KDNP kategória bejegyzései

6392/37 A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról

Irományszöveg

Lázár János (Fidesz) Gulyás Gergely (Fidesz) Harrach Péter (KDNP) Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)


Forrás »

6589/10 A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról

Irományszöveg

Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) Kepli Lajos (Jobbik) Egyed Zsolt (Jobbik) Jámbor Nándor (Jobbik) Bencsik János (Fidesz) Kovács Tibor (MSZP) Dr. Nagy Andor (KDNP) Jávor Benedek (LMP)


Forrás »

6590/7 A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról

Irományszöveg

Dr. Kiss Sándor (Jobbik) Dr. Szűcs Lajos (Fidesz) Dr. Tóth József (MSZP) Dr. Gruber Attila (Fidesz) Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Dr. Staudt Gábor (Jobbik) Spaller Endre (KDNP) Dr. Nemény András (MSZP)


Forrás »

K/6745 Ha a bérek járulékfizetésénél számít az, hogy a kismama után az állam fizet járulékot a kismama hallgatói jogviszonya miatt (hiszen ezáltal volt biztosított a PhD hallgató), akkor a TGYÁS, illetve a GYED kiszámolásakor ezt miért nem lehet figyelembe venni? Milyen lehetőségei vannak a problémában érintett kismamáknak?

Irományszöveg

Dr. Stágel Bence (KDNP)


Forrás »

6589/9 A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról

Irományszöveg

Dr. Aradszki András (KDNP) Bencsik János (Fidesz) Kovács Tibor (MSZP) Dr. Nagy Andor (KDNP) Jávor Benedek (LMP)


Forrás »

6590/6 A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról

Irományszöveg

Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Dr. Tóth József (MSZP) Varga Zoltán (MSZP) Dr. Szűcs Lajos (Fidesz) Dr. Gruber Attila (Fidesz) Dr. Staudt Gábor (Jobbik) Spaller Endre (KDNP) Dr. Nemény András (MSZP)


Forrás »

6588/12 A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról

Irományszöveg

Dr. Nagy Kálmán (KDNP) Dr. Kovács József (Fidesz) Dr. Bene Ildikó (Fidesz) Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) Dr. Gyenes Géza (Jobbik) Nagy Csaba (Fidesz) Varga Zoltán (MSZP)


Forrás »

6390/61 A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról

Irományszöveg

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP)


Forrás »

Móring József Attila (KDNP) jegyzői ismertetés

Móring József Attila (KDNP)

MÓRING JÓZSEF ATTILA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő:

Az első vitaszakaszban az általános rendelkezésekhez érkezett módosító javaslatok megtárgyalására kerül sor, az ajánlás 2-53. pontjai szerint.

A második vitaszakaszban a menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásokat érintő módosító javaslatok találhatók, az ajánlás 54-135. pontjai szerint.

A harmadik vitaszakaszban a személyszállítási közszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb rendelkezések, az engedélyköteles menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatások szabályaihoz érkezett módosító javaslatok találhatók, az ajánlás 136-171. pontjai szerint.

Végül a negyedik vitaszakaszban a Házszabály rendelkezéseinek megfelelően a preambulumhoz érkezett indítvány található, az ajánlás 1. pontja szerint.

(15.30)

Videó »

Forrás »

Pálffy István (KDNP) felszólalás

Pálffy István (KDNP)

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Sajátságos íve van ennek a délelőttnek, ha akarom, akkor még a tegnapi nappal is összefűzve, hiszen a máriapócsi kegyhelyről vagy a nemzeti értékekről és a hungarikumokról szavaztunk a tegnapi nap folyamán, a mai nap pedig a kulturális örökségvédelemről szóló törvénymódosításról, illetve a nemzeti örökségről jelen esetben tárgyalt országgyűlési határozati javaslatról, majd utána következőleg pedig 2012 világörökség évének nyilvánításáról szóló országgyűlési határozat részletes vitájával folytatódik.

(12.30)

Ez az ív azt is megmutatja, hogy ebben a tárgykörben valóban minden mindennel összefügg, és bár általános vita helyett általános egyetértésnek indult ennek a határozati javaslatnak a diszkusszálása, mégis, hogy úgy mondjam, parciálisnak tekinthető az, ami ott a baloldali padsorokban lezajlott. Hozzá kell azonban tenni, hogy valóban, úgy ahogy azt Hiller István mondta, az Európai Unióban – és ez a magyarság számára, a közösség számára is fontos – a közösségek és nemzetek, illetve a kulturális, nyelvi és történelmi identitások között egyenlőségjel van, és egyenlőségjelet kell tennünk nekünk is.

A határozati javaslat lényegét illetően – bár elhangzik az a bírálat képviselőtársaim szavaiból, hogy kevés abban a konkrétum vagy a normatív megjelölés, azért hadd emeljem ki, hogy az Országgyűlésre kötelezően megjelölt négy pont közül – a), b), c), d) pont – a b) pontban, amely úgy fogalmaz, hogy: “Határozottan támogatja a magyar-magyar örökségi turizmust annak érdekében, hogy a XX. században a történelem viharai által szétszakított nemzetrészek ismét egymásra találjanak” – idézőjel vége -, egy fontos újdonság azért van. Mert szemben a nemzeti összetartozás melletti tanulságtételről szóló 2010-es törvénnyel, ahol azok a tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások, amelyek a külhoni magyarságot célozták és a külhoni magyar kulturális szellemi értékek megismerésére ösztönözték a pedagógusokat és a diákokat, lényegében még csak egy egyirányú folyamatot jelölt ki és csak annak a támogatását helyezte előtérbe, míg ez a viszonosságról szól.

Tehát ebben a pontban a magyar-magyar örökségi turizmus azt is jelenti, hogy a külhoni magyarok, a határon túli, ahogy azt régen mondtuk, tehát a külhoni magyarok, és használjuk ezt a kifejezést, az anyaországot, Magyarországot vehetik célba, és az itt lévő, sokszor számukra is ismeretlen kulturális és szellemi örökséggel találkozhatnak.

Ugyanilyen fontos és erős hangsúlya ennek a határozati javaslatnak a d) pontja, amelyben az Országgyűlés felkéri a mindenkori magyar kormányt, hogy a jogszabályokat és a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokat a határozati javaslatban foglaltak szellemében alakítsa. Ez már egy erős kérés a kormány felé, és ezért mindenképpen van olyan konkrét tartalma, ami aztán számon kérhető lesz a külügyi, a kulturális és mindazon kormányzatokon, a mindenkori és minden olyan kormányzati ágon, amelynek a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából jelentősége van.

Amikor a támogatásunkról biztosítjuk, magam és kereszténydemokrata képviselőtársaim, a határozati javaslatot, akkor azért valóban azt még el kell mondani és hozzá kell tenni, hogy szívesen látnánk ebben az európai keresztény kultúrára való olyan általános utalást, amely a határozati javaslat általános támogatását még nem kockáztatja, és egyetértünk azzal is, hogy a szellemi örökségre is, ahogy azt Hoppál Péter képviselőtársunk olyan szépen mondta, tartalmazzon utalást ez a szöveg.

Kérem továbbá, hogy valóban, amikor az ilyen jellegű, sokszor szimbolikus, de nagyon fontos törvényjavaslatokról vagy országgyűlési határozati javaslatokról beszélünk, használjuk a külhoni közösségek számára is sokkal komfortosabb, sokkal szebb, sokkal beszédesebb és a jelképet valóban tartalommal megtestesítő “külhoni” kifejezést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Videó »

Forrás »

Dr. Stágel Bence (KDNP) ismerteti a bizottság véleményét

Dr. Stágel Bence (KDNP)

DR. STÁGEL BENCE, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága 2012. április 2-i ülésén tárgyalta meg a nemzeti örökségről szóló országgyűlési határozattervezetet. A polgári fejlődésben nálunknál hosszabb és zavartalanabb utat maguk mögött hagyó államok, nemzetek már leszűrték azt a történelmi tapasztalatot, hogy a nemzeti kulturális örökség elemei meghatározó és mással nem helyettesíthető forrásai, dokumentumai vagy elemei egy-egy közösség azonosságtudatának, sarokkövei egy tradicionális nemzeti értékrendnek. Részei napjaink emberi környezetének, és fejlesztési potenciál hordozói is, azaz lehetőséget kínálnak arra, hogy a múltunkból hozott tőkét a jövőre fordítsuk.

(11.40)

Ennek tudatában a nemzeti épített és szellemi örökséget konkrét nemzeti célok szolgálatába lehet és kell is állítani, gondolok itt a közösség építésére, a társadalmi kohézió erősítésére, a nemzeti erőforrások bővítésére, a fenntartható fejlődés, az élhető környezet biztosítására, a vidék lakosságmegtartó erejének növelésére, a nemzeti azonosságtudat erősítésére, a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásának és gyarapodásának elősegítésére, és végül, de nem utolsósorban az országkép formálására.

A nemzeti örökség fenntartása, megerősítése tehát nem a jóléti államok opcionális lehetősége, hanem a mindenkori kormányzatoknak is egyfelől kötelessége, másfelől érdeke is.

A bizottsági ülésen már konkrét módosító javaslatok is érkeztek a határozati javaslat pontosabbá tételére, így a történelmi egyházak szerepének rögzítésére, a kulturális sokszínűség helyett a keresztény Európára való hivatkozásra és a mindenkori magyar kormány számára intézkedési és programalkotási kötelezettség előírására.

Mindezek alapján a nemzeti összetartozás bizottsága tíz igen szavazattal, egy tartózkodás mellett az országgyűlési határozat tervezetét általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Stágel Bence (KDNP) a jegyző bejelenti az elutasítást

Dr. Stágel Bence (KDNP)

DR. STÁGEL BENCE jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy 2012. április 2-án az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér rekonstrukcióját megelőző tervezés, valamint a kivitelezők, szolgáltatók kiválasztása során érvényesülő társadalmi és gazdasági hatások feltárására, nyomon követésére irányuló vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló, H/6073. számon Mesterházy Attila, MSZP, és más képviselők által benyújtott előterjesztés, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY-határozat módosításáról szóló, H/6126. számon Dúró Dóra és Farkas Gergely, Jobbik, képviselők által benyújtott előterjesztés, a Magyarország államfőjének a tisztségére való méltatlansága megállapításáról szóló, H/6571. számon Mesterházy Attila, MSZP, és más képviselők által benyújtott előterjesztés, a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvényről szóló, H/6572. számon a köztársasági elnöki tisztség ellátásával összefüggő egyes kérdésekről szóló, H/6573. számon Molnár Csaba független képviselő által benyújtott előterjesztések tárgysorozatba-vételét elutasította.

Videó »

Forrás »

Michl József (KDNP) napirend előtti felszólalás

Michl József (KDNP)

MICHL JÓZSEF (KDNP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! “A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig.” Medve mondta ezt Bébének Ottlik Géza “Iskola a határon” című nagyszerű regényében. Sok mindenre igaz Ottlik bölcsessége, így az oktatás és nevelés világára is.

(9.30)

Ebben a szellemben készült az új köznevelési törvény, amely mindent, ami jó volt, megtartotta, és sok újat adott hozzá. Tata és térsége képviselőjeként, de az oktatási bizottság tagjaként is nagyon fontosnak tartom, hogy a lehető legpontosabb információkkal és tudással rendelkezzenek nemcsak az én, hanem mindegyikünk választókerületének polgármesterei az új köznevelési törvény életbelépése utáni helyzetről.

Az Országgyűlés korábbi döntésének köszönhetően az új köznevelési törvény hangsúlyosan határozza meg az állam szerepét a jövő iskolájának fenntartásában. A törvény vitájában sok gondolat merült fel a fenntartással kapcsolatban, s talán minden fél egyetértett abban, hogy a szakmai irányítás és a szakmai felügyelet letéteményese a kormány illetékes szaktárcája kell hogy legyen. A minisztérium ebbéli felelősségét és kötelezettségét üdvözlik a jelenlegi iskolafenntartók, hiszen látták, milyen súlyos gondot jelentett a segítő szakmai keret meghatározásának és természetesen az ellenőrzésnek a hiánya.

A szülők talán még inkább örülnek annak, hogy az iskola, ahova gyermeküket beíratták, ezentúl nemcsak a helyi képviselő-testület elvárásainak, hanem a jövőben a szakmaiságot vigyázó szakminisztérium elvárásainak is meg kell hogy feleljen. Az önkormányzatiság az elmúlt 20 esztendőben abban is különösen megmutatkozott, hogy vagyonával szabadon rendelkezhetett. Ugyan igazi gazdálkodásra sokszor nem volt egyáltalán lehetősége, vagy voltak sajnos olyan esetek is, amikor a tulajdont kisebb vagy nagyobb részben elherdálták.

A településeknek ezért is fontos kérdésük most az iskola épületének tulajdonjoga. Rossz információk, sok félremagyarázás hallatszott az ellenzék részéről az ügyben. Ezért is fontos többször elmondanunk: az államnak nem az ingatlan kell, az állam jobb iskolát akar. Az iskola léte egy településen mind az államnak, mind az önkormányzatnak célja. A köznevelés továbbra is közös feladat. Az önkormányzatok lesznek az óvodák fenntartói, működtetői; az iskola működtetésében pedig helyes, hogy részt vehessenek továbbra is. Az állam biztosítsa mint fenntartó a bért minden pedagógus és az azokat segítő munkatárs számára, így minden pedagógus biztonságban érezheti magát az új pedagógus életpályamodell alapján. Az önkormányzat pedig besegíthet a működtetésbe, az intézmény életében továbbra is van dolga.

Az önkormányzatok továbbra is részesei lesznek az iskola működtetésének, hiszen a településük gyermekei járnak oda. A település rendezvényein, ünnepein az iskola is részt vesz, közösen pályázhatnak fejlesztésre vagyis megtartva de megerősödve lesz iskolájuk a településeknek. A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni. Nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig. Az önkormányzatok hozzáadni akarnak az iskolaügyhöz továbbra is, komolyan véve, hogy új határhoz érkezett tanügyfejlesztésünk. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »