való bejutás egyik alapkövetelményét teljesíteni. Tehát nem igaz az a vád, hogy nem lesz igazságos a rendszer, hiszen sokkal könnyebb lesz a bejutás. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.) Nem 750 ajánlószelvény, hanem ezer ajánlószelvény kell, de az ezer ajánlószelvényhez átlagosan 76 ezer választópolgár lesz Magyarországon egy választási körzetben.

Még mindig az igazságosság témakörében, figyelemmel kellett lennünk arra is, akik az előterjesztők voltunk, hogy a társadalmi igazságosság próbáját kiállja ez a törvény. Természetesen azok a parlamenti képviselőtársaim, akik a megmérettetésen még soha nem estek át, és egyéniben még soha nem jutottak be a parlamentbe, joggal érvelnek a listák mellett és érvelnek a pártlisták mellett, de abban teljes konszenzus alakult ki – az MSZP-t leszámítva – minden politikai erő között, hogy Magyarországon vegyes választási rendszerre van szükség. És ha megkérdezzük a választópolgárokat, akik az eddigi, ma délelőtti performance-t elég nagy távolmaradásukkal tüntették ki, nem vettek részt itt a Kossuth téri akcióban, de ha mégis megkérdeznénk őket, hogy vajon a vegyes rendszer vagy a pártlistás rendszer a jó, akkor a választópolgárok azt mondanák, hogy nem a vegyes rendszer a jó, hanem az egyéni képviseleti rendszer az igazi, és ahhoz ragaszkodnának szívük szerint.

Azt gondolom, nagy bölcsességről tett tanúbizonyságot az Országgyűlés négy parlamenti pártja, az MSZP-t leszámítva minden parlamenti frakció, amikor azt mondták, hogy vegyes rendszer legyen Magyarországon, sőt, erősödött az egyéni kerületi rendszer, hiszen a listán szerezhető mandátumok aránya csökkent, megszűnt a területi kompenzáció, csak országos kompenzáció van, és az országos kompenzáció keretében az országos listáról kevesebben juthatnak be, mint korábban, tehát a társadalom szempontjából egy igazságosabb rendszer, egy népszerűbb rendszer, egy érdekérvényesítésre alkalmasabb, a demokráciát talán a választópolgárokhoz közelítő és nem távolító rendszer született a mostani döntéssel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami még az igazságosság kategóriájába tartozik: vajon könnyebb vagy nehezebb bejutni az Országgyűlésbe? Azok a politikai pártok, amelyek jelen pillanatban távolmaradásukkal tüntetnek, és az a párt, amely részt vett az előbbi záróvitában, sokszor elmondja, hogy nem igazságos a rendszer. De képviselőtársaim, ma Magyarországon a választójogi törvény életbe lépése után könnyebb lesz bejutni a parlamentbe azért is, mert Magyarországon sokkal kevesebb egyéni körzetben kell jelöltet állítani, mint korábban. A Fidesznek volt a legenyhébb a javaslata, amikor azt mondtuk, hogy 27 egyéni jelölt állítása esetén lehet országos listát állítani, a 27 egyéni jelöltből csak egy – csak egy – egyéni jelöltnek kell Budapesten meglennie, az összes többi jelölt lehet az ország bármely pontjáról. A mostani rendszerben, amely eddig volt hatályban, Budapestről jó néhány egyéni jelöltet kellett állítani, ami például egy vidéken erős kis párt számára komoly nehézségeket jelentett.

(15.10)

Tehát nem nehezíti a rendszert az új megoldás, hanem éppenséggel könnyíti a parlamentbe való bejutás lehetőségét. Erre nyomatékkal hívom fel a figyelmüket, hogy például az LMP sokkal szigorúbb rendszert akart, 33 egyéni kerületben mondta azt, hogy jelöltet kell állítani ahhoz, hogy országos lista állítására lehetőség nyíljon.

Egyébként megjegyzem, hogy az előterjesztésünknek nincs olyan pontja, nincs olyan lényegi eleme, amelyet legalább négy – legalább négy! – parlamenti frakció ne támogatott volna. Mindaz tehát, ami ma zajlik a választójogi törvénnyel kapcsolatban, köszönő viszonyban sincs a szabályozás valódi jellegével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném fölhívni a figyelmüket arra, hogy az Alkotmánybíróság döntötte azt el, milyen elvek alapján kell megszervezni a választókerületeket. Kubatov Gábor kiváló parlamenti képviselő, de még nem javasoltuk alkotmánybírónak, tehát nem hiszem, hogy ebben a döntési folyamatban részt vett. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ami késik, nem múlik!) Tehát az alkotmánybírókat terheli a felelősség azért, amilyen döntést hoztak, és amelyben megszabták azt, hogy milyen választókerületi rendszerre van szükség.

Vannak riasztó adatok, tisztelt képviselőtársaim, a jelenlegi rendszer arányosságát illetően. Szeretném fölhívni arra a figyelmüket, hogy van olyan választókörzet, ahol 200 százalékos a különbség. Sokszor fölhozzák a veszprémi választókörzetet és Szigetszentmiklós választókörzetét. (Közbeszólásra:) Nem Navracsics Tibor képviselőtársamra gondolok kivételesen, de szeretném arra fölhívni a figyelmüket, hogy vajon annak milyen oka lehet, hogy a XII. kerületben 59 ezer választóra egy választókerület jut, a XXI. kerületben, itt Budapesten 61 ezer választóra pedig két választókerület jut.

Vajon ez nem politikai döntés eredménye volt-e 1989-ben egy minisztertanácsi rendelet kapcsán, hogy a XXI. kerületben két választókörzet jár az ottani választóknak, a XII. kerületi polgárok, akiket általában a történelem során ki szoktak telepíteni, azok pedig elégedjenek meg egy választókörzettel, elég azoknak annyi is? Azt gondolom, hogy a Jobbik egy igazságtalan és aránytalan választórendszernek köszönheti, hogy parlamentbe jutott (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) , ennél csak igazságosabb és arányosabb választórendszer születik a mi döntésünkkel.

Ami a választókerületek határait illeti. Tisztelt Képviselőtársaim! Eddig Magyarországon áttekinthetetlen elvek alapján szervezték meg a választókerületeket, az előbbi példák ezt világosan bizonyítják. Mi magunkra nézve az Alkotmánybíróság döntését szigorúan betartottuk, a Velencei Bizottság ajánlását vettük figyelembe, egy választókörzetet a másiktól nem különböztethet meg az, hogy hány választópolgár lakja, maximum 20 százalékos eltérés lehet. Ez Magyarországon 8 millió választó vonatkozásában világosan kiadja, hogy hány választókörzet lehet az országban.

Ha 8 millió választópolgár van, és nem lehet több a különbség 20 százaléknál, és elfogadjuk azt, hogy a történelmi hagyományokat figyelembe véve a kialakult megyerendszer határait nem lépjük át, akkor a kialakítható választókörzetek határa 95 és 110 között van, maximum 90 és 110 közé sorolható. Más megoldás, ha ezeket a szempontokat betartjuk, a Velencei Bizottság 20 százalékos különbségét, a megyerendszert és a 8 millió választásra jogosult polgár számát komolyan vesszük – persze lehet, hogy a Jobbik a választásra jogosultságot korlátozni akarja valamilyen formában, de még nem ismertük meg ezt az ötletet -, ha tehát 8 millió választópolgárral számolunk, ha 20 százalékos maximális különbséget veszünk figyelembe, és nem lépjük át a megyék határát, akkor ennyi választókerület jön ki.

Fölhívnám az önök figyelmét – jellemző módon a szocialisták tiltakoznak a választójogi rendszerrel és a választójogi szabályozással szemben, holott van egy alapítvány, Bajnai Gordon volt miniszterelnök úr alapítványa, a Haza és Haladás Alapítvány, amely 106 egyéni körzetre tett javaslatot. Igaz, azok között az egyéni körzetek között van olyan, amelyek között területi kapcsolat nincs, hanem enklávék jönnek létre, tehát teljes egészében pártszempontok alapján szervezték meg őket.

Szeretném fölhívni a figyelmüket, hogy bár vehemensen védték jobbikos képviselőtársaim a választókerületi határokkal kapcsolatos módosításokat, Vas, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok megyében lényegében az ellenzék és a többség közötti javaslat között semmilyen különbség nincsen; lényegét tekintve, ha valaki alaposan megnézi. A térképek összeállíthatók, a településlisták áttekinthetőek mindenki számára, és vannak olyan megyék, ahol minimális, a politikai játékszabályok alapján relevanciával nem bíró települési különbségek sokkal inkább a helyi adottságokat figyelembe vevő, egyes politikai aktoroknak, szereplőknek, parlamenti képviselőknek, véleményformálóknak a helyi kötődését, társadalmi szempontjait figyelembe vevő döntések motiválhatták azt, hogy egy kistelepülés hova tartozzon és hova ne, de érdemi, a választások kimenetelét befolyásoló hatása pedig nincsen.

Ami még ennek a választójogi rendszernek az előnye – szeretném erre fölhívni becses figyelmüket -, hogy (Novák Előd: Kompenzálás!) előnyt jelent a nemzeti kisebbségek szempontjából is. Végre, húsz év után rendezi a nemzeti kisebbségek sorsát, jogát és lehetőségét arra, hogy a magyar törvényhozásban Magyarországon élő kisebbségként részt vegyenek. Ez régi adóssága a magyar Országgyűlésnek.

Persze, nagy kérdés volt, és nem tagadom, hogy a frakciónkban nagy vita folyt arról, hogy ez a javaslat mennyire őszinte és mennyire teremti meg valójában a hazai demográfiai viszonyok között a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét. Ne felejtsék azonban azt el, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek lehetőséget kapnak ara, hogy ha parlamenti képviselőt nem is, de nemzetiségi szószólót az Országgyűlésben állíthatnak, szempontjaik, érdekeik, nemzetiségi hagyományaik teljes egészében érvényesülhetnek. Ez egy húsz év után rendezett kérdés, azt hiszem, hogy ez a rendszer a nemzeti kisebbségek szempontjából megfelelő megoldás lehet még a viták ellenére is.

Sajnálom azt, hogy az MSZP végül nem tagadta meg önmagát, és visszatáncolt 2004. december 5-i álláspontjához, amikor is megtagadta a határon túli magyaroktól a kettős állampolgárság intézményét és lehetőségét. Ebben a vitában is lényegében azt mondta, azt az álláspontot képviselte a Magyar Szocialista Párt, hogy a határon túli magyarok nem vehetnek részt a magyarság közügyeinek intézésében, és választójoggal nem rendelkezhetnek. Szerencsére voltak olyan politikai erők, amelyek fontosnak tartották annak hangsúlyozását, hogy a kettős állampolgárok számára lehetőséget kell biztosítani a választásokon való részvételre.

Természetesen vannak viták mind a mai napig. Ezek a viták valószínűleg nem fognak egyik napról a másikra lenyugodni, hiszen vannak olyan képviselőtársaink pártállástól függetlenül, akik azt mondják, hogy a határon túli magyar állampolgároknak is két szavazatot kell biztosítani; egy speciális, akár olasz mintára szervezett választókerületi rendszer létrehozásával határon túli választókerületet is létre kellett volna hozni, hiszen a politikai, társadalomfejlődési, történeti elvek mellett még az alkotmányossági elvek is azt indokolják, hogy a határon túli magyarságnak két szavazata legyen. Jegyzem itt meg, egy fontos zárójelet nyitva: nagy valószínűség szerint az Alkotmánybíróság számára komoly dilemma lesz, hogy lesznek olyan magyar állampolgárok, akiknek két szavazatuk lesz, és lesznek olyan magyar állampolgárok, akiknek pedig egy szavazatuk lesz, hiszen a határon túli magyar állampolgárok, amennyiben a határon túli magyarok névjegyzékébe fölvetetik magukat vagy bekerülnek – ez majd a választási eljárás kérdése, hogy hogyan történik meg -, akkor természetszerűen egy szavazattal rendelkeznek a törvény alapján, de hogy ez alkotmányos-e, nyilvánvaló, hogy arról az Alkotmánybíróságnak állást kell foglalnia.

Apropó, Alkotmánybíróság! Azt a megjegyzést nem állom meg, amelyet a jogban jártas, tanult kollégánk, Novák Előd képviselőtársam fölkészültségről tanúbizonyságot téve megtett az Alkotmánybíróságot illetően. Bizonyára, tanult kollégánk, jogban jártas Novák Előd képviselőtársunk becses figyelmét elkerülte, hogy az Alkotmánybíróság jogállásával kapcsolatos törvény teljes egészében megfelel az Alkotmánybíróság elmúlt húsz évben saját magára követelményként támasztott elveinek. Sólyom László korábbi köztársasági elnök szinte összes írásában olyan alkotmánybírósági hatáskört követelt, amelyet az új alkotmánybírósági törvény megad: az Alkotmánybíróság az elmúlt húsz évben tanulmányok köteteiben, folyóméterekben mérhető mennyiségben hangsúlyozta azt, hogy hogyan kellene átalakítani, német mintára az emberek számára jogot, lehetőséget biztosítani arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak alkotmányos alapjogaik megsérülése esetén.

Az egy kétségtelen váltás, hogy döntő mértékben az Alkotmánybíróságnak az lesz a feladata, hogy az alapjogok sérelme esetén az embereket segítse, és abból a vélelmezett pozícióból, hogy az Alkotmánybíróság az Országgyűlés bírósága, az Országgyűlés döntéseit kell hogy fölülbírálja, ebből a vélelmezett pozícióból és önmagának kialakított pozícióból saját javaslatai alapján is valamennyit föl kell adnia.

De cserébe talán ennél jóval fontosabb döntések nyílnak meg az Alkotmánybíróság előtt. Például ha a választáshoz való jogot, a választásokon való részvétel jogát korlátozná a törvényhozás, akkor minden magyar állampolgárnak a jogérvényesítés lehetőségét kimerítve az Alkotmánybírósághoz van joga fordulni, amire eddig az elmúlt húsz esztendőben bírósági ítélettel szemben nem volt példa és lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a vitában elhangzott érveket mérlegeltük. Hosszú társadalmi vita folyt az elmúlt húsz évben arról, hogy a választójogi rendszer igazságos-e avagy sem. A választójogi rendszer kapcsán sokszor szó esik a töredékszavazatokról. Nem értem azt, hogy egy olyan rendszer, ahol vesznek el szavazatok, miért lenne igazságos.

Azt gondolom, egyetlenegy választópolgár sem büntethető azzal, hogy a szavazata elvesszen, és legyen értékesebb és kevésbé értékesebb szavazat, két- vagy háromféle szavazat legyen Magyarországon. Miért volna ez jó rendszer? Azt gondolom, hogy minden szavazatnak érvényesülnie kell egy választás alkalmával. Ezt fogja garantálni a jelenlegi rendszer. (Novák Előd közbeszól.)

(15.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a számok világosan bizonyítják azt, hogy a most elfogadott törvényjavaslat igazságosabb és arányosabb választójogi rendszert hoz létre. Azt hiszem, hogy azok, akik az elmúlt húsz esztendő – vannak itt néhányan a teremben, akik már huszonegyedik éve itt ülnek a parlamentben – politikai tanulságai és a mögöttünk hagyott – én hat választáson indultam eddig – politikai élet tanulsága azt szolgáltatja, hogy lehet bármilyen választójogi rendszer egy országban, hogy ha valaki rosszul kormányoz, akkor meg fogják tőle vonni az emberek a bizalmat. Szeretném felhívni becses figyelmüket arra, hogy 1989-90-ben, tartok tőle, nemcsak önálló szellemi termékként, hanem bizonyos társadalmi csoportok érdekeinek engedve, és akár bizonyos nemzetközi szempontokat is mérlegelve, hogy nagyon árnyaltan fogalmazzak, olyan társadalmi konszenzus és kompromisszum született, hogy kétharmados többsége egyedül senkinek ne lehessen Magyarországon. Eltelt húsz év, tisztelt képviselőtársaim, és a magyar társadalom úgy döntött, hogy egy politikai erőnek kétharmados fölhatalmazást biztosít, véget vetve a rendszerváltozás csődjének. Ez világosan bizonyítja, hogy nem lehet olyan választójogi rendszert alkotni, amely megakadályozná azt, hogy az emberek leváltsák azokat, akik elhagyták őket, cserbenhagyták őket vagy visszaéltek a bizalmukkal. Egy demokráciában ez jelenti a legnagyobb garanciát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

Lázár János (Fidesz) ügyrendi kérdés

Lázár János (Fidesz)

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy Mesterházy képviselőtársam már jelezte az önök számára, hogy a mai napon számos kiemelt jelentőségű törvény kerül elfogadásra, ezeknek a törvényeknek az elfogadási, szavazási rendjét illetően kezdeményezem rendkívüli házbizottsági ülés összehívását, és szünet elrendelését. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

5006/38 Az országgyűlési képviselők választásáról

Irományszöveg

Lázár János (Fidesz) Kósa Lajos (Fidesz) Pokorni Zoltán (Fidesz) Rogán Antal (Fidesz) Gulyás Gergely (Fidesz) Boldog István (Fidesz) Dr. Varga István (Fidesz) Dr. Szűcs Lajos (Fidesz) Gelencsér Attila (Fidesz) Balla György (Fidesz) Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) Dr. Vitányi István (Fidesz)


Forrás »

5281/1 A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről

Irományszöveg

Lázár János (Fidesz)


Forrás »

T/5281 A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről

Irományszöveg

Lázár János (Fidesz) Dr. Kovács József (Fidesz) Dr. Heintz Tamás (Fidesz) Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) Koszorús László (Fidesz) Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz) Rogán Antal (Fidesz) Dr. Kupcsok Lajos (Fidesz) Dr. Mengyi Roland (Fidesz) Wintermantel Zsolt (Fidesz)


Forrás »

H/5273 A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról

Irományszöveg

Lázár János (Fidesz) Dr. Horváth Zsolt (Veszprém) (Fidesz) Dr. Gruber Attila (Fidesz) Dr. Budai Gyula (Fidesz) Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) Kozma Péter (Fidesz) Dr. Varga István (Fidesz) Dr. Vas Imre (Fidesz) Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz)


Forrás »

Lázár János (Fidesz) kétperces felszólalás

Lázár János (Fidesz)

LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nyilván szeretném látni a módosító indítványokat majd a részletes vita kapcsán, és ez a részletes vitára vonatkozó kérdés. Én kész vagyok a hatályba léptetéssel kapcsolatban mindent mérlegelni.

Egy dolgot szeretnék elkerülni: itt a nyilvánosság részéről elég jelentős nyomás nehezedik minden parlamenti képviselőre, ami a jövedelmének a nyilvánosságra hozatalát, átláthatóságát és a számonkérhetőségét illeti. Nem szeretném, ha a mostani törvényhozás kibújna az alól, hogy létrehozunk egy szabályrendszert, amit csak 2014 őszén fogunk jóváhagyni. Tehát szeretném, ha lépcsőzetesen ugyan, de ez hatályba lépne.

Van egy másik irányú kezdeményezés, hogy a parlamenti képviselő munkafeltételeit biztosító kollégák, illetve eszközök már akár január 1-jétől, vagy februártól, vagy márciustól, tehát a technikai lebonyolíthatóság szempontjából a leghamarabbi időben következzenek be. Tehát én meggyőzhető vagyok mindenről. Azt szeretném elkerülni, hogy a nyilvánosság úgy érzékelje, hogy hoztunk egy szabályt, de ránk nem vonatkozik, majd csak a következőkre, ugyanis ezen a szabályon, a 200 fős parlament vonatkozásában nézetem szerint majd kell még korrekció. Még kell korrekció, részben költségvetési korrekció is, hiszen más számok lesznek, részben pedig még egyszer végig kell gondolni a rendszert. Tehát ez egy kétlépcsős döntés.

Én megfontolásra javaslom, hogy a jövedelmi viszonyokat minél hamarabb próbáljuk érvényesíteni, és az átláthatóság irányába tegyünk lépéseket, de a bevezethetőséghez idő kell, közbeszerzési eljárásokat kell lefolytatnia az Országgyűlés Hivatalának, tehát pontosan és szakszerűen szeretnénk eljárni. De nyitott vagyok; a saját képviselőtársaimnak is vannak elképzelései, a KDNP is bejelentette, hogy van elképzelése, és nyitott vagyok minden ilyen típusú szabály előtt.

(12.30)

Az előbb utaltam arra, hogy a törvényjavaslat lényegi elemeit illető kérdésekben is meggyőzhető vagyok, csak szeretném, ha ezt a kérdést minél hamarabb valamilyen formában rendeznénk, és minden pénzt, amit vagy fizetésként, vagy munkájának a segítségeképpen kap a parlamenti képviselő, a nyilvánosság le tudna ellenőrizni. A nyilvánosságra tartozna az, hogy hogyan használta fel az üzemanyagot, hogyan használta fel a lakhatás lehetőségét, mennyit telefonált. Ezek minden kulturált országban nyilvános adatok, semmi szégyellnivaló nincs benne, ha valaki tisztességesen dolgozik, annak a munkafeltételeket nyilvánvalóan biztosítani kell. (Taps a Fidesz soraiban.)

Videó »

Forrás »