Hanó Miklós (Fidesz) kategória bejegyzései

6467/19 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról

Irományszöveg

Tóth Csaba (MSZP) Tóbiás József (MSZP) Boldog István (Fidesz) Ertsey Katalin (LMP) Hanó Miklós (Fidesz) Hadházy Sándor (Fidesz)


Forrás »

6467/15 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról

Irományszöveg

Simon Gábor (MSZP) Tóth Csaba (MSZP) Tóbiás József (MSZP) Boldog István (Fidesz) Ertsey Katalin (LMP) Hanó Miklós (Fidesz)


Forrás »

Hanó Miklós (Fidesz) kétperces felszólalás

Hanó Miklós (Fidesz)

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy ilyen higgadtság dolgán szeretnék szólni, és azt mondanám, hogy az idejövő képviselők jelentős része azért tisztességes szándékkal jött, és a megválasztása is a lakosság részéről – ahogy előttem szólók már elmondták – megtörtént, tehát úgy gondolták, ha valaki álláshalmozó, hogy Novák Előd szavával éljek, azért valami oka van, hogy ideküldték.

Arról nem beszéltünk, hogy egy polgármesternek, alpolgármesternek vagy egyéb funkciókat betöltőknek mi a feladata. Egyszer ott van a lakosságnak a dolgaival foglalkozni, a település fejlődését előbbre vinni, munkahelyet teremteni, nagyon sokat fel lehet sorolni, és úgy gondolom, hogy ha valaki képviselőként bekerült a parlamentbe, ezek jelentős részét tudja itt képviselni, hisz nagyon sok dolog itt dől el.

(11.10)

Tehát nem biztos, hogy az egy negatív dolog, hogy itt vannak az önkormányzati feladatot ellátó emberek, de azért azt Novák Elődtől kikérném, mert az nem volt sportszerű – ha már itt a Pősze képviselőtársam által elmondott dolgokba megyünk bele, hogy ne személyeskedjünk -, hogy kollektív bűnösnek nevezett minket, én azt kikérném, hogy ezt mondja, mert ez előtt egypár üléssel azt nyilatkozta, hogy aki álláshalmozó, az politikai bűnöző. Tehát engem ne mosson össze egy Hunvalddal vagy egy akárkivel, akik lejáratták a parlamenti munkát. Én úgy gondolom, hogy próbáljunk már arra is gondolni, hogy mi tisztességes okok miatt vagyunk itt, és akkor legyen tisztességes a jövedelmünk, és végezzük el a munkánkat úgy, ahogy kell. De akkor tényleg hagyjuk már ezeket a személyeskedő dolgokat, eléggé le lett járatva a parlamenti munka meg a képviselőség, én úgy gondolom, hogy hozzuk vissza annak a tisztességét, és beszéljünk már arról, hogy hogyan lehetne ezt jobbá tenni, előbbre vinni, és tényleg ne bántsuk egymást.

Köszönöm.

Videó »

Forrás »

K/3139 Mit kíván tenni a minisztérium az állami tulajdonú termőföldek bérbeadása során esetenként felmerülőpanaszok megelőzése, illetve orvoslása érdekében?

Balogh József (Fidesz) Dr. Czira Szabolcs (Fidesz) Hanó Miklós (Fidesz) Patay Vilmos (Fidesz) Dr. Simon Miklós (Fidesz) Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) Vincze László (Fidesz)


Forrás »

MB-2/2011. Mezőgazdasági bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Dr. Horváth János (Fidesz) DR. HORVÁTH ISTVÁN(Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok! Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm minden megjelent képviselőtársamat, vendégeinket, előadóinkat, szakértőinket, munkatársainkat a Mezőgazdasági bizottság most kezdődő ülésén. Font Sándor elnök úr jelezte, hogy a bizottsági ülés közben csatlakozik majd a bizottság munkájához, addig alelnökként engem kért meg a bizottsági ülés vezetésére. Megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk, jelenleg ezt igazolják a képviselőtársaim az aláírásukkal. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy vegyük elő a napirendi pont javaslatokat. Öt napirendi pont lett javasolva. Szeretném megkérdezni, hogy ezen kívül van-e egyéb javaslat. (Nincs jelentkező.) Akkor szavazzunk a kiküldött napirendi pont tervezetről. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a napirendi pontokat a bizottság egyhangúlag fogadta el.

A privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló határozati javaslat (H/1711. szám) (Dr. Nagy Andor (KDNP), Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz) és Pálffy István (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)

Az első napirendi pontunk a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a kormány általi felülvizsgálatáról szóló határozati javaslat, a H/1711. számon. Képviselői önálló indítvány, az indítványt Pálffy István fogja előterjeszteni. A minisztérium részéről dr. Rácz András környezetvédelmi helyettes államtitkár urat, valamint dr. Kis Norbert főosztályvezető urakat üdvözlöm. Először megadom az előterjesztőnek a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

Pálffy István előterjesztése

Pálffy István (KDNP) PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) előterjesztő: Köszönöm szépen, alelnök úr. Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntök minden képviselőtársamat, a kormány képviselőit és a tisztelt vendégeket. Hölgyeim és Uraim! Az október 4-i kolontári katasztrófa után született meg ennek a javaslatnak a magja. Én a napokban jártam ismét Kolontáron, hogy felfrissítsem az emlékeimet, és már csak azért is, mert a nyilván rendkívül sajnálatos és tragikus japán földrengés és katasztrófa után Kolontárra ilyen formában kevesebb fény vetült az utóbbi időben. A színhely most is drámai képet mutat, ezért ezzel a bevezetővel indokolom érzelmileg nyilván önök előtt is ennek a határozati javaslatnak a fontosságát. Maga a tárgyszerű indoklás mindent elmond ennek az országgyűlési határozati javaslatnak a céljairól. Hogyha visszaidézzük az októberi-novemberi emlékeinket a 2010-es esztendőből, akkor nagyon sok képviselőtársunk igyekezett olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek ebből a katasztrófából vonták le a tanulságot. Így volt ez az LMP esetében vagy így volt ez a Jobbik esetében. Kepli Lajos indítványából azt tudjuk, hogy elfogadott javaslat lett, és nagyon sok javaslat volt e tárgyban a veszélyes hulladék kezeléssel, veszélyes technológiákat alkalmazó létesítmények hatósági engedélyezésének és ellenőrzésének megerősítéséhez szükséges törvénymódosításokról. Ezek LMP-s javaslatok voltak. Ilyen formában mi is láttuk azt az előterjesztőkkel együtt, hogy valami olyan felülvizsgálat és ellenőrzés szükséges, ami a korábban megkötött privatizációs szerződéseknek a környezetvédelmi passzusait érinti. Ezeket felül kell vizsgálni, és nyilván a megfelelő következtetéseket levonni. A határozati javaslat ezt célozza. A történetéről még annyit engedjenek meg, hogy röviden hozzáfűzzek, hogy a határozati javaslat szövegében szereplő minden egyes intézmény a kormány részéről, a minisztériumok vagy a Nemzeti Vagyonkezelő, az önkormányzatok meg lettek keresve, egyeztettünk, a szöveg ez alapján alakult ki, és lett megfogalmazva ebben a formában. Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága pedig decemberi ülésén a határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta és támogatta. Tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr a szóbeli kiegészítést. Meg szeretném kérdezni, a kormány részéről van-e kiegészítés, vélemény. Államtitkár úré a szó, dr. Rácz András, parancsoljon!

DR. RÁCZ ANDRÁS helyettes államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Rácz András helyettes államtitkár vagyok, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi államtitkárságáról. Hivatalos kormány-álláspontról jelenleg még nem tudok beszámolni, ugyanis a közigazgatási egyeztetés jelenleg még folyamatban van. A tárcánk részéről azt tudom elmondani, hogy mi ezt a kezdeményezést támogatjuk, és ennek a célkitűzéseivel maximálisan egyetértünk. Természetesen ez egy óriási feladatot fog róni a mi tárcánkra, hiszen itt több mint húsz év keletkezett iratanyagának az átvizsgálásáról van szó, tehát ez fizikálisan is és emberi erőforrásban is nagyon nagy feladat lesz, de ennek ellenére mi, természetesen ezt támogatjuk, és mihelyst megvan a hivatalos kormány-álláspont, akkor annak megfelelően végre fogjuk hajtani a ránk szabott feladatot. Köszönöm szépen.

Kérdések, vélemények

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni a bizottság tagjait, hogy a napirendi ponttal kapcsolatosan van-e kérdés vagy vélemény. Először Szabó Rebeka képviselő asszonynak adom meg a szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretném elmondani, hogy nagyon örülünk ennek az előterjesztésnek, és abszolút támogathatónak találjuk. Ahogy Pálffy István is elmondta, valóban a kolontári katasztrófa rávilágít számos olyan hibára, ami az elmúlt húsz évben történt, és amelyek több másik, akár lappangó katasztrófához vezethetnek, úgyhogy nagyon fontosnak tartjuk ezeknek a felülvizsgálatát, mint ahogy azt már mi is több megszólalásban elmondtuk. Emellett persze nagyon fontosnak tartanánk, hogyha alaposan felülvizsgálnák az ilyen veszélyes hulladéklerakókat és egyebeket is, de ezt talán majd egy másik javaslatban megtárgyalhatjuk. Amit kérdezni szeretnék, és ami nekem egy kicsit furcsa, hogy a magyar állami területeknél 2010. május 29-ig, illetve az önkormányzati tulajdonú területeknél pedig 2010. október 3-ig megkötött szerződéseket kívánják csak felülvizsgálni. Én értem, hogy valamiféle határidőt nyilván kell ennek szabni, és nyilván akkor a munka megkezdése előtt kell hogy legyen ez a határidő. De, gondolom, mikor elkezdik, az nem lehet korábban, mint, mondjuk 2011 május, április, az átfutási idő miatt, tehát indokoltnak tartanám, ha, mondjuk 2009 január vagy február végéig, de legrosszabb esetben is a 2010. december 31-ig megkötött szerződéseket vizsgálnák. Ugyanis én azt gondolom, hogy nem szükséges úgy tennünk, hogy pusztán amiatt, hogy kormányváltás volt, illetve az önkormányzatoknál is nagyon sok helyen fideszes többségű az önkormányzat, de ez nem jelenti eleve azt, hogy semmiféle felülvizsgálandó dolog nem lehet. Ugye legutóbb éppen Szentendrén láthattuk, hogy a Jobbik, a Fidesz és az MSZP egyetértésében nyilvánítanak belterületté olyan földeket, amelyekkel a képviselők tesznek szert haszonra. Most nem akarom persze idekeverni az aktuálpolitikai dimenziókat (Közbeszólás: Akkor ne!), csak szerettem volna egy példával élni arra vonatkozólag, hogy alátámasszam, hogy miért mondom azt, hogy szerintem ki kéne tolni ezt a határidőt. Egyébként természetesen támogatandónak tartjuk a javaslatot. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Sáringer-Kenyeres Tamás képviselő úré a szó.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én annyit szeretnék hozzátenni, hogy mindenképpen támogatnánk a KDNP részéről ezt az előterjesztést. Itt van egy ilyen furcsa dolog, hogy a termelés előnyeit a vállalat élvezi, ugyanakkor a negatív következményeit pedig a közösségnek, nekünk kell elviselni, pontosabban kifizetni mindazokat a károkat, amik ezeken a helyeken történtek. Úgyhogy a törekvéssel tökéletesen egyet tudok érteni, hogy ha nem hanyagságból történtek ezek a dolgok, akkor igenis a különböző cégek, akik veszélyes tevékenységet vagy ehhez hasonlót folytatnak, azok tegyenek meg minden tőlük telhetőt, ami lehetséges, és csak akkor kelljen beavatkozni a katasztrófavédelemnek, illetve a közpénzeknek az ügyek rendezésébe, amikor már nincs más lehetőség. Köszönöm szépen a szót.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még több hozzászólás? Z. Kárpát Dániel képviselő úré a szó.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem nem reagálni az előző aktuálpolitikai elhajlásra, hiszen nem tartozik a tárgyhoz. Az előterjesztésnek és az indoklásának is nagyon örülünk, óriási szükség van rá, több éves mulasztást pótol, ugyanakkor kicsit tágabb vetületre felhívván a figyelmet, azt tartanám fontosnak, hogy legyenek kapcsolódó előterjesztések, javaslatok a későbbiekben, amelyek majd lehetővé teszik nemcsak a felelősök megállapítását, hanem a károkozás, kártétel egyfajta behajtásának a lehetőségét is. Hiszen évtizedes tapasztalatnak mutatkozik az, hogy bár a felelősöket adott esetben sikerül megállapítani, különböző céges cégérátfestések, tulajdonoseltűnések, látszólagos tőkeemigráció okán egyszerűen nem lehet behajtani azt a kártételt. A negatív externáliák fogalmát mindenki ismeri, lényegében ezek csillapítása vagy a költségek megtéríttetése még nem vált lehetővé Magyarországon, tehát pozitív példákat e tekintetben nem ismerünk. Ezek nagyon súlyos fogyasztóvédelmi, gazdasági versenyhivatali ügyek és egyéb indítványokat, előterjesztéseket kellene tenni annak érdekében, hogy ne csak a felelősöket állapítsuk meg, ami nagyon fontos, az elszámoltatás alapfeltétele, de ugyanakkor a kártétel, károkozás egyfajta megtérítésére is lehetőség legyen, hiszen hosszú távon csak ez lehet a cél. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Nem látok többet, az előterjesztőnek adom vissza a szót. Pálffy István képviselő úré a szó.

Pálffy István (KDNP) PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) előterjesztő: Köszönöm szépen, alelnök úr. Köszönöm szépen képviselőtársaim észrevételeit. Szabó Rebeka képviselő asszonynak válaszolva, valóban meg kellett fogni egy időszakot, és valahogy be kellett határolni azt az időtartamot, amire a vizsgálat kiterjed. A javaslat első formájában 2010 októberében született, ebből lett egy novemberben beterjesztett változat, akkor még az október 4-i kolontári katasztrófa, illetve az a bizonyos 2010. október 3-i állapot, ami az önkormányzati választások után kialakult, józan határidőnek tűnt. Én egyet tudok érteni azzal, hogy ezt megfelelő időpontig, akár képviselői módosító javaslattal változtassuk meg, és részemről támogatni fogom. Egyetértve Sáringer-Kenyeres Tamás és Z. Kárpát Dániellel is, azt hozzáteszem, hogy ugyanakkor következmények dolgában, tekintetében nyilván az adott szerződések is tartalmaznak olyan passzusokat, amelyeket a vizsgálat után meg lehet állapítani, és azoknak a következményeit a szerződő félre lehet róni, ezzel együtt értem a megszólalás és az észrevétel lényegét. Köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. A minisztérium részéről van-e kiegészítés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen. Lezárom a napirendi pontot. Megállapítom, hogy gyakorlatilag a hozzászólások azt mutatják, hogy egyöntetűen támogatja a bizottság ezt a fajta kezdeményezést. Nyilván a határidőkre vonatkozóan majd a parlamenti munkában egyéni képviselő indítványokkal ezeket a határidőket lehet úgy alakítani, hogy teljes körűvé váljon, de a kezdeményezéshez, hogy ez minél hatékonyabban működjön, szükséges, hogy a bizottság is ezt támogassa. Tehát szavazni fogunk a határozati javaslatról. Aki egyetért, kérem, igennel szavazzon. (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság. Előadónak Győrffy Balázst javaslom, hiszen egy albizottságnak is az elnöke, igaz az az elmúlt 8 évet vizsgálja, de mint Veszprém megyei képviselő, Kolontár környékével van személyes tapasztalata. Ki támogatja? (Szavazás.) Ez is egyhangú. Köszönöm szépen. Kisebbségi vélemény nem volt, így nincs kisebbségi előadónk sem. Köszönöm szépen a képviselő úr munkáját, a Vidékfejlesztési Minisztérium kollégáinak a részvételét, ezt a napirendi pontot lezárjuk és a következőre térünk át.

A genetikailag módosított szervezetektől mentes Alpok-Adria kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló határozati javaslat (H/2327. szám) (A Fenntartható fejlődés bizottsága önálló indítványa) (Általános vita)

A genetikailag módosított szervezetektől mentes Alpok-Adria kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló határozati javaslat. A H/2327. számú előterjesztés. Ez a Fenntartható fejlődés bizottsága önálló indítványa, és itt köszöntöm Jávor Benedek elnök urat mint előterjesztőt. Amennyiben a helycsere megtörtént, kérem a képviselő urat, hogy szóban egészítse ki az előterjesztést, amennyiben szükségesnek tartja. Öné a szó!

Jávor Benedek előterjesztése

Jávor Benedek (LMP) JÁVOR BENEDEK (LMP) előterjesztő: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hangsúlyozni szeretném, hogy az előterjesztés nem személy szerint azt én előterjesztésem, hanem az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának bizottsági határozati javaslata. A javaslat mögött az a meggyőződés áll, hogy Magyarországon alapvetően politikai konszenzus van a genetikailag módosított élelmiszernövények termelésbe vonásával kapcsolatos moratóriumról. Magyarországnak ezt a moratóriumot fenntartani mind nehezebbé válik az Európai Unióban, ugye ahogy az új és új genetikailag módosított élelmiszernövények termelésbe vonására születnek európai döntések, a MON810 kukorica, majd az Amflora burgonya esetében mindig külön-külön kell megvívni ezt a harcot hazánknak az Európai Unióval, hogy képes-e Magyarország fenntartani azt a moratóriumot, ami meggyőződésünk szerint Magyarországnak környezeti, egészségügyi és gazdasági érdeke is. Ebben, tapasztalataink szerint – és erre van országgyűlési határozat – teljes körű politikai konszenzus van, egyetlen parlamenti politikai erő sem támogatja ennek az átmeneti tilalomnak a feloldását. A nemzetközi viszonyok között a GMO-k engedélyezésével kapcsolatban jelentős változások tapasztalhatók. Maga az Európai Unió jelen pillanatban is tárgyalja az engedélyezési eljárások újraszabályozását, a GMO-engedélyezések újraszabályozását, és azt gondoljuk, hogy hasznos Magyarország számára minden olyan döntés, kezdeményezéshez való csatlakozás, ami megerősíti Magyarország helyzetét a GMO-mentesség fenntartása érdekében. Egy ilyen kezdeményezés, amely Horvátország, a Horvát Köztársaság részéről indult el, hogy a rendszerváltást követően viszonylag széles és jelentős munkát végzett Alpok-Adria régió területén belül induljon el egy ilyen GMO-mentes régió kialakításának a folyamata. A horvát szábor hozott egy ezzel kapcsolatos határozatot, és felkérte a régióhoz tartozó országok parlamentjeit, hogy országgyűlési határozat keretében csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez. Tavaly ősszel tárgyaltunk a horvát szábor környezetvédelmi bizottságával és ott fogalmazódott meg ez a kérés a bizottságunk felé, amelynek eredményeképpen egyeztetve a bizottság valamennyi képviselőcsoportjának a tagjaival, illetve a magyar kormányzattal, a Vidékfejlesztési Minisztériummal, megszületett az az országgyűlési határozattervezet, amely most a bizottság előtt van. Azt gondoljuk, hogy ez a határozattervezet segít abban, hogy Magyarország megerősítse a GMO-mentesség fenntartásának célját, és tovább erősödjön a lehetősége annak, hogy Magyarország a határain kívül tudja ezeket a genetikailag módosított élelmiszernövényeket. Ugyanakkor azért is fontos, mert mint tudjuk, ezek a GMO-növények nem ismernek határokat, tehát ha Magyarország fenn is tartja a GMO-mentességet, a határokon keresztbeporzással, egyebekkel át tudnak terjedni ezek a növények. Tehát Magyarországnak eminens érdeke, hogy ne csak Magyarország területén, hanem a környező országokban is minél szélesebb körben megmaradjon az a GMO-mentesség, ami jelen pillanatban például Horvátországban, például Ausztriában jelen van. Ezért született meg a határozattervezet, és ezért kérjük mi, a Fenntartható fejlődés bizottsága részéről a Mezőgazdasági bizottságot, hogy támogassa ezt a határozati javaslatot, hogy el tudjon indulni egy olyan regionális együttműködés, kezdeményezés, amelyhez a későbbiekben Ausztria, Szlovénia és egyes észak-olaszt tartományok is tudnak csatlakozni, és amelynek okán akár a régió más országait is meg tudjuk hívni egy ilyen kezdeményezésbe, és rá tudjuk beszélni őket, hogy a magyar álláspontot magukénak vallva a GMO-mentességet fenn tudják tartani. Mindezek miatt – és én itt most részletesebben nem mennék bele annak az elemzésébe, hogy miért érdeke Magyarországnak a GMO-mentesség fenntartása – azt gondolom, hogy miután erről politikai konszenzus van, ezt az érvelést itt most megspórolom önöknek és ezzel nem rabolom az idejüket. Tehát még egyszer azt kérem, hogy a bizottság támogassa ezt az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Meg szeretném kérdezni, hogy a kormány részéről mi az álláspont. Dr. Kis Norbert jogi főosztályvezető, parancsoljon!

DR. KIS NORBERT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Most is csak tárcaálláspontot tudok mondani, mert a hivatalos kormányzati egyeztetés jelenleg még folyamatban van. A tárca álláspontja az, hogy az itt megfogalmazott célt messzemenőkig támogatjuk, a szövegben apró, pontosító jellegű észrevételeket javasolnánk. Erről egyeztetünk, illetőleg már egyeztettünk is a képviselő úrral, illetőleg a kormányon belüli egyeztetéseket még lefolytatjuk, de a tárca a célt támogatja. Apró jogtechnikai szövegpontosítási javaslataink lennének majd a jövőben. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólások következnek, Farkas Sándor képviselő úr.

Hozzászólások

Farkas Sándor (Fidesz) FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid kérdésem lenne az előterjesztőhöz, mégpedig az, hogy megvan-e arról győződve, hogy Magyarországon jelen pillanatban nincs GMO-val szennyezett növény, illetve növénytermesztési alapanyag. Nekem csak ennyi a kérdésem. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Géza képviselő úré a szó.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Köszöntöm a bizottság tagjait és a vendégeket. Ahhoz hogy ez az előttünk lévő javaslat ne csak egy naiv, jámbor óhaj legyen, civilek próbálkozása, azt hiszem, hogy összehangoltan kellene fellépnünk szándékunk irányába. Arra gondolok, hogy az Európai Parlamentben most folyik a vitája ennek, egy olyan javaslatnak, amely szerint a tagállamok hatáskörébe utalja azt, hogy a termesztésről dönthessenek. Tehát arról dönthet egy tagállam, hogy a területén a köztermesztést engedi vagy nem engedi, arról azonban nem dönthet, hogy a GMO-val szennyezett vetőmagok kereskedelmi forgalomban lehessenek. Ez egy olyan farizeus és őrült intézkedés, és sajnálattal, nem látom a fideszes európai parlamenti képviselőknek és a szocialista parlamenti képviselőknek az összehangolt fellépését ez ellen, a teljesen ellentmondásos és bocsánat, nem akarok olyan szavakat használni, ami nem illik egy nyilvános bizottsági ülésre, de szóval, ez elleni fellépést, ha ezt nem tesszük meg, ha ez a törvény keresztül megy, akkor teljesen felesleges csatlakoznunk bármilyen egyezményhez, akkor az ugyanaz a kategória lesz, mint amikor civilek vagy önkormányzatok egy kistérségben eldöntik, hogy GMO-mentesek lesznek. Nos tehát, hogyha a kereskedelemből nem tudjuk kitiltani a GMO-vetőmagokat, akkor a termesztésre való felhatalmazásunk, hogy abban saját magunk dönthetünk, az csak egy illúzió marad. És erre csak a figyelmet szerettem volna felhívni. Nem tudom, hogy a Fenntartható fejlődés bizottsága hogy kezeli ezt a kérdést, követi-e az Európai Parlamentben hozandó döntéseket, mert ennek tükrében – azt hiszem – egy sokkal radikálisabb stratégiára volna szükség, hogy ezeket valóban távol tartsuk. Ahogy képviselőtársam is feltette a kérdést, hogy már most sem biztos, hogy nincs az országban ilyen vetőmag, de hát ez ennek a rendeletnek az életbelépésétől lehetséges lesz, hogy legyen ilyen vetőmag. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Győrffy Balázs!

Győrffy Balázs (Fidesz) GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Itt egy pillanatra reagálnék az előttem elmondottakra. Azt hiszem, azzal teljesen egyetértünk, és itt elég alacsony odds-szal lehetne fogadni, hogy ez a javaslat elfogadásra kerül, már csak azért is, mert itt teljes konszenzus kezd kibontakozni, meg hát régóta az is van a tekintetben, hogy a GMO-mentességünket meg kell őrizni. Itt a kereskedelemmel az a baj, de a jogászok majd itt kisegítenek bennünket e tekintetben, hogy az Európai Unióban a termékek szabad áramlását elég nehézkes lesz korlátozni, igazából itt azt hiszem, az az egyetlen lehetőségünk, hogy magát a termesztést tiltsuk. Érdemes továbbgondolni, mert ez valóban elég lehetetlen helyzet, hogy kereskedelmi forgalomban előfordulhat, de termeszteni meg nem lehet, de ezt majd mi továbbgondoljuk. Nekem kérdésem az volna, hogy nyilván nekünk akkor jelentene ez a régió biztonságot, hogyha nemcsak a déli, nyugati országhatárok mellett lennének GMO-mentes területek, hanem körbebástyáznánk magunkat, és tisztelettel kérdezném, mert itt az előterjesztésből nem derül ki, hogy mondjuk a horvátok megkeresték az egyéb déli szomszédainkat, gondolok itt Szerbiára, Romániára, esetleg Szlovákiára, mert nyilván nekünk ez volna az elemi érdekünk. És ha ők nem tették meg, én javasolnám, hogy ezt tegyük meg, hogy terjesszük ki ezt az együttműködést szélesebb földrajzi területre is. Egyébként azt tartanám üdvözítő állapotnak, amikor már nemcsak a termesztést, hanem a génmódosított termékek felhasználását is tudnánk tiltani, és nem génkezelt szójával etetnénk – a következő napirend pont éppen előhozza a sertéságazatot – hanem megpróbálnánk kiváltani más alternatív fehérjeforrásokkal, akár itthon termelttel is ezt. Mert nyilván önbecsapás, hogy termeszteni nem engedjük, de megesszük az állatok útján ugyanezeket a génmódosított termékeket, amiket most tiltani szeretnénk. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szó. Csak röviden szeretném jelezni, hogy a Lehet Más a Politika mindenképpen támogatja ezt a kezdeményezést, illetve a Fenntartható fejlődés bizottság javaslatát. Ez természetesen nem meglepő, nyilvánvalóan, mivel a genetikailag módosított növények virágpora nem ismeri az országhatárokat, mindenképpen a regionális együttműködés felé kell haladnunk ezen a téren, de ne szeretném ismételni képviselőtársaim hozzászólásait, azt gondolom, ebben egyetértünk, és nyilvánvalóan a jövőben azon kell munkálkodnunk, hogy minél szélesebb körben megegyezzünk a szomszédos tagállamokkal ezen a téren, illetve nyilvánvalóan jó volna az, hogyha a vetőmagok kereskedelmét korlátozni tudnánk ilyen szempontból. Én azt gondolom, hogy ezen is mindenképpen gondolkodni kell majd, hogy milyen olyan áthidaló, elkerülő megoldások lehetnek, amelyek ezt a problémát valamelyest kezelni tudják. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Hanó Miklós képviselő úré a szó.

Hanó Miklós (Fidesz) HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Győrffy képviselő úr már elmondta előtte, szóval termeszteni nem termesztjük, de elég régóta alkalmazzuk a takarmányban, de még hogy a takarmányban, a fehérjekiváltásra az élelmiszerben. A vörös áruknál, felvágottféléknél és egyéb termékeknél jelentős mértékben génkezelt szóját használnak fel. Tehát már direktben esszük a génkezelt szóját, tehát itt valami nagyon komoly megfontolt szabályozást kéne kidolgozni, mert az Európai Unió azt írja elő, hogy ha génkezelt termék van, azt fel kell tüntetni. Na most, ez fel van tüntetve kis betűkkel, most van valami olyan javaslat, hogy rá kéne írni olyan betűkkel, hogy a fél felvágotton az legyen, hogy GMO-s, és legfeljebb azt nem veszik. De ez az egész szója úgy a sertés, mint a baromfiágazatnál, az egyik oldalon, hogy etetik, valószínűleg a fehérje miatt hasznos, a másik oldalon pedig a termelésnél a húst váltja ki, tehát ezzel rontja a piaci helyzetét a másik két termékcsoportnak. Tehát itt elég komoly gondok vannak már szerintem ezzel a génkezelt termékkel. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyelőre több kérdést nem látok, az előterjesztőnek adom meg a szót, és utána a minisztérium képviselőinek. Jávor Benedeké a szó.

Jávor Benedek (LMP) JÁVOR BENEDEK (LMP) előterjesztő: Köszönöm szépen. Elöljáróban, mielőtt egyesével a kérdéseken végigmennék, azt fontosnak tartom leszögezni, hogy nyilván senkinek nincs illúziója azzal kapcsolatban, hogy ez a határozat önmagában megoldaná a GMO-kkal kapcsolatos problémákat. Itt nagyon sokrétű problémakörről van szó. Ezeknek egy része itt említésre került, akár az, hogyha a termesztésben nem is, de forgalomban vannak genetikailag módosított élelmiszer-összetevőket tartalmazó termékek. Az európai szabályozás. Ez a határozat nyilván nem alkalmas arra, hogy ezeket a problémákat kezelje. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy az a küzdelem, ami a GMO-kkal kapcsolatban zajlik világszerte, ez egy nagyon sokszereplős, soktényezős játék, és ebben minden olyan lépés, ami a GMO-mentesség fenntartását erősíti, hasznos azoknak az országoknak a számára, amelyeknek célja ennek a GMO-mentességnek a fenntartása. Tehát jól lehet ez a határozati javaslat, nem orvosol számos problémát, ugyanakkor erősíti Magyarország lehetőségeit és elkötelezettségét a GMO-mentesség fenntartása érdekében, és regionális szintre viszi az ezzel kapcsolatos küzdelmet. Tehát szövetségeseket teremt Magyarország számára az európai színtéren is ennek a küzdelemnek a lefolytatására. A kérdéseket illetően, hogy nincs GMO-termék vagy szaporító anyag, hát erre itt a kérdések is utaltak. Természetesen tudjuk, hogy termékekben van és vélhetőleg szaporítóanyag tekintetében is van Magyarországon genetikailag módosított élelmiszernövény. Ha más nem kísérleti jelleggel, tehát hogyha nem is üzleti vagy gazdasági céllal, de kísérleti jelleggel mindenképpen jelen vannak ezek Magyarországon. A cél az, hogy ezt minél inkább visszaszorítani és korlátozni ezeknek a szaporítóanyagoknak, vetőmagvaknak az elterjedését. Varga Géza képviselő úrnak a felvetése az EU-szabályozással kapcsolatban, természetesen ezt nagyon fontosnak tartjuk, és a Fenntartható fejlődés bizottság kialakította az álláspontját az unió új GMO-direktívájának a tervezetéről. Ezt eljuttattuk és ismertettük az európai ügyek bizottságának az ülésén is. Néhány javaslatunk be is került a hivatalos magyar álláspontba. Mindenképpen fontos lépésnek tartjuk, hogy nemzetállami szinten lehetőség nyílik a széles körű tilalom fenntartására, ugyanakkor erősítendőnek tartottuk, és úgy tűnik, hogy ez a magyar álláspont része, hogy egészségügyi és környezeti szempontok alapján is meg lehessen hirdetni és fenn lehessen tartani ezt a tilalmat. Tehát mindenképpen erősítendőnek tartjuk az EU-s szabályozást. Ennek a vitája folyamatban van, és vélhetőleg a lengyel elnökség alatt kerül elfogadásra. Szerencsére a lengyel politikai szereplők is eléggé elkötelezettek a GMO-mentesség ügyében, tehát bízhatunk abban, hogy Lengyelország talán egy viszonylag szigorú GMO-szabályozás irányába fogja elmozdítani az európai döntéshozatalt. Győrffy Balázs kérdése, hogy az érdekünk az lenne, hogy kelet felé is a szomszédaink részévé váljanak egy ilyen együttműködésnek, ebben tökéletesen egyetértünk. Jelen pillanatban egy ilyen felkérésünk, egy ilyen kezdeményezés van, amelyhez lehet csatlakozni. Én azt gondolom, hogy ezzel a lehetőséggel élni kell, és ezt követően Magyarországnak aktív szerepet kell játszania abban, hogy ezt az együttműködést kiterjessze más szomszédaink felé. Itt kiemelném Románia szerepét, Romániában elég jelentős a genetikailag módosított élelmiszernövények termesztése. Együttműködve a román kormánnyal, azt gondolom, hogy a magyar kormányzatnak meg kell tennie mindent, hogy kelet felől a GMO-szennyezés minél kevésbé tudja elérni Magyarországot és Romániát, próbáljuk meg bevonni ebbe a küzdelembe. És végül Hanó Miklós felvetése, takarmány, fehérjekiváltás. Fontos dolognak tartom, ugyanakkor azt gondolom, hogy az élelmiszerekben fehérjekiváltásra alkalmazott, genetikailag módosított szójatermékeknek a megjelenése egy viszonylag könnyen visszafordítható folyamat. Tehát, hogyha sikerül előrelépnünk oda, hogy ne csak a termesztésbe vonásban, hanem a termékekben, vetőmagvak területén is sikerüljön szigorítani a szabályozást, esetleg a tilalmat fenntartani, akkor gyakorlatilag egy szabályozható lépéssel kiszoríthatók ezek a termékek Magyarországról. Ha Magyarország egyszer termesztésbe vonásra kerülnek a genetikailag módosított élelmiszernövények, ezeket Magyarországon nagyon nehéz lesz még akkor is kiszorítani, hogyha a későbbiekben egy termesztési tilalom hosszú távon fennmarad. Ami egyszer megjelent termesztésben, az vélhetően tartósan jelen marad az országban. Tehát azt gondolom, hogy ebből a szempontból, az elővigyázatosság elve alapján talán egy fokkal fontosabb, hogy a termesztésbe vonást akadályozzuk meg, és utána koncentráljunk arra, hogy hogyan lehet a forgalomban lévő GMO-termékek kiszorítására is minden lépést megtenni. Még egyszer összegezve, azt gondolom, hogy mindezekre a kérdésekre természetesen a határozati javaslat önmagában nem ad választ, de mindenképpen erősíti Magyarország lehetőségeit a GMO-termesztés tilalmának a fenntartásában. Még ez dolog: a kormány képviselői által felvetettekre reagálva, egyeztetünk folyamatosan a minisztériummal, a javaslat, amit majd a Mezőgazdasági bizottság elnökségével egyeztetni kívánunk, hogy a kormányzat által véglegesítendő módosítási javaslatokat akár a Mezőgazdasági bizottság is bizottsági módosító indítványként benyújthat ehhez a határozati javaslathoz, és akkor ennek megfelelően kerül végül elfogadásra a határozati javaslat, hogyha ezzel majd a Mezőgazdasági bizottság egyetért. Tekintve, hogy az elkövetkező másfél hónapban a plenáris ülés úgysem tűzi napirendjére ezt a határozati javaslatot, én azt gondolom, hogy van még idő és tér a megfelelő egyeztetések lefolytatására. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni, hogy a minisztérium részéről kívánják-e kiegészíteni.

DR. KIS NORBERT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban, magához az országgyűlési határozathoz többet nem tennék hozzá, amik itt elhangzottak, azokat csak annyiban egészíteném ki, hogy jelenleg valóban az a helyzet, hogy csak védzáradékkal lehet megtiltani az ilyen GMO-termékek kereskedelmét. Ehhez különböző tudományos eredmények felmutatása, tehát tudományosan bizonyított indokok kellenek. És ugye hát meglehetősen nehézkes és időigényes. Viszont, ahogy említésre is került, az Európai Unióban most ezzel kapcsolatban van egy szemlélet, illetőleg jogszabályváltás folyamatban. Ennek kapcsán az általunk is remélt cél az, hogy a tagállamok egyedileg meg tudják tiltani ezeket a GMO-termékeket. Ez valóban nagy könnyebbséget jelentene. Ennek a tényleges tartalmáról még jelenleg is az EU-ban folynak a viták. A magyar álláspont az, ahogy már említettük a GMO-mentesség fenntartása mellett van, a tárgyalásoknál is ezeket próbáljuk érvényesíteni. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni a bizottság tagjait, hogy van-e még esetleg kérdés vagy vélemény. Sáringer-Kenyeres Tamás, parancsolj!

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Én csak annyit szeretnék kérdezni, hogy azt értem, hogy Horvátországgal közösen rendben is van, és abszolút pártját fogom a GMO-mentességnek. Egy olyan lobbiról van itt szó körülbelül, mint a gyógyszerészeti lobbi, vagy éppen a növényvédőszer-lobbi. Vagy azt mondjuk, hogy Magyarország GMO-mentes lesz, ezt a közösség, Magyarország lakói felé is meg kell indokolni. És egy nagyon erős marketingkampányba kellett volna már régen kezdeni, hogy értékeljék tulajdonképpen, hogy milyen problémával állunk szemben, pontosabban milyen problémát nem ismerünk, ami miatt ezt a tiltást bevezetjük Magyarországon. Tehát az, hogy valamit megtiltunk, ami ráadásul drágábbá teszi a termelést, mint a GMO-s vetőmagokkal bizonyos mértékig. Gondolom a kukoricabogár, stb. kapcsán. ezt valahol el kell fogadtatni a közösséggel. Mert ez a termék többe fog kerülni, a mentestermék, mint a GMO-s termék. Tehát valahol ki kéne menni Magyarországon is az emberek közé, és elmondani, hogy maguk is úgy vásároljanak, hogy figyeljék azokat a jelzéseket, amik majd bejönnek GMO-mentes és nem mentes termékek vonatkozásában. Köszönöm a szót.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Több hozzászólást nem látok a napirendi ponttal kapcsolatosan. A napirendi pontot lezárom, és szavazunk az általános vitára való alkalmasságról. Nyilván a módosításokat később, a parlamenti vita során is megtehetik a képviselő egyéni indítványként, illetve az is egyértelmű, hogy ezzel a határozati javaslattal nem oldottuk meg a problémát, hanem a figyelmet jobban felhívtuk, hogy sok további lépésre van még szükség arra vonatkozóan, hogy ez megnyugtatóan rendeződjön.

Határozathozatal

Tehát szavazás következik. Aki egyetért azzal, hogy ez általános vitára alkalmas legyen, az kérem, igennel szavazzon. Köszönöm szépen. Egyhangúlag a bizottság ezt elfogadta. A többségi vélemény elmondását, ha megengedi a bizottság, elvállalnám. Aki ezt támogatja, kérem, igennel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Lezártuk a második napirendi pontot. Közben megérkezett az elnök úr, átadom neki az ülés vezetését.

(Az elnöklést Font Sándor veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszöntöm a bizottság tagjait és az érdeklődő vendégeket.

Az állattenyésztésben, különösen a sertés és baromfi ágazatban a gabonaárak miatt kialakult válsághelyzet áttekintése

A harmadik napirendi pont az állattenyésztésben, különösen a sertés és baromfi ágazatban a gabonaárak miatt kialakult válsághelyzet áttekintése. Előadóként a Vidékfejlesztési Minisztériumot kértük fel, Feldman Zsolt helyettes államtitkár urat köszöntjük. Meg is adom neki a szót. Köztudott, hogy az e területen érintettek többször fordultak a bizottsághoz, hogy tűzzük napirendre, a kialakult helyzet miatt legyen lehetőségük tájékoztatást adni a minisztérium részéről. Több érdekképviseleti szervezet ezt jelezte felénk, ennek az indíttatására tűztem ezt napirendre. Feldman Zsoltnak most adnám meg a szót.

Dr. Feldman Zsolt szóbeli előterjesztése

DR. FELDMAN ZSOLT helyettes államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Nem könnyű téma az, amelyről beszélni fogunk, igyekszem a mostani tudásunk szerinti helyzetképet felvázolni önöknek, és egy tájékoztatást adni a helyzeten túl arról, hogy hol tartunk sertés- és baromfiágazat tekintetében az elmúlt időszak fejleményei alapján. Ha túllépek a különböző ágazatok történelmileg determinált strukturális problémáin és közvetlenül bekapcsolódom abba a gabona-áremelkedésbe, amelyet az elmúlt időszakban láthattunk, akkor tulajdonképpen azt tudjuk, hogy az a mindenki által ismert számos ok, amely világ- és Európa szerte felfelé hajtotta a különböző gabonafélék árait, ez óhatatlanul begyűrűzött mind Európa, mind Magyarország abrakfogyasztó ágazatainak életébe. Az, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Európában vagy a világon, ezt jelzi, hogy, ahogy az itt ülők többsége jól tudja, mind az Európai Unió, mind pedig a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G20 különböző eszközöket keres, vagy lehetőség szerint foganatosított a mezőgazdasági terményárak hektikus ingadozásai miatt a mezőgazdasági termelésben, különösen az állattenyésztésben bekövetkezett fejleményekre tekintettel. Túlmutatóan a világpiaci vagy európai piaci tendenciákon túl azt tudjuk mondani, hogyha a hazai takarmányképet szeretnénk magunk számára felvázolni, akkor, ha a kukoricánál kezdem, 2010-ben mintegy 1,1 millió hektáron egy 7,2 millió tonnást termést láthattunk. Úgy számoltunk, amikor takarmánymérleget számolunk, hogy különböző átmenő készletekkel és normál, megszokott importmennyiséggel ez egy 8 millió tonnás árualapot jelentett Magyarország számára. Ebből, ha nagyságrendeket nézünk, 4 millió tonna az, amely a hazai felhasználási szükségletet jelenti, tehát, ha kicsit bontani akarjuk, akkor ebből mintegy 2,85 millió tonna az, amely takarmány célú felhasználás, mintegy egymillió tonna az, amely ipari felhasználás és egyéb más célokra mintegy félmillió tonna került, nagyságrendeket tekintve legalábbis, felhasználásra. Ez azt jelenti, hogy ezen túlmenően is nagyságrendileg 3 millió tonna olyan kukoricatermés maradt 2010-ben, amely potenciálisan exportcélokra hasznosítható. Részben a már rendelkezésre álló KSH-adatok, részben pedig a különböző piaci információk alapján azt tudjuk mondani, hogy amit látunk, másfélmillió tonna kukorica ebből biztosan el is hagyta az országot. Ennek hagyományos piacaink továbbra is megvannak. A takarmányok tekintetében egy keresleti piac tekintetében egy keresleti piac volt jellemző az elmúlt időszakban. Ez azt jelenti, hogy nemcsak nálunk, hanem egész Európában ez a keresleti piac jelentős árfelhajtó tényezőt jelentett, részben ennek is volt köszönhető, hogy ha csak az elmúlt hetek árait nézzük, azért takarmánykukorica tekintetében, nagyságrendileg a plafonját mondom, ez a 65 ezer forint/tonnás ár beállt, és láttuk azt, hogy például a fehérjetakarmánynál azért a szója is az első negyedévben 100 ezer forint fölé kúszott tonnánként. Ha összevetjük azzal, hogy a kukorica átlagára 2009-ben 26500 tonna volt, nagy számokat nézve, összevetjük ezt a mostani 60 ezres árszinttel, akkor látjuk, hogy miről beszélünk, látjuk, hogy miért beszélünk a takarmány helyzet miatt állattenyésztési problémákról. Az árak tekintetében ilyenkor alapvetően, főleg jelen pillanatban a búzánál tudjuk nézni, de figyeljük azt, hogy milyen mozgások, milyen dinamika várható a világpiacon, hiszen ebben a tekintetben alapvetően világpiaci árkitettség van Magyarországon. Azt látjuk, hogy a következő időszakban ez a magas árszint valószínűleg fennmarad, és ez azt jelenti, hogy 2011-ben – minden bizonnyal, legalábbis a következő betakarításokig – ezekkel a magas árszintekkel számolhatunk. Különböző ugrások várhatóak ebben, hiszen láttuk azt, hogy nem is olyan régen – szerintem mindannyian nagyon örültünk, amikor – a hírek arról szóltak, hogy hirtelen mind az étkezési, mind a takarmánybúza tekintetében áresések voltak tapasztalhatók a világpiacon, majd ez március 15-e körül volt talán, egyik pillanatról a másikra vissza is ugrott 8 százalékkal, például a tőzsdei árak megemelkedtek. Tehát ilyen értelemben a nem apró, jelentős áringadozások ellenére azt látjuk, hogy ez a magas árszint a következő időszakban stabilizálódni fog, és ezzel nekünk mindenképpen számolni kell. Vannak természetesen különböző kedvező jelek, hiszen például tudjuk azt, hogy az Egyesült Államokban erős a kukoricavetési kedv, például, amely részben a magas árakkal, részben a megugró etanolkereslettel magyarázható, de mindenesetre látjuk, hogy a világpiacon ezek a mozgások megvannak. Ha azt nézzük, hogy Magyarországon mi várható, kukoricát áprilisban kezdünk el – normál esetben – vetni, a mi mostani meglátásunk szerint az a korábbi években megszokott 1,2 millió hektár kukorica elvetésre kerül, amely átlagosnak tekinthető Magyarországon, tehát a magas árak egyik oldalon inspirálják a vetésterületek növelését, a másik oldalon a belvizes területek nagysága, tehát az ebből fakadó vetési problémák majd, illetve adott esetben a vetéshez szükséges invesztíció, tehát vetőmagár és egyéb járulékos költségek mértéke szintén azon tényezők közé tartozik, amely ezt visszavetheti. Lényeg a lényeg, függetlenül attól, hogy egy viszonylag stabil hazai takarmánytermő kapacitást látunk a következő időszakban, ahogy azt korábban említettem, ezzel a magas takarmányárral mindenképpen a következő időszakban kalkulálnunk kell. Ez azt jelenti, hogy amikor arról beszélünk, hogy a sertéstartás költségeinél egy 50-65 százalék az összköltségben a takarmány költsége, akkor ezzel a helyzettel, amikor az ágazatról gondolkodunk, mindenképpen számot kell vetni. A baromfinál ez az arány valamivel alacsonyabb, de szintén számottevő és jelentős. Ha a sertésnél maradunk, akkor például a korábban említett 26500-as, 2009-es kukorica-átlagár esetében akkor, 2009-ben a 288 forint/kg volt a sertéshízlalás átlagos önköltsége, mindenképpen ez a mértékű takarmányár-drágulás jelentősen megnövelte ezt az önköltséget, jóval fellökve ezt 300 forint fölé. Ez gazdaságtól függően 350-400 között szóródik valahol, ez teljesen gazdaságfüggő. Ami az árakat illeti, azt látjuk, hogy a sertésfelvásárlási árak 2010. évi reálértéken számolva 2008 óta tulajdonképpen stagnálnak, illetve csökkennek. A magyar piac jellemzője, hogy a felvásárlási árak, ha csak egy hajszállal is, de mindig az európai átlagár-felvásárlási árak felett vannak, amely tény szintén rögzítésre kell hogy kerüljön. Ami a felvásárlási árakat illeti, mindenki történelmileg ismeri azt az év elején bekövetkező árzuhanást, amelyet az ágazat elszenvedett, hiszen ez azt jelentette, hogy ez év harmadik hetéig egy folyamatos felvásárlási árcsökkenés volt jellemző, majd a magántárolás meghirdetése után az EU-ban a negyedik, Magyarországon a hatodik hét után egy inkább lassú és szerény mértékű emelkedésnek lehettünk a tanúi. Azt látjuk sertésfronton, hogy ez a lassú áremelkedés a magántárolás meghirdetése óta folyamatos, de ugyanakkor, mint ahogy azt korábban jeleztem, azt a megnövekedett takarmányköltség-szintet, amely jelen pillanatban sújtja az ágazatot, természetesen ez a nagyon lassú emelkedés meg sem közelíti. Az Európai Bizottság előrejelzése is azt mutatja, hogy nagyjából ez az árszint az, amellyel a következő időszakban is nagyjából számolhatunk, tehát ez a jelenlegi szinten stabilizálódik. Ilyen értelemben ha csak a piaci oldalról nézem, jövedelmi szempontból jelentősebb jövedelmezőségi javulásra európai uniós szinten sem a bizottság és így Magyarország sem számít. Itt sertés tekintetében mindenképpen meg kell említeni azt, hogy az Európai Unió komoly termelési versenyben van a világ más részeivel, éppen ezért nagyon fontos az, hogy az Európai Unióban, illetve Magyarországon milyen önköltségi áron képesek a termelők az árut előállítani. Ha csak azt nézem, hogy Brazília 30 százalékkal emelte az elmúlt időszakban a termelését, ez mindenképpen intő jel, a versenyképesség fogalmát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az biztos, hogy az előttem lévő táblázat alapján, ha a hasított meleg súlyt nézünk, az a tízedik héten, tehát 2011 tízedik hetén az én táblázatomban 29 EE minőségi osztályú vágósertés esetében 301 forint 40 filléres kilogrammonkénti ár jelen pillanatban nem fedezi azokat a költségeket, amelyek ennek a sertésnek az előállításához szükségesek. Ha pedig azt nézzük – ezt csak zárójelben jegyzem meg -, hogy egyébként a sertés végtermék, tehát, ami a kiskereskedelemben megjelenik, ennek a végtermékárnak mindössze 27-30 százaléka az, amely egyébként ez a termelői ár, és láthattuk azt, hogy az elmúlt időszakban az az áralkupozíció, amely akár az élelmiszer-kiskereskedelem és az oda beszállítók között megvan, ebben a pozícióban javulás nem volt tapasztalható. A baromfiról néhány szót szólva, teljesen más struktúráról beszélünk, mint sertés esetében. A baromfi egy integrált és jelentős részben már feldolgozóipar által integrált ágazat, amely egyébként egy másfélmillió tonnás takarmányszükségletet jelent Magyarország számára évente, és itt az az önköltség-növekedés, amelyet a sertésnél is említettem, amelyet ott egy 55-65 százalék közöttire mondtam, itt egy 36 százalékos önköltség-emelkedést jelentett az elmúlt időszakban. Ennek természetes következménye volt az, hogy e magas takarmányárak miatt jelentős telepítési visszamondások történtek Magyarországon az év első negyedévében, amelynek dinamikája az én rendelkezésemre álló információk alapján csökkent, tekintettel arra, hogy talán szervezettségénél fogva a baromfiágazat könnyebben átvészeli ezeket a nehéz időszakokat. Nem beszélnék most a strukturális problémákról, szerintem utána úgyis egy szakmai vita lesz itt a bizottságban. Néhány dolgot említenék, hogy ezzel a konstansan magas takarmányárral mit tudott a kormányzat kezdeni. Első körben, amikor az év elején, hadd kezdem azzal, hogy a takarmányárak mellett, amikor a német dioxinbotrány kitört, akkor a Vidékfejlesztési Minisztérium, pontosabban az országos főállatorvos egy olyan kötelezettséget rendelt el, amely szerint a közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó friss és fagyasztott sertéshús, húskészítmény, valamint élősertés-felhasználást és forgalmazást úgy korlátozta, hogy bejelentési és vizsgálati kötelezettséget írt elő egy akkori rendelkezés szerint február 28-ig terjedő időintervallumban. Ez mindenképpen alapvetően a hazai fogyasztók, de nem utolsó sorban természetesen a hazai termelők érdekeit is szolgálta, majd az Európai Bizottsággal folytatott szakmai vita után tulajdonképpen február 9-én, tekintettel arra, hogy meggyőző németországi ellenőrzési és biztonsági intézkedésekről kaptunk információt, ezeket az intézkedéseket feloldottuk. Mielőtt rátérnék a magyar intézkedésekre, mindenképpen szeretnék kitérni az EU-s szintű lehetőségekre. A sertéságazat európai szinten egy lazán szabályozott ágazat, amely azt jelenti, hogy igazából a közös agrárpolitika jelenlegi rendszere direkt támogatási lehetőségeket nem tesz lehetővé se a baromfi-, se a sertéságazat számára, piacszabályozási mechanizmusok érvényesülnek. Ennek a rendszernek az újragondolására felállt egy sertéságazattal foglalkozó kibővített tanácsadói csoport, amelynek, tulajdonképpen analógiájára a korábban, a tejválság kapcsán felállt magas szintű szakértői csoport munkájának, valamiféle EU-s szintű ágazati megoldásokat javasló szakértői csoportként kell – a mi elképzeléseink szerint – működnie. Ennek kapcsán folyamatos párbeszéd zajlik az Európai Unió, a tagállamok és így Magyarország között is. Az Európai Unió alapvetően két intézkedéssel tudja a jelenlegi piaci intézkedések között a sertéságazatot, az itteni piaci helyzetet befolyásolni, ebből az egyik az úgynevezett magántárolás intézménye volt, amelynek keretében több mint 142 ezer tonna sertéshús magántárolására került sor. Elmondható, hogy legnagyobb mennyiségben, több mint 40 ezer tonna mennyiségben Németországban kerültek ezek a készletek lekötésre, de Spanyolország, Dánia, Hollandia és Olaszország szintén tízezer tonna fölötti készletek tekintetében igényelt ilyen támogatást. Azt látjuk, hogy Magyarországon 2555 tonna sertéshúsra igényeltek magántárolási támogatást. Úgy számoljuk, hogy ezek a készletek 2011 nyarán kerülhetnek a piacra, remélhetőleg egy olyan keresleti piacra, amely magasabb értékesítési szintet jelenthet. Elmondható, hogy az új tagállamok közül Lengyelország utána Magyarországon ez az említett 2555 tonna a második legnagyobb mennyiség, amelyre támogatást igényeltek. A magántároláson kívül az export-visszatérítések kérdése az, amely alapvetően befolyásolhatja EU-s szinten a sertéspiacot. A bizottság jelenlegi álláspontja az, hogy ezeket az export-visszatérítéseket közép távon 2013-ig le kell építeni, magyar álláspont szerint ezekre a visszatérítésekre szükség van. Itt, én úgy gondolom, hogy a vita még nem dőlt el és nem lezárt, éppen ezért várjuk majd az ezzel kapcsolatos bizottsági kimenetet. Azt fontosnak tartom elmondani, hogy a bizottság részéről ezzel a sertéságazattal foglalkozó kibővített tanácsadói munkacsoport keretében megfogalmazásra került, hogy hogyan látja az Európai Unió bizottsága a sertéságazat jövőjét szolgáló intézkedéseknél a prioritásokat. Ők az egyensúly biztosítása érdekében a termelői szerveződések ösztönzését, a termelők alkuerejének erősítését, a szövetkezetek előtérbe helyezését, valamint egy jövedelembiztosítási rendszer kidolgozását tartották a legfontosabb feladatnak. Tehát ez az, amire EU-s szinten számíthatunk. A másik oldalon pedig azt azért el kell mondani, hogy a bizottság újrakezdte azokat a tárgyalásokat, amelyek a dél-amerikai országokkal való kereskedelmi kapcsolatokat érinti, és az előbb említett brazil példa okán éppen ezért a sertéságazatot is. A fentieken túl, ha átkanyarodok a magyar kormányzat által megtett intézkedésekre, akkor vissza kell utalnom – nem szívesen, de vissza kell utalnom – arra a korlátozott tagállami lehetőségeket biztosító közös agrárpolitika rendszerére, amelyről korábban beszéltem. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy jó néhány olyan intézkedést meg tudtunk, meg tudunk lépni, amely érdemben segíthet az ágazat helyzetén. Először is a 2011. évi költségvetési tervezés során még tulajdonképpen az érdemi takarmányválság kibontakozása előtt, tehát ettől talán kicsit függetlenül a különböző állattenyésztési támogatások szintjét összességében 47 milliárd forinton állítottuk be. Az a kormányzati stabilizációs csomag, amely a Vidékfejlesztési Minisztériumot is érintette, ez érdemben nem érinti ezeket a finanszírozási forrásokat, a sertés- és baromfiágazatot pedig egyáltalán nem. Azokat a 2010. év második felében kényszerű módon leállított támogatási jogcímeket, amelyek például az állati hulla elszállítását, egyes állatbetegségek megelőzését szolgálják, ezeket a 2011. évi költségvetési tervezéskor úgy állítottuk be, hogy terveink szerint visszamenőlegesen 2010-re is, a szükséges forrásokat biztosítsa. Ez azt jelenti, hogy például az állatihulla-elszállítás és -ártalmatlanítás költségeinél, ahol 2010 szeptemberében voltunk kénytelenek kényszerű módon betervezett költségvetési források hiányában a jogcím kifizetését felfüggeszteni – ide 2,5 milliárd forintot terveztünk be 2011-re, a rendelet hamarosan megjelenik. Az állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatásoknál, ahol szintén szeptemberben kellett felfüggeszteni a kifizetéseket, 7 milliárd 35 millió forintot terveztünk be erre a jogcímre, amely, ha bontást nézünk, akkor ebből 1,35 milliárd forint a baromfiágazatra, míg a maradék 5 milliárd 685 millió forint egyéb állatfajokra fordítható majd. Itt a 148/2007-es rendelet módosítása április előtt meg fog jelenni, tehát kihirdetésre kerül és elindulhat mind a tavalyi, mind pedig az ez évi jogos támogatásoknak a kifizetése. A támogatásokról mindig el szoktam mondani, és itt is fontosnak tartom elmondani, hogy strukturális problémákat nem old meg. Ezek a nemzeti támogatások, amelyek notifikálásra kerültek a sertés- és baromfiágazatban, amelyek, ahogy itt ismertettem is, különböző állatjóléti, állategészségügyi intézkedésekhez kapcsolhatóak, ezeket engedte az Európai Bizottság, ezek alapvetően nem jelentik a megoldást az egyes ágazatok strukturális problémáira. Jogos, olyan kiadások finanszírozását szolgálják, amelyek különböző európai uniós szabályok miatt többletköltséget jelentenek az állattartóknak. Ezek a támogatások e tevékenységek finanszírozását jelenthetik, adott esetben átlendíthetik az adott vállalkozást azon a finanszírozási holtponton, vagy azon a ponton, amely a likviditásának a megőrzését szolgálja, de alapvetően nem jelentik, nem jelenthetik az egyes ágazatoknak a … nem lehet erre jövőképet építeni, ezt szeretném mindenképpen hangsúlyozni. Ezt folytatva a költségvetésben 2011-re állatjóléti támogatások tekintetében azt a plafont állítottuk be, amelyet az Európai Unió engedélyez számunkra, tehát baromfi-állatjólétre 4 milliárd forintot, illetve 6-os sertésre. Itt tudom tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy a 2010. évi állatjóléti támogatások tekintetében, ami már biztosan kint van, a sertés esetében 3,3 milliárd forint, itt március végéig befejeződik az állatjóléti támogatás kifizetése, illetve terveink szerint áprilisban fejeződik be a baromfi-állatjólét kifizetése, ekkor tudja az MVH ezt a feladatot abszolválni. Felmerült számos szakmai szervezet részéről, hogy a 2011. évi állatjóléti támogatásokat ez évben fizesse ki a kormányzat, tehát ne utólag kerüljön finanszírozásra, hanem ez évben. Itt azt tudom a tisztelt bizottság számára elmondani, hogy jelen pillanatban, ha csak az előbb említett stabilizációs csomagra gondolok, erre nem látunk költségvetési lehetőséget, de az agrárkormányzat, a Vidékfejlesztési Minisztérium nem zárkózik el attól, hogy ha és amennyiben a költségvetési helyzet, a költségvetési mozgástér javulását érzi, ebben az esetben a kormány elé menjen a szükséges források biztosítása érdekében előlegfizetésnél. A támogatásokon túlmenően mindig beszélni szoktunk, és beszélni kell azokról a potenciális intézkedésekről, amelyek egyfajta védelmet jelenthetnek a hazai termelés számára. Ha itt most az állat-egészségügyi intézkedésekről kívánok néhány szót mondani, akkor sertés esetében azok a mentesítési programok, amelyek tulajdonképpen egyfajta védettségi szintet jelenthetnek a hazai termelés számára. Január 1-jével a Vidékfejlesztési Minisztérium elindította a PRRS-mentesítési programot, tehát hogy csak PRRS-mentes állományokból származó állatokat lehessen tenyészteni vagy azokkal hizlalni. Ennek a folyamata elindult, hiszen ez nem egyik napról a másikra lezajló folyamat, éppen ezért fontosnak tartottuk ezt minél hamarabb elindítani, és bízunk benne, hogy minél gyorsabban a szükséges munkafolyamatokat el lehet végezni. Első lépésként a sertésállományok teljes körű felülvizsgálata került megszervezésre és utána ez alapján lehet véglegesíteni a mentesítési programot. Azt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a tavaly bevezetett másodlagos élelmiszervizsgálat a hústermékek esetében fokozottan működik, így az MGSZH a kockázatosnak ítélt szállítmányok száz százalékát ellenőrzi, védve ezzel mind a hazai fogyasztókat, mind pedig a termelőket. Állategészségügyi és piaci szempontból fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy komoly tárgyalásokat folytattunk orosz partnereinkkel annak érdekében, hogy az orosz piacra történő exportok tekintetében a szükséges cégauditok minél gyorsabban lebonyolításra kerüljenek, többször, több körben tárgyaltunk már orosz partnereinkkel ezzel kapcsolatban. Aki ismeri kicsit az orosz piac sajátosságait, tudja, hogy ezeknek a hatósági auditoknak milyen jelentősége van az ottani beszállítás tekintetében. A megtett intézkedéseknél fontosnak tartom azt hangsúlyozni, hogy úgy látjuk, hogy az a korábban, több szakmai szervezet által felvetett megoldási javaslat, amely egyfajta állami takarmányfelvásárlásra vonatkozó javaslatot tett, valamiféle korábbi analógiák alapján, ebben az időszakban, ezt ebben az időszakban a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tudta felvállalni és támogatni, alapvetően egy hiánypszichózissal küszködő piacon egy biztos felvásárló, azaz az állam megjelenésünk szerint olyan árfelhajtó tényezőt jelentett volna, amelynek az egyébként takarmányt vásárló állattartó gazdálkodók számára hátrányos következményei miatt nem tudtuk, nem akartuk felvállalni. Amit mi ebben a tekintetben finanszírozási szempontból meg tudtunk, meg tudunk lépni, az egy olyan Magyar Fejlesztési Bankon keresztül történő forgóeszközhitel program indítása, amelyről jelen pillanatban is tárgyalnak az MFB-vel a kollégáim, amely összességében egy 15 milliárdos hitelprogramot jelent, amelyből tízmilliárdot szakítunk le vagy választunk le az állattenyésztő ágazatok számára. Ennek csak néhány alapparaméterét mondanám. Ez egy egymillió és ötvenmillió forint közötti hitelösszeg termelői tekintetben, maximum hároméves futamidő, amely egyéves türelmi idővel rendelkezne, egy Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességével működő program, és amely talán a leglényegesebb, a kamatfeltételekről azt lehet elmondani, hogy három havi EUROIBOR alapú a hitel, és összességében nagyságrendileg mondom, egy 6,5 százalékos kamatot jelent ennél a hitelnél. Tehát azt gondolom, hogy ez az MFB-s forgóeszköz-hitelcsomag a mai piaci, hitelpiaci és gazdasági piaci viszonyok között egy meglehetősen kedvező áron hozzáférhető hitel lesz, amely érdemben segíthet a hitelképes vállalkozások számára. Ezen kívül hamarosan a bankoknál van az az agrár Széchenyi folyószámlahitel, amely 500 ezer és 25 millió forint közötti hitelösszeg erejéig egy szabad felhasználású, hároméves futamidejű két százalékos kamattámogatással bíró, és szintén AFKA-kezességvállalással megtámogatott folyószámla-konstrukció, amelyet mindenképpen az állattenyésztő ágazatoknak is érdemes figyelemmel kísérni. A megtett vagy folyamatban lévő intézkedések közül kiemelném azt a törekvést, amely a magyar kormányzat részéről arra irányul, hogy a hazai fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében megpróbáljuk azt a magyar termék-, magyar élelmiszerfogalmat definiálni, amellyel kapcsolatban számos visszásságot láthattunk az elmúlt időszakban. Talán inkább úgy fogalmaznám meg, hogy egy eléggé zavaros helyzet alakult ki abban a tekintetben, hogy mely termékek esetében próbálták meg annak előállítói, forgalmazói valamiféleképpen a fogyasztók felé magasabb hozzáadott értékkel bíró terméknek feltüntetni azt a magyarnak nevezett élelmiszert, amely talán nem feltétlen volt abban a formában az. Én mindenképpen ennek a fontosságát szeretném hangsúlyozni. Szintén idekapcsolódó kérdés, elnézést, talán nem feltétlen logikai sorrendben mondtam néhány dolgot itt a vége felé, az, hogy takarmányozási szempontból a magyar baromfi vagy abrakfogyasztó ágazatok számára nagy versenyhátrányt jelent, hogy mi tulajdonképpen azt a drága gabonát etetjük meg az állatainkkal, amely folyamat néhány nyugat-európai versenytársunknál nem egészen így történik. Mindenképpen fontosnak tartom annak a tényét megemlíteni, hogy azt, hogy a hízóállatokat húsliszttel etetni jelen pillanatban az Európai Unióban tilos, ezzel kapcsolatban egyrészt az Európai Bizottság egy TSE-re vonatkozó ütemtervben megfogalmazta azt, hogy a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjék valamiféle szabadabb felhasználása lehetővé váljon, az újrahasznosítási tilalom megszűnjön. Ezzel kapcsolatban Lengyelország konkrét kérelmet nyújtott be a tanács részére, amelyet Magyarország is támogat. Tehát ilyen értelemben egyfajta keresztetetés Magyarország számára is támogatandó. Az, hogy ez mennyi idő alatt megy át Brüsszel fogaskerekein, ez egy nehéz kérdés, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy ebben minél gyorsabb előrelépés történjen. Ezt, azt hiszem, hogy részben a hazai fehérjetakarmány szűk keresztmetszetére, illetve a maga gabonaárakra való tekintettel talán nem kell bővebben indokolni. Eben a kérdésben a legjobb tudomásom szerint egy szakértői munkacsoport állt fel az Európai Unióban. Szintén a takarmánynál csak megemlítem, hogy takarmánybehozatal tekintetében az én legjobb tudomásom szerint egy 0,1 százalékos mértékig GMO-szennyezett takarmányok tekintetében egy nagyon jelképes, részleges könnyítés történt, amely nem feltétlen fogja a takarmánypiaci viszonyokat átalakítani. Szintén intézkedés: korábban sokszor felmerült a húsok fagyasztott tárolási idejének kérdése, hiszen számos piaci szereplő, szakmai szervezet vetette fel azt, hogy hogyan is van az, hogy a különböző fagyasztott húsalapú anyagok felhasználása tekintetében eltérő gyakorlat alakult ki a különböző államok között. Itt azt tudom elmondani, hogy a VM egy olyan tervezetet küldött ki az Európai Bizottságnak notifikációra, amely fagyasztott húsalapanyagok felhasználásának három hónapra való korlátozását tartalmazza. Hangsúlyozom, hogy ez egy notifikációköteles téma, éppen ezért a bizottság álláspontjától függ majd ennek a végkimenetele. Ezek azok a legfontosabb EU-s és magyar intézkedések, amelyeket jelen pillanatban láttunk, tettünk, csináltunk. A magyar kormányzat részéről számos olyan részfronton igyekeztünk megoldási javaslatokkal élni, amelyek piacvédelmi támogatási, állategészségügyi oldalról próbálják, próbálnak mankót nyújtani a sertés- és baromfiágazat számára. Természetes, hogy ezek a mankók alapvetően azokat a korábban ismertetett, nagyon súlyos önköltség-emelkedés miatt bekövetkezett krízishelyzeteket részben tudják csak kompenzálni, ezt szerintem az itt ülők szakmailag mind meg tudják ítélni. Fontosnak tartom egy korábbi félmondatomat megismételni, amely arra hívja fel a figyelmet, hogyha az abrakfogyasztó ágazatainkat nézzük, más a sertés és más a baromfi. Sertés tekintetében az én személyes szakmai megítélésem szerint sajnos nem sikerült azokat a strukturális változásokat a szakmának, az ágazatnak meglépni az elmúlt – nagy szavakkal – húsz évben, amelyek az európai piacon való versenyképes termelés tekintetében minden szükséges lépést tartalmaztak volna. Erről nagyon szívesen beszélek is többet erre vonatkozó igény esetén. Én azt mondom utolsó mondatként ennél a témánál, hogy az eddigieken túlmenően a Vidékfejlesztési Minisztérium egy sertéságazatot érintő intézkedési terven dolgozik, amely megpróbálja azokat az eddig általam nem említett, de potenciálisan alkalmazható EU-kompatibilis eszközöket számba venni, amelyek segítséget nyújthatnak az ágazat számára. Én bízom benne, hogy olyan – ha úgy tetszik – ötletekkel és javaslatokkal tudunk a kormány elé majd menni ebben a kérdésben, amely azt, a jelen pillanatban látható súlyos, mind hízó-, mind kocaszámcsökkenést vagy megfordítani, de legalább megállítani tudja. Elnézést a hosszú tájékoztatóért, igyekeztem minél több aspektusra kitérni. Állok minden további kérdés esetén rendelkezésre. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Még mielőtt a bizottság tagjainak adnék szót, mit említetem, több képviseleti szerv kezdeményezte ezt a mai napirendi pontot. Én a jelen lévő több képviseleti szerv nevében Sákán Antalt kérném meg, hogy röviden ismertesse az ő álláspontjukat, hogy mi indokolta ennek a napirendi pontnak a kezdeményezését.

SÁKÁN ANTAL elnök (Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége): Mindenekelőtt köszönöm szépen a szót és köszönjük a lehetőséget, hogy az állattartók és elsősorban a sertéstartók nevében a bizottság tud vagy kíván foglalkozni ezzel a problématömeggel, ami mögöttünk és előttünk van. Hogy miért kértük, arra szerintem helyettes államtitkár úr beszámolója kellő magyarázatot ad. A probléma elkezdődött már régen, és a problémák megoldására javaslatok születtek már korábban és sajnos a minisztérium különböző okok miatt még mindig csak rendeletmeghirdetésről beszél, gyakorlatilag egy éve lesz májusban, hogy a hulla- és az állategészségügyi támogatások fel vannak függesztve. Most kaptuk meg a múlt évi első, második negyedéves állatjólétjeinket, illetve talán most a harmadik negyedévet. Számomra a legfájóbb az, hogy bármilyen szakmai javaslatot tettünk, a minisztérium kicsit Pató Pál urasan uralta ezt a helyzetet, és ennek következtében rengeteg családi gazda becsukta a boltot, nagyon sok állattartó felhagyott az állattenyésztéssel, mert nem volt deklarálva kellő időben és kellő erővel, hogy segítünk ezen az ágazaton. A takarmányhelyzetre vonatkozóan egy rövid megjegyzésem lenne. Az a minisztériumi álláspont, miszerint egy állami tartalékgazdálkodás megemeli az árakat, ez abszolút alaptalan. Üresek a TIG raktárai, üresek a 300 ezer tonnás kapacitású Concordia raktárai. Mind a két cég állami cég, mind a két cég rendelkezik forrással, rendelkezhet forgóeszközzel. 2008-ban ugyanilyen válsághelyzet volt, akkor nem ilyen magas áron, hanem 5300 forintért sikerült vásároltatni a TIG-gel 100 ezer tonna kukoricát, az árak egy hónapon belül visszamentek 5300-ról 4000 alá. Ennek nagyon egyszerű az oka, a sertéstartók, az állattartók nem egymással licitálva mennek ki a kereskedőkhöz, mert nem kívánnak bevásárolni, és ezzel a gabonával, amit kértünk, évvégéig el is számoltunk volna, egyet kértünk, ennek a kamatával, a minimális 500 millió, egymilliárd kamatával tisztességesen számoljunk el egymással. Mi a magunk részéről ezt jelezni szerettük volna, és elnézést kérek mindenkitől, azt mondom, hogy ez után a beszámoló után teljesen érthető, hogy március 30-án miért lesz demonstráció a Kossuth téren. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen, köszönöm szépen. Most érkeztünk el oda, hogy a bizottság tagjai is hozzászólhatnak. Hanó Miklós jelezte elsőként a szándékát.

Hanó Miklós (Fidesz) HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt szeretném elmondani, hogy míg az ország az elmúlt évtizedekben a cukoripart hagyta felemelt kézzel tönkremenni, itt legalább a baromfi- és sertéságazatban próbálunk küzdeni azért, hogy ez az ágazat megmaradjon. Az államtitkár úr felvázolt egy dolgot, hogy mik a problémák itt az önköltségnél. Én azt mondom, hogy az önköltségnél azért két végpont van. Az egyik a takarmány beszerzése, a másik az átvételi ár. Ha jó az átvételi ár, akkor ezt valahol kompenzálhatja, mert volt itt, ebben az országban 450 forintos sertésár is valamikor. Úgy gondolom, hogy egy nagyon nagy szakmai hiba történt az elmúlt húsz év alatt, az összes élelmiszeripari ágazatban legnagyobb probléma az, hogy nem a termelők a tulajdonosok. Most ugye magyar kézben van egy nagy feldolgozó, de az a legnagyobb importőr a sertéshúsból. Addig, amíg a dán parasztnak van vágóhídja, ötezer főnek van egy nyolcmilliós vágóhídja, az biztos, hogy addig nem hoz máshonnan sertést, míg az övé el nem fogy. Tehát itt strukturális problémák is vannak, és ami most folyik, az egy pótcselekvés. Mindenféleképpen szükség van rá, én nem mondom, hogy nem, meg nagyon fontos az ágazatot megmenteni, mert ha valakit, engem nagyon bánt, hogy 11 millió sertésből most eljutottunk kettő-háromig, nem tudni pontosan, hogy meddig. Alapvetően azért is gond ez, mert valahol a baromfiágazat és a sertéságazat az, ami egy egyensúlyt tartott fenn az agráriumban, hiszen most nemcsak a sertéstartókat, meg a baromfisokat nézzük, hanem nézzük a növénytermesztőket. Az elmúlt 5-6 év alatt a növénytermesztésben alig volt haszon, mert olyan alacsony árúak voltak a takarmányárak. Nem azt mondom, hogy ezt most egyik a másik rovására menjen, de nagyon alacsonyak voltak a gabonaátvételi árak. Amikor aszály volt, meglódult, de egyébként nem. Most hogy ez így felment, tudjuk, hogy mi történt a világban. És egyébként az elkövetkező húsz évre az a jóslat, hogy az élelmiszerek igen fel fognak értékelődni, tehát fontos lenne a baromfi- és a sertéságazatot is megmenteni. Tehát ezt az irányt mondom, hogy nagyon fontos ez is, és hogyha itt egy jó egyensúly van, akkor nem egy ilyen szinuszgörbés növénytermesztési sikerek vannak, hanem kiegyenlítődne egy normális ár. Ehhez valóban a honi piacvédelem nagyon fontos, amiben a kormány egyébként már tett intézkedéseket, hogy olyan dolgok ne jöjjenek be. Mert azért a baromfiágazatban az elmúlt 6-8 évben nagyon sok olyan dioxinos csirkehús, meg egyéb cucc érkezett be, ami rontotta a piaci lehetőséget. Bejött állati takarmányként és valami úton-módon átcímkézve kikerült humánfogyasztásra. Ezt azért tudom állítani, mert Békéscsabán, a piacon fogtak meg ilyen kamiont, aminek az a lényege, hogy harmadáron adták ezt a csirkecombot, ami belga vagy holland volt, ami dioxint tartalmazott, mert megsemmisítés helyett átcímkézték. Tehát azért itt vannak olyan bűnvádi dolgok is, amik jelentősen rontották ezt az ágazatot. És ugyanez van a sertésnél. Amikor Nyugat-Európában úgy meg lehet termelni egy kiló sertéshúst, hogy szinte a takarmányárat a támogatás révén majdnem ingyen megtermelik, addig nekünk itt fele, meg negyedáras támogatás mellett kell ezt a takarmányt előállítani. Tehát itt elég rossz a versenyhelyzet. Amíg össze nem zár ez az ágazat, és ebben állami segítség kell, addig, míg termelői kézbe nem fog kerülni a feldolgozó, addig itt mindig nehéz lesz ezt a problémát megoldani. Amit itt az államtitkár úr felvázolt, hogy segítség kell abban, hogy az önköltséget a takarmány oldaláról is valahogy vigyük lejjebb, teljesen egyetértek, de azon is kell gondolkodni hosszabb távon, hogy hogy lehet azt megoldani, hogy ebben a rendszerben a termelők legyenek a tulajdonosok. Ne egy-két pénzember, aki utána hordja be ide az importhúsokat, meg a gyenge minőségű húsokat, egyebeket. Ugye meg lett nézve, hogy ott sincs más szabályozás a fagyasztottra, mint itt, tehát azt mondják, hogy pár hónapig lehet. Nem! Ott is addig lehet fagyasztani, míg a minősége nem romlik, csak három hónap után olcsóbban piacra dobják. Az meg ide bejön, és kerül a sok szemét ide be a termelésbe. Ezért fontos ez a másodlagos élelmiszer-vizsgálat, mert valahol hosszabb távon – nem azt mondom, hogy azonnal – megoldja a problémát, de legalább valahol a piacot próbálja helyrerázni. Az előző napirendi pontban beszéltünk a szójáról. Miért kell nekünk 20 százalékos szóját beletenni abba a jó virslibe? És akkor 300 forintos “áruházlánc-virslit” lehet venni. Amiben szinte nincsen hús, meg olyan termék, ami az egész piaci oldalt segítené. Tehát a belföldi piacunkat is tönkrevágtuk teljesen. (Moraj.) Nem jó, amit mondok? (Gőgös Zoltán: De jó, a kutyám se eszi meg, úgyhogy teljesen igazad van.) Na, erről van szó. Csak mondom, hogy ezek mind az ízét is rontják. (Moraj.) Hogyha az átvételi árat helyre lehetne hozni, és azt a sok olcsó cuccot kirekeszteni ebből a rendszerből… Mert nincs annyi sertés. Hát megfordult a dolog: az alapanyag-termelésben 70 százalék az import, ami bejön ide az országba az élelmiszer-termelésnél alapanyagként. Tehát ez a rendszer nagyon rossz, én azt mondom, hogy most amit lehet, próbáljunk segíteni, de hosszabb távra kezdjünk gondolkodni, és szorítsuk ki a szóját, tegyük helyre a feldolgozókat, a tulajdonlásban segítsük a termelőket, ha összeállnak, legyenek tulajdonosok, és akkor biztos, hogy nem lesznek ilyen árak az átvételben. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ficsor Ádámnak adok szót.

Ficsor Ádám (MSZP) FICSOR ÁDÁM (MSZP): Köszönöm szépen. A helyettes államtitkár úrtól egy részletes elemzést hallottunk sok érdekes adattal, sok érdekes ténnyel, viszont meglehetősen keveset arról, hogy mi is az, amit tenni kellene, tenni lehetne. Tehát azt hiszem, hogy sokkal többet lehetne is, de mindenképpen sokkal többet kellene tenni annál, mint ami elhangzott. Azt mindenesetre megjegyzendőnek tartom minimum, hogy a minisztériumból politikai vezetőt nem küldtek, mert azt hiszem, hogy helyettes államtitkár úr is szakmailag tökéletesen tisztában van vele, hogy mit és hogyan kellene tenni, bár ezek nehéz döntések. Tehát ezekhez a döntésekhez politikai bátorság kell, politikai döntések kellenek mögé. Szedjük akkor össze, hogy mi az, amit tenni kellene, tenni lehetne! Mindenképpen gyors válságkezelésre lenne szükség. Az összes olyan dolog, amire azt mondta helyettes államtitkár úr, hogy egyeztetünk az FMB-vel, a rendelettervezet kiadás alatt van, ezeket mind meg kellett volna csinálni nagyon-nagyon gyorsan, de kell még gyorsabban. Nagyobb bátorság kellett volna a dioxinügyben, tovább fenn lehetett volna tartani az intézkedéseket. A takarmánypiaccal kapcsolatban elmondta Sákán úr a 2008-as nagyon konkrét, számokkal, árakkal alátámasztott tapasztalatokat, nem értem, hogy azt miért nem lehet meglépni. Támogatások területén sokkal nagyobb mozgástér lenne, a 68. cikk szerinti szerkezetátalakítási programnak már működnie kellene, az ÚMVP-ből az állatjóléti támogatások finanszírozhatóak lennének. És végül, de nem utolsó sorban ugyanebbe a körbe tartozik az áfa kérdése, amit ellenzékben nagyon-nagyon sokszor helyesen javasolt a Fidesz. Itt van a lehetőség érdemi megoldást lenne a feketepiac visszaszorítására. Természetesen ezek önmagukban nem oldják meg a hosszú távú problémát. Vannak ezek túl szerkezeti ügyek, szerkezeti kérdések. Abban pedig csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy az egyik ilyen nagyon fontos szerkezeti kérdés a versenyképesség, amiről a helyettes államtitkár úr is beszélt, hogy ez milyen fontos, és milyen nagy szórások vannak a magyar önköltségben, az pont az, hogy egy nagyon modern technológiával, technológiai fejlesztések utáni állapotban, hogyha tudna termelni az ágazat, akkor az már sokkal előrébb lenne. 2009 vége óta vannak a technológiai fejlesztésre vonatkozó pályázatok elbírálás nélkül. Nem tudom, hogy erre lehet-e bármilyen ésszerű magyarázatot adni. Természetesen azok, amik elhangzottak javaslatok a hosszú távú szerkezeti alakításra, azok mind-mind ésszerű javaslatok, jó javaslatok, azokat meg kell vitatni, azokat be kell vezetni. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Hát vagyunk itt négyen olyan képviselők, akik 1998 óta vagyunk képviselők, nyugodtan mondhatom, hogy abban biztos nincs igaza Ficsor Ádámnak, hogy az előző időszakban, mondjuk az elmúlt 8 évben a legmagasabb szintű politikai képviselet lett volna itt a bizottsági ülésen, amikor egyes témákat tárgyaltunk. (Gőgös Zoltán: Általában itt voltak!) Államtitkár úr! (Derültség.) Igen, a miniszter úr évente egyszer, államtitkár úr talán kétszer. Most ahhoz képest helyettes államtitkári szinten mindig most a bizottság előtt képviselve van a kormány. Ezt a vitát is zárjuk le, javaslom. Magyar Zoltánnak adok szót.

Magyar Zoltán (Jobbik) MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is az időhúzást látom a legnagyobb problémának. Amikor megláttam a bizottsági ülésre szóló meghívóban ezt a napirendi pontot, akkor nagyon megörültünk, hiszen a Jobbik már nagyon régóta veri a vészharangot ezekben a kérdésekben. Itt a megoldásokra rátérve, azt hallottuk, hogy panelcsodai csapatot állított fel a kormány, ami egyeztet az Európai Unióval, szerintünk erre már nagyon nincs idő, szerintünk ez már régen elkésett dolog, ahogy az Európai Unió mozgását, sebességét ismerjük, ebből évekig nem lesz semmi. A hazai dolgokról szintén, ami nagyon hasznos lenne, ez a kamattámogatott forgóeszközhitel, erről is még csak tárgyalások vannak a Fejlesztési Bankkal, az agrár Széchenyi-kártya még nem elérhető, a magyar termékeket reklámozó CD-t botrányok közepette Bulgáriban készítteti a kormány, de itt az egyéb ügyekben is, például a gabonaár-kérdésben is közel egy éve tudtuk, hogy ez a helyzet elő fog állni és ilyen árak lesznek vagy legalábbis hasonlóak, és mégsem történt semmiféle előrelépés ebben a kérdésben. Hogy 2011-re a termelőknek ez a kérdése nem lesz teljesítve, miszerint előre ki legyenek fizetve a támogatások, ezt meg elfogadhatatlannak tartjuk, a kormány részéről ez lenne a minimum, amivel segíthetné a termelőket. A dioxinbotrány, amiről szintén szó esett, annak a kezelése nemhogy sikeres volt, hanem egyenes botrányos. Megalázó módon visszakozott ebben a kérdésben is a kormány. A bolti ár pedig – nem új információ ez sem – 30 százaléka csak a termelői árnak, és itt is lassan egy éve kormányon van a “forradalmi kormány”, és ebben sem történt sok változás, úgyhogy sokkal radikálisabb és gyorsabb lépéseket szeretnénk. Köszönöm a szót.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Szabó Rebekának adok szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Hát azt gondolom igen, hogy hallottunk egy nagyon hosszú és nagyon részletes beszámolót államtitkár-helyettes úrtól, amit természetesen ezúton is köszönünk, de azért muszáj megjegyeznem, hogy a rengeteg részletes számadat helyett talán jobb lett volna, ha picit átfogóbban, a problémákat fókuszáltabban tudtuk volna megbeszélni, és valóban a lehetséges megoldási javaslatokról hallhattunk volna többet, mintsem a piaci viszonyok részletes elemzéséről, ami nyilván fontos háttérinformáció, de azt gondolom, hogy egy Mezőgazdasági bizottsági ülésen talán inkább a lehetséges megoldásokról kéne beszélnünk. Nagyon sokszor hallhattuk a beszámolóban a versenyképes termelés kifejezést, amely nyilván – elismerem, hogy – nagyon fontos szempont, pláne rövid távon, de azt, hogy fenntartható termelés, egyszer sem hallottam, és emiatt nagyon szomorú vagyok, mert azt gondolom, hogy egyébként a Vidékfejlesztési Minisztérium más államtitkároktól való kommunikációjában ez azért gyakrabban szokott elhangzani. Tehát azt gondolom, hogy a hosszú távú fenntarthatóságnak mint egy alapelvnek az ilyen problémák kezelésében is meg kéne jelennie. Mire gondolok pontosan? Arra, hogy nyilvánvalóan amellett, hogy az akut kríziseket kezelni kell, és nem szabad hagyni, hogy a magyar sertéságazat tönkremenjen, már most úgy kell gondolkodnunk a támogatási rendszerekben, vagy például az említett MFB-hitelek tekintetében úgy kéne gondolkoznunk, hogy olyan termelési, állattenyésztési módokat támogassunk, amelyek hosszabb távon fenntarthatóak, gondolok itt a több lábon álló állattartásra, például amikor ideális esetben egy állattartó saját maga tudja megtermelni a takarmányának legalább egy részét, és így sokkal kevésbé sújtják ezek a világpiaci ingadozások. Muszáj vagyok megemlíteni, bár lehet, hogy önöknek ez ilyen egészen fantasztikusan hangozhat, de Ángyán József államtitkár úr szokott például beszélni a tájfajták jelentőségéről. Hogyha nem mindenki ezeket a hibrid kukorica-vetőmagokat vetné, hanem lenne valós állami szándék és támogatás, hogy a régen Magyarországon elterjedt tájfajta kukoricákat termeljék a termelők, amelyek egyébként sokkal ellenállóbbak az időjárási viszontagságokkal szemben, akkor ezek is a takarmányárakra hatással lehetnének. Ezt egyáltalán nem viccből mondom egyébként, kedves Farkas Sándor, hanem teljesen komolyan. (Moraj.) Ez az egyik dolog. A másik, hogy elhangzottak például ezek az MFB-hitelek, amik ugyan egy fontos, rövid távú megoldást jelentenek, de amellett, hogy most pontosan mekkora a kamatláb és a futamidő, én nagyon szeretném, hogyha azt is hallanánk majd, hogy milyen kritériumok léteznek ezekre a hitelekre, és hogy vajon azokat a fenntarthatatlan, több tízezeres, veszélyes hulladékként trágyát termelő sertéstelepeket akarják-e a továbbiakban is támogatni vagy esetleg azokat a kisebb léptékű családi gazdálkodásokat, amelyek olyan sertéshúst állítanak elő – ugye itt el is hangzott Hanó Miklóstól -, amelyek esetleg emberi fogyasztásra is alkalmasak, és nemcsak 300 forintos virslit lehet belőle csinálni. Elhangzott a helyettes államtitkár úrtól ez a magyar termék, magyar élelmiszer kérdés. Azt gondolom, hogy a minisztériumnak sokkal nagyobb hangsúlyt (Moraj.) kéne arra helyezni, hogy a magyar fogyasztókat, megfelelően az agrármarketing meglévő különböző eszközeivel folyamatosan informálja és tájékoztassa arról, hogy mennyire fontos lenne, hogy jó minőségű magyar termékeket fogyasszanak. Mert szerintem ez is elősegítené ennek az ágazatnak a helyzetbe kerülését. Bár természetesen tudom azt, hogy a kispénzű fogyasztóknak, akik a személyi jövedelemadó-csökkentés által még nehezebb helyzetbe kerültek, egy nehéz kérdés lehet, de azt gondolom, hogy hosszú távon mindenképpen ez az az út, amely a fenntartható pályára való állítását szolgálhatja a sertés- és baromfiágazatnak. Úgyhogy én szeretném, hogyha a rövid távú kríziskezelés mellett már most ezt észben tartva, erre helyeznék a hangsúlyt. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Ódor Ferencnek adok szót.

Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) DR. ÓDOR FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönjük szépen a beszámolót, fontos volt, hogy kaptunk adatokat. Arról beszélt ön, hogy milyen támogatásokat nyújtanak, és az elmúlt esztendő májusában, amikor leállították ezeket az állatjóléti kifizetéseket, semmi nincs előzmény nélkül, ez egy 2009 október-novemberi döntés volt, mert a költségvetésnek voltak azok a gondjai, amiket aztán húztunk magunk után, és ehhez még jön a hatalmas takarmányár, ami ugye gondként jelenik meg. Azok az állami beavatkozási lehetőségek – úgy látszik, hogy – megálltak, és ez természetes módon meg kell hogy jelenjen a termelésben, mert május utántól nem voltak kifizetések ott, a hullaelszállítás, illetve ártalmatlanítás kérdésében. Ezeket valakinek viselni kellett, hát ezt a termelők viselték. Valamiért ott volt egy olyan gond, ami megállította azokat a kifizetéseket. Nem volt a költségvetésben jó a betervezés. Az ön által mondott MFB-s hitelekkel talán egy gondunk szokott előfordulni. Nem nekem, hanem azoknak, akik fel akarják venni. A feltételrendszernél. Tehát nagyon jó, ha kapunk százalékban kamattámogatást, csak az a kérdés, hogy a feltételrendszernél, hogy felvehessem, vajon nekem mit kell nyújtanom ellentételezésként. Erre szeretnék én rákérdezni, hogy vajon ezek mennyire rugalmasak. A rugalmasságot nem úgy értem, hogy kockáztatjuk az MFB-s kihelyezett pénzeket, de hogy mennyire fog tudni hozzájutni az a gazda, és mennyire fogja tudni valóban segíteni a termelésnél azt a meglévő hiányt. Úgyhogy ez egy fontos dolog, amit ön mondott a PRRS-s dolgokra. Ez egy fontos kérdés, és szeretném jelezni, hogy itt is a források nagyságrendjében még lehetne talán változtatni. Nem tudom, hogy önöknek mennyire van módjuk, lehetőségük, de hogy ez a felmérés időben és megfelelő módon megtörténhessen, ebben azért a végrehajtásban látunk gondot, elsősorban a szolgálatnak a működésében, tehát nagyobb pénzt kapjanak azok, akik elvégzik ezt a munkát. Ez így összességében nagy forrásnak tűnik, de hogyha levetítjük ezt az egyes munkavégzésekre, ott azzal gondot látok. Én az állatihulla-ártalmatlanítás dolgát szeretném önnek említeni, hogy ez egy fontos kérdés lenne a továbbiakban is, mert sajnos ez az elmúlt időszak pontosan azt mutatta, hogy mire képesek az emberek. Erről, gondolom, mindenkinek vannak képei. Ezt a támogatást, amit az állam tud adni az MFB-n keresztül, ezeket fontos dolognak tartjuk, és, amit Hanó Miklós képviselőtársam mondott, az érezhető miniszteriális szinten és érezhető a társadalomban is, hogy olyan mértékűen elszakad a termelő és a vágóhíd és utána a fogyasztóhoz való odajutás, hogy ebben mindegy, hogy ki ül tulajdonképpen, valamikor az első lépést elvétettük, ugye mint a katonaságnál, nem ballal, hanem jobbal indultunk, akkor biztos, hogy ütemtelen lett a dolog, és emiatt – azt gondolom, hogy – erre érdemes volna jobban odafigyelni. A takarmányárak. Hát igen, a tavalyi hatalmas árvizek és sok minden árfelhajtó hatása, ebben sok ötlet volt, ez el fog dőlni, és gondolom, az önök lehetőségei megadják. De én most itt elsősorban azt szerettem volna mondani, hogy vannak források, ez egy fontos dolog, és a beszámolója igenis azt mutatta, hogy a minisztérium a kereteivel kívánja segíteni a termelést. Mert hát ha nincs állattartás, akkor komoly problémái vannak a vidéken élésnek. Hogy vidéken még lehessen pénzt keresni az embereknek, és ezt munkával kell, úgyhogy az ebben való segítségüket mindenképpen értékelni kell. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Gőgös Zoltánnak adok szót.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Szabó Rebekának szeretném mondani, hogy amit mondott a fejlesztésekről, kapacitásokról, azért abban vitatkoznunk kell, mert azért az élet azt igazolja, hogy a modernizált technológiáknál mondjuk a 25 forintos kilónkénti gyógyszerköltséget le lehet vinni ötforintos kilónkénti gyógyszerköltségre, a takarmányigényt meg mondjuk 30 százalékra, hogyha nem pazarol. Ami azt jelenti, hogy azokban a húsokban, amire ön azt mondja, hogy azok nem biztos, hogy jók, azokban sokkal kevesebb gyógyszer van, mint a régi, elavult technológiánál, és kevésbé felfújt állatokról van szó. Szívesen elviszem ilyen helyre, azért megmutatom, hogy a környezetszennyezés, amiről beszél, messze nem igaz. A másik az, hogy mi vagyunk ostobák, hogy nem használjuk ki azt a trágyamennyiséget, hogy abból mondjuk, eladható termék legyen, ami egyébként tovább növelné a bevételét az ágazatnak. Ami Európában egy elterjedt dolog, mindenütt a fejlett világban értékesíthető terméket csinálnak a végén belőle. Hál istennek, nálunk is vannak erre most már kezdeményezések. Tehát önmagában az, hogy mi mekkora méret, ezt nem azt jelenti, hogy az egyik helyen jót, a másikon meg rosszat csinálnak. Ezt csak erre akartam mondani. Azt be kell látnunk, hogy tavaly év elején, amikor megegyeztünk az ágazat szereplőivel, hogy a 68. cikk okán csoportosítunk át forrásokat a területalapú támogatásból, azért akkor nem azzal számolt az ágazat, hogy utána ezek a források majd a nemzetiből meg el lesznek véve. Tehát itt azért a kormány csak eljátszotta, nyilván nem a minisztérium saját jószántából, én ezt biztosan állíthatom, de azok a források, amik most az európai uniósból bekerültek – hozzáteszem, nem a sertésbe, ez azért a korrektséghez hozzátartozik, hanem elsősorban a dohány, meg a szarvasmarha-ágazatba -, azok utána elvételre kerültek a nemzeti kiegészítésből, mondván, hogy onnan majd ez kompenzálásra kerül. Ezt azért meg kellene fontolni, hogy nem ez volt ezzel a cél, meg nem is ebben egyeztünk meg annak idején, mikor a marhafejek megjelentek a minisztérium előtt. A másik, hogy ami most történt zárolás okán, erről az albizottságban beszélgettünk, ami nem közvetlenül érinti, legalábbis a támogatási sort ugyan érinti 4 százalékkal, lehet, hogy a sertés-baromfit nem, erre kaptunk is választ, de azért nem gondolom, hogy az intézményi zárolás segíti majd, hogy az állatorvosok, ha még tovább csökken a jövedelmük, marha nagy kedvvel fogják a másodlagos húsvizsgálókat csinálni. Ezekre a dolgokra is figyelni kell, mert időnként ez biztos, hogy kontraproduktív lehet. Én úgy látom, hogy egy kicsit mostoha lett ez a történet, és én továbbra is azt forszírozom, hogyha már pénzt kell elvenni, akkor nem innen kell elvenni, hanem, miután nem nagyon vannak pályázati bírálatok, meg döntések, ezért az uniós alapoknak a nemzeti kiegészítése adhatna mozgásteret a minisztériumnak. Én inkább azt kérem a bizottság tagjaitól is, hogy ezt erősítsük kormányzati viták okán, hogy a minisztériumot segítsük abban, hogy ne az aktív ügyekhez kelljen neki nyúlnia, amikor spórolás van, hanem mondjuk olyan helyekre, amikből nyilvánvalóan látszik, hogy kevesebb forrásigénye van. Sokszor elhangzott, hogy a kistermelői rendeletet nagy csinnadratta követte. Én minden vasárnap reggel a piacon vásárolok, ugyanaz a termelői kör van, az a 4-5 árus van fél év elteltével is, tehát magyarul nem hozott semmit, sőt miután a hatályát leszűkítették, szerintem rosszabb lett mint volt. Mert egyébként meg nem segítette, hogy tömegével jelenjenek meg – Rebekának mondom szintén – a nem létező áruk a piacokon. Mert ehhez árualap kell eleinte. Jó ötletnek tűnt a szociális bolthálózat, sorban csuk be az összes, ugyanis nem bírja ezt a fajta intenzív versenyt, és a Miklósnak mondanám, hogy van olyan magyar vágóhíd, ami alapvetően termelői tulajdonban van, ezt gondolom, Sákán Antal is meg tudja erősíteni, de iszonyatosan szenved a konkurencia miatt, mert ők tényleg komolyan gondolják, hogy nem hoznak be importot, viszont az importnyomás az akkora, amikor versenyezni kell a nagy áruházak polcain az áruval, hogy szinte lehetetlen tartani azt a dolgot, amit annak idején felvállaltak. Nem beszélve arról, hogy a saját telepeik például nem kaphatnak állatjóléti támogatást, mert nagyvállalatról van szó, nagy vágóhídról van szó, és ezért a létszámuk, meg egyéb okán például ki vannak zárva a 70 ezer sertést előállító telepeik mindenféle támogatásból. Ezek is azok az ügyek, amivel egy kicsit talán ezt az oldalt lehetne segíteni, sokszor elmondtuk, ők is, kormányfői szinten is ismertek ezek az ügyek, hiszen nem olyan régen a miniszterelnök is tett látogatást ebben az üzemben, és valószínű, hogy lehetne tovább vinni ezt a dolgot, de azért azt is látni kell, hogy egy ilyen vágóhídnak a létrehozása, amely mondjuk felveszi a versenyt a nyugati versenytársakkal, az iszonyatosan sokba kerül, tehát ekkora tőketartaléka a termelőknek biztosan nincsen. Ezt határozottan állíthatom, hogy itt nagyon kemény beavatkozással, segítséggel lehetne csak előrébb jutni. És amit az Ádám elmondott a szerkezetátalakítási támogatásról. A minta adott. Ezt nagyon gyorsan meg lehetne csinálni a sertés okán, és ezt meg kell csinálni, és akkor nem szórakozni kell ezzel, hanem tényleg megcsinálni. A másik, hogy a tárgyévi állatjóléti kifizetéseknek adna forrást, hogyha az EMVA-ba bekerülne az állatjóléti, ami benne van. Gyakorlatilag a 2-es tengely, lehet, hogy környezetvédelmi oldalról ez megint egy nem jó mondásom, de alkalmas arra, hogy mondjuk ilyen krízishelyzetben forrásokat vonjunk be mondjuk ebbe az ágazatba. Ugyanis világosan látni kell: sokszor volt krízishelyzet az elmúlt időszakban is, nagyon-nagyon sokszor, de ilyen mértékű termeléscsökkenésre, ami most kialakulhat, nem hiszem, hogy volt példa. Nyilván volt, mikor elvesztettük az orosz piacokat első körben, utána egy másik, amikor az aszály miatt szintén nagyon drágák lettek a takarmányok, de ekkora volumenű visszaesés nem nagyon volt. És nem biztos, hogy ez pótolható. Mindig egyre több embernek megy el ettől a kedve, és utána már nagyon nehéz visszaállítani. Tehát szerintem az a bizottság dolga, hogy segítsük már a minisztériumot abban, hogy időnként határozottabban tudja a kormányzati szinten érvényesíteni az akaratát. Nyilván volt kollégám ül velem szemben, nem kritizálom a tevékenységét, mert ugyanezeket megszenvedtük mi is annak idején, csak időnként nekem úgy tűnik, hogy úgy lepattannak ezekben az ügyekben. Erre nagyon jó példa volt a kárenyhítés ügye, amikor elég komoly előterjesztéssel mentek és teljesen jogosan és abból se lett semmi. Tehát ezeket az ügyeket kellene, azt hiszem, egy kicsit keményebben és határozottabban megpróbálni érvényesíteni. Mert ez nem a minisztérium szintje. A minisztérium saját hatáskörben sok mindent tud segíteni, de igazából ezeket az ügyeket kormányzati beavatkozás nélkül nem lehet megoldani. Tehát ezt világosan látni kell, idő meg nagyon kevés van erre. Én erre bíztatnám csak magunkat, hogy most félre kell tenni minden civakodást, veszekedést, mert nem annak van az ideje. Én úgy látom, hogy most olyan helyzet alakul sajnos, az időjárás, egyéb okán, hogy akinek ötlete van, az mondja. Én a minisztériumnak is mondom, hogy a termelők sem azért mondják ezeket az ötleteket, hogy az apparátust bosszantsák, hanem azért, hogy ilyenkor nincs más feladat, félre kell tenni mindenféle hosszú távú, meg mit tudom, milyen stratégiai vitákat, mert most itt lehet elmélkedni azon, hogy húsz év múlva mi lesz, itt a holnaputánnak és a mai napnak a problémáit kell kezelni, és az energiákat ebbe az irányba kell próbálni mozgósítani. És ebben mindenki partner kell legyen, most ennek van itt az ideje, én úgy látom.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Farkas Sándor!

Farkas Sándor (Fidesz) FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elég sok minden elhangzott itt már ma délelőtt ezekről a kérdésekről, de először is meg szeretném köszönni azt a tájékoztatót, amit – láttam, hogy többünknek egy kicsit hosszúnak tűnt – a helyettes államtitkár úr nyújtott felénk. De ugyanakkor örülök neki, mert nagyon sok olyan adattal, megvilágítással találkoztunk, ami lehet, hogy per pillanat ma délelőtt elkerülte volna a figyelmünket. Pár dologra szeretném felhívni a figyelmet és semmiképpen sem megoldást fogok javasolni, mert nem egyszerű a helyzet. Már csak azért sem, mert most két dologról biztos, hogy szó volt, ez pedig az, hogy a gabonaárak és az állati termékek felvásárlási ára gyakorlatilag elszakadt egymástól. Ez tény, és azt hiszem, hogy ebben különösebb vita nincs is köztünk, inkább azt kellene megkérdeznünk, hogy miért szakadt el ilyen módon. Miért?! Számomra nagyon egyszerű a helyzet, azért mert a gabonaárak manipuláltak. A mai árakban, akár a nyolcezer forintos búzában vagy hatezer forintos kukoricában nem érdekelt meggyőződésem szerint a mezőgazdaság számos részvevője. Nem érdekelt. Neki sem jó. Gondolok itt egy másik felvetésre, ez pedig az, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti különbség. Most engedtessék meg nekem azt a gondolatot, hogy ez miért alakult ki. Azért, mert ha tetszik, ha nem, a rendszerváltozás után, kárpótlás ide, kárpótlás oda, szétvált bizonyos mértékben Magyarországon az állattenyésztési ágazat és a növénytermesztési ágazat. Számtalan olyan gazda, gazdaság működik Magyarországon, ahol valamelyik láb nincs meg, hanem a piacról él. Na most, aki piacról él és sertést tart, itt nem magamról beszélek, hanem egy szomszédüzemről, ahol közel húszezer hízósertést bocsátanak ki évente, ő a tőzsdéről vásárol. Most meg lehet kérdezni, hogy az az üzem meddig fog élni. Míg az az üzem, amelyik saját termelésű takarmányokra alapoz, igaz, hogy ott sem olyan olcsó pont a költségek bizonyos hatásai miatt, de csaknem hatezer forint, hanem azt mondom, hogy 3300 forint, vagy nem nyolcezer forint a búza, hanem 3750 forint, ha ezt a takarmányba bedolgozza. Ezt azért mondom, mert itt nagyon félreszaladhatunk, ha csak ilyen nagyon sarkalatosan keressük az okát az ágazat problémáinak. Én úgy látom, hogy ez nagyon komoly probléma. És a másik az, hogy azért mondtam először, hogy nem lehet megoldást találni, nagyon könnyű megoldást, mert ezek a struktúrák egymás nélkül nem élnek, illetve, ha megpróbáljuk összekapcsolni őket, megpróbálunk olyan ágazatokat úgymond támogatni, vagy prioritást nyújtani – gondolok itt az állattenyésztésre, hogy legyen növénytermesztési háttere -, hát nagyon jól tudjuk, hogy ez nem egyszerű dolog, és nem is rövid távú dolog, tehát ez nem lehet megoldás jelen pillanatban. Tehát ezt látom az egyik legnagyobb problémának, ami a helyzetet kialakította. A másik ilyen probléma, és ez megint nem új keletű, hát Sákán úrék 2005 koratavaszán, telén, (Közbeszólások: 2003!) 2003-tól is, de a csúcs az valahol 2004 végén és 2005 elején volt, hát ott is ugyanez a probléma volt. Nem sok változott. Ugyanez. És most itt a politikára visszatérve, itt visszatekinthetünk akár a korábbi kormány felelősségére, jelentős részben annak az idejére esett. Nem akarom most a mundért védeni, nem is szorul rá a helyettes államtitkár úr, de most elverni a port a Fidesz Magyar Polgári Szövetség koalícióján szűk 9-10 hónap kormányzás után, hogy a sertéshelyzetet miért nem oldotta meg, én köszönöm szépen a megjegyzéseket és a javaslataikat, nem hiszem, hogy ennyi idő alatt meg lehet oldani ezt a kérdést. Ezt nem azért mondtam, hogy nem kellene megoldani, de nem lehet. És az, hogy az állatjóléti támogatásokkal majd helyzetbe hozzuk az ágazatot, én ezt porhintésnek tartom. Szerintem nem lehet helyrehozni ezzel. Ezzel lehet finomítani, lehet egy kis segítséget adni, csak hogy ne ma dögöljön meg a szomszéd tehene, hanem holnap, ez arra elég. De kardinálisan a kérdést nem fogja megoldani. Szerintem az egyik megoldás ebben – a képviselő úrhoz csatlakozom -, biztos vagyok benne, hogy a saját feldolgozói háttér jelentős mértékben csökkenthetné ezt a problémát. Nem biztos, hogy meg tudja oldani pont a tőkeszegénység miatt, amit a volt államtitkár úr ebben a kérdésben felvetett. Tehát én azt hiszem, hogyha ezeket a kérdéseket végiggondoljuk, el lehet verni a port egy adott kormányzaton per pillanat most is, de nem értek vele egyet, mert ez a helyzet nem az a helyzet, amit egyik pillanatról a másikra meg lehet oldani. Meg kell oldani, ez nem kérdés, de nem lehet. És addig nem lehet megoldani, amíg – sokszor beszéltünk róla pont az államtitkár úr idejében – az állattenyésztő telepek nem jutnak földterülethez, vagy valami olyan növénytermesztési lehetőséghez, hogy ne a tőzsdén kelljen bevásárolni. Mert ma, amikor az állattenyésztésről beszélünk és a sertésről beszélünk, jelentős részben nagyüzemi, nem pedig a kisüzemi, háztáji vagy őstermelői kör által nevelt sertés. Itt nagyüzemi sertéstelepek vannak, az a durván hárommillió sertés, ami van Magyarországon, jelentős részben ezekről a területekről kerül ki. Az összes gondjával, bajával együtt, tehát azt hiszem, hogy itt a politikát bizonyos mértékben – én is azt mondom, hogy – félre kell tenni, mert ha ezt nem oldjuk meg, nemhogy hárommillió sertés nem lesz, nem lesz egy vagy másfélmillió sem. Ebben felül kell írni nekünk is sok korábbi gondolatunkat, bizonyos mértékben valóban meg kell oldani azt a pillanatot, amikor a magyar állattenyésztés, és itt állattenyésztésről beszélek, nemcsak sertésről, mert önmagában nem igaz a kiemelés, nem igaz a baromfira sem, nem igaz önmagában a szarvasmarhára sem, mert arról is lehetne beszélni. Az elmúlt évben mekkora ráfizetés volt, erről is lehetne beszélni. Meg lehetne kérdezni, hogy hol van a mai magyar juhászat például. Hol van? Vége van, vége van! Erről senki nem szól. Vége van a juhtenyésztésnek Magyarországon. Egy-két bakonyi vagy egy-két korábban jobb adottsággal rendelkező juhászati telepen kívül gyakorlatilag megszűnik Magyarországon a juhászat. Már juhvágóhíd sincs lassan, juhhúst nem lehet kapni lassan. Igaz, hogy a fogyasztási igény is megváltozott. Csak ha ezt most végignézzük, akkor gyakorlatilag azt látjuk, hogy az egész állattenyésztési ágazat olyan helyzetbe kerül, amely fenntarthatatlan hosszú távon, és ehhez kell megfelelő kormányzati akarta és segítség, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen. Meggyőződésem szerint nem egyszerű és nem lehet kevés pénzből megoldani. Tehát én azt javaslom, hogy ezt a tájékoztatót fogadjuk el, és én azért a Sákán úrnak mondanám, hogy lehet indulatokat kelteni, hangulatot kelteni, nem fogja megoldani a helyzetet. Nagyon jól tudjuk, hogy miről van szó, de ez az én személyes véleményem. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Második körben Hanó Miklósnak adok szót, de nagyon röviden, kérem szépen.

Hanó Miklós (Fidesz) HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Egy mondatot csak a Gőgös úrnak: 2003-ban azért 7,5 millió sertés volt, tehát volt akkor is krízishelyzet. Csak azt akarom elmondani, hogy mennyire – hogy is mondjam? – lassú volt a minisztériumi munka, egy az, hogy a Németh Imre akkor nem is nagyon akart szóba állni a termelőkkel, kettő, a négyesmentességet már akkor szóba került, hogy megoldjuk, mert a piacot jelentősen védte volna, mert az a sok lengyel disznó nem jött volna be. Idáig nem sikerült megoldani, tehát azért voltak elmaradt hiányosságok, csak úgy mondom.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Győrffy Balázs!

Győrffy Balázs (Fidesz) GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Nagyon röviden. Itt többször hallani az állattartó telepek növénytermesztési problémáit, hogy nincsen földterületük. Itt az esetek többségében ez szemen szedett hazugság, ugyanis szétszedték az egységet egy állattartó rt.-re, meg egy növénytermesztő kft.-re. A tulajdonosi kör rengeteg esetben ugyanaz, tehát azért itt egy kicsit árnyaltabb a helyzet, és azért ezt én szeretném mindig kihangsúlyozni, hogy az esetek döntő többségében, amikor az állattartó telepek földért sírnak, az nem azért van, mert nincs mögöttük növénytermesztő ágazat. Van, csak egy másik elnevezésű kft.-ben. Sokkal inkább további földterületek szerzése motiválja őket, lehetőleg ellehetetlenítve ezzel a környékbeli családi gazdálkodókat. Egy másik dolog, amiről nem esett szó, az olajár magasan stabilizálódni látszik, legalábbis középtávon mindenképpen. Azt tudomásul kell venni, hogy a bioetanol miatt az olaj és a kukorica ára valamilyen szinten együtt fog mozogni. Ugyanis a magas olajár húzni fogja a kukorica árát is magával, ugyanis eljutottunk oda, hogy kvázi helyettesítő termékek, és emiatt nem nagyon várható, hogy a kukoricaárak drasztikusan csökkennének. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben a képviselőknek nincs további hozzászólása, most adnék szót Sákán Antalnak, majd helyettes államtitkár úrnak.

SÁKÁN ANTAL elnök (Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége): Köszönöm szépen a szót. Először is Farkas képviselő úrnak jelezném, hogy ez a figyelemfelhívó demonstráció nem valaki ellen, hanem valamiért van, úgyhogy szeretettel várjuk önt is és minden képviselőtársát, amennyiben szeretne megismerkedni a családi gazdálkodók direkt problémáival. A másik pedig, tegyük helyre ezt a kisker-nagyker-árat és egyéb árakat. Az élősertés ára 300 forint. Azt mondja a helyettes államtitkár úr, hogy ez 30 százalékban szerepel kiskerárban, hát természetes, mert a százkilós sertés 50 kilóra vágódik. Többre egyébként, de nagyjából ennyire. Ebből fakadóan 600 forint lesz a tőkehús. Ha a tőkehúst megáfázom 25 százalékkal, akkor 750 forint lesz, erre a kereskedő rárak 200 forintot, megvan a 950 forintos értékes hús, mondjuk combban, de azt is figyelembe kell venni, hogy a csülköt, lapockát pedig 500-ért adja. Tehát igazából nem kell összekeverni az élőárat a friss hús fogyasztói árával, mert annak jelentős része, 25 százaléka áfa. Teljesen egyetértek azokkal a javaslatokkal, amelyek azt mondják, hogy ez már egy olyan szintű áfa, amiért megéri feketén eladni. Csak jelzem mindenkinek, Pesten fehéren áfával nem lehet eladni, csak feketén és csak tisztán feketén. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Helyettes államtitkár úr!

DR. FELDMAN ZSOLT helyettes államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem lényegre törő lenni a felvezetésemhez képest. A strukturális problémákra nem térnék ki. Néhány olyan dologra hadd reagáljak, amelyet mindenképpen fontosnak tartok. A támogatásoknál azt a körülményt kérem figyelembe venni, hogy a kormányzati stabilizációs csomag úgymond tárcán belüli felosztása mindenképpen időbeli hátrányt okozott a különböző támogatási jogcímek meghirdetésénél, hiszen tudnom kell, hogy mennyi támogatást tudok betenni az egyes támogatási jogcímek mögé. Tehát időben az, hogy például a 148-as most április 1-je előtt fog valamikor megjelenni, ennek egyenes következménye. Tehát mindenképpen az állattenyésztés számára megőrzött források nagysága van a mérleg egyik serpenyőjében, a másik oldalon pedig az ebből fakadó, némi időbeli hátrány. A másik oldalon: a 68-as cikkre hadd reagáljak. Megnéztük természetesen, mert nem új keletű a dolog. Arra a tapasztalatra hívnám fel a figyelmet, hogy egyrészt azt talán államtitkár úr is tudja, hogy a dohány-szerkezetátalakítási program mennyi idő alatt született meg, egyik oldalon, a másik oldalon pedig egy sertéságazatban kivitelezhető szerkezetátalakítási programnál az én bajom az, hogy a SABS-ból leválasztva csak terület alapon lehet ezt a támogatást az ágazatra fordítani, amely kevéssé releváns talán sertéságazat szempontjából. (Gőgös Zoltán: Ebbe ne menjünk bele, mert ez nem így van. De mindegy.) Jó, jó, értem. Tehát egyik-másik oldal. Ha és amennyiben lehetne, abban az esetben, tehát állatlétszám alapján ezt az egészet bonyolítani, abban az esetben is a szakmával közösen olyan foglalkoztatási és egyéb szempontokat kéne találni, mint ami a dohánynál van. Tehát én csak arra akarom ezzel felhívni a figyelmet, hogyha minden feltétel adott lenne, abban az esetben is, mivel itt nem lehet termeléshez kötni ezt a 68-as cikk alapján a SABS-ból leválasztható forrást, ezért én egy évet biztosra mondanék, mire azt kiizzadnánk közösen magunkból. A másik oldalon pedig természetesen, ha a termeléshez kötött tejet – teljesen hipotetikus, amit mondok – hirtelen kivennénk onnan, akkor egyébként sokkal egyszerűbb lenne, mert akkor nem szerkezetátalakítási programot kellene csinálni, hanem valamilyen sertésprogramot. De abban az esetben, hogyha termeléshez kötnénk és a tej helyébe betennénk a sertéságazatot. Nagyon röviden ennyit a 68-asról. Áfaügyben a Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja következetes. A magunk részéről tavaly elkezdtük azt a munkát, amely a szakmai előkészítését jelenti ennek a kérdéskörnek, hiszen a magunk részéről – és úgy gondolom az egész kormányzat a maga részéről – tisztában van ennek a kérdésnek az agrárágazati jelentőségével, azt tudom mondani a tisztelt bizottságnak, hogy jelen pillanatban is egyeztetéseket folytatunk más kormányzati szereplőkkel erről a kérdésről. Ennél többet jelen pillanatban hivatalosan itt mondani nem tudok. A versenyképességi beruházásoknál arra hívnám fel a figyelmet, hogy szomorú adottsága volt az elmúlt évek ÁTK-s pályázatainak egyébként, hogy mindannyian tudjuk, hogy betonba tettük, tehát trágyatárolókba tettük alapvetően és nem pedig olyan technológiai fejlesztésekbe, amelyek egyébként ezt az önköltségcsökkentési folyamatot megsegíthették volna. Mindaz a pénz, ami egyébként ÁTK-n belül állattenyésztésre fordítódott, jelentős részben azoknak a kötelező környezetvédelmi előírásoknak a betartására fordítódott, amelyet az egyes telepek kénytelen módon betartanak. (Moraj.) És itt hívnám fel arra a figyelmet, hogy jelen pillanatban számunkra komoly nehézséget okoz az a – talán – 2009-es fejlemény, amely a nitrát irányelvvel kapcsolatban az akkori kormányzat olyan adatokat küldött meg az Európai Bizottság számára, amely azt a fenyegetettséget jelenti a magyar agrárgazdaság számára, hogy Magyarország teljes területét nitrátérzékeny területnek kell nyilvánítani. Tehát erre azért felhívnám a figyelmet, hogy itt nagyon komoly utóvédharcokat folytatunk ezzel kapcsolatban, és nagyon komoly veszélyt látok. Jelen pillanatban még zajlanak a bizottsággal az egyeztetések, nem tudom vagy nem is akarom prejudikálni ennek az eredményét, de mindenesetre komoly kihívást jelent a mostani kormányzat számára ennek a helyzetnek a kezelése. Az MFB-hitelnél az alapkondíciókat említettem, Ódor képviselő úrnak szeretném mondani: alapvetően egyetértek, és tisztában vagyunk azzal, hogy az a kérdés, hogy hogyan jut hozzá, hozzá tud-e jutni ahhoz az egyébként kedvező kamatszinthez adott vállalkozás, ilyen értelemben a forrás kereskedelmi bankokon keresztül kerül kihelyezésre. Ez azt jelenti, hogy azok a kereskedelmi banki kihelyezési feltételek, amelyek egyébként banki hitelezési gyakorlatban megvannak, ezek valamilyen formában ebben a hitelkonstrukcióban is meg fognak jelenni. Ezért mondjuk mi azt, hogy minél inkább szeretnénk az Agrárgazdálkodási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalási lehetőségeit elősegíteni és fokozottan bevonni, pontosan azok miatt a fedezettségi szintek miatt, amelyet egyébként a banki hitelezési gyakorlat ilyen esetben elvár. A mentességi programok végrehajtására legyen pénz. Én úgy tudom, hogy ezzel nincsen gond, miniszteri döntés alapján, de tájékozódni fogok ezzel kapcsolatban. Történetileg egyébként a bizottság tagjai számára csak, hogy két autentikus adatot mondjak: 2002-ben 5.000.082 ezer sertés volt Magyarországon, 2010-ben 3,16 millió darab. Azt mindenképpen fontos mindenkinek tudatosítani magában, hogy azt látjuk, hogy az uniós csatlakozás után, amikor a felvásárlási árak ingadoztak, tehát a hol fent, hol lent volt, igazából érdemben, amikor árnövekedés volt, az már nem hozott létszámbővülést az ágazatban. Tehát azok a – most többek által említett – strukturális problémák, amelyek a sertéságazatot sújtják, olyan kódolt ólommal bélelt hátizsákot jelentenek, amelyet nem tudott egy kisebb vagy nagyobb mértékű felvásárlásiár-növekedés kiigazítani. Tehát a piaci ár kérdése ilyen szempontból mindenképpen meghatározó, ahogy itt ezt többen említették. Többen felvetették a termelői tulajdonú feldolgozói kapacitás megteremtésének a kérdését. Tisztában vagyunk vele, látunk néhány más ágazatban történt példát arra vonatkozóan. Egyrészt mekkora kezdőtőke kell az ilyen invesztíció elvégzéséhez, utána forgóeszköz kell, mert egyébként rádől az éppen működtető vállalkozásra. Ilyen értelemben én azt mondom a Vidékfejlesztési Minisztérium nevében, hogy mi a magunk eszközeivel, amikor kvázi középtávú intézkedési terv kidolgozását végezzük, ezt ugyanúgy megnézzük, hogy vajon milyen feltételekkel, milyen állami eszközökkel lehetséges megtenni. És ugyanez vonatkozik egyébként a most nem megvalósított, kvázi állami takarmánygazdálkodás kérdésére. Tehát nem elzárkózunk a kérdés elől, hanem abban a piaci szituációban nem tartottuk ezt kivitelezhetőnek. Tehát jelen pillanatban azon is dolgozunk, hogy vajon perspektivikusan, középtávon hol, mennyiben és milyen módon lehet az államnak itt, ezen a takarmánypiacon bármiféle szerepe. Az ÚMVP második tengely, elhangzott, hogy állatjóléti intézkedéseket onnan lehetne eszközölni. Ezt a tej-szerkezetátalakításnál láttuk egyébként, és annak kapcsán szerintem magam is vagy itt vagy más, a Mezőgazdasági bizottsághoz kapcsolódó fórumon elmondtam, hogy a második tengely forráshiányos. Éppen ezért jelen pillanatban arra nincs lehetőség, hogy onnan most, akár egy programmódosítás keretén belül forrásokat allokáljon az irányító hatóság, a minisztérium erre vonatkozóan, mert nincs meg rá a fedezet. A tejnél is azt mondtuk, hogyha megpróbáljuk kvázi áttolni majd a 2014 utáni tervezési időszakra, pont amiatt determinációt talán a bizottsággal el lehet fogadtatni, ha és amennyiben ez a szándékunk nem tud megvalósulni, akkor pedig nemzeti költségvetési forrásból be fogjuk tudni az ahhoz szükséges forrásokat. Tehát ezzel arra akarok utalni, hogy jelen pillanatban, bármennyire szeretnénk és jó lenne, a kettes tengelyből fedezet hiányában ilyen típusú intézkedést nem lehet megvalósítani, mert nincs rá pénz. Az pedig, hogy azokat, amit Farkas Sándor képviselő úr gabonaárakkal, takarmánybázissal kapcsolatban kvázi szakmai alapvetésként elmondott, szerintem én ehhez sokat nem tudok hozzátenni. Azt jelzem, hogy az én mostani tudásom szerint, ha a nagyüzem-kisüzem arányt nézzük, azért nagyjából erre a 75:25-ös arányra jutottunk a meglévő állomány tekintetében hozzávetőlegesen, és itt a 75 százalék számít nagyüzemnek és a 25 százalék pedig, nevezzük családi gazdálkodói vagy kisüzemi telepnek. És ezt mutatja egyébként az az állatlétszám-koncentráció, ami a statisztikából látszik, tehát ami mutatja, hogy az átlagos telepnagyság hogyan nő folyamatosan, tehát hogyan koncentrálódik ez az állomány. Ezt a tényt ismernünk kell, és tudatában kell lenni ennek. Az pedig, hogy a takarmányon kívül más költségelemek is emelkednek, amit Győrffy Balázs képviselő úr említett, ez óhatatlanul benne van, ez sajnos a gazdaság minden ágazatában ugyanúgy valahol már halmozottan, máshol kevésbé halmozottan jelenik meg. Én összességében azt tudom mondani, hogy számos javaslat érkezett az elmúlt időszakban a minisztériumhoz. Ez vonatkozott takarmánykezelés, áfa, támogatási és sok más, a sertéságazatot érintő valamennyi szegmensre. Azt gondolom, hogy azokat, amelyeket reálisan kivitelezhetőnek láttunk, azokat vagy megvalósítottuk vagy elkezdtük. Jó néhány olyan dolog van, amely tekintetében sok más, korábban említett korlát miatt nem láttuk, nem látjuk a kivitelezhetőséget, hadd utaljak most például a 68-as cikkre. Én azt tudom mondani, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a sertéságazat tekintetében egy olyan, egyébként különböző, akár termékpálya bizottságokon, akár más folyamatos szakmai párbeszéd keretében olyan interaktív magatartást tanúsít, ahol ezeket a különböző irányú szakmai javaslatokat befogadta, ezekre érdemben reagál és érdemben próbálta meg eddig is hasznosítani és amit említettem, hogy megpróbáljuk ezeket a nagyobb volumenű, tehát akár termelői, feldolgozói kapacitás, akár takarmánygazdálkodás szempontjából nagyobb horderejű kérdéseket valamiféleképpen rendezni. Mert ezek a kérdések sajnos az elmúlt évek során nem kerültek rendezésre. Tehát ilyen értelemben halmozottan hátrányos helyzetből indulunk, hiszen részben már a szűk uniós mozgástér miatt is, de itt kiutalás is történt rá, azért ezekben a strukturális alapkérdésekben sem a szakma, sem az ágazat, sem pedig a kormányzat részéről érdemi, az alapokat megmozgató lépések nem történtek, és ennek a meglévő hiánynak a válságkezelése jóval nehezebb, mintha ezek megtörténtek volna eddig. Éppen ezért én azzal tudok egyetérteni az itt elhangzott véleményekből, hogy azt a támogatást szeretném én is kérni a bizottság tagjaitól, hogy azokat a lépéseket, amelyeket elkezdtünk, illetve amelyekhez adott esetben valóban más kormányzati szervek vagy más, szélesebb körű politikai támogatás kell, ezekben én is kérem a tisztelt bizottság támogatását és segítő közreműködését, hogy együtt próbáljuk meg ezeket az általunk ismert problémákat megoldani. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen. Köszönöm szépen, helyettes államtitkár úr viszontválaszát. A napirendi pontot lezárom.

A kisüzemi sörfőzdék fennmaradásának lehetőségei

Rátérünk a 4. napirendi pontra, amely a kisüzemi sörfőzdék fennmaradásának lehetőségeit tárgyalja meg. Nekem tájékoztatásképpen a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről Lucz Zoltánné és Borka Norbert megjelenését jelezték, és amennyiben Vaskó György úr, a Sörfőzdék Egyesülete részéről jelen van, kérem, szintén foglaljon helyet az előterjesztői oldalon. Rögtön azt kérném, hogy miután mind a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületétől megkaptuk az előterjesztést, a ház alelnöke, Lezsák Sándor úr is, valamint a bizottságunk is, és ezt az előterjesztést is szorgalmazva a parlamentben egy azonnali kérdés elhangzott, és vállaltuk, hogy ennek a kérdésnek a megtárgyalását a bizottságunk is napirendre tűzi. Az önök felvetésére a minisztérium egy rövid válaszreakciót adott már a bizottság tagjai részére, ezt majd a bizottsági ülés után átadjuk a sörfőzdések egyesületének. Azt kérem az egyesület részéről most először, hogy a beadványát röviden ismertesse. A tartalmi részét elvileg minden bizottsági tagunk ismeri. Ha nem Vaskó György, akkor kérem a nevet bemondani.

Bódis Lajos hozzászólása

BÓDIS LAJOS (Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete): Bódis Lajos vagyok, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének a titkára. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az 1990-es évek elején több mint 300 kisüzemi sörfőzde jött létre Magyarországon. Napjainkban a létszáma 50 körülire csökkent le. Ezek a kisüzemek többnyire magyar családi vállalkozásokként alakultak meg a kezdettekkor. Céljuknak tűzték ki, hogy a multinacionális sörgyárak által előállított termékek piacán egyedi, különleges söröket állítsanak elő, és ezzel a környezetükben egy bizonyos sikert, értékesítést tudjanak biztosítani a fogyasztók részére, amelyek hamar el is nyerték a környezetükben lévő fogyasztók elismerését. Ma Magyarországon magyar sört csak az igen jelentősen lecsökkent kisüzemi sörfőzdék állítanak elő magyar alapanyagból, magyar szakmunkával. Azonban ezeket a megmaradt sörfőzdéket napjainkban a megszűnés veszélye fenyegeti, ti. olyan bürokratikus, átgondolatlan jogszabályok vannak érvényben, amelyek ha nem változnak meg, ezeknek a csekély számú sörfőzdéknek a megszűnését fogják eredményezni. A mai viszonyokra jellemző, hogy ezeknek a kisvállalkozásoknak külön könyvelőt kell alkalmazni azért, hogy meg tudjanak felelni ezeknek az átgondolatlan, jelenleg meglévő jogszabályoknak. Jellemző, hogy még a regionális vámhivatalok is több esetben másképp értelmezik ugyanazokat a jogszabályokat. Nyilvánvaló, hogy gyakorlatilag ez a szabályozás úgy jött létre, hogy nem hallgatták meg az érdekképviseleti szerveket, akik a szakmára nagy rálátással bírnak. A jelenlegi szabályozás a kisüzemi sörfőzdéket a nagy multinacionális sörgyárakkal veszi egy kalap alá, holott az automatizált, állandó laboratóriumi háttérrel rendelkező nagyüzemi sörgyártás nem hasonlítható össze a klasszikus értelemben vett sörfőzéssel. Bizonyos uniós országok ezt már régen felismerve, olyan jogkörnyezetet alakítottak ki, amelyben ezeknek a kisvállalkozások a jövője biztosítható. Több nyugat-európai országban, például mint Németországban, Csehországban jelentős adókedvezményt is biztosítanak ezeknek a kisüzemeknek. Ezekben az országokban a jogalkotók jól tudják, hogy a sörfőzdék kedvezőbb adóbesorolás alá kell hogy essenek a nagy sörgyárakkal szemben, mivel ők csak így tudnak fenn maradni. Olyan országokban, ahol megbecsülik a szakmát, ott a megfelelő jogi környezetben a sörfőzdékhez egy vendéglátó egység is kapcsolódik, ahol zajlik a közélet is. A jelenlegi szabályozás szerint a sörfőzdék a szabad forgalomba bocsátott sör mennyisége után fizetnek jövedéki adót, melynek mértéke jelenleg megegyezik a nagyüzemi sörgyárakéval. Az Európai Unió irányelvei szerint a kedvezményes adómérték tekintetében, idézem: “független kisüzemi sörfőzde az a sörfőzde, amely jogi és a gazdasági szempontból független minden más sörfőzdétől, amely minden más sörfőzde telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ, és amely nem licenc alapján működik”. Az Európai Unió ajánlásában szereplő, 50 százalékot elérő adókedvezményt a magyar jogalkotás Magyarországon eddig nem alkalmazta. A kisüzemi sörfőzdék egyesülete széles körű szakmai egyeztetés után elkészített egy minimális törvénymódosítási javaslatot, amelyet módosítások elérése esetén esély van a megmaradt kisüzemi sörfőzdék megmaradására. Az Európai Unió ajánlására való tekintettel, illetve, hogy fennmaradhassanak a kisüzemi sörfőzdék Magyarországon, és hogy a honfitársaink a jövőben is fogyaszthassanak a magyar sörből, vagyis a folyékony kenyérből, kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassák a javaslatunkat. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most megadom a szót a kormány képviselőjének. A napirendi ponthoz tegyék meg az észrevételüket.

LUCZ ZOLTÁNNÉ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! A minisztérium részéről elküldött írásos anyag is tartalmazza, hogy a Kisüzemi Sörfőzdék Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Egyesületétől kapott javaslatoknak számos elemét úgy látjuk szakmai szempontból, hogy támogatható. Ezek közül kiemelhető az első számú és talán a legfontosabb a kisüzemi sörfőzdék által előállított sörre az 50 százalékos adómérték megállapítása, tehát az 50 százalékos jövedéki adócsökkentését támogathatónak látjuk. Ezen alapvető javaslat mellett számos egyszerűsítésre vonatkozó javaslat fogalmazódott meg, a törvényjavaslatban együtt találhatók meg az egyszerűsített söradóraktári engedély kiadásával kapcsolatos szabályok. Tehát egy helyen, egy 78/A §-ban kívánják megfogalmazni a javaslatokat. Tulajdonképpen ezzel összefüggésben mi úgy látjuk, hogy egy-egy ilyen önálló új adóraktári kategória kialakítása nem szükséges. Egyrészről a söradóraktári kategória kereti között látjuk az egyszerűsítésre vonatkozó javaslatok megvalósítását, illetve a törvény egyéb helyein lévő szabályok módosításával látunk egyszerűsítéseket. Talán nagyon röviden felsorolnám azt különösebb magyarázat nélkül, hogy melyek azok a részek, amelyeket az elsődleges vizsgálat alapján támogathatónak látunk. Tehát az első, hogy mi úgy látjuk az adócsökkentés mellett, hogy nem szükséges egy új adóraktári kategória kialakítása, hanem a törvény különböző helyein lévő szabályok egyszerűsítését látjuk kivitelezhetőnek. Így például a könyvvizsgáló által hitelesített mérleg készítése alóli mentesítést támogathatónak látjuk. Ugyanúgy támogathatónak látjuk a termékmérleg-vezetési kötelezettség kapcsán egy könnyítettebb feltételek melletti nyilvántartás vezetését. Megfogalmazódott itt a javaslatok között az egyszerűsített kísérő okmány másolati példányának kiállítása mellett egyidejűleg a vámhatóságnak történő megküldés alóli kötelezettség mentesítése. Ezt mi úgy látjuk, hogy a sörfőzdék által előállított sör nyomon követése szempontjából szükséges, hogy ennek a nyilvántartásnak a vámhatósághoz történő megküldése nélkül nem lenne biztosított az ellenőrizhetőség. Ugyanúgy a vevő-nyilvántartás adatai. Ez is megfogalmazódott, hogy a számítógépes adathordozón történő tárolás, illetve kérésre a vámhatóságnak történő megküldését ugyancsak szükségesnek tartjuk. Hasonlóan a vámhatóság helyszíni ellenőrzésének korlátozására vonatkozó javaslatot sem támogatjuk, tehát ezt is úgy látjuk, hogy szükséges. Megfogalmazódott az egyesület részéről az értékesítéssel kapcsolatban a különböző rendezvényeken a kis kiszerelésű sör értékesítésével kapcsolatos egyszerűsítés, mi úgy látjuk, hogy erre a törvényi keretek jelenleg is adottak, a törvény 111. § (11) bekezdése tartalmazza az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. És talán végezetül lehetne megemlíteni a jövedéki biztosíték alóli mentesítést, általában a jövedéki biztosíték alóli mentesítéssel nem értünk egyet, ugyanakkor a sörfőzdék esetén az egymillió forint jövedéki biztosíték helyett támogathatónak látunk egy 500 ezer forintos jövedéki adóbiztosítékot. Tehát a mentesítést nem, de a csökkentést tudnánk támogatni. Összességében azt tudom elmondani, hogy ezeket a javaslatokat, amiket elmondtunk, úgy gondoljuk, hogy az őszi törvénymódosítás keretében lehetne kivitelezni, és ezek 2012. január 1-jétől tudnának hatályba lépni. Természetesen nyitottak vagyunk mindenféle típusú szakmai egyeztetésre a jövőt illetően. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjainak adok szót. Horváth István alelnök úr!

Kérdések, hozzászólások

Dr. Horváth János (Fidesz) DR. HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretettel köszöntöm a sörfőzdék képviselőit, illetve a kollégáinkat. Alapvetően én támogatom személy szerint, és jónak tartom ezt a kezdeményezést, és azt gondolom, hogy ez támogatható és egy jó kezdeményezés. Azonban egy pontját nem értem és nem értek vele egyet, és ezt szeretném tisztázni, hogy ez elírás vagy ezt komolyan gondolják, hogy ezt szeretnék kérni. Ez a következő: a 4-es pontban a 78. § (1) bekezdés a) pontja szerint: “egy sörfőzde által előállított, valamint más tagállami kisüzemi sörfőzde által előállított és belföldre behozott sör adója a bekezdésben meghatározott összeg 50 százaléka”. Ez alatt én azt értem, hogy a külföldről behozott sör jövedéki adója is 50 százalékkal csökkenjen, hiszen pont az lenne a cél, hogy a hazai sörfőzdéknek legyen meg ez az adókedvezmény, mert a kitételben a kisüzemi sörfőzdének azt mondták, ami önállóan működik, családi vállalkozásként, nem licenc alapján. Jelen pillanatban az ír Guinness is így működik. A Guinness is egy családi vállalkozás, nem licenc alapján. Innentől kezdve, aki a Guinness sört importálja Magyarországra, az 50 százalékos adókedvezményt kaphat. Vagy például a német sörfőzdék közül a Paulaner, ami szintén egy családi vállalkozás, szintén nem licenc alapján elkülönített, és adott esetben ő is 50 százalékos jövedéki adókedvezményt kaphat. Gondolom, ha ennek az a célja, hogy a Magyarországon működő sörfőzdék kapjanak kedvezményt, azt maximálisan támogatni tudom, hiszen valóban munkahelyeket teremt vidéken, ad a térségnek egyfajta tájjelleget, egy kis, úgymond kuriózumot, bizonyos értelemben a mezőgazdaságot is támogatja, hiszen mezőgazdasági alapanyagból főzik a sört, és azt gondolom, hogy ez is támogatandó. Ezzel maximálisan egyetértünk, de azzal, hogy az importsörnek is csökkenjen a jövedéki adója, ez pont ellentétes azzal a szándékkal, amit viszont a többi nagyon jó kezdeményez. Tehát, ha ez ki lenne véve ebből a dologból, akkor azt mondom, hogy egy az egyben támogatandó, de amíg ez bent van, azt gondolom, hogy ezt nagyon óvatosan tárgyaljuk, mert több sörimportőrnek lehetőséget ad majd, főleg német területről, de angolszászról is, hogy a jövedéki adó 50 százalékát elengedjük, hiszen megfelel a más tagállam kisüzemi sörfőzdei kategóriának. Tehát ezt szeretném tisztázni, mert alapvetően a százalékot értem, ez viszont kicsit szálka ebben a kérdésben. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdező? Patay Vilmos!

Patay Vilmos (Fidesz) PATAY VILMOS (Fidesz): A szakmai egyesület és a saját tapasztalatom is az, hogy az elmúlt években valóban szinte akadálytalanul érvényesülhetett a multi nagyipari sörgyári lobbitevékenység, és ezek nem hazai és nem is magyar érdekeket szolgáltak, és véleményem szerint is súlyos következménye, hogy a lobbisták akarta szerinti jogi környezet és a hatósági magatartás ellenőrzési gyakorlat a még talpon maradt kis magyar sörfőzdéket is szinte a teljes megszűnés határára sodorta. Sajnálatos, hogy a törvényalkotók és a törvényalkalmazók ez esetben is inkább egy szűk gazdasági érdekcsoport érdekeit szolgálták a hazai, a magyar érdekek helyett. Négy kérdésem lenne. Először is azért nem kell új egyszerűsített adóraktári kategória kialakítása, mert a meglévő szabályozáson belül is kialakítható ez? Ez egyenértékű megoldás? A második kérdésem: milyen kezelhetetlen hátránnyal járna, ha a számítógépes adatszolgáltatással vagy azzal párhuzamosan végzett egyesületi javaslat szerinti gyakorlatot folytathatnák a kisüzemi sörfőzdék? A harmadik kérdésem: milyen kockázatelemzési módszer az, amikor pl. a Dél-Dunántúl egyetlen kisüzemi sörfőzdéjét hetente többször is ellenőrzik, mert úgymond más nincs a térségben, és a VPOP munkatársainak pedig muszáj dolgozni. Mióta szempont az az kockázatelemzési szempontok között, hogy ha egy van, akkor azt akár hetente többször is kell ellenőrizni? A szabályozásnak igenis garantálni kellene az ilyen hatósági visszaélésszerű gyakorlat kizárását. A kiemelt kockázati tényezőt viselő ellenőrzésekre hivatkozni véleményem szerint teljesen indokolatlan. És végül a negyedik kérdésem: van-e vizsgálati információ, hogy a kis magyar sörfőzde vállalkozások esetében milyen gazdálkodási terhet és milyen versenyhátrányt jelent ez a nagymértékű jövedéki biztosíték. Családi vállalkozásokról van szó. Milyen kezelhetetlen hátránnyal járna, ha a megbízható adós ebben a körben mentesülne a jövedéki biztosíték alól. Tehát nem megfeleződne, hanem mentesülne. Ez milyen kezelhetetlen hátránnyal járna? Ez a négy kérdésem lenne, és várom tisztelettel a válaszokat. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen, Szabó Rebekának adok szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Csak röviden szólnék hozzá. Alapvetően egyetértünk az előterjesztés szándékával és azt támogatni is tudjuk, hiszen a kis családi vállalkozások nagyon fontos lenne, hogyha nem mennének tönkre. De azért látjuk ezt a VM véleménye alapján is, hogy itt vannak még kérdések. Szerintem kicsit jobb lett volna, hogyha ez az egyeztetés a minisztérium és az érdekképviselet között egy kicsit előbbre haladottabb lenne, és kérjük, hogy a továbbiakban ezt folytassák, és hogyha ez valóban mint hivatalos törvényjavaslat esetleg bekerül, akkor már harmonizáltabbak lennének ezek az álláspontok. Annyit azért megjegyeznék, hogy még hogyha a jövedékiadó-csökkentés meg is valósul, nagyon fontos lenne emellett ennek az ágazatnak, ennek a piacnak egy alapos körülírása, a tevékenységi kör pontos definiálása, hogy akkor pontosan ennek a piacnak milyen szegmensére vonatkozik a jövedékiadó-csökkentés. Illetve jó lenne, hogyha ezeket a nemzetközi példákat, amiket itt említett, a későbbiekben alaposabban megismerhetnénk és alaposabban láthatnánk, hogy ott pontosan milyen a szabályozás és hogy lehet ezt ehhez igazítani. Tehát általában az, hogy van adókedvezmény Csehországban. Egyébként a cseh sörök is nagyon jók, és ott is rengeteg ilyen kis családi sörfőzde van, úgyhogy én alapvetően tényleg támogatnám azt, hogy Magyarország is zárkózzon fel egy kicsit ezen a téren, illetve mentsük, ami még menthető. Köszönöm a figyelmet.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Magyar Zoltánnak adok szót.

Magyar Zoltán (Jobbik) MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A Jobbik is üdvözli és támogatja a javaslatot, az eddig felmerült kérdések minket is foglalkoztatnak, úgyhogy arra mi is várjuk a válaszokat, reméljük, hogy minél előbb megtörténik ez a módosítás, hiszen ez a 17 százaléknyi sörfőzde, ami megmaradt Magyarországon, így is elrettentő adat, és nem szeretnénk, ha még tovább csökkenne. Köszönöm, csak ennyit akartam.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A bizottság tagjai részéről nincs további kérdés. Felmerült több kérdés a tagok részéről, akár definíciószerűség, hogy mit jelent a kisüzemi sörfőzde, nehogy esetleg multi nagyüzemi vállalkozások is becsússzanak e kategória alá az adómentesség tekintetében, illetve jövedéki biztosíték és egyéb tekintetében. Nem tudom, hogy hogyan osztják meg az előterjesztők a válaszadás lehetőségét. Lehet, hogy most a kormány képviselőit kérném meg először néhány terület pontosítására. Én magam jövedékivel elég sokat foglalkozom, tehát pontosan tudom, hogy jövedéki letétidíj-mentesség jövedéki adóval terhelt terméknél nem lehetséges, ennek elég komoly oka van. De megadnám a szót a minisztérium képviselőinek.

LUCZ ZOLTÁNNÉ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönjük szépen. Tisztelt Elnök Úr! Megpróbálunk közösen válaszolni. Az első az, ami megfogalmazódott, hogy más tagállami kisüzemi sörfőzde által előállított, belföldre hozott sör adója a közösségi jog alapján került ilyen formában megfogalmazásra. Én úgy tudom, hogy ez a közösségi jog alapján nem igazán lehetséges másmilyen formában, de nyilvánvaló, hogy ezt még azért egyszer megvizsgáljuk. Nem lehetséges tulajdonképpen a közösségi jog alapján kivételt tenni ebben a kérdésben. Az egyéb kérdések, amik megfogalmazódtak, az első kérdés úgy szólt, hogy a meglévő szabályozás jelent számunkra egyértelmű megoldást, tehát a meglévő szabályozás egyes elemeinek a módosítása. Igen, mi úgy látjuk, hogy a törvény logikája alapján a különböző helyeken lévő szabályozási elemek módosítása az, ami célravezetőbb lenne, mint úgy, hogy egy 78/A §-ban összeszedni a törvény különböző helyein lévő szabályozási elemeket. Az, amit mi nem támogatunk például, ez a számítógépes nyilvántartással kapcsolatos. Tehát a vevőnyilvántartást. Mi úgy gondoljuk, hogy ez tulajdonképpen nem jelentene egyszerűsítést. Lehet, hogy ebben további egyeztetésre lenne szükség, de sokkal egyszerűbb számítógépes adathordozón az adatokat tárolni, mint a kézzel történő nyilvántartásban. Tehát mi azért gondoljuk, hogy például ez a javaslat nem támogatható. Továbbá az, hogy milyen gyakorisággal történik a sörfőzdék ellenőrzése vagy adott esetben egy sörfőzdének az ellenőrzése. Hát nyilvánvaló, hogy ezen a területen lehet változtatni, meg lehet javítani, de nem biztos, hogy erre a megoldás a helyszíni ellenőrzéseknek valamilyen fajta törvényi kereteken belül történő korlátozása. Akkor ami a jövedéki biztosítékot illeti. A jövedéki biztosíték alóli mentesítés, azt tudom mondani, amit az elnök úr is mondott, tehát azért fogalmazódott meg ez a javaslat. Nem tudom, a kollégám részéről van-e még kiegészítés.

BORKA NORBERT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm én is a szót. Egy-két dologgal szeretném én is csak kiegészíteni főosztályvezető asszony szavait. Uniós jogharmonizációs szempontból valóban nem tehetünk különbséget a magyar kisüzemi sörfőzdék és az unió egyéb tagállamaiban működő kisüzemi sörfőzdék termékeinek adótermelésében. Viszont a Guinnesst és a Paulanert szerencsére nem kell versenytársnak tekintenünk e tekintetben, mivel amellett, hogy jogilag és gazdaságilag függetlennek kell lenni egy ilyen sörfőzdének ahhoz, hogy kedvezményben részesülhessen, van egy mennyiségi korlát is, tehát húszezer hektoliter termelőkapacitás alatt érvényesülne csak ez a kedvezmény. Azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi szisztémában lehetnek-e további könnyítések, illetve kell-e új adóraktári kategória, elmondanám, hogy jelenleg is van úgynevezett sörfőzde-adóraktári kategória, amelyben most még nincsenek benne azok az elemek, ami alapján az adókedvezmény megadható lenne, de egyébként adminisztratív könnyítések jelenleg is vannak, így például a jelenlegi, minimum egymillió forintos biztosíték is egyfajta kedvezmény már most, mivel egyébként 40 millió forint a minimuma a jövedéki biztosítéknak. Azzal kapcsolatban, hogy ezt most nullára lehet-e lecsökkenteni vagy pedig érdemesebb abban gondolkodni, hogy a minimumot csökkentsük a felére esetleg, azzal kapcsolatban azt mondanám el, hogy a vámhatóság adatai alapján, amiket bekértünk természetesen ez ügyben, több engedélyesnek lenne kedvezőbb az egymillió forintos minimum csökkentése, mint a megbízható adósok esetében a jövedéki biztosíték teljes eltörlése. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Akkor a sörfőzdék szövetsége részéről is, hogyha van olyan rész, amire válaszolni szeretnének, megadom a szót.

BÓDIS LAJOS (Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete): Köszönöm szépen, elnök úr. Hát egy kicsit azt kell mondjam, elszomorított a főosztályvezető válasza, mert mi a gyakorlatban dolgozunk, tehát a hétköznapi életben nem így néznek ki a dolgok, ahogy igazán ezeket itt egy asztalnál meg tudjuk tekinteni. Mindjárt kezdeném azzal, amit a főosztályvezető asszony mondott, hogy az EKO megküldésének a mentesítését ő nem javasolja. Az a helyzet jelenleg, hogy mondjuk egy hordó sör értékesítésekor ki kell állítanunk bizonylatokat, az egyszerű kísérő okmány mellé ki kell állítani, és a törvény jelenleg úgy határozza meg, hogy a kiállítás időpontjában meg kell küldeni a vámhivatalnak. Most tessék elképzelni egy kistelepülést, ahol van egy faluvégi sörfőzde, kiállítja az EKO-t, el kell vinni a postára, feladni, hogy megküldje a vámhivatalnak. Most egy óra múlva jön megint egy másik vevő, megint meg kell hogy csinálja, tehát ez kivitelezhetetlen. Életszerűtlen, amit az ellenőrző pénzügyőrök is sokszor kifogásolnak, hogy nekik csak mennek, küldik a faxokat vagy leveleket és nem értik, hogy miért kell ez a dupla ellenőrzés. Megjegyezném itt, hogy szeretnének a kisüzemi sörfőzdék is olyan kategóriába kerülni, hogy nem bűnözőnek tekintenék őket. Olyan gazdasági szereplőnek tekintenék, mint ahogy a Patay úr is nyilatkozta, illetve tette fel a kérdést, hogy sok esetben érezzük, hogy bűnözőnek tekintik a kisüzemi vállalkozásokat. Nem tudjuk, hogy hogy tudtunk ide eljutni, talán multinacionális hátteret is fel lehetne fedezni, de erre nem kívánok reagálni. Mi nagyon szeretnénk, ha meg tudnánk kapni ezt az adminisztrációs könnyítést. Belevettük a javaslatainkba, hogy itt szeretnénk azt elérni a vámhivatal részéről, hogy ne bűnözőnek tekintsék a kisüzemi sörfőzdéket és ne este 11-kor kopogjon be a saját lakásán a pénzügyőr, hogy szeretne ellenőrizni abban a sörfőzdében, ami a falu másik végén van. Szeretném, hogyha támogatnák a Patay úr elképzelését, és ha módosításra lenne lehetőség, szeretnénk, ha ez megtörténhetne. Örülnék, hogyha a jövedéki biztosíték eltűnne, ti. ezek a kis sörfőzdék bizonyították a szakmai munkájukkal, hogy megbízható adósok. Ezek nem tartoznak, ezek teljesítik a befizetési kötelezettségüket. Teljesen fölösleges 500 ezer, egymillió, kétmillió forintos jövedéki biztosítékot befizetni, ami nem kamatozik, addig gyakorlatilag letétben van, és nem használja semmilyen tekintetben a kisüzemi sörfőzde ezt. Szeretném, hogyha ez a kategória, amit a főosztályvezető asszony mond, hogy belefér a jelenlegi jövedéki törvénybe, mi úgy ítéljük meg, hogy nem fér bele, és mi szeretnénk egy olyan kategóriát elérni, amit a borosok is élveznek Magyarországon. Egy egyszerűsített adóraktárt szeretnénk. Nagyon kevesen vagyunk. 50-en vagyunk, hogyha nem történik könnyítés az életünkben, elmondom önöknek, hogy 5-10 sörfőzde vár arra, hogy jelezzük neki a jelenlegi helyzetet, hogy hogyan áll a bizottság a kérdéshez, hogy támogatja a minisztérium, mert ha nem kapunk adminisztrációs könnyítéseket, meg fognak szűnni ezek a kis sörfőzdék. Van, ahol egy-két fővel dolgoznak, van, ahol két-három-négy-öttel, de ezeket nem tudják teljesíteni. A számítógépes nyilvántartás tekintetében van olyan terület, ahol ezek a sörfőzdéket idős szakemberek látják el. Ezek nem tudják kezelni a számítógépet, nem tanulták, nem is akarják megtanulni. Örülnénk, hogyha nem lenne kötelező érvényű, hogy számítógépen kelljen dolgozni, ahogy eddig manuálisan vezette 17-18 éven keresztül, eddig is megfelelt minden adófizetési kötelezettségnek, szeretne ezután is így működni, szeretnénk, hogyha ez is érvényesülhetne a javaslataink között. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Már egyszer megemlítettem ma, hogy vagyunk itt néhányan, akik már több mint tíz éve vagyunk képviselők. Hozzá kell tennem, hogy amikor szervezetek, egyesületek, gazdasági csoportosulások az életből adódóan kérdéseket, indítványokat tettek a minisztérium felé, én ritkán láttam olyan eredményt, mint a most benyújtottnál, amelynél elég jelentős mértékben a kormányzat támogatni szeretné az érintettek elképzeléseit. Én értem azt, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben jelenleg nincs összhang. Ezt most csak így nevezném. De ez azért ne keserítse el az egyesületet, mert ezt az összhangot meg lehet találni, sőt azt az üzenetet mindenképpen el lehet mondani a kollégáinak, ami elég komoly mértékű, ha csak a minisztérium részéről említett 50 százalékos adómértékben való gondolkodást nézzük, az adminisztrációs szabályozókat a termékmérlegre és a könyvvizsgálóra vonatkoztatva, és vannak bizonyos szempontok, amelyek szerint az egyszerűsített kísérőokmány fenntartására ezek szerint nem kikerülhető. Nem árulok el nagy titkot, ez másnak is baj. Ön említette a borosoknál az egyszerűsített adóraktárt. Na most, hogyha az ő problémájukat meghallgatná, az lehet, hogy kétszer ennyi időt venne igénybe, hogy ott milyen problémákat okoz esetleg az adminisztrációs terhelés. De közismert, hogyha a bejelentés nem lenne időponthoz kötve – én értem azt, hogy nem kell mindenkit bűnözőnek nézni -, fennáll annak a veszélye, hogy esetleg számlalék nélkül megy el a termék. Abban az esetben viszont, hogyha az adóraktárat elhagyja a termék, és ebben a pillanatban bejelentésre kerül, akkor ez már visszafelé nem manipulálható, és elég egyértelműen ellenőrzés alá vonható. Én most elmondtam a VPOP logikáját, körülbelül, mert ismerjük a pálinkafőzdéknél, a borosoknál, hogy ez a logika végighatja a vámhatóság ellenőrző tevékenységét. Mindenesetre azt látom az ülés vége felé, hogy a bizottságunk lehetőséget adott ennek a problémának a felvetésére, a Fidesz-KDNP-frakció együttesen támogatta Lezsák Sándor és Horváth Zsolt azonnali kérdésének elmondását, amely indítást adott ahhoz, hogy ez a bizottsági ülésünkön napirendre kerüljön. Én úgy látom, hogy az őszi törvényalkotásban az itt elhangzott ígéretek nagy része teljesülhet, és azt kérem ez esetben a kormány képviselőitől is és az NGM képviselőitől is és önöktől is, hogy olyan technikai részleteket, amire itt már a bizottságunknak nincs is ráhatása, ezt mondjuk meg őszintén, legyenek szívesen a hátralévő 3-4 hónap alatt minél részletesebben megbeszélni. Ismerem az ilyen egyeztetéseknek azt a fordulatát is, hogy nem mindenben fog teljesülni a kérők elvárása, de becsüljék meg azt a részét is, amiben esetleg sikerül egyezségre jutni. Még egyetlen egy kérdésem lenne a minisztérium felé, hogy a kisüzemi sörfőzdéket az EU egységesen definiálja vagy tagállamonként. Hogy történik ez?

BORKA NORBERT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Irányelvben van lehetőség arra, hogy úgymond kisüzemi sörfőzdéknek adókedvezményt biztosítsanak a tagállamok, tehát az egy lehetőség, és annak a kritériumai az irányelvben le vannak fektetve, tehát a jogi és gazdasági függetlenség és a mennyiségkorlát rendszeresen le van fektetve. Ennél lehet szigorúbb természetesen, de ez a minimum az irányelvben benne van.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Értem, tehát egy EU-s irányelv alapján kell ezt a definíciót minden tagállamnak meghoznia, aki akar egyáltalán ilyen definíciót létrehozni, ha jól értem. Jó, köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot ebben a szerkezetében zárom le. Köszönöm szépen a megjelenteknek a tájékoztatást.

Egyebek

Az egyebekre térnénk rá, mely szerint még egyszer kérem a bizottság tagjait, hogy akit érdekel az Európai Unió mezőgazdasági bizottságai elnökeinek a találkozója, legyen szíves a titkárságon jelezni, hiszen, mint említettem, mind a vendégváró, Budapest-látogató, majd az esti vacsora része természetesen személyhez kötött, mind pedig az ülésnél szeretnénk tudni, hogy kikre számíthatunk. Legyetek szívesek még egyszer időben pontosítani a titkárságon Katalinéknál. Március 31-én, csütörtökön érkezik a delegáció legnagyobb része, ekkor délutáni fogadás és egy budapesti városnézés, hajózás lesz, majd a vacsorára invitállak benneteket, pénteken viszont egész napos tanácskozás lesz a felsőházi ülésteremben délelőtt-délután. Ide kérném szépen időben a jelentkezést. Amennyiben nincs kérdés, ezt a napirendi pontot is lezárom, az ülést berekesztem.

(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 12 perc)

Dr. Horvát István a bizottság alelnöke

Font Sándor a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia

Forrás »

Hanó Miklós (Fidesz) kétperces felszólalás

Hanó Miklós (Fidesz)

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Gőgös volt államtitkár úrnak szeretném mondani, hogy amikor ő azt mondta, hogy a kisgazdák tették tönkre a mezőgazdaságot, akkor ezt csak viccnek szánta, gondolom, hiszen ha kicsit visszamegyünk a történelemben, azért ’88-ban 44 százalékos hitellel lehetett gazdálkodni, és a cégek, gyárak, szövetkezetek így működtek. Ez egy előkészített dolog volt arra, hogy a privatizációban ki-ki a maga kis halászatát megtegye. Ez az egyik dolog.

A másik: a Horn-kormány alatt történt az, és ezt ön is tudja – és az semleges, hogy szövetkezet vagy magán -, hogy nem volt belső piacvédelem, és a Horn-kormány alatt lett 24 élelmiszer-vizsgáló bezárva. (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz!) Ezzel az lett előkészítve, hogy az a termék, ami majd jön külföldről, és a hazai piacot tönkrevágja, a feldolgozóipart tönkreteszi, mert olcsó, lenyomja az árakat. Az áruházláncok beérkeztek, ezt nem a kisgazdák készítették elő, hanem a Horn-kormány, és ez a lényege az egésznek, hogy nem volt piacvédelem.

2003-ban, önök alatt volt még 7,5 millió sertés, most 2,5-3 millió van. Tehát a stratégiai dolgok borultak fel a mezőgazdaságban. A feldolgozóipar egy része el lett privatizálva, egy részét bezárták, nincs piacvédelem, és emellett még az állatállomány teljesen ki lett herélve. Tehát itt ne kisgazdázzunk, hanem azt nézzük meg, hogy a jövedelem hol képződik. A jövedelem nem a szövetkezetnél képződik, mert a szövetkezet is tönkrement, meg a magángazda is tönkrement. Szövetkeztek itt, vannak raktárszövetkezetek, különféle gazdaszövetkezetek, de ha nincs jövedelem a mezőgazdaságban, a tavalyi évet nézve, amikor 2200-ért vették a búzát, abban mi jövedelem van? És akkor itt LMP-s képviselők arról beszélnek, hogy védjük meg a nagykereskedőket, mert szegények most milyen helyzetbe kerülnek a vis maior miatt.

Itt nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy a jövedelemtermelést próbáljuk már meg valahogy helyzetbe hozni, és ebben kellene gondolkodni. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

Hanó Miklós (Fidesz) azonnali kérdésre adott képviselői viszontválasz

Hanó Miklós (Fidesz)

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az államtitkár úr által elmondottak teljes egészében kielégítőek, tehát az oktatás irányába szeretné a minisztérium is vinni a kerékpáros-balesetek számának csökkentését, ezért csak köszönetet tudok mondani.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az elektromos biciklik problémája is eléggé komoly gond, hiszen szinte nesztelenül, hangtalanul suhannak, és nem lehet eldönteni, melyik kategóriába tartoznak.

Köszönöm szépen.

Videó »

Forrás »

Hanó Miklós (Fidesz) elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés

Hanó Miklós (Fidesz)

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A statisztikai adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a balesetekben a kerékpárosok száma jelentősen nő. A Békés megyei adatokat figyelembe véve az összbalesetek majdnem felének részese a kerékpáros, és okozójaként körülbelül az egynegyede, ezen belül is jelentős a gyermekkerékpárosok balesetének száma.

Ma Magyarországon a kerékpárost semmi nem kötelezi arra mindazon felül, hogy neki is ismernie kell a KRESZ-t, hogy vizsgát tegyen, tehát úgy kerüljön ki a közlekedésbe, hogy valamilyen alapfokú vizsgája legyen KRESZ-ből. Idősebb korban, a felnőtteknél már nem lehet ezt úgymond bevezettetni, hanem képzéssel, oktatással vagy egyéb olyan dolgokkal lehetne rávezetni őket a megfelelő közlekedésre, ami javíthatná a morált, de a gyerekeknél viszont az alapfokú tanrendben az iskolai oktatásban olyan alapképzést lehetne létrehozni, amellyel a gyerekek is, kikerülve a közlekedésbe, képben lennének, és teljes tudással rendelkeznének a KRESZ szempontjából. Az ilyen gyerekek felnőve, ha éppenséggel nem fognak gépjárművet vezetni, vagy egyéb olyant, amelyhez KRESZ-vizsga szükséges, akkor is lesz egy alapképzettségük, amellyel javíthatják a morált a közlekedésben.

Azt kérdezem az államtitkár úrtól, hogy mit próbál tenni a minisztérium az ügyben, hogy csökkenjen a kerékpáros-balesetek száma. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

MGB-20/2010. Mezőgazdasági bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Font Sándor (Fidesz) FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Elkezdjük a bizottsági ülést. Köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, és köszöntöm mindazokat, akik az egyes napirendi pontokhoz érkeztek. A megfelelő módon írásban kiküldtük a napirendtervezetet, amelyhez egy kényszerű javaslatot szeretnék most tenni. Közismert, hogy az első napirendi pont nagy érdeklődésre tart számot, ennek ellenére mégis szeretném a 4. napirendi pontot első napirendi pontként tárgyalni, mert úgy gondolom, hogy abban nem lesz túl nagy vitánk, de különösen azért, mert Ángyán József államtitkár úrnak a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről – akit szeretettel köszöntök -, aki az előterjesztője és véleményezője szeretne lenni ennek a napirendi pontnak, és akivel régóta közösen foglalkozunk a genetikailag módosított organizációk magyarországi termesztésének kérdésével, hamarosan el kell menni e a kormányülésre. Ezért – elfogadva az ő kérését – első napirendi pontnak javasolnám a jelenlegi 4. sorszámú napirendi pontot. A többi sorszámot változatlanul hagyjuk, azaz utána térnénk rá a mostani 1. sorszámú, a vörösiszappal kapcsolatos kérdéskör megtárgyalására. Kérdezem, hogy ezen módosításon kívül van-e további kérdés, észrevétel a bizottság tagjai részéről. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja az így módosított napirendet. Aki igen, az kézfeltartással legyen szíves ezt jelezni. (Szavazás.) Ezt egyhangúnak ítélem.

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamoknak a területükön történő GMO-termesztés korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról (COM(2010)375)

Az első napirendi pont az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2001/18/EK irányelvnek a tagállamoknak a területükön történő GMO-termesztés korlátozására, illetve megtiltására biztosított lehetőség tekintetében történő módosításáról. Megadom a szót az államtitkár úrnak, parancsoljon – és köszöntöm kedve kollégáját is.

Dr. Ángyán József (Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója

Dr. Ángyán József (Fidesz) DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Elnézést kérek a többi napirendi pont előterjesztőjétől, de valóban kényszerek is vannak ebben a felgyorsult életben. A napirendi ponttal kapcsolatban szeretném röviden ismertetni az előzményeket. A követlen előzménye az, hogy az Európai Bizottság július 14-én terjesztett elő egy, a GM-ügyekre vonatkozó újabb javaslatot, létrehozott egy ad hoc bizottságot a problémakör vizsgálatára, ez a bizottság szeptember 17-én ülésezett, és 27-én, illetve október 14-én a mezőgazdasági, illetve a környezetvédelmi tanács tárgyalta ezt a javaslatot. A Tanács jogi szolgálata kételyeket fogalmazott meg a bizottság előterjesztésével kapcsolatban, és várhatóan – hogy egy picit a közeljövőt is mutassam – a bizottság jogi szolgálata november végére ígér állásfoglalást a felvetésekkel kapcsolatban. Mi a dolog lényege? Hosszú vita zajlott az Európai Közösségben – és ebben Magyarország nagyon intenzíven részt vett – a genetikailag módosított szervezetek beengedéséről, egyáltalán az európai uniós beengedéséről és azután pedig az egyes országokba történő beengedéséről. Egy 2002-es EK-ajánlás, EK-rendelet rendezi ezt a kérdést, és ennek a módosításáról szólna tulajdonképpen ez a fajta bizottsági kezdeményezés. Ennek a csomagnak három eleme van. Van egy közlemény része, amely összefoglalja az előzményeket, a vonatkozó rendeleteket és a mozgásteret. Van egy új ajánlás a csomagban a 2003-as EK-ajánlás helyett, amely nagyobb mozgásteret javasol biztosítani az egyes tagállamoknak e tekintetben, ennek során lehetővé tenné vagy a javaslat szerint lehetővé tenné, hogy nagyobb övezetekben vagy akár az egész tagállam területére korlátozást vezessen be a genetikailag módosított fajták beengedésére. Miután különbözőek a birtokviszonyok, különböző viszonyok vannak az egyes országokban, ezzel indokolja, hogy ezt a bizottság átengedi nemzeti hatáskörbe, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy itt a határokon átnyúló együttműködésre is szükség lehet, hiszen egy ország önmagában nem tudja tisztán megvédeni, ha a környező országokkal nem sikerül konszenzusra jutni. Mindezen előzmények és ajánlás alapján tesz javaslatot a 2001-es EK-irányelv módosítására. Két lehetőséget fogalmaz meg a tiltásra, tehát a genetikailag módosított fajták távoltartására. Az egyik a már ismert, úgynevezett védzáradéki eljárás, amelynek keretében ha kétely merül fel az adott fajtával kapcsolatban akár az egészségügyi, akár a környezeti kockázatait illetően, akkor megfelelő, tudományosan megalapozott vizsgálatok alapján egy előterjesztéssel időleges moratóriumot rendelhet el az adott ország adott fajta forgalmazására, arra az időszakra, amíg nem sikerül tisztázni ezeket a kételyeket. Ami új a mostani javaslatban, az az, hogy a tagállam egy ilyenfajta procedúra nélkül is kezdeményezheti a genetikailag módosított fajták távoltartását, itt azonban a környezeti és az egészségügyi szempontokra már nem hivatkozhatunk, az a védzáradéki eljárásnak a hivatkozási alapja lehet vizsgálatokkal alátámasztva, viszont amit mi korábban is szerettünk volna, gazdasági, társadalmi és morális szempontokra is hivatkozhat az adott ország. Ami a jogi vitát illeti e körül, hogy vajon ebben az esetben, hogyha már nem az Európai Bizottság lép fel a WTO-tárgyalásokon ezzel a problémával kapcsolatban, részben valószínűsíthető, hogy az egyes államoknak kell vitázniuk a WTO-val, illetve a jogi vita tárgya az, hogy az ilyen alapú tiltás esetén vajon megtámadhat-e bennünket a világkereskedelmi szervezet ilyen alapon vagy sem. Ez a vita zajlik az Európai Bizottság és a Tanács között, és ebben a vitában kellene nekünk is állást foglalnunk, hogy egyrészt hogy értékeljük ezt a módosítást, másrészt pedig milyen lehetőségeket látunk akár az EU-elnökség során, hogy ebben az irányban továbbmenjünk. Az előzmények ismeretében – amiről talán ennyit érdemes itt újra elmondani – a magyar álláspont szerint ez egy üdvözlendő lépés. 2005-ben moratóriumot hirdettünk az akkori genetikailag módosított fajtakörre, a MON 810-esre, és azóta is nagyon aktívan részt veszünk ebben a vitában, kezdeményezői voltunk az ilyen irányú módosításnak is, hogy tudniillik nemzeti hatáskörbe szerettük volna vonni a kérdés kezelését. Ebből a szempontból tehát nyilvánvalóan kedvezőnek minősíthető az a folyamat, amely Európában zajlik, és amelynek eredményeként, úgy tűnik, a Bizottság hozzájárul ahhoz, hogy nemzeti hatáskörbe kerüljön a kérdések ilyen típusú kezelése. Ugyanakkor muszáj kiemelni vagy azt is ki kell emelni ezzel kapcsolatban, hogy ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az európai minősítési rendszert, ami a GMO-k minősítését illeti, és ami ezek európai fajtalistára kerülését illeti, ne kellene szigorítani. Változatlanul az az álláspontunk, az a magyar álláspont, hogy szigorítani kell azt az ellenőrzési vagy minősítési rendszert, amelynek során ezek a genetikailag módosított szervezetett az európai fajtalistára kerülnek, hiszen az alapeset ebben az esetben, ha felkerül a fajta az európai fajtalistára, az, hogy be kell engedjük. Tehát a kiindulási helyzet az, hogy ha az Európai Bizottság ezeket a fajtákat a saját listájára veszi, akkor ezeket a fajtákat be kell engedjük. Ehhez képest van a hagyományos védzáradéki moratórium hirdetése, illetve az új lehetőség, hogy gazdasági, társadalmi és morális szempontokra hivatkozva az országból kitiltható az adott szervezet. Határozottan az tehát az álláspontunk, hogy az irány jó, pontosításra szorul ugyanakkor a szöveg maga is. A GMO-engedélyezési rendszer ugyanakkor az Európai Közösségben tovább szigorítandó, tehát a két dolog egymással együtt kell hogy működjön. Az EFSA, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal tevékenységét, különösen annak GM-panelja tevékenységét mi is erős kritikával illettük, tehát ott igen jelentős további módosításokra, szigorításokra van szükség. Ezzel kapcsolatban azt szintén szeretném leszögezni, hogy Magyarország változatlanul, úgy gondolom, a jelen parlamenti összetételben is teljes egységben a genetikailag módosított szervezetektől való tisztaságunk mellett áll ki, tisztán szeretnénk tartani az országunkat; ez nekünk piaci, gazdasági előnyt jelent, egy felértékelődő piaci előnyt jelent, hisz az elsőgenerációs GM-növények, amelyek napirenden vannak, semmiféle előnyös tulajdonsággal nem rendelkeznek, a problémák, amelyekre megoldást adnak, Magyarországon nagyrészt nem léteznek, ugyanakkor az ország tisztasága jelentős piaci, gazdasági előnyt jelenthet. Vetőmagtermesztés, ökológiai gazdálkodás, sok olyan területet tudok mondani, ahol kifejezett gazdasági előny, növekvő gazdasági előny származik abból, ha ezeket a genetikailag módosított fajtákat távol tartjuk az országtól. Ami az elnökségi menetrendet illeti, ezzel kapcsolatban aktívan szeretnénk az elnökséget vinni. A márciusi környezetvédelmi tanács ülése elé szeretnénk terjeszteni ezt a kérdést, hogy véleménycserét folytassunk, elképzelhető, hogy ezt júniusban döntési fázisba is visszük. Itt egy politikai kockázata lehet a dolognak: nem illendő, hogy az adott időszakban elnöklő ország a saját nemzeti érdekeit nagyon határozottan hangsúlyozza, úgyhogy ilyen megfontolásból lehetséges, hogy ha a lengyelekkel sikerül erről megállapodni, akkor a döntés maga átkerülhetne a lengyel elnökség időszakára, hogyha ez számunkra is kedvező. Ennek jobb lenne talán az akusztikája, mint hogyha Magyarország nagyon határozottan a saját érdekei mentén is kiállna, bár – hozzáteszem – egyáltalán nem vagyunk ezzel egyedül, tehát nem magyar érdekként kell ezt ma már megfogalmazni hál’ istennek. Jó néhány, különösen a kukoricatermesztésben érintett ország és a szomszédos országok közül is jó néhányan, a mediterrán területeken is csatlakoznak ahhoz a szövetséghez, amely tisztán kívánja tartani Európát ezektől a szervezetektől. Ezzel kapcsolatban kellene hogy kialakítsuk a magyar álláspontot, és az EU-elnökség alatt ezt a magyar álláspontot szeretnénk képviselni. A kormány részéről az álláspontunk tehát az, hogy Magyarország támogatja a tervezetet, azonban annak részletes megvitatását feltétlenül szükségesnek tartja, hiszen a jelenlegi szövegezés számos problémát vet fel; további kérdéseket kell tisztázni, ami az EU-elnökségre vár, tehát jelen formájában további módosításokra szorul ez a javaslat, és álláspontunk szerint ez együtt kell járjon az európai minősítési rendszer, GMO-minősítési rendszer további szigorításával, a rendszer újragondolásával. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését Gőgös Zoltán alelnök úrnak adom át, hozzá szeretnék szólni.

(Az ülés vezetését Gőgös Zoltán, a bizottság alelnöke veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Hozzászólásra megadom a szót az elnök úrnak.

Font Sándor (Fidesz) FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Akik régebb óta vagyunk itt, a bizottsági környezetben, azok tudják, hogy nagyon egyhangú volt mind a bizottságunk, mind a parlament akkori – az előző ciklusra gondolok – több párti képviseletének az álláspontja abban, hogy egy országgyűlési határozatban is kifejtsük, hogy Magyarországnak nem érdeke a genetikailag módosított organizációk termesztése. Ezért mi ezt, amint az akkori jogi környezet megengedte, elutasítottuk. Éppen Ángyán Józseffel voltunk azok a bátrak, akik kőkemény határozati javaslatot, majd az akkori koegzisztencia törvényhez sorozatos módosító indítványokat nyújtottunk be, egyesek szerint még az sem volt túl kemény; az indítvány igen, de nem mindegyik változata került elfogadásra. De úgy láttuk, hogy az akkori kompromisszumban elégséges az a védelem, amit a határozati javaslat és az elfogadott törvény jelentett. Az élet valamelyest bennünket igazolt, hiszen többször sikerült az Unió előtt megvédeni ezt a magyar álláspontot. Nem volt egyszerű. Volt, amikor a legrafináltabb alkalmakkor kellett segítséget kérnünk, konkrétan Orbán Viktornak ellenzéki képviselői pozícióban Angela Merkeltől, akik a határozati javaslatban szerepet játszottak – és megkaptuk ezeket a támogatásokat. Mindig hajszálon múlott, hogy feltörik-e ezt az álláspontunkat. Mi egységesen jeleztük, és úgy tudom, azóta sincs ebben változás a jelenlegi parlament összetételben sem, miszerint egyetértünk azzal, hogy tiszta agrárkörnyezetben szeretnénk tiszta élelmiszert előállítani. Ez a kulcsmondata a magyar mezőgazdaságnak. Nekünk láthatólag nincs meg az a tőkeelőnyünk, amit a nyugati versenytársak 50 év alatt felhalmoztak – mi ebben az országban mással voltunk akkor elfoglalva, amikor ők ezt megtehették -, nekünk nincs olyan hihetetlen nagy kiterjedésű hálózatunk, amellyel az élelmiszereinket leterítenénk a világban például a multinacionális áruházláncokon keresztül, tehát sok mindenünk nincs, nincs a magyar mezőgazdaságnak. De egy valamink van: a tiszta agrárkörnyezet, az a föld és az a vízbázis, amink van. Egyszerű: a logikánk az ebben, hogy erre alapozva szeretnénk bebizonyítani a világnak, hogy mi ebben a tiszta agrárkörnyezetben tudunk tiszta élelmiszert termelni. Nem a vitát akarjuk, sohasem akartuk itt helyben lefolytatni a vitát, hogy vajon kinek van igaza a genetikailag módosított organizációk esetében, hogy annak a hatása vajon az emberre, az emberiségre semleges vagy pedig negatív. Ezt tudományos szinten teszik, akik teszik – mi természetesen figyeljük ezt a vitát, és aggodalommal látjuk, hogy egyre több negatív kutatási eredmény lát napvilágot. Komoly, iszonyú komoly presztízsharc folyik a fajtatulajdonosok, a fogyasztók és az érdekvédők között, ezt is látjuk. Európa mind az utolsó bástya próbál ellenállni, mint egy nagy fogyasztói közönségű bástya próbál ellenállni ennek a növénytermesztési módozatnak, miközben látjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok minden erejét, politikai, gazdasági erejét is latba vetve “fogadtatta el” más országokkal ennek a növénynek, ezeknek a növényi származékoknak a termesztését – rendben van, ez az ő dolguk. Mi azt gondoljuk, hogy Magyarországnak egyetlenegy eszköze maradt: a védekezés és a tiszta agrárkörnyezet megmentése. El akarjuk hitetni – sokszor mondtam ezt a párhuzamot -, hogy ahogy Ausztria elhitette a maga hegyeiről, hogy csak ott lehet jól síelni, miközben tudjuk, hogy persze Svájcban is, Franciaországban is, Olaszországban is lehet, de Ausztria tökéletesen elhitette magáról, hogy csak ott lehet jól síelni, mi állítjuk, hogy ugyanezt az imázst fel lehet építeni Magyarországról, hogy, kérem szépen, tudnak élelmiszert termelni a világ sok pontján, na de ilyen tiszta agrárkörnyezetben, mint amit a Kárpát-medence jelent, nem tudnak. És ebben van is valami igazság, hiszem máshol nincs Kárpát-medence, ha így fogalmazzuk meg. Ez tehát a védekezésünk legfőbb alapja – ennél azért sokkal határozottabb és egyértelműbb álláspontokkal, tudományos vizsgálatokkal is alátámasztva. Nem volt véletlen, hogy 2006-ban kezdeményeztük a parlament nyílt vitanapot a Magyarországon köztermesztésbe vonható genetikailag módosított organizációk kérdésköréről; nem tudok arról, hogy akkora érdeklődést kiváltó rendezvény lett volna azóta – kisebb-nagyobb tudományos körök természetesen teszik a maguk dolgát. Nyugodtan tegyük hozzá, hogy ebbe a folyamatba sorolhatjuk be, amikor Dacian Cioloş, az Unió mezőgazdasági biztosa első alkalommal járt Magyarországon idén februárban, épp Ángyán József képviselőtársammal fogadtuk, és sok kérdés mellett külön kértem a genetikailag módosított organizációkról való kérdéskör megnyitását. Akkor jelezte a biztos úr, hogy szerinte… Mi jeleztük az elutasító álláspontunkat, tudomásul véve, hogy más országok esetleg valamilyen logika folytán ezt megengedik, mi ezt tudomásul vesszük; de mindig azt kérjük cserébe, hogy mi álláspontunkat is vegyék tudomásul ezen országok, hogy nekünk meg viszont ez az álláspontunk, és akkor itt a békés egymás mellett élés a magunk módján megteremthető. Cioloş biztos úr jelezte, hogy ő ezt elfogadja, de véleménye szerint a fogyasztókra kellene bízni ennek a kérdéskörnek az igazi eldöntését, hogy kik akarnak egyáltalán genetikailag módosított szervezeteket is tartalmazó élelmiszert elfogyasztani. Ez a vélekedés nekem nagyon tetszik, megmondom őszintén – és itt szeretnénk is egy javaslatot továbbküldeni a kormány felé -, mert azt, amit Cioloş úr mondott, amit már akkor, februárban jelzett, hogy ő a tagországokra szeretné a kérdésről való vélekedést nagyjából kiterjeszteni, úgy néz ki, hogy ezt az ígéretét betartva most megpróbálják ezt az előterjesztésben nyitni. Ezért mi ezt üdvözöljük, és előrelépésnek tartjuk, hogy a tagországoknak nagyobb legyen a döntési hatásköre a termesztés, illetve nem termesztés kérdésében. De hogyha továbbvisszük, hogy a fogyasztótól is kérdezzük meg ezt a problémát, akkor itt eljutunk egy nagyon súlyos kérdéshez, ez pedig a jelölés, az élelmiszereken való jelölés, címkézés kérdése. És ebben nagyon rafinált a mai rendszer: kötelező a jelölés már jelenleg is azokon az élelmiszereken, amelyek tartalmaznak genetikailag módosított növényi maradványokat, jelölik is, de olyan módon, hogy azt senki el nem tudja olvasni, csak aki megjelölte, az találja meg, hogy hol is van az a kicsike jel. Ezért például a jelölés kérdése… Uniós, központosított szabályozás alapján folyik a jelölés, ez nagyon lényeges szabály, tehát nem alakíthat ki az adott tagország külön jelölési rendszert. Rögtön nevesítem, hogy a kívülállók is értsék, miről van szó: a dohányárukra nagyon nagy betűkkel rá van írva, hogy az milyen kockázatokkal jár – ez egy uniós szabály, elv alapján van, és minden ország így köteles előírni, ettől egyetlenegy tagország sem térhet el. Ugyanígy azt gondoljuk, hogy a jelölés kérdésében egységes uniós szabályozást kellene bevezetni, amelyben egyértelművé kellene tenni – és ezt fogyasztóvédelmi oldalról kell megközelíteni -, hogy a fogyasztónak jogában áll tudni, hogy mit eszik. Ez az alapelvünk. Márpedig ha jogában áll tudni, hogy mit eszik, akkor jogában áll az is, hogy a beltartalmi értékekről egyértelmű utasítást, jelölést, írásos, nyomtatott anyagot kapjon magán a terméken. Ha pedig ez így van, akkor eljuthatunk addig a kérdésig is – véleményem szerint meg kell kísérelni ennek az útnak a járhatóságát -, hogy ezeket a termékeket az áruházak és az élelmiszert forgalmazó kereskedelmi láncolatok és kisboltok polcain elkülönítve kell kezelni. Azaz valóban bízzuk azt a fogyasztóra, hogy akar-e olyan élelmiszert fogyasztani, amely tartalmaz genetikailag módosított organizációmaradványokat; tegyük szépen külön polcra, írjuk ki oda szépen nagybetűvel, hogy ezen a polcon csak GMO-t tartalmazó élelmiszereket találunk, és aki ezt választja, nyugodtan menjen oda, és vegyen le róla bármit, amit akar; aki meg nem, az rögtön tudja, hogy oda én nem akarok menni, hanem máshova akarok menni. Ez viszont – mint említettem – szintén uniós jogalkotási elvekkel kell hogy harmonizáljon. Úgyhogy amellett, hogy szeretnénk támogatni ennek az irányelvnek a módosulását a magunk részéről, szeretném biztatni a kormányt, hogy azon az elég úttörő úton, amelyen 2005-2006-ban elindultunk, és talán Ausztria volt akkor az egyedüli társunk ebben a vitatott kérdésben – azóta csatlakozott hozzá jó néhány, számunkra nagyon fontos ország, időrendben: Franciaország majd Németország, végül Luxemburg -, ezen az úton szerintem nyissunk továbbra is, és a jelölés kérdését kezdjük el feszegetni, és netán az elkülönített polcrendszeren való termékbesorolás rendjét is. Köszönöm szépen, támogatni szeretnénk az előterjesztést.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, elnök úr, és visszaadom az elnöklést.

(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Megadom a szót Gőgös Zoltánnak.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Miután az államtitkár úr és az elnök úr nagyjából elmondta azt az érvanyagot, amely miatt egyértelműen támogatnia kell a bizottság ilyen típusú törekvését, én csak egy gondolattal egészíteném ki a dolgot. Ha ebben az Európai Unió hajlandó lesz engedni, akkor nekünk az a legfontosabb, hogy a közvetlen környezetünket, a szomszédainkat meggyőzzük arról, hogy próbáljanak ők is ezen az úton járni, ugyanis a pollent nem tudjuk a határon megállítani. Tehát az a tisztaságunk, ami jelenleg még megvan – reméljük, megvan -, az nagyon hamar problémát szenvedhet, és egyre beljebb és beljebb szorulhatunk Magyarországon belül, és itt főleg a most, újonnan csatlakozni akaró országokra, itt Horvátországra és Szerbiára gondolok, amelyek majd előbb-utóbb nyilván tagjai lesznek az Uniónak, hogy addig is tartsák tiszteletben ezt a magyar álláspontot. Tudom én, hogy ez nem egyszerű, de ha ez mind sikerül, amiről itt szó volt, akkor, úgy gondolom, utána ez lesz a legfontosabb feladat. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Hanó Miklós, majd Varga Géza!

Hanó Miklós (Fidesz) HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az Ángyán József államtitkár úr és Font Sándor elnök úr által elmondottakkal maximálisan egyetértek, annál is inkább egyetértek azzal, amit Font Sándor úr mondott, hogy a külön jelöléssel történjen valami, ugyanis sajnos Magyarországra most is jön be génkezelt szója. A génkezelt szóját állati takarmányozásra használják, de élelmiszerhez is bekeverik fehérjepótlóként. Én tehát nagyon egyetértek azzal, hogy ez a külön jelölés történjen meg, és legyen vagy nagybetűkkel jelölve vagy külön polcra kitéve, hogy ha valaki ilyen élelmiszert akar enni, akkor egye, de azt az előnyt, amit mi a termesztésnél tiltunk, és ezért ez az előnyünk megvan, azt ezzel a szójabehozatallal rontjuk. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Varga Géza!

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Minél később szól hozzá az ember a bizottsági ülésen, annál kevesebb érvet kell felsorakoztatnia, ugyanis az államtitkár úrnak is, az elnök úrnak is és minden előttem szólónak az érveivel egyetértünk, és a kormány méltán számíthat a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatására, hogy az országot GMO-mentesen tartsuk. Ezt szeretném leszögezni. Nagyon sok érv elhangzott, hogy ezt miért kell megtennünk, én azonban egyre hívnám fel a figyelmünket, ami még nem hangzott el, de bizonyára másnak is feltűnt: arra, hogy ugyan a termesztésből kitilthatjuk a GMO-kat, ez nemzeti, illetve tagállami hatáskör, a vetőmag-forgalmazásból azonban nem, tehát a már engedélyezett GMO-s növényeknek a forgalmazását nem korlátozhatjuk. Én azt hiszem, ez lesz az elsőszámú kihívás, hogy a forgalmazást, a vetőmag-forgalmazást hogy tudjuk megtiltani; valamint egy határok nélküli Európában ez a köztermesztésből való kitiltás sem lesz egy egyszerű dolog. Itt a szükségből erényt kovácsolva talán az kellene, hogy ezt a másodlagos élelmiszerellenőrzési hálózatot is – amelyről más téma kapcsán már beszéltünk – talán meg lehetne erősíteni azért, hogy itt ezeket ki tudjuk szűrni; nyilván többletforrást kellene allokálni akkor erre a másodlagos ellenőrzési rendszerre. Ugyanakkor a GMO-növényeknek a másodlagos felhasználása valóban ugyanolyan fontos, hiszen – ahogy Hanó kollégám elmondta – ezek jelenleg is jelen vannak az élelmiszerekben, és ezeknek a jelölése aztán végképp nincs megoldva. Tehát azok a jelölések, amelyeket az elnök úr mondott, és az elkülönített rendszer, jó, de ahhoz valahogy hozzá kellene tenni azt, hogy ami másodlagos GMO-t tartalmaz, az se lehessen benne, hiszen hogyha ezt nem tesszük, akkor ez olyan húzóerőt és motivációt szolgáltat esetleg azoknak a gazdálkodóknak vagy akár importból behozott GMO-s termékeknek, amelyek meghiúsítják a törekvéseinket. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Jakab István, majd Szabó Rebeka!

Jakab István (Fidesz) JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nekem az a meggyőződésem, hogy tiltani és alternatívát adni, a kettő igazán így működik jól. Egyetértek tehát mindenkivel, azt gondolom, teljes egyetértésben dolgoztunk azon eddig is, hogy Magyarországon a köztermesztésben genetikailag módosított növények termesztése ne kerüljön elfogadásra. Nagyon fontos, hogy alternatívát adjunk a fehérjenövények termesztése terén, tehát nyilván az az időszak következik, amikor a saját fehérjeprogramunkat kidolgozva nagyon magas minőségű, márkázott termékekkel tudunk megjelenni Európa piacain, mert ez alapvetően – mint ahogy az elnök úr mondta – valóban az egészséggel összefüggésben kell hogy mindig a szemünk előtt lebegjen. De van ennek egy másik része is, a gazdasági, mert amikor a kényes ízlésű, mondjuk svédek, liberális svédek megjelennek Magyarországon gabonát vásárolni, az első kérdés az, hogy: “GMO-free?”. Tehát, igen, ők is az egészséges élelmiszert keresik. Ha tehát addig el tudunk jutni, hogy valóban komoly hangsúlyt tudunk fektetni a saját fehérjetermesztésünkre – van erre jó módszer, már korábban is foglalkoztunk ezzel -, akkor a tiltással együtt egy megfelelő alternatívaadással hosszú távon, stabilan nem tudjuk tartani a státusunkat. Köszönöm szépen, elnök úr.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Szabó Rebeka, majd Sáringer-Kenyeres Tamás!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Én is szeretném elmondani, hogy alapvetően nagyrészt egyetértek minden előttem szólóval, és hogy természetesen az LMP is támogatja a kormányt, az ez irányú tárgyalásokban, ami az ország GMO-mentességét illeti, és ezt a tervezetet is támogathatónak gondoljuk. Ugyanakkor egyet kell hogy értsek az államtitkár úrral abban, hogy a részletes megvitatás valóban nagyon szükséges. Egyrészt bár tudom, hogy ezzel nem nagyon fogunk tudni mit kezdeni, illetve esetleg az lehet a megoldás, amit itt már említettek, hogy a szomszédos tagállamokat is meg kell majd valahogy győzni arról, hogy ők is a GM-mentes utat válasszák, ugyanis azt gondoljuk, hogy ez az intézkedés egyrészt nagyon jó, tehát hogy nemzeti hatáskörben dönthetünk erről a kérdésről, másrészt így Európában ki fognak alakulni kis GMO-mentes szigetek, ugyanakkor az összes többi országban meg akár elég laza szabályozás is lehet, ami komoly veszélyeket rejt magában. De ez nyilván diplomáciai kérdés is, ami nem könnyű. Illetve egy kicsit aggályosnak tartjuk azt, hogy a tagállam saját kezdeményezéséből kimarad a környezeti meg az egészségügyi indok, és ezt továbbra is az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatallal kapcsolatos eljárásban lehet csak indokként felhozni. Mi tehát alapvetően azt szeretnénk, hogyha ennek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak az ebben az egész eljárásban betöltött szerepét valamilyen módon kicsit csökkenteni lehetne – persze tudom, hogy ez nem egy könnyen elérhető cél, de jó lenne e felé menni a tárgyalásokban -; illetve az is nagyon fontos lenne, hogy valahogy a tagállamokban zajló független kutatások, GMO-kutatások jobban becsatornázódjanak majd ebben az európai döntéshozatalba, ezért is érdemes volna esetleg egy kicsit lobbizni. Illetve az Európai Parlamentnek volt egy állásfoglalása 2008 végén, amelyben felszólította a Bizottságot bizonyos, a környezeti hatások vizsgálatával kapcsolatos szigorításokra, pontosításokra, és esetleg meg lehetne fogalmazni azt, hogy jó lenne először ezt megvalósítani, és utána módosítani a többi idevonatkozó részt. De egyébként természetesen támogatjuk a tárgyalásokat. Köszönöm szépen a szót.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Sáringer-Kenyeres Tamás!

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Abban szeretném megerősíteni tulajdonképpen a bizottságot, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt is abszolút támogatja a GMO-k ilyetén való visszaszorítását a magyarországi piacoktól. Én arra szeretném felhívni a figyelmet, ami Gőgös Zoltán képviselőtársamtól is és többektől is elhangzott már, hogy itt regionálisan kellene gondolkodni, tehát nem kifejezetten csak Magyarországban, hanem egy adott régióban – amely viszonylag jól elszigetelhető – lévő országokat meggyőzni, hogy csatlakozzanak ehhez a GMO-mentességhez. Akkor tudjuk igazából megőrizni a terület tisztaságát. A tiszta hazai élelmiszer vonatkozásában én azt tudom mondani, hogy ez egy nagyon jó védekezési lehetőség lenne a mindenféle termékek beáramlásával szemben. Ezt lehet korlátozni, lehet szabályozni, és ezáltal gyakorlatilag a magyar termékeknek is piacot teremtenénk, hiszen az azokat pótló egyéb más, hadd ne minősítsem, hogy milyen típusú termékek nem tudnak a piacra kerülni. Az én véleményem szerint és a mi véleményünk szerint egyébként ez a jelöléses dolog – engedjék meg, hogy egy ilyen magánvéleményt is megfogalmazzak! – már a lassú beszivárgás egyik előjele, amiből látszik, hogy nem tudjuk majd teljesen tisztán tartani ezt a piacot (Gőgös Zoltán: Most sem tudjuk.) , de legalább törekedni tudunk rá. Font Sándor elnök úrnak azt a mondatát szeretném visszaidézni, amely nekem nagyon tetszett, és amellyel egyet tudok érteni, amelyben ezeket a termékeket növényi származékoknak nevezte, idézte. Köszönöm szépen a szót.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben… (Jelzésre:) Igen, van még kérdés. Megadom a szót Győrffy Balázsnak.

Győrffy Balázs (Fidesz) GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Annyiban szeretnék még hozzászólni, hogy azzal azért legyünk tisztában, hogy elképesztő lobbiérdek áll szemben azzal az irányvonallal, amit mi képviselünk. Egyrészt itt van a gazdasági lobbi, különösen a tengerentúli, génmanipulált termékek előállítói részéről, másrészt pedig nyilván azon országok részéről, amelyek már beletették a fejüket a hurokba – hogyha fogalmazhatok így -, mert nyilvánvaló, hogy hosszú távon ez nem egy kifizetődő üzlet. Ők viszont ezt a versenyhátrányt, ami egyébként szerintem szépen kibontakozóban van, szeretnék levetkőzni, mégpedig úgy, hogy az eddig még GMO-mentes országokat is berántják maguk mellé, így aztán az ő versenyhátrányuk is meg fog szűnni. Én tehát azt gondolom, hogy itt örvendetes az az egységes álláspont, amely az Országgyűlésben megmutatkozik, és ezt nagyon fontos lenne fenntartani, mert ez a lobbierő elképesztően erős mind gazdaságilag, mind – ebből kifolyólag – politikailag is. Úgyhogy én arra hívnám fel a figyelmet, hogy a kormány ilyen jellegű elképzeléseit továbbra is egy tömbben kell hogy segítsük, támogassuk. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs további kérdés (Senki nem jelentkezik.) , megadom a szót a kormány képviselőjének, az államtitkár úrnak.

Dr. Ángyán József (Vidékfejlesztési Minisztérium) reflexiói

Dr. Ángyán József (Fidesz) DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt köszönöm a támogató véleményeket. Úgy látom, hogy – nagy örömömre – változatlanul egység van a parlamenti pártok körében a tekintetben, hogy a “Tiszta élőkörnyezetből egészséges és biztonságos élelmiszert” hívómondatot változatlanul felírhatjuk az ország logójára, és azt hiszem, hogy ez sokkal több előnyt fog hozni nekünk, mint amennyi előny származhatna bizonyos szűk körben esetlegesen abból, hogy ezeket a fajtákat itt felhasználjuk, vagy ide beengedjük. Nagyon fontos és többször felmerült a jelölés kérdése. Valóban azt gondolom, hogy nem elégedhetünk meg azzal, hogy a termesztés vonalán a tiltások – úgy látszik – erősödnek, és a nemzeti önrendelkezés talán nagyobb lehet, mint korábban volt, hanem az áruk, az élelmiszerek jelölését is változtatnunk kell. Egyszerűen a fogyasztót valóban olyan helyzetbe kell hozni, hogy maga dönthesse el, hogy kíván-e ilyen termékeket fogyasztani vagy sem, aztán ez eldönti ennek a terméknek a sorsát; azért is, merthogy felmérések szerint az európai fogyasztók 70-90 százalék – attól függően, mennyire tájékozott a dologban – egyértelműen elutasítja azokat az élelmiszereket, amelyek GM-komponenseket tartalmaznak. Tehát ilyen körülmények között kifejezett piaci hátrány lenne számunkra, ha az terjedne el Magyarországról, hogy itt genetikailag módosított fajtákkal állítják elő az élelmiszereket. Egy további jelölési szempontot is felvetnék: a húsokra vonatkozóan nincs meg ez a kötelezettség, pedig a takarmányokban GM-szója komponenseket találunk. Meg kell találjuk a lehetőségét annak is, hogy azokra a hústermékekre kerüljön föl a “GM” jelölés, amelyekben az állatokat GM-takarmánnyal vagy GM-komponenseket is tartalmazó takarmánnyal takarmányozták. Ha ezt el tudjuk érni, ez a húspiacon is komoly előnyöket jelenthetne a számunkra, hogyha ilyen húsokat tudnánk előállítani. Egyetértek azokkal a felvetésekkel – talán Jakab elnök úr volt, aki ezt a leghatározottabban mondta -, hogy ugyanakkor alternatívát kell biztosítanunk. Volt Magyarországnak egy fehérjeprogramja, fehérjeirodánk is volt valamikor, Kralovánszky professzor vezette azt. A Kárpát-medence kiválóan alkalmas arra, hogy minden fehérjeszükségletünket kielégítsük, tehát egyáltalán nem vagyunk rászorulva a dél-amerikai GM-szójára. Ezen a programon dolgozunk. A stratégia, amely márciusra talán olyan állapotba kerül, hogy a kormány elé vihető, tartalmazni fog egy új fehérjeprogram-indítási nemzeti programot is. Érdekes felvetés lehet a jelöléssel kapcsolatban – még egy szempontot szeretnék itt felhozni -, hogy ügyesen ki lehetne kerülni az európai szabályozást úgy, hogy nem azt jelölnénk, ami GM-komponenst tartalmaz, hanem azokat az élelmiszereket, amelyekben biztosan nincs GM, ezt ugyanis semmi nem tiltja. Az írek ezen az úton indultak el. Ez egy fordított jelölés, amely azt mondja, hogy kérem, ezek az élelmiszerek tiszták. Amin olyan jelölés nincs, mint a “Kiváló magyar áru” például, az nyilvánvalóan. Így ki lehet kerülni azt a jogi csűrcsavart, ami ezt körülveszi a piaci oldalról. Az élelmiszerekben elvileg nem lehetne, de van, tehát minden ötödik élelmiszer, amely szóját tartalmaz, GM-komponenst tartalmaz a kimutatások szerint, erre vonatkozóan vannak vizsgálatok. És valóban itt nekünk a jelöléssel komoly lehetőségeink vannak, még ezt a fordított verziót is meggondolva, hogy milyen módon tudnánk valóban megkerülni azt a csűrcsavart, amit egyébként ezek a multinacionális körök értek el az európai szabályozásban és a WTO keretében. Egyetértek Gőgös képviselő úrral, alelnök úrral, a szomszédainkkal valóban intenzív tárgyalásokat kell folytatni, és diplomáciai feladat, hogy az egész környezetünket, a Kárpát-medencét GM-mentes övezetté tudjuk nyilváníttatni. Zajlanak ilyen erőteljes tárgyalások, szakpolitikai tárgyalások is folynak, és diplomáciai tárgyalások is folynak a tekintetben, hogy ezt kialakítsuk. Azt hiszem, az EU-elnökség ilyen tekintetben is lehetőségeket hordoz. Azt a felvetést, hogy a vetőmag-forgalmazást is nyilván figyelni kell, ugyanis a termesztésből kitiltás még nem jelenti automatikusan a vetőmag-forgalmazásból valót is, valóban, elsősorban az elvetésre vonatkozik a tilalom, tehát elvetni nem lehet, de az ellenőrzést… (Gőgös Zoltán: Akkor minek?) Egy ilyen furcsa szabályozás van, és éppen ezért talán kikerülhető a WTO, mert a vetés nem termék, nem áru, az egy tevékenység. Tehát hogyha a vetőmagot vagy a behozatalát tiltaná a rendszer, akkor a WTO beleköthetnek, mert az az áruk szabad áramlása kategóriába tartozik – ez a szent tehén, amit a világkereskedelemben sikerült elfogadtatni, ez az áruk szabad áramlása. De maga a tevékenység, a vetés nem minősül árunak. Tehát a tevékenységet tiltva szintén kínálkoznak talán lehetőségek. A másodlagos ellenőrzés valóban fontos, és az ellenőrzési rendszer megerősítése nagyon fontos lenne ebből a szempontból. Ezen erőteljesen dolgozunk, tehát az élelmiszerek másodlagos ellenőrzése is és egyáltalán a forgalomba kerülő, az agrárgazdasággal kapcsolatban forgalomba kerülő anyagok ellenőrzése egy rendkívül fontos dolog lenne. Kutatások kellenek – talán ezt emelném ki Szabó Rebeka képviselő asszony felvetéséből, miközben szintén köszönöm a támogatást a javaslatunk kapcsán. Szeretném felvetni – és ez túlmutat a Mezőgazdasági bizottság hatáskörén, de azt hiszem, hogy bennünket nagyon mélyen érint -, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban évente olyan 50 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési pénz van. Itt az elköltésprioritás meghatározása eddig elképesztő módon történt, nyugodtan mondhatom, hogy például a GM-lobbi bediktálta és termék-előállításra, GM-kutatásokra, GM-termékelőállításra költöttük el azt a pénzt, amit agrárkutatásokra kellett volna például elköltenünk. Megállapodtunk – és szeretném jelezni, hogy a kormányban a gazdasági tárcához tartozik a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal -, előzetesen megállapodtunk a felügyelő államtitkár úrral, hogy a környezeti és az agrárkutatásokra ott rendelkezésre álló forrásokat, ami körülbelül 20 milliárd forint évente, tehát nem kis összeg, azokat valóban a közjó szolgálatában fogjuk felhasználni, tehát olyan kutatásokra fogjuk felhasználni, amelyek nem egy multi termék-előállítását finanszírozzák – azt finanszírozza meg az a cég, amely ki akarja fejleszteni a terméket, nekünk más típusú kutatásokra van szükségünk. Ahhoz is szeretném majd kérni tehát a támogatást, hogy az NKTH-nál lévő kutatási források jelentős mértékben felhasználhatók legyenek a kockázatelemzésre és az ilyen típusú háttérkutatásokra, amelyek segítik a tiszta környezetünk fenntartását, merthogy közpénzből valószínűleg ilyen típusú kutatásokat kell finanszírozni, és nem termék-előállítást. A kutatási főosztály költségvetési keretében a VM-en belül mi is nyitottunk egy ilyen keretet, tehát elkezdődik végre az a kutatási menet, amely alátámaszthatja majd ezeket, akár a moratóriumkezdeményezéseket, akár egyéb vizsgálatokat. A regionális együttgondolkodást én is ki szeretném emelni. Valóban, ha az országok ebben a helyzetben az önrendelkezésüket e tekintetben nagyrészt visszaszerzik, akkor elemi érdek lesz, hogy szövetségeseket találjunk. Mert valószínűleg a WTO-nyomás most már az egyes országokra fog irányulni, és akkor tudunk ennek ellenállni, hogyha szövetségeket hozunk létre az Európai Közösségben. Ez nagyon komoly feladat lesz. Az EU-elnökséggel el kell indítanunk vagy tovább kell folytatnunk ezt a folyamatot. És végül – egyetértve Győrffy Balázs felvetésével – valóban nem akármilyen lobbiérdekekről van szó. Nagy pénzek forognak, lelkeket, embereket vásárol a multi, különböző kategóriájú embereket különböző tarifákért, akiknek az a dolguk, hogy elhitessék velünk, hogy nekünk szükségünk van erre. Magyar termék nincs a piacon, tehát nem is igazán értem ezeket az embereket, miről beszélnek, amikor e mellett a technológia mellett érvelnek. Nincs egyetlen magyar fajta sem, de kilátásban sincs, mert olyan horribilis összegekbe kerül az előállítása, hogy magyar kutatóintézet ilyeneket úgysem fog belátható időn belül csinálni, amíg világhatalom nem lesz Magyarország, addig nem valószínű, hogy ilyeneket fogunk előállítani. Tehát valóban komoly érdekek feszülnek, de az államnak az a dolga – és mi erre vállalkoztunk -, hogy a közérdeket szolgálja. Pont arról van szó, hogy ezeket a hontalan multinacionális tőkeérdekeket kordában kell tartania az államnak, és a közösségek érdekei meg a környezet érdekei mentén be kell avatkozni a piacra. Ökoszociális piacgazdaságnak hívják azt a modellt, amelyben gondolkodunk, és itt egy államra, egy erős államra van szükség, amely megvédi a közösségeit az olyan hatásoktól, amelyektől a piac biztosan nem fogja megvédeni, sőt átgázol rajta. Tehát miközben egyetértek azzal, hogy valóban elképesztő lobbiérdekek mozognak a terepen, azonközben persze azt is látnunk kell, hogy egy szűk csoport érdekeiről van szó, Magyarországon is egy egészen szűk csoport érdekeiről van szó, és a túlnyomó többség ellenérdekelt ebben a dologban – és a világon is ugyanerről szól a történet. Tehát a magyar államnak végre egy patrióta gazdaság-, társadalompolitika mellett ki kell állnia a saját nemzeti érdekei mellett, és azt hiszem, erre kaptunk felhatalmazást, úgyhogy ezzel a felhatalmazással élve fogjuk megvédeni Magyarországot minden ilyen típusú behatástól. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. A bizottság tagjainak szeretném jelezni, hogy a Házszabály 134/B. §-a alapján véleménynyilvánítási joga van az itt előterjesztett irányelvi módosulással kapcsolatban. Javaslom, hogy készítsünk véleményt az itt elhangzottak, a megszólalások alapján, ami egyértelműen az irányelv ez irányú támogatását jelenti, sőt további lépéseket javasol megtenni.

Határozathozatal

Aki egyetért azzal, hogy a bizottságunk készítsen ezek alapján véleményt, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás. – Egyhangú.) Köszönöm szépen. Köszönjük szépen, az első napirendi pontot lezárom, köszönöm szépen az előterjesztőnek.

Tájékoztató a vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági területek kármentesítéséről, jövőbeni hasznosításának lehetőségeiről

Rátérünk az eredeti első napirendi pontunkra: tájékoztató a vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági területek kármentesítéséről, jövőbeni hasznosításának lehetőségeiről. Szeretném köszönteni a Fenntartható fejlődés bizottság alelnökét, tagjait, akik szintén részt vesznek az ülésen. Szeretném jelezni, hogy minden parlamenti képviselő, bármelyik bizottság tagja, az ülésen, bármelyik bizottsági ülésen teljes jogú tagként vehet részt, kivéve a szavazást, tehát a hozzászólás joga őket is megilleti bármikor. Azt kérném, ha ilyenre sor kerülne, hogy Hanó Miklós környezetében, mellette a szabad mikrofonnál foglaljanak helyet, ha netán ilyen kérés érkezik. Nagy tisztelettel köszöntöm mindazokat a vendégeket, akik elfogadták bizottságunk meghívását, így Dobson Tibor tűzoltó-ezredes urat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalvezetőjét, dr. Szabó Csaba miniszteri biztost Vidékfejlesztési Minisztérium részéről, dr. Németh Tamás főtitkár urat a Magyar Tudományos Akadémia részéről és dr. Gyuricza Csabát, egyetemi docenst a Szent István Egyetem részéről. És köszöntöm mindazokat az érdeklődőket, akik a nyílt ülésünkre, annak napirendjét megismerve eljöttek, és érdeklődésüket fejezik ki, így közvetlen a katasztrófa sújtotta térségből érkezőket is külön köszöntöm. Az előzetes egyeztetés alapján úgy állapodtunk meg, hogy az asztalnál helyet foglaló és az előbb név szerint bemutatott urak tíz-tízperces előterjesztést tesznek a maguk területéről, amelyre felhatalmazást kaptak államigazgatási szervek részéről. Először Dobson Tibor úrnak adom meg a szót.

Tájékoztatók

Dobson Tibor (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

DOBSON TIBOR (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Jelentem, hogy 2010. október 4-én, 12 óra 30 perckor a MAL Zrt. X. iszaptároló kazettájának északi gátja, az északnyugati sarkán lévő gátrész átszakaszt. Itt több százezer köbméternyi, becslések alapján 7-800 ezer köbméternyi vörösiszap, lúgos vörösiszap öntötte el a térséget, amelyen három települést érintett, így Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. Ezen településeken mintegy 360 ingatlan károsodott valamilyen mértékben, és összesen – majd ennél pontosabban is kitérnek a számokra – mintegy ezer hektárnyi földterület szintén károsodott valamilyen mértékben az iszap által. A baleset – idézőjelbe teszem, de talán nem is kellene – “szerencsére” napközben történt, hétfőn délben, amikor az emberek többsége nem volt otthon. Amennyiben ez az esemény éjszaka következett volna be, ennek a következménye szinte felbecsülhetetlen károkat és tragédiát hozott volna. Azzal kezdeném, hogy a mentésben és az esemény során, az eseménnyel összefüggésben tízen vesztették életüket, közülük négy személy a helyszínen vesztette életét, hárman eltűntek, őket a kollégáim később megtalálták, de már nem tudtunk rajtuk segíteni, másik három személy pedig a sérülései miatt, kórházban vesztette életét. A sérültek száma az elöntés során mintegy 120 volt, további 23 tűzoltó sérült meg a mentés kapcsán. Később ez a szám még mintegy 160 sérülttel emelkedett, ők már a mentesítés alkalmával sérültek meg, ezek alapvetően marásos sérülések voltak; a sérültek között nyilván lakosok, önkéntesek, rendőrök, katonák, tűzoltók voltak. Az eseménnyel összefüggésben mintegy négy kormányszintű jogszabály született, amelyek először is az érintett területen a veszélyhelyzet kihirdetését szabályozzák. Történt ez egyébként október…, bocsánat, november 6-án – megismétlem, tehát november 6-án -, amikor is a kormányrendelet, a 10/6-os … Nem tudok számolni… (Derültség.) Tehát október 6-án a 10/6-os kormányrendelet döntött úgy, hogy Győr-Moson-Sopron megyében, Veszprém megyében és Vas megyében a kormány kihirdeti a veszélyhelyzetet. Ennek az oka az volt, hogy ebben a térségben erőt, eszközt kell koncentrálni ahhoz, hogy a mentéshez a különböző tárcáktól, országos hatáskörű szervezetektől és vállalkozásoktól kellő mennyiségű technikai eszköz, létszám álljon rendelkezésre a maga logisztikájával. Ez volt a garanciája annak, hogy a mentés folyamatos, gyorsabb eljárást tett lehetővé, mint normál ügymenetben, valamint ez volt a garancia arra, hogy az önkormányzatok megkapják a szükséges támogatást, segítséget. A veszélyhelyzetet egyébként meg kellett hosszabbítani október 18-án az Országgyűlés hozzájárulásával ez év végéig, tehát december 31-éig. A helyszínen továbbra is mintegy 300-an dolgoznak nagyjából 160 technikai eszközzel, és a helyszínen működik folyamatosan az újjáépítési kormányzati bizottság a kollégáim és együttműködők összetételben látják el azt a munkát, amely ehhez a tevékenységhez kapcsolódik – majd erre is kitérek röviden. Az október 21-ei kormányrendelettel létrejött egy Magyar Kármentő Alap, amely a katasztrófa által érintett személyek lakhatási, elemi feltételek megteremtéséhez, a háztartási ingóságok pótlására a finanszírozást biztosítja, valamint november 4-én kihirdetéssel rögzítette a kormány határozatban a kárenyhítés és a helyreállítás elveit, amelyek alapján ezt a munkát végezzük. Itt kitérek a lakosság lakhatási feltételeinek a megteremtésére, így akár új építésű lakások felépítésére, aki ezt választja, használt lakás vásárlására, lakás helyreállítására, pénzbeli megváltására, itt például arra gondolok, hogy ha egy idősebb személyt befogad a család, akkor az idősebb személynek a lakása, háza árát pénzben megkaphatják. Valamint a kárenyhítés érinti a konyhakertekben és a haszonállatokban bekövetkezett károkat, érinti a gépjárművekben kialakult károkat, érinti a ruházatban, a bútorzatban kialakult károkat különböző mértékben – ezek benne vannak a határozatban, nem kívánnám ezeket pontosan felsorolni, ezek megnézhetőek. A területen visszatérő probléma volt az egészségügyi határértékkel összefüggő ivóvíz-, illetve levegőszennyezettség. Én, aki gyakorlatilag szinte a kezdetektől ott voltam, mindaddig, amíg az operatív munka tartott, nagyon sokszor elmondtam a mérések alapján, és most is megerősítem, hogy azokon a helyeken volt a por koncentrációja magasabb az egészségügyi határértéknél, ahol a tevékenység, a mentés zajlott, főképpen akkor, amikor a száraz időjárás miatt a porképződés a gépek, az erőgépek mozgása alapján kialakulhatott. Bár rendszeresen mosták és takarították az utakat az erőgépek különböző helyekről átcsoportosítva, a fővárosból is, nem volt elkerülhető az, hogy mondjuk a teherautók alvázáról – hiába is mosták az autókat – ne potyogjon le vörösiszap, hiszen a tározóba vitték vissza az anyagot, és emiatt alakulhatott ki elsősorban porképződés. Ezért vált szükségessé az utak, a környék locsolása, ami a bontás során is nagyon fontos feladat volt. Ennek megfelelően mindenki számára elrendeltük a védőeszköz viselését, amit gyakorlatilag korlátlanul tudtunk biztosítani mind a védekezésben részt vevők számára, legyen az hivatásos vagy önkéntes, mind pedig a lakosság számára – elsősorban a porálarcra gondolok itt. Most is kaptunk Japánból mintegy 400 ezer darab porálarcot, tehát azt hiszem, hogy bőséggel áll rendelkezésre ilyen védőeszköz is. A különböző vizsgálatok alapján – amelyek most is tartanak – öt mérési pontot telepített az ÁNTSZ. Sem a levegőben, sem pedig a vízben nincsen olyan mérgező vagy káros anyag, amely az egészségre bármilyen módon negatív befolyást gyakorolna, ezt több mérés igazolta. Úgyhogy a térség továbbra is élhető, lakható ezen szempontból is, és nagyon bízom benne, hogy az újjáépítés végén, jövő nyárra az élet minden szempontból visszatér az eredeti medrébe. A talajmentesítésről, a külterületi rekultivációról nem kívánnék beszélni, hiszen erről nálam avatottabb szakemberek fognak majd szólni. Amit hozzátennék, hogy nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk a lakosság tájékoztatását, a velük történő egyeztetést. Megjegyzem, hogy eddig összesen mintegy 277 ingatlan tulajdonosával tudtunk egyeztetést lefolytatni, közülük egyébként 51-en választották új lakóház építését, 37-en a vásárlás mellett döntöttek, 3-an kértek helyreállítást, 83-an pedig egyedi elbírálást – ez egy mai adat, de ez nyilván változni fog, ez folyamatos munkát jelent. A legtöbb vita, illetve felülvizsgálati kérelem az ingatlanok becslésére vonatkozik. Természetesen minden ilyen kérelemnek helyt adunk, és újraértékelik, újrabecslik az ingatlanok értékét, hiszen az a célunk, hogy mindenkivel korrekt megegyezés szülessen, tehát nem akarjuk, hogy bárki úgy érezze, hogy bármilyen szempontból is további károkat szenvedett volna. A tájékoztatás több szinten zajlik, akár írásban, akár az önkormányzatok keresztül, lakossági fórumon, a sajtón keresztül – ez is rendszeresnek mondható. Egyébként ezen a héten pénteken tart a főigazgató úr egy helyszíni bejárást, ahol mind a megyei védelmi bizottsággal, mind valamennyi önkormányzattal, mind a három önkormányzattal, mind pedig a lakossággal találkozik, mind a három település lakosságával. Ez a program pénteken délelőtt 10 órától gyakorlatilag addig tart, amíg minden kérdést át nem tudunk beszélni, és persze szerepel benne egy sajtótájékoztató is. Nagyon röviden ezt szerettem volna jelenteni. Ha van hozzám kérdés, készséggel válaszolok rá. Köszönöm szépen a figyelmet.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Szabó Csabának.

Dr. Szabó Csaba (Vidékfejlesztési Minisztérium)

Szabó Csaba (Fidesz) DR. SZABÓ CSABA (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a meghívást és a lehetőséget, hogy beszámolhatok arról a munkáról, amely a Dobson úr által is felvázolt, bekövetkezett katasztrófa következtében vált szükségessé. Kiküldtünk, mindenkinek közreadtunk egy anyagot, amelyet elkészítettünk, kicsit önkényesen összeválogatva, időrendi és bizonyos értelemben logikai sorrendbe is csoportosítva azokat az írásokat, dokumentumokat, tudnivalókat, amelyekről úgy éreztük, hogy informatívak lesznek, és segítik a képviselő hölgy és urak tájékozódását. A továbbiakban vagy ebben a szóbeli kiegészítésben három kérdéskör köré szeretném a mondandómat csoportosítani. Egyrészt a mentesítés kérdése, másrészt a földtulajdonlásnak, a földek sorsának a kérdése, és a harmadik csoportosításban pedig a kártérítéssel, illetve a károsultakkal, a mezőgazdasági termelő károsultakkal kapcsolatos információk. Szeretném azt leszögezni, azt az alapállást alapvetően, hogy a munkánkat két alapelv vezérli. Ebből az egyik, a fontosabb az, hogy azok az emberek, akik ezen a területen élnek, károsodnak, azok erről az esetről, erről a szörnyű katasztrófáról nem tehetnek. Tehát senki nem kötelezhető arra, hogy elviseljen egy olyan káreseményt, egy olyan károsodást, ami itt, a területen történt, és akár a legkisebb kárt is neki viselni kelljen. A másik alapvetés pedig az, hogy ezt a kárt nem az állam okozta. Most arról természetesen hallottunk az elmúlt napokban vélekedéseket, vitákat, hogy ki okozta, de nekem van egy ötletem, de a kormányhatározatban megjelölt károkozó meglehetősen erőteljesen tiltakozott ez ellen. Én nem nagyon tudok egyébként mást elképzelni a MAL-on kívül, mint aki ezért a kárért végül is a felelős lesz. A bekövetkezett katasztrófának a mezőgazdasági, biológiai és természeti hatása döbbenetes volt, vagy döbbenetes jelenleg is, azonban úgy gondolom, hogy nagyon szükséges árnyalni azt a képet, amely a kezdeti ijedtségben és a kezdeti pánikban kialakult és testet is öltött, illetve hangot is kapott. Elsősorban természetesen a szenzációra éhes orgánumok használták ezt előszeretettel, nevezetesen hogy itt egy olyan katasztrófa történt, ami szinte a további életet teszi a térségben lehetetlenné. Azt is szeretném hangsúlyozni, illetve felhívni a figyelmet, ezredes úr beszélt arról az érintett három településről, ahol a lakóingatlanok voltak érintve, de önök a kiadott anyagban is megtalálják, hogy a mezőgazdasági termőterületek vonatkozásában – és hadd olvassam ezt fel a vonatkozó rendeletből – Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Apácatorna, Boba, Kamond, Karakó, Kemenesmagasi, Kemenespálfa, Kisberzseny, Marcalgergelyi, Mersevát, Nemeskeresztúr, Somlójenő, Szergény, Tüskevár, Veszprémgalsa, Vinár és Zalaszegvár települések határában következett be vörösiszap-szennyezés a mezőgazdasági termőterületeken. Tehát rendkívül nagy kiterjedésű szennyezéssel van dolgunk, és mint említettem, rendkívül erős hatása volt, aminek két oka volt. Az egyik az az iszonyatos mechanikai rombolás, amit a kiömlő, egyes vélemények szerint egymillió – hallottam, illetve láttam olyan tudományosan megalapozott mérést, ami 1 millió 700 ezer – köbméterre teszi a kiömlő vörösiszap mennyiségét. Tehát ennek az a mechanikai hatása, amivel ez a sűrű, zagyszerű anyag nagy sebességgel végigáramlott ezen a vidéken, ez okozta azt a szörnyű kárt, amelyről itt ezredes úr is beszélt. Hozzájárult ehhez az a természeti adottság, hogy tulajdonképpen itt egy összeszűkülő – ha megnézik azt a térképvázlatot, ami az anyagban szerepel – völgyről van szó, amibe beleömlött ez az anyag. Gyakorlatilag a völgyet egy folyóvá tette, és végigszaladt Kolontártól elindulva, Devecsernél tudott tulajdonképpen kiszélesedni, ott okozta a legnagyobb kárt a lakóingatlanokban és ment tovább, nagyjából 25-30 kilométerre elvonulva, és ott, ahol elment, szennyezett és problémát, kárt okozott. A másik probléma, ami a mechanikai hatás mellett volt, az pedig a lúg. Tehát a technológiából eredően a bauxitot nátronlúggal dolgozzák fel, azzal oldják ki az alumíniumot, és a tározóban elhelyezett szennyező anyag, melléktermék vagy visszamaradó anyag erősen lúgos, nagyjából 13-as PH-jú kémhatással rendelkezik. Ezt meg lehet egyébként figyelni, hiszen az elöntött területek – majd még később kitérek rá – rendkívül változatos képet mutatnak művelési ágakban is, van közöttük egy halastó, egy nagyjából 2 hektáros kis halastó, ami 5-6 méter mély, és amelyben most jelenleg ott található szinte az az eredeti anyag, ami kiömlött. Ennek a halastónak – szinte már ilyen tudományos, fantasztikus regényekbe illik a kép – 12-es PH-ja van most. Tehát ott van nagyjából 40 ezer köbméter iszap ebben a tóban, és ennek a vize, amit a felszínen mérhetünk, az 12-es PH-t mutat. Szinte az az eredeti anyag, ami kijött, kiszorította a tó vizét, belelöttyent ebbe a tájsebbe, ebbe a mélyedésbe, és a benne lévő halakat nagyjából Devecserben szedték össze az utcán, tehát látható, hogy milyen erővel jött az iszap. Ez most ott van, ennek a halastónak a mentesítése majd rövidesen meg fog kezdődni, erről majd a későbbiekben beszélek. Tehát ez a két nagy probléma van, és azért mondtam, hogy árnyalni kell azt a képet, amely a kezdet kezdetén hangot kapott, hogy maga a vörösiszap, mint közeg, mint szennyező anyag, mint a talaj felszínére került anyag, önmagában olyan nagy problémát nem jelentene. Tehát nem áll fenn az a helyzet, hogy a vörösiszaptól mi olyan mérgezést kell hogy elszenvedjünk a területen, amely megakadályozza vagy lehetetlenné teszi azt, hogy ott egyáltalán valaha élelmiszert lehessen előállítani. Sajnos, ez a kép kiment, ez a kép köztudomású, és a nemzetközi világban a versenytársaink körében ismert, és lássuk be, hogy felhasználható, és vélhetően fel is fogják használni. Ezért mondjuk mi azt – szeretném hangsúlyozni -, hogy egyelőre jelenleg ezen a területen nem lenne célszerű élelmiszert termelni. Nem azért, mert itt halálra mérgezzük egymást, nem azért, mert ha a devecseri kiskertben valaki sárgarépát vagy paradicsomot fog ültetni, akkor beugrunk a kerítésen és kitépjük a földből, nem erről van szó. Arról van szó, hogy a piaci lehetőségeinket, az egész magyar mezőgazdaság piaci lehetőségeit befolyásolja és teszi tönkre annak az ezer hektárnak a sorsa vagy az ott folytatott tevékenység, ami sajnos, e miatt az ömlés miatt vagy katasztrófa miatt ilyen képet alakított ki rólunk. Ezt nagyon nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, ez nagyon fontos. Tehát egy kicsit elszúrtuk ezt, vagy egy kicsit túllőttünk a célon, amikor erről beszéltünk. Azt is megértem, hogy abban a helyzetben, abban a pillanatban, abban az ijesztő állapotban vagy ijesztő képben, amit nyújtott ez a terület, amikor ezt valaki az első napokban meglátta, ez a vélekedés természetesen kialakulhatott, de ezt azért itt, egymás között, szakemberek között érdemes leszögeznünk és érdemes továbbvinnünk, és érdemes ezt a véleményt képviselnünk. A mentesítés kérdése úgy áll, hogy gyakorlatilag az ezer hektár terület, mint mondtam, rendkívül heterogén: szántóterület, legelőterület, erdőterület, az említett halastó terület van érintve, Natura 2000-es területek vannak érintve, rendkívül magas természeti értékű lápterület van érintve. Vannak olyan Marcal-menti területek, amelyek legelőként, illetve rétként vannak nyilvántartva, de gyakorlatilag valamikori mellékágakból kiszáradt vagy a Marcal szabályozása folytán átalakult, úgy mondom mezőgazdász szemmel, hogy semmit érő, savanyú legelők vagy kaszálók, amelyeket semmire a világon nem lehet használni, viszont érdemes volna esetleg vizesélőhely-rehabilitáció keretében majd ott egy programot elindítani, de ezt majd a hasznosítás kérdéskörében esetleg kifejtem és ezt megbeszélhetjük. Tehát a mentesítés gyakorlatilag kétféleképpen indul alapvetően: azokon a területeken, ahol vékony vörösiszap-réteg van, néhány centiméter, ott úgy ítéltük meg, éppen azért, amit elmondtam, hogy az iszapréteg eltávolítása nem szükséges, vagy nagyobb kárt okoznánk azzal, hogy talajt is viszünk el, hiszen a talajnak ott van a helye, hál’istennek azon már túlvagyunk, hogy ezer hektáros talajcserékről beszéljünk, erre nincsen szükség. Tehát ott a lúgos kémhatás semlegesítése – talán a sajtóból ismert – Dudarittal, tehát egy savanyúan hidrolizáló, savanyú kémhatású anyaggal, és a betárcsázása, bekeverése a talajba ennek a néhány centiméteres vörösiszapnak, úgy gondoljuk, hogy megfelelően biztosítja a gazdálkodás folytatását, illetve újrakezdését ezen a területen. Ott, ahol a vörösiszap vastag rétegben van jelen, ez lehet akár 50 centiméter is, vannak olyan álló kukoricatáblák, amelyben 50 centiméteres vörösiszap van, ahol például a kukoricacső feléig látszik az elszíneződés, mintha be lenne festve, odáig ért a zagy, s az leülepedett és egy ilyen 50 centis réteg maradt vissza, itt nincs mese, ez lehet kukorica is, de lehet szántóterület is, repcevetés például – nagyon jól látható -, ott nincs mese, ezt össze kell szedni és onnan, a helyszínről el kell szállítani. Erre megvan a technológia, most erre nem térnék ki. A gépek felvonulása most, ezekben a percekben is zajlik, tehát gyakorlatilag néhány pontosítástól, illetve a fogadóhely, a tározó fogadókészségétől függően órákon belül elindulhat ez a munka. Elindul az említett halastó mentesítése is, ott is kinn vannak már a megfelelő szakemberek, és készítik elő a tevékenységet. És reményeim szerint egy harmadik frontot is meg tudunk nyitni, nevezetesen a Marcalnak, illetve a Marcalba folyó vízfolyásoknak a mentesítését, hiszen a Marcal nagyvízi medrében nagyjából 50-70-80 centiméter vörösiszap van felhalmozódva. Nem szeretném és nem is teszem magamévá azt a véleményt, hogy ha szerencsénk van, akkor tavaszra csak a fele lesz ott, mert az valahova elmenne, oda, ahova nem szánjuk, és ahova nem szeretnénk, hogy eljusson. Az tehát a célunk, hogy a Marcalnak az érintett mederszakaszát is meg tudjuk tisztítani, és a szennyező anyagot minél nagyobb mennyiségben el tudjuk onnan távolítani. Az, ha a talajban vagy a talaj felszínén visszamarad néhány centiméter vörösiszap, az említett okok miatt szerintem semmiféle problémát nem okoz. Tehát a mentesítés frontján vagy a mentesítés területén ezt a három frontot kívánjuk megnyitni, ezt a három munkaműveletet kívánjuk órákon és napokon belül elindítani. A földtulajdonlás kérdése. A kiadott anyagban önök megtalálják azt a levelet, amelyet 72 tulajdonosnak küldtem ki, azoknak a tulajdonosoknak, akik bejelentették a kárigényüket. Tehát azokról van szó, akik jelezték, hogy az ő földterületükön probléma történt. Rendelkezésünkre áll egy földhivatali nyilvántartás, amely nagyjából még plusz ugyanennyi nevet tartalmaz, akiknek tulajdonba van a területen, de még nem jelezték az igényüket; tőlük nem tudunk róla, de a földhivatali nyilvántartásból ezzel tisztában vagyunk vagy ez a tudomásunkra jutott. És itt egy kicsit visszaütnek a régi bűnök, azt hadd mondjam el, hiszen óriási problémát fog jelenteni az osztatlan közös kérdésköre. (Gőgös Zoltán: Úgy van!) Ezt már sokszor, sokadszor emlegetjük; most látjuk, hogy abban a lehetőségben, amit felkínálunk a Nemzeti Földalappal egyeztetve, tehát hogy az állam megvásárolja az érintettek földjét, probléma, amit nem biztos, hogy tudunk kezelni, illetve a Nemzeti Földalapnak biztosan nehéz lesz kezelnie, hogy mi van az osztatlan közös földekkel, hol találja meg a tulajdonosokat, mi van, hogyha nem mindenki akarja eladni, az állam be akarja-e magát vásárolni osztatlan közös földtulajdonba, vagy egyáltalán ezt hogy fogják tudni kezelni – ez valós problémaként jelentkezik. Úgy döntöttünk, hogy akiknek egy tizenkétezred tulajdonba van, és annak az 1 százaléka károsodott, annak is ki fogjuk küldeni ezt a levelet, hogy felajánljuk neki a lehetőséget, de nagy valószínűséggel a Nemzeti Földalap, az első nyilatkozatai szerint, ezeket az osztatlan közös területeket akkor fogja megvenni, hogyha mindenki nyilatkozik, és egyben meg tudják vásárolni, vagy esetleg a vásárlás után önálló ingatlanná alakítva, kimérve a területeket, megszüntetik a közös tulajdont, hiszen az állam nem akar közös tulajdont más tulajdonosokkal. Szeretném, ha a hogyan tovább kérdésköréről inkább majd Németh Tamás főtitkár úr, illetve a docens úr tájékoztatója kapcsán beszélnénk. Ezzel kapcsolatosan is van elképzelésünk. Természetesen a gondolatainkat vagy a lehetőségeinket az határozza meg, hogy hogyan döntenek a tulajdonosok. Tehát addig, amíg a tulajdonosok szándékait nem tudjuk, addig gondolkodhatunk sok mindenen, de mások a lehetőségeink, ha az állam nagy mennyiségben kerül birtokon belülre, tehát ha nagy mennyiségben jut hozzá vagy tudja megvenni ezeket a földeket, vagy akár csereföldek útján, és más a helyzet, hogy a tulajdonosok úgy döntenek, hogy ők megtartják a földjüket, és továbbra is ezen a területen akarnak gazdálkodni. Szeretném jelezni, hogy nekem az a benyomásom, hogy ez utóbbi helyzet áll elő, tehát nem nagyon akarnak az emberek megszabadulni a földtől, a földjüktől se csere, se értékesítés formájában. A harmadik kérdéskör, amit érintek – hogy az idővel is gazdálkodjak -, az okozott vagy elszenvedett kár kérdése. Megszületett az a miniszteri rendelet, aláírta a miniszter úr, amely az Európai Unió szabályaival összhangban lehetőséget kínál arra, hogy az elszenvedett károk mentesítésére fordított összegek, illetve a kiesett árbevétel pótlására egy jövedelempótló támogatást igényelhessenek azok a gazdálkodók, akik itt, ezen a területen érintettek. Ennek kétféle formája lehet: vannak a mezőgazdasági termelők, akik első körben nagyjából 4 millió forintos támogatást igényelhetnek megfelelő feltételek mentén, az élelmiszerfeldolgozók pedig nagyjából maximum 130 milliós támogatáshoz juthatnak, december 1-jei és 8-ai pályázati…, illetve nem is pályázati, nem jól fogalmazok, hanem igénylési határidővel, illetve e lehetőség kihasználásával. Ez a rendelet elkészült, mondom, a miniszter úr aláírta, és rövidesen ki fog menni. Úgy gondolom, ez nagyon nagy segítséget fog nyújtani az ott gazdálkodóknak; mondom ezt azért is, mert napi kapcsolatban állok az ottani gazdákkal, eltökélt szándékom, hogy végigjárom a teljes területet, és mindenkivel fogok találkozni – ez már elkezdődött. Nagyon sokakkal, elsősorban a nagy kárt szenvedett vagy nagyobb bajban lévő gazdálkodókkal megtörtént már ez az egyeztetés, és az folytatódni fog a továbbiakban is. Szeretnénk, hogyha… nem azt mondom, hogy megelégedésre, hiszen azt ebben a helyzetben nem lehet jó szívvel kijelenteni, de ha a munkát elvégezve és lehetőség szerint mindenkinek segítve tudnánk majd végül is befejezni ezt a tevékenységet. A kormányhatározatnak megfelelően, a vonatkozó kormányhatározat szerint június 30-áig le kell tudni zárni minden ügyet, le kell tudni zárni, újjá kell tudni építeni ezt a területet, és szeretnénk, ha ebből úgy kerülhetnénk ki, hogy akár még egy kicsit jobb állapotba is kerül a környezet, hogy nagyobb lehetőséget kapnak az emberek a továbbélésre, mint ami esetleg ezt a területet eddig jellemezte. Erről szintén tudok még többet mondani a területek további sorsát illetően, hogyha az akadémikus úr, illetve a docens úr is elmondta a mondandóját, és természetesen hogyha a képviselő hölgyet és urakat kérdések formájában érdekli ez, illetve ha ezt megfogalmazzák. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Németh Tamás főtitkár úrnak adom meg a szót.

Dr. Németh Tamás (Magyar Tudományos Akadémia)

DR. NÉMETH TAMÁS (Magyar Tudományos Akadémia): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ahogy az elhangzott, október 4-én, 12 óra 30 perckor történt a katasztrófa. Másnap reggel kereste meg az elnök urat Bakondi úr, hogy tudnánk-e mozgósítani egy kutatócsoportot, amely lemegy a területre. Délelőtt 11 órakor már kilencen lent voltak. Természetesen adta magát, hogy ebben csak budapestiek, illetve környékbeliek vehettek részt, mert Debrecenből vagy Pécsről, Szegedről nem tudtunk kutatókat mozgósítani. Olyanokat választottunk ki, akiknek helyszíni gyakorlatuk van, akik terepismeretekkel rendelkeznek, de őket is sokkolta az a helyzet, amellyel találkoztak kedd délelőtt. Arra kértem őket, hogy délután 3-ig állítsanak össze egy előzetes jelentést, a kormányzati koordinációs bizottságnak délután 4-kor volt az ülése, ott már kérték, hogy a Tudományos Akadémia tegyen egy előterjesztést. Azt szeretném megjegyezni, hogy a kormányzati koordinációs bizottságot ’99 környékén alakították, van egy tudományos tanácsa, annak a mindenkori főtitkár az elnöke, a mindenkori főtitkárhelyettes az elnökhelyettese. Ez így ment már 11-12 éven keresztül, eddig igazából még nem volt feladata ennek a tudományos tanácsnak – most sajnos ezen esemény miatt lett. Amit elmondtunk aznap délután, mindent tartani tudtunk végig, a mai napig. Amit mi vállaltunk, az az volt, hogy kiegyensúlyozott, lehetőség szerint még ebben a szituációban is egy nyugodt megközelítés lesz. Három szempontot tűztünk ki. Az első az volt, hogy mindenféleképpen az emberek vannak a középpontban, tehát minden olyan dolgot előtérbe kell helyezni, amely az emberek biztonságát, életlehetőségeit megalapozza. A második lehetőség szerint a nemzetközi konfliktusok elkerülése volt, ebben a legfontosabb az volt, hogy a Dunáig ne kerüljön el a szennyeződés, mert attól kezdődően beláthatatlan következményei lettek volna. A harmadik pedig az volt, hogy próbáljunk rábeszélni mindenkit arra, hogy ha nem tudunk segíteni, akkor legalább ne ártsunk, tehát nyugodtan kell hozzáállni a kérdésekhez. Két napon belül kaptuk azt a felkérést, hogy a tudományos tanács szervezze meg a kutatói mozgást a területen. Nagyon gyorsan kialakítottunk egy olyan koordinációt, hogy protokoll szerint lehetett bemenni, beazonosítható mintákat vettünk, tehát minden olyan adat, amely a rendelkezésünkre áll, így született. Október 8-án volt először lehetőség arra, hogy a területet úgy meg lehessen közelíteni, hogy olyan mintát lehessen venni, amely a protokollnak megfelel. Azóta minden egyes minta beazonosítható. És még egy dolog van, ami nagyon fontos: el tudtuk érni azt, hogy kutatói oldalról mindenki úgy mozgott ezen a területen, hogy arról tudtunk. Tehát nem nagyon szerettük volna azt, hogy nem átgondolt, nem megfelelően alátámasztott vélemények kerüljenek ki, mert sokkal egyszerűbb egy darabig csöndben maradni és olyan dolgot mondani, amelyet alá lehet támasztani, mint nagyon gyorsan mondani valamit, és akkor heteken keresztül magyarázni, hogy az a piros miért sárga. Tehát ezt megpróbáltuk megoldani, úgy néz ki, hogy sikerült. A másik, amit szeretnék mondani, hogy mindenki, aki a területen mozgott, annak egy engedélyhez volt kötve a bejutása, azután, hogy el lett rendelve a vészhelyzet, tehát ott kordon volt. Gyakorlatilag annak az engedélyezésére az OKF kijelölt parancsnoka, illetve én voltam kijelölve, tehát a kettőnk aláírásával mehettek be kutatók, mehetett be bárki a területre. Néha olyan félreértés is adódott, hogy az Antenna Hungária cserélte volna a szakemberét, azt is nekünk kellett aláírni, hogy bemehessen a területre, de ezt inkább felvállaltuk, amiatt, hogy a másik területen ne történjenek problémák. Amit ki szeretnék emelni, hogy felsorakozott mindenki. Tehát egyszerűen tudomásul vették, az egyetemek, főiskolák rektorai kiadták ugyanezeket az utasításokat. Tehát kontrollált körülmények között folyt a kutatási tevékenység úgy, hogy a mai napig minden egyes főiskola, egyetem és egyéb kutatóhely a saját költségén végezte a vizsgálatokat. Tehát semmilyen ellenszolgáltatást sem az Akadémia, sem az intézmények, ez gyakorlatilag a tudományos területnek egy bizonyos felajánlása volt a helyzet normalizálásához. Hogy ez mennyire fontos volt, engedjék meg, hogy két dologgal alátámasszam. Az egyik, hogy viszonylag gyorsan nemzetközi szakértők is érkeztek a területre. Az Európai Unióból 5+1, valamint a WHO képviselői jöttek. Mivel ők szakemberek és felkészült volt mindegyikük, aki jött, mielőtt lementek a területre, és miután visszajöttek a területről, velünk beszéltek. Tehát aki komolyan állt ehhez a kérdéshez, az tudta, hogy ő bármennyire jó egy adott területben, ha helyszíni ismerete nincs, ha nincs azoknak az információknak az ismeretében, ami a helyszíni mozgáshoz kell, akkor mondhat olyan dolgot, amit később megbán. Tehát nagyon korrekt módon történt a külföldieknek a területen történő mozgása is. Minden olyan kérés, ami elhangzott, akár mintavétellel, akár vizsgálatokkal kapcsolatban, ezeket teljesítettük. Azt szeretném én is kiemelni, hogy a problémák abból adódtak, hogy az a rendetlenség, slendriánság, ami általában körülvesz bennünket, ez azon a területen is jelentkezett. Miniszteri biztos úr már említette, hogy a földnyilvántartással és egyéb területekkel milyen gondok vannak, ezek valóban gondok. Tehát most már eljutottunk oda, hogy itt kataszteri térképpel összehozva, négyzetméter pontossággal tudjuk egy-egy területnek a borítottságát. Tehát ez rendelkezésünkre áll az egész szennyezett területre, ez alapján történt az, hogy ki lehetett jelölni azokat a területeket, amit helyszíni mentesítésben lehet részesíteni, ki lehetett jelölni azokat, amelyeken mozgatni kell majd valamennyi talajt, de a minimálisat. Tehát mindenhol csak annyi lesz mozgatva, ami feltétlenül szükséges. A talaj egy hatalmas érték, nem szabad csak úgy elhordani olyan helyre, ahol pedig nincs rá szükség. Tehát ezek az adatok, ezek az információk összeálltak. A másik, amit alapvetően kialakítottunk, hogy lehetőség szerint mindent a legkisebb mozgatással próbáljunk majd megoldani, tudniillik a szennyeződésnek, légszennyezésnek és egyéb dolgoknak egy jó része azért a transzporttal volt összefüggésben. Tehát ha csökkenteni tudjuk a transzportot, az nemcsak költségkímélő, hanem egyszerűen környezetkímélő dolog is. A vizsgálatokat az első pillanattól kezdődően az OKF által létrehozott védett honlapra tettük fel, ahová minden olyan kutató, aki intézményi háttérrel rendelkezik, az egy elérhetőséget kapott és nézhette az adatokat, elemezhette az adatokat. Ugyanakkor arra kértünk mindenkit, hogy azért ebben is legyen egy kis kontroll, hogy hogyan hozzuk nyilvánosságra. Ezért amit önöknek megküldtem, körülbelül két-három héttel ezelőtt, elnök úr kérésére, és minden olyan dolog, ami akár a sajtóba, akár az Akadémia honlapjára, akár az OKF honlapjára kikerült, az mind olyan információ, amit nyugodtan lehet tartani, és nem hiszem, hogy a későbbiekben is bármit erről módosítanom kellene, vagy bármit vissza kellene vonnunk ezekről a területekről. Említettem, hogy az elején, az első megállapításban három olyan dolog volt, amire oda kell figyelni. Az első az ember. Ez véletlenül úgy alakult, és ez tényleg véletlen, hogy én főtitkárként ezen a területen dolgoztam egész életemben, tavaly a növénytermesztéssel, a mezőgazdasággal foglalkoztam, főtitkár-helyettes asszony pedig pszichológus, tehát egyszerűen meg tudtuk úgy szervezni a csapatokat, felállítottunk munkabizottságokat, amelyek egy-egy területért voltak felelősek, ők fogták össze a többieket, ők koordinálták a mozgást. Egyébként a jövő héten, hétfőn délután, 14 órakor tartunk majd egy olyan KKB tudományos tanácsülést, ahol ezt az egész témakört most már nyolc-kilenc hét elteltével át fogjuk tudni tekinteni. Én hoztam magammal egyébként nagyon sok anyagot, ha egyszer önök úgy gondolják, hogy lesz annyi idő, hogy átnézik, érdemes lenne. Dokumentálva van szinte az első pillanattól kezdve minden, modellezés segítségével egy kicsit az időben vissza is tudtunk menni. Tehát gyakorlatilag nagyon sok mindent tudunk erről. Nem véletlen egyébként az az érdeklődés, ami a nemzetközi oldalról is jelentkezik. Ez nem minden esetben csak kereskedelmi szempont, de azért arról is jó, ha tudunk, hogy 2006-os palackozású somlói bort azért küldtek vissza kereskedők Nyugat-Európából, szóval itt azért működött az ország lenyomásának és gazdasági tönkretételének a lehetősége is. Ezért volt az, hogy el akartuk kerülni a nemzetközi vonzatát ezeknek a dolgoknak, vagy visszavontak karácsonyi foglalásokat Füreden, a barátomnak a szállodájában, azzal, hogy túl közel van Ajkához és túl közel van Kolontárhoz. Tehát ezek a dolgok azért benne vannak a levegőben. Pont emiatt gondoltunk arra és csináltuk azt, hogy bárki, aki kérdezi, hozzáférhet és megnézheti ezeket az adatokat. A következő, amit nem lehet majd elkerülni, ez a mentesítés és a külterületek rendbetételénél van, hogy amit miniszteri biztos úr jelzett, és itt ki kell emelnem egy dolgot, hogy nagyon nagy szükség volt arra, hogy miniszteri biztost nevezzenek ki. Tehát gyakorlatilag azzal, hogy Szabó úr ezt a kinevezést megkapta, érzékelhetővé vált a helyszínen bizonyos fokú változás az emberek megítélésében is. Korábban, akivel találkoztak, kérdeztek tőle. Itt szeretnék kitérni még egy dologra: 2008-ban volt egy baleset az Egyesült Államokban, haláleset nem történt, mert nem lúg ment ki, de egy pernye, az is nedves volt, nagyon nagy területeken több milliárdos kárt okozott. Két év után azt mondták, hogy három olyan terület volt, ahol hibáztak Amerikában is: az egyik a kommunikáció volt. Tehát egyszerűen nem volt kiépítve kezdettől az a csatorna, ahol a lakosokat tájékoztatni lehetett volna. Mindenki szeretne információhoz jutni. Ha ebben a teremben elmondunk valamit, és ezt mindegyikünk elmegy valahová és elmondja, azok szintén továbbmennek, akkor áttevődnek az információk. Tehát legalább a helyszínen élőknél kellenek olyan sarokpontok, amelyek most már kialakultak, ahol azokat az információkat megkapják, amire tudnak hivatkozni. Így is előfordul még az, hogy rám hivatkozva mond valaki olyat, amit velem nem beszélt meg, ez ellen nem lehet védekezni, de önmagában a kommunikációt mindenféleképpen át kell gondolni. A másik: ami miatt el tudtunk eddig jutni, az az, hogy Magyarország vízben, a biológiában, a levegővédelemben, meteorológiában, talajban nagyhatalom az adatok területén. Tehát vissza tudtunk nyúlni időben, és elő tudtunk venni olyan adatokat, ami esetleg félrevinne akkor, ha ez nem lenne. Tehát például ezen a területen, ami károsodott mezőgazdasági terület, az átlag PH 7,5-8 körül volt korábban is. Ha ezt nem tudjuk, ha nincsenek erre százéves adatsorok megbízhatóan, akkor gondolhatnánk azt, hogy azért ment fel a PH, mert a lúg beszivárgott. Nem nagyon tudott beszivárogni a lúg, mert az időjárási körülmények miatt a talaj a három fázis helyett szinte kétfázisú volt, mert telített volt vízzel. Tehát emiatt is a talaj felső rétege csak minimálisan szennyeződött. Tehát ez megint azt mondja, hogy ha van megbízható adatsor, rendelkezésre állnak információk, akkor döntéseket lehet hozni. Ha nincsenek, akkor esetivé válik minden. De ez annál nagyobb katasztrófa volt, hogy engedjük ezt, hogy esetivé váljon. Az volt egy nagyon jó elgondolása a VM-nek is – ez egyébként egy természetes dolog, de nem írták felül -, hogy mi fog történni ezen a területen, az az ott élő emberek, az ott élő gazdák kompetenciája. Nekem is az az információm, hogy nagyon kevesen akarnak megválni a területüktől. Tehát ragaszkodnak a területükhöz, azt várják, hogy olyan információkat, olyan anyagokat kapjanak, aminek alapján megbízhatóan tudják tervezni a saját és családjuk jövőjét. Ezek az információk most már kezdenek összeállni és rendelkezésre állnak. Megmondom őszintén, hogy azok közé tartoztam az indulástól kezdődően, pont a hátterem miatt, aki azt mondtam, hogy itt nagyon rövid időn belül lehetne a növénytermesztésnek bizonyos területét is visszavinni a területre, és akkor az emberi oldal miatt tettem le én is erről, mert egyszerűen az a tudat, hogy nem lehet megkülönböztetni, hogy most az ezer hektáron belül valamelyik területről jött-e a termék vagy kívülről, ez nagyon sokat ártana. Tehát emiatt olyan megoldást kell keresni addig, amíg egy időtávon belül ezek az érzések, ezek a hatások nem csillapodnak, ami bevételt is biztosít a gazdáknak, és lehetőséget ad arra, hogy a terményeket a környezetből, a környékről el lehessen adni. Lesz még vele probléma egyébként a későbbiekben. Még egy dolgot szeretnék mondani, ez egy nagyon régi, az 1700-as évek végén a jelenlegi közgazdaságtan kialakítója, Schmidt mondta, hogy a pék, a hentes és a cukrász nemcsak azért dolgozik, hogy elégedett legyen a vásárló, hanem azért is dolgozik, hogy valamilyen szinten meg tudjon belőle élni. Tehát ezt figyelembe kell vennünk. Nem lehet ezt az egész területet úgy kezelni majd, hogy valamilyen szinten mindig gondoskodunk róla; segíteni kell nekik abban, hogy talpra tudjanak állni, és minél gyorsabban vissza tudjanak jönni abba az életbe, amit ez a sajnálatos szerencsétlenség, katasztrófa kettétört a számukra. Ennek különböző módszerei vannak, ezekről szívesen adunk folyamatos tájékoztatást. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Gyuricza Csabának, parancsoljon!

Dr. Gyuricza Csaba (Szent István Egyetem)

DR. GYURICZA CSABA (Szent István Egyetem): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Azzal kezdeném, hogy a katasztrófa utáni napokban Ékes József, az önök képviselőtársa, aki a térség országgyűlési képviselője, hívott fel bennünket, hogy próbáljunk segíteni elsősorban a külterületeket ért károk megoldásában, mentesítésében, helyrehozatalához technológiák, módszerek, javaslatok megfogalmazásában, akkor, amikor egyébként még az életmentés volt az elsődleges feladat. Rögtön másnap mi magunk is lementünk a területre, és elkezdtük – tulajdonképpen azt lehet mondani, az Akadémia kutatóival párhuzamosan, illetve az általuk ott végzett munkát kiegészítve – azokat a felméréseket, vizsgálatokat, amelyek aztán alapul szolgáltak a későbbi javaslatok megfogalmazásának. Talajvizsgálatokat végeztünk, felmértük a területet, és már akkor láttuk, megállapítottuk azt, hogy ha a talajokat, különösen a szántóterületeket nézzük, akkor – ahogy az már elhangzott a korábbiakban a miniszteri biztos úr, illetve a főtitkár úr szájából is – nem volt olyan súlyos a helyzet a szántóterületeken, ha tisztán azt a körülbelül ezerhektáros szántóterületet nézzük, mint ami a híradásokban megjelent, éppen abból adódóan, hogy az iszap gyakorlatilag végigszaladt a területen. Itt különösen a Kolontár és Devecser közötti több száz hektáros területre szeretnék utalni, ahol pontosan a korábbi vizsgálatok eredményeinek ismeretében azt állapítottuk meg, hogy ténylegesen nincs a talajban nehézfémterhelés, ezt az Akadémia kutatói is megállapítottuk, ez nagyon rövid idő után fel is került az Akadémia honlapjára. Ez egy nagyon fontos megállapítás volt, hiszen a radioaktivitás mellett ez volt a másik folyamatos vészharangkongatás, ami megjelent itthon is és külföldön is. A másik nagyon fontos dolog, hogy a pH a terület nagy részén jelentősen nem emelkedett, nem változott, 7,2-7,5 körüli pH-kat mértünk. Igazából azokon a területeken jelentett ez nagyobb problémát, ahol megállt az iszap, illetve ahol a lúg le tudott folyni a mélyebb rétegekbe, de a terület nagy részén ez közvetlen problémát nem jelentett. Közvetlenül a megérkezésünk után, egy héten belül megfogalmaztuk azokat a remediációs javaslatainkat, amelyek utána részben már a tudományos tanács által október 28-án felkerültek a honlapra, és ezekből ott is megtalálhatunk elemeket. Egy háromlépcsős remediáció volt, amit mi megfogalmaztunk. Ennek az első eleme az volt, hogy komposzt-tőzeg keveréket juttassunk ki a területre. A dudarit nyilván nagyon jó azokon a területeken, ahol a talajt egyáltalán nem kell elhordani, de ahol a felső rétegből akárhány centit el kell vinni, ott valamennyi szerves anyagot vissza kell pótolni, és erre egy komposzt-tőzeg keverék jónak bizonyul véleményünk szerint, és nemcsak azért, mert a komposzt szerves anyagot biztosít, illetve a mikrobiális tevékenységet állítja helyre, a tőzeg pedig a pH-t tompítja ott, ahol szükség van arra, hogy csökkentse a pH-értékét, hanem azért is, mert azt a kevés por-, illetve vörösiszap-mennyiséget, ami a felszínen még hátramarad, és szálló por formájában károkat okozhat, azt teljes egészében leköti. Ez volt az első elem. Ezt követően ezt sekélyen bedolgoztak, bedolgoztattuk a talajba. Itt nagyon fontosnak tartanám azt, hogy a szántás nélküli művelést kell hangsúlyozni, hiszen a legfelső 10-15 centiméteres talajrétegnek a vörösiszappal való szennyezéséről van szó, és hogyha ezt mélyebben szántjuk, akkor mélyebbre visszük a vörösiszapot. A szántást tehát kerülni kell. Többször megjelent a médiában is, hogy fel kell szántani a területet, de inkább a tárcsázás módszerét lehet javasolni. Ezt követően az eljárásunk második eleme az volt, hogy bevetettük a területet egy igénytelen, viszonylag igénytelen kalászos, rozs-tritikálé keverékkel. Ennek is több célja volt. Az egyik célja az volt, hogy minél hamarabb zöld legyen a terület – magunk sem gondoltuk, hogy milyen lélektani hatása van annak, hogy ez az elsivatagosodott, tönkrement terület minél hamarabb élő képet mutasson. A másik cél meg nyilván az volt, hogy ezt bedolgozva szerves anyagot, további szerves anyagot tudjon biztosítani a talajnak. A harmadik elem pedig az volt, hogy energianövénnyel ültettük be a területet. Politikusok és szakemberek, hozzáértők és hozzá nem értők között sincs vita abban, hogy energianövény termesztése jöhet szóba az elkövetkezendő időszakokban ezen a területen. Az elmondottakból, amiket az előttem szólók is elmondta, abból az is következhetne, hogy akár élelmiszernövényeket is lehetne itt termeszteni, potenciálisan lehetne termeszteni, paradicsomot lehetne termeszteni, önök is nyugodtan megehetnék, sőt én is megenném, nem csak önökkel akarnám megetetni (Derültség.) , tehát a terület alkalmas lenne erre, de a piaci viszonyok, körülmények nyilván nem teszik ezt lehetővé. Sőt én megkockáztatom azt, hogy nemcsak ezen az ezer hektáron jelent ez majd problémát, hanem a térség más területein is gondot fog okozni az értékesítés, erről már most lehetett hallani, az utóbbi időszakban. Ezért a termőhely adottságait és a felvásárlási lehetőségeket figyelembe véve fás szárú energianövények termesztésére tettünk javaslatot – ez rögtön nagy vitákat váltott ki szakmai berkekben. Egyszerűen azért javasoltuk mi ezt, azért gondoljuk, hogy a fás szárú energianövények termesztése az, ami ilyen szempontból a legjobb megoldás lehet, mert már most rendelkezésre áll hozzá a felvevőpiac – semmi máshoz nem áll rendelkezésre. Az más kérdés, hogy egyébként én is azt mondanám, hogy nagyon szerencsés lenne egy települési fűtőművet, decentralizált rendszert létrehozni, különösen összhangban a kormány törekvéseivel, amelyek most már napvilágra kerültek. A sikere, az, hogy ez hogy sikerül, hogy milyen lesz, milyen eredménnyel zárul ennek a programnak a megvalósítása, gondolva itt ennek az ezer hektárnak a hasznosítására, az, meggyőződésem, hogy nemcsak a magyar növénytermesztés, mezőgazdaság hosszú távú kilátásait, ha nem lehetőségét határozza meg, hanem mondjuk azon belül a biomasszára alapozott megújulóenergia-használatot is az elkövetkezendő időszakban. És ne legyen illúziónk, valóban figyel ránk a világ, tehát mindenki figyeli, hogy mi történik ezen az ezer hektáron, ez nem egy átlagos ezer hektár. Ilyen még nem volt, mindenki tanulni szeretne tőlünk, és nyilván nagyon odafigyelnek arra, hogy ez hogyan zajlik le. Mindenféle ötletekkel, vadabbnál vadabb ötletekkel jelennek meg a területen, az önkormányzatoktól halljuk, hogy a legelképesztőbb ötletekkel bombázzák őket. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy egy, a gazdasági élettől teljesen független, el nem kötelezett társaság legyen az, amely ebben szakmai véleményt tud mondani. Velünk párhuzamosan természetesen más intézmények, egyetemek is megjelentek a területen, amelyek kutatásokat végeztek, sőt hozzánk hasonló következtetésre jutottak. Ezért döntöttünk úgy a főtitkár úrral közösen, hogy próbáljuk meg összehozni ezt a szakmai közösséget egy egységes rendszerbe, szervezetbe. Öt intézmény megalakított egy szakmai konzorciumot, egy olyan szakmai konzorciumot, amelyben nagy múltú egyetemek, kutatóintézetek vesznek részt, név szerint az Erdészeti Tudományos Intézet Sárvárról, a Károly Róbert Főiskola Gyöngyösről, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Budapestről, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Sopronból és a Szent István Egyetem Gödöllőről – pénteken volt ennek az alapító ülése, illetve sajtótájékoztatója Gödöllőn. Nem is gondoltam, hogy már néhány nappal az alapítás után ennyire fogok örülni annak, hogy létrejött ez a szakmai közösség, hiszen ez nagyobb súlyt ad talán annak az elképzelésnek, annak a szakmai koncepciónak, amit részben már letettünk az asztalra, illetve amit meg kívánunk fogalmazni az elkövetkezendő időszakban is. Hiszen ahogy itt elhangzott, a gazdák nélkül semmi nem történhet Devecserben, és nem is szabad, hogy történjék, de azt is lehet már tudni, látni, hogy elképesztő az agymosás a térségben, a gazdálkodókra gyakorolt nyomás, külső hatás, a legkülönbözőbb cégek, vállalkozások jelennek meg, és mindenféle ötletekkel bombázzák őket. Nagyon nehéz helyzetben vannak a gazdák, nagyon nehéz elvárni tőlük azt, hogy ők felelősséggel tudjanak dönteni, és azt mondják, hogy mi e mellett a módszer mellett tesszük le a voksunkat. Ezért tartjuk azt fontosnak, hogy a jövő héten – már egyeztettünk is ezzel kapcsolatban főtitkár úrral – fogunk tartani a helyszínen egy tájékoztatást a gazdáknak, ahol nem vesznek részt vállalkozások, semmilyen cég nem lesz jelen, nem vesz részt ezeken a megbeszéléseken, hanem próbálunk egy olyan független társaságot összehozni, ahol a különböző módszerek előnyeit, hátrányait pro és kontra fogalmazzuk meg. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, mert különben a túlzott gazdálkodói önállóság visszafelé sülhet el, és tulajdonképpen egy magukra hagyást fog jelenteni a gazdák számára, hiszen nem lesznek abban a helyzetben, hogy önállóan tudjanak dönteni. Nagyon röviden ennyit szeretnék mondani, nyilván itt a szakmai részről is, ha lesznek kérdések, nagyon szívesen válaszolok azokra. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Kérdések, hozzászólások

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Megadom a lehetőséget a bizottság tagjainak a kérdések feltevésére és a hozzászólásra. Én csak előzetesben még annyit szeretnék mondani Gyuricza Csaba docens úr itt megtett felvetésére, amelyben az öt intézmény egy tudományos konzorciumot alakított, ezt én magam nagyon fontosnak tartottam, pontosan azok a megjelent vállalkozások csodaszereket kínálók stb. táborának kiszűrésére, amelyekben most a gazdák teljesen tájékozatlanok. Jót akarna ő magának is, de honnan tudhatná, hogy itt most áldozat lesz vagy esetleg egy sikeres gazdálkodó a későbbiekben. Ezért kérném, hogy Németh Tamás úr tudományos tanácsa bevonása mellett a kormánybiztos urat se hagyják ki, mert itt súlyos kérdések vannak. (Dr. Németh Tamás: Benne van ő is.) Akkor rendben van, mármint ennek az öt intézmény által megfogalmazott kérdések tisztázására. Akkor köszönöm szépen, lehet, hogy én nem figyeltem, akkor minden rendben van. Alelnök úrnak adok először szót.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Ígérem, rövid leszek, elsősorban azért, mert miután ott lakom nem messze, az információm is sokkal több, mint a képviselőtársaimnak. Általánosságban annyit mondanék, mivel kormánytagok nincsenek most itt, de a kormánypárti képviselőkön keresztül talán, hogy az lenne most talán a legfontosabb gyorsan, és ez nemcsak agrárügy, hanem általános, hogy ha itt a legutolsó teljes körű kártalanításra tett ígéretek azért a kormány leírt anyagaiban is megjelennének. Ugyanis nem ezek vannak jelenleg leírva, és mindenki mondhatja azt, hogy jó, jó, legutoljára belügyminiszter úr mondta azt, amit korábban a miniszterelnök úr, hogy teljes körű kártérítés lesz, de ami a kormányhatározatokban van, az kárenyhítésről szól. Tehát ezeket hozzá kell igazítani, mert nyilván ha ezek jogi szempontból is rendben vannak, akkor nagyobb megnyugvás lehet. Én is úgy gondolom, hogy a kezdeti, nagyon-nagyon meggondolatlan nyilatkozatok rengeteget ártottak – és ez agrárügy, tehát ez most már kifejezetten inkább agrártéma – az ottani térség lehetőségeinek, hiszen ott olyan elképesztő dolgok hangzottak el, amitől az embernek felállt a hátán a szőr. Én ezt többször el is mondtam Illés államtitkár úrnak, hogy ebben azért óvatosabban kellene nyilatkozgatni, mert itt nagyobb kárt fognak csinálni, mint amit csinált a vörösiszap. Az, hogy ezer hektáron 30 centi vastag földcserét csináljunk, nálam az vágta ki leginkább a biztosítékot, mert azt hiszem, Tamással is váltottunk erről szót és sokakkal. Én azt a megoldást, amit itt látok, tehát amiben mozgás van, elfogadva azt is, hogy annak ellenére, hogy itt lehetne szerintem normális növénytermesztést folytatni nagyon rövid időn belül, valószínű, hogy nem nagyon szabad megkockáztatni. Azt is pontosan tudom, hogy még azt a kukoricát is nyugodtan le lehetne aratni, ami ott van az 50 centi iszapban, mert főleg a kukorica betakarítási technológiája alapján azon a kukoricán semmiféle káros anyag nem maradna. Most az meggondolandó, hogy egyáltalán, nem ott, ahol 50 centi, de ha kevesebb van, hogy ne tegyük-e félre valahová, hiszen a kukorica nagyon sokáig eláll, és amikor ezek a nagy viharok elmennek, akkor lehet, már másképp lehetne kezelni, mert ezeket majd pótolni kell, itt állattenyésztők vannak a térségből, akik ezt azért tudnák használni. Én azt látom, hogy a növénytermesztés oldaláról talán hamarabb rendeződhet majd ez a kérdés, itt a nagy kérdés az, hogy az ottani állatállomány ellátásánál mennyire tartjuk magunkat ahhoz, hogy inkább az energia irányába megyünk el, mert azért azokat a telepeket jó lenne kihasználni, hiszen azok nagyon komoly foglalkoztatók. Tehát ez egy nagy dilemma, és azt hiszem, a következő napokban majd erre is valamit mondani kell, hiszen van ott olyan legelő, aminek csak egy nagyon kis részét érintette az iszap, a többin nyugodtan lehetne legeltetni. Most biztos, hogy el lehet adni a tejet, tehát most nem probléma, mert keresik, de ha éppen túltermelés lenne belőle, akkor gondolom, az lenne az első indok, hogy miért nem veszik meg, mert nyilván abból a térségből származik. Nagyon örültem, valamikor október elején volt az első ilyen megnyilatkozásom a parlamentben, még talán a honvédelmi törvény okán, hogy miniszteri biztos kell, annak pedig kifejezetten örültem, hogy Csaba lett, azt hiszem, mondhatom így nyugodtan, hiszen régóta ismerjük egymást. Azóta tényleg megváltozott ott a helyzet, még akkor is, ha az elején itt a termelőkkel való próbálkozások még neked se sikerültek olyan tökéletesen, pontosan azok miatt a nyilvántartási hiányosságok miatt, amiről beszéltetek, de szerintem ez egy jó irány. Az, hogy tudományos megalapozottságú dolgok vannak emögött, az pedig talán a termelők számára is megnyugtató, mert az nem működik, hogy mi kérdéseket teszünk fel, hogy ő mit akar, de ha kérdése van, nem válaszolunk. Tehát ez az a dolog, ami kétoldalú kell hogy legyen, mert ha egyoldalúra megy a dolog, akkor ebből csak a vita marad. Én azt is megértem, és van itt olyan érintett cég, aki például most állami területet használ, hogy ő is aggódik, mert én nem tudok olyan állami területet ott, de Csaba, erről te biztosan többet tudsz, ami most nincs művelés alatt. Tehát amikor itt leírja az NFA, hogy van ott arra a környéken 6 ezer hektár, ez igaz, de most kitől vesszük el, ha mondjuk valaki cserét kér? Tehát ezeket is végig kell gondolni, hogy mikor teszek jobbat, tehát hogy most lehetetlenné teszek-e mondjuk egy már működő vállalkozást azzal, hogy esetleg lejáró szerződését nem hosszabbítom meg, arra nem is merek gondolni, hogy akinek tízéves szerződése van még, az alól mondjuk kiveszem az állami földet azért, hogy valaki másnak odaadjam. Ezt nem tudják pontosan az emberek, tehát azt gondolom, ezekre kell jobban figyelni. Én az energianövények széles skáláját gondolnám, tehát nemcsak az ültetvényt. Persze, az is felvethető, hogy most mi van akkor, ha kukoricát termelünk és abból etanol lesz, hogy mi van azzal a fehérjével, ami melléktermék. De én ezt már kevésbé tartom problémásnak. Tehát ha ezt világosan el lehet határolni, hogy az ott megképződött anyagok, mondjuk a repce például, repcéből nem nagyon gyártunk étolajat, nagyon-nagyon minimális mértékben, ezeket végig kellene gondolni, felmérni azt a kockázatot, hogy mondjuk mit mondanak a vevők, tehát akik ennek a terméknek a vevői. Ugyanis azért az első két hétben volt ott nagy nyomás, úgy látom, az ottani vetőmag-forgalmazókon és sok mindenkin, hogy nem akartak onnan venni. Most már úgy néz ki vagy úgy tűnik, hogy azért ez a helyzet kezd ott normalizálódni. Azt is tudom, hogy az egyik borásznak személyesen ki kellett mennie Hollandiába megmutatni magát, hogy nincsen rajta egy darab seb sem. Tehát ezért volt nagyon-nagyon felelőtlen az eleje, és hozzáteszem, hogy nyilván ilyen katasztrófánál mindig szenzációhajhászás van, és iszonyatos kárt okozott. Szerintem nagyobbat, mint amit a vörösiszap. Én ezt az anyagot átlapoztam, ez egy nagyon korrekt tájékoztató, nyilván azokat pedig nyomon követem, amit Tamásék ott, a térségben dolgoznak. Az pedig teljesen nyilvánvaló, ebben a térségben ezelőtt öt évvel indult volna már el egy fásszárú energiaprogram, hiszen ott van a rengeteg képzetlen munkaerő, ahol akár az alapanyag-szaporításhoz is megvan minden feltétel, honvédségi területek, egyéb olyan épületek, amiben mondjuk ennek az előkészítését meg lehet csinálni. Talán ezzel egy kicsit megmozgathatjuk az országos ügyet is, mert valamikor a Pannonpower csinált egy felmérést, hogy a gazdákat ez mennyire érdekli, ez ezelőtt 6-7 évvel volt, semennyire. Most viszont kényszerpálya lesz, lehet, hogy sokan gondolják úgy, hogy akkor legalább 15-20 évig van egy biztonságos, folyamatos jövedelmem, de akkor azzal úgy kell odamenni, ami egyébként meg is van, és pont ennek a konzorciumnak a birtokában, talán az MFB-nél is megvan az a szándék, ami eddig volt, hogy akkor teljes finanszírozási háttérrel, miután a vevő megvan, ennél biztosabb piaci lehetőséget nem hiszem, hogy lehet teremteni. Úgyhogy én erre nagyon biztatnék mindenkit, hogy aztán most ez fűz lesz vagy más, azt majd a szakemberek eldöntik, hogy oda mit kell telepíteni. Azt gondolom, korrekt tájékoztatást kaptunk. Azt is mondom, és talán mindannyiunk nevében mondhatom, hogy ha bármilyen jellegű segítség kell, ezt mi Csabával meg is beszéltük, hiszen én is többször voltam, és nagyjából azért az emberek is néha van, mikor hozzánk jobban fordulnak, mert minket ismernek. Ezt én továbbítom. Néha van olyan, amikor az emberek hozzánk jobban fordulnak, mert minket ismernek, ezt én továbbítom. Azon meg el kellene gondolkodnia a katasztrófavédelemnek, hogy ez a teljes zárlat meddig szükséges, mert azért ez is problémás egy kicsit. Tehát egy kicsit olyan halott térségnek tűnik attól, hogy ott minden… Biztosan megvan ennek az oka. Mondjuk egy picit – és nem agráros ez az utolsó mondatom – azon azért meglepődtem, hogy a 8-as útnak egy 6 kilométeres szakasza korlátozottan használható, és utána van még 1 kilométer, ami miatt meg lezártunk 8-at, ugyanaz a dolog zajlik… Ennek biztos megvolt az oka, de azért sokan nem értik ott, hogy ez most miért volt. Én is álltam pont egy percig a közepén, mire a rendőrrel megbeszéltük, hogy én miért akarok oda bemenni, nem vitatkozott, csak minden kérdésre válaszolnom kellett, és az elég hosszú volt. Addig ott egyetlenegy szállítóautó nem ment el – ez a devecseri kereszteződés volt -, tehát nincs akkora terhelés azon az úton az iszapszállítás okán, hogy azt a szakaszt, amely az első napokban elég nagy zavart okozott, főleg a kamionosok információhiánya miatt, le kellett volna zárni. De én ebben nem vagyok szakember, én csak azt tolmácsolom, amit ott helyben tapasztaltam meg láttam. Köszönöm szépen a figyelmet.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak azt szeretném jelezni az előterjesztőknek – ezt esetleg önök is tudják, de felhívnám rá a figyelmet -, hogy a szokásoknak megfelelően első körben a bizottság tagjai mondják el a véleményüket és kérdeznek, és én azt kérem, hogy ha önök megszólíttatnak, az önök felé irányzott kérdést jegyzeteljék, aztán a végén szót adok az előterjesztőknek, hogy ki-ki a maga profiljába vágó kérdésekre esetleg válaszoljon. Győrffy Balázsnak adok szót.

Győrffy Balázs (Fidesz) GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Úgy gondolom, hogy Gőgös képviselőtársam után nekem is mindenképpen szót kell kérnem, hiszen harminc-egynéhány kilométerre lakom az érintett területtől, sőt a Marcaltól másfél kilométerre, tehát elég érzékenyen érintett a terület. Sőt itt voltak olyan alternatívák, amelyek kilátásba helyezték, hogy a Marcalt a medréből kiléptessük vagy ne léptessük ki, ami azért is érintett mint polgármestert, mert pont az én településen határa volt kinézve az egyik ilyen áldozati területnek. Hála istennek sikerült úgy orvosolni a helyzetet, hogy a Marcal a medrében maradt, már ahol ott maradt, mert voltak olyan területek, ahol anélkül is kilépett a Marcal a medréből, hogy bármilyen beavatkozást kellett volna tenni, ami egyenes következménye annak, hogy a Marcal medre olyan állapotban van, ami e nélkül az esemény nélkül is nyugodtan jellemezhető a “katasztrofális” jelzővel, hisz mind a védművek, mind a gátak, mind a meder állapota olyan, hogy nem alkalmas arra, hogy egy nagyobb vízmennyiséget biztonságosan eljuttasson a Rábába. Éppen ez okozott problémákat, emiatt öntött el gyümölcsöst, legelőket is a Marcal, mert a meder olyan állapotban van, amilyenben. Tehát ajánlanám a miniszteri biztos úr figyelmébe, hogy amennyiben lehetőség van rá, a Marcal medrének a tisztítása során, ha van rá anyagi lehetőség és politikai akarat, akkor talán teljes egészében felül kellene vizsgálni a medernek az állapotát. A Marcalról ennyit. Az élelmiszertermelés lehetőségeiről annyit mondanék, hogy szerintem lehet, hogy korán nyilatkozott bárki is arról, hogy nem kellene élelmiszert termelni azon a területen, de én azt gondolom, ez nem befolyásolja azt, hogy a kereskedők, különösen a külföldi kereskedők ezt egyébként is kijelentették volna. Magunk között mondjuk meg: vihetünk mi bármilyen papírt, amelyre rá van írva, hogy biztonságos, nem fogják megvenni, mert egy családfő sem teszi nyugodtan a gyereke elé azt a terméket, amely ilyen alapanyagokból készült, és ezért, azt gondolom, nem is kövezhetjük meg őket. Egyébként is van a piacon ezer más hely, ahonnan be lehet szerezni ilyen alapanyagokat, tehát nyilvánvalóan azokat fogják preferálni. Én is határozottan állást foglalok tehát amellett, hogy meg nem határozott ideig biomasszát kellene ott, azon a területen termeszteni. Azt gondolom, hogy itt feltétlenül fontos lenne bevonni mind a civil szervezeteket, mind külföldi kutatóintézeteket abba, hogy folyamatosan kövessék nyomon, hogy milyen eredményeket produkálnak a vett mintaadatok, hogy valóban tiszta az a terület, és a későbbiekben akár élelmiszeralapanyag-előállításra is alkalmas lesz. A gazdák nem nagyon gondolkodnak a cserében a föld tekintetében. Ezt egyrészről megértem, ugyanis aki járt ott, meg aki ismerős a területen, tudja, hogy a legjobb minőségű területekről beszélünk, mert a legjobb minőségű területek általában mindig a… (Gőgös Zoltán: Ezt nem mondanám, Balázs!) Hát azért, Zoli, a devecseri részeken a devecseri gazdák egyértelműen megfogalmazták, hogy a legjobb területeik voltak azon a részen. (Gőgös Zoltán: Nekik, persze, nekik!) Nyilvánvaló tehát, hogy hosszú távon ők sem szeretnének kizárni ezeken a földeken egy rentábilis élelmiszeralapanyag-előállítás lehetőségét, nyilvánvalóan azért sem, mert nekik van egy bevált technikai, technológiai rendszerük, amellyel ezeket a területeket eddig művelték. Most akinek van egy kombájnja, az nehezen tudja azt alkalmazni mondjuk egy erdőtelepítés során, tehát nyilvánvalóan ezeket is figyelembe kell venni. És nyilván sok esetben, sőt a legtöbb esetben hitellel terheltek ezek az eszközök, és azokat a hiteleket valamilyen formában vissza kell majd fizetni, és az az eszköz akkor képes kitermelni a saját vételárát, hogyha használják. Tehát a gazdák szerintem ezért is várják, hogy most milyen lehetőségek vannak. Feltétlenül fel kell ajánlani nekik – ezt nagyon nagy örömmel hallottam – egyrészről azt, hogy csereterületet kapnak, ahol nyilván folytathatják az eddigi tevékenységüket, ahol valóban használhatják azokat az eszközöket, amelyek most a rendelkezésükre állnak. Zolinak abban igaza van, hogy valóban meg kell vizsgálni, hogy honnan adunk, mert ez most nyilván nem úgy van, hogy akkor csinálunk ezer hektár földterületet valahova, mert ilyen nincs; bár lehetne – vagy lehet, hogy bár ne lehessen, ez egy másik vita. A másik részről mi van azokkal a területekkel, amelyeket elárasztott a Marcal vagy legalábbis közvetlenül érintettek a vörösiszap kapcsán, és mondjuk legelők, kaszálók vannak? Ott van egy jelentős állatállomány, és most nyilván az állatok takarmányozására, etetésére is komoly gondot kell fordítani. Erre sok esetben elég lenne megoldásként annyi, hogy amely terület valóban nem érintett szennyeződéssel, de mégis legeltetési tilalom volt – ami, úgy tudom, hogy szakaszosan feloldásra került -, ott azért komoly károkat okoztunk a gazdáknak azáltal, hogy a téli takarmányt kellett hogy etessék az állatokkal, hisz nem volt más, nem hajthatták ki őket a legelőre. Tehát a bebálázott takarmány sok esetben nem a téli, hanem már az állatok mostani ellátását is kellett hogy biztosítsa. Amennyiben itt a fás szárú növényekről beszélünk, én egyelőre még nem tenném le egyik mellett sem a voksomat, azonban a fás szárú növények esetében bennem kérdések merültek fel. Hogyha fás szárú növények telepítésében gondolkodunk, és ebbe mondjuk bevonjuk a gazdákat, a földtulajdonokat, ez most egy befektetést jelent, és a gazdáknak a jövő évben is meg kell élniük valamiből, tartalék pedig nincs, különösen az elmúlt évek eredményei alapján. Tehát azoknak a gazdáknak a megélhetését valamilyen formában biztosítani kell, mert jó, egy idő után ez majd visszahozza a befektetett anyagi eszközöket, de jelen pillanatban nekik prompt problémáik vannak e tekintetben. És ahogy említettem, a gazdák itt ragaszkodnak azokhoz a területekhez, amelyek viszonylag jobb minőségűek, és nyilván egy fásszárú-telepítés után sokkal problematikusabb annak a szántó művelési ágba való visszavétele, amennyiben ilyenre törekszünk. Itt tehát nyilván vannak pro és kontra érvek, amelyeket meg kell majd vizsgálni. Annyit kérnék még Gyuricza úrtól, hogy amennyiben lesz egy ilyen egyeztetés, ha nem tűnik tolakodásnak, arra a Veszprém Megyei Gazdakörök Szövetsége részére hadd kérjünk egy meghívót, és mi is szívesen vennénk részt ezen az egyeztetésen. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Gézának adok szót.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében én is szeretném elismerésünket kifejezni a katasztrófavédelem, a tudomány és a kormány nagyon aktív és nagyon hatékony beavatkozásáért. Én nem azon a területen lakom, tehát az én információim – és aggodalommal kísértük az eseményeket – egyik képviselőtársamtól, Ferenczi Gábortól vannak, aki szintén a térségben lakik, tőle kaptuk naponta a híreket. Elhangzott, hogy több javaslat van a terület hasznosítására, ha elsősorban a mezőgazdaságra gondolok. Nem akarok, az ilyen-olyan javaslatot tevők sorába nem szeretnék beállni, ezért nem is egy konkrét javaslatot, hanem inkább egy szemléletet mondanék. Azt gondolom, hogy itt most ezzel a sajnálatos eseménnyel – mondjuk így: – mozgásba került egy rendszer, amely a gazdáknak a termékszerkezetét, a termékeit, a jövőjét illeti. Egy mozgásban lévő rendszerből mindig lehet proaktívan is kijönni, tehát az innovatív megoldásoknak a felhasználásával. Nem akarnám ezt hosszúra fogni, hiszen bizonyára mindenki ismeri az elemeit, itt az energia és a biomassza-termelés természetesen mint elsődleges szempont az én javaslatomban is központi helyen volna. De mondjuk esetleg évelő energianövények azért lennének célszerűbbek, mert akkor arra eleve már most indulásnál egy vetésforgóban lehet gondolkodni, akkor évelő energianövény, majd takarmány, és ahogy valóban ennek lecsillapodik az a bizonyos csoda három napja, mint ahogy a tiszai ciánszennyezésnél is volt, talán ez volna egy megfelelő megoldás. A mozgásban lévő rendszer esetleg lehetőséget adna nekünk, hogy ha bevonjuk ebbe azt, hogy ott valamilyen új lakótelep, lakórész, falucska létre fog jönni. És akkor ezt vidékfejlesztési szempontból nézve, mert mi azért mégiscsak a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság vagyunk, tehát ha a gazdák megélhetését és a jövőképét, valamint a vidékfejlesztést összekombinálnánk és mondjuk én egy lokális gazdaság kifejlesztésének nevezném azt a koncepciót vagy javaslatot, amit én most szeretnék előterjeszteni. Ebben tehát a gazdákat egy olyan, mondjuk közösségi energiaellátó rendszerbe bevonni, ahol ezek a gazdák egyben végig a termékpályán tulajdonosai maradnának az általuk előállított energianövénynek. Mire gondolok itt? Azt valahogy energiával – akár elektromos energiára, akár hőre gondolok – el kell látni azt az új településrészt, és a gazdáknak esetleg az éppen egy megújult perspektívát nyújthatna, hogy ha egy ilyen innovatív, egy ilyen újszerű megoldásnak lehetnének a részesei. Talán mondjuk így, hogy a letargiából vagy a reményvesztettségből éppen hogy az ellenkezőjére tudnánk ezt átfordítani. Én most a részletekbe nem akarok belemenni, hogy akkor a lokális gazdaság alatt mit értünk, hiszen a tudomány a kormány kezében, Szabó úrnál jó kezekben van, nincs erről szó, de esetleg kérdezném is ezt, és a javaslatom is volna, hogy ezen gondolkodik-e a kormány, a tudomány, hogy ezt lehetne összekombinálni. Ha igen, akkor milyen úton, ha nem, akkor mi nagyon szívesen elmondanánk a részleteit a mi település-, gazdaságfejlesztési koncepciónknak vagy lokális gazdaságfejlesztési koncepciónknak, hátha vannak benne új elemek. Tehát ezt a szemléletet javaslom a megoldásban figyelembe venni, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdéseit együtt oldjuk meg. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Farkas Sándornak adok szót.

Farkas Sándor (Fidesz) FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Előadók! Először is nagyon örülök annak, hogy a múltkori javaslatunkra a bizottsági ülés valóban napirendre tűzte ennek a nagyon fontos kérdésnek, ennek a természeti katasztrófának a megoldási javaslatait, illetve a helyzet értékelését. Köszönöm azt a tájékoztató anyagot, amit kiosztottak a bizottság tagjainak, ez jelentős segítséget nyújt a kérdéskör megítélésében. Még mielőtt konkrét ügyekre térnék, engedjenek meg egy személyes dolgot, és ezt azért is mondom, mert nagyon átérzem azoknak az embereknek, azoknak a gazdáknak a problémáit, akik e területen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Teszem ezt azért, mert 1985-ben Fábiánsebestyén közvetlen határában egy 4 ezer méteres kutatófúrás kitört, és 360 hektár területet öntött el, illetve károsított a 160 fokos gőz és a 140 atmoszféra nyomással kitörő kút, ami körülbelül 80 hektárnak a teljes felületén, mint egy holdbéli táj, tavaszra ilyen hófehérré vált, sókiverődéssel, gyakorlatilag művelésre alkalmatlanná vált. Teszem ezt a mondatot azért, mert azóta is ott gazdálkodunk ezen a területen, és igaz, hogy egy rekultivációs folyamat, részben talajcsere, a felszíni réteg lehordása és hasonló módszerek, amiket hallottunk, akár az Akadémia részéről vagy docens úr részéről is, ezek részben segítettek ennek a területnek a rekultiválásában, de egyet azért szeretnék határozottan mondani – és ez nem tudományos kategória -, hogy a természet csodákra képes. Erre csak úgy felhívnám mindenkinek a figyelmét, mert szoktuk mondani mi, mezőgazdászok, hogy amit az időjárás elront, azt vissza is tudja adni, hasonló módon élem én meg ennek a katasztrófának a mezőgazdaságra vonatkozó részét. Természetesen az emberi életben és az anyagi javakban bekövetkezett károk nem ez a kategória, az egy sokkal súlyosabb kérdés. Éppen ezért azt hiszem, hogy akkor, amikor a hasznosításról, a jövőbe való tekintésről gondolkodunk itt közösen, hogy milyen megoldások lehetnek ezeknek a területeknek a hasznosítására, illetve az ott élő gazdáknak a segítésére, én azért olyan nagyon gyorsan nem mernék lándzsát törni sem az energianövények, sem a takarmánynövények területén. Meggyőződésem szerint, itt miniszteri biztos úr mondta, hogy tavaszra majd a Marcal kimossa magát. Azt hiszem, hogy a kevésbé szennyezett területek egy részén is másképp fog mutatkozni, és azok a kémiai beavatkozások, amelyek történtek ezeken a területeken, azok megítélésem szerint mind szakszerűek és pontosak voltak. Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő években a mezőgazdasági hasznosítás sokkal hamarabb visszatérhet, mint ahogy azt nagyon sokan gondolják. Természetesen ahol 40 centis iszap van, az egy más kategória, de ahol csak ilyen cserepes réteg van, én ezt már a gyakorlatból merem mondani, habár nem iszappal fertőzött területről, hogy ez azért sokkal könnyebben fog regenerálódni. Éppen ezért tartom én is túlzásnak azokat a megnyilatkozásokat, amelyek első pillanatban voltak. Természetesen a világon egyedülálló ilyen jellegű katasztrófa mindig a sajtónak a címlapjára kerül, de valóban az ottani megnyilatkozások szerintem is sokszor rendkívül túlzóak voltak és nagyon sok kárt okoztak. Remélhetőleg ezek a kérdések azért le fognak csillapodni, és az ott élő gazdák is meg fogják találni azokat a lehetőségeket, amit a szakemberekkel együtt ki fognak alakítani, és az élet minél hamarabb a rendes kerékvágásba vissza fog térni. Ezt csak azért mondtam el, mert én egy ilyen területnek már voltam a szenvedő alanya, tudom, hogy mit jelent az ijedtség, tudom, hogy mit jelent az első pillanat, és azt is tudom, hogy a későbbiek során mennyire tud normalizálódni ez a helyzet, és mennyire meg tudják a szakemberek oldani ezeket a kérdéseket. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Először is szeretném megköszönni a jelenlévőknek a nagyon érdekes és informatív beszámolót, tényleg látszik, hogy mennyire alapos és rengeteg munka van ezzel, és tényleg az LMP nevében is abszolút köszönetemet szeretném kifejezni a kármentesítésért és az egyéb elvégzett munkákért. Igazából nem szeretném olyan értelemben szaporítani a szót, hogy természetesen abszolút bízunk a felálló tudományos konzorciumban és abban, hogy meg fogják találni a legjobb megoldást a terület helyreállítására. Csak néhány szempontot szeretnék megvilágítani, igazából főleg azt, amit Győrffy Balázs is említett már az előbb a hozzászólásában, hogy nagyon jó lenne, nagyon fontosnak tartanám, ha azokat a helyben tevékenykedő szervezeteket, civil szervezeteket vagy szakmai szövetségeket, akiknek nagyobb helyismeretük van, valahogy be tudnák majd vonni a helyreállítással kapcsolatos tudományos munkába, mert ahogy Varga Géza is említette, nekik is lehetnek határozottan előremutató vagy újszerű ötleteik, amit érdemes meghallgatni. A másik: igazából Gyuricza Csabát szeretném csak egy apróságról megkérdezni, de lehet, hogy félreértettem és nem volt világos, akkor majd kérem, nyugodtan javítson ki. Ha jól értettem, azt mondták, hogy a nehézfémszennyezés nem igazán jelentős, mondta, hogy nyugodtan termeszthetnénk akár paradicsomot is, ha akarnánk. Mégis azt olvastam egy közleményükben, remélem, hogy jól olvastam, hogy azzal indokolták részben a fásszárú energianövények ültetését, hogy ezek a növények kiválóan alkalmasak a talaj nehézfémtartalmának csökkentésére. Akkor igazából nem értem, hogy miért kellett ezzel indokolni. Ez az egyik kérdésem. A másik pedig az, de nem tudom pontosan, hogy ha ilyen fűz, illetve nyár-ültetvényeket akarunk létesíteni, akkor az azokhoz szükséges talajelőkészítés nem jár-e túl nagy talajmozgatással, ami esetleg előnytelen lehet, de ez csak egy kérdés, amire szeretném, ha megnyugtató választ kaphatnék. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Pócs Jánosnak adok szót.

Pócs János (Fidesz) PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Vendégek! Én is szeretném tisztelettel megköszönni mindenkinek az előadását. Szerintem nagyon fontos, nagyon hasznos és nagyon sok új instrukciót kaptunk, úgy szóban, mint ezzel az alapos anyaggal, ami számunkra az információt illetően nagyon jó mankót jelent. Ezen túl szeretném elismerni, megköszönni és támogatni a kormánynak azt a javaslatát, hogy ezen a területen, ezen a hektáron a közeljövőben nem történik termelés. Ezt azért is tartom fontosnak kiemelni, és arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kommunikáció kapjon akkora szerepet – bár lehet, hogy akkora szerepet soha nem fog tudni kapni -, mint amekkora szerepet a tragédiának a szenzációja kapott, de az információ, hogy itt nem fog termelés történni, meg kell hogy kapja a lehető legnagyobb kommunikációs hangsúlyt. Hiszem ma már a gazdasági élet szereplőinek érezniük kell, hogy az európai piacon a gazdasági élet szereplői vagy azok egy része sajnos úgy gondolkodik, hogy ami valakinek rossz, az valakinek jó. Ők ennek a katasztrófának az okán – és igen sokan vannak – piacot szeretnének nyerni, és ha nem kap megfelelő hangsúlyt az a tény, hogy ezen az ezer hektáron nem fog termelés folyni, akkor nagyon sok olyan piaci szereplő, multi, áruházlánc lesz, amely úgy gondolja, hogy ha valami magyar, akkor az lehet, hogy a katasztrófa sújtotta területről származik, abból pedig, köszönjük, nem kérünk. A gazdasági életnek nagyon hátrányos következménye lehet abból, ha most ezt nem tudjuk megfelelő hangsúllyal eljuttatni ezeknek az embereknek, értem ez alatt elsősorban a piaci élet szereplőit. A zöldség-, gyümölcstermelők a célszemélyek ebben elsősorban. Én már nagyon sok külföldi partnertől hallottam, hogy a jövőben a magyar partner helyett keresnek valaki mást, mert az egész magyar termelés kockázatot jelent az európai piacon. Nagyon fontosnak tartom ennek a kiemelését. Fájó szívvel jártam én is ezt a területet, és csak sajnálni és csodálni tudom azokat a termelőket, akik ezen a területen élnek. Őszintén megmondom, hogy ezt olyan kemény lelkiállapottal nem tudtam volna túlélni, mint ahogy ezek az emberek ezt túlélték. Ezzel együtt mégis meg kell értenünk, hogy ez a probléma nemcsak az adott terület problémája, hanem az egész ország problémája is. Ha nem tudjuk megértetni és elfogadtatni a vásárlókkal, a piac szereplőivel európai szinten, hogy ezen a területen nem folyik termelés, annak a levét az egész magyar gazdaság fogja meginni. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs több jelentkező véleménynyilvánításra vagy kérdésfeltevésre (Senki nem jelentkezik.) , megadom a szót az előterjesztőknek. Kérem, osszák fel egymás között, hogy az elhangzottakra ki és hogyan reagál.

Válaszok, reflexiók

Dobson Tibor (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

DOBSON TIBOR (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Megegyeztünk, hogy az előző sorrendben szeretnénk válaszolni a kérdésekre, ha ezt önök is elfogadják.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen, természetesen.

DOBSON TIBOR (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Köszönjük szépen. Megyek sorba, ahogy az általam képviselt szakmát érintették a kérdésfelvetések. Gőgös Zoltán alelnök úr részére válaszolnék először. Azzal kezdeném, amit a miniszter úr a múlt héten pénteken kijelentett, hogy teljes kártalanítás lesz. A kollégáim dolgoznak azon, hogy az eddigi jogszabályokat ennek megfelelően módosítsák, ezek még nincsenek készen – ha készen vannak, nyilván a minisztériumon keresztül előterjeszti a kormánynak, és ez egy folyamatnak a része lesz a következő hetekben. Ami a lakosság védelmét érintette – volt szíves erről is mondani pár szót -, a mi szakmai lépéseink alapvetően öt csoportra voltak bonthatóak, és azok most is. Az első a mentés, a mentesítés, a helyreállítás, az újjáépítés, valamint a veszély csökkentése és a MAL állami felügyelete. A veszély csökkentését arra értem, hogy tudni kell, hogy ebben a térségben a veszély teljes mértékben nem kizárható, hiszen főképpen a IX. kazettában tárolt anyag és a X. kazetta sérült fala miatt itt egy hármas gátrendszert és további védőgátat kellett és kell kiépítenünk elsősorban a vízügy, a MAL és különböző vállalkozások részvételével. Ez a munka most is tart még. Ennek a szerepe az, hogy ha esetleg hasonló szakadás, törés következne be bármilyen okból – ezt teljes mértékben nem tudjuk kizárni -, akkor se következzen be olyan lakossági veszélyhelyzet, mint most. Ugyanis amennyiben ez megtörténne, akkor a IX. kazetta anyaga és a X. kazetta maradék anyaga hasonló módon zúdulna le a térségre, mint zúdult korábban. Az első napokban, az első héten ezért vált szükségessé Kolontár település lakosságának kitelepítése, a lakosság elhelyezése és ellátása, mert tovább mozdult, tovább sérült a X. kazetta északi fala, és nem tudtuk kizárni azt, hogy összerogyva magával ránthatja a IX-esnek a még ép gátrészét, tehát kockázat volt, ezt ki kellett zárnunk. 4-5 nap alatt kiépült egy olyan védőgát a település mellett, amely mind a település, mint további más települések és a térség védelmét azonnal garantálta volna. Mint mondottam, ez a munka tart. A lakosságvédelemhez hozzátéve: olyan hatás nem volt, illetve ki tudtuk szűrni az olyan hatást, amely ennek az eseménynek az eszkalációját tovább vitte volna. A főtitkár úr volt szíves részben kitérni erre a Duna kapcsán, ugyani a Marcal folyón gipszes kezeléssel, ecetsavas kezeléssel, fenékküszöbök létesítésével sikerült megfogni azt, hogy a szennyezett víz, a lúgos víz további élővizekbe – gondolok itt a Mosoni-Dunára, a Dunára, a Rábára – jutva károkat okozott volna. Ennek sajnos az volt az ára, hogy a Marcalban és a Tarna patakban az élővilág teljes egészében kipusztult, ami a vadállományt is érintette részben, hiszen azok a vadak, amelyek ittak ebből a vízből, sajnos szintén elpusztultak. Emiatt a lakosságot tájékoztattuk, hogy se a felszínen úszó halakból, se elhullott vadakból ne fogyasszanak, hiszen rájuk nézve az veszélyes lett volna. A Marcalnak a kotrása… De még mielőtt ezt elkezdeném, rátérnék a teljes zárlatra – ezt majdnem elfelejtettem, elnézést kérek. Amíg a térségben műszaki védelmi célú tevékenységek folynak, amíg a térségben garantálnunk kell a lakosság által hátrahagyott ingóságok és ingatlanok őrzését, addig azon a területen szakmai szempontból és a lakosság anyagi javainak védelme szempontjából indokoltnak tartjuk a zárlat fenntartását; még egyszer mondom: csak azon a területen, amelyen ez indokolt. Tehát például Devecserben is csak az a rész zárt más egyéb személyek elől, ahol a hátrahagyott ingóságok és ingatlanok találhatóak, valamint azon részek, amelyek a védekezés szempontjából, a forgalom szempontjából érintettek. Ilyen a 8-as út is. A 8-as útra kitérve: egy időre át kellett tennünk a szállítási útvonalat a 8-as útra, és nem lehetett kizárni – nem is tudtuk – azt, hogy ezen teherautókról sajnos iszap potyogjon le, ami olyan terhet jelent a közlekedőkre, ami veszélyes lett volna és veszélyes lenne. Ezért döntöttünk úgy – bár nem népszerű a döntés, hozzáteszem, nagyon jól tudom -, hogy a közlekedők biztonsága érdekében ezt a kellemetlen helyzetet sajnos fenn kell tartanunk. Nem tudom, hogy az alelnök úrnak van-e hozzám esetleg még kérdése.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Csak annyi megjegyzésem lenne…

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Megadom a szót az alelnök úrnak. (Derültség.)

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Bocsánat! Devecserbe csak az ott lakókat engedik be. Most én ezt arra mondom, hogy vannak ott vállalkozások, egyebek, akiknek nagyon nagyot kell kerülni, az üzletfeleiket se nagyon engedik be. Tehát nemcsak arra a területre nem engedik be őket, amely pont érintve van… Persze mondjuk pont a 8-as mellett van, tehát a kereszteződés is érintve van valamilyen szinten. Meg a másik, hogy szerintem ahonnan kezdik hordani az iszapot, Somlóvásárhelyről, ott sokkal több lepotyog a 8-asra, mint Devecser után Ajka felé, és azon a szakaszon lehet közlekedni 3,5 tonna alatt, onnantól meg nem lehetett és nem is lehet. Én tehát ezért nem értettem, mert… Ott sokkal szennyezettebb az út egyébként, mert én végigjártam, és ott mennek az autók meg a buszok meg egyebek – kamionok nem, az tiszta sor, mert az nincs -, de onnantól 1 kilométerre van az a leágazó, ameddig hordják, onnantól aztán már nem a 8-ason mennek, és ezért a teljes 7 kilométer le van zárva Bakonygyepesig, olyan része is, ahol egyáltalán nem mennek – tudom, hogy közte nincs út. A logikát nem értik az ottaniak, hogy ha ezen a szakaszon, ahol több hullik le, ott lehet közlekedni, ahol meg már nem hullik le, ott meg nem lehet közlekedni.

DOBSON TIBOR (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Annyiban tudnék válaszolni, hogy hétvége előtt, pénteken pont azért tartunk egy helyszíni bejárást, hogy erre a problémára is választ adjunk, és ha nem lesz indokolt, akkor nyilván fel fogjuk oldani ezt a lezárást, hiszen nem célunk senkinek a mozgását kellemetlenné tenni vagy problémát okozni ezzel. Ha szabad, akkor rátérek Győrffy Balázs úr felvetéseire, amelyeket felém is intézhetett. A Marcal esetében miután a gátépítés, a védművek építése során teljes biztonsággal ki tudjuk zárni, hogy további lúg és mosadékiszap nem kerül be mondjuk a csapadékvízzel a Marcalba, akkor hozzá lehet kezdeni a Marcal folyóban a kotráshoz, tehát az ott lévő vörösiszap kikotrásához, valamint a védművek megerősítéséhez. Tehát tisztában vagyunk ezzel a problémával. Csak amíg utánpótlása lehet a csapadék miatt és a védmű még nem teljesen kész helyzete miatt az iszap beáramlásának, addig fölösleges volna úgy elkezdeni az iszapkotrást, hogy utána még jön további utánpótlás a részéről. De ez nem sok idő kérdése. A nehézfémekkel kapcsolatban, részben érintve Szabó Rebeka asszony felvetését, tehát azért is telepítettek a vízügy részéről fenékküszöböket a Marcalba, hogy ezáltal az esetleges nehézfém kiszűrését meg tudják tenni, valamint nyilván az iszap felfogását szintén meg tudják tenni, a lúgtalanítással együtt. Ezen túlmenően a Tarna patakban és a Marcal patakban is később ez rekultivációs kihívás lesz, hogy az élővilág újra tudjon élni. Nem tudom, hogy Győrffy Balázs úrnak adott válaszom kielégítő-e.

Győrffy Balázs (Fidesz) GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm. Annyit mondanék még, elnézést, most kijön belőlem a vadász, a Marcal-völgyi Sólyom Vadásztársaság tagjaként mi egy elhullott vadat nem találtunk. Szerintem a vad nem hülye, ha odateszünk elé egy lavór lúgot, nem fog inni belőle, így aztán a Marcalból sem ivott. Úgyhogy én itt is felhívnám a figyelmet arra, hogy azért ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a vadásztársaságokat, akik azért a vadhús-értékesítést megélhetési forrásként teszik. Tehát nehogy aztán minket is dobáljanak vissza a vadhúskereskedők, hogy vagy ivott a Marcalból vagy nem. Tehát azt azért itt ki szeretném jelenteni, hogy elhullott állatot nem találtunk. Köszönöm.

DOBSON TIBOR tűzoltó ezredes (Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Sajnos volt, ha nem is sok, de szórványosan tapasztaltuk, és nekünk a lakosság érdekében kellett azt kezdeményeznünk, hogy ne egyenek belőle az emberek. Tehát most, hogy amiatt hullott-e el az állat, hogy ivott a Marcalból vagy végelgyengülésben, ezt ott a helyszínen nem tudtuk kizárni, tehát kénytelenek voltunk ezt a lépést megtenni. Az eszkaláció kapcsán. Ennek az eseménynek olyan hatása nem alakult ki, ami a térségen kívül vagy főleg országhatáron kívül bárkinek az egészségét, életét veszélyeztetné. A veszélyhelyzet kifejezést már egyszer elmagyaráztam, ennek a lényege az erő-eszköz koncentráció fenntartása, nem pedig az, hogy valaki a térségben közvetlenül fizikai szempontból életveszélyben lenne. Varga Géza képviselő úrnak a felvetéseire: a településarculat kialakításakor az újjáépítés során alakulnak ki olyan lakóparkok, illetve lakónegyedek, amelyek alakulva és hozzásimulva a korábbi arculathoz, biztosítják a lakosság elhelyezését. Úgy is, hogy az emberek és a házak tulajdonosai megtartják az utcaneveket, megtartják a házszámukat, szomszédok egymás mellé költözhetnek, valamint azon a területen, ahol elöntés történt a lakóterületen, ez Kolontáron nagyjából 3 hektár, Devecserben 7 hektár, itt nem épülnek lakóházak, ezen a helyen emlékpark alakul majd ki. Ha továbbléphetek, akkor gyakorlatilag Szabó Rebeka asszony kérdésére szerintem a magam részéről tudtam talán válaszolni, hiszen nem az én területemet érintette a kérdése, és Pócs János képviselő úr pedig a gazdálkodással kapcsolatban kérdezett, tehát szintén nem voltam érintve, és ha jól figyeltem, akkor Farkas Sándor képviselő úr kérdéseinél sem voltam érintve. Köszönöm szépen a figyelmet.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Miniszteri biztos úr!

Dr. Szabó Csaba (Vidékfejlesztési Minisztérium)

Szabó Csaba (Fidesz) DR. SZABÓ CSABA (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen köszönöm szépen az elismerő szavakat generálisan, akiktől kaptam, erre különösen nem térnék ki. Azzal kezdeném, hogy az ezer hektár, sokan emlegetjük az ezer hektárt, ez így nem igaz. Tehát az ezer hektárnak az ilyen jellegű, a felvetett, akár energetikai hasznosítása nem szükséges, erre nincs is lehetőség, mint a terület, mint említettem, nagyon heterogén. Nincs is szaporító anyag és nincs is szándék. Tehát itt arról beszélünk, azokról a kimondottan szántóterületekről, amelyek klasszikus vagy növénytermesztési tevékenységgel voltak eddig hasznosítva, hiszen ebben az ezer hektárban benne van a Marcal melletti terület, amely Natura 2000-es terület. Ebben az ezer hektárban benne van, és itt egy kicsit Szabó Rebeka képviselő asszony felvetésére is reagálnék, a helyiektől tegnap kaptam meg azt a 107 hektár területet, amelyet érdemes volna klasszikus erdősítéssel hasznosítani. Tehát mindenki tudja itt a jelen lévők közül, hogy az országban nagyon sok olyan terület van, amit már régen be kellett volna erdősíteni, amit művelünk teljesen fölöslegesen, értelmetlenül azért, mert ha kitavaszodik, akkor mit csináljon az ember, elkezd vetni. Tehát vannak olyan területek, amelyeket már be kellett volna erdősíteni, itt is vannak ilyen területek, ezt 107 hektárban jelölték meg a helyiek, a helyi szakembereknek, amelyeknek a listáját megkaptam, és amelyeknek ez a hasznosítás lenne a legcélszerűbb. Van egy olyan 72 hektáros, gyönyörű – nem tudok rá mit mondani – lápterület Boba térségében, ott a vasút és a Marcal találkozásánál, amely most is láp, de olyan láp, hogy ha bedobunk egy kavicsot, akkor felburjánzik belőle a vörösiszap, amiben találtak egy olyan csukát, aminek nem volt bőr a hátán és ott úszott a nyomorult a lúgban. Csak Győrffy Balázsnak jelezném, hogy az anyagomban benne szerepel, a Marcal-bejárásnál, hogy egy 130 kiló körülire becsült vaddisznótetemet én is láttam, tehát az ott van sajnos, a Marcal mentén, és jelezték, hogy szarvaselhullást is észleltek. Nem hiszem, hogy aludt volna szegény, hanem az valóban elhullott állat volt, hogy most miért, azon persze lehet elmélkedni. Tehát vannak olyan területek, amelyek erre a feladatra vagy erre a tevékenységre sem alkalmasak, hanem másra alkalmasak. Gőgös Zoltán képviselő úr: igen, ez a dilemma, hogy ha megtiltjuk az élelmiszer-előállítást vagy takarmány-előállítást, akkor az állattenyésztésnél lesznek gondok. Mindig azt mondjuk, hogy az állattenyésztés nagyon fontos, az a legfontosabb a kormány gazdaságpolitikájában vagy mezőgazdasági politikájában is, az állattenyésztés fejlesztése, és akkor itt van egy ilyen helyzet. Én konzultáltam az állattenyésztésben érintett gazdálkodókkal, itt is jelen van az egyik társaságnak a képviselője, hogy van olyan terület, amivel ki tudják váltani esetleg, hogy itt most egyelőre egy-két évig, amíg csend nincsen vagy nyugalom nincsen, addig ezt ki lehessen váltani. Van olyan gazdálkodó is, szeretném jelezni, akinek januárig kitart a takarmánya, de már januárban valószínűleg nem lesz. Itt olyan megoldást gondolok, és ebben már el is jártam, hogy kértem olyan területtel, illetve termékkel rendelkező vállalkozásokat, hogy bálázzanak be kukoricaszárat. Tehát ez a munka zajlik, jelezték nekem, hogy be van bálázva iksz mennyiségű kukoricaszár, amit ha szükséges, akkor le tudnak szállítani. Természetesen ennek a szervezését és az ellenértékét majd rendezni kell. Tehát ilyen módon is próbálunk segíteni a gazdálkodókon, de valóban ez a kérdés, hogy ha egyáltalán ebben gondolkodunk, hogy ezt a lépést megtegyük, hogy ha egyetértés van abban, hogy az élelmiszer-termelést itt fel kellene függeszteni, akkor itt hogyan gondolkozzunk. Talán az megoldást jelenthet, hogy a nem érintett területen, vagy kivételt teszünk valamilyen formában, és utalnék arra, hogy hogyan akadályozzuk meg az élelmiszer-termelést, mert most jelenleg azt tudjuk mondani, hogy emberek, nem kellene élelmiszert termelni, és akkor azt mondják, hogy márpedig engem nem érdekel, mert én a kukoricát el tudom adni. Tehát addig nekem ne mondja senki. Tehát úgy tűnik, és nagyon óvatosan és pontosan szeretnék fogalmazni, de valószínűleg nem lehet megúszni azt, hogy valamilyen jogszabályi hátterét ennek ne teremtsük meg. Tehát rendelkezésünkre áll – mint ahogy főtitkár úr is mondta – helyrajzi szám szerinti lista, hogy melyek voltak az érintett területek. Valószínűleg meg kell alkotni egy olyan jogszabályt, rendeletet, hogy ezeken a helyrajzi számú területeken megtiltjuk az élelmiszer-előállítást, esetleg kivéve a szénabegyűjtést vagy a legeltetést, ami nem közvetlenül élelmiszer, hiszen tudjuk, hogy nem probléma – már magunknak akkor legalább ne csináljunk problémát -, tudjuk, hogy ezzel nincs gond, tehát ezt megtehetjük nyugodtan. Válaszolnék arra a felvetésre is, hogy esetleg a szomszéd területeket is be kellene vonni, vagy ott se kellene engedni. Ott sincs baj, ahol volt probléma, nehogy már még tovább növeljük a bajt. Tehát arról szó nem lehet, hogy a szomszéd területeket is bevonjuk. Arról lehet szó és mondom, azon nagyon gondolkodni kell, mert más megoldás nincs, másképp nem tudjuk kivédeni, és azt tudjuk akkor mondani a külföldnek is, hogy kérem, itt a jogszabály. Szó nincs arról, hogy ezen a területen élelmiszert termelünk, itt van, helyrajzi számon fel van sorolva, hogy hol van probléma. Aztán lehet, hogy két-három év múlva ezt szépen, csendesen vissza kell vonni, majd ahogy a helyzet adja, de azt gondolom, hogy ennek a jogszabálynak a megalkotását nem lehet megúszni. Az említett rendeletben egyébként, amit említettem a kiegészítőmben, benne szerepel, hogy az a feltétele a támogatás igénybevételének és igénylésének, hogy nyilatkozik, hogy az érintett területen 2011-ben nem állít elő élelmiszert. Tehát ennek már egy jogszabályi előzménye van, tehát ebben a rendeletben benne lesz. Mi van azzal, aki nem vesz igénybe támogatást? Az meg akkor tehetné, tehát mégis csak oda lyukadunk ki, hogy ezt a jogszabályt valószínűleg meg kell alkotni. Ez az NFA-nak is dilemma természetesen. Az NFA amellett van, hogy ő szeretné ezt inkább megvenni, tehát a földcserével neki problémája van, mert – való igaz – mit adjon? Könnyen lehet, hogy valami kompromisszumos megoldás kell, hogy ha nincs túl sok földcsereigény, akkor valahonnan a lejáró szerződések közül – hiszen 2011-ben lesznek lejáró szerződések – azt mondja, hogy erre a 30-50-80 hektárra nem hosszabbítja meg, mert azt a földcserét meg kell hogy valósítsa valahogy, hiszen a munkát ő is el akarja végezni. Ha már a jogszabályoknál vagy a lehetőségeknél tartunk, hadd utaljak arra – szintén Gőgös úr kapcsán írtam fel -, hogy előkészületben van egy MFB-s hitelkonstrukció kimondottan erre a területre, amit a gazdálkodók majd igénybe tudnak venni. Ez vélhetően januártól kerül terjesztésre, tehát ilyen formában is növekednek a lehetőségek. Győrffy Balázs képviselő úrnak: a Marcal medrének a tisztítása fontos. Farkas úrnak is jelezném, hogy én nem azt mondtam, hogy hátha lemossa tavaszra, hanem pont azt mondtam, hogy nem szeretnénk, hogy lemossa tavaszra, tehát pont azt szeretnénk, hogy mi eltakarítsuk és megtisztítsuk a medret, hogy ne kerüljön se a Rábába, se a Dunába. De a Marcallal kapcsolatosan én utaltam rá, hogy a Marcal-menti területek milyen hasznosítási lehetőséget kínálnak – most gyakorlatilag semmilyet. Ott látszik, hogy ahol kijött a víz, ott gipszes lerakódás észlelhető. Mi tehát gondolkodunk egy olyanban is – és ezt Varga Géza képviselő úrnak is jelezném -, hogy igen, valóban ezt az innovatív gondolkodásmódot próbáljuk bevinni a rendszerbe. Gondolkodunk egy olyanban, hogy ha valaki megnézi a Marcal medrét egy térképen – most nem akarok poénkodni -, a Marcal szabályozását egy Kalicka nevű úr tervezte meg, vonalzóval egy kalicka van húzva, tehát egyenesen meg van húzva, és a Marcal teljesen egyenesen megy, és abban gondolkodunk, hogy (Gőgös Zoltán: A régit vissza kell állítani!) visszaállítani valamilyen formában azt a vízi világot, azt a vizes élőhelyet, amely most is ott van a Marcal partján, hiszen semmire nem használják azt a területet, ahol nincs most a Marcal, nem lehet. Vannak kisebb mocsarak, lápok, kis csátés, savanyúfüves mély fekvésű területek, amelyek gyakorlatilag semmire nem valók, viszont ha ezt a vizes élőhelyet visszaállítanánk, akár majdnem egy kis Kis-Balaton jellegű terület lenne létrehozható, amit akár kerékpárút kiépítésével látogathatóvá, turisztikai attrakcióvá lehetne tenni. Mert hiszen látjuk azon a lápon, amit én emlegetek, ezen a 72 hektáron, hogy egészen fantasztikus élővilága van. És azt is látjuk, hogy azon a területen, meg ahol érintett a vörösiszappal, iszonyatos tömegben jön például a boglárka és a gyermekláncfű, az úgy hajt, nem tudom, annak valószínűleg jót tett ez a borítás, mert az óriási tömegben jön ki. Az élet tehát ott van, az élni akar. A természet csodákra képes, mondta Farkas úr, én meg azt mondom, hogy főleg ha segítünk is neki egy kicsit. Tehát azt gondolom, hogy itt a talajok helyreállításánál is mindenképpen szükséges némi beavatkozás. Győrffy Balázs úrnak, azt hiszem, az előzőekben felvetett kérdéseire reagáltam, ahogy Varga Géza kérdéseire is. Illetve Varga Géza felvetésére még annyit tennék hozzá, hogy abban is gondolkodunk, továbblépve, hogy például ha megteremtjük ezt az energetikainövény-termesztést, akkor az energianövények vagy a megtermelt energia-alapanyag felhasználásával akár az üvegházi kertészeti termelés fejlesztése irányába is el lehetne gondolkodni. Én Borsod megyei vagyok, elnézést, és nem akarok senkit megbántani, de ha bemegyünk ott egy-két településre, bizony az Felső-Borsodban is elmenne, ahogy kinéz, tehát Ódor úr talán otthon is érezné magát, ha egy kicsit ott körülnézne. (Derültség.) Hogy mondjak egy-két településnevet…, nem mondok inkább, mert valakit esetleg megbántanék. Tehát mindenképpen szükséges, hogy ott valamilyen új lehetőség teremtődjön az emberek számára, és erre utaltam, hogy lehet, hogy úgy kellene ebből kikerülni, hogy egy kicsit jobb helyzetben vagyunk, mint előtte voltunk, olyan gondolkodásmóddal, amit Varga Géza képviselő úr is képvisel, és amit nekünk is javasol. Ez benne van a gondolkodásunkban, tehát természetesen szeretnénk akár… A minisztériumnak az az álláspontja, hogy ha már előállt ezt a helyzet, akkor ezen a rendelkezésre álló területen egy kísérleti energetikai központot, bázist lehetne csinálni, nekem úgy fogalmazott a miniszter úr, hogy gyűrjek magam alá egy kutatóintézetet; de én erre nem készülök, hiszen a tudomány képviselői itt vannak velem, és… (Dr. Németh Tamás: Adok egyet.) Azt mondja a főtitkár úr, hogy ad nekem egyet – köszönöm szépen, majd megbeszéljük. Tehát hogy valami ilyen jellegű kísérleti bázist alakítsunk ki, ahol fel tudjuk építeni akár azt a modul rendszerű energetikai rendszert, hogy kistelepülés, kisváros, mit tudunk ajánlani. Ez benne van az agyunkban, a gondolkodásunkban, csak most először még az iszapot kell elhordani, és utána erről is tudunk beszélni. Pócs János úr hozzászólásában a kommunikációról volt szó. Említettem ezt a rendeletet, amely megjelent, és azt is, hogy valószínűleg azért, hogy valóban ki tudjunk állni, és azt tudjuk mondani, vélhetően ezt a másik rendeletet is meg kell tennünk. Én ezt a miniszter úrnak már javasoltam. A döntés még nem született meg, de úgy gondolom, hogy ez a saját magunk védelme érdekében szükséges. Említette még, hogy milyen lelkierővel rendelkeznek ezek az emberek. Óriásival. Tehát az, aki nekiállt az iszapelöntés után két órával kitakarítani a tojásüzemét, és nekiállt mindenki, közben mentették az embereket és hordták a sebesülteket az érintett résznél magasabban fekvő irodaépületbe, és közben már takarították a tojásüzemet, az fantasztikus lelkierőről tesz tanúbizonyságot mindenki részéről, aki ezen a területen mozgott. Annál inkább érdekes, hogy jön egy multi, és azt mondja neki, hogy a te tojásod meg büdös, mert onnan van. Tehát ezt azért érzékeljük. Érzékeljük, hogy az ottani vállalkozások hátrányos helyzetben vannak a megítélés szempontjából, valóban, a somlói bortól kezdve sok minden tekintetben, amiatt is, hogy nem tudnak bemenni például a partnerek – és itt Gőgös úr hozzászólására térnék vissza -, nem tud bemenni az üzleti partnere, és emiatt panaszkodnak. De a másik oldala pedig az, hogy az egész terület megnyitása azonnal elindítana egy olyan katasztrófaturizmust, ami megakadályozná, hogy ott egyáltalán munkát lehessen végezni, hiszen mindenki kíváncsi lenne arra, hogy ott mi történt, ne legyen kétségünk. Majd erre is sor kerül, de még nem tartunk itt, tehát ezt egyelőre még, úgy gondolom, meg kell akadályozni. Nekem van olyan feladatom is, illetve nem feladatom, hanem saját magam által magam elé tűzött feladat, hogy ha ilyennel jönnek hozzám, hogy a multi nem fogadta el vagy visszaküldte az áruját, azért, mert innen van, én felhívom vagy akár – most éppen – levelet fogok nekik írni, hogy állítsák le magukat, mert ezeknek az embereknek van elég bajuk anélkül is, hogy még itt ilyen problémákkal kelljen megküzdeniük. És nem elég, hogy visszaküldik a szállítmányát, hanem megkötbérezik például, mert azt mondják, hogy megrendelték, de nem jót szállított, mert – és most konkrét esetet mondok – a tojás közötti réskitöltés nem felelt meg nekik. Mert van tojás. Ha nem lenne tojás, nem lenne ilyen baj. Addig, amíg sok tojás van, ez van. Amíg sok a hús, a hentes köszön, mikor kevés, akkor meg a vevő (Derültség.) , tudjuk, ez egy klasszikus helyzet. Úgy áll tehát a dolog, hogy nagy munkát kell itt még a következőkben elvégezni. Ezeket tudnám a felvetésekre elmondani. Ha bárkinek esetleg van még kérdése, akkor tisztelettel állok rendelkezésre.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Továbbadom a szót az előterjesztőknek.

Dr. Németh Tamás (Magyar Tudományos Akadémia)

DR. NÉMETH TAMÁS (Magyar Tudományos Akadémia): Köszönöm szépen. Nagyon sok dologra válaszoltak már. Dobson úr egy másik témát is előhozott, és hadd mondjam el azt is, mert amiről eddig beszéltünk, az zömében a mezőgazdasághoz kapcsolódó dolog volt, de nagyon sok területre terjed ki a tevékenységünk, többek között arra kértek meg bennünket, hogy centiméter pontossággal tudjuk a tározók telítettségét, tudjuk a X/A-nak, ahova teszik az anyagot, hogy meddig lehet tölteni, hány centiméterig, gátvizsgálatok vannak. Tehát itt nagyon komoly egyéb típusú mérések is mennek folyamatosan. A másik, ami fontos – és ezt ne vegyék teljesen viccnek, de egy kicsit az -, hogy úgy néz ki, hogy ahogy csökken a természettudományos képzésünk, amiről az elnök úr, mármint az Akadémia elnöke nagyon sokat beszél, egyre inkább csak a víz tudja a fizikát, tehát egyre kevesebben vannak, akik tudják a fizikát. Itt egy csomó olyan dolog van, amit józanul egyszerűen nem szabadott volna elkövetni. Ha valaki most, még romjaiban megnézi azokat az épületeket, amelyek károsodtak, az érezheti, hogy ott azért gondok voltak már önmagában az építkezésekkel is – egy csomó ilyen terület van. A következő, ami fontos – és itt visszautalok arra, hogy a természet mit tud helyrehozni -, hogy az Akadémia Limnológiai Intézete a vizet nézi, a vízzel foglalkozik, és a Marcalnak azon a szakaszán is, amely szennyeződött, kezd visszatelepülni az élet. Természetesen ez lépcsőzetesen fog történni. De visszautalnék a cianidszennyezésre, amikor azt mondtuk, hogy 30 évig nem lesz a Tiszában élet, és nyáron már tiszavirágzás volt. Tehát azért a természet önmagában is tesz, ott van a boglárka, az egyéb növények. Nagyon sok olyan dolog van, amiben nekünk segítenünk kell, segíteni kell a természetet, segíteni kell a környezetet, segíteni kell a gazdálkodókat, a vadászokat, mindenkit. Ez nagyon fontos. Tartottam a tíz percet, ezért nem mondtam el egy jó pár dolgot. Egy dolgot hadd mondjak, hogy az első megfogalmazás, ami a katasztrófát követő első nap megfogalmazásra került az Akadémia oldaláról, az volt, hogy három olyan dolog van, amiben nem szabad hibázni. Az első a lokalizáció. Tehát megtörtént ez a szerencsétlenség, hihetetlen nagy területet érintett nagyon gyorsan. Néhányan talán még azon csodálkoznak is, hogy a közelebbi területek, tehát ha most a szántókat nézzük, kevésbé szennyeződtek, mint a távolabbiak. Ez is egyszerűen a fizika törvénye, hogy lassult a koncentráció és a tömeg összefüggésében jött a szennyeződés is. Tehát emiatt, amelyek távolabb vannak, úgy néz ki, hogy azok szennyeződtek jobban, és ott voltak azok a területek, amelyek között néhány természetvédelmi érték is volt. A másik az volt, hogy a kiporzás megelőzése, tehát a következő probléma az lett volna, ha a levegőbe jut, és azon keresztül akár a széllel elmegy és a lakosságot is érinti. A harmadik pedig az volt, ami az egészségügyi szűrésre és a lakosságnak az ilyen típusú kezelésére vonatkozott. Ezzel párhuzamosan ez arra is felhívta a figyelmet, hogy amit nagyon régóta mondunk, valószínűleg csak el vannak rejtve a publikációkban és nagyon nehéz megtalálni, de egyszerűen nemcsak Magyarországon, nemcsak ebben a térségben, egyszerűen a megelőzésnek nincs meg az a súlya, nincs meg az, ami feltétlenül szükséges lenne. Annak nincs híre, hogy valami nem történt meg, annak van híre, ha valami bekövetkezett. Tehát ez felhívta a figyelmet arra, hogy a katasztrófavédelemnek is a riasztási rendszerben gondolkodnia kell, és a prevencióra egy kicsit többet kell fordítanunk és gondolnunk, mint eddig gondoltunk. Ez akár odáig elmehet, hogy nem engedünk oda építeni, amiről tudjuk, hogy előbb-utóbb, lehet, hogy 30 évig nem, de 50 éves szakaszban valószínűleg valami történik azokkal az épületekkel. A harmadik, amit mondani szeretnék, az pedig az, hogy természetesen a külföldiek és a civilek be vannak vonva, de bármelyik külföldi, aki eddig jött, az olyan felkészültségű volt, hogy tudta, hogy ő magában nem tud csinálni semmit. Tehát az egy csodavárás. Tehát addig eljutottunk, higgyék el, hogy vannak olyan külföldiek, akinek a főtitkári keretemből fizetem a szállását, mert valaki meghívta a kormányzatból őket, és a végén én fizetem ki a szállást, mert azért mégse lehet tőlük kérni, hogy ha meghívták, ne legyen kifizetve a szállodaszámlájuk. Az más kérdés, hogy olyan helyre tettem el őket, amire szintén van rálátásom, tehát nem teljes árat kellett fizetnem. Tehát nem a Hiltonban szállásoltam el őket, hanem a tihanyi kutatóintézetünkben. De ennek ellenére azért vannak ilyen jellegű dolgok. De még egyszer, hogy ebben az egész nemzetközi kapcsolatrendszerben hihetetlenül korrekt az együttműködés, tehát ezt azért szeretném elmondani, hogy aki magát kutatónak tartja, aki magát ezen a területen el akarja fogadtatni, az tudja, hogy mit szabad mondani és mit nem szabad mondani. Még egy dolog, a felajánlások. Itt szóba került, hogy milyen irányba lehet elmozdulni. A VM viszonylag gyorsan létrehozott egy csapatot, akik a felajánlást befogadták, ez mind keresztülment rajtunk. Ezt szétraktuk olyan szintre, hogy gépfelajánlás, anyagfelajánlás, munkafelajánlás, jövőbeli felajánlás. Ez egészében olyan 2500-3000 közötti szám, megosztva az öt terület között. Ennek körülbelül a fele olyan, amivel nem szabadott volna foglalkozni, de pont amiatt, mert valószínűleg jó szándékból állt a kérdéshez, mindenkinek udvarias választ adtunk. Egy dolgot kötöttem ki, hogy jogosítványa addig van a tudományos tanácsnak, amíg véleményeket mond, és azt mondja, hogy itt van 25 nagyon jó megoldás, és hogy ebből mi fog megtörténni, az annak a kompetenciája, akinek a kezében van. Tehát semmi olyan anyag nem megy tovább tőlünk, amiben bármilyen preferencia lenne, egyszerűen tényleg nagyon sok jó anyag van, nagyon sok jó lehetőség van. Nem szabad ebből az egészből egy olyan falansztert csinálni, hogy ezer hektár erdő, ezer hektár ilyen ültetvény, ezer hektár olyan ültetvény. Ezt nézni is fogják az emberek, itt élni fognak, itt közlekedni fognak. Tehát az, ami elhangzott Varga úrtól, hogy az egészet komplex módon kezelni, most lehetőség van arra, hogy komplex módon lehet ezeket kezelni. Kis erőművek egyébként is vannak már az országban több helyen, tehát már nagyon sok helyen üvegházakat, Pannonhalma, az egész apátság átállt egy bioenergiára, tehát egyszerűen vannak a térségben is jó példák arra, hogy mit lehet csinálni. Itt most annyi fog történni, hogy bizonyos alapanyag van. És még egy dolog, hogy a bioenergiánál, a biomasszánál két probléma szokott lenni. Az egyik, hogy elveszi a területet a mezőgazdasági termeléstől, itt most nem erről beszélünk, a másik pedig, hogy a feleslegben lévő termékkel esetleg mi történik, mert azért ennek gazdaságosnak kell lenni. Ott van az ajkai hőerőmű. Tehát egyszerűen ebben a térségben most tényleg ki lehet alakítani egy olyan komplex elképzelést, egy olyan komplex hasznosítást, amiben én úgy látom, hogy a legkevesebb gondot a farmerok és a gazdálkodók fognak jelenteni. Tehát ők várják, hogy történjen valami, várják, hogy menjünk előre. Én annyi felelősséget ebben felvállalok, hogy én egy kicsit – megmondom őszintén – csúsztattam azokat a dolgokat, amelyekről most beszélgetünk, pont amiatt, hogy butaság ne legyen. Tehát attól féltem, hogy annyira gyorsan fogunk nekiesni a dolgoknak, megvannak a mintavételeink az első pillanattól kezdve. Azon a szántóföldi területen, ahol 8-án a kollégáim 30 centiméteres iszapot találtak, ma 3 centiméter. Tehát egyszerűen az iszapnak a konzisztenciája változott, változtak a körülmények, elveszítette a lúgtartalmát. Tehát itt időfaktor is van. Tehát soha nem szabad elkövetni azt, hogy amikor szükség van valamire, ne lépjük meg, de azt sem szabad elkövetni, hogy valamit sokkal előbb csináljunk meg, míg megértek rá a feltételek. Most úgy néz ki, hogy az őszi időjárás, az eddig elvégzett munkák, ami a katasztrófavédelem oldaláról, a VM oldaláról megtörtént, azok a mintavételezések, amelyekben tényleg szinte országosan mindenki részt vett, biztos alapot adnak arra, hogy nyugodtan, a tél folyamán át lehet gondolni. Azok a munkák, amelyek elkezdődtek, és amelyeket a VM le fog vezényelni, azok fontosak, sürgősek és előkészítő munkák, és tavasszal kezdődik meg bármi ezen a területen. Tehát ennek van egy olyan időtartama is, ami még menet közben felmerül. Ha bármi úgy tűnik, hogy nem jó erre a területre, nem valósítható meg, folyamatos monitoringozás, mintavételezés lesz. És még egy dolog, hogy a későbbiekben természetesen ennek a területnek a folyamatos nyomon követését be kell építeni az elképzelésekbe, és egy olyan monitoring rendszernek a felépítésére ott szükség lesz, ami egyébként az SZVM vagy a VM számára nem újdonság, mert mondjuk ezt a talajinformációs rendszer keretében már húsz éve csináljuk. De ezen a területen sűrűbben és fokozottabban kell odafigyelni. Az a kérdés, ami a nehézfémmel és a civilekkel kapcsolatban hangzott el öntől: gyakorlatilag részt vesznek benne a civilek, tehát pont az a lényeg, ami most elhangzott itt, hogy legyenek meghívva a fórumokra az ottani gazdálkodók, ez mindig megtörténik. Nagyon sok hasznos és jó információ van a civilektől, mert ők élnek ott. Tehát a gazda és a civil, aki a helyszínen van, ezek a szerveződések még több információval rendelkeznek, mint amit én mondtam, hogy nekünk előnyünk van egy külföldi kutatóval szemben, mert itt élünk és adataink vannak, a civilnek, a farmernak pedig az az előnye van velünk szemben, hogy ő pedig ott gazdálkodik, ott él, tehát egy csomó olyan információt tud behozni a rendszerbe, amit mi esetleg nem tudnánk. A nehézfémekkel kapcsolatban pedig az a helyzet, hogy azért legyünk őszinték, ez a terület korábban is beletartozott a piszkos tizenkettőbe. Tehát ez a térség az iparosodás kezdetétől nagyobb terhelésnek volt kitéve, mint mondjuk egy természetvédelmi terület valahol az Alföld középső részén. Tehát Magyarországon is megvoltak azok a fekete pontok, amelyek Európában megvoltak, ami ipari teljesítménnyel együtt volt. Ezt úgy fogalmazta meg az egyik helyszínen élő, hogy a különbség most az, hogy a ’90-es években háromféle por volt: volt a fekete, ami jött az erőműből, volt a vörös, ami jött a timföldgyártásból, és volt az azbeszt, ami jött az üveggyártásból. Amikor nehézfémről beszélünk, az azt jelenti, hogy ez a szennyezéssel érkezett rész kimutatható, nem mutatható ki, a rendszerben hogyan helyezkedik el. És ami szóba került, az, hogy ezek a növények ráadásul még arra is alkalmasak, hogy felveszik az egyébként is a talajban lévő nehézfémeket, az nem baj. De önmagában azokon a területeken, ami bármilyen szinten a termesztésbe vissza tud jönni, statisztikailag igazolható módon a nehézfémekben nagy változások nem történnek. Nem történhetnek egyszerűen. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyuricza Csabának van-e hozzáfűznivalója?

Dr. Gyuricza Csaba (Szent István Egyetem)

DR. GYURICZA CSABA (Szent István Egyetem): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tíz perc állt rendelkezésre, próbáltam tartani, és nagyon sok mindenről nem beszéltem, többek között arról sem, hogy ennek a miniszteri biztos úr által említett kísérleti bázisnak az alapjait már leraktuk. Épp miniszter úr volt az, aki az első növények egyikét elültette Szabó Csaba úrral együtt, és még többen is, ahol mi fás szárú, lágyszárú növényeket egyaránt be fogunk mutatni. Azért itt egy rendkívüli helyzet volt, és alapvetően, amikor mondjuk egy fűzet elültetünk, azt tavasszal kell elültetni. Bennem az fel sem merült, aki odamentem, hogy itt ősszel ültessünk. Ennek ellenére a helyiek kérték, hogy tegyük már meg, hogy elültetünk pár százat. Én úgy neveztem ezt, hogy ez egyszerűen pszichológiai energianövény-termesztés, tehát hogy már most láttassuk, hogy valami visszaköltöztethető arra a területre. És ugyanez az oka egyébként annak is, hogy én rendszeresen mondom azt, hogy a nehézfémeket felveszik ezek a növények, túl azon, hogy nincs a talajban – ezt továbbra is állítom, és mindannyiunk véleménye összecseng ebben a tekintetében -, egy dupla biztosítékot adjunk. Tehát hogyha valakinek esetleg kételye lenne, akkor is ráerősítsünk erre. Ez a látszólagos ellentmondás, amit Szabó Rebeka képviselő asszony nagyon jogosan felvetett, ezért van. A tíz perc miatt szintén nem volt időm arról beszélni, hogy milyen egyéb lehetőségek vannak, csak azt próbáltam kihangsúlyozni, hogy a piaci lehetőségek ebben a pillanatban, hogyha gyorsan akarunk lépni, milyen irányba adottak. Mert azért arra gondolni kell, hogy most itt a tél, itt az ősz, itt a tél, jön a tavasz, és ott van sok száz hektár, amellyel valamit kezdeni kell; itt nem történhet semmi, ott tavasszal el kell kezdeni vetni, telepíteni. És gondolkodhatunk mi egy lágyszárú, évelő növényben, amit mondjuk biogázüzemben kell felhasználni, de nincs még biogázüzem, és nem tudjuk, hogy lesz-e egyáltalán. Én ezért mondom, hogy első körben egy fás szárúra alapozzunk legalább egy részben, egy 100 hektáron, egy 150 hektáron tavasszal, valamit produkálni kell azon a területen, mert ahhoz rögtön rendelkezésre áll a felvevőpiac. Egyébként én is azt mondom, hogy isten őrizz, hogy az egész területet mondjuk fűzzel vagy csak nyárral telepítsük be; diverz módon, sokszínűen kell kialakítani azt a területet is. Győrffy Balázs képviselő úr kérdése vagy felvetése a gépparkkal kapcsolatban teljesen jogos, de ez megoldható, kezelhető máshol is, tehát ez nem egy olyan probléma, amit ne lehetne megoldani. Alapvetően két eszköze van akár az évelő, akár a fás szárú technológiának, ami eltér a szántóföldi növénytermesztéstől: a telepítés, illetve a betakarítás. A telepítést egyszer kell megcsinálni, ahhoz nyilván nem kell gépet vásárolni, máshol sem vásárolnak, azt bérelni szokták a gazdálkodók, mint ahogy a betakarításhoz sem vásárolják meg a gépet, hanem bérlik, ennek is ki van alakítva a rendszere. A technológiába ez egyébként jól beilleszthető. A másik, hogy befektetés. Valóban, ez egy befektetés-beruházásnak minősül – legalább egy tíz évre szóló beruházás. A telepítési költség mondjuk egy fás szárú esetében nagyjából 4-500 ezer forint, az én fejemben meg sem fordulna, hogy azt a gazdálkodó állja. Állítom, hogy a 70-ből vagy a 72-ből egyetlen gazdálkodó nem tudná ezt felvállalni. Rendkívüli helyzet rendkívüli kezelést igényel, nyilván itt is jogszabályi módosítás szükséges ahhoz, hogy bármi elinduljon ezen a területen. Varga Géza képviselő úr megjegyzése a fűtőmű és az alapanyag összekapcsolásáról szólt. Erről beszéltem tulajdonképpen. Ezt lehet akár települési szinten, de lehet akár egy nagyobb lakóközösség szintjén is csinálni. Most épülnek azok a lakóparkok, ahol adja magát, hogy akkor megújuló energiára alapozzuk a hőenergia előállítását. Azt hiszem, nagyjából válaszoltam mindenkinek a kérdésére. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Az LMP kezdeményezte, hogy külső szakértőt is hallgassunk meg. A Házszabály szerint külső szakértő szólási jogának engedélyezéséhez a bizottság többségének a hozzájárulása kell. A Magyar Vidék Szövetsége részéről terjesztett elő a képviselő asszony egy megszólalót, akinek három percben javaslom biztosítani a megszólalási lehetőséget. Aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kérem a Magyar Vidék Szövetség képviselőjét valamelyik közeli mikrofonhoz fáradni.

Dr. Vona Márton (Magyar Vidék Szövetség) hozzászólása

DR. VONA MÁRTON (Magyar Vidék Szövetség): Köszönöm szépen a lehetőséget. Én dr. Vona Márton vagyok a Magyar Vidék Szövetségtől. Igazából nagyon sok minden elhangzott részben a hasznosítással kapcsolatban. Csatlakozva Győrffy Balázs, illetve Varga képviselő úr szavaihoz, az évelő növények, illetve a meglévő technológiák kapcsán én a biogázt nem feltétlenül vetném el mint egy hasznosítható dolgot, főleg úgy, hogy ha energianövényekről beszélünk, és fűzről, tehát fás szárúról, abból sem lesz 2012 előtt semmi. Tehát egy évelővel azért be lehetne fordítani. A másik kérdés a források szempontjából, hogy a KEOP 4.4.0-ban most is rendelkezésre áll európai uniós forrás biogáz-erőművek létrehozására. Tehát ez nem feltétlenül jelentene új forrást vagy újabb terheket a költségvetés számára. Erről csak nagyon röviden: hétfőn tartottunk egy megbeszélést Devecserben, a helyi gazdák részben már megismerték ezt az elképzelésünket, amely egyrészt a biogázról, másrészt egy pirolízisről szól, és utána ennek a hulladékhőjét is lehetne hasznosítani. Ez elég pozitív fogadtatásban részesült. Én szeretném felajánlani a segítségünket, és tényleg nem árulni szeretnénk valamit, tehát nem erről van szó. Tudom, hogy rendkívül sok verzió van, de lehet, hogy talán érdemes lenne egy ilyen frontot is nyitni ebben a megbeszélésben. Végezetül szeretném megköszönni az állami szervek részvételét és munkáját, amellyel ezt a katasztrófát kezelték mind a katasztrófavédelem, mint a Vidékfejlesztési Minisztérium, az MgSZH, valamint a Tudományos Akadémia részéről, azonban úgy gondolom, feltétlenül fontos megemlékezni a vízügyről is, amely önmagában a vízminőség-kárelhárításban rendkívül jelentős beavatkozásokat tett, és az ő hatásukra sem a Duna, sem a Rába nem szennyeződött nehézfémmel, és a pH-ja sem változott meg, ami nemzetközi jelentőségű és érdeklődésre tartott számot. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, külön köszönöm, hogy betartotta az időkeretet.

Elnöki zárszó

Amennyiben nincs további kérdés, észrevétel (Senki nem jelentkezik.) , magam és a bizottság nevében szeretném megköszönni a meghívottaknak, hogy rendelkezésünkre álltak. Szeretném megköszönni azt a jelentős mennyiségű információt, amely naprakészen, a mai napig bezárólag összefoglalta az október 4-e óta eltelt időszakot. Azt szeretném kérni, hogy amennyiben úgy érzik, hogy a bizottságunk bármilyen módon segíteni tud az önök munkájában, akkor keressenek meg bennünket, mi a rendelkezésükre állunk. És gratulálok az eddigi munkájukhoz. Köszönöm szépen a megjelenésüket. Az első napirendi pontot lezárom. (A napirendi ponthoz érkezett vendégek elhagyják az üléstermet. – Zaj.) A bizottság tagjai részére szeretném jelezni, hogy nem tartunk szünetet, menetből támadjuk meg a következő néhány napirendi pontot.

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló T/1498. számú törvényjavaslat

A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

A soron következő napirendi pont a 2011-es költségvetéshez benyújtott, a bizottság tárgykörébe tartozó módosító indítványok megtárgyalása. Kérem szépen a kormány részéről ehhez a napirendi ponthoz érkezőket, hogy foglalják el a helyüket. (Megtörténik.) Köszöntöm a kormány képviselőit. Mivel többen is helyet foglalnak az asztalnál, kérem, hogy amelyikük megszólal az adott indítvány véleményezésekor, legyen szíves bemutatkozni, jelezni, hogy kit képvisel melyik minisztériumból. A bizottságunk részére a titkárság legyűjtötte azokat a módosító indítványokat, amelyek a bizottság tárgykörébe tartoznak. Szeretném kérni a képviselőket, hogy aki olyan indítványt is szeretne megvitatni a bizottsággal, amely nem tartozik az itt legyűjtöttek körébe, azt külön jelezze, miután végeztünk a bizottság tárgykörébe tartozó módosító indítványokkal. Nem tudom, hogy a kormány képviselőinek is rendelkezésre áll-e ez a szűkített legyűjtés, mert e szerint a tervezet szerint fogunk haladni. (Dr. Csuka Mária: Igen, megkaptuk, köszönjük.) Köszönöm szépen. Ebben a tervezetben az első módosító indítvány a 4. számú, amely Mesterházy Attila és képviselőtársai indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Üdvözlöm a bizottságot és az elnök urat. Csuka Mária vagyok az NGM költségvetési államtitkárságáról. A kormány álláspontja a 4. ajánlási pont kapcsán az, hogy nem, tehát nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 támogató szavazat van. Nem kapta meg az egyharmadot sem. Az 5-ös indítvány Mesterházy Attila képviselő úré. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 6-os indítvány Mesterházy Attila indítványa. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Amennyiben kérdés, észrevétel nincs, ki az, aki támogatja? Kérem, szavazzunk! (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 7-es indítvány. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Amennyiben kérdés, észrevétel nincs, szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem látok ilyet. Egyharmadot sem kapott. A 16-os indítvány Szabó Rebeka indítványa. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Nagyon röviden. A módosító arról szól, hogy szeretnénk, ha a parlagfű elleni védekezésre fordított 1 százalékból bejövő előirányzatot nem lehetne utólag átcsoportosítani, vagyis más költségvetési címre felhasználni, csak akkor, ha ehhez az Országgyűlés is hozzájárul. Tehát szeretnénk ezt kivenni kizárólag a minisztérium hatásköre alól, mert azt gondoljuk, hogy amit az 1 százalékra és ilyen fontos célra adtak az emberek, jó lenne, ha efölött az Országgyűlés dönthetne. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 7 igen. Tehát egyharmadot kapott. A 18-as indítvány. Kormány?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Ez ugyanerről szól.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Akkor szavazhatunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) Ez szintén 7, tehát egyharmadot kapott. A 25-ös Bertha Szilvia és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ez a vörösiszap-katasztrófa beemelése az 1 százalékba, nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Gőgös Zoltánnak adok szót.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Bocsánat, én úgy tudom, hogy egyébként ez amúgy is van, a megalapozó törvényekbe be lett írva egy h) pont, ami a Katasztrófa Alapra adna 1 százalékot.

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, de ez nem a Katasztrófa Alap, és ez ott a civilek közéletbe emelése, tehát az első 1 százalékra. A salátáról beszélünk, tehát ez más típusú. Az az egyházaknak felajánlható második 1 százalékból eddig volt egy, kettő, minden évben különböző jogcímek vannak, most a parlagfű van és a Nemzeti Tehetség Program, és ebbe kívánták a vörösiszap-katasztrófa kárelhárítását beemelni, és ezt nem támogatja a kormány.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja Bertha Szilvia és képviselőtársai indítványát? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott. A 26-os indítvány Jávor Benedeké. Kormány?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ez a fenntartható erdőgazdaság beemelése az 1 százalékba. Ezt sem támogatja a kormány.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, és egyharmadot sem kapott. A 27-es indítvány Harrach Péter indítványa. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ez kivenné a parlagfűmentes feladatokat az 1 százalékból. Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Egyharmadot kapott, de kisebbség. Nálam a 318-as indítvány következik, Mesterházy Attila képviselőtársunké. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 319-es Oláh Lajos képviselő úr indítványa.

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott. Ez összefüggött a 735-ös indítvánnyal. A 320-as indítvány Gúr Nándor és képviselőtársai indítványa, amely összefügg a 763-assal.

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen. Egyharmadot sem kapott. Varga Géza képviselőtársunk indítványa következik, amely összefügg a 97., 367., 374., 382., 383., 387., 393., 1011., 1013. és 1015. számú indítvánnyal. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Varga Géza!

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Talán csak annyi kommentár, hogy a módosítás nem tette lehetővé, hogy a részletekre kitérjek, emögött a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés feladatainak az ellátását akartuk megerősíteni ezzel az összeggel, valamint ami a mai témánk volt, a GMO kérdése, ami most egy nagyobb ellenőrzést kíván, és fog róni az MGSZH-ra. Erre irányult a javaslatunk. Tehát én kérném a tisztelt bizottság tagjait, hogy ezt támogassák, hiszen egy órával ezelőtt ez prioritásként hangzott el. De én megértem a kormány álláspontját, hogy nem lehetett ebből egyértelműen tudni, hogy akkor miért akarnánk megerősíteni az MGSZH költségvetését. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) A kormány képviselőjének adok szót.

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Azt tenném hozzá, hogy nem a célokkal van a probléma több esetben, hanem amit elnök úr is felsorolt a kapcsolódóknál, mindegyiknek a Nemzeti Földalap haszonbérleti díja öt és félszeres emelése lenne a forrása, és ezt a forrást nem tudjuk elfogadni, mert nem tudunk ekkora emelést elképzelni 2011-re a Földalap haszonbérleti szerződései keretében. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen, ezt a vitát már egy tévébeszélgetésen lefolytattuk, amelyben az irreálisan alacsony földbérleti díjak emelésének mindenféleképpen be kell következni, de ez egy jogi procedúra nélkül nem történhet meg. Tehát nyilvánvaló, hogy 2011 lesz az az év, amikor talán stabilizálni tudjuk és meg tudjuk valósítani az elképzelésünket. Ennek következtében a 2012-es költségvetésben lehet forrásként számolni az így megemelkedett bérleti díjakkal. Ha jól értem, ez van emögött. Varga Gézának adok szót.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Nem akarom én sem a tévé előtt zajlott vitánkat megismételni, de azért amikor a kormány a multikat, a bankokat hirtelen meg tudta adóztatni, azt gondolom, hogy ez túl sokat szerepelt a kormányprogramban, a választási programban, hogy akkor most a multinacionális cégek vagy akár a részvénytársaságoknak, korporációknak az indokolatlanul alacsony bérleti díját miért ne tudnánk ugyanilyen gyors ütemben megnövelni? Ezzel nem értünk egyet.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen, értjük. Azért, mert van egy jogviszony, ami eléggé megköti. (Varga Géza: Ez a bankoknál is fennáll.) Nem, bocsánat. Nem akarok parttalan vitába folyni. A kormányzatnak és a parlamentnek az adózási törvénykezésben felhatalmazása van, hogy ő hogyan gondolja az adózás mértékét, és kire terjeszti ki. De egy élő polgári jogi szerződésnél sokkal kötöttebb a mozgástere mindenkinek, nemcsak a kormánynak, hanem mindenkinek. Tehát itt ez a probléma. Eltérő a vita a jelenlegi előterjesztéstől, ezért térjünk vissza az előterjesztésre. Ha további kérdés, észrevétel nincs, akkor szavazzunk róla! Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja Varga Géza 321-es indítványát. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 7. Tehát egyharmadot kapott, de kisebbség. A 322-es Szabó Erika képviselőtársunk javaslata. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 323-as indítvány Jávor Benedek indítványa. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Nagyon röviden csak annyi, hogy mi szeretnénk megerősíteni általában a különböző hatóságokat, ellenőrző, környezetvédelmi rendszerbiztonsági hatóságokat, az Élelmiszerbiztonsági Hivatalt. (Gőgös Zoltán: Csak az nem hatóság!) Igen, értem, általánosságban fogalmaztam, mindenesetre itt erről van szó, hogy a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal költségvetését szeretnénk megnövelni.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ehhez az indítványhoz kapcsolódik a 333-as, 356-os, 357-es és a 977-es indítvány is. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 324-es Mesterházy Attila képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 325-ös Oláh Lajos képviselőtársunk indítványa.

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Úgy látom, egy kis megjegyzés is van a házszabályszerűségére. A 362-es indítvány kapcsolódik ehhez az indítványhoz. Kérdés, észrevétel Oláh Lajos képviselőtársunk indítványához? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 326-os Oláh Lajos képviselőtársunk indítványa, amely kapcsolódik a 331-es indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 327-es Oláh Lajos képviselőtársunké, amely kapcsolódik a 370-es indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 328-as indítvány Szabó Erika képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 329. pont Magyar Zoltán képviselőtársunk javaslata, amely kapcsolódik a 126-os indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Magyar Zoltánnak adok szót.

Magyar Zoltán (Jobbik) MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót. Csak indoklást szeretnék kérni, mert azért ez egy fontos, hangsúlyos téma volt szintén a különböző kormánypárti megszólalásokban.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A céllal – mint ahogy az előbb is említettem – sok esetben egyet lehet érteni, viszont a plusz 120,5 millió forintnak, amellyel az Állami Ménesgazdaság költségvetése megemelkedne, a forrása az önkormányzati fejezetben a 4-es metró büdzséje, amiből elvenni nem lehet, mert akkor a projekt befejezése kerül veszélybe.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja a 329-es indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott. A 330-as indítvány Magyar Zoltán indítványa, amely kapcsolódik a 127-es javaslathoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott. A 331-es indítvány Oláh Lajos javaslata, amely kapcsolódik a 326-ashoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, és egyharmadot sem kapott. A 332-es Jávor Benedek és Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a 363-as és a 979-es javaslathoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Egyrészt egy rövid indoklást szeretnék, másrészt mondanám, hogy itt mi a nemzeti parki igazgatóságok támogatását szeretnénk növelni. Egyébként szeretném elmondani, amit az előbb nem mondtam, hogy az összes módosító javaslatunknak megvan a fedezete…

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ennek örülünk…

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): …, mi ugyanis olyan költségvetési módosítókat nyújtottunk be, ahol a bevételeket is megnöveltük különböző ökológiai adókkal, környezetterhelést okozó tevékenységek adójával. (Farkas Sándor: Kösz! – Derültség.) Csak azt akarom mondani, hogy nem nyakló nélkül költekeztünk, hanem a saját magunk által javasolt bevétel egy kisebb részét költöttük el, és a maradékot a tartalékba csoportosítottuk. Tehát mi bevételt termeltünk. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ezt még azért nevezzük csak számlapénznek (Közbeszólások. – Derültség.) , tehát az ilyen forrásokat még ne vegyük készpénznek! Értjük egyébként a logikáját. Különben házszabályellenes lett volna, ha nem indítványoznak hozzá forrásoldalt. Nem tudom, a kormány képviselőjének van-e reagálása erre a felvetésre.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, az a reagálás, hogy ennek a 332-es módosítónak a forrása a környezetterhelési díj megemelése, és jelenleg nincs a kormány tervei között, hogy ezt a típusú elvonást ilyen módon tovább működtesse. Egy komplex, a környezettel kapcsolatos, mint a termékdíj, a környezetterhelési díj és a zöldadórendszer is benne foglaltatik, ezzel szeretnénk jövőre ezt a bizonyos elvonási részt jól megalapozottan, törvényekkel beágyazva és az érintettekkel letárgyalva megindítani. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 333-as Jávor Benedek képviselőtársunk indítványa, amely kapcsolódik a 323., a 356., a 357. és a 977-es indítványhoz. A kormány?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Ez a hatóságok megerősítéséről szól.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A környezetterhelési díj terhére.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Igen. Amit az előbb mondtam.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 334-es Magyar Zoltán indítványa, amely kapcsolódik a 125-ös indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Magyar Zoltán!

Magyar Zoltán (Jobbik) MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm. Tényleg csak egy gondolat. Itt ma a vörösiszap-katasztrófa kapcsán többször is elhangzott, hogy a vízügynek milyen fontos szerepe volt, és milyen hatékonyan tudta segíteni a munkát. Ezzel szeretném megindokolni, hogy ez a helyzet továbbra is fennállhasson, hogy a vízügy képes legyen ezeket a dolgokat is ellátni, ahhoz szükség lenne erre a pluszforrásra. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott. A 335-ös Font Sándor és képviselőtársai indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk, és a hozzá kapcsolódó módosítókat sem. Abból az okból alakult ez így, hogy a bevételi lába a földeladásokból származó pluszbevétel lenne, ez a 850 millió, ami különböző helyekre fel lett osztva, ahogy majd azt meg fogjuk találni tovább az ajánlásban. A kormány ma megtárgyalta a módosítókkal kapcsolatos előterjesztést, és ez a javaslat a lába miatt, tehát a bevételi oldala miatt nem szerepel a támogatottak között. Amúgy hogyha a vidékfejlesztési tárca megfelelő forrást talál a büdzséjén belül, akkor a módosító javaslat támogatható lenne. Tehát most ebben a körben így nem, kizárólag a bevételi lába miatt. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A bizottságnak ennek ellenére támogatásra javaslom. Ez a kutatóintézetek, génmegőrzés és az osztatlan közös földterületek kiosztására való további támogatást irányozza elő valóban a földterületek eladásából, ugyanis az a véleményünk, hogy rengeteg olyan kis hektárú föld került a magyar állam tulajdonában a “Földért életjáraték” program keretében, amellyel stratégiai földkezelést nem lehet végeznie a Nemzeti Földalapnak. Ennek a legérthetőbb helye a szomszédos helyben élő gazdáknál lenne, azaz azonnal fel kell ajánlani ezeket eladásra. Erre gondoltunk, ez a másik szándékunk is, ahogy jeleztük, hogy az úgynevezett zsebkendőnyi parcellákat nincs értelme megtartania a magyar államnak, és a legnagyobb szükségük rá a földterülettel szomszédos és helyben lakó gazdálkodóknak lenne, erre gondoltunk. Ezt a vitát természetesen még majd lefolytatjuk. Én ennek ellenére javaslom a bizottságnak ennek a támogatását, hiszen majd még a parlament dönthet a módosító indítvány későbbi sorsáról.

(Jelzésre:) Varga Gézának adok szót.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Csak egy mondat. Mi ezt nem fogjuk támogatni, ugyanazzal az indokkal, amit a kormánytól, az előterjesztőtől hallottunk, azért, mert mi az NFA földjének az értékesítésével egyáltalán nem értünk egyet, inkább vásárolnia kellene. Csak hogy nehogy ellentmondás legyen, mert a célokkal viszont mi is maximálisan egyetértünk, de a forráselvonással nem.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Csak jelzem, hogy azt a vitát majd le kell folytatnunk, hogy mit csináljon a Nemzeti Földalap egy falu közigazgatási határán található egyhektáros, félhektáros, kéthektáros területekkel. Ebből képtelenség földkoncepciót kialakítani ilyen zsebkendőnyi területekkel. Ennek a legjobb helye a helyben lakó gazdáknál van.

(Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Mi ezt a Font Sándor által említett megkötésekkel támogatni tudjuk, és csak azért szólaltam fel, mert szerettem volna jelezni, hogy nekünk van egy nagyon hasonló módosító javaslatunk hasonló célokkal, de arra megvan a fedezet az általunk javasolt enyhe adóemelésekből. Köszönöm. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: De azt mi nem támogatjuk!)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Aki támogatja a 335-ös indítványt, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez a többség. A 336-os Garai István képviselőtársunk javaslata, amely kapcsolódik a 139-es indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. Gőgös Zoltán és Pál Béla képviselőtársunk 337-es indítványa következik, amely kapcsolódik a 146-os indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott. A 338-as Samu Tamás Gergő képviselőtársunk javaslata, amely kapcsolódik a 963-as indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 339-es Szilágyi László képviselőtársunk javaslata, amely kapcsolódik a 354-es, a 359-es és a 976-os indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 340-es Lukács Zoltán indítványa, amely kapcsolódik a 180-as indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 341-es Oláh Lajos képviselőtársunk javaslata, amely kapcsolódik a 262-es indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 342-es indítvány Gúr Nándor és képviselőtársa indítványa, amely kapcsolódik a 463-as indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott. A 343-as Gúr Nándor és képviselőtársa indítványa, kapcsolódik a 464-es indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla, Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 344-es, Gúr Nándor képviselőtársával együtt kezdeményezte ezt az indítványt, kapcsolódik a 461-eshez. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 345-ös, Gúr Nándor és képviselőtársa tett indítványt, a 465-ös indítványhoz kapcsolódik. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 346-os indítvány Gúr Nándor és képviselőtársa indítványa, kapcsolódik a 460-as indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 347-es indítvány, Gúr Nándor és képviselőtársa indítványa, kapcsolódik a 466-os indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 348-as indítvány, Gúr Nándor és Varga László indítványa, kapcsolódik a 462-es indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 349-es indítvány Gúr Nándor és képviselőtársa indítványa, kapcsolódik a 467-es indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 350-es indítvány, Gúr Nándor képviselőtársával nyújtotta be, kapcsolódik a 468-ashoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 igen. Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 351-es indítványa Jávor Benedek képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja, ez egy pontosító módosítás az előirányzat megnevezésére.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Ha csak pontosító, akkor tulajdonképpen miért nem támogatják?

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Nem jól pontosít.

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Azért, mert leszűkíti a lehetőséget, mert ha most beemeljük azt, hogy környezeti monitoring működtetése, akkor az egyéb feladatokat háttérbe nyomjuk. Amúgy is benne van ez a szigetközi feladatok között, tehát ez lesz a topos feladat, és a többire nem jut. Tehát ezért nem akartuk leszűkíteni, nem javasoljuk leszűkíteni.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 352-es Baráth Zsolt képviselőtársunk indítványa, kapcsolódik a 248-ashoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 353-as Mesterházy Attila képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 354-es Szilágyi László indítványa, amely kapcsolódik a 339., 359., 976-os indítványokhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Csak röviden szeretnék indoklást kérni, illetve azt szeretném mondani, hogy mi elég fontosnak tartanánk, ha a hulladékkezelési és -gazdálkodási feladatokra egy kicsivel több pénz juthatna.

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): A cél itt is támogatandó lehetne, ha nem a környezetterhelési díj emelése lenne a forrása a plusz előirányzatnak. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel a továbbiakban van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 355-ös Bödecs Barna képviselőtársunk indítványa, kapcsolódik a 358., 384., 385., 386-os indítványokhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 356-os Jávor Benedek képviselőtársunk indítványa, kapcsolódik a 323., 333., 357., 977-es indítványokhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Szerintem jó lenne, pláne itt a vörösiszap-katasztrófa miatt is, ha megnövelnénk az Országos Környezeti Kármentesítési Program költségvetését. Erről szól ez a javaslat.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A vészhelyzeteket külön alapból szoktuk kezelni. A kormány reflektál erre a felvetésre.

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Csak annyit, hogy egyetértek és támogatom elnök úr hozzászólását, a vészhelyzeteket külön finanszírozzuk, az Országos Környezeti Kármentesítő Program a régi típusú károk feltérképezése és azoknak a helyreállítása.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Ezzel tökéletesen tisztában vagyok. Azért utaltam a vörösiszap-katasztrófára, ugyanis ha a hasonló időzített bombákat felszámolná Magyarország, akkor sokkal kisebb esély lenne arra, hogy hasonló katasztrófák bekövetkezzenek. Pont ez lenne a lényeg, hogy ne utólag kelljen az embereket ért tragédiákat elhárítani, hanem hogy ezeket megelőzzük, és az erre előirányzott 139,7 millió forint szerintem tragikusan kevés. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen. Ha képviselőtársunk figyelte a közhíri eseményeket, akkor a kormány elkezdte az úgynevezett, ön által is nevesített időzített bombáknak az egész részletes feltárását, és bizony, ennek megteremtette a pénzügyi alapját is. Szintén nem ebből a programra nyújtott összegből fogja ezt finanszírozni. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. 357-es, Jávor Benedek képviselőtársunk indítványa, amely kapcsolódik a 323., 333., 356. és 977-es indítványokhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 358-as Bödecs Barna indítványa, amely kapcsolódik a 355., 384., 385. és 386-os indítványokhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 359-es Szilágyi László képviselőtársunk indítványa, kapcsolódik a 339., 354., 976-os indítványokhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 360-as indítvány Oláh Lajos indítványa, amely kapcsolódik a 610-es indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 361-es Oláh Lajos indítványa, amely kapcsolódik a 261-es indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 362-es Oláh Lajos indítványa, kapcsolódik a 325-ös indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott. A 363-as Jávor Benedek és képviselőtársai indítványa, amely kapcsolódik a 332., 979-es indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Indoklást szeretnék kérni, illetve szeretném elmondani, hogy súlyos problémák vannak, hogy a Natura 2000 korlátozásokat nem kompenzálják, főleg az erdők esetében, és ugyan tudjuk, hogy ezt különböző európai uniós támogatásokon keresztül kellene megvalósítani, de arra gondoltunk, hogy talán – mivel évek óta nem megoldott ez a helyzet – jó lenne erre egy külön költségvetési sor, és erre előirányozni némi összeget. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A kormány képviselőjének adok szót.

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): A véleményünk ugyanaz ezzel kapcsolatban, hogy maga a cél támogatandó lenne, ha nem a környezetterhelési díj növelése és az egyéb adójellegű bevételek növelése lenne a forrása, illetve az, hogy uniós támogatásokból lehet ezeket a kompenzációkat megvalósítani, az valóban igaz. Azt kell áttekinteni, hogy gyorsabban kerüljenek a Natura 2000 földterületet használókhoz ezek az uniós pénzek.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 364-es Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a 378., 381., 391., 975-ös indítványhoz. A kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Szerintem fontos lenne az agrárképzésben a tanüzemek támogatását megemelni, és ha jól látom az összefüggéseket, bár egy kicsit elvesztem a bizottsági ajánlási számok között, akkor tulajdonképpen ezzel együtt van az is, amit az előbb Font Sándor is javasolt, mert azt hiszem, ez együtt volt a génmegőrzési intézmények alapjának megemelésével is. Nem tudom, hogy akkor arról most külön szavazunk, vagy ez itt van-e. Mindenesetre ez az a módosítócsomag, úgyhogy kérem, hogy ezt támogassák.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot viszont kapott. A 365-öst már megtárgyaltuk a 335-ös indítványnál. A 366-os Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a 372-es javaslathoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Csak hangsúlyozni szeretném, hogy a tanyaprogramra szeretnénk több pénzt adni, mert azt gondoljuk, hogy az egy nagyon fontos cél. És szeretném megkérdezni, hogy miért nem támogatják.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A tanyaprogram idén, 2011-ben kerül be a költségvetésbe mint vadonatúj cél, tehát ezt a bizonyos feladatot a kormány támogatja 1 milliárd forint összegben. Ennek a megemelése első évben, mi úgy gondoljuk, nem megalapozott, illetve a forrásoldal sem biztosított, mert a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számítógépes rendszeréből venné el azt a forrást, amivel itt megemelné a tanyaprogramot, ami viszont több mint 226 milliárd uniós pénznek a gazdákhoz való áramlását segíti elő.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Van-e kérdés? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Elnézést kérek, de csak azért szeretném mondani ezt a számítógépes rendszert, mert így félreérthető. Itt arról van szó, hogy tavaly 3 milliárdot kapott ennek a rendszernek a fejlesztésére az MVH, idén 2 milliárdot, és mi azt gondoljuk, hogy egy információs auditra volna szükség, addig pedig csak a fenntartást kellene finanszírozni, a rendszer fejlesztését nem, mert súlyos problémák vannak vele. Ezért tartottam indokoltnak ennek az 500 milliónak az elvételét. Arról nem beszélve, hogy vannak más hasonló rendszerek ilyen hivatalokban, kormányzati hivatalokban, amelyeknek a fejlesztése abszolút nem kerül évente ennyibe. Tehát ezt mi indokolatlannak tartjuk. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 367-es Varga Géza indítványa, amely összefügg a 97-es, a 321-es…, bocsánat, a 97-essel? Akkor nem szavaztunk már erről?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): De.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Elnézést, mert így sajnos nincs legyűjtve, hogy melyikről szavaztunk már. (Közbeszólások.)

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem, erről nem szavaztak. A 97-es az ajánlási pont. …De a 321-esnél már tárgyaltunk róla.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A 321-esnél tárgyaltunk erről – átlépjük. A 368-as Z. Kárpát Dániel indítványa, amely összefügg a 868. és a 952. ponttal. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 369-es Magyar Zoltán képviselőtársunk javaslata, amely összefügg a 124-es indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 370-es Oláh Lajos képviselőtársunk indítványa, amely kapcsolódik a 327-eshez. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 371-es indítvány Mesterházy Attila javaslata. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 372-es Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a 366-oshoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk. Ezt már tárgyaltuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ez volt az ellenlába…

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, ez az ellenlába volt.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Elnézést kérek! Átugorjuk, nem szavazunk róla, mert már megtettük. A 373-as Mesterházy Attila indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A következő Varga Géza-féle indítványt már megbeszéltük. Font Sándor indítványát is megbeszéltük, tartok tőle…, ugye?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Csak itt nincs itt külön a többi képviselőtársam is, ezért pontosítani szeretném, elnézést. Igen, így van, az osztatlan közösnél döntöttünk róla.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Mesterházy Attila képviselőtársunk indítványára térünk rá, a 376-os indítványra. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 377-es Varga Géza indítványa, amely szintén egy kisebb számú indítványhoz kapcsolódik, és könnyen lehet, hogy már ezt is tárgyaltuk, mert látok itt egy 306-os számot.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ezt még nem.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Nem? Akkor: az indítvány kapcsolódik a 306-os, a 389-es és a 392-es indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Varga Géza!

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Lehet, hogy költői a kérdés, de szeretném megkérdezni a kormány tisztelt képviselőjét, hogy van-e egyáltalán olyan jogcím, amit elfogadnának. Mert itt mindegy, hogy kormánypárti vagy ellenzéki a javaslat, tehát egy kicsit olyan, hogy minden borsót a falra hánytunk. Tehát létezik-e egyáltalán olyan jogcím, aminél a kormány el tud képzelni átcsoportosítást?

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Leleményes képviselőnek kell lenni ellenzéki padsorból, az biztos. (Derültség.) Mi a kormány álláspontja, vagyis van-e véleménye az elhangzottakhoz?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Vannak olyan előirányzatok, amelyek tárcán belüli átcsoportosításokat fogalmaznak meg, azokat támogatjuk. De például ennek a bizonyos 850 millió forintos javaslatnak, amit Font Sándor és képviselőtársai adtak be, sem az a problémája, hogy nem jó, hanem az, hogy a lába nem jó. Tehát hogyha mondjuk az agrárágazat valamelyik előirányzatáról vett volna el pénzt, amibe az agrárágazat, tehát a VM beleegyezik, akkor azt bőven támogatnánk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja Varga Géza indítványát? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 378-as Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a…

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Megtárgyaltuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ezt már megtárgyaltuk. Font Sándor indítványát is megtárgyaltuk szerintem.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ezt is.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Szávay István javaslatát viszont még nem tárgyaltuk meg.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Szávay István 380-as indítványa következik, amely kapcsolódik a 307-eshez. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Csak arról kérdezem a kormányt, hogy az így beterjesztett összeggel elégségesnek látják-e a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának működését, csak egy megerősítést szeretnék erről hallani.

PETYKÓ ADRIENN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Petykó Adrienn vagyok a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési és gazdálkodási főosztályáról. Ahogy azt Csuka Máriáék is említették az előbb, a 850 millió forintot nem támogatja a kormány. Ez számunkra is egy nagyon friss információ sajnos. Folyamatban van a belső átcsoportosítás felülvizsgálata, és azoknak a lehetőségeknek a feltérképezése, amelyekkel az NGM, illetve a kormány majd egyet fog érteni. Ez is egy ilyen terület.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Mármint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a finanszírozása.

PETYKÓ ADRIENN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, igen, pontosan.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Értem. Ehhez az indítványhoz van-e kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott. A 381-es Szabó Rebeka indítványa, amely kapcsolódik a 364-es, a 378-as, a 391-es és a 975-ös indítványhoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Erre a módosítóra különösen szeretném felhívni kedves képviselőtársaim figyelmét, ugyanis az utóbbi napokban az általános vitában elmondtam, hogy nagyon fontosnak tartanánk a helyi piacok fejlesztését és az alternatív értékesítési láncokkal a közvetlen értékesítés különböző módjainak a kidolgozását, támogatását. De a módosító javaslat indoklásában részletesen leírtam, hogy mire gondolok, milyen réspiacokra lehetne itt betörni, hogyan lehetne támogatni a gazdálkodókat. Én azt gondolom, hogy ez egy annyira fontos cél, ráadásul összhangban van a kormány szándékaival, legalábbis azokkal, amelyeket kommunikál, hogy én azt gondolom, ezt jó lenne legalább annyira támogatni, hogy a részletes vitában megbeszélhessük a további részleteket ezzel kapcsolatban, mert azt gondolom, hogy ez nagyon fontos lehet mindannyiunknak. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott. Úgy látom, hogy a következő Varga Géza-, Varga Géza-, Bödecs Barna-indítványokat már tárgyaltuk, segítséget kérek, ha rosszul látom. (Senki nem jelentkezik.) Mind a két Bödecs Barna-indítványt tárgyaltuk, sőt mind a hármat, a 386-ost is. Szerintem a 387-est is tárgyaltuk. A 388-asnál tartunk szerintem. (Dr. Csuka Mária: Azt nem.) Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám indítványa ez, amely kapcsolódik a 142-eshez. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Gőgös Zoltán: Akkor nem lesz top-up. Csak jelzem, hogy miről szavazunk. Akkor nem lesz elég a top-up.) Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Gőgös Zoltán megjegyzése nem lesz elég a top-up címmel hangzott el. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot kapott. A 389-es Varga Géza indítványa… (Varga Géza: Elnök úr, ezt már tárgyaltuk, de van egy kérdésem.)

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ezt már tárgyaltuk, a rendkívüli kormányzati kiadások volt a forrása.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Erről döntöttünk, Géza, ennél nem adhatok szót. (Varga Géza: Kérdésre sem?) Ehhez az indítványhoz már fikciós a kérdés. A 399-es ugyanaz – Gőgös Zoltánt kérdezem -, ami az előbbi volt?

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Nem.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Nem? Új? Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám indítványa következik, amely kapcsolódik a 141-eshez. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott. Tartok tőle, hogy a 391-est már tárgyaltuk, mert a 364-es indítványnál már voltunk. … Bocsánat, Szabó Rebeka indítványa a 391-es. Ezt már tárgyaltuk? (Közbeszólások: Igen.) Bocsánat, hogy így kérdezem, de sűrűsödnek a vége felé ezek… A 364-esnél tárgyaltuk, így van, tehát átlépünk rajta. A 392-es Varga Géza-indítványt szintén tárgyaltuk. A következőt is tárgyaltuk. Mesterházy Attila 394-es indítványánál tartunk. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 395-ös Mesterházy Attila indítvány. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A 396-os indítványról még nem tárgyaltunk. Ez Varga Géza indítványa, amely kapcsolódik a 397-es, a 398-as és a 399-es javaslathoz. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Varga Gézának adok szót.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Indoklást kérek. Itt a tengelyek közötti átcsoportosítás volt a javaslatunk, és megint csak a kormányprogramhoz próbáltunk illeszkedni ezzel. Ez az átcsoportosítás lehetőséget adna arra, hogy a vidékfejlesztési célokra több pénzt tudjunk adni, és kevésbé mondjuk az agrárholdingok megerősítésére. Erre irányult ez a javaslat. Egyébként is a tervezett költségek a költségvetésben magasabbak, mint a tavalyi éviek, tehát egyszerűen ez ellene megy a kormány minden eddigi kommunikációjával, a kormányprogrammal, a prioritásokkal, a tőkéstársaságokról hangoztatott szólamokkal és egyebekkel. Mi az indoka annak, hogy ezt nem támogatják?

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Megadom a szót a kormány képviselőjének.

PETYKÓ ADRIENN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Akkor erre reagálnék. Az MVH-val folyamatos egyeztetések voltak, hogy mekkora forrás szükséges az uniós források maximális kihasználtsága érdekében. Ezért nem támogattuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Megjegyzem, hogy a lábak közötti átcsoportosítás nem olyan egyszerű, ehhez az előző kormány 2006-ban benyújtott az Unióhoz egy… (Gőgös Zoltán: De az kifizetésnek a lába!) …egy leosztást, és ez a magyar lába ennek, tehát… (Gőgös Zoltán: A kifizetésnek.) Tehát egyszerűen nem lehet átpakolgatni az Unióval való egyeztetés nélkül. (Varga Géza: Ezt felül lehet bírálni.) Ez az én véleményem. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 400-as indítvány Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 401-es Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Csak röviden. Én értem, hogy a kormány semmiféle környezeti jellegű bírságnövelést nem támogat, csak itt is szerettem volna hangot adni annak, hogy én ezt nagyon aggályosnak tartom. A betervezett 50 millió forint légszennyezési bírságra szerintünk rendkívül kevés, és azt gondoljuk, hogy nagyon súlyosan alultervezték ezeket a jellegű bírságokat. Csak ennyit akartam mondani. (Gőgös Zoltán: Ettől lehet több! – Közbeszólás: Ez a minimum.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A 401-es indítványnál tartunk. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 402-es Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 403-as Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 404-es Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Elnézést, csak muszáj felhívnom a figyelmüket arra, hogy ez az – idézem – “büntetni akar”… Itt nem erről van szó. Arról van szó, hogy ha valamilyen tevékenységnek elejét akarjuk venni, akkor célszerű arra bírságot… Ha valaki átmegy a piroson, akkor bírságot fizet – ez van. Én azt gondolom, hogy veszélyes hulladékért, környezetszennyezésért ugyanolyan jogos bírságot kivetni, mint mondjuk a közlekedési szabálysértésekért vagy egyéb szabálysértésekért. Hogyha meg akarjuk őrizni a környezeti erőforrásainkat, akkor ez egy nagyon fontos cél – arról nem beszélve, hogy utána szerintünk ezeket a bírságokat pontosan a kármentesítésre kell felhasználni. Én tehát eléggé – hogy is mondjam? – …, szóval nem tartom nagyon logikusnak azt az érvelést, amikor azokat az érveket hallom, hogy mert bírságolni meg büntetni akar. Nem erről van szó. (Közbeszólások.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Varga Géza!

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Én is csak annyit szeretnék hozzátenni ennél a pontnál, hogy mi következetesen megszavazzuk ezeket a bírságemeléseket. Ennek az az indoka, hogy a gazdasággal kapcsolatban mi azt problémának látjuk, hogy az externáliákat nem akarjuk felvállalni, tehát hogy a jelen generáció ezzel gyakorlatilag feléli a jövőt, és ezek a bírságok alkalmas eszközök lennének arra, hogy lassú, fokozott mértékben, de szembesítsük a társadalmat azzal, hogy ahogy ma élünk, amilyen gazdaságot folytatunk, annak vannak környezetre káros külső következményei. Mi ezért ezt következetesen megszavazzuk, nem mintha a bírsággal akarnánk feltétlenül egyetérteni. Az externáliák bevonása nagyon fontos lenne a gazdaságba, javaslom ezt az NGM figyelmébe is. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Egy apró megjegyzést teszek. Amikor a kormány egy teljesen új struktúrában próbálta a költségvetést stabilizálni: a multinacionális cégektől kért átmeneti segítséget – ha szabad így fogalmaznom – a válságadók kapcsán, akkor az ellenzék, különösen a Jobbik, de az LMP is azt mondta, hogy rendben-rendben, de ez semmit nem ér, mert ezeket az adóemeléseket úgyis átterhelik a lakosságra. Az LMP képviselői húszas számmal nyújtanak be itt adóemelésre irányuló indítványokat. Itt nem merül fel az az aggodalom, amit velünk szemben megfogalmaztak, hogy ezt azonnal átterhelik a lakosságra? Itt valami elég komoly logikai bukfencet látok ezen indítványok védelmezése során a magam részéről. Megjegyzem, hogy ami szám itt van, az tervszám, a hatóság természetesen teszi a dolgát, és hogyha az évközi események kapcsán indokolt, hogy ezeket, bármely büntetési tételeket kivesse az érintettekre, akkor azokat ki fogja vetni. Ez tehát nem tartja vissza a hatóságot attól, hogy a büntetési tételt kivesse. További kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka! …Bocsánat, Sáringer-Kenyeres Tamás előbb jelentkezett.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Csak annyiban szeretnék hozzászólni, hogy még hallgatni is rossz, hogy ezeket a büntetéseket valaki emelni akarja, meg hogy tervezni akarja. Aztán utána meg érkezik a reklamáció, hogy a kormány kihajtotta a hatóságokat, hogy mindezeket a terveket teljesíteni tudja, és beszedje a tervezett bírságokat. (Hanó Miklós: Igen, ha kell, ha nem!) Én ahhoz csatlakozom, amit Font Sándor elnök úr mondott, hogy igenis tegyék a dolgukat, és hogyha több pénz jön belőle össze – szerintem indokolt is, hogy több jöjjön össze belőle -, akkor mi annak nagyon fogunk örülni, és szerintem megtaláljuk a helyét. A későbbiekben indítványozni kell, hogy ezeket a pénzeket csoportosítsuk majd át, amikor több lesz, a környezetterhelés felszámolására. Köszönöm a szót.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Van-e további kérdés? (Varga Géza jelzésére:) Aktuális? (Varga Géza: Igen.) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm. Elnézést, csak nagyon röviden szeretnék reflektálni. Azért az, hogy éves szinten 10 meg 15 millió forintot terveznek be, ezek nagyon kis összegek, erre mindenkinek a figyelmét szeretném felhívni. És itt nem is arról van szó, hogy egy szennyezőt agyonbüntessünk vagy megsarcoljunk, hanem arról van szó, hogy minél több ilyet derítsünk fel. Ez egy picit olyan, mint az előbbi is volt, amikor arról volt szó, hogy a régi ipari szennyezések…, tehát az a Kármentesítő Alap. Itt is azt gondolom, hogy az, hogy milyen összeget tervezünk be, azért valamilyen szinten a kormányzati szándékot is tükrözi, tehát hogy mennyire szeretnénk ezeket a fajta, a környezetet terhelő dolgokat felderíteni és ezekkel foglalkozni. A másik pedig az, hogy azért aki veszélyes hulladékot rak le, az gyakran nincsen annyira közvetlen kapcsolatban a lakossággal, mármint pénzügyileg, mint mondjuk a hipermarketek, amelyek azért igen egyszerűen tovább tudják hárítani az összegeket. Egyébként nem csak ez volt az érvünk a válságadó ellen, de ebbe most természetesen nem akarok belemenni, mert akkor soha nem megyünk tovább a napirenddel. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen, én is azt kérem, hogy miután tíz indítvány van ugyanebben a témakörben, ennél az egy indítványnál folytassuk le ezekről az együttes és általános vitát a többire tekintettel is, mert ugyanarról van szó. (Varga Géza: Elállok a szólástól.) Megköszönöm képviselőtársam, Varga Géza szolidaritását. Ha nincs további kérdés, észrevétel, szavazunk. A 404-es javaslatnál jártunk az én nyilvántartásom szerint, tehát Jávor Benedek indítványáról fogunk szavazni. A kérdések, észrevételek elhangzása után ki az, aki egyetért ezzel az indítvánnyal? Aki igen, kézfeltartással jelezze (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 405-ös Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk, és a következő termékdíjnövelő módosításokat sem, mert itt most minden termékdíjtípusnál emeli a termékdíjbevételt a módosító. És ennek többek között az az indoka, hogy a VM egy új termékdíj-konstrukciót fog kialakítani, illetve ez már folyamatban van, és ezért a termékdíj ilyen típusú emelésére nem látunk lehetőséget.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A 405-ös indítványnál tartunk. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt?? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 406-os Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Érthetem úgy, hogy mindegyiknél nemleges a vélemény…

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Így van.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: …, ezek Jávor Benedek indítványai, ezért a kormányt meg sem kérdezem, csak szavazást fogok elrendelni. A 406-os indítványnál tartunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 407-es indítványról szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 408-as indítványt ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 409-es indítványról szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 410-es indítványról szavazunk. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 411-es indítványt ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 412-es indítványt ki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. Új területre érkeztünk. Az 1010-es Font Sándor-indítvány már tárgyalva volt.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Így van.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Az 1011-es szintén, ez Varga Géza indítványa. Az 1012-es indítvány az én nyilvántartásom szerint Mesterházy Attila javaslata.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Nem támogatják. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. Varga Géza indítványát már tárgyaltuk. Mesterházy Attila indítványa következik az 1014-es szám alatt. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. Az 1015-öst már tárgyaltuk, ez Varga Géza indítványa. Az 1016-os Mesterházy Attila indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. Az 1017-es Mesterházy Attila indítványa.

DR. CSUKA MÁRIA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott. A kigyűjtés alapján nem látok olyan indítványt, amelyet a bizottságunknak tárgyalnia kellene még. Kérdezem a jelen lévő bizottsági tagokat, hogy tudnak-e olyan indítványról, amelyet tárgyalnunk kellene, de nem tárgyaltuk, illetve a költségvetés törvénytervezetéhez benyújtott egyéb módosító indítványok közül bármelyiket szeretné-e valaki tárgyalni. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs ilyenre jelentkező, akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a jelenlétet.

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1665. számú törvényjavaslat

A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

Az eredeti sorszámozás szerinti 3. napirendi pontra térünk rá, és a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezethez benyújtott módosító indítványok tárgyalását fogjuk megkezdeni. Köszöntöm a kormány képviselőjét. Az előzetes kigyűjtés alapján fogunk haladni. A titkárság legyűjtötte a tervezetből azon indítványokat, amelyek érintik a bizottságunkat. Nem tudom, hogy a kormány képviselőjének megvan-e ez az indítványsor.

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, tisztelt elnök úr, megkaptam az indítványsort.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: E szerint fogunk haladni a tervezetből. Ezek alapján a 9-es indítvánnyal kezdjük a tárgyalást, amely Rogán Antal képviselőtársunk javaslata. Mi a kormány álláspontja?

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Vig Gyula vagyok, az NGM államháztartási szabályozási főosztályán dolgozom. A kormány támogatja az ajánlás 9. pontját.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) A többség támogatja. A 12-es indítvány Tukacs István és képviselőtársai indítványa. Mi a kormány álláspontja?

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. (Varga Géza: Elnök úr, melyiket tárgyaljuk? Lemaradtam.) Most a 23-as indítványt fogjuk tárgyalni a költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül. A 1665-ös és az ajánlástervezet a 1665-öshöz címszóval fogjátok megtalálni. Ebből a 23-as indítványnál tartunk most, amely Mesterházy Attila javaslata. A kormány véleményét kérdezem. …Ehhez az indítványhoz több módosító javaslat is kapcsolódik, ezek – és itt fel szeretném olvasni, amiért elnézést, egy pillanat türelmet kérek -: a 24-es, a 36-os, a 38-as, a 42-es, a 48-as és a 75-ös. Mi a kormány álláspontja?

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 35-ös indítvány Bödecs Barna indítványa. Mi a kormány álláspontja?

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 39-es Jávor Benedek indítványa. Mi a kormány álláspontja?

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. (Varga Géza: Neked ki van gyűjtve, hogy olyan gyorsan tudsz haladni?) Igen, kaptunk egy kigyűjtést, kedves Géza bátyám. (Közbeszólások.) Még lapozok is. A 40-es indítvány Szabó Rebeka indítványa. Mi a kormány álláspontja?

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Megvan a 7 igen szavazat? Hogy is csináljátok ezt? Ja, egy MSZP-képviseletet a szolidaritás jegyében átvett az ellenzék. (Közbeszólások.) Tisztázni kell, mert különben nem tudom megszámolni, hogy mitől van 7 szavazat. Az ellenzék koalíciót alkotott. (Szabó Rebeka: Azért az túlzás!) Tehát kisebbségben maradt az indítványtevő, de egyharmadot kapott ezáltal az indítvány. A 46-os indítvány Rogán Antal képviselőtársunk indítványa.

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez a többség. A 60-as indítvány Szatmáry Kristóf képviselőtársunké. Mi a kormány álláspontja?

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Engedje meg, elnök úr, hogy kiegészítsem azzal, hogy ez több hasonló tartalmú indítványt érint, a T/1230-as, 41-es, 68-as, hasonló tartalmú módosító javaslatok kerültek benyújtásra. Ezeket a kormány nem támogatja, így az ajánlás 60. pontjában szereplő, Szatmáry Kristóf által előterjesztett javaslatot sem. Ugyanakkor a kormány a 61-est kívánja támogatni, amely ehhez szorosan kapcsolódik, és a következő pont lesz.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Értjük. Most azonban még a 60-as indítványnál tartunk, amelyet a kormány nem támogat. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 61-es indítvány Rogán Antal javaslata, amelyről a kormány képviselője nyilatkozott, hogy ezt támogatja.

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Így van, a kormány támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen. Itt a kisvállalkozások ellenőrzéséről van szó, amely egy nyári törvényjavaslatnak a visszavonása, illetve annak a nem életbeléptetéséről van szó, és ennek egy pontosítása ez, ha jól tudom.

VIG GYULA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Az első alkalommal történő bírságolási tilalmat változatlanul hagyná ez a javaslat, ugyanakkor a bírságbevételek felhasználása egyrészt egy államháztartási szabály, amely nincs összhangban a KKV-törvény hatályával sem, tehát a KKV-törvény hatálya nem terjed ki államháztartási szabályokra, gazdálkodási szabályokra. Ezért ennek a pontos helye az államháztartási szabályok között van, másrészről a megfogalmazást pontosítja az eredeti kormányzati javaslat, azáltal, hogy meghatározza a jelenlegi pénzügyi és számviteli fogalmak, alkalmazott fogalmak körében, hogy mire nem lehet alkalmazni. Kiegészíteném annyival, hogy a kiadások meghatározó részét a személyi kiadások jelentik, tehát ez egy tartalmában pontosító, jobbító javaslata volt a kormánynak.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Az indítványt a kormány támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez a többség. Kérdezem, hogy az itt elhangzott indítványokon kívül van-e szándéka bárkinek a tervezetben található módosító indítványok közül bármelyik másikat tárgyalni. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor ezt a napirendi pontot is lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a jelenlétet.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló T/1666. számú törvényjavaslat

Módosító javaslatok megvitatása

Az ötödik napirendi pontra térünk rá: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó módosító javaslatok megtárgyalása. Köszöntöm V. Németh Zsolt államtitkár urat és segítő kollégáját.

V. Németh Zsolt (Fidesz) V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Én is tisztelettel köszöntöm a bizottságot. Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úr vesz még részt az ülésen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen, köszöntöm Mikó Zoltán urat. Az ajánlástervezet szerint fogunk haladni. Az első indítvány Gőgös Zoltán képviselőtársunk javaslata. Mi a kormány álláspontja?

V. Németh Zsolt (Fidesz) V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tárcaálláspontot tudunk mondani. Nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott az új koalíció révén. (Derültség a kormánypártok soraiban. – Szabó Rebeka: Elnézést, azért ez… – Farkas Sándor: De így van! – Molnár Zoltán: Visszautasítsuk!) A 2. sorszámú indítványra térünk rá, amely Gőgös Zoltán indítványa. Mi a tárca álláspontja?

V. Németh Zsolt (Fidesz) V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e?

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Elnézést, a jegyzőkönyv kedvéért szeretném mondani, hogy azért ez az “koalíció” megnevezést szerintem ne használjuk. (Hanó Miklós: De nekem tetszik. – Közbeszólások.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Értem. Köszönöm a figyelmeztetést, vitát nem nyitok róla. Nem használjuk – úgyis tudjuk. (Derültség a kormánypártok soraiban.) A tárca nem támogatja a 2. sorszámú indítványt, Gőgös Zoltán képviselőtársunk javaslatát. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott. A 3-as indítvány Gőgös Zoltán javaslata. Mi a tárca álláspontja?

V. Németh Zsolt (Fidesz) V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Ficsor Ádám!

Ficsor Ádám (MSZP) FICSOR ÁDÁM (MSZP): Ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy ez egy nagyon fajsúlyos javaslat, amelyet megfontolásra ajánlanék. Mert hogyha valóban cél az, ami az általános indoklásban megjelenik, hogy egy ügyfélbarátabb, gyorsabb eljárásrendeket végrehajtani képes MVH legyen, akkor annak valószínűleg az az egyetlen alkalmas módja, hogyha erős szankció van arra nézve, hogy ha nem teljesítik a határidőket. Megértem, és abszolút egyetértek azzal, hogy lehet, hogy ebben valamilyen bevezető, átmeneti rendelkezést kell alkalmazni, és ez pluszerőforrásokat igényel, de hogyha valóban szeretnénk ezt a problémát megoldani, akkor, azt hiszem, ez a legalkalmasabb mód rá. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A kormány képviselőjének mi erről az álláspontja?

V. Németh Zsolt (Fidesz) V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Bizottság! Júniusban, amikor az MVH új elnöke hivatalba lépett, 25 ezer határidőn kívüli ügy szerepelt, ennyivel küzdött meg a hivatal, jelenleg ez a szám 11 500. Jogorvoslati kérelemben tett fellebbezésben több mint 5800 kérelem volt, és határidőn túli ebből 2800 volt – ez 2500-ra csökkent. Ezek a javaslatok az MVH jelenlegi emberi erőforrásához, adott informatikai rendszeréhez igazítottak, és amúgy a törvényjavaslat egésze is az ügyfelek túlnyomó többségének az érdekét szolgálja az eljárások csökkentésével. Ugyanakkor a javaslatnak más hibája is van az általánosságokon kívül, nevezetesen az igényelt és jóváhagyott támogatás két különböző kategória. Tehát egy határidőn túli intézésnél miért ítélnék meg az igényeltet, mikor nagy valószínűség szerint neki nem az igényelt jár, hanem a jóváhagyott jár? Ilyen automatizmus nem lehetséges. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott. A 4. sorszámú indítvány Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám javaslata. Mi a tárca álláspontja?

V. Németh Zsolt (Fidesz) V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott. Az 5-ös indítvány Szabó Rebeka indítványa. Mi a tárca álláspontja?

V. Németh Zsolt (Fidesz) V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. (Szabó Rebeka jelentkezik.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Itt nekem is lenne egy kérdésem már az előzőhöz is kapcsolódva, hogy mi a jogszabályi háttere, hogy itt most elővezetnénk, hogy fellebbezésnél új tényre, új bizonyítékra hivatkozni nem lehet – mind a két indítvány ezt a kérdéskört próbálja finomítani. Ez valami kötelem, amiben nem lehet, vagy pedig most csak egyszerűen így dönt a befogadó szerv, hogy a továbbiakban nem lehet új tényre, bizonyítékra hivatkozni a fellebbezésnél?

V. Németh Zsolt (Fidesz) V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Az MVH-nál folyó közigazgatási hatósági eljárás nagyban különbözik más államigazgatási szervnél folyótól. A legtöbb esetben ha valaki építési engedélyt kér vagy éppen vállalkozói engedélyt, az ottani eljárás nem befolyásol rajta kívüli ügyfeleket például hátrányosan. Itt viszont csoportos, többnyire csoportos ügyintézés folyik, tehát hogy egy fellebbezés milyen hosszan húzódik el, annak bizony hatása van az összes többi kérelmet benyújtóra is. A kérelmezők többségének, túlnyomó többségének az az érdeke, hogy ezt megfelelő keretek közé szorítsuk. A jogosultsági feltételeket a benyújtáskor kell teljesíteni, amit nem célszerű felülírni a későbbiek során. Nem tudom, hogy kollégám kíván-e ehhez kiegészítést tenni.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Mikó Zoltánnak adok szót.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Annyit szeretnék elmondani, hogy mindaddig, ameddig nem fejeztük be az eljárásokat, a visszaosztást nem tudjuk megcsinálni, és gyakorlatilag ez kicsit a konvojelmélethez hasonlít: a konvoj olyan gyors, mint a konvoj leggyorsabb hajója. (Hanó Miklós: És ha más jogos érve van?) Elnézést, képviselő úr, ezt arra szerettem volna mondani, hogy gyakorlatilag ha van jogos érve ezekben a dolgokban…, de igazából a jogos érveknek már eredetileg, a kérelem benyújtásakor kell megfelelnie, és nem pedig később. Nagyon sok esetben jöttek olyan tapasztalatok, hogy utólag próbálták meg pótolni azokat a feltételeket, amelyeket a kérelem benyújtásakor még nem valósítottak meg.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Semmiképpen nem ismételném meg a tegnapi általános vitában elhangzottakat, csak szeretném jelezni, hogy rendkívül méltánytalannak és igazságtalannak tartjuk az egész eljárást, hogy azért, mert az MVH-nak kapacitásbeli gondjai vannak, ezért majd a gazdálkodók húzzák a rövidebbet, és megint ők legyenek a károsultjai ennek az egész eljárásnak. A módosító javaslattal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy én direkt úgy módosítottam ezt a részt, hogy a másodfokú döntést hozó hatóságnak csak akkor kell figyelembe vennie az új bizonyítékokat, hogyha azok valószínűleg az elsőfokú döntést követően jutottak a tudomására. Ez szerintem jogi eljárásokban normális dolog, hogyha miután először benyújtja a fellebbezést, utána történik valami, akkor jut valami a tudomására, nem tudom, akkor ezt fel lehessen használni a másodfokú eljárásban. Szerintem ennek a kizárása rendkívül méltánytalan. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Én értem Szabó Rebeka indítványának a logikáját. Én egy szóval minden bizonnyal kiegészíteném az utolsó tagmondatra vonatkozóan, hogy: “Új bizonyíték az ügyfél tudomására bizonyíthatóan az elsőfokú döntést követően jutott.”. Mert akkor már esetlegesen tényleg egy olyan helyzet állhat elő, ami miatt jogosult a fellebbezésre.

(Jelzésre:) Ficsor Ádámnak adok szót.

Ficsor Ádám (MSZP) FICSOR ÁDÁM (MSZP): Én is azt gondolom, hogy Szabó Rebeka képviselőtársam javaslata valóban szofisztikáltabban és tényleg úgy közelíti meg ezt a problémát, hogy mi a valós probléma, amit meg akar oldani a hivatal. Azt hiszem, hogy az, hogy rengeteg a fellebbezés, mindenki ész nélkül fellebbez, akkor is, amikor tudja, hogy úgysem lesz esélye, de benyom egy fellebbezést. Szerintem az egy helyes törekvés, hogy ezt korlátozzuk, és szerintem Szabó Rebeka javaslata egy esetleges pontosítással, amit az elnök úr mondott, erre alkalmas. Az valóban igaz, amit Mikó úr mondott a konvojelméletről, csak azért tegyük világossá, hogy azt most hozzuk létre. Mert eddig lehetett részrangsort csinálni, ez a törvénymódosítás zárja ki a részrangsor állítását. Végül is ha lehet részrangsort csinálni, én tudom, hogy nekem folyamatban van 50 fellebbezésem, és én arra elkülönítek forrást, akkor az összes többire meghozhatom a határozatot, mint ahogy erre már volt is példa a korábbiakban. Most persze azt kizárjuk, hogy ne lehessen részrangsort csinálni. Egy szó mint száz: hogyha az elnök úr valóban azt gondolja, hogy ezt próbáljuk meg orvosolni, akkor ez lehetséges kapcsolódó módosítóval, de akkor úgy kellene, hogy azt a problémát is meg kellene oldani, hogy ebben az esetben lehessen részrangsort állítani, mert különben valóban előállítjuk azt a problémát, amit felvetettek. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Arra teszek javaslatot, hogy ez mindenképpen kapjon egyharmadot, hogy mi magunk is meg tudjuk tárgyalni, hogy ez így rendben van-e. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Én a magam részéről támogatom, csak azért, hogy 8 szavazatot mindenféleképpen kapjon. (Ficsor Ádám: Bővül a koalíció!) Tehát kisebbség, de egyharmadot kapott. További indítványt az ajánlástervezetben nem látok. Ellenben bizottsági módosító indítványra teszek javaslatot, amely helyesírási hibát kiküszöbölő módosítások kötegét tartalmazza. Tagtársaim, képviselőtársaim elvileg megkapták az indítványsort. Nyelvhelyességi indítványokról van szó. A tárca álláspontját kérdezem ezzel kapcsolatosan.

V. Németh Zsolt (Fidesz) V. NÉMETH ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy kérdés, észrevétel van-e ezzel kapcsolatosan. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy bizottsági módosító javaslatot adjunk be az itt felsorolt esetekre vonatkozóan. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Egyhangú igen. Az indítványt benyújtjuk. Kérdezem az itt jelen lévőket, hogy van-e olyan indítvány, tudunk-e olyan indítványról, amelyről még tárgyalnunk kellene, és nem tárgyaltunk. (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Elnézést, én elvileg beadtam ehhez egy módosító javaslatot az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényhez. (Közbeszólások: De ez nem az!) Most nem az van?

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Az most fog soron következni.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Bocsánatot kérek!

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Színre léphet Szabó Rebeka is.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Elnézést!

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Megköszönöm az államtitkár úrnak a személyes jelenlétet a törvénytervezet tárgyalásán.

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló T/1616. számú törvényjavaslat

Módosító javaslatok megvitatása

Rátérünk a hatodik napirendi pontra, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításáról szóló 1616. számon benyújtott törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványok megtárgyalása következik. Az előterjesztő szerepkörét többen is tudjuk vállalni, de majd én elvállalom. A kormány képviseletében továbbra is köszöntjük dr. Mikó Zoltán urat. Egyetlenegy módosító indítványt látunk… (Sáringer-Kenyeres Tamás: Kettőt!) Kettőt? (Sáringer-Kenyeres Tamás: Kettőt, a Rebekának is beérkezett egy javaslata.) Tisztázzuk! Egy javaslat van egyelőre az én kezemben, utána majd tisztázzuk, hogy van-e még érvényesen benyújtott módosító indítvány, és akkor azokat is megtárgyaljuk. Az ajánlástervezetben viszont, amit nekem a ház legyűjtött, abban Szabó Rebeka és Schiffer András képviselőtársaink indítványa szerepel, amely a semmisségi kritériumot fogalmazza meg újra. Előterjesztőként nem támogatom. Mi a kormány álláspontja…? Bocsánat, mi a tárca álláspontja? Nem tudom, hogy mit tud képviselni.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok képviselni. Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Csak kérdezem, hogy miért nem támogatják, ugyanis a lényegen, a tartalmon nem változtat érdemben, viszont sokkal pontosabban fogalmazza meg, hogy mit jelent az, hogy ha a termény betakarítására nincsen mód, akkor nem kell teljesítenie a szerződést. A vis maiornak a fogalmát is a komoly bírósági gyakorlatban kikristályosodott fogalom szerint pontosítja. Igazából ezzel szerintem csak javul a törvényjavaslat. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Szeretném tájékoztatni a képviselő asszonyt, hogy ennek a kérdéskörnek a megfogalmazása igen nagy körültekintéssel történt, minden szavát sokszorosan át kellett néznünk az igazságügyi minisztériumi kollégákkal, szakértőkkel, hogy ne merüljön fel esetleges alkotmánysértés vagy olyan törvénymódosítás, amely esetleg a további fellebbvitelek alapján nem válthatja be a hozzáfűzött reményeket. Úgy gondoljuk, a sokszori egyeztetés után, hogy ez a szövegezés a jelenleg megfelelő. Sőt hogyha tovább húzzuk ezt a kérdést, akkor elmondom ennek a törvénytervezetnek az egyetlenegy hibáját: hogy későn került ide. (Sáringer-Kenyeres Tamás: Ezt mondtam én is.) Sajnos mi magunk is nagyon sokat foglalkoztunk azzal, hogy elhamarkodva ne nyújtsunk be olyan törvényjavaslatot, amelyet utána netán vissza kellett volna vonnunk. Úgy gondoljuk, hogy sokszori egyeztetés után a legmegfelelőbb szövegkörnyezetet sikerült előterjesztenünk. Nem tudom, a tárca képviselőjének van-e kiegészítenivalója.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Én arra szeretnék utalni, hogy az indoklásban alapvetően a mezőgazdaságitermék-értékesítési szerződés fogalomrendszerébe helyezi ezt a szöveget. A mi tapasztalatunk szerint szállítási, adásvételi, termékértékesítési és egyéb atipikus szerződések is megkötésre kerülnek ezeknek a terményeknek a piacán, ezért pontosan – egyetértve az elnök úr által elmondottakkal – olyan általános megfogalmazásokra törekedett az előterjesztő, amelyek mindegyik szerződéstípusra alkalmazható legyenek, függetlenül attól, hogy most éppenséggel a Ptk. melyik fejezetéből citálnak a szerződésben részletet. Ezért nem támogatjuk. Ez a kiegészítő indokolásom. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott… (Közbeszólások.) Bocsánat, kisebbség, egyharmadot sem kapott – elnézést, és köszönöm szépen a jelzést. Eredetileg benyújtott további módosító indítványokat nem látunk. A bizottság részéről azonban szeretnénk kezdeményezni egy további módosító indítvány benyújtását, amely a köztes szereplőkre nézve is egyértelműen pontosítaná, hogy mi a jogállásuk azoknak a köztes integrátoroknak, akik egy további fölötte álló integrátorral kötöttek szerződést. Véleményünk szerint ugyanannak a jogállásnak kell rájuk is vonatkoznia, mint a termelő és az elsődleges integrátorra, hogy a termelő a meg nem termelt terméket nem köteles leszállítani, ha az vis maior esetében semmisült meg. Ugyanezt szeretnénk egy lépcsővel tovább kiterjeszteni. A tárca álláspontját kérdezem a tervezett módosító indítvánnyal kapcsolatosan.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném jelezni, hogy a tárca ezt a javaslatot támogatja, különös tekintettel arra, hogy a ténylegesen integrátori tevékenységet folytatókat kívánja ez a javasolt kiegészítés támogatni. Jelezni szeretném, hogy azok, akik egyébként ilyen típusú kedvezményben, mint ami a javaslatban szerepel, nem tudnak részt venni, azok számára is nyitva áll az egyedi bírósági út lehetősége, de azt a többletkedvezményt számukra a jogalkotó már nem kívánná biztosítani, ami a törvénnyel történő semmissé nyilvánítást jelentené. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Győrffy Balázs!

Győrffy Balázs (Fidesz) GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm. Én nagyon-nagyon örültem, amikor láttam ezt a módosítót, ugyanis a saját példámat tudom idehozni, de azt gondolom, általánosságban is mondhatom. A mi szövetkezetünk egészen eddig pengeélen táncolt, hogy vajon bebukik, úgy, ahogy van, vagy nem. És ez, azt gondolom, átsegíti az egyébként is nehéz gazdasági éven, éveken ezt a valóban integrátori tevékenységet folytató szövetkezetet. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs… (Jelzésre:) Van, Mikó Zoltánnak adok szót.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést, nem kérdés, észrevétel, hanem egy kiegészítés az általam elmondottakhoz. Szeretném jelezni, hogy ez a kiegészítés csak a 2010-es termésű terményekre vonatkozik, aminek alapvetően az az indoka, hogy 2011-től már mindenki számára egyformán ismeretesek ezek a szabályok, tehát ilyen típusú szerződéseket tudnak kötni. Ez lenne a kiegészítés, illetve a további indokolásom. Köszönöm. (Hanó Miklós: Világos.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy ezt a bizottsági módosító indítványt benyújtsuk. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e olyan módosító indítvány, amelyről tudjuk, hogy benyújtásra került, de nem tárgyaltunk róla. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Akkor ezt a napirendi pontot ezennel lezárom.

Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló T/1702. számú törvényjavaslat

Módosító javaslatok megvitatása

Áttérünk a hetedik napirendi pontra, az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalására kerül sor. Az ajánlástervezet szerint fogunk haladni. Az 1-es indítvány Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám képviselőtársaink indítványa. Előterjesztőként nem támogatom. Mi a tárca álláspontja?

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik. – Gőgös Zoltán: Szomorú vagyok!) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 2-es indítvány Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám indítványa. Előterjesztőként nem támogatom az indítványt. Mi a tárca álláspontja?

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 3-as indítvány Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám javaslata. Itt előterjesztőként szeretném megkérdezni, hogy és miért lenne jobb a december 31-ei határidőnap.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Azért jelzem, mert ez tegnap a vitában elég erősen előjött, hogy kétszeres költséget okozunk az agrárkamarának, ugyanis november 30-ával is kell neki egy mérleget csináltatnia a könyvelőkkel, meg decemberben is. Ha ez az előterjesztő szándéka, akkor én ezt értem. Én úgy tapasztaltam, hogy ez eléggé meggyőző volt a tegnapi vita alatt, hogy ezt nem kellene csinálni, hogy egyébként törvényi kötelezettsége, hogy december 31-ével csináljon egy mérleget, és akkor ne kelljen neki november 30-ával még egyet csináltatnia, mert ezt nem fogják ingyen megcsinálni. Én azt gondolom, hogy ennek ez az egyszerű oka van. A másik határidőn, hogy mennyi idő alatt kell neki nyilván továbbjelentenie, azon nem is akarunk változtatni, mert abba belefér. Ez egyszerűen egy költségkímélés, mert ez nem fog kevésbe kerülni mondjuk a 100 millió fölötti vagyonnal rendelkező megyei kamarák esetében. És ezt külön-külön mindegyiknél meg kellene csinálni. Én ezt nagyon megfontolásra ajánlanám, hogy ha már csinálunk egy rossz törvényt, akkor legalább ne büntessük már egy pluszkiadással is mondjuk az agrárkamarát.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Előterjesztőként nem támogatom. Tudom, esetlegesen felmerülhet a költségek valamilyen szintű növelése, de hogyha november 30-ai fordulónappal megcsinálják, nyilvánvaló, hogy nagyon egyszerű egy olyan szerződést kötni, hogy ahhoz már csak egy hónapot kell hozzátenni. Ezt mindenki tudja. Számítógépen van minden adat, néhány sort kell újra rögzíteni. (Gőgös Zoltán: Nem lesz hatályos a törvény november 30-án.) Attól, hogy a törvény nem lesz hatályos, attól még ezzel a fordulónappal kell megcsinálni, ez nincs összefüggésben. Előterjesztőként tehát nem támogatom. (Jelentkezések.) Egyelőre a tárca képviselőjének adok szót, utána a hozzászólásokra.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Itt végül is jogalkotói mérlegelésről van szó, hogy a jogalkotó milyen időponttól kezdve tartja szükségesnek, hogy pontos helyzetértékelést kapjon a kamara vagyoni helyzetéről. Mindenesetre minél korábban van, annál inkább megteremtődik annak az esélye, hogy az új kamarai szervezetrendszer feladatait a tényleges vagyoni helyzet ismeretében lehessen kialakítani.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Szabó Rebekának adok szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Csak annyit akartam javasolni, hogy szerintem azért egy picit valahogy gyengíti a törvényjavaslatnak a komolyságát, hogy ha mondjuk az MSZP-sek kikérik ezeket a módosító javaslatokat, és esetleg lesz részletes vita, ami azért néhány nappal mindenképpen eltolja az egész törvénynek a hatálybalépését. (Gőgös Zoltán: Ha nem, akkor is.) Kicsit furcsa, hogy később jelenik majd meg a törvény vagy lép hatályba, mint amilyen határidő szól erről a vagyonmérlegről. Lehet, hogy ez jogilag működik, de szerintem mindenképpen visszatetsző. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Mikó Zoltánnak adok szót.

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Azért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a javaslat abból a szempontból nem koherens, hogy ha december 31-ei fordulónapra teszi át a javaslat a vagyonmérleget, akkor viszont már nem lehet január 31-éig elkészíteni, tehát a (2) bekezdésre utaló szabály sem jó; a határidő is csúszik, ami azt jelenti, hogy február 28-a… (Gőgös Zoltán: Nem kell, az belefér, Zoli!) Csak jelezni szerettem volna egy olyan összefüggést, hogy gyakorlatilag a két időpont valójában úgy lett kialakítva, hogy azért megfelelő időtartam legyen a feladat ellátására.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott. További kérdés, észrevétel van-e az indítványokkal kapcsolatban? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Tudunk-e olyan indítványról, amelyről még tárgyalnunk kellene? (Nincs jelzés.) Nem tudunk ilyenről. A napirendi pontot lezárom.

Egyebek

Az egyebekre térnénk rá. Tájékoztatásképpen szeretném jelezni, hogy várhatóan jövő héten szerdán, 10 órakor tartunk bizottsági ülés, döntő mértékben a kapcsolódó módosító indítványokat fogjuk megtárgyalni. További kérdés van-e az egyebek napirendi pontban? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor lezárom a napirendi pontot. Az ülést berekesztem.

(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 25 perc)

Font Sándor a bizottság elnöke

Gőgös Zoltán a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Ipacs Tiborné és Molnár Emese

Forrás »

Hanó Miklós (Fidesz) kétperces felszólalás

Hanó Miklós (Fidesz)

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Nem akarom megbántani, Rebeka, de innen Pestről lehet, hogy nem biztos, hogy olyan könnyű megmondani, hogy mit kell ott vidéken csinálni. Én ott élek. ’78-tól gazdálkodom. Tehát amikor az ember összekeni magát, és utána abból próbál valami hasznot kihozni, akkor az majd másképp van, mint innen megmondani föntről. Egyébként meg lehet locsolni lajtoskocsival is, de az, hogy ne építsünk ki egy csatornarendszert az öntözéshez, én nem tudom, hogy akkor hogyan képzeli, vagy mégis akkor az aszályt hogyan oldaná meg, mert előbb mondta, hogy az aszályra nem figyelünk oda kellően. Én most már nem tudom követni, tehát annyi irányba megyünk el, hogy most már nem tudom követni. Nem is akarom mondani, hagyjuk! Tehát ön látott virágcserépben földet, és akkor elmondja nekünk, hogy mi a tuti. (Derültség.)

(19.30)

Videó »

Forrás »

Hanó Miklós (Fidesz) kétperces felszólalás

Hanó Miklós (Fidesz)

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szabó Rebekának szeretnék egy gondolatot mondani. A rizstermelésnél se kell mindig víz. Csak azt akarom ezzel mondani, hogy ha olyankor jön a csapadék, amikor nem kell, akkor választhatunk bármilyen növényt.

De hogy a környezetvédelmi dolgokra is odafigyeljünk, én úgy gondolom, hogy a Vásárhelyi-terv már valahol elindította ezt a gondolkodást, hogy Magyarországon átfutó vizek vannak, és ezt illene megőriznünk, mert nagy érték. Szerintem az egész Alföldet be lehetne csatornázni, lehetne víztározókat építeni, és lehetne öntözni akkor, amikor kell. A melioráció arról szólt, hogy amikor meg sok a víz, azt levezesse, csak ehhez rengeteg pénz kell, és körülbelül 20-25 év. Tehát a probléma most adódik.

Az, hogy az elmúlt időszakokban kik mit hogy tettek meg meg hogy kellett volna még tenni, vagy másra költeni azokat a támogatásokat vagy hasznosabbra, ez lehet, csak sajnos, amit most Jakab úrék felvettek, Jakab képviselőtársunk, ez a probléma most adódik. Az, hogy a szerkezet így alakult ki a mezőgazdaságban, egy rossz szerkezet, ezt én az előbb is elmondtam. Tehát amíg önmagam nem harcolom ki – ez ugyanaz, mint az EU-ban -, bármit ingyen nem adnak, amíg Magyarország ki nem harcolja, nem fogjuk megkapni, de ugyanezt kell elvárni a gazdának is, hogy amíg önmaga nem próbál olyan irányba mozogni, hogy ne legyen ennyire kiszolgáltatott, akkor mindig kiszolgáltatott lesz.

Én is elmondtam, hogy a belső saját fogyasztást kellene növelni, saját termékeinket előállítani, visszahozni azt a régi struktúrát, hogy a tanyán kaparászó tyúknak a legjobb az íze. Tehát ezeket a dolgokat kellene ide visszahozni, a hagyományt. Csak menjünk már ki egy falura, Rebeka, hogy hány fejőstehén van! Hány van a maszek gazdánál? Egy se. Boltban veszi a tejet. Vagy Békés megyében, mondjuk, Kígyóson 30 ezer hízósertés volt. Most máshova mennek venni saját célra. Tehát fölborult ez a rendszer, fölborult, és addig, amíg ez ilyen, kiszolgáltatottak vagyunk, és ezért kényszerülünk bele (Az elnök csenget.) ilyen rossz szerződésekbe.

Köszönöm.

Videó »

Forrás »

Hanó Miklós (Fidesz) kétperces felszólalás

Hanó Miklós (Fidesz)

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Csak annyit szeretnék elmondani, hogy a termelő megközelítőleg háromnegyed évet kockáztatja a pénzét, amit befektet a termelésbe, és ennek nagy része hitel. És azért kényszerül bele ezekbe a szerződésekbe, amiről most itt beszélünk – mert az okát próbáljuk már megtalálni; a Gábor kiment, de nem baj -, mert hamarabb el kell adnia. De miért kell neki hamarabb eladni? Egyrészt azért, mert nincs tárház. Amikor nagyon sok kukorica volt, akkor egy-két sikeres csoportnak vagy jó helyen ülőknek sikerült nagy intervenciós tárházakat megépíteni, de a kisebbek ebből is kimaradtak. Tehát belekényszerül abba, hogy hamarabb eladja, mert a hiteleit fizetnie kell, aztán meg is kéne belőle élnie, mégpedig úgy, hogy a gyerekét is tudja taníttatni, hogy egy pici esélyegyenlősége is legyen. Ez azért hiányzik.

S ne feledjük, ahogy a világ lakossága nő, az élelmiszer stratégia. Most kellene megtalálnunk a helyünket és a szerepünket, de ezt egy év alatt nem lehet megvalósítani, ám ebbe az irányba kellene menni. Amit Gőgös Zoltán volt államtitkár úr mondott, annak egy részével egyetértek, szövetkezzünk, de ne csak az értékesítésben, a termelésben vagy a beszerzésben, hanem a feldolgozásban is, s akkor, még egyszer mondom, nem lesz kiszolgáltatott a termelő. Mert lehet gabonával is a malmokba belépni. Békéscsabán bezárták az István-malmot, és a termelő teljesen kiszorult a rendszerből. De mondom a dán példát: 5 ezer termelőé egy vágóhíd, és 8 millió sertést levágnak. Ott nem megy be semmilyen kóbor apáca, hogy majd integrátorként vagy akárhogyként megveszi a disznót és utána ötször annyiért továbbadja. Nincs olyan, aki csak úgy beletéved a rendszerbe.

Az agrárpiacnál pedig azt kell megvalósítani, hogy a kínálati piacból keresleti legyen, ezt pedig a belső fogyasztás növelésével lehet megvalósítani. Annyit mondanék még – ahogy Gőgös úr is említette -, hogy ne műszalonnából készítsék a csabai kolbászt, hanem disznóból, és mindjárt lesz piac.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Videó »

Forrás »

Hanó Miklós (Fidesz) kétperces felszólalás

Hanó Miklós (Fidesz)

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Vágó Gábor úrnak mondom, hogy én még olyan nagyon szegény kereskedőt nem láttam, meg tönkrementet sem, tehát hogy nagyon összeomlottak volna. Nem tudom, nem hallotta, amit mondtam az előbb, hogy 2,6 milliárdra most büntettek meg egy jó pár kereskedőt kartellezés miatt. Ennek az volt a lényege, hogy a paraszttal toltak ki, a gazdával.

Na mindegy, én a megoldásra azt tudnám kitalálni, vagy azt javasolnám, hogy a stratégiai váltásban elsősorban a belső fogyasztást növeljük, azaz újra hozzuk vissza a sertésállományt, az abrakfogyasztót, hogy a növénytermesztésben legyen már egy olyan kiegyensúlyozott piac, hogy ne legyünk ennyire kiszolgáltatva, mondanám egyszer ezt. Tehát egy olyan 5-6 millió sertést vissza kellene ebben az országban állítani, és ez ügyben kellő lépéseket tenni.

Azt is elmondtam, hogy a 2200-ért megvásárolt gabonát adták tovább 4200-ért. Kérdezem Vágó Gábort, hogy ez tisztességes-e, hogy akkor miért nem mondta a kereskedő, hogy bocsi, 2000-rel többért tudtam eladni azt a búzát, akkor adnék vissza neked, kedves gazda, mert a tavalyi éved rosszul sikerült.

Nehogy azt higgyük, hogy az időeltolással mi a gazdákat majd nagyon meg tudjuk segíteni. Egy biztos, hogy addig nem veszik meg külföldiek a földet, ha sikerül két-három évvel a moratóriumot kitolni, de igazából a paraszt nem tud fölhalmozni tőkét, nem fogja tudni megvenni a földeket később sem, mert mindig leveszik róla a sápot, a hasznot. Én úgy gondolom, hogy amíg a termelő nem lesz tulajdonos a feldolgozóban, például a malmokban, olyan helyeken, ahol nem lesz az, hogy más vigye el ezt a plusz 2000 forintot, addig igazából mindig kiszolgáltatott lesz. Ha sok terem, akkor keveset adnak, ha kevés van, akkor meg megfizetik.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Videó »

Forrás »

Hanó Miklós (Fidesz) kétperces felszólalás

Hanó Miklós (Fidesz)

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Teljesen egyetértek az Obreczán Ferenc úr által elmondottakkal, és én is kiemeltem volna a kereskedőknek azt a nem tisztességes magatartását, amikor csak papíron utaztatják meg a terményt, és ezzel igen jelentős áfacsalást hajtanak végre.

Én onnan indulnék, hogy én is egyetértek a törvényjavaslattal, de lehet, hogy egy picit hamarabb be kellett volna adni, tehát lehet, hogy már van, akiknél ez elkésett, de nagyon fontosnak tartom így is, hogy ez most megtörtént.

Én úgy gondolom, hogy térjünk már vissza egy picit a 2009-es évre. 2009-ben 2000, 2200, 2400 forintért lehetett gabonát eladni, konkrétan búzát, takarmányminőségként fizették, meg 1800 forintért mázsáját – mázsáról beszélek -, és ma miként adták tovább: 4000 forintért. Hol van az a tisztességes kereskedői réteg, amely úgy gondolja, hogy ha abban az évben ekkora hasznot sikerült eltenni, akkor, amikor megszorul a gazda, talán visszasegítem ezt? Ott lehet, hogy egy fölözést kéne megvalósítani.

Én úgy gondolom, hogy a mezőgazdaságban – ezt elmondtam a bizottsági ülésen is – egy stratégiai váltást kellene most már végrehajtani, hogy ne legyenek mindig kiszolgáltatva a mezőgazdasági termelők annak, hogy milyen az év, milyen a termény, milyen a termés. Ha kicsit jobb, akkor már rögtön ezt tudják a kereskedők, és a tőzsdétől kezdve mindenhol megtörténik a kartellezés, hisz látjuk, hogy ezzel kapcsolatban, azt hiszem, egy 2,6 milliárdos büntetést ki is szabtak, tehát ez van. És mindig csak annyit vesznek meg, amennyi éppen a malmokhoz vagy a rögtöni eladásukhoz szükséges, hogy nyomott áron tartsák a termény árát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Akkor majd folytatom.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

Videó »

Forrás »

Hanó Miklós (Fidesz) kétperces felszólalás

Hanó Miklós (Fidesz)

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én a költségvetésnek az agráriumhoz kapcsolódó részéhez szeretnék hozzászólni. A mezőgazdasági bizottsági ülésen is – Ángyán József államtitkár úr részvételével – eléggé hosszasan kitárgyaltuk ezt a költségvetést. Az, hogy az egyik évről a másik évre az előző évihez képest egyes ágazatoknak vagy egyes egységeknek mennyit tudunk adni, az egy dolog; fontos az is, hogy ha lehet, minél többet. De én úgy gondolom, hogy nagyon fontos lenne az agráriumban és az élelmiszeriparban egy olyan váltás, egy olyan stratégiai váltás, amelyre az államtitkár úr ígéretet tett, hogy tavaszra ebből várható egy olyan anyag, amely magának a pénznek a felhasználását tenné jobbá. Mire gondolok én? Például arra, hogy itt vannak a géptámogatások. A géptámogatásoknál elég hosszasan, a rendszerváltást követően mindenki lendületesen, van, aki túl is vásárolt gépekből, a támogatás nagy részét a kereskedők vitték el: ahogy emelkedett a támogatás, az a kereskedők zsebében csapódott le, mert emelkedett az ár. Ez egy rossz dolog.

Nincs jövedelem a mezőgazdaságban. Miért nincs? Nincs igazi piacvédelem, tehát ömlött be az a sok szemét, amire most már ugyan a másodlagos vizsgálatokkal van valami megoldás, de azok az alaptevékenységek, amelyek Magyarországon jól működtek – baromfitartás, sertéstartás, hízómarhatartás, tejelőmarha-tartás, juhászat -, azok tönkrementek vagy leépültek. És az előző nyolc évnek ebben azért jelentős része volt, mert valamikor 7,5 millió sertés volt, most jó, ha van az országban 2,5 millió. Pedig hogyha, amikor gabonatúltermelés van, lenne elég állatállomány, akkor nem volna szükség intervenciós raktárakra, jobb ára lenne, a növénytermesztésben jövedelem jobban képződne.

És még egy fontos dolog: a mostani forrásokat arra kellene elsősorban használnunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy a termelőket, az újraélesztendő, újra működésbe hozandó feldolgozókat már tulajdonossá tegyük. Lehet, hogy nem lehet egyszerre, de egy olyan finanszírozást kell biztosítani, hogy valamilyen szinten részvényes legyen, mert akkor nem fog behozni holland, dán disznót, hogyha a sajátját vágja le, a sajátját dolgozza fel.

Zakó Lászlónak meg annyit mondanék, hogy a turizmushoz a gasztronómiát nagyon jól hozzá lehet kapcsolni. Én vagyok Békéscsabának a reklámembere a csabai kolbászban (Derültség.) , tehát aki kolbászt eszik, az ekkorára tud nőni (Derültség.) , nagyon jó minőségű, nincs benne mesterséges (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) szalonna… Vége? (Derültség.) Csak annyit akarnék még egyszer mondani, hogy tehát nagyon fontos az, hogy hogyan használjuk fel a forrásokat.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok és szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Videó »

Forrás »

MGB-18/2010. Mezőgazdasági bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Font Sándor (Fidesz) FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait. Köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket. Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk nyílt ülését. És külön köszöntöm azokat, akik az egyes napirendi pontokhoz érkeztek előadóként vagy érintettként. A bizottság napirendtervezetét kiküldtük a bizottság tagjainak. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatosan van-e kérdés, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben a tervezettel kapcsolatosan nincsen, akkor erről szavazunk. Kérdezem, ki az, aki elfogadja a napirendi javaslatot. Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez egyhangú. Köszönöm szépen, ezek szerint fogunk haladni.

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló T/1498. számú törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról (1498/1. szám); a Költségvetési Tanács véleménye a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetési javaslatáról (1498/2. szám)

Az első napirendi pontban a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat T/1498. számon benyújtott változatát fogjuk megvitatni, annak az általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Ehhez kapcsolódik az Állami Számvevőszék véleménye, valamint a Költségvetési Tanács véleménye. Szeretném jelezni a bizottságnak, hogy a Költségvetési Tanács képviseletét is kértük, hogy legyen jelen a bizottsági ülésen. Válaszlevelükben jelezték, hogy köszönik a meghívást, de sajnos létszámbeli problémák, a kicsi apparátusuk miatt nem tudnak egy időben több bizottsági ülésen jelen lenni, ezért a Mezőgazdasági bizottság ülésén most nem fogják képviseltetni magukat. Ezért a napirendi pont kapcsán az eddigieknek megfelelően a kormány képviselőit köszönthetjük, mégpedig Körösmezei Csaba vezetésével, akit köszöntök, köszöntöm Szarka Péternét az Állami Számvevőszék részéről, és kedves kollégáit is köszöntöm. Szokásainknak megfelelően először a kormány képviselőjének adok szót, hogy ismertesse a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése fontosabb, az ő számukra, az ő részükről fontosabb elemeit, esetleg szívesen vesszük, hogyha kitérnek a mezőgazdasági fejezetre. Ezt követően az Állami Számvevőszék képviselőjének adunk szót. Ezek után nyílik meg a lehetőség a bizottsági tagoknak kérdések és észrevételek megtételére. Ezek alapján megadom a szót a kormány képviselőjének, Körösmezei Csaba főosztályvezető úrnak.

Szóbeli kiegészítések

Körösmezei Csaba (Nemzetgazdasági Minisztérium)

KÖRÖSMEZEI CSABA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A 2011. évi költségvetést fogom az önök számára ismertetni. Szerettük volna, hogyha Banai Péter helyettes államtitkár úr itt tud lenni, azonban a bizottsági ülések időzítése miatt még a főbizottságban, a költségvetési nagybizottságban van, azt az ülést is később kezdték el. Ezért kérem, hogy fogadják el tőlem ennek az ismertetését. Elöljáróban két dolgot szeretnék kiemelni ezzel a költségvetés-tervezettel kapcsolatban. Az első, hogy amióta Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott, először vettük tervbe azt, hogy az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartsuk 2011-ben, e szerint készült el. Ez egy fontos lépés afelé, hogy az euró mint fizetési eszköz hamarosan bevezethető legyen a feltételek teljesítésével, valamint ugyanilyen fontos, hogy az államadósság növekedését megállítsuk, illetve majd csökkentsük. A másik pedig az a három fő alapcélpont, amely köré ez a gazdaságpolitika épült: az egyik a növekedés biztosítása, a másik a foglalkoztatottság növelése, a harmadik pedig a költségvetés stabilitása – mind a három érvényesül és megjelenik ebben a tervezetben. Ahogy minden költségvetést, ezt is egy gazdasági alappályára, makropályára ültettük rá, arra építettük fel. Ennek főbb jellemzői közül kiemelném a növekedés mértékét – ahogy mondtam, ez az egyik alapcélkitűzés -, ennek megfelelően a közelmúlt jelentős csökkenése, az idei, 2010. évi enyhe növekedés után jövőre 3 százalékos GDP-növekedéssel számolunk és tervezünk, de előretekintve a későbbi évekre is ezt további 3,5, illetve 5 százalékos növekedéssel készítettük elő. Ami lényegesebb gazdasági jellemző szám még, az az infláció, tehát a fogyasztói árindex, ahol 3,5 százalékkal számoltunk. Óvatosan optimisták vagyunk a háztartási fogyasztás növekedését illetően, ahol az eddig csökkenést növekedés váltja fel számításaink szerint jövőre, méghozzá 2,6 százalékkal. Gyakorlatilag csökkenést a közösségi fogyasztásban, az állami költekezésben terveztünk, az 7,6 százalékos csökkenés lenne. A jövőre növekvő gazdasági növekedés természetesen beruházásokat jelent, ennek megfelelően az export-import arány átmenetileg romlani fog – ezt nyilván a beruházáshoz szükséges behozatal okozza. Ezek és a további számok azt eredményezik, hogy összességében egy kedvező makrokörnyezetben tervezhettük meg ezt a 2011. évi költségvetést, és ez első következtetésként azt jelentené, hogy a kiadási oldalon is jelentős a mozgástér. A gazdaságpolitika és az államháztartás tervezésénél azonban arra került a hangsúly, hogy egy olyan értékválasztás jelenjen meg ebben, ahol inkább egy jelentős adóátrendezés történjen meg. Ténylegesen az elmúlt húsz év legjelentősebb adócsökkenését terveztük 2011-re, ezzel a lehetőséget a maximális, de biztos mértékig kihasználtuk. Ezért azt lehet mondani, hogy még sincs jelentős növekedés a mozgástérben, adott a kiadási oldal, és jellemzően azt lehet mondani a legtöbb fejezetnél, hogy a kiadási oldal számai nominálisan szinten maradtak. Ezek azok a körülmények, amelyek között értékelni kell tudnunk azt, hogy a mezőgazdaság céljait illetően – amely számokat majd mindjárt konkrétabban – végül is mit jelent ez, vagy ahogy a közismert hasonlat mondja, mekkora az a torta, amelyből ezt a szeletet kihasítjuk. Konkrétabban az államháztartás céljairól: A GDP ez alapján számolt értéke 28 440 milliárd. Az egész államháztartás kiadási összeg 16 996, tehát gyakorlatilag azt lehet mondani picivel kerekítve, hogy 17 ezer milliárd forint, tehát a centralizáció itt közel 60 százalékos, viszont beindult ennek a csökkenő tendenciája, ami szintén önálló célnak tekinthető. Ahogy mondtam, a 3 százalék alatti hiánytartás alapvető célként rögzült. Emellett prioritása a költségvetésnek a háztartások kedvezőbb helyzetbe hozása, a közismert jelentős adócsökkentés, ami egyrészt arányos, másrészt egykulcsos, harmadrészt pedig a családokat támogatja elsősorban. Ugyanígy ki kell emelni a vállalkozási pénzügyi mozgásterének a növelését, itt szintén az adócsökkentésre, a társaságiadó-kulcsra kell gondolni, az új Széchenyi-terv beindítására, amelynek a kidolgozása most már a végső stádiumban van, és januártól tervezzük beindítani, valamint az állami szféra karcsúsítását és a kiadások visszafogását. Ami kiemelkedő még a költségvetés más fejezeteiből, a nemzeti közfoglalkoztatási program elindítása, általában az állami kiadások, a bürokrácia csökkentése. Itt a tervezési köriratnak megfelelően a dologi kiadások 5 százalékkal csökkentett mértékben kerültek megtervezésre, a bérek pedig nominálszinten maradtak. A közelmúltban napvilágot láttak különböző számok a létszámcsökkentéssel kapcsolatban, elhangzott 10-15, illetve 25, sőt 30 ezer fős létszámcsökkenés. Ilyen kiadva központilag nincs, ezt szeretném kiemelni. A tervezésnél az előbb elmondott mértékben kellett ezeket a személyi kiadásokat megtervezni. Ez a csökkenés, ezek a számok annak a számításnak az eredményei, hogy itt a természetes fogyást kell megvalósítani, tehát nem lesznek feltöltve azok az álláshelyek, a nyugdíjba vonulók, a pályaelhagyók álláshelyeiről van szó. Ennek a forrását természetesen a tárcáknak kell majd kigazdálkodniuk. Amit talán még kiemelnék, az a közfeladatok kiszervezésének a megállítása, tehát a PPP-programok felülvizsgálata, a közrend, a közbiztonság növelése. Ez az előző témával is összefügg, mert nem fűnyíróelvszerűen történik ez a csökkenés, vannak kedvezőbb területek, például a rendőrség kifejezetten létszámnövelésben fog részesülni jövőre. Ilyenek még a határon túli magyarok számára alapított programok, a megyei közigazgatási hivatalok bázisán az egykapus ügyintézés teljes megvalósítása. Jövőre indul az egészségügy átalakítása, illetve a mostanában sok vitát kiváltó nyugdíjrendszer-átalakítás. Körülbelül ezeket emelném ki az általános bemutatás részeként. Magáról a költségvetési törvényjavaslatról talán ránézésére is látszik, hogy egy picit már laposabb a kötet, a szerkezete egyszerűbb lett, bár egyúttal tagoltabb is – ez reményeink szerint jobban biztosítja az áttekinthetőséget. Törekedtünk arra, hogy az azonos és hasonló célokat szolgáló előirányzatok egy fejezeten belül jelenjenek meg. A szükségtelen ismétléseket, a részletes táblázatokat elhagytuk a tervezetből. Kérem szépen a bizottságtól, hogy a tervezet általános vitára alkalmasságát állapítsák meg. Köszönöm szépen egyelőre.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. És akkor megadom a szót az Állami Számvevőszék képviselőjének.

SZILÁGYI ZSUZSANNA (Állami Számvevőszék): Üdvözlök mindenkit! Annyiban szeretnék egy picit pontosítani, hogy Szilágyi Zsuzsanna vagyok, Szarka Péterné ugyanis egészségügyi okokból nem tudott sajnos eljönni, bocsánat!

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Bocsánat, ezt épp az ülés előtt beszéltük meg.

Szilágyi Zsuzsanna (Állami Számvevőszék)

SZILÁGYI ZSUZSANNA (Állami Számvevőszék): Az Állami Számvevőszék véleménykialakításának a körülményei körülbelül olyanok voltak, mint a tervezésben részt vevőké: roppant rövid idő állt a rendelkezésünkre, mint ahogy nekik is. Technikailag is változott a helyzet némiképp a korábbi évekhez viszonyítva, ugyanis jegyzőkönyv-felvételre került sor. Ezek alapján, valamint a tárcák által adott tanúsítványok alapján alakítottuk ki a véleményünket. Itt gyakorlatilag általánosságban elmondható, amit a kormány képviselője mint előterjesztő is említett, az egyszerűsítés, amit mi is pozitív dologként ítéltünk meg. Vannak egyébként pozitív változások, amelyeknek a kedvező létét megállapítottuk, illetve maradtak olyanok, mint ahogy mindig is, amiket tovább lehet, illetve kell javítani. Az egyszerűsítés például a pozitív dolgok közé tartozik, de ugyanígy pozitív változásként élte meg az ÁSZ, hogy kisebb azoknak az adóbevételeknek a mennyisége, amiről nem tudott véleményt mondani, körülbelül az egyharmadára csökkent az előző évhez viszonyítva. Pozitív változás, hogy önálló sorra kerültek a társadalmi szervezetek kiadásai, illetve hogy a PPP-kiadások gyakorlatilag egy tárcához összpontosultak főként. Pozitív változásként jeleztük a véleményünkben az uniós források meghatározásánál, hogy nagyobb mértékben támaszkodtak a tervezésben részt vevők a meglévő szerződésekre, illetve a kötelezettségvállalások állományára. Ezeken túl azonban évek óta visszatérő kockázatot jelent a véleményünk szerint, hogy magának a tervezésnek a folyamata, illetve a résztvevők feladatai nem kellőképpen, illetve széttagoltan vannak részben szabályozva, tehát egy közpénzügyi törvény megalkotását sürgeti az Állami Számvevőszék. Magas kockázatúnak ítélte az adók közül például a társasági adót, közepes kockázatúnak a jövedéki adót, de ezeket a véleményben leírtuk. Ami kifejezetten a bizottság tárgykörébe tartozik főként az agráriummal, a mezőgazdasággal kapcsolatosan, pozitív dologként állapítottuk meg, hogy az NGM és a tárca is prioritásként kezelte az uniós támogatásokat, illetve az uniós források felhasználásának a hazai társfinanszírozási forrásbiztosítását. Vannak azonban, maradtak olyan tételek, amelyek kapcsán némi nézetkülönbség maradt. Ilyen többek között, hogy évek óta jelezzük a top-upnak a külön soron való tervezését pontosan az átláthatóság biztosítása érdekében. Egyébként e tekintetben pont az NGM adta meg annak az indokát saját maga is, hogy csökkenő mennyiség a hazai forrás, és ennek az átláthatóságát biztosítani úgy lehetne igazán, ha külön soron szerepelne. A forrás biztosítása egyébként még az általunk lezárt helyszíni ellenőrzések után is növekedett, tehát pozitív változás következett be. Még egy probléma van, amiről úgy gondoljuk, hogy kormányhatáskör – és erre is tettünk javaslatot -, hogy az Unióval történő elszámolások kapcsán keletkező árfolyamnyereség felhasználása, illetve ha veszteség keletkezik, a forrásbiztosítás ugyanúgy kormánydöntést kívánna szerintünk, mert ezek a folyamatok a feladat-végrehajtásban részt vevők által kevésbé vagy alig befolyásolhatók, tehát központi intézkedések, illetve pénzpiaci folyamatok hatására alakulnak, amelyek megoldása valószínűleg a KESZ igénybevételét, illetve nagyobb árfolyamnyereség esetén az elköltés nagyobb körben történő döntést kívánna. Tulajdonképpen ennyi, és a kérdésekre persze megpróbálunk válaszolni.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tagadhatjuk, hogy a top-up külön soron való szerepeltetését ellenzéki képviselőként végig kritizáltuk 2004 óta mi magunk is. De talán biztatásképpen csak annyit szeretnék mondani az Állami Számvevőszék részére, hogy már csak egyszer kell egy megkritizálni, mert 2013-ban már nulla lesz a nemzeti kiegészítés, úgyhogy a 2012-es költségvetésünkben lesz utoljára top-up, akkor 10 százalékos lesz, hogyha tudjuk tartani ezt a szintet, és utána megszűnik ez a fajta kiegészítő támogatási lehetőség. Az előterjesztő és az Állami Számvevőszék e témakört ismertető képviselője után a bizottság tagjainak van lehetőségük kérdések és vélemények megfogalmazására. (Jelzésre:) Megadom a szót Varga Gézának.

Kérdések, hozzászólások

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. A mai témánk, napirendi pontunk annak a megvitatása, hogy általános vitára alkalmas-e a tervezet. A mi véleményünk szerint a tervezet általános vitára nem alkalmas. És nem azért mondom ezt egyszerűen csak ellenzékiként, merthogy egy ellenzékinek kötelessége a költségvetést kritizálni, illetve el nem fogadni, hanem azért, mert az az egyszerűsítés lehet, hogy pozitívum, abban az értelemben, hogyha tételeket von össze, de abban az értelemben semmiképpen nem tekintjük pozitívumnak, hogy a korábbi évek összehasonlítására nem ad lehetőséget. Egyszerűen a rövid idő miatt – többen hivatkoztak, az előterjesztők is a rövid időre – ezt megértjük, de nem a mi feladtunk volna, hogy kutatásokat végezzünk, hogy akkor az a bizonyos n mínusz 2-es törvény, vagy akár több évre is visszamenőleg, hogy mondjuk legalább a 2009. év, a tárgyév, a jelen év, a 2010-es tervezet, s a többi – tetszenek érteni, hogy miről beszélek. Ez teljesen lehetetlenné tette ezt az összehasonlítást. Ezért két eszköz volt a kezünkben: az egyik az, hogy a fejezetek tételeinél megnézzük a számadatokat, a másik pedig az indoklás. Az indoklást, ahogy a kormány előterjesztőjétől is hallottuk, lehet egy ilyen pozitív és optimista hangvétellel megtenni, mint ahogy a szöveges részben is és a verbálisan elhangzottakban is azt tapasztaltuk, csakhogy ezzel nincsenek összefüggésben a számok. A főösszegek felsorolásánál ezt nagyon hiányoljuk. A tervezet nem veszi figyelembe azt sem, hogy itt minisztériumi összevonások történtek. Ez különösen érinti az e bizottság tárgykörébe tartozó vidékfejlesztési és mezőgazdasági kérdéseket, hiszen tudjuk, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium alá kerültek a környezetvédelmi és a vízügyi költségek és feladatok, ami tovább hatványozza azt, amit az előbb elmondtam arról, hogy a korábbi évek nem szerepelnek, de így az összevonások miatt sem tudtunk egy megfelelő összehasonlítást tenni. Az előterjesztésben Körösmezei úrtól hallottunk ilyen szavakat, hogy “stagnál”, hogy “tendenciájában”, hallottunk olyat, hogy “nominálisan csökken”, s a többi, csak egyszerűen nem tudjuk, hogy mihez képest. Ezek a szavak… Önök bizonyára ennek a tudásnak a birtokában vannak, hiszen valamihez képest, de ez ezekből az előttünk lévő dokumentumokból nem derül ki. És akkor hogy néhány konkrétumba belemenjek: elfogadhatatlan például így elnagyolni mondjuk a Miniszterelnöki Hivatalt. Azt mondja a XI. fejezet, hogy a költségek le vannak bontva, személyi költség, annak járulékai, dologi költségek, mondjuk 3,6 milliárdra talán, ha jól emlékszem, és aztán lazán van egy következő sor, hogy 90 millió pedig egyéb költség. Szóval ha egy kicsi komolyságot adnánk ennek! A jelenlegi kormánypártok tavaly, illetve a korábbi években ellenzékben voltak, megbecsülhettétek volna annyira az ellenzéket, hogy legalább érdemben hozzá tudjunk szólni, és szerkezetében egy olyan munkát kapjunk, ami tárgyalható. Következetlen a munka abban az értelemben is, hogy az aláírók személyét illetően sem tudtunk egy következetességet elővarázsolni vagy kihámozni belőle. Ez az államszámviteli törvény hiányára utal ismét, amikor a 2009-es számvevőszéki jelentést tárgyaltuk, már akkor is felvetettük, hogy az államszámviteli törvény megalkotása rendkívül fontos volna, mert így sok esetben nem világos, hogy ki fog felelni az egyes fejezetekért; van, ahol nyilvánvaló, de van, ahol nem. Hogy egy példát mondjak: az Alkotmánybíróságnál az Alkotmánybíróság elnöke írta alá azt a néhány soron költségvetési fejezetet, pedig egészen biztos, hogy nem az Alkotmánybíróság elnökének a feladata az Alkotmánybíróság költségvetésével törölni. De ha a számvevőszéki részt nézzük meg, ott már megtaláljuk az elnök úr és a főtitkár úr aláírását is – valószínű, hogy mint operatív feladatért a főtitkár úr lesz érte felelős. Az, mondjuk, rendben van, a kettőt csak a következetlenség miatt hasonlítom össze. Végül is az előttünk lévő anyag – amely, talán nem kétséges, hogy elfogadásra kerül – fog kikerülni a honlapra, tehát a közvélemény is ezt látja majd. És ahogy mi nem tudtunk ebben eligazodni, úgy a közvélemény sem fog tudni eligazodni benne. Ez minket teljesen arra emlékeztetett, amikor az átkosban az MSZMP Központi Bizottsága meghozta a költségvetési döntéseket, majd a Népfront választottjai beültek a parlamentbe, és feltartották a kezüket. Én azt hiszem, hogy ezt egy picit meg kellene haladni, de most ezzel a sokat emlegetett kétharmados többséggel teljesen ebbe az irányba megyünk. Néhány dolog lenne még a konkrétumokról is, de talán abba nem is megyek bele, hiszen itt most csak azt kell indokolnom, miért nem tartjuk általános vitára alkalmasnak, és ahhoz, azt hiszem, ezek az indokok bőségesen elegendőek. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Gőgös Zoltánnak adok szót, amennyiben nincs kormányoldali megszólaló.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Általában a költségvetésről az a véleményünk, hogy egy nagyon felelőtlen költségvetés, amely előttünk van, hiszen egy törvénytelen államosításra épülnek a számai – természetesen a magánnyugdíjpénztárakra gondolok -, és ezek között van egy olyan tétel is, amely egy feltételezett 500 milliárd forintos tétel, amely itt el lett osztva, úgyhogy ebből próbálja a kormány szerintem nemcsak az lyukakat, hanem sok egyebet is betömni. Én tehát azt gondolom, hogy ez így nem helyes. A makropálya eléggé bizonytalannak tűnik – ezt több szervezet megerősítette, részben az ÁSZ is, részben a Költségvetési Tanács is -, hiszen várhatóan nem lesznek tarthatók azok a növekedési és inflációs számítások, amelyekre maga ez a költségvetés épül. És azt is látjuk, hogy az egyik lába, ami a válságadókat illeti, az meg nem fog 2012-ben megszűnni, tehát egy szektor, amely lenyelte ugyan ezt a dolgot, talán épp a tegnapi napon szembesült azzal, hogy elég rövid ideig tartott az a nyugalmi állapot, hogy ez csak két évről szól. Konkrétabban – miután nekünk nyilván alapvetően a minisztérium költségvetésével kell foglalkoznunk szakbizottság lévén – tipikusan az az eset van, amikor a fagylalt visszanyal, mondom ezt a kormánypárti képviselőtársaimnak, hiszen rengeteg olyan követelés volt az elmúlt években, amelyeknek a nyomát nem látjuk ebben a költségvetésben. Hozzáteszem, hogy nem fogunk olyan dolgokat követelni és olyan módosítókat készíteni, amelyek veszélyeztetnék mondjuk azt a makropályát, amit egyébként mi is helyesnek tartunk, de – még egyszer mondom – a megalapozását nem látjuk megfelelőnek. Abban, hogy nem volt egyszerű összehasonlítani az éveket, igazat adok a Gézának. Meg lehetne tenni egyébként, nyilván kicsit jobban belemélyedve a megelőző költségvetés soraiba – attól függetlenül, hogy két minisztérium összevonásra került – világosan elkülönülnének itt a forrásoldalak. Abból kijöhet egy olyan szám – és ezt majd kormánypárti képviselőtársaim nyilván el is mondják -, hogy egy nagyon-nagyon nagy mértékű növekedés tapasztalható, hiszen ha a két minisztériumot összevetve nézem, akkor nagyjából egy 30 milliárd körüli növekedést látok én itt a fő számokban. Ezzel egyetlenegy apró baj van: hogyha egy kicsit jobban belemélyedünk, hogy milyen bázissal is számolunk, akkor kiderül, hogy ebből 20 milliárd hiányzik eleve az idei bázisból, ami 2009-ben kifizetésre került, amit a következő napirendi pont tárgyalása során nyilván úgy aposztrofálnak majd, hogy itt trükközés volt, de én azt gondolom, hogy a gazdák annak a trükknek, hogy négy hónappal előbb kapnak pénzt, nyilván örülnek, és az idén is lehetett volna egy ilyen trükköt alkalmazni a minisztérium részéről – senki nem reklamált volna érte -, de ez eleve hiányzik. Van egy olyan tétel, az idei beruházási támogatások megállása miatt – hiszen május óta érdemi támogatáskifizetés nem történt – van egy maradvány, amit nyilván számolni kell, jövőre meg várhatóan ki kell fizetni, ez egy 16 milliárdos tétel. Tehát innentől kezdve az a növekmény már eltűnt, nincs, úgyhogy maradunk a bázison. Vannak új sorok, amelyek, azt gondolom, helyesek. Kicsit aggályosnak látom főleg az “Igyál tejet” program duplázását, nem azért, mert ez nem jó, hanem azért, mert a feltételrendszert nem igazítják hozzá, márpedig én nem látok nagy változást; akkor valószínűleg az igénybevétele lesz ennek alacsonyabb. De hozzáteszem: ezeknek a programoknak a finanszírozása meg a növekvő finanszírozása rendben van, ezek pozitív elemei ennek a költségvetésnek. Amit én a legnagyobb problémának látok – és itt mindenképpen azt javaslom a bizottságnak, hogy ezt ne is zárjuk le így, itt mindenképpen segítsünk a minisztériumnak az alkuban, mondom ezt a gazdasági minisztérium képviselőjének is -, az az, hogy jelenleg nincs meg a fedezete ebben a költségvetésben a 2010. évre járó top-up kifizetésének. Tehát hiányzik 7,5 milliárd forint. Ezt akárhogyan is nézzük, csűrjük-csavarjuk, ez a pénz ebből a költségvetésből hiányzik. Én nem gondolom, hogy fejezeten belülről ezt a kérdést – bármennyire is attraktív lesz a minisztérium meg a bizottság – meg tudjuk oldani belső módosításokkal. Vannak tartalékok belül, én azt mindjárt most mondom arra, amit az ÁSZ mond, hogy nagyon helyes, hogy az uniós források lábát biztosítják, szerintem túlbiztosították, de ez legyen a minisztérium belső tartaléka! Nem lehet 150 milliárdot kifizetni az I. tengelyre, hölgyeim és uraim, 2011-ben, ugyanis ahhoz már az összes beruházási döntést meg kellett volna hozni legalább a nyáron, hogy ezek a beruházások jövőre megvalósuljanak, és ki lehessen őket fizetni. Tehát fizikailag nem lehet ezt megcsinálni. De nincs akkora tartalék abban sem, hogy abból mondjuk egy hiányzó 7,5 milliárd forintnyi top-upot, ami most még a teljes állattenyésztés ágon van. Én most nem beszélek arról a top-upról, amit Jakab Pistáék meg mindenki mindig követelt, hogy fizessük ki a 39 milliárd forintot. Nagyon jó lenne, mindenki nagyon örülne neki, de nem leszek ennyire demagóg, és egyikünk sem lesz ennyire demagóg, mert tudom, tudjuk, hogy nincsen, meg nem lehet rá forrást találni, úgy, hogy valamibe nagyon durván ne… Mondjuk hozzáteszem: a különadóból talán lehetne rá fordítani, miután áfacsökkentés sem történt, de én most ebbe nem bonyolódnék bele. De az állattenyésztőktől legalábbis azt nem kellene elvenni, amit eddig kaptak, hiszen azért még mindig elég nagy baj van a tejágazatban, a legnagyobb feszültség még mindig ott van, és nagyon hiányozna nekik, hogyha ez a forrás nem lenne kifizetve. Amit én még problémásnak látok, az az, hogy az MgSZH, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevételi előirányzatát 1 milliárd forinttal megemelték. Az elnök helyében én egyet tennék: minden nap ellenőriztetnék mindenkit, és akkor meglesz az a bevétel, szeretném jelezni, de ezt megint csak az ágazatból fogják kivenni, és az nem lenne jó. Meg fogják csinálni, ha ez az előírás, és sajnos még így sem lesz elég a fedezet, mert ezzel nem növekedett a felhasználható keret, hanem valamelyest csökkent – ugyan van egy külön sor, amely a génkezelés kapcsán, a genetikai alapok kezelése kapcsán kikerült ebből a rendszerből. Ebből az következik, hogy amit már az idén fel kellett volna törvényileg, és aminek az előkészítése meg is történt május előtt, ez az erdővédelmi őrszolgálat, ebben például fedezet erre nincsen. Tehát ezt mindenképpen meg kell teremteni, mert megint itt az ősz, tudjuk, látjuk, milyen cikkek jelennek meg a falopások okán, tehát ezt mindenképpen meg kell oldani. És így nem fog biztosítani a 650 falugazdász éves foglalkoztatására sem teljes körű fedezetet ez a forrás; vagy valahonnan el kell venni, de az egy másik kérdés. Hozzáteszem, hogy nem tudom, mennyi megtakarítást hoz majd az új kormányhivatali rendszer, de énszerintem először – mint minden átszervezés – inkább vinni fogja a pénzt, nem hozni. Tehát ezzel én most az első évben semmiképpen nem számolnék. A másik, amit viszont muszáj feszegetni, és szerintem itt is meg kellene próbálni jobb belátásra bírni a kormányt – mert ez megint túlnő, messze túlnő a minisztérium hatáskörén -, az a kárenyhítési alapnak az ügye. Ha legalább 20 százalékos kárenyhítést akarunk az idén fizetni, onnan 10 milliárd forint hiányzik. Volt már rá példa, hogy külön kasszából kiegészítésre került, a tavaszi fagykárra emlékeztetnék mindenkit, ott ugyan 5 milliárdról volt szó, de a volumene most annyival nagyobb. Tehát ez a minimum, amit még a 2 milliárd kötelező önrészhez hozzá kellene tenni, hogy ne nevetséges, mondjuk 7-8 százalékos kárenyhítés legyen. Mert akkor tényleg lehet azt mondani, hogy rossz ez a rendszer, de a törvényi lehetősége megvan a kormánynak, hogy ebbe a kasszába belenyúljon. Ezt nyilván mindenképpen módosítani kell, hiszen erre volt is konkrét ígéret, amiből persze már előlegfizetés nyilván nem lesz, mert nem lehet – ugyan erre is volt itt konkrét ígéret, hogy gyorsan minden ki lesz fizetve; én most ezt nem így látom, legalábbis ami a kárenyhítést illeti. Az is érdekes pikantériája az ügynek – ezt az államtitkár úrnak jeleztem is -, hogy én annyi kritikát, már bocsánat, hogy ezt hozom elő, mint a génmegőrzés kasszájának a csökkentése miatt nem kaptam még, és az tavaly 300 millió volt, most meg maradt erre 100. Ez mondjuk egy nagyon kemény dolog. Ezt én nem vállalnám fel a bizottság helyébe, tehát itt azért legalább a tavalyi szint maradjon meg; még akkor is, hogyha most van egy külön sora, de a kettőt nem lehet összekeverni, mert ez teljesen más történet, mint ami le van írva. Többen ott voltunk az erdészeti nyílt napon, ebben a költségvetésben nincsen meg az erdészeti tanácsadó szolgálat fedezete egész évre. Én úgy gondolom, hogy legalább ennyit meg kellene adni abból a rengeteg ígéretből, ami ott elhangzott, mert egyébként meg semmi nincsen benne. Tehát valamit azért legalább adni kellene, ha már államfői meg miniszterelnök-helyettesi szinten ígért meg mindenki mindent. Ennyivel, azt gondolom, azért tartozik az erdészeti ágazatnak a kormány. Én úgy látom, hogy az elmondott 5 százalékos kötelező leépítésen meg a kafetéria-csökkentésen túl ebben a két minisztériumi személyi kiadás sorban nagyobb csökkentés van, jó lenne, ha ezt majd megnézné valaki. Én itt legalább egy 15 százalékos csökkentést látok, és ez nem…, tehát a kafetéria meg az 5 százalékos bércsökkentés ezt nem indokolja. Tehát ebből vagy nagyobb létszámleépítés lesz… A minisztériumnak nyilván játszania kell, mert hogyha nem kapja meg az egyszeri kiadások fedezetét, ami, ugyan most már csak kéthavi végkielégítést kell fizetni mindenkinek, akkor is jelentős tétel – és ezt korábban minden egyes átszervezéses létszámkorrekciónál megvolt -, akkor arra fog kényszerülni, hogy több embert küldjön el, mint amennyit egyébként előírtak neki, mert ezt a pluszköltséget valahonnan ki kell gazdálkodnia. És ezt január 1-jével meg kell lépnie, mert különben összeborul az egész központi igazgatási költségvetése. Tudnék még sok mindent mondani, egyelőre nem kívánok többet, nyilván alaposan meg fogjuk ezt vitatni majd a parlamentben is. Én úgy gondolom, hogy itt nagyon sok mindent át kellene gondolni ahhoz, hogy ez a költségvetés így támogatható legyen. Én ezeket, amiket elmondtam, nagyon megfontolásra ajánlom akár a minisztériumnak, akár a kormánynak, és nyilván a bizottságnak is, mert mi ugyan nyilván majd be fogunk adni összesen két módosítót, ami a fő számokat érinti, ami úgysem lesz megszavazva, pontosan tudom, de nem fogunk megsértődni, ha ugyanazzal a szöveggel másikakat támogathatunk, amelyekben mondjuk egy-két héten belül még lehet alkut kötni – ezt ajánlom a bizottság kormánypárti tagjai figyelmébe. Nem volt még rá példa, hogy valamennyi forrást ne tudtunk volna ebben a vitaszakaszban az agrárium költségvetéséhez hozzárakni, még akkor is, ha ott hivatalból a minisztériumnak nyilván mindig ellent kellett állni az ilyen kísértéseknek, de azért a viszonylag erős agrárlobbi általában keresztül szokta tudni verni a parlamenten ezeket a módosításokat. Ebből nyilván az következik, hogy általános vitára mi nem fogjuk megszavazni ezt a költségvetést, és szeretnénk, hogyha ezek a korrekciók, amelyekről beszéltem, meg megtörténnek. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Szabó Rebekának adok szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Bizottság! Azt kell mondjam, hogy a Lehet Más a Politika sem találja általános vitára alkalmasnak ezt a költségvetést, amelyről itt most beszélünk. Igazából az alapvető problémánk az vele, hogy ez pénzforgalmi alapon kerül összeállításra, és nem látható mögötte az egyes tételek részletes bontása, vagyis a különböző szakmapolitikai megfontolások. Tehát tulajdonképpen a szakpolitika elválik a költségvetés-alkotástól, és nagyon sok helyen olyan összegeket látunk, amire nagyon nehéz úgy igent vagy nemet mondani, hogy igaziból nem látjuk a részleteket mögötte. Erre egy elég jó példa szerintem a költségvetésben szereplő tanyafejlesztési program, amelynek egyébként nagyon örülünk, nagyon jól hangzik, és az indoklásban persze van róla egy bekezdés meg néhány dolog felsorolva, de azt gondolom, hogy ahhoz, hogy eldönthessük, hogy azzal a 936 millió forinttal, ami ott elő van irányozva, egyetértünk vagy nem, szeretnénk-e többet vagy nem, ahhoz sokkal jobban látnunk kellene a kormánynak azt a szándékát, hogy pontosan mit ért ez alatt a tanyafejlesztési program alatt. (Sáringer-Kenyeres Tamás közbeszól.) Ehhez hasonlóan egyébként, mivel jelezte is a kormány, hogy változtatni kíván az eddigi agrárszakpolitikán, és egyfajta új agrárstratégia körvonalazódik, vártuk azt, hogy erről esetleg többet tudunk meg majd, mielőtt a költségvetéssel szembesülünk. Én értem egyébként az időkorlátokat, de megint nagyon nehéz a költségvetésről úgy beszélni, hogy nem látjuk ezt a mögötte való stratégiát, ennek a hosszú távú gondolkodásnak a céljait. Mi tehát azt gondoljuk alapvetően, hogy megint a sorrenddel van baj, és sokkal jobb lenne, hogyha megismerhetnénk először az új ágazati stratégiát, az új földbirtok-politikai célokat, ha megtárgyalnánk – a költségvetés előtt – egyrészt a zárszámadási törvényt, ami ezzel megtörtént, de ezzel együtt a helyzetértékelő agrárbeszámolót is, ami most ezzel egy időben van az asztalunkon, és azt ezzel egy időben tárgyaljuk. Mi tehát azt gondoljuk, hogy azt kellene előbb megtárgyalni, abban le kellene vonni a megfelelő következtetéseket, meg kellene ismerni az új stratégiát, és azután volnánk képesek igaziból felelősen és a megfelelő információk birtokában dönteni a költségvetésről. Ennek kapcsán még azt is szeretném megjegyezni, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások nagyon nagy része a különböző európai uniós támogatási rendszereken át kerül kifizetésre. Ehhez a nemzeti önrész biztosítása benne van a költségvetésben, erről az Országgyűlés dönt, de tulajdonképpen arról, hogy ezek az európai uniós fejlesztési források konkrétan hogyan vannak elköltve, abba az Országgyűlésnek vagyis nekünk nincsen beleszólásunk. És mi azt gondoljuk, hogy az agrárbeszámoló, a zárszámadási törvény megtárgyalását követően ezekből levonjuk a megfelelő konzekvenciákat, ezeket át kellene vezetni a különböző európai uniós programdokumentumokban, ezekről is dönteni kellene, és akkor ezt követően nyílna érdemi lehetőség arra, hogy a költségvetés idevonatkozó számait megtárgyaljuk. Ezek igazából a fő, általános kifogásaink, és ezért nem tartjuk általános vitára alkalmasnak ezt a költségvetést. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak a formalitás kedvéért szeretném jelezni az előterjesztőknek, hogy a felsoroláskor, vagyis a menetrend kapcsán elfelejtettem megemlíteni azt, amit szoktunk is tenni, hogy az itt felmerülő kérdésekre utána kérjük az előterjesztő esetleges válaszát. Itt elhangzott egy-két konkrétum is főleg Gőgös Zoltántól a kárenyhítési alappal, a falugazdászok egész éves működésének a fedezetével, az erdészeti tanácsadó szolgálat esetleges bizonytalanságával és a génmegőrzéssel kapcsolatosan. Majd szívesen halljuk a kormány, az előterjesztő reflexióját erre, csak szeretném jelezni, hogy ez a szokásunknak megfelelően így szokott történni, akár kormányoldalról, akár ellenzéki oldalról jön a kérdés feltevése.

(Jelzésre:) Ficsor Ádámnak adok szót.

Ficsor Ádám (MSZP) FICSOR ÁDÁM (MSZP): Köszönöm szépen. Nekem csak egy nagyon rövid kérdésem lenne. Az uniós programok áfafedezete is egy olyan sor, ami több mint háromszorosára növekszik. Ezt úgy kell-e érteni, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban az önkormányzati beruházóknak is ki fogják fizetni az áfát? Ha így kell érteni, akkor ez egy helyes és jó dolog, másban én nem látom indokoltnak ezt a növekményt. Erre a konkrét sorra szeretnék tehát rákérdezni, hogy ennek mi a háttere. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Gőgös Zoltán jelzésére:) Második körben is lesz majd lehetőség megszólalni, most még azokat kérem, akik az első körben szeretnének megszólalni. (Senki nem jelentkezik.) Ilyen jelzést nem látok. Akkor átadnám az ülés vezetését Horváth… (Sáringer-Kenyeres Tamás jelzésére:) Elnézést, Sáringer-Kenyeres Tamás!

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem egy kérdésem lenne. Az agrárkutatások, tanüzemek, szakképzés támogatása előirányzat 50 százalékkal kevesebb. Ennek valami indokát ha szabad kérnem! Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: Annyival nem kevesebb egyébként!)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Nincs további hozzászólásra jelentkező. Akkor átadom az ülés vezetését Horváth Istvánnak, mert hozzá szeretnék szólni.

(Az ülés vezetését Horváth István, a bizottság alelnöke veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, és akkor megadom a szót az elnök úrnak.

Font Sándor (Fidesz) FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. A költségvetés szerkezeténél nyilvánvalóan jobb, hogyha először az általános kritériumokat nézzük meg, és utána térünk rá a szakirányra – és ez a mezőgazdaság -, erre a kérdésre. Valószínűleg érdemes megfogalmazni, hogy egy költségvetéssel és hogy az azt megalapozó oldallal – ami a bevételi oldalt jelentően az adótörvények – kapcsolatosan milyen elvárások vannak. Így aztán érdemes megvizsgálni, hogy vajon ez a költségvetés és a hozzá kapcsolódó adótörvény vajon teljesítményfokozásra ösztönzi-e az érintetteket, a társadalmi szereplőket, vajon egyszerűbb-e, átláthatóbb-e a költségvetés és az adó, mint az ez idáig megszokott formában volt, és ami számunkra különösen fontos, az az a kérdés, hogy vajon elismeri-e ez a filozófia a társadalmi közjóra fordított magán-hozzájárulásokat – itt konkretizálok: például a gyermeknevelést, amit mint társadalmi közjóra fordítást tekintsünk az idefordított költségek tekintetében. Azt kell mondanom erre a három feltett kérdésre, ezekre az önmagam által feltett kérdésekre, hogy igen. Én azt gondolom, hogy egy elég komoly ösztönzés látható a társadalmi szereplők részéről, hogy érdemes esetlegesen a maguk területén további erőfeszítéseket tenni. Ez lehet mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások területe, de mindaz a közjóterület, amit az egészségügy, az oktatásügy területe érinthet. Hogy egyszerűbb-e, erről az előterjesztő és az Állami Számvevőszék részéről is kaphattunk megfogalmazást, hogy igen, az eddigiekhez képest ez feltétlenül egyszerűbb. Hogy az ideálisan egyszerű-e, erre most még nyilvánvalóan nem lehet megadni a választ. Valószínű, hogy még nem, de remélem, hogy a költségvetést kritizálók is adnak azért annyi türelmi időt, hogy azon káosz után, amit Magyarország tündöklése ’98 és 2002 között, majd bukása jelentett 2002 és 2010 között, ez után a bukás után valamelyest stabilizáció induljon el. A benyújtott tervben, azt hiszem, makrogazdasági szintről ezek egyértelműen indokoltak. Persze kritika érintheti. Én ezt valamelyest meg is értem, különösen az MSZP álláspontját, hogy az ő szemüvegükön keresztül a bevételi oldal esetleg nem biztos, hogy teljesítődik. Igen, hogyha most ezt forszírozzák, hogy esetleg az Alkotmánybíróság számukra kedvezően, netán negatív döntéssel illetné egy-két eddig meghozott elképzelésünket, amelyben a szokásoktól eltérően nem a magyarországi kis-, középvállalkozók és magánszemélyek megsarcolásával szeretnénk a költségvetést stabilizálni, hanem mertünk, merünk azokhoz szólni és átmeneti időre azoktól segítséget kérni, akik az elmúlt 8 évben hihetetlen nagy magánvagyonra tettek szert multinacionális, főleg multinacionális cégeken keresztül. Igen, ez az új filozófiája a költségvetésnek, és nevesítettük is, hogy kiktől kérünk átmeneti segítséget ebben a három évben, amely átmeneti segítség véleményünk szerint elégséges lesz ahhoz, hogy megfeleljünk az Uniónak tett, az Uniónak az MSZP által tett ígéretnek, ami a konvergenciaprogramot jelenti. Menekülhetnénk előle, mondván, hogy olyan káoszt és rendezetlen helyzetet hagyott hátra, hogy mi nem tudjuk betartani a konvergenciaprogramban vállaltakat, de nem szeretnénk ezt tenni, hanem a stabilitás szigetét szeretnénk bemutatni Magyarország képében az Európai Unió felé, hogy igenis képesek vagyunk ebben a helyzetben, más filozófiai alapon megközelítve, a Magyarország érdekében is fontos ígéreteket teljesíteni. Én azt gondolom, hogy a makrogazdasági ígéretek e területen tarthatóak, még ha ezek nem is a szokványos eszközöket jelentik. De úgy néz ki, egy-két jellel már visszaigazolódott, hogy járható ez az út, ha csak a bankadónak az Európai Unió többi tagországában vett példáját nézem, magyarul hogy követik az elsőként Magyarországon alkalmazott új, átmeneti adónem bevezetését. És tartok tőle, hogy lesz még egy-két ilyen, amikor más országok sem tudnak nagyon új forrást teremteni, mint hogy azokhoz fordulnak, akik az elmúlt időszakban, sőt a válság időszakában is igen-igen tisztességes profitra tettek szert. Ez persze egy új filozófia, és, mondom, akik a régi rendszerben gondolkodnak, és továbbra is azt erősítik, azoknak ez nehezen elviselhető – tudomásul vesszük. Mi a magunk részéről viszont merjük vállalni ezt az új filozófiát. Bízom benne, hogy az az átmeneti időszak, amit mi három évre tippelünk, azzal, hogy a negyedik évben ennek eredményét kell hogy lássuk, bennünket fog igazolni, úgy, ahogy a költségvetésben ezt most megindítottuk. Persze ehhez számtalan olyan, számunkra fontos kérdés tartozik, mint a társadalmi közjóra fordított magánkezdeményezések, hozzájárulások elismerése – és itt a családi és a gyermeknevelési támogatásokat szeretném külön megemlíteni. Azt hiszem, ebben vita nem lehet, már csak a nagyságrendjét illetően lehet vita, hogy miért nem több – remélem, hogy erről sokan így gondolkodnak. Ami a szűkebb területünket, a mezőgazdaságot illeti, természetesen az általam is, Gőgös Zoltán alelnök úr által is megemlített egy-két területnél mi is látjuk, hogy talán nem az ideális az a beterjesztett elképzelés, amit mi, a mezőgazdasággal foglalkozók, az e területen gyakorló gazdálkodók látni szeretnénk. De akik ezt a kérdést megfogalmazzák, azért pontosan tudják, hogy ha netán – ha netán! – olyan makrogazdasági környezetben sikerült volna átvenni a 2010-es kormányzást, mint amilyenben 2002-ben az akkori MSZP-SZDSZ-kormány átvette, akkor lehet, hogy ezek a számok is pozitívabbak, mosolygósabb számok tudtak volna lenni. De mindenki tudja, hogy nem úgy történt a mostani kormányváltás, mint 2002-ben, amikor több száz milliárd forint azonnal kiosztható tartalék állt az akkori kormány rendelkezésére, amely meg is tette a kiosztást, de sajnos az nem váltotta be azt a reményt, hogy ezzel az országot akkor egy növekvő pályára állítsa. Mi ezért sokkal óvatosabbak vagyunk, és éppen az Állami Számvevőszék jelentésének egyes fordulataiban olvastam, hogy némely területen talán túlbiztosított is az előterjesztés, magyarul azt sugallja, hogy egyes területeken a bevételi oldalon még látnak tartalékot, más területeken pedig a kiadás talán nem lesz akkora. Én – és vagyunk itt néhányan, akik 1998 óta vagyunk képviselők – nem láttam még ilyen, relatíve pozitív hangulatú állami számvevőszéki megfogalmazást, amely arra is utalást tesz, hogy egyes területeken még inkább tartalékokat lát; mondom, egyes területeken, nem az összesen, hiszen az Állami Számvevőszék képviselője ezt is korrektül ismertette. Ami a mezőgazdasági területet illeti, csak azt a makroszámot említem meg, hogy a költségvetési támogatás összességében 22 százalékkal, mintegy 36 milliárd forinttal emelkedni fog 2010-hez képest. Persze ennek több összetevője van, Gőgös Zoltán volt államtitkár pontosan tudja, hogy igen, ebben kalkuláljuk az Uniótól érkező növekményektől kezdve azokat a forrásokat is, amelyek most a hosszas, kormánytagok közötti vita következtében sikerült az agrártárca képviselőinek elérni. És azt is nyugodtan tegyük hozzá, hogy nem mindent sikerült elérni, amit mi sugalltunk, és a miniszter úr, az államtitkár urak pontosan tudták, hogy azért még a mai viszonyok közepette is lenne elképzelésük, hogy mely területeket szeretnék továbbra is erősíteni. De ez a szám azért mindenféleképpen egy beszédes szám, és kereshetjük, hogy akkor ez a 36 milliárd forint többlet körülbelül milyen területekre megy. Közismert, hogy vállaltunk például egy olyan döntést – az egyik területet említem – nyáron, hogy jövőre a magángazdálkodóknak nem kell társulási hozzájárulási díjat fizetniük vízgazdálkodási társulatoknak, hanem azt gondoljuk, hogy a vízügy rendszere megköveteli az egységes államigazgatási elbírálást és irányítást. Igen, de akkor természetesen ehhez az igazgatáshoz és irányításhoz forrás kell: mintegy 4,6 milliárd forintos többletforrás fogja megindítani ezt az új logikájú rendszert. Elhangzott itt kritikaként, hogy esetleg az intézményhálózatnál és a személyi bérezéseknél csökkenést látnak. Igen, látjuk mi is. Bízunk abban, hogy a minisztérium átgondolta, hogy az az átszervezés, amely önök által is ismert, habár kritizálják: a kormányhivatali rendszer kiépítése, az egész agrárstruktúrának az átszervezése, az ennek következtében a felszabaduló és netán párhuzamosságokat lefedő munkaterületek megszűnnek, akkor ennek következtében a felszabaduló munkaerő bérét meg lehet spórolni. Tehát érthető, hogy egyes területeken miért jelent ez kisebb költségvetési számot az idei évben. Nem rejthetjük véka alá, hogy magunk is azt gondoljuk, hogy egy olyan terület, mint az állami génmegőrzés, bázisa és kiindulópontja lehet bármilyen megújulásnak, megújhodásnak. És ebben Magyarországnak közismerten hihetetlen jelentős szerepe van, mert nem sok ország rendelkezik olyan genetikai állománnyal és erre kiépített államigazgatási szervvel, intézetekkel, kutatóállomásokkal, mint Magyarország. Nem sok ilyen ország van Európában, mi vagyunk az egyik ilyen – akkor ezt próbájuk meg megőrizni! Természetesen – a költségvetés tárgyalása még csak ezen pillanatokban és a jövő héten kezdődik – a magunk részéről is megpróbáljuk ennek a stabilizálását. Ugyanakkor ami szerintem egy igen fontos terület, a nemzeti támogatások, az állat- és a növénykártalanítás, az árfolyamkockázat területe, itt azért tisztázzuk, hogy mintegy 12 milliárd forinttal nagyobb az idei évre tervezett támogatáshoz képest a jövő évi tervezett támogatás. És változatlanul állítjuk, hogy az Unióból lehívható pénzeknél igenis nagyon fontos, hogy a maximalitásra törekedjünk, tehát biztosítsuk, már a tervszámok alapján is, a hazai önrészforrást; anélkül esélyünk sincs, hogy az Uniótól lehívjuk a pénzeket. Lehet ezen spekulálni, hogy készen áll-e a magyar mezőgazdaság a teljes pénzlehívásra, ezen lehet morfondírozni; de egyet tudunk: ha már a nemzeti önrészalapot nem biztosítjuk, akkor száz százalék, hogy nem lesz lehívás a megengedhető, az Unió által megengedhető mértékben. Ezért mi felkészülünk erre, és ezen belül szívügyünknek tekintjük az állattenyésztést. Itt található a legnagyobb romhalmaz sajnos – ezt is mondjuk meg! -, itt lesz a legnehezebb megmozdítani azt a szándékot, hogy valaki úgy érezze, érdemes még ma is vagy a jövőben is állattenyésztéssel foglalkozni. A számtalan problémás terület közül egyet említett az államtitkár úr, az alelnök úr, hogy a tejtámogatásra, a tejágazatra lesz-e forrás, az elégséges lesz-e. Igen, mert jön az uniós kiegészítő forrás, a megmaradó, de valamelyest kevesebb hazai forrás mellé. De ez a két forrás együttesen nagyobb támogatást fog eredményezni, mint a jelenlegi, az idei évben még adható forrás. Hogy ezzel együttesen talpon maradnak-e a magyar gazdák, az nyilvánvalóan megint egy nagyon nagy filozófiai kérdés, de mindent meg szeretnénk tenni azért, hogy a lehívható támogatások területén, ami az állatbetegségek megelőzésére, az állatjóléti támogatásokra és minden egyébre, ami minden évben a legnagyobb kritikát szokta kiváltani, hiszen ön pontosan tudja, államtitkár úr, alelnök úr, hogy az idei évben májusban elfogytak a kérődzőknek szánt, állati betegségek megelőzésére szolgáló gyógyászati támogatások, májusban. Ezek súlyos tragédiák. Akkor hogy volt tervezve ez a 2010-es meg a 2009-es év? Mert 2009-ben is elfogyott, akkor átnyúltak a 2010. évre, és elvették a 2010. évi forrásokat, 2010-ben meg már májusban elfogyott a forrás. Ez a költségvetés arról gondoskodik, amit önök most vagy látnak, vagy nem, hogy ezt a 2010. évet is ki fogjuk pótolni a 2011-ben megnyíló költségvetésből. Nagyon nagy bűvészmutatványok kellenek ahhoz, hogy rendezzük az önök hanyagságát, ami csak májusig biztosította a mezőgazdaság állattenyésztési ágazatának iszonyúan fontos támogatást, ami májusban elfogyott, és hogy pótoljuk a jogos igényeket 2010. december 31-éig. Megpróbáljuk megtenni, a költségvetés ezt is tartalmazza. És ami nekünk fontos és teljesen új filozófia, az a Nemzeti Földalap visszatérése a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. Ez alapvetően filozófiai vitát váltott ki. Önök elengedték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, egy allába lett a nemzetgazdaságunknak a Nemzeti Földalap, mi több, a Pénzügyminisztériumhoz csatolták, és pusztán fiskális szemléletű ágazattá degradálták le, annak minden következményével. Itt nevesíthetjük azokat az eseteket – de nem hozom fel, mindannyian tudják -, amelyek sajnos ma már a bűnügyi eljárások keretébe tartoznak. Na mi ebből a mocsárból szerettük volna visszahozni, és ezt meg is tettük a nyári törvénykezéssel, hogy a Nemzeti Földalap tisztán, az önök számára is tisztán számon kérhetően a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozzon, és ennek megfelelően a Nemzeti Földalaphoz kapcsolódó finanszírozási kérdéseket is tisztázni kellett, hogy egyrészt az önök által bevezetett és részünkről sok tartalmi kritikával illetett “Földért életjáradék” programnak egyáltalán a finanszírozás hátterét fenn tudjuk tartani, másrészt pedig a nyári törvénykezések következtében az állam mint elővásárlásra mindenki előtt jogosult megnevezése jelenti azt is, hogy forrásokat biztosítunk az esetlegesen nem kívánatos föld személy-személy közti vásárlása esetében, amikor az állam úgy gondolja, hogy jobb, ha inkább az állam kezében van az a termőföld, tehát forrást kell nekik biztosítani. Nyilvánvalóan az a filozófiai programunk, amelyben a fiatal gazdálkodókat és a családi gazdálkodókat szeretnénk támogatni, egy finanszírozási igényt is jelent, de egyben egy földeladási igényt is jelent az érdeklődők és az érintettek számára. Nem kérdéses, hogy az a “Földért életjáradék” programmal, amely véletlenszerűen adott az államnak földet – úgy értem a véletlenszerűséget, hogy egy település határában ezek messze nem összefüggő területek, hanem, ha szabad úgy fogalmaznom: mintha a közigazgatási határt jelző térképre sörétes puskával lőttek volna, itt is kapott az állam egy hektárt, itt is kapott három hektárt, itt kapott öt hektárt, ott kapott négy hektárt -, ezzel birtokpolitikai teljesen természeten nem lehet megvalósítani. Ennek egyetlenegy logikai útja van: azonnal felkínálni az állam számára használhatatlan és a filozófiai koncepcióban nem felhasználható termőföldeket a helyben lakó családi gazdálkodóknak, a szomszéd birtokkal rendelkezőknek a birtokkoncentráció erősítése érdekében. Erről is gondoskodik ez a költségvetés. Természetesen mi a magunk szíve szerint is tudnánk olyan tételsort mondani, költségvetési sort nevesíteni, amelynél jobb érzéssel láttuk volna, ha így-úgy alakulnak a számok. Egy nagyon nagy dilemma ilyenkor, hogy melyik ujjunkat harapjuk abban az iszonyú nehéz örökségben, amit az előző kormányzat hagyott ránk. Mégis azt látjuk, hogy a fizikai adottságokat, a jövőbeli reményeket figyelembe véve ez a költségvetés a mi véleményünk szerint megalapozott, és ezért általános vitára javasolni fogjuk. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr, és visszaadom az ülésvezetést.

(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) További hozzászólásra Gőgös Zoltán alelnök úrnak adok szót a második körben.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Részben az első körben felejtettem el valamit, és miután előre leadtuk a kisebbségi vélemény, nehogy az legyen, hogy olyan hangzik el benne, amit itt nem mondtunk – ámbár nem hiszem, hogy a levezető elnökök ennyire precízek lesznek a parlamentben. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mint ma! – Derültség.) Szóba került itt az NFA. Nem vitatjuk, hogy az egy helyes döntés, hogy önálló fejezet lett, ráadásul még a fejezetek között is önálló lett, ami megint helyes, mondjuk részben, merthogy bizonyos finanszírozási ügyei a minisztériumnál vannak, amit én mondjuk nem értek, már úgy értem, hogy akkor miért nem az egész. De én még olyan költségvetést nem láttam – és meg is kérdezném erről a kollégákat -, hogy van egy kiadási sor: 14,5 milliárd, mellette van egy bevételi sor: 8, és nincs a támogatásoknál semmi. Itt 6,5 milliárd forint lyuk van, és 11 kellene az életjáradékra. Lehet, hogy én vagyok nagyon naiv, és csak nem találok valamit, de akkor segítsenek már abban, hogy hol találom meg én ezt a 6,5 milliárd forintot, mert ott nem. Tehát ha megnézzük a költségvetést, minden során ott van: kiadás, bevétel, támogatás. Ennek a három sornak passzolnia kell. Ez nem a XII. fejezetnél van, szeretném jelezni, hanem egy külön fejezetnél. Úgyhogy én nem vagyok olyan biztos abban, hogy itt mindennek meglesz a fedezete. Az meg szerintem azok után a nagy mondások után, hogy majd itt az állam aztán megakadályozza a spekulációt az NFA-val, és most 2 ezer hektárra ad az NFA-nak termőföldvásárlásra, ez mondjuk egy óriási szám, szeretném jelezni, amikor úgy halljuk, hogy itt több százezer hektár van bizonyos nem megfelelő szerződésekkel, főleg a nyugati határszélen. Ha ebből mondjuk csak 2 ezret tud megvenni az állam, akkor ezzel a spekulációt nem akasztotta meg – akkor viszont komolytalan az egész. Ugyanis nem egész 1 milliárd forint van földvásárlásra, ha valaki megnézi az NFA sorát. Az a jó ezekben a vitákban, hogy ha most az elnök úr nem foglalkozott volna annyit az agrárium költségvetésével, kevesebb magas labdát adott volna. A makro ügyben ezt a vitát nyilván nem nekünk kell lefolytatnunk, hanem a makroközgazdászoknak, akik meg is teszik nap mint nap. Mi továbbra is úgy látjuk, hogy itt óriási probléma van, lesz, nem igazán 2011-ben, hanem majd később, de ez legyen mindenkor a kormánynak a felelőssége! Mi a véleményünket nyilván akkor is elmondjuk, hogy nem kellene elvenni magánmegtakarításokat, azért, hogy bizonyos lyukakat betömködjünk – de ez szerintem nem ennek a bizottságnak a kompetenciája, ámbár általános vitáról beszélgetünk. Mondja az elnök úr, hogy 12,5 milliárddal növekedett a folyó kiadások sora. Ez pontosan így van, de 20 milliárd előző évi kifizetés volt 2009-ben. Itt keresem én a 7,5 milliárdot, meg is erősítette, hogy itt akkor a 20-at kifizettük, 12 növekmény van, akkor itt 7,5 milliárdos lyuk van. És az nagyon aggasztó, amit mondott, hogy a tejtámogatás kevesebb lesz, ugyanis a csöpögő marhafejeknél én mondtam azt a három tételt, amiből majd kompenzálva lesz a tejágazat. Az egyik a top-up, ami 8 forint per liter – ezt most nem látom, hogy mennyi lesz; ennyi biztos nem, ahogy az elnök úr mondja. A másik a nagyjából 9 forint, amit a 3,5 százalékos átcsoportosításból az Unió fizet, úgy fizet, hogy ennyivel kevesebb a területalapú támogatás, szeretném jelezni, ebben egy fillér állami történet nincsen; ez egy nagyon helyes átcsoportosítás szerintem, és ezt megtartotta a mostani kormány is. És van még egy kassza, amivel kapcsolatban abszolút nem értem, hogy miért nem jelent már meg a rendelete; ez a miáltalunk csak tejinternetnek hívott kassza, ami 12 milliárd forint, és igen-igen kemény tárgyalással lehetett elfogadtatni az Európai Uniónál, hogy ezt tejágazati válságkezelésre fordítjuk. Ez nagyjából itt az állatjóléti támogatás lenne majd, de ha visszaszámolom literre – most itt tehéndarabra lesz majd, legalábbis a rendelet, amit mi eddig előkészítettünk, így szól -, ez nagyjából még egy 6 forintnyi kifizetést jelentene. Tehát ezzel lehetne visszahozni a tejágazatot a gazdaságossági szintre. Na most hogyha ebből bármelyik láb megbicsaklik, akkor… Mindegy, nem nekem kell magyarázkodnom majd a levágott marhafejek előtt, gondolom, vagy hát nem tudom, hogy az csak addig volt-e fontos, vagy politikai attrakció volt-e, vagy tényleg bajban van az ágazat. Én úgy gondolom, hogy tényleg bajban van, mert a környezetemben elég sok tehenészet van, amely a legnagyobb foglalkoztató, és ezért kellene ezzel nagyon óvatosan bánni. Úgyhogy én nem akartam… Ja, és nyilván a vízi társulatoktól meg hogyha elvesszük a forrásokat, akkor oda pénzt kell tenni. Ez még egy picit rontott is a helyzeten, mert ennyivel meg nem nőtt az összeg a költségvetésben, én ezt nem is mondtam, de nyilván úgy van, hogy ha ezt nem a termelőknek kell fizetniük, akkor ennyivel kevesebbet kapnak támogatási ágon – ez valahol nullszaldós -, tehát innentől kezdve ez lehet egy dolog. Annyit azért a makroügynél hadd mondjak, hogy én naivitásnak tartom azt gondolni, hogy ezeket a különadókat nem a társadalom fogja megfizetni egy áttételen keresztül. Egyszerűbb lett volna 2 százalék áfát emelni, mert már most megkapták a beszállítók a jelzést a multiktól, hogy nem fogja őket érdekelni a történet, és kifizettetik ezt a pluszt, amit nekik adóba be kell fizetniük. Na most ez több ágon lehetséges: vagy árat emelnek, hogyha tűri a társadalom, és a fogyasztás elbírja, vagy pedig tovább fog nyögni a magyar paraszt, és még rosszabb jövedelmezőséggel fogja majd előállítani, amit oda beszállít. Tehát ez egy abszolút naivitás. Senki el ne higgye, hogy ezt akár a bankok, akár a multik le fogják így nyelni! Nézze meg mindenki a bankszámláit meg hozzá a kísérő papírokat, amiket azóta kapunk, ezer helyen lehet találni olyan eldugott meg aprósoros módosításokat, amivel – nyilván egy-kétszáz forintot az ember nem is vesz észre – messze be fogják ezt szedni. Ez egy félrevezetés, én úgy gondolom. Mondom még egyszer: korrektebb lett volna azt mondani, hogy pénz kell, emeljünk 2 százalék áfát, aztán le van tudva a dolog. Egyébként azt is megfizettették volna a beszállítókkal, tehát mindenképpen a beszállítók jártak volna rosszul, de akkor legalább tiszta beszéd lett volna, és nem ilyen nagy áttételeken keresztüli sarc, mert ez meg az.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Annak az eldöntését, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos elképzelés törvénytelen államosítás-e, bízzuk az illetékes szervekre! Egyet én tudok: ami 1950-53 környékén történt – aminek érintettjei voltunk -, tudom, hogy törvénytelen államosítás volt, amikor az őseink teljes vagyonát elkobozták. Hogy ez valóban az-e, annak az eldöntését bízzuk az érintettekre! Van-e további kérdező? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Kiegészítésként csak nagyon röviden azt akartam mondani, hogy örülök, hogy Gőgös Zoltán most itt megjegyezte a válságadónak a beszállítókra gyakorolt hatását, mert erről interpelláltunk mi, az LMP tegnapelőtt a parlamentben. Úgyhogy, gondolom… Ezek a gondolatok akkor elhangzottak, mindegy. A másik, amit igazából kiegészítésként akartam mondani a költségvetés kapcsán – hogy egy kicsit jobban érthető legyen, mit szeretnék -, az az, hogy amit mi hiányolunk, azok tulajdonképpen egyfajta ilyen indikátorok vagy számszerűsített célok. Én azt gondolom, hogy a XXI. században akár az informatika is lehetővé tenné, hogy az ember a költségvetésben – mondjuk megint a tanyafejlesztési programmal jövök, mert az egyébként a szívemnek nagyon kedves cél – mondjuk ráklikkel erre, és akkor kijöjjön mögé az a munka, az a becslés, amit, gondolom, az adott minisztériumok természetesen elvégeztek. Mert nyilván amikor az ember bead mondjunk egy európai uniós pályázatot, akár egy kutatási pályázatot is, akkor sem úgy határozza meg azt a 936 millió forintos összeget, hogy a hasára üt, és én feltételezem, hogy nyilván a kormány sem ezt csinálta. Nyilván ott vannak mögötte a pontos számok, nyilván tudják azt, hogy – mit tudom én – a közbiztonság erősítése meg az alternatív energiaforrások felhasználásának támogatása, de ehhez valamiféle indikátor kellene, ugyanis majd amikor a következő alkalommal a zárszámadási törvényt tárgyaljuk, akkor nem fogjuk tudni, hogy tulajdonképpen teljesültek-e ezek a célok, mert nem látjuk, hogy hány darab utat és nagyjából milyen számszerűsített célokat szeretnének megvalósítani. Én tehát erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon jó lenne, ha a jövőben ilyen szempontból egy picit megreformálnák a költségvetést, illetve az ahhoz csatolt indoklást. Még egy apróság: több helyen benne van az indoklásban – teljesen érthető módon – az, hogy a termelők jövedelmi helyzetének a javítása, az egyik pontban erre például a különböző agrárhiteleket említik. Ez nyilván szerintünk is nagyon fontos, csakhogy mi azt gondoljuk – és erre vonatkozólag viszont nem nagyon láttam semmilyen utalást -, hogy nagyon fontos lenne, hogy az élelmiszerlánc belső elosztásán változtassunk. Tehát az élelmiszerláncon, hogy megtermelik a termelők, aztán a kereskedőkön át eljut a fogyasztóhoz, ezen kellene olyan módon változtatni, hogy egész egyszerűen több jövedelem maradjon vidéken a termelőknél, tehát hogy a termelők élelmiszerláncon belüli alkupozíciója javuljon. Erre vonatkozólag semmiféle utalást nem láttunk az anyagban, és nekünk ez is egy elég komoly kifogásunk. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Van-e további hozzászólás? (Jelzésre:) Varga Gézát láttam jelentkezni. Megadom a szót.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm a szót. Néhány konkrétabb kérdésem volna nekem is. Az egyik az, hogy akár az elnök úr, akár a kormány részéről az előterjesztő hogyha segítene eligazodni abban, hogy a megyei közigazgatási hivatalok költségvetését egy külön soron is láthatjuk… (Gőgös Zoltán: Már nem! Egyelőre nem!) Ott ezerháromszáz-valamennyi munkatársnak a felvételét akarja a költségvetés – ez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rovatában található. Ugyanakkor viszont számos olyan intézmény van, amelyet a megyei közigazgatási hivatalok fognak működtetni, amelyek a Vidékfejlesztési Minisztériumnál, a XII. fejezetben vannak, mint a földhivatalok, az állat-egészségügyi és a többi intézmények. Ez hogy szerepel? Tehát az a költségvetés, ami a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál van, az az 1300 fő egy új felvétel, vagy átcsoportosítás a korábbi intézményektől, amelyek most ezt az új feladatot látják el? Erre hogyha választ kaphatnék, nagyon örülnék. A másik az, hogy konkrétan a XII. fejezet, a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezete mitől a munkahelyteremtés költségvetése? Segítsenek nekünk eligazodni abban, vagy kibányászni azt, hogy ez mitől a munkahelyteremtés költségvetése! Mert ha az, ha erre támpontokat kapunk, akkor annak nagyon örülnénk. Továbbá olyan kérdésem van, hogy az osztatlanföld-kimérések költségeire van itt 200 millió forint. Itt vagy az elnevezés helytelen, hogy “osztatlan földtulajdon kimérésének költségei”, mert alatta viszont a 200 millió nyilván nevetségesen kevés ennek a feladatnak a megoldására, egy kis működési költségre, személyi juttatásra, dologi költségre el is van osztva ez a 200 millió. Akkor itt az osztatlan földtulajdon kimérésénél mire számíthatnak a gazdák, akkor ez melyik költségvetésből lesz? Aztán itt vannak a TÉSZ-támogatások. Tudom, hogy a költségvetésben ez az uniós programok kiegészítő támogatása, de itt 1,4 milliárddal szerepel a TÉSZ támogatása, de például a Mórakert konszolidálása milyen költségvetési sorról történt, hiszen tudjuk, hogy az ezt meghaladó, néhány milliárdos nagyságrendű. Ez lenne tehát a négy kérdésem: megyei közigazgatási hivatalok, osztatlan földtulajdon, TÉSZ-támogatások és hogy mitől a munkahelyteremtés költségvetése ez. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ha további kérdés, hozzászólás nincs (Senki nem jelentkezik.) , akkor megadom a szót az előterjesztőknek, és kérem, hogy az eddig elhangzottakra válaszoljanak.

Válaszok, reflexiók

Körösmezei Csaba (Nemzetgazdasági Minisztérium)

KÖRÖSMEZEI CSABA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm a szót. Figyelemmel követtük a bizottság vitáját. Köszönjük szépen a sok hozzászólást és véleményt. A politikai jellegű véleményekre – a dolog természeténél fogva – én magam most természetesen nem válaszolnék, azokra a kérdésekre azonban igen, amelyek a napirendi ponthoz szorosan kapcsolódnak, tehát amelyek a tervezet általános vitára való alkalmassága kérdését illetően. Elsősorban is meghallgathattuk az Állami Számvevőszék jelentésének az összefoglalóját. Hiányolják ezt a közpénzügyi törvényt, ami a hozzászólásokból szintén előjött. Ha nagy szavakat akarok használni, akkor azt mondom, hogy nyitott kapukat döngetnek. Nekünk is az a célunk, hogy ez most már végre készüljön el. Jelzés értékűnek szeretném jelezni, hogy külön főosztály, az államháztartási szabályozási főosztály alakult a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül. Az első lépést már megtettük, az államháztartási törvény nyári módosításával. Igaz, hogy jelen pillanatban ez érzékelhetően sokkal összetettebbé, hosszabbá, ha úgy tetszik, bonyolultabbá tette, de ezek azok a legszükségesebb lépések voltak, amelyek az eddig fennálló gyakorlat, tehát a szabályozásnak és az eltérő gyakorlatnak – mondhatni – a legalizálását, jogszabályba foglalását jelentette, hogy lássuk, hogy ma az államháztartás működtetésében mi a tényleges állapot. És ez az új főosztály most dolgozik azon, hogy ezek az új törvények, amelyek az államháztartást, a közpénzügyet illetik, elkészüljenek. Elhangzott a vitában, illetve a hozzászólásokban még, hogy bizonyos kockázatokat látnak például a társasági adónál. Ezt az Állami Számvevőszék jelezte, a Költségvetési Tanács jelentése is kitért erre. Mondhatni szívesen válaszolok erre a kérdésre, mert ez a kockázat egy pozitív kockázat. Tehát a Költségvetési Tanács éppen azt hangsúlyozza, hogy valószínűleg jelentősen túl fog teljesülni a társaságiadó-bevétel, és ez tudatosan egy óvatos tervezés miatt van így, hiszen jelentős változásokat léptettek életbe, és nem volt szándék ezt túltervezni. Abban, úgy látom, mindenki egyetért, hogy az európai uniós források igénybevétele megkapta a kellő prioritást. Nem hangzott el, ezért csak megemlíteném, hogy a 9. mellékletben, a felülről nyitott előirányzatok körében szintén megvan a lehetőség arra, hogy amennyiben az szükséges, akkor az uniós támogatásokhoz szükséges hazai rész kellő mértékben rendelkezésre álljon. Ami a konkrétabb kérdéseket illeti: az Állami Számvevőszék jelentésében is és itt is elhangzott, hogy nem állnak rendelkezésre a költségvetést megalapozó törvények. Szeretném jelezni, hogy még ezen a héten pénteken benyújtásra kerül önökhöz, az Országgyűlésnek, a kormány épp most tárgyalta meg ezt a megalapozó törvénycsomagot. A következő észrevétel az árfolyamkockázat túlteljesülése, illetve hogy árfolyamnyereség realizálása esetén a kormány hatáskörébe kerüljön az arról való döntés. Erre azt tudom mondani, hogy igen, ez egy megfontolható javaslat, bár azt is látni kell, hogy ez a kérdés igazából csak a vidékfejlesztési és a nemzetgazdasági minisztert érinti. Nem biztos tehát, hogy a kormánynak tehát különösebb tennivalója vagy hatásköre szükséges, de ezt megvitathatjuk. A top-up önálló soron való szerepeltetése egy örökzöld vita. Gyakorlatilag az uniós csatlakozásunk óta, amióta erre nézve először költségvetést hozott létre az ország, ez mindig előkerült. Gyakorlatilag most is ugyanazokat az indokokat lehet megismételni, hogy egész pontosan nem meghatározható, és ezt a fajta rugalmasságot próbáljuk biztosítani. És ahogy az elnök úr is válaszolt erre, gyakorlatilag ez a fajta kritika még két évig fogalmazható meg a dolog természetéből fakadóan. Szintén többször elhangzott az összehasonlíthatóság kérdése. Itt látszik, hogy az egyik oldalról azt kérik, hogy jelentősen alakítsuk át az államháztartás szabályozását, a költségvetés tervezését, a másik oldalról pedig akkor nehezen lehet ezt követni. Muszáj tehát abba az irányba mennünk, hogy változtassunk az eddigi gyakorlaton. Amennyiben értelmezési igény van – itt elhangzott ez a bizottság részéről is -, állunk rendelkezésükre, szívesen mutatunk be összehasonlítható követhetőségi táblázatokat, amelyek a 2010. és 2011. évet összefoglalják, ezeket szívesen eljuttatjuk az önök részére.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ezt kérnénk szépen, ezt az összehasonlíthatósági táblázatot. (Horváth István: Ez jó lenne!)

KÖRÖSMEZEI CSABA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ezt konkrétan is jeleztük, akkor a bizottságnak külön el fogunk juttatni egy ilyet. A Miniszterelnökséggel kapcsolatban elhangzott itt egy olyan 90 milliós tétel. Szeretném jelezni, hogy az 90 milliárd, nem millió. (Varga Géza: Igen, bocsánat!) Ez pedig az általános tartalék, a költségvetés általános tartaléka. Ez korábban a Pénzügyminisztériumnál, illetve a külön fejezetnél jelent meg, mikor hol – most itt jelenik meg a költségvetésben. Ennek pusztán ez a magyarázata. Végül pedig a normaszövegre szeretném felhívni a figyelmet, amelyet most különösebben nem érintettünk, annak is a 30. § (3) bekezdésére, az átcsoportosítási lehetőségre, amit külön az agrárpolitikáért felelős miniszter kap meg. Ez szintén a különböző hazai előirányzatok jobb felhasználását igyekszik elősegíteni. A magam részéről ennyit kívántam elmondani. Az egyes szakmai részletkérdések kapcsán javaslom esetleg megadni a szót a szaktárca jelen lévő képviselőjének. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Én most egyelőre az Állami Számvevőszék képviselőjének adnék szót, ha van olyan terület, amelyhez hozzá szeretne szólni az itt elhangzottak alapján. Megadom a szót.

Szilágyi Zsuzsanna (Állami Számvevőszék)

SZILÁGYI ZSUZSANNA (Állami Számvevőszék): Köszönöm. Két dolgot szeretnék igazán elmondani. Az egyik gyakorlatilag az, hogy az Állami Számvevőszék is leírta a véleményében, és valóban elfelejtettem megemlíteni, de mi is hiányoltuk a 2010. évi várható, illetve a hároméves kitekintő adatokat, amelyeket, én úgy gondolom, nem biztos, hogy egy összefoglaló tábla tud helyettesíteni. A kettőnek más a funkciója, tehát egymás mellett lenne rájuk szükség. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy visszatérnék arra, amit a kolléga említett, a 30. §-ra. Tulajdonképpen ezzel kapcsolatos az Állami Számvevőszék egyik javaslata, mely szerint az árfolyam-kockázati -átcsoportosítási lehetőség kivételét javasolja megfontolásra a kormánynak ebből a körből, mert a mi megítélésünk, illetve a korábbi tapasztalatunk alapján úgy gondoljuk, hogy nem csak és kifejezetten a Vidékfejlesztési Minisztérium és az NGM hatásköre, illetve érdekeltségi köre ez a probléma, illetve ez a pénzösszeg a nagyságrendje miatt. Úgy gondoljuk, hogy az előző évi zárszámadásnál is azért nem kapott ez nagyobb hangsúlyt, mert teljesen jogszabályi alapon történt a VM fejezeten belüli felhasználása. Úgy látjuk, hogy most viszont a tervezésnél mindenképpen itt van a lehetősége annak, hogy a szabályozás ne úgy szóljon, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium használhatja fel mondjuk több tízmilliárdos nagyságrendben, hanem a kormány döntse el, hogy hova kívánja ezt az adott esetben nyereséget felhasználni. Ennek az összege egyébként minden évben változik, tehát szó nincs arról, hogy a következő évben is több tízmilliárdról lenne szó. A helyzet hozza. De mivel a kiadása, tehát hogyha a betervezett 1,3 milliárdnál, támogatási összegnél, illetve a keletkező nyereségnél feltehetően nagyobb veszteség keletkezne, nem lenne más forrás, hiszen a tárcánál nincs több lehetőség, mint hogy azt mondja, hogy valahonnan KESZ-ről kell biztosítani. Pontosan ezért gondoljuk úgy, hogy a jövedelem, illetve a vele szemben álló kiadás egy szintre kerüljön központosításra, és megfontolásra ajánlottuk, nem döntést követelve.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. A szaktárca képviselőjének adok szót.

Petykó Adrienn (Vidékfejlesztési Minisztérium)

PETYKÓ ADRIENN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm önöket. A Vidékfejlesztési Minisztérium, a XII. fejezet költségvetési és gazdálkodási főosztályvezetőjeként akkor megpróbálok válaszolni a még feltett kérdésekre, bár hozzáteszem, hogy az előttem szólók azok nagy részére már kielégítő választ tudtak adni. Mindazonáltal az itt sokat emlegetett árfolyamkockázatos sorunk tette lehetővé, amit Gőgös úr is kiemelt, hogy a 2010. évre vonatkozó top-upot előrehozhassuk, és mivel 2009-ben jelentős árfolyamnyeresége keletkezett a tárcának az akkori gazdasági környezet következtében, ezt a top-upra tudtuk fordítani. Ezzel kapcsolatban ezt mindenképp szeretném kiegészíteni, ami a top-up hiányt, az úgynevezett top-up hiányt, illetve magát az árfolyamkockázatos sorunkat is érinti. Ami még nem került megválaszolásra, és fontosnak tartanám kiemelni, az az NFA-nak, tehát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek a kérdése. Ahogy azt az előttem szólók is említették, ennek a működési költségvetése a Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében az intézményeink között az 1.17-es címek között jelenik meg. A rábízott vagyon tekintetében pedig a XLIV. fejezetben találjuk az NFA vagyonát. Szintén Gőgös úr feltette azt a kérdést, hogy a támogatás mint olyan hiányzik ebből a vagyonfejezetből. Ugyanakkor ezt azzal egészíteném ki, hogy az NFA-nak a rábízott vagyona tehát mind a bevételek, mind pedig a kiadások tekintetében a központosított bevételek és kiadások részét képezi, ezért valóban látható ott egy 6,5 milliárdos lyuk, amely azonban az NGM által előirányzottan megegyező, és összhangban van az NGM által előirányzott makrogazdasági hiánycéllal is, amit ezzel az NFA által képviselt hiánnyal együtt tartani fog a kormány, illetve a költségvetés egésze. (Gőgös Zoltán: Ez így akkor sem jó, higgyék el nekem, ez így nem jó, de mindegy!) Az élelmiszersegély esetében – kiegészíteném az elhangzottakat – arra vonatkozóan volt egy felvetés, hogy az idei évi szinthez jelentősen megnövekedett, majd’ 3 milliárd forint összegben az élelmiszersegély áfafedezetéül szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatunk. Itt mindenképp fontosnak tartom megjegyezni, hogy az idei évben 4,7 milliárd forint maradvány növelte, tehát hogyha ezt is hozzákalkuláljuk az eredeti előirányzatunkhoz, a tárgyévi előirányzatunkhoz, akkor az adatok mindjárt összehasonlíthatóbbá válnak, és nem beszélhetünk egy ekkora mértékű növekedésről, sőt csökkenésről. Szabó Rebeka képviselő asszony kérdésére válaszolnék a tanyaprogram kapcsán. Köszönjük az észrevételt. Amennyiben azt szükségesnek érzik, akkor a szöveges részt mindenképp ki tudjuk egészíteni az igényeknek megfelelően. Főként azért került ilyen röviden összefoglalásra maga a fejezet egészének a költségvetési indoklása, mivel ez a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről is egy – véleményem szerint egyébként – pozitív kezdeményezés, hogy egy több száz oldalas anyag helyett egy sokkal jobban átlátható anyag kerüljön bemutatásra, amelyből a tárca egészére vonatkozóan nemcsak szövegesen, hanem számok formájában is érvényesül az, hogy az egyes ágazatokhoz kapcsolódó előirányzatok összevontan látszódnak. Itt a táblázatos formára utalok. A kárenyhítési alap is fontos kérdésként merült fel a kérdezők részéről. Itt egy előterjesztés van folyamatban a tárca részéről, amely még az idei évben benyújtásra kerül majd. Mi is érezzük ezt a finanszírozási feszültséget, és ezért 12 milliárd forintra szeretnénk megemelni a kárenyhítési alap összegét. Úgyhogy a problémával mi is szembesültünk, és folyamatban van ennek az orvoslása a tárca részéről. A kormányhivatalok kialakítása, tehát a kormányhivatali integráció kapcsán szóba került az, hogy még ebben a törvényjavaslatban látjuk mind a földhivatalnak, mind pedig az MgSZH-nak a költségvetését. A földhivataloknál viszonylag egyszerűbb helyzet áll fenn, hiszen ezek tisztán bevételből gazdálkodó intézmények, illetve ezek szakmai irányítása a tárcánál marad, de az egésze a KIM-fejezetbe integrálódik – ez tehát egy módosító javaslattal fog a későbbiekben benyújtásra kerülni. Az MgSZH-nál pedig a KIM-nél felálló szakértői bizottságban, amely a napokban állt fel, mi is részt veszünk. Folyamatos egyeztetések történtek egyébként Virág Rudolf államtitkár úrral és a tárca államtitkárai között, és ez is egy következő módosító javaslatként fog bemenni. Ezért láthatóak még ezek a számok a VM fejezetének a költségvetésében. Az MgSZH-t kezelte még kiemeltebb területként Gőgös úr is. Itt arra utalnék, hogy a bevételnövekedést az MgSZH-val egyeztetve, sőt az ő kérésükre emeltük be ebbe a tervezetbe. (Gőgös Zoltán: Azt én értem, persze, világos!) Ennek az az oka, hogy vannak olyan pluszbevételi források a jövő évtől, amelyek indokolttá teszik azt, hogy a bevételi előirányzatát megemeljük. Ugyanakkor fontosnak tartanám megjegyezni itt, hogy a kormányhivatalok integrációjával kapcsolatos megtakarításokban a tárca részéről mi is hiszünk, és úgy gondoljuk, hogy így az MgSZH-nak a folyamatos, évek óta tartó finanszírozási feszültsége ezzel a problémával orvosolható lesz. Én tehát úgy gondolom, hogy ezeknek a kormányhivatalok integrációjába bevonandó intézményeknek az esetében a számokat ilyen szempontból is érdemes felülvizsgálni és tekinteni. Az igazgatás költségvetése. Ez konkrétan le lett vezetve… (Gőgös Zoltán: A személyi kiadásokat kérdeztem.) A személyi kiadások költségvetésének a csökkentése. Ez azzal magyarázható, hogy egyrészt a kafetéria jelentősen lecsökken az igazgatásban, valamint a jutalmak eltörlésével is egy jelentős csökkenést tud a tárca elérni. Úgyhogy főként ebben a két elemben keresendő a magyarázat. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel. (Gőgös Zoltán: Van!) Gőgös Zoltán! (Sáringer-Kenyeres Tamás: Nem kaptunk választ mindenre!)

További kérdések, hozzászólások

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Azt én értem az NFA-nál, hogy ez a lyuk nem lyuk, de ez így nem jó, ezt higgyék el nekem! De végül is azt gondolom, hogy ez nem az én felelősségem, hogy ennek a törvényességéről… Tehát ez így nem jó. Az, hogy a költségvetésben ez így van benne, az így nem jó. De ezt majd külön megbeszélhetjük esetleg. (Farkas Sándor: A folyosón! – Derültség.) Az is rendben van. A top-uppal kapcsolatban… (Közbeszólások. – Derültség.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Gőgös Zoltánnak adtam szót.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): A top-uppal kapcsolatban nem az a problémánk, hogy nincs külön soron, én is pontosan tudom, hogy ezt nem lehet fillérre megtervezni – ezért nem volt soha külön soron -, mert mindig változik az árfolyam okán nyilván akár 2-3 százaléknyit is, hanem az, hogy nem elég rá a pénz. De köztisztviselőket nyilván nem provokálok ezzel, ezt majd eldönti az, akinek a felelőssége lesz. A kárenyhítésnél pedig nagyon jó hallani ezt, de nem tudom megállni, hogy el ne mondjak egy baktalórántházi sztorit az államtitkár úrral, aki azt mondta, hogy ha kormányzati negyedre van pénz, akkor kárenyhítésre is legyen. Most én meg azt mondom, hogy ha stadionra van pénz, akkor kárenyhítésre is legyen, de akkor ne 8 milliárd, hanem legalább 10, hogy legalább pont annyi legyen, mint a debreceni stadionra. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Jelzésre:) Bajánházy úrnak adok szót – régi harcostársunkat köszönthetjük itt.

BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Alelnök Úr! Szerintünk jó az elszámolása a Nemzeti Földalapnak. Nem ez az egyetlen olyan fejezet a költségvetés, amelynél a támogatási oszlopban nem talál egy árva rovatot sem, ilyen a XLI., XLII., XLIII. és a XLIV. fejezet, amelyek a központi bevételeket és kiadásokat jelzik, amelyek a nemzetgazdasági számlákról bonyolódnak. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Csak meg akartam köszönni a választ a tanyafejlesztési programra vonatkozólag, és akkor szeretném mondani, hogy igen, én nagyon kíváncsi lennék egy részletesebb tervre, konkrétumokra ennek kapcsán. Amit így általánosságban még az egyszerűség vagyis az áttekinthetőség kérdéséhez hozzá akartam tenni, az az, hogy persze a rövidség meg az, hogy értelmezhető legyen a költségvetés, nagyon fontos, de szerintem azért azt meg lehetne oldani egyfajta hierarchikus felépítéssel is. Nyilván mindenki csak egy-egy fejezetet vagy egy-egy olyan részt tud belőle átnézni, ami őt érdekli, amivel foglalkozik, tehát azt gondolom, hogy még ha összességében nagyon hosszú lenne is, mindenkinek csak egy bizonyos részt kell áttekintenie, viszont hogy helyes döntéseket tudjunk hozni, azt a részt illetően szerintem igenis fontosak ezek a konkrétabb célok, indikátorok, részletek. És hogyha ezek elérhetőek, akkor nem látom az okát, hogy miért nem lehet ezeket a tudomásunkra hozni, vagy biztosítani nekünk. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Varga Gézának adok szót.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Én csak tisztelettel megkérném a VM tárca tisztelt képviselőjét, hogy esetleg az osztatlan közös tulajdonok kimérésével kapcsolatos szándékukról szóljon, illetve esetleg a TÉSZ-szel kapcsolatos kérdésre válaszoljon, mert arra nem kaptam választ. Köszönöm. (Közbeszólások.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Jakab Istvánnak adok szót.

Jakab István (Fidesz) JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy az általános vitára alkalmasnak tartom a törvénytervezetet. Néhány megjegyzést szeretnék hozzáfűzni az előterjesztéshez. Az első, hogy amit igazán hiányolok, az az, hogy valóban el lehessen igazodni, hogy mindenki számára egyértelműen látható legyen, hogy hogyan is állunk. Ehhez bizony – és remélem, még lesz rá lehetőség az átláthatóság szempontjából – egyértelművé kellett volna tenni a determinációkat, mert ezt a költségvetést, ami ennek a költségvetésnek az alapjait adja, az egy előző időszakban készült, és akkor is elmondtuk, hogy nem látunk tisztán, nem látjuk a determinációkat, nem látjuk azt, hogy milyen kötelezettségek terhelik még ezt a költségvetést. Tehát még egyszer: itt különösen az áthúzódó tételek, a determinációk nagyon súlyosak. Kettő: nem látjuk azt, és csak utalásszinten került most megemlítésre, hogy mi történik, hogy állunk az Európai Unió által kivetett bírságokkal. Nem látjuk, hogy az mekkora összeget jelent, és hogy ez mekkora teher lesz a számunkra. Tehát nagyon szeretnénk tisztán látni a helyzetet, ahhoz, hogy érdemben lehessen továbblépni. Ez lett volna az egyik észrevételem. A másik – elhangzott, csak ismétlem az elnök urat -, hogy szeretném jelezni, hogy igen, az egy jelentős tétel, hogy a vízgazdálkodási társulatok működésének a költségei központi forrásból kerülnek biztosításra. Ez egy jelentős összeg. Azt is meg kell azonban mondanunk, hogy itt még nyilván lesz észrevételünk és javaslatunk a továbbiakat illetően. Mert nyilván valamennyi mezőgazdasággal foglalkozó ismeri azt a helyzetet, hogy amikor a keletkezett veszteségek tizedéből lehet kezelni a gondot, problémát, akkor azt a 10 százalékot oda kell tenni, hogy ne keletkezzen tízszer akkora összegű veszteség, amit majd utána a kárenyhítési alapból kell rendezni. Itt majd nyilván lesz észrevételünk, lesz javaslatunk, tehát sem részleges, sem teljes amnéziában nem szenvedünk. Ezt egyértelművé tettük. A másik: az NFA-val kapcsolatban szeretném megjegyezni, úgyszintén pozitívumként, hogy, tisztelt bizottság, ha jól emlékszem, és nyilván pontosan emlékszik minden képviselőtársam, többször beszéltünk róla, hogy bizony nem történt meg a bevételek ellenőrzése, a legkülönbözőbb intézkedések miatt nem folytak be azok az összegek, amelyek segítették volna, hogy ez a rendszer működőképessé legyen téve. Nekem meggyőződésem, hogy az elkövetkező esztendőben, most már az önálló NFA keretein belül az adott irányítás, szakirányítás és ellenőrzés mellett bizony ezeknek az összegeknek be kell folyniuk. Ami utalásszerűen elhangzott, nyilván ezt majd észrevételezzük, magam is érintett vagyok benne: igen, az erdészetnek a támogatását illetően nyilván további kezdeményezéssel fogunk élni, mert az egy alap, hogy erre itt egy jelentősebb összeg álljon rendelkezésre. Mindenesetre az általános érvényű megjegyzésre, mely szerint nincs elegendő jövedelem a termelésben, annyit, hogy ezt nem csak kifejezetten a támogatással lehet elérni, ez a meggyőződésem, és ebben a kormány a tervezett intézkedéseket már, ha jól tudom, végiggondolta, ami nem költségvetési természetű. Tehát azt, hogy ne legyen ekkora árjövedelem-veszteség, az, hogy maradjon a termelőknél, az alapanyag-termelőknél jövedelem, több módon el lehet érni, és remélem, hogy az elkövetkező időkben lesz majd lehetőség, hogy erről érdemben tárgyaljon a bizottság. Még egyetlen dolgot szeretnék megjegyezni az uniós támogatásoknál, és főleg a tejtermeléshez szeretném ezt hozzáfűzni. Mindenki emlékszik rá, hogy sokat vitatkoztunk a történelmi bázis kialakításánál. Kérem tisztelettel, a jegyzőkönyv kedvéért is szeretném itt jelezni: jelentős mértékben került, kerülnek kifizetésre olyan támogatások, támogatások olyan termelők részére, akiknél a tejtermelés már rég befejeződött. Tehát a tárca megtette a szükséges intézkedéseket, csakhogy a korábbi időszakban nem kellőképpen átgondolt intézkedés hatására most bizony még igen elhúzódó és kemény ütközet lesz, hogy ezeket a forrásokat…, tehát hogy ezt a döntést úgy tudjuk megváltoztatni, hogy a támogatás valóban ahhoz kerüljön, aki azt a tejet megtermelte, mert ez viszont az ágazat szempontjából nagyon fontos. Köszönöm szépen, elnök úr, ennyit akartam. Talán zárómondatként annyit, hogy természetes, hogy a költségvetéshez nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is megteszik az észrevételeiket, és nyilván ha kell, akkor a módosító javaslatokat is, jobbító szándékkal. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Hanó Miklós, majd Sáringer-Kenyeres Tamás.

Hanó Miklós (Fidesz) HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Elöljáróban: én is elfogadásra javaslom a költségvetési tervezetet. Ahogy ez elénk került, az egy megszokott rendszer szerint készült folyamatában. Én egy picit máshonnan közelíteném meg a dolgot. Én azt mondom – Jakab Istvánhoz csatlakozva -, hogy a mai magyar mezőgazdaság egyik alapbaja, hogy kevés a jövedelem, vagy nincs benne jövedelem, vagy nagyon gyenge a jövedelemtermelő képessége. Ennek sok oka van: időjárásfüggő, piacihelyzet-függő, de leginkább, én úgy gondolom, leginkább Magyarországnak az egyik legnagyobb baja, hogy teljesen kiszolgáltattuk a piacot, tehát nincs egy igazi piacvédelem, nincs egy olyan struktúraváltás vagy egy olyan stratégiai koncepció kidolgozva, amely a piacunkat javítaná. Csak egy nagyon egyszerű gondolat: itt valamikor 10-11 millió sertés volt, ha az most megvolna, a gabonapiac egyenletesebb lenne, mert a sertés fogyasztaná az abraktakarmányt, biztosan nem lennénk úgy kiszolgáltatva, mint a tavalyi évben; ne az idei évet nézzük, hanem a tavalyit, amikor a kutyának nem kellett a gabona. De ebben például, a sertésnél megint egy áresés van a mostani időszakban, mert megint jön be a rengeteg import. Jó, vannak olyan dolgok, amelyekbe nem lehet belenyúlni az európai uniós szabályozók miatt, de vannak olyan dolgok, amelyekbe lehet, például a négyes mentesség megvalósítása, mert akkor olyan országból, ahol ez nincs meg, nem jöhetne be a sertés. De ez már évek óta húzódik, ennek a forrását soha nem biztosították, és ez most megint ránk ömlik, és megint egy árcsökkentést hajt végre a sertéságazatban. Én ilyenekre gondolok, hogy ezekből a forrásokból meg kellene találni majd – nem tudom, mikor – azokat a lehetőségeket, hogy ezekben is gondolkozzunk, hogy mivel tudnánk javítani azt a jövedelmezőséget, mert azt nemcsak támogatásokkal lehet javítani, ahogy azt Jakab úr is mondta, hanem azzal, hogy jövedelem képződjön a végterméknél, tehát hogy ne legyen ez a kiszolgáltatottság, és valahol a jó minőség legyen megfizetve. Az is igaz, hogy a másodlagos vizsgálatokkal már azért sokat javul a helyzet, mert mi már 2003-ban mondtuk, hogy ömlik be ide az élelmiszernek nevezett, segéd- vagy alapanyagnak nevezett szemét, aminek nem kellene bejönnie ebbe az országba, és ennek a vizsgálata most már elindult (Gőgös Zoltán: És mennyi lett kivéve a forgalomból? Szerintem semmi!) , csakhogy ezekből a költségvetési forrásokból mindig egy megszokott rendszer szerint osztjuk le ezeket a pénzeket. Csak most már abban is kellene gondolkodni, hogy hogyan tudnánk javítani ezt a jövedelemtermelő képességet, hogy milyen stratégiai dolgokat tudnánk tenni, mert igaz, hogy nem lehet direktben támogatni a sertéstartást, de valahogy mégis megpróbálhatnánk, hogy jöjjön már fel ez az ágazat, mert higgyük már el, az javítana a növénytermesztők helyzetén is, de az élelmiszerminőségen is rengeteget javítana, ha nem hordanák ide azt a sok fagyasztott szemetet. Én tehát azt kérem, hogy ha majd hosszabb távon, amikor ez már lezárult, valamilyen módon erre is találjunk forrásokat. Biztos, hogy ez előnyt jelentene a mezőgazdaságnak. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Sáringer-Kenyeres Tamásnak adok szót.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Az előttem szólóval egyetértőleg én visszatérnék még egy kérdésre, amelyre nem kaptam választ – bár lehet, hogy most nem is fontos, csak majd a részletes kidolgozásnál lenne jó, ha benne lenne -, hogy mit fed az például az agrárkutatások és a szakképzés támogatása 50 százalékkal csökken, mert ez nagyon durva. Lehet, hogy túl volt finanszírozva a korábbi időszakban, de szeretném tudni, hogy mi van e mögött. A másik ilyen kérdés, amit, igaz, nem én fogalmaztam meg, de miről szintén többet szeretnénk tudni, az pedig a génmegőrzési feladatoknak a 67 százalékkal történő csökkentése. Ez is érdekes, hogy mihez képest és milyen mértékben. Nem biztos, hogy ez okos dolog. Köszönöm szépen a szót.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ha nincs további kérdés (Senki nem jelentkezik.) , ismét az előterjesztőknek adok szót. Önökre bízom, hogy ki válaszol a feltett kérdésekre.

Petykó Adrienn (Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai

PETYKÓ ADRIENN (Vidékfejlesztési Minisztérium): Elsőként merült fel, és kihagytam, az az osztatlan földtulajdon kérdése, amire akkor válaszolnék. Ezt a tárca az idei évivel megegyező összegben tudta betervezni a költségvetésbe, tehát ugyanúgy, ahogy a 2010. évben, a 2011. évben is rendelkezésre fog állni 200 millió forint erre a célra. Nyilván finanszírozási feszültség jelentkezik ezen a soron is, ugyanakkor pozitívumként is megítélhetjük, hogy az idei szint nem esett vissza, hanem tartani tudjuk, hogy végül is rendeződjön ez a kérdés. A bírságok kerültek még szóba. Igen, ennek a tervezése – ugyanúgy, ahogy az árfolyamkockázat tervezése is – nehéz, szinte lehetetlen feladat megmondani, hogy az Unió milyen bírsággal fogja sújtani konkrétan a tárcát, mert ez nálunk csapódik le. A bírságok, ahogyan a korábbi években is, most is az “Árfolyamkockázat” elnevezésű sorunkról finanszírozódnak, és a következő évben is ennek a fejezeti kezelésű előirányzatnak a terhére tudja a tárca biztosítani az Unió által kivetett bírságoknak az összegét. Hogy ez konkrétan mennyi lesz, és hogy a jövő év végén például fenn fog-e állni jelentős bírság a tárcának, arra szerintem senki nem tud becslést adni jelen pillanatban. Az agrárkutatási szakképzés támogatása soron, illetve a génmegőrzés soron csökkenés tapasztalható, ez igaz. Ugyanakkor azt a pozitív irányvonalat szeretném kiemelni, hogy mindemellett az intézményhálózat megerősítésével kívánja a tárca biztosítani azt, hogy ezek a célok, amelyeket kiemelt prioritásként kezeltünk, megvalósulhassanak. A két kiváló génes intézményünk is ezt a célt szolgálja, amely az ÁTK-ból és az MgSZH-ból került kiemelésre bázis jelleggel. Valamint az iskolák rendszerének, tehát a tiszk-rendszernek az átgondolása is napirenden van a tárcánál, és ezzel összefüggésben a költségvetési támogatásnak a megemelésére került sor a szakképző intézmények esetében, ami, én úgy gondolom, abszolút pozitív irányvonalnak tekinthető. (Sáringer-Kenyeres Tamás közbeszól.) Az intézmények esetében mondtam ezt. Tehát a fejezeti kezelésűeknél valóban ezt a hiányt látjuk. (Sáringer-Kenyeres Tamás: És a kutatóintézeteknél?) Ott is, ott is pont a bázis szinten tartása megtörtént, és szintén az intézményhálózatra fókuszálva, elsősorban annak a fejlesztésével kívánja a tárca megvalósítani a feladatait.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor szavazni fogunk az előterjesztésről.

Határozathozatal

Kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet T/1498. számon kaptunk meg. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Gondolom, ez 14 igen, köszönöm. Ki az, aki nem fogadja el? (Szavazás.) Ez 7, ha a helyettesítéseket is számoljuk. Megállapítom, hogy a Mezőgazdasági bizottság többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Mint közismert, a költségvetéshez nem állítanak a szakbizottságok kisebbségi és többségi előadót, ezt a feladatot a Számvevőszéki és költségvetési bizottság fogja ellátni. Az itt elhangzott vélemények alapján fogjuk átadni a költségvetési bizottságnak, hogy milyen álláspontok alakultak ki, amelyek megerősítik majd a szavazási végeredményt. Ehhez a napirendi ponthoz további kérdéskör nem tartozik, ezért ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a jelenlétet és a kérdésekre adott válaszokat.

Az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről szóló J/1482. számú jelentés (Általános vita); az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/… szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról

Rátérünk a 2. napirendi pontra, amely az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről szóló jelentés, amely 1482. számon került előterjesztésre. Az általános vitára való alkalmasságáról fogunk dönteni a végén, és ennek megfelelően egy határozati javaslatot is be fogunk nyújtani a parlamenthez. Az előterjesztők között köszöntöm Ángyán József parlamenti államtitkár urat és Feldman Zsolt helyettes államtitkár urat – régen volt már ilyen magas szinten képviseltetve az agrárgazdasági jelentés tárgyalása. Megadom a szót az előterjesztőnek.

Dr. Ángyán József (Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése

Dr. Ángyán József (Fidesz) DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kollégák! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Engedjenek meg, engedjetek meg két bevezető mondatot! Ebben a minőségben és ebben a kormányzati ciklusban valóban először veszek részt személyesen a bizottság munkájában. Ez nem azért történt így, mint hogyha nem tartanám nagyon fontosnak, épp ellenkezőleg, az egyik legfontosabb fórumnak gondolom a szakmapolitikai, politikai viták lefolytatására az országgyűlési bizottságokat. Talán annyit még hozzátehetek, hogy ennek következtében elsősorban azért nem tudtam magam részt venni a munkában, a bizottság munkájában, merthogy nem akármilyen országot és minisztériumot vettünk át egy kormányzati struktúraátalakítással. Szóval az elmúlt hat hónap valóban annyi tűzoltó jellegű és ad hoc intézkedés meghozatalát kívánta tőlünk, hogy szinte éjjel-nappal ezen kellett dolgozzunk, de azt hiszem, ezt az általános helyzetértékelést máshol is látjuk, ma minisztériumok is ugyanígy voltak ezzel. Azt szeretném elmondani, hogy tehát a továbbiakban minden olyan kérdéskörben, amely jelentősen érinti az agrárium, a vidék és a környezet ügyeit, igyekszem a magam, illetve az államtitkár urak részvételét biztosítani, és valóban azt szeretném, hogyha egy komoly szakmapolitikai vita folyhatna, és a legfontosabb, bennünket érintő kérdésekben itt tudnánk lefolytatni a legfontosabb vitákat. Bevallom őszintén – és ez általában így szokott lenni -, hogy a kormányzaton belül is segítség kell az adott tárcának, és azt hiszem, hogy az egyik legfontosabb segítsége a tárcának épp az a bizottság lehet, ahol azok a képviselők vannak jelen, akik értik, tudják, milyen problémákkal küzd az ágazat. Ennyi bevezető után engedjétek meg, engedjék meg, hogy néhány gondolattal bemutassam a 2009. évi agrárgazdasági jelentést, amelynek a benyújtását az 1997. évi, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény írja számunkra elő, továbbá azt is, hogy az Agrárgazdasági Tanácsot hozza létre a kormány, és véleményeztesse a jelentést. Szeretném mindjárt előrebocsátani, egy kicsit kapcsolódva az előző napirendi ponthoz is, hogy ami Szabó Rebeka képviselő asszonynak az arra vonatkozó megjegyzését illette, hogy bizony egy más sorrend lenne logikus, hogy valóban, egyfajta helyzetértékelés kellene először, egyfajta zárszámadás, az abból levonható következtetések megfogalmazása kellene, és ebből kéne levezetni egy stratégiát, és mindig a stratégiának lenne a következménye a költségvetés. Tisztelettel szeretném a képviselő asszony türelmét kérni e tekintetben, a bevezető mondatok talán erre is magyarázatot adnak; egyszerűen nem volt lehetőség ebben az évben arra, hogy ezt az egyébként teljesen logikus sorrendet kövessük. Szeretném jelezni, hogy ez a stratégia, amelyet a képviselő asszony hiányolt, bizony nagyon hiányzott az elmúlt időszakban a magyar agrárium és vidék fejlesztéséből, és a kora tavaszi időszakra, azt hiszem, elkészül az a tízéves kitekintésű agrárstratégia, amely ezt a kérdést talán nyugvópontja juttatja. Valóban, azt tervezzük, hogy ezt követően egy agrár-, vidék- és környezetorientációs kerettörvényt hoznánk a parlament elé, megvitatnánk, amely kijelöli az irányokat, és azután a törvényalkotás, akár a kormányzati szintű jogalkotás vagy akár a parlamenti szintű jogalkotás is ehhez kapcsolódhatna, ez egyfajta irányt szabna végre az eseményeknek. Reményeink szerint a lehető legnagyobb konszenzust szeretnénk elérni e tekintetben. És természetesen ezt követően, ha ez megtörténik, a költségvetés, a mindenkori éves költségvetésnek is a kijelölt irányoknak megfelelően más struktúrában, más összetételben kell megjelennie. Ebből következik természetesen az is, hogy ez a ’97-es törvény talán utoljára szerepel itt, és az az alapján készítendő agrárgazdasági jelentés is talán utoljára szerepel – reményeink szerint legalábbis – itt a bizottság előtt, mert ez az új törvény más kereteket, a korszerű európai irányoknak megfelelő szélesebb beszámolási anyagot fog előírni. Az a mezőgazdasági modell, amely ebből tükröződik, az egy 10-15 évvel ezelőtti mezőgazdasági modell, amely, azt hiszem, ma már meghaladott Európában. Tehát a törvénynek az is dolga lesz – mint ahogy a ’97-es törvény is rendezte, hogy milyen módon kell beszámolni -, hogy rendezze a beszámolás módját, és egyetértve azzal, hogy bizonyos indikátorokhoz lehet mérni azután, amit szintén Szabó Rebeka képviselő asszony jelzett, hogy valóban merre tartanak a folyamatok. Még mindig előrebocsátásképpen engedjék meg, engedjétek meg, hogy talán annyiban azért más már ez a jelentés is, és lehet, hogy ez szóba kerül a vitában is, hogy bizony próbálta a folyamatokat is értékelni; nem egy leíró jelentés, hanem bizonyos pontokon a jövőre vonatkozó megjegyzéseket is tesz ez a jelentés. Ezt erősíteni fogjuk, tehát ez egyfajta folyamatelemzés kell hogy legyen, amiből aztán a következő évekre mindig következtetéseket lehet levonni. De, mondom még egyszer, az öt hónap sajnos nem volt elég arra, hogy ezt az egész folyamatot újraszervezzük. Azt remélem, hogy jövő ilyenkor, amikor beszámolunk a következő évről – bár az sem lesz még egy teljes saját évünk, ha szabad így mondani -, egy más struktúrában és más felfogásban fogunk arról az évről beszámolni, mint amilyet ez a ’97-es törvény alapján előírt beszámoló tükröz. 12. alkalommal készült el ez a jelentés, és – ahogy a törvény előírja – csatoltuk hozzá az Agrárgazdasági Tanács véleményét is. Jelen van az Agrárgazdasági Tanács képviselője, örülök, hogy ő is részt vesz a bizottsági munkában. Itt is szeretném megköszönni az Agrárgazdasági Tanács, az újjáalakult Agrárgazdasági Tanács munkáját. Nagyon fontos az a vélemény, amit ők kialakítanak. Néhány megjegyzést most már a jelentésből; nem fogom az egészet ismertetni, nem szeretnék visszaélni a türelemmel, de néhány súlyponti kérdést szeretnék kiemelni, ami jelzi a folyamatokat vagy azt a helyzetet, ahonnan el kell induljunk, ahonnan az új kormánynak valahogy talpra kellene állítania az agráriumot, a vidéket, Magyarországot egyáltalán. Alapvetően azt lehet mondani, hogy a 2009. év – finoman fogalmazva – a negatív tendenciák éve volt az agráriumban, és akkor tényleg nagyon finoman fogalmaztam, ezt az Agrárgazdasági Tanács véleménye minden tekintetben alátámasztja. Néhány erre vonatkozó adatot azért hadd hozzak ide kiemelve, amely a jelentésben szerepel! A termelés volumene 10 százalékkal, a GDP-hez hozzájárulás 2,5 százalékkal csökkent egy év alatt. A termelői árcsökkenés 9,5 százalékos volt 2009-ben. Az agrárolló 3,9 százalékkal romlott egy év alatt. A hazai piacvesztést nem kell elmondani, a képviselő úr az előző napirendi pont kapcsán is utalt erre. A kiskereskedelmi forgalom 3,7 százalékkal esett vissza 2009-ben. A mezőgazdaság jövedelmezősége a csatlakozás óta először csökkent, tehát a jövedelmezősége csökkent – szintén az előző napirendi pontnál ez nagyon élesen felvetődött. Az agrárkereset színvonala már csak 76 százaléka a nemzetgazdasági átlagnak, tehát a keresetek a nemzetgazdasági átlagnak a 76 százalékát adják. Hadd mondjak néhány dolgot a földügyekkel kapcsolatban! A földhasználati nyilvántartás nem készült el – azt hiszem, hogy anélkül nagyon nehéz továbbjutni. Nem vitatható, hogy egyfajta megalapozott földkészlet-gazdálkodáshoz egy tisztességes nyilvántartás kell a tulajdonviszonyokat meg a használati viszonyokat illetően is – ez nem készült el. Éveken keresztül kifogásoltuk ezt, reméljük, sőt biztos vagyok benne, hogy a Nemzeti Földalapnak ez lesz az egyik fő feladata, hogy rendezze ezeket a viszonyokat. Az osztatlan közös földtulajdon változatlanul nem került rendezésre. Szeretném jelezni, miután a költségvetési vitában is felmerült, hogy valóban egyfajta alkufolyamat zajlik, és azt remélem, hogy ennek az eredményeképpen az az összeg, amely erre rendelkezésre áll, az a 2011-es költségvetésben emelkedni fog. De azt is szeretném ezzel és minden ilyen jellegű, az előző napirendi ponthoz tartozó kérdéssel kapcsolatban is megjegyezni, hogy valóban egy kirabolt országban vagyunk. Egy üres kassza, egy 21 ezer milliárdos eladósodottság jellemző ezt az országot. Tehát itt tulajdonképpen a tűzoltásról és a süllyedő hajó stabilizálásáról szól, szólt ez az elmúlt időszak elsősorban, és ilyen körülmények között bizony nagyon nehéz amellett érvelni, hogy bár szeretnénk ezeket a folyamatokat gyorsítani, de nem tudjuk olyan ütemben folytatni ezt, mint amilyen módon kellene és amilyen módon szeretnénk folytatni. Mindenesetre ezzel éveken keresztül nem történt semmi. Tehát hogyha az az összeg marad, ami erre 2009-ben is rendelkezésre állt, akkor – kiszámoltuk – 50 év kell ahhoz, hogy az osztatlan közös tulajdon kiosztásra kerüljön, és e nélkül nem tudjuk rendezni Európában sem a viszonyainkat. Ez tehát egy nagyon fontos dolog, és én abban reménykedem, hogy a parlamenti képviselőtársakkal közösen ezen módosítani fogunk tudni, jó esélyünk van rá. A földviszonyokat jellemzi, hogy a száz legjelentősebb haszonbérlő bérli a területek 78 százalékát. Ez egy elképesztő koncentráció, egyfajta klientúra földhöz juttatása. A legnagyobbaknak, azoknak a tőkéstársaságoknak a földhöz juttatásáról van szó, amely az előző két kormányzatnak, a Gyurcsány-Bajnai-korszaknak a klientúrája volt. Azt már nem is mondom, hogy elképesztő bérleti díjakért, most már látjuk a szerződéseket, hogy milyen módon adja oda. Lesz erről egy teljes kimutatás, majd szeretném azt idehozni a parlament elé, és a bizottsággal megtárgyalni ezt az eredményt. Kérem szépen olyan szerződéseket lát az ember folyamatosan, hogy a piaci bérleti díjak 5-10 százalékáért – 5-10 százalékáért! – viszi el egy elképesztően szűk klienskör a földeket. Ez abszolút jellemző a 2009. évre, amikor, mondom, a száz legjelentősebb haszonbérlő, a legnagyobbak a 78 százalékát bérelték a bérbe adott földeknek. (Gőgös Zoltán: Annak a 80 százaléka fideszes, igen!)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Majd szót adok.

Dr. Ángyán József (Fidesz) DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Vidékfejlesztési Minisztérium): Hosszú időn keresztül vitattuk, és az egyik ígérete volt az előző kormánynak, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés arányát helyreállítja. 60 százalék a növénytermesztés részaránya, tehát az állattenyésztés mélyrepülése 2009-ben folytatódott, és katasztrofális mértékű, ahogy az itt el is hangzott. A termeléshatékonysági mutatók. Magyarország az EU átlagának az 55 százalékát éri el – 2009. A top-up kiesés, amiről beszéltünk itt, a hozamok visszaesése a növénytermesztésben egy táblázat is látható erről, egy elképesztő visszaesés következett be ott is. Az állatlétszám apadása általában is jellemző volt, nemcsak a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya, hanem tovább apadt a legfontosabb állatfajok létszáma. Az ültetvények termőalapja tovább csökkent, miközben nekünk a gyümölcs- vagy a szőlőágazat például kulcságazat kellene hogy legyen foglalkoztatási és minden egyéb szempontból is – ez is 2009. A gépberuházásoknál egy olyan folyamat volt megfigyelhető, amely egy bizonyos kör irányába terelte a gépberuházásokat, és a kicsiktől forrásokat vont el – ennek a részleteivel most nem szeretnék foglalkozni. Az erdőgazdálkodás számára megszűnő támogatási lehetőségek, tárgyieszköz-megújítás, építési és gépberuházás – ebben az évben történt szintén. Az élelmiszeripar teljesítménye visszaesett, csökkent a beruházás az élelmiszeriparban. Szóval nem tudok olyan területet mondani – most csak néhány területet emeltem ki néhány számadattal illusztrálva -, amely ne a mélyrepülést, a szakadékba zuhanást jelentette volna 2009-ben a mezőgazdaságban. A foglalkoztatást illetően az úgynevezett fizetett munkaerőről találtok egy táblázatot, ezt én fontosnak tartom a jövő számára is, a nem fizetett és a fizetett munkaerőről. A csúsztatás ott van ezekben az ügyekben a mezőgazdasági foglalkoztatásban, hogy mindig a fizetett munkaerővel számol – az csökken, itt is csökkent, látható volt -, ugyanakkor a nem fizetett munkaerő, a családban foglalkoztatottak száma növekedett. Ebből is le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Ezt szerettem volna megemlíteni, ez egy nagyon érdekes adat. Négyszer annyi egyébként a nem fizetett munkaerő aránya a mezőgazdaságban, mind a fizetett munkaerőé, és ez a normális egyébként, családi gazdálkodásról van szó, és ezt akarjuk a továbbiakban erősíteni, nem tőkéstársaságokat akarunk bérmunkásokkal és menedzsmenttel meg 2 ezer kilométerre lévő tulajdonosokkal, akik azt sem tudják, mi történik a helyszínen. A kereskedelem területén még néhány dolgot hadd emeljek ki! A multinacionális vállalatok térnyerése szinte megállíthatatlan volt 2009-ben – ennek látjuk most a következményeit. Az élelmiszerexporton belül csökkent a feldolgozott termékek aránya, tehát egy tömegtermelő hátsó udvar szerepkörbe szorította be ez az egész elmúlt időszak a magyar mezőgazdaságot. Az agrárintervenció területén is voltak anomáliák, itt-ott még a bűncselekmény határát is súrolták azok a hiányok, amelyek a raktárakban keletkeztek. Feljelentések történtek, folyamatban lévő ügyek vannak – ez szintén 2009. A támogatásokról engedjetek meg kiemelnem néhány gondolatot! Összességében ha most a klienskör – így mondom -, a kormány kliensköre és az egyéni gazdálkodói kör támogatottságát, általános támogatottságát nézzük, ha beleszámolunk mindent, az európai, a hazai, a beruházás típusú támogatásokat, a vidékfejlesztési, minden támogatást, kérem szépen, az egy hektárra jutó támogatási összeg 1,4-szerese a tőkéstársaságoknál, mint amit az egyéni gazdaságok kapnak. Ez is sok mindent elárul. Nyilván ezen a tendencián is változtatnunk kell, és ezekből kell levonjuk a következtéseket, ha változást akarunk. 1,4-szerese az átlagos támogatottsági szint. A központi költségvetés mezőgazdaságra fordított kiadásai zsugorodtak, kivonulás zajlott 2009-ben. Az európai források behozatalával a magyar költségvetés kivonult, arányosan vagy talán nem is arányosan, de kivonult a finanszírozásból. A trükközést említette Gőgös államtitkár úr. Valóban trükközés történt. Érhető, már a választási logika meg a politikai terep logikája szerint érthető, hiszen előrehozta a kifizetéseket, hogy lehetőleg mindenki a választások előtt, a 2010-es választások előtt, 2009 végén megkapja a kifizetéseket, és azt lehessen mondani: uraim, itt minden rendben van, dől a pénz. Ismert logika. Ennek persze az a következménye, ami a 2010-es költségvetésben aztán látszik. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programról is hadd mondjak azért két mondatot – döbbenetes! 185 milliárd forint az az összeg, ami itt kifizetésre került, ebből 114 milliárd forint a fizikai tőkére ment, tehát az úgynevezett beruházás típusú, nagy kapacitásbővítésre, és ez az összes kifizetésnek a 61 százaléka. Miközben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon a kicsik, a helyi közösségek, a helyi gazdaság erősítésére ott van negyven-egynéhány jogcím, ebből gyakorlatilag hármat használtak, és arra 61,5 százalékot kifizettek. Ugyanaz a kör vitte el, merthogy ráadásul olyan játékszabályokat szabtak a fizikai tőkéhez kapcsolódó pályázatoknál, hogy csak egy egészen szűk, felső kör férjen hozzá. A 4 eume, a 4 európai méretegység ezt szolgálta. A kicsik többsége hozzá sem fért ehhez. Megnéztük. Ilyen játékszabályokkal a tényleges gazdasági egységeknek a 6,7 százaléka tudott pályázni – a 6,7 százaléka! -, és kevesebb mint 1 százaléka vitte el ezeket az agrármodernizációs forrásokat. És ilyen körülmények között kommunikálta azt a kormány, hogy mit akar a paraszt, hiszen mindegyik 2 millió forintot kap – ez a klasszikus gyurcsányi kijelentés. Persze, néhányan sokat, a többség meg semmit nem kap ebből. Ez ismerős egyébként, nemcsak itt, hanem a strukturális alapoknál is ugyanezt csinálta a kormány, a kis- és középvállalkozói réteg szinte hozzá sem fér ezekhez a forrásokhoz, esélye nem volt arra, hogy hozzáférjen. Ebből is le kell vonni a megfelelő következtetéseket, tehát ilyen szempontból szintén tanulságos a 2009. év. Ez a 61,5 százalék mutatja… Még a tervben mi azt is kritizáltuk, hogy 40 százalékot tettek erre, de ezt is 50 százalékkal túllépve itt költötte el a források nagy részét. A játékszabályok kapcsán egy kirívó példát hadd mondjak még el, hogy érzékeltessem, ki az, aki hozzáfért ezekhez a forrásokhoz. Kertészeti támogatások, 2009: azt mondta, hogy 5 ezer négyzetméter üvegfelület alatt nem lehet pályázni, az a minimális, alsó pályázati határ. Kérem szépen, a pályázati kiírásban szerepel: az elismert költsége egy 5 ezer négyzetméteres üvegfelületű kertészetnek 125 millió forint. Tessék mondani, hány családnál van így kéznél 125 millió forint, hogy azt mondják a gyereknek, hogy na jó, kisfiam, akkor most pályázzál erre a kertészetre, elvégezted az iskolát, gyere haza, aztán kezdj el kertészkedni. Azt szeretném jelezni, hogy milyen viszonyok uralkodtak itt a támogatások területén – hogy a Leadert már ne is említsem, amiről, azt hiszem, egy külön bizottsági vitanapot lehet tartani, hogyha végre világosan látjuk, hogy hogyan is zajlott ez, és hogyha lesz egy átalakított rendszer, mert ennek egészen másképpen kellene működnie, mint ahogy Európában is másképp működik, mint ami ebből a Leader-dologból lett. Végezetül azt szeretném elmondani, hogy talán abból, amit elmondtam, meg a jelentésből is érzékelhető, hogy itt alapvető változásra van szükség. Az a stratégia, amit jeleztem, amit szeretnénk a legszélesebb nyilvánosság elé vinni, és ott megvitatni – és ebben az első helyen természetesen a Mezőgazdasági bizottság szerepel mint erre kompetens testülete a törvényhozásnak -, ezekre a kérdésekre választ kell adni, és alapvető változást kell elérjünk; azt hiszem, erre kaptunk felhatalmazást, az új kormány erre kapott felhatalmazást. Más céljaink vannak, és szeretnénk idehozni ezeket a célokat is megvitatni, az alapelveinket is megvitatni, és azután – jelzem még egyszer – valamikor január táján lesz olyan állapotban ez a stratégia, hogy vitára bocsátható lesz. Egy általános társadalmi vitára is szeretnénk bocsátani a Széchenyi-terv mintájára, és különféle körökben szeretnénk megvitatni ezt a stratégiai tervet. Reményeink szerint március-április táján lehet ebből egy kormány elé terjeszthető, tízéves kitekintésű stratégia, és valamikor azt követően, április-május táján szeretnénk a parlament elé hozni azt az agrár-, vidék- és környezetorientációs, most már egy szélesebb kört átfogó kerettörvényt, ami azután kijelöli az irányokat, amelynek alapvetően másnak kell lennie, mint amit ez a 2009-es agrárjelentés is világosan jelez. Ennek a következménye az lesz természetesen, hogy – még egyszer mondom – valószínűleg ilyen típusú és ilyen szerkezetű agrárjelentést és az 1997-es törvény alapján megfogalmazódó metódust valószínűleg utoljára élünk át; talán nem fogjuk bánni, hogy egy más alapra helyezzük az agrár-, a vidék- és környezetpolitikát. Köszönöm szépen, hogy meghallgattatok.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. E napirendi pont keretében köszöntöm Popp József főigazgató-helyettest, aki az Agrárgazdasági Tanácsot képviseli ezen ülésen, akik szintén hozzájárultak ehhez az összegző jelentéshez. Kérdezem, hogy esetleg akarsz-e, akar-e véleményt formálni az itt elhangzottakhoz.

DR. POPP JÓZSEF (Agrárgazdasági Tanács): Én röviden annyit tudok mondani, hogy az Agrárgazdasági Tanács ülésén elhangzottakat próbáltunk hatan röviden megfogalmazni, és egyben ajánlásokat is próbáltunk megfogalmazni. Tehát az emlékeztető alapján készült az összegző vélemény.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor itt adom meg a bizottság tagjainak. (Jelzésre:) Hanó Miklósnak adok először szót.

Kérdések, hozzászólások

Hanó Miklós (Fidesz) HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Igaz, hogy én az előző napirendi pontnál vetettem fel az általános problémákat, de itt az államtitkár úrtól egy nagyon kielégítő választ kaptunk. Amiket elmondott, az megdöbbentő, nekem az a véleményem, hogy ezt a bizottság is meg a szaktárca is minél szélesebb körben kommunikálja, mert itt nagy félreértések vannak, meg néha úgy nyilatkozatnak a gazdálkodókról, hogy teli vagytok támogatással, miért sírtok, meg mi a bajotok, meg a jövedelem is jó, meg minden jó – de a kimutatások pont az ellenkezőjét mutatják. Én tehát azt mondom, hogy ennek széles nyilvánosságot kell adni, ennek nagyon széles nyilvánosságot kell adni, mert itt a rendszer volt rossz. Meg azzal is egyetértek, amit az államtitkár úr mondott, hogy egy más rendszert akarnak kidolgozni, és ez majd bejön hozzánk megvitatásra. Én tehát nagyon tudom támogatni, amit elmondott. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Ficsor Ádámnak adok szót.

Ficsor Ádám (MSZP) FICSOR ÁDÁM (MSZP): Köszönöm szépen. Ha az államtitkár úr ezt a felvezetőt egy bő héttel ezelőtt mondja, mielőtt a költségvetés benyújtásra került volna, akkor meglehetősen bátortalanul kértem volna szót, hiszen vártuk volna, hogy az egyébként nagyon sok valós problémára is, amit felvet, valóságos válaszokat ad és adresszál ez a költségvetés – talán az államtitkár úr is végighallgatta, itt volt a költségvetési vita során -, de azt hiszem, hogy ez nem történik meg. Ilyen értelemben ennek ellenére természetesen a problémafelvetések között rengeteg olyan van, amely valós és élő is, aminek az orvoslását mind a kormány, mind a parlament dolgozni fog a következő években. Ami magát az anyagot és a jelentést illeti azoknak a szakembereknek és szakértőknek, akik ezt az anyagot összeállították, azt hiszem, a bizottság és mindenki, aki ezt az anyagot olvassa, mindenképpen köszönettel tartozik, hiszen ez egy nagyon adatgazdag, nagyon színvonalas anyag, jól mutat rá fontos tendenciákra, nagyon hasznos anyag. Az természetesen üdvözlendő, hogy ha egy ennél is jobb anyagot kívánnak a jövőben előállítani, csak nehogy úgy járjunk azzal a javítással, mint ahogy a költségvetéssel jártunk, hogy az legyen a fő cél, hogy rövidebb legyen az anyag, és fontos részletek maradnak ki belőle. Amennyiben ez egy még bővebb, még kitekintőbb anyag lesz, azt természetesen támogatható és jó dolog. Azt gondolom, hogy az anyag nagyon jól hívja fel a figyelmet alapproblémákra, és ha ez a mai jelentés kapcsán folytatott vita és később az agrárstratégiai viták azokról szólnak, amiket ez jól bemutat, hogy valami nincsen rendben az ágazaton belül az erőviszonyokkal, az értékláncon belül az erőviszonyokkal, az agrárolló tovább nyílik az élelmiszeripar, az alapanyag-termelők, az élelmiszeripar, a láncok között, és ebből vannak dolgok, amiket orvosolt az előző parlament, vannak dolgok, amelyeket ezek közül nyilván tud orvosolni a másodlagos ellenőrzés, élelmiszervizsgálat, de azt hiszem, hogy ebben még nagyon-nagyon sok feladat van előttünk, kell hogy előttünk legyen. Az agrárollót zárni kell – nagyon leegyszerűsítve -, ennek az útja pedig az, ha az ágazatértéklánc mentén megvalósuló erőviszonyokat stratégiai módon elemezzük, és ott próbálunk beavatkozni. Nagyon fontos tézisek jelennek meg a magyar mezőgazdaság termelési értékével, hozzáadott értékével és intenzitásával kapcsolatban. Jól mutatja be az anyag, hogy ez sokkal inkább az új csatlakozókhoz van közel, még ha ott egy picit inkább a felső mezőnybe tartozik is, de nagyon messze van a régi tagállamoktól, amelyek sokkal több hozzáadott értékteremtést – és engedjék meg nekem azt a leegyszerűsítést, hogy a hozzáadott értékteremtést én most munkahelynek, vidéki munkahelynek értelmezzem, vidéki munkahelyként fordítsam le – állítanak elő. Ilyen értelemben, azt hiszem, az megint csak egy fontos kihívása a következő időszak agrárstratégiájának, hogy hogyan lehet ezen segíteni. Picit hiányolom az anyagból – vagy csak nem elég figyelmesen olvastam, és nem találtam meg -, hogy szerintem van egy egyre nagyobb probléma az ágazatban: az, hogy földtulajdonosok földbérlet címén iszonyatos tőkét vonnak ki az ágazatból, akár magántermelőkről van szó, akár gazdasági társaságokról. Véleményem szerint előbb-utóbb ezzel is kell majd országgyűlési szinten is foglalkozni, mert – hogy mondjam? – vérszemet kaptak, gyakran budapesti ügyvédi irodák által képviselt nem tudni kicsodák, és az európai uniós támogatáshoz igazodva ész nélkül emelik a földbérleti díjakat, ellehetetlenítve a termelést. Ugyanakkor azt hiszem, van az anyagban néhány olyan dolog, ami egyvalamivel egészen biztosan szembemegy, és én nagyon bízom benne, hogy ezt lehet orvosolni vagy valamelyiket a kettő közül kivenni. Vagy a 8. oldalon megjelenő, “Az anyag kerül mindenfajta minősítést.” kitételt vegyük ki, és utána maradjon úgy a többi, ahogy van, vagy pedig azt a rengeteg minősítést vegyük ki, amikor is jól láthatóan egy eleve megírt szakmai anyagban, jellemzően dőlt betűvel, indulatot és indulati elemeket sem mellőzve kerültek beszúrásra gondolatok. Ezek között van sokfajta, engedjék meg, hogy én hármat kiemeljek! Van ebben olyan, ami, azt hiszem, tényszerűen nem igaz, legalábbis Gőgös volt államtitkár úr engem erről tájékoztatott. A 164. oldalon azt írja az anyag, hogy a földmoratórium meghosszabbításának a kezdeményezésében késlekedett az előző kormány, és az új kormánynak kellett azt benyújtania. Engem az államtitkár úr arról tájékoztatott, hogy ezt az előző kormány benyújtotta – de itt van, tehát ez a vita itt most lefolytatható. Ez vagy tényszerűen igaz, vagy nem igaz, de azt gondolom, ez mindenképpen korrigálandó. Vannak benne olyan dolgok, amelyek nyilván olyan viták, amelyekben lehet pró és kontra érvelni, és érdemes is ezeket megvitatni, de amit a beruházások kapcsán írnak a 89. oldalon is, az… Azt hiszem, hogy miközben persze jól hangzó módon lehet ezeket az adatokat csoportosítani és elővezetni, ugyanakkor azt gondolom, ellenzéki képviselőtársaim is gondban lennének, ha a gazdák elé oda kellene állni azzal, hogy valóban itt a gépbeszerzéseket teljesen állítsuk le, hiszen azok – mint ahogy az anyag írja – indokolatlanok, feleslegesek voltak. Tehát ilyen értelemben szerintem miközben itt van egy valóságos vita közöttünk, ami egy lefolytatandó, egy értelmes vita, én azt hiszem, az anyag helyenként túllő azon a célon, ami egy ilyen jelentésben szerintem helyes, még ha persze a kritikának természetesen bizonyos esetekben van is helye, és mint minden programnál, ami működik, és minden olyan programnál, ahol adszorpció van, ahol pörög a program, ott természetesen mindig vannak javítandó dolgok, mindig vannak anomáliák, mindig vannak problémák, amelyek elől nem elfutni kell, hanem ezeket fel kell tárni, és ezeket meg kell oldani. Ami viszont, azt gondolom, a leginkább övön aluli és a legkevésbé korrekt rész, amit a média is kiemelt az anyagból, hogy trükközés folyt a támogatásokkal. Akkor legyen nagyon világos az, hogy a trükközés azt jelenti, hogy az egyik oldalról a gazdák hamarabb jutottak pénzhez, hosszú hónapokon keresztül nekik ezt a támogatást nem hitelként kellett megfinanszírozni, milliárdos összegben tudtak ezzel kamatot megtakarítani, a másik trükközés pedig azt jelenti – és nagyon-nagyon remélem, hogy itt a gazdasági minisztériumtól, illetve az ÁSZ-tól elhangzott más irányú vélemények nem a kormánypárti többség véleményét jelentik -, hogy valóban, a 33 milliárd árfolyamnyereséggel a tárcának két esélye volt, két dolgot tehet az Áht. szerint: vagy azt mondja, hogy visszaadom a költségvetésnek, a központi költségvetésnek, döntsön róla a kormány – ezek szerint ez nem lett volna trükközés, ez lett volna a helyes -, vagy azt választja a tárca, hogy a tárcafejezeten belül, saját hatáskörében agrárgazdasági célokra fordítja. Én nagyon-nagyon arra szeretném biztatni a bizottságot, hogy inkább abban támogassa a jövőben is a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy az esetlegesen keletkező árfolyamnyereséggel ne szaladjon el a kormányhoz, és adja vissza, hanem – ha ezt most trükközésnek kell hívni, akkor hívjuk trükközésnek, bár szerintem ez nem helyes kifejezés, de – mindenképpen a gazdák érdekében használja fel, és a gazdálkodói célokra fordítsa. Ezek, ez a három példa, amelyet kiemeltem, azt hiszem, azt mutatja, hogy amit a jelentés saját maga elé állít mint követelményt, hogy kerülni fog mindenfajta minősítést – teszi ezt a 8. oldalon -, azt utána nem tudja teljesíteni. Ettől eltekintve nagyon sok nagyon értékes része is van az anyagnak. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Szabó Rebekának adok szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Először is szeretném megköszönni az államtitkár úrnak az anyag bemutatását, és azt is, hogy felvázolta, a jövőben még miket várhatunk majd a minisztériumtól, az agrártárcától. Ennek nagyon örülünk, más csak annak fényében is, hogy mivel mi egy kicsit csalódottak voltunk egyrészt a költségvetés olvasásakor, másrészt ennek a jelentésnek az olvasásakor is, örülök, hogy azt mondja, hogy a következő alkalommal egy más, eleve egy más törvényre alapozott más típusú jelentést szeretnének készíteni. De jelenleg csak ezt a jelentést tudjuk értékelni, erről viszont kénytelen vagyok elmondani, hogy nekünk az a véleményünk, hogy ez nem egy jó jelentés, ez alapvetően egy eléggé elavult struktúrát és elavult szemléletet tükröz, tulajdonképpen egyfajta ilyen… Egyrészt tele van persze rengeteg statisztikai adattal, ami nyilván nagyon fontos és nagyon hasznos és ez adja az alapot, de gyakorlatilag szinte meg is áll ezen a szinten; bizonyos ilyen kimeneti-bemeneti indikátorok elmozdulását ugyan rögzíti, de nem vizsgálja meg azok hatásait, illetve azt, hogy hogyan járulnak hozzá a kitűzött célokhoz, nincsen hozzájuk gyakran viszonyítási alap. Önmagában tehát bizonyos indikátorok emelkedése vagy csökkenése nem elegendő ahhoz, hogy utána erre egy megalapozott agrárstratégiát lehessen felállítani, illetve hogy a további döntéseket elősegítse. Tehát azt gondoljuk, hogy ez nem világítja meg pontosan azokat a problémákat és trendeket, azokat a háttérben meghúzódó folyamatokat, amire viszont szükség lenne ahhoz, hogy a jövőbeni intézkedéseket korrigálni tudjuk. Például tudjuk azt, hogy a fogyasztói szokások változása jelentősen befolyásolja az agrártermékek eladhatóságát, és emiatt a fogyasztói trendek elemzése is szükséges lenne valamilyen formában egy ilyen jelentésben. Ehhez képest mi azt látjuk megint – amit már a költségvetésnél is megemlítettem -, hogy hiányzik a teljes élelmiszerláncnak az elemzése a fogyasztótól a termelőig, és nem vizsgálja a jelentés az élelmiszerláncon belüli jövedelemelosztás helyzetét, és azt, hogy az egyes szereplők hogyan részesednek ebből az élelmiszerlánc során keletkezett jövedelemből, és hogy miért úgy részesülnek – márpedig ez nagyon fontos lenne ahhoz, hogy tudjuk, hogy a jövőben hogyan mozdítsuk el ezeket az arányokat afelé, hogy a termelőknél minél több jövedelem maradjon. Alapvetően hiányolunk belőle egyfajta ilyen ökológiai tájgazdálkodási szemléletet. Ugyan egy-két indikátor van, amely ezeket érinti, de tulajdonképpen azok a célok, amelyek afelé mennének, hogy a tájjal összhangban lévő gazdálkodási formák valósuljanak meg, hogy az élelmiszer-önrendelkezés megvalósuljon, ezeknek a hatásaival, ezeknek az elemzéseivel az anyag mind nem foglalkozik. Illetve az is hiányzik, hogy a különböző indikátorok elmozdulásának, a különböző fejlesztési irányoknak várhatóan milyen ökológia, agroökológiai hatásai lesznek, márpedig azt gondoljuk, hogy egy fenntartható mezőgazdaságban ezek alapvetően fontos szempontok lennének. Igaziból mi tehát azt szeretnénk, ha a jövő évben egy olyan jelentést láthatnánk, amelyben megjelennek ezek a komplexebb vidékfejlesztési szempontok, bizonyos olyan dimenziók, amelyek az Európai Unió támogatási struktúrájából adódóan is elvárhatóak, amelyből látszik az a stratégia, amely valahogyan teljesült vagy nem teljesült, és amelyből tudjuk azt, hogy mik azok a következő lépések, amelyek ennek a stratégiának a teljesülése irányába hatnak. Csak két konkrétumot említenék: egyrészt szeretnénk, ha benne lenne az élelmiszerlánc teljes elemzése, és az, hogy az egyes szereplők jövedelemszerzési pozíciója milyen, és milyen a jövedelemmegosztási viszonya, másrészt az értékesítési csatornáknak a vizsgálata az egyes termékpályákon belül, különös tekintettel a lokális gazdasági rendszerek vizsgálatára. Tehát nagyon örülnénk, hogyha ez majd a jövőben benne lenne. Ebben a jelentésben mindez nincs benne, úgyhogy mi ennek a jelentésnek az elfogadását nem tudjuk támogatni. Köszönöm.

(Az ülés vezetését Horváth István, a bizottság alelnöke veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Sándor képviselőtársamnak adom meg a szót.

Farkas Sándor (Fidesz) FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem biztos, hogy erény az az ember számára, hogyha tizen-egynéhány, az agrárgazdaságról szóló jelentés vitájában vett már részt, lehet, hogy már egy bizonyos csőlátást is feltételez az embertől, de azt azért el kell mondjam, hogy számomra a 2009. évi agrárgazdaságról szóló jelentés az egyik legnegatívabb jelentés, amit én eddig a Parlament falai között az agrárgazdaságról olvastam, hallottam, illetve tapasztaltam. (Gőgös Zoltán: Jövőre rosszabb lesz!) Lehet, hogy rosszabb lesz, én ezt nem vitatom el, de egyértelmű… Most én megpróbáltam ezt szakmai úton megfogni, tehát nem politikailag, egy pillanat! Tehát azok a mutatók, amelyeket az államtitkár úr végigmondott, azok mind az agrárgazdaság nagyon jellemző, nagyon sarkalatos mérőszámai, és ezeknek a mérőszámoknak a jelentős része mind a negatívumba hajlik. Itt meg lehetne kérdezni azt – csak az államtitkár úr gondolatára reagálva -, hogy ha minden ilyen mértékben csökkent: állatlétszám, gyümölcsös ültetvény, szőlőültetvény, akkor mi van ezek helyén. Mi van ezek helyett? Hova lesznek ezek? Hova lesz ez a fantasztikus érték, amit az elmúlt évek alatt befektettünk? És szerintem ez a legnagyobb probléma, hogy az előző évek, hosszú-hosszú évek gazdálkodási folyamatában olyan beruházásokat hajtottunk végre vagy hajtott végre az ágazat szereplői köre, amely beruházások jelentős részben, lehet, hogy nem egyik évről a másikra, de belátható időn belül gyakorlatilag nemhogy nullára futottak, hanem csődbe mentek, elvesztek, elveszítették az értéküket, és nincs biztosítva a megfelelő termelés feltétele. Ezt egy olyan gondolatnak tartom, amin el kellene gondolkodni, és én nagyon szeretném, hogyha valaki szakértői szinten valahol fel tudná dolgozni ezt, hogy mekkora ez az érték, amit így elveszítettünk. Ezt így az anyagban nem találtam meg, de, gondolom, nem is ez volt a cél. A másik gondolatomat is hadd mondjam el, és ez részben Szabó Rebeka hozzászólására egy reakció. Az, hogy elavult és milyen ez az agrárgazdaságról szóló jelentés… Én ilyen jelzőket nem tennék rá, már csak azért sem, mert akik ennél az asztalnál ülnek és akikre vonatkozik ez az anyag, azok ezekből a számokból teljesen tisztán, világosan látják, hogy mi van az agrárágazatban – bocsásson meg, hogy ezt mondom! Tehát a szakmai szereplőknek ez egy tökéletes anyag. Az, hogy most a fenntartható fejlődést és ezeket az új divatvilágos (Derültség.) dolgokat hogyan nem értékeljük ebben az anyagban… Ne haragudjon, de a magyar mezőgazdaság, az agrárágazat ennél sokkal fontosabb és súlyosabb… (Szabó Rebeka jelentkezik.) Nem akarom én… A Környezetvédelmi bizottságnak négy évig vagy hat évig voltam a tagja, nagyon érzékelem ezeket a kérdéseket, de ebben az esetben szerintem az agrárgazdaságról szóló jelentés kapcsán ezt hibaként felvetni egy kicsit furcsának tartom. A másik gondolat, ami szintén idetartozik, hogy egy elég furcsa helyzet az, amikor egy volt kormány agrárpolitikáját kell egy ma működő kormánynak úgymond…, amikor a mai, működő kormánynak kell az előző agrárgazdasági jelentést megtennie. Ez egy ilyen furcsa, paradox helyzet, de a választási törvény, a választási ciklus nem illeszkedik az agrárgazdaságnak a termelési struktúrájához, ez természetes, ezt meg kell tenni. Erre sokszor volt már példa az elmúlt években, és ebből mindig némi konfliktus adódott az ellenzéki és a kormánypárti képviselők között. De ezt inkább csak érdekességként vetem fel, hogy a mai jelentés, még akkor is, ha Ficsor képviselőtársam bizonyos jelzőkre utalt, akkor is azt mondom, hogy az agrárgazdaságról szóló jelentés nagyon nagy százaléka valós adatokon alapszik. (Gőgös Zoltán: Abszolút! – Ficsor Ádám: Így van.) Valós adatokon alapszik, és ez a valóság rémisztő. Rémisztő ez a valóság, amit feltárunk itt minden évben. És még egyszer mondom – és ezzel szeretném befejezni, ahogy kezdtem is -, hogy gyakorlatilag minden évben rosszabbnál rosszabb pozícióba kerülünk. Ezt meg kell állítani, és azt hiszem, hogy a Fidesznek a programja, a vidék népességmegtartása, a munkahelyteremtés, s a többi, s a többi, erre – azt nem mondom, hogy egy éven belül, de egy pár éven belül – megfelelő gyógyír lehet. Nagyon nagy munka. Mi, akik ebben az ágazatban élünk és dolgozunk, mondhatnám: a mindennapjainkat itt éljük meg, az – majdnem azt mondhatnám – egy kicsit kilátástalan helyzetben érezzük magunkat ebből a szempontból, mert nem lehet érezni azt a pontot, azt a biztos pontot, hogy hol indulunk el, hova jutunk. Ez egy óriási kérdés számunkra. Ma itt a tejágazattal kapcsolatban többször is felvetődött kérdés. Tragikus dolog. Én, aki fideszes agrárpolitikusnak vallom magamat, eljutottam odáig, hogy az ezerdarabos szarvasmarha-telepnek a jövő évéről most már komolyan kell gondolkodnom, hogy megtarthatjuk-e tovább. Szabad-e, szabad-e tovább fenntartani, mert olyan veszteségeket termel gyakorlatilag. Hiába csinálnom én ezt a legjobb minőségű, saját termelésű takarmányokkal, a piaci versenyen egyszerűen elveszítem ezt a lehetőségemet. Szabad-e ezt tovább fokozni, hogy az ott élő…? És akkor ez arra utal vissza, amikor azt mondjuk, hogy az agrárágazatban dolgozók jövedelme, illetve fizetése – teljesen mindegy – vagy munkabére gyakorlatilag a hatvan-egynéhány-70 százaléka az országos átlagnak. Ha én ezt a helyzetet tovább fenntartom, gyakorlatilag folyamatosan csúszok vissza a jövedelemtermelő képességemben, és nem tudom ezeknek a tulajdonosoknak vagy ezeknek a dolgozóknak ezt a jövedelmet tovább biztosítani; a többinek esetleg akkor tudom, hogyha ettől megszabadulok. Tragikus, hogy idáig jutottunk, tragikusnak tartom, hogy idáig jutottunk, és hogy sajnos meg kell hogy forduljon az ember fejében, hogy ilyen döntéseket meglépjen, ne lépjen meg. De ahogy látom – és megint visszautalok – az agrárgazdaságról szóló jelentéseket az elmúlt évek sorozatában, sajnos valószínű, hogy meg kell lépni. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Géza képviselő úr következik.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. A magunk részéről én is az elismeréssel szeretném kezdeni azok felé, akik ezt az anyagot készítették. Ezt hat ember készítette, Józsi, jól értettem? (Dr. Popp József: Több!) Vagy csak az összefoglalót?

DR. POPP JÓZSEF (Agrárgazdasági Tanács): 39 fő van az Agrárgazdasági Tanácsban, meg lett vitatva, és utána hat fő foglalta össze az emlékeztető alapján az Agrárgazdasági Tanács ülésén elhangzottakat. (Gőgös Zoltán: De csak a tanácsét! – Közbeszólások: Az emlékeztetőt csinálták hatan!) Világos, én is így értettem, csak a biztonság kedvéért kérdeztem ezt meg, mert mindenképpen egy nagyszerű munka, mi mindenképpen támogatni fogjuk. Azért támogatjuk, mert ez egy olyan kiváló helyzetértékelést ad nemcsak az elmúlt évről, hanem, azt lehet mondani, az elmúlt 8 évről, de még tovább, az elmúlt 20 évről, hogy a rendszerváltozás után hova jutott a magyar mezőgazdaság – ennél lejjebb talán tényleg nem lehet menni, pedig ezt már hallottuk néhányszor az elmúlt 20 évben. Tehát mi a magunk részéről ezt egy kiváló helyzetjelentésnek tekintjük, aminek az értékét növeli azt, hogy rengeteg számadat van benne, és egy helyzetértékelésnek onnan kell tudni kiindulni. Én azt hiszem, hogy az volna jó, ha abban össze tudnánk fogni mi itt a Mezőgazdasági bizottságban először, ha úgy tetszik, konspirálva – vagy nem tudom én micsoda, hogy milyen szót használjak -, hogy ez egy kiváló alap arra, hogy lássuk végre, hogy a kétpólusú gazdaságnak a mezőgazdaság a legvégén van. Tehát ha egyáltalán a társadalmi szinten kétpólusú gazdaságról beszélhetünk – márpedig beszélhetünk -, akkor ennek a legalján a mezőgazdaság van. És ezt nemcsak egyszerűen úgy kellene megközelítenünk, hogy majd a költségvetésben néhány rovatban néhány milliárdot innen oda teszünk, onnan amoda teszünk, hanem én azt gondolom, hogy ha ki tudnánk mondani, hogy ennek a kétpólusú gazdaságnak a legnagyobb vesztese a mezőgazdaság, akkor ehhez kellene a stratégiát megalkotni, amire az államtitkár úrtól megkaptuk az ígéretet, hogy tavaszra meglesz. Ehhez nagyon szeretnénk mi is hozzájárulni, ha majd lesznek munkaanyagok vagy – nem tudom én – törvénymódosítások vagy valami, mert biztos vagyok benne, hogy nem lehet egyszerűen… Bocsánat, a tanyaprogramot imádjuk, a tanyaprogram nagyon kellett, de egészen biztos, hogy kevés lesz, a jó irányba, a nagyon jó irányba megtett kakaslépésnek lehet tekinteni a tanyaprogramot. Tehát az irány nagyon jó, de én azt hiszem, hogy végre valami áttörésszerűségre volna szükség így magunk között, mert a baj ennél sokkal nagyobb, mint hogy néhány milliárdot vagy akár néhány tízmilliárdot… Mert itt ezek, a piacainknak a védelme, s a többi, ebben annyi kreativitás kellene, hogy ehhez minden erőt össze kellene tenni, és ezért mi ezt mindenféleképpen támogatni fogjuk. A részleteit illetően összehasonlítottam, belepillantottam én magam is a korábbi ilyen jelentésekbe, és egyetértek azzal, hogy ez a legcélratörőbb, ez mondja ki a leginkább a problémát, hiszen többnyire úgy van, ahogy te mondtad, Sándor, hogy eddig más jellegű jelentésekkel találkoztál. Ez nemcsak a kormányváltás miatt van, én azt gondolom, hanem ez a tényleges nehézségek miatt is van. Amit Ficsor Ádám képviselőtársam itt a trükközéssel kapcsolatban elmondott, arra annyit, hogy én nem azt tekintem a legnagyobb problémának a trükközéssel természetesen, hogyha támogatási lehetőségeket előbbre hozunk a gazdáknak, de hogyha megnézzük a struktúrát, hogy milyen gazdák kapták azt az összeget, kik voltak annak a valódi haszonélvezői, akkor már a trükközés mint szó egy kicsit sokkal jobb. (Gőgös Zoltán: A tejtermelők!) Persze, de a tejtermelők között is azért, ahogy hallottuk az adatokat az ÚMVP kapcsán, a különböző százalékokat – amit én most nem akarok megismételni -, azért ott van az, hogy a tőkéstársaságok 1,4-szeres támogatása, s a többi, én most ezekre utalok, vagy amit a bérlőkről, a száz legnagyobb bérlőről hallottunk, és nem ismétlem meg ezeket. Tehát a trükközést én abban látom – és erről nem beszélt Ficsor Ádám kollégám -, hogy amikor az ÚMVP-nek a négy tengelye közötti arányokat megállapította az akkori kormány, az egy csúf trükközés volt, célzottan valakiknek a javára. Csúf trükközés az, amikor a támogatásokra 7 százalék vagy valami tízen aluli százalék tudott pályázni, talán 6,5 százalék, ha jól emlékszem, amit az államtitkár úrtól hallottunk, és abból végül is 1 százalék nyert. Ezek azok a trükkök, amikre nem alkalmazza ezt a szót a jelentés sem, de ezek azok, amik biztosan hozzájárultak ehhez a 2009-es évhez. Ugyanakkor viszont – hogy valami pozitívat is mondjak, bár egy paradox szó itt a “pozitív” -, azért nyilván a világtendenciákat is látnunk kell. Tehát amikor mi majd azzal szöszmötölünk, hogy a tanyaprogramot hogy bővítsük ki, s a többi, akkor nem lehet figyelmen kívül hagynunk a WTO-tendenciákat, a dohai fordulónak, az országoknak a viszonyát, a közös agrárpolitikáról szóló vitát és a küzdelmet az EU 27-ek között, s a többi. És ebben tényleg az kellene, hogy baromira összefogjunk. Szóval persze, lehet bírálni, meg nem tudom én, mindenben lehet kifogást találni, vagy mindent lehet jobbítani, nincs olyan tökéletes dolog, ami ne lehetne, de én azt hiszem, hogy ha a következőkben, mondjuk jövő májusig ebben dolgoznánk és ebben konspirálnánk, hogy a kétpólusú gazdaságban a legkiszolgáltatottabbakat, a legszerencsétlenebbeket, a mezőgazdaságból élőket valahogy helyzetbe hozzuk, és több lehetőség után nézzünk, mint amit a közös agrárpolitika lehetővé tesz, vagy egyáltalán sok minden más. Úgyhogy mi nagyon köszönjük ezt a beszámolót. Ugyanakkor az államtitkár úrhoz lenne egy kérdésem. Az első mondataidban utaltál arra, hogy ez a jelentés, annak ellenére, hogy nem célja egy jelentésnek a jövőbe tekintés, de néhány utalást mégis csak tett a jövőre vonatkozóan. Ezt egy picit hogyha exponálnád, hogy akkor ezek mik! Mert valóban, mi, akik itt ülünk ma, mindannyian aggódunk a mezőgazdaság sorsáért, és ugyan egy 2009-es jelentést elemzünk most, de ha ez egy helyzetértékelés, akkor jó lenne, ha úgy tudnánk hazamenni, hogy egy picit útravalót adnál abból, hogy igen, akkor melyek azok az irányultságok, amelyek már a jelentésben…, amire utaltál. Tehát egy jelentés kapcsán nem tehettem volna fel ezt a kérdést, hogyha nem utaltál volna arra, hogy vannak benne a jövőre mutató javaslatok is. Köszönöm szépen.

(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.

Jakab István (Fidesz) JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Meggyőződésem, hogy ez az anyag a jelenlegi formában hiteles, tényszerű és átfogó értékelést ad az agrárgazdaság helyzetéről. Az egy másik kérdés, hogy az anyagban szakszerűen, profi módon összeállított adatokból, táblázatokból és az események tényszerű felsorolásából ki milyen következtetést von le. Azért az anyag készítőit minősíteni, hogy esetlegesen a folyamatok nagyon kedvezőtlenek, én azt gondolom, nem igazán illik. (Gőgös Zoltán: Nem arról van szó, Pista!) A másik: a korszerűség vagy korszerűtlenség. Az a meggyőződésem, hogy ebben a formában az anyag… 12 éve kezdődött. A legelső agrárgazdaságról szóló jelentéshez a legelső tanácsi állásfoglalás is ebben a formában készült el, csak akkor még 7 oldal volt mindössze. Jól emlékszem rá, mert részese voltam. Éveket egymáshoz viszonyítunk, és a viszonyítás alapja mindig az előző időszak volt, tehát lehetőleg az anyag struktúrájában is úgy állt össze, hogy tisztán lehessen látni, milyen folyamatok zajlottak az ágazatban. Nekem az a meggyőződésem, hogy ha elkészül az a stratégia, amely már most az asztalon van, és reményeink szerint a stratégia alapján elkészül az az új agrártörvény, amely most már nem odázható el, hisz – ha jól emlékszem – 1996-ban készült el az előző agrártörvény, akkor nyilván már egy új, egy XXI. századi, egy teljesen az új, a jelenlegi uniós tagságunkat is figyelembe vevő, az új helyzethez igazodó, új struktúrájú anyagot lehet elkészíteni. Jelen pillanatban nem az a szomorú, hogy ez egy nem a legkorszerűbben szerkesztett anyag, hanem az, ami benne foglaltatik. A másik, amiről szeretnék szólni, hogy az Agrárgazdasági Tanács megfogalmazta az észrevételeit, és megfogalmazta az ajánlásait is. Én azt gondolom, most nem térnék ki erre, hisz bármelyiket, mindegyiket hosszan lehetne részletezni, hogy mennyire komoly problémákat feszeget az anyag és észrevételez a tanács is, ami nem tűr halasztást. Én egy gondolatot hadd fogalmazzak meg! Tisztelt képviselőtársaim, ezt ha elfogadjuk, ha nem – és ezt nem politikai alapon mondom -, hihetetlen módon sürget az idő, néhány évünk van csupán, ezt lehet látni az egyes ágazatok esetében. És kicsúszott a talaj mindenkinek a lába alól. Ahogy képviselőtársam említette: ha jelentős mértékben növeljük a támogatásokat, és közben az ágazatok meg épülnek le, akkor itt valami iszonyatosan nagy és iszonyatosan durva folyamatok zajlanak, amit, meggyőződésem, az új stratégiában érdemben kezelni kell. Nem tisztem, de szeretnék reagálni a képviselőtársam által felvetettekre, és nem politikai motiváció alapján szeretném hozzátenni: tetten érhető, sokszor kértük az adatokat, ki is kerültek a honlapra, csak mire összeszedi valaki, hogy egy céghez mi tartozik… Elárulok valamit: megpróbáltam a hízott bika minőségi támogatást összeszedni – nem volt egyszerű. Most egy adott cég esetében 600 millió forintnál tartok, egy cég esetében. Még nem fejeztem be, még dolgozunk rajta. Egyetlen cégnél. Ezeket a tendenciákat jelzem, és talán jelzi az anyag is, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Mindenesetre ha valamit illő tisztelettel kérhetnék, én azt szeretném kérni, hogy valóban lássunk már tisztán, mondjuk – mert képviselőtársam felvetette, hogy akkor ne adjunk géptámogatást? – azt kellene megvizsgálni, és ez az anyagban valóban nem érhető tetten, nem érhetőek tetten benne ezek az adatok, tehát azt kellene megnézni, hogy melyek azok a cégek, amelyek háromévente a teljes gépállományukat kicserélték (Gőgös Zoltán: Olyan nincs, Pista, olyan nincs!) , és mely vállalkozások azok, amelyek 15-20 éves, ezerszer felújított MTZ-kkel dolgoznak, és amelyekre ujjal mutogatnak – egyébként ez a termőföld közel 50 százalékát művelő családi gazdaságokat jelenti -, hogy, kérem, nem versenyképesek, mert nem volt rá lehetőségük, hogy ebbe a versenybe beszálljanak. Azt is jó lenne egyszer megnézni, habár nem illik ebben a bizottságban ilyet mondani, hogy tessék mondani, mondjuk a Magyarországon földet bérlő külföldi vállalkozások mekkora támogatáshoz jutottak ezekből a forrásokból. (Gőgös Zoltán: Megvan!) Vagy azt is meg kellene nézni, tisztelt bizottság – és nagyon kérem az államtitkár urat, hogy gondolkodjunk ezen a területen -, hogy mondjuk az adonyi gabonatárolónál, ami 800 ezer tonnás, vajon a pályázó egy magyar vállalkozás volt-e. Nem, tisztelt bizottság, nem, Svájcban bejegyzett vállalkozás volt. Tessék mondani, hol segítik ezek…? Ezek bizony… Amikor azt keressük, hogy hogyan jutottunk idáig, hova vezetnek ezek a folyamatok, bizony nagyon súlyos tapasztalatokkal gazdagodunk. Nincs mese, ez nem ellenzék és kormányoldal kérdése, ez felelősen gondolkodó agrárpolitikusok szempontjából megkerülhetetlen ügy, megkerülhetetlen kérdés, szembe kell nézni ezekkel, és valóban a tények alapján nézzük meg, hogy hogyan lehet ebből továbblépni! Összegezve, tisztelt elnök úr – és elnézést kérek, hogy hosszabb voltam -, tehát maga az anyag egy nagyon jó rendszerben, nagyon korrekt adatok alapján került összeállításra, levonhatóak belőle a következtetések, mi több, mutatják, hogy milyen irányba kell az ágazatnak elmozdulnia. Úgyhogy én ezt az anyagot elfogadásra javaslom. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Gőgös Zoltánnak adok szót.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Nem kívánok hosszan szólni, hiszen az Ádám elég sok mindent elmondott a jelentés kapcsán. Azt nem mondta el, hogy nem fogjuk támogatni ezt a jelentést, és nem azért, mert az apparátusok nem jól dolgoztak, hanem azokért a minősítésekért (Farkas Sándor: Ti csináltátok!) , amelyeket én például nem írtam volna bele államtitkárként – Ángyán államtitkár úr szóhasználatát bármikor bárhonnan ki tudom szedni -, nem hiszem, hogy a jelentésnek ez a célja. De megteheti természetesen, csak innentől kezdve, én azt gondolom, a minősítés a parlament dolga egy törvény alapján elkészített jelentés okán, és nem a benyújtónak a dolga. Két megjegyzésem van. Az egyik: általában nem emlékszünk vissza időre, 2009 már messze van. Azért azt látni kell, hogy ezek az iszonyatos nagy zuhanások a számokban azért is voltak, mert 2008-ban meg egy iszonyatosan jó évünk volt, emberek. Mindegy, hogy most ki mit mond, azért az egy más kategória volt, és ahhoz képest persze hogy lényegesen rosszabb pozíciókat mértünk. És azt, hogy mondjuk volt-e reakció vagy nem a rosszabb évre, egy szám abszolút valósan mutatja, hogy most trükközve lett vagy nem, egy biztos: a paraszthoz 2008-ban 426 milliárd került, mondjuk 2000-ben ez csak 143 volt, 2009-ben pedig 631. Mi lett volna, ha még ezek a trükközések sincsenek? Akkor mi lett volna az ágazattal, mondjuk a tejágazattal például? Akkor a Sanyi már két évvel ezelőtt bezárta volna a telepét, mert nem kapta volna meg azokat a pénzeket, és valószínű, hogy ha a 23 forintot megkapja is – és még egyszer előhozom -, e nélkül be fog dőlni, és utána majd lehet kiírni sajtáros fejőgépre pályázatot, de hogy senki nem fog…., kivétel, amit itt a Rebekáék emlegettek, hogy vannak modelljeik, amit falun meg lehet valósítani. (Derültség.) Bőven lesz hozzá anyatehén, ezt most mondom, mert akkor nem levágni kell, hanem szétosztani, aztán majd egyenként szépen termelik a tejet, kitűnő sajtáros fejőgépeket gyárt…, nem tudom, egyáltalán gyárt-e még valaki a világban, de ezt is lehet csinálni. Meg azt is lehet csinálni, ami ’92-ben történt, hogy mindenki kapott 500 ezer forintot, aki akarta, hogy vegyen egy MTZ-t, ez volt márciusban, év végén meg – én főmérnök voltam egy nagy cégnél – jöttek sorban hozzánk, hogy vegyük meg, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Ezeket meg lehet csinálni, emberek, csak van-e ennek értelme? Én tehát azt mondom, hogy ezek valósan megvitatandó dolgok, hogy most jó helyre mentek-e a támogatások, nem jó helyre, kellett-e az összes szárítót vagy legalábbis a felét felújítani? Lehet, hogy nem kellett volna, de akkor be kellett volna őket zárni, mert az meg egy uniós kötelezettség volt. Kellett-e 100 milliárd a trágyakezelésre? Marhára sajnáltuk rá a pénzt, megmondom őszintén, a fenntarthatóság okán, mert a 30 évvel ezelőtt épült földmedence mellett egy méteren semmilyen fertőzése nem volt a földnek, de ki kellett bélelnünk 100 millió forintért. Ezt nem mi találtuk ki. Lehet ezért bárkit szidni, de ez nem a mi ötletünk volt, hanem azt mondták: ha ezt nem csináljuk meg, akkor be lesznek zárva. Akkor most nem 35 százaléknyi állattenyésztésről beszélnünk, hölgyeim és uraim, ha ezeket nem csináljuk meg, hanem 10-ről, ugyanis tudomásul kell venni, hogy vagy ebben a struktúrában visszük tovább az állattenyésztést, és próbáljuk segíteni, hogy legalább a Sanyi ne zárja be a telepét, vagy nem lesz állattenyésztés. Ugyanis nem hajlandók ilyen ágon a kisebb kapacitások ezzel foglalkozni – teljesen érthető okokból. A tanács megállapításai kapcsán… Ja, és akkor van benne egy aranyos megjegyzés, amit nem akarok felolvasni, az előző vitánál előkerült, hogy a génbanki feladatok támogatása 2009-ben összesen 400 millió azért lett, mert az ellenzék ezt akart. Itt a lehetőség: most 100 millió van beterjesztve, akkor ebből legalább 500-at kell csinálni, tehát innentől kezdve rendben van. És itt utalnék is a költségvetésre, ez itt van benne a végén egyébként. A másik: a tanács jogosan leírja, és, gondolom, ezért lesz megszüntetve ez a törvény, hogy 228 milliárdnak kellett volna lennie a nemzeti támogatásnak. Teljesen jogos, nem volt ennyi. De azért azt megjegyezném nektek, Jóska, hogy az ajánlások között már nem szerepel, hogy akkor ez legyen ennyi. Én úgy gondolom, hogy akkor legyen következetes. Tehát hogyha egyszer a legfontosabb problémának azt tartja, hogy a támogatási mérték nem lett kifizetve, akkor az ajánlások között azzal kellene kezdeni, hogy igenis követeljük mint az agrártanács tagjai, hogy akkor legyen ne ennyi, mert két év azóta eltelt, akkor egyen 250 milliárd mondjuk, ami most éppen bejött 160-nal. És itt van igaza a Rebekának, hogy ezt a múlt héten kellett volna tárgyalni, és akkor mondhattuk volna, hogy itt már 2009-ben 228 milliárd kellett volna, akkor most miért 160 van rá betervezve? Azért – csak jelzem -, mert az a döntés, ami akkor született, még az Unió előtt, az eleve…, akkor még nem volt azzal tisztában, hogy hogyan alakul át majd a támogatási struktúra, és hogy változik az Európai Unió finanszírozási aránya. És csak halkan jegyzem meg, hogy azért ha ezekhez a támogatásokhoz mondjuk azt is hozzáadnánk – amit persze soha nem adunk hozzá -, hogy Magyarország komoly befizető az Európai Unióba, és annak a pénznek 40-45 százalékát köztudottan agrárfinanszírozásra osztja szét az Európai Unió, akkor messze nem ilyen alacsony ám az a támogattsági arány, csak ez már egy áttétel, innentől kezdve nyilván közvetlenül nem lehet vele számolni, de körülbelül kijönnének ezek a számok. Ezt a mostani kormány védelmében is mondom, meg nyilván az annak idején tett intézkedéseink védelmében is mondtam. Tehát ez az egy probléma van ezzel a dologgal, hogy kár volt ezt a kitűnő anyagot ezekkel a megjegyzésekkel elrontani, nem volt erre korábban példa – nyilván majd a parlamentben részletesebben megvitatjuk. És nem szabad azt elfelejteni – és erre mondtam ezt a Sanyinak, hogy sajnos, és nem azért, mert most már fél éve nem mi kormányzunk, hanem más -, hogy a 2010-es jelentésben rosszabb számok lesznek. Nem a semmiért mondjuk, hogy kell még pénz a kárenyhítésbe, mert egyszerűen katasztrofális helyzet van, az árak…, nem az árak szempontjából, 2009-ben kettős tragédia volt: gyenge termés gyenge árszinten. Most azért az árszint úgy-ahogy rendben van, már akinek termett valami – itt ez a kérdés. Akinek nem termett, annak teljesen mindegy, hogy most 50 ezer forint a búza, a nullából nem lehet 50 ezret csinálni, és ezért jó, amit behoztatok, de ezt majd a következő napirendi pontnál mondjuk. Én tehát azt gondolom, hogy kár volt ezt elkövetni. Azzal meg egyetértek, hogy azt a törvényt, ami egy elavult történet – ezt mi is láttuk, nyilván a mostani kormányzat is látja -, hozzá kell igazítani az élethez, az Európai Unióhoz. De az most megint úgy lesz hozzáigazítva az élethez, hogy nem biztos, hogy addigra kiderül, milyen lesz a 2013 utáni közös agrárpolitika – innentől kezdve ez egy izgalmas pálya lesz. És én nagyon remélem, hogy nem lesznek mindig ilyen katasztrofális adatok, de hogy az idén még biztosan ilyenek lesznek… Jövőre meg majd annyi kukoricánk lesz nyilván, hogy belefulladunk, mert mindenki azt vet, mert búzát nem tud. De innentől kezdve sajnos ez egy ilyen pálya, ezzel kell valamit kezdeni – de hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra átalakítani, azt ugyanúgy pontosan tudja a mostani agrárigazgatás is, mint ahogy annak idején mi is tisztában voltunk vele. Tehát annyi a megjegyzésem – amit Ádám nem mondott -, hogy nem támogatjuk ennek a jelentésnek, illetve ennek a határozati javaslatnak a megszavazását. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy apró megjegyzés, ha már itt 2009-ről és a kutatóintézetek támogatásáról beszélünk. Elég jelentős összefogást kellett megvalósítanunk az ellenzék részéről, hogy további százmilliókat csoportosítsunk át a kutatóintézetek működésére (Gőgös Zoltán: De sikerült!) , igen. Csak azt az apróságot felejtetted el elmondani, alelnök úr, hogy a kormány a következő év elején zárolta egy jelentős részét a parlament által megszavazott költségvetésnek. (Gőgös Zoltán: Visszaadtuk!) Tehát felülírta… (Gőgös Zoltán: Vissza lett adva!) …felülírta a parlament döntését. (Gőgös Zoltán: Visszaadtuk!) Jó lett volna, hogyha ezt mint kormánytag esetleg még megemlíted, mert így kerek a történet. (Gőgös Zoltán: Visszaadtuk!) Horváth Istvánnak adok szót.

Horváth István (Fidesz) HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Először is szeretném megköszönni a jelentés készítőinek a munkáját, és előrebocsátom, hogy mind a jelentés bizottsági elfogadását, mind az általános vitára alkalmasságát támogatni fogom, illetve támogatni fogjuk. Két előttem szólóhoz, Farkas Sándor képviselőtársamhoz, illetve Gőgös Zoltán képviselőtársamhoz szeretnék csatlakozni. Sándor azt mondta, hogy ez a 2009-es jelentés a legnegatívabb, és csatlakoznék Zolihoz, hogy valószínűleg a 2010-es még negatívabb lesz, ami többek közt annak is köszönhető, hogy 2009-ben olyan kifizetéseket eszközöltek, amelyeket a 2010. évi költségvetésből finanszíroztak 2009-ben, és folyamatosan görgetjük azt a (Gőgös Zoltán: Ez nem így van!) lyukat, ami több területen gyakorlatilag a források alacsony szintjét, illetve a források hiányát jelenti. De azért szeretném egy olyan szempontból is felhívni a 2009-es jelentésre a tisztelt bizottság figyelmét, hogy igazából ez egy tükör, és ez nemcsak az ágazatnak a tükre, hanem a vidéki élet tükre is. Hiszen a mi ágazatunknak az a feladata, hogy ne csak arról beszéljünk, hogy földművelés meg állattenyésztés, hanem hogy vidéken az emberek miből tudnak megélni, és hogyan tudnak megélni. (Gőgös Zoltán: Így van!) Jelentem, hogy ez a tükör jelen pillanatban a vidéket mutatja, és azt kell mondjam, hogy ez még talán rosszabb is. Jelen pillanatban olyan helyzetben van az ágazat, hogy vidéken az emberek ebből nem tudnak megélni. És most nemcsak arról van szó, amit a Sanyi is mondott, hogy és mi van azokkal a beruházásokkal, traktorokkal, hogy mennyit ér az a traktor, meg mennyit ér az a szárító, hanem hogy mennyit ér a vidéki lét, és mennyit ér mondjuk vidéken egy ingatlan. (Gőgös Zoltán: Semmit!) Vannak olyan falvak, ahol a bank egyszerűen nem ad hitelt, mert azt mondja, hogy abban a faluban piacképtelen a ház, minden piacképtelen – talán még egyedült a termőföld úgy-ahogy, de igazából a termőföldhöz nem is kellenek emberek, ahhoz csak egy-két nagy traktor kell. Higgyék el, sokkal nehezebb és sokkal bonyolultabb a helyzet, és valóban nem lehet egy vagy két év alatt ebben csodát tenni, de egy vagy két év alatt el lehet indítani olyan tendenciákat, amelyek esetleg 5, 8 vagy 10 év múlva előrevetíti, hogy a vidéki létnek is legyen olyan, úgymond európai uniós komfortja. Hiszen ma Ausztriában, akár Németországban, vagy akár – most voltam ott nemrégen – Írországban egy vidéki háznak igenis van értéke, büszkén laknak ott az emberek. Az elmúlt húsz év legnagyobb vesztesei ezek az emberek lettek, teljesen magukra vannak hagyva. És most nem csak arról kell beszélnünk, hogy ilyen meg olyan ágazati meg géptámogatás. Sokkal több a képviselők felelőssége, és ez abszolút nem politikai kérdés elsősorban, mert én feltételezem, hogy aki itt van, mindenki segíteni akar az ágazatban lévő embereknek. Viszont azt kell mondjam, államtitkár úr, hogy a struktúrával szerintem nagyon nagy baj van. Újra kellene gondolni az egész agrárágazatot vagy akár a vidékfejlesztést. Nincs nálam a bölcsek köve, de az biztos, hogy ez a 2009-es jelentés esetleg tud adni egy olyan alapot, egy olyan tükröt, hogy amikor majd a következő években meghozzuk a döntéseket, akkor van mihez viszonyítanunk. És én azt kívánom mindannyiunknak, hogy nyilván figyelembe véve azt, hogy a 2010. év hasonló lesz, ez legyen egy olyan alap, hogy a következő években olyan döntéseket hozzunk, hogy ez csak jobb legyen. Tehát azért fontos egy ilyen jelentésnek az elfogadása, illetve megtárgyalása egy bő vitában, hogy utána szembesítsük magunkat a valós problémákkal, és nem azzal, hogy most 2008-ban esetleg a gabonaár jobb volt vagy nem volt jobb, mert ezek a vidéki életet közvetlenül már igazából nem tudják befolyásolni. Nagyon nagy problémák vannak, és ezek a jelentések adhatnak arra egy alapot, egy motivációt, hogy ezen tudjunk változtatni a jövő szempontjából. Ezért is javaslom, hogy ezt általános vitában vitassuk meg, illetve hogy a bizottság a jelentést fogadja el. Köszönöm a készítők munkáját.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Szabó Rebekának adom meg a szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Tekintettel arra, hogy most kezdjük a negyedik órát itt a bizottságban (Közbeszólások.) , nem fogom nagyon hosszúra nyújtani a mondandómat, már csak azért sem… (Farkas Sándor: Ha belekezdtünk, akkor csináljuk! – Horváth István: Csináljuk, van idő, igen!)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Rebekáé a szó. (Derültség.)

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Jó, oké. Köszönöm. Örülök, hogy alkalmat adtam némi lazító jellegű humorizálásra…

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Egy kis vérpezsdítés.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): …, de akkor most térjünk vissza a témához! Tehát a konkrét javaslataimat, illetve kifogásaimat már elmondtam a jelentés kapcsán, ezeket nem fogom megismételni. Azt szeretném leszögezni, hogyha esetleg félreérthető lett volna, hogy az adatok helyességét, korrektségét természetesen nem vitatom, ahhoz nincs sem tudásom, sem alapom, hogy száz-valahány, nem tudom, 160 oldalnyi adatot esetleg kétségbe vonjak, tehát a tényeket nem vitatom, és azt sem, hogy ez az agrárgazdaságról egy szomorú képet fest. De én azt gondolom, hogy ezek a tények, és pont az lenne a cél, hogy ezekből kiindulva valamiféle javulást érjünk el, egy új stratégiát tudjunk letenni az asztalra. Márpedig ehhez, igenis azt gondolom, bizonyos tendenciáknak, trendeknek, viszonyítási alapoknak egész egyszerűen jobban látszódniuk kellene ebből a jelentésből, mert a jelenlegi formában ez leginkább egy termelési beszámolóra emlékeztet, és nekem meggyőződésem, hogy ennek nem pusztán ez lenne a feladata. Az az igazság, hogy pusztán az, hogy egy ilyen jelentésnek mondjuk több mint egy évtizede ugyanolyan a szerkezete vagy a struktúrája, én azt gondolom, ez egyáltalán nem feltétlenül a korszerűségének a bizonyítéka, és lehet, hogy egyes képviselőtársaimnak ez esetleg nem tűnik fel, mint ahogy Farkas Sándor említette is, hogy a tizen-nem tudom hányadik agrárjelentés megtárgyalása némiképp egy ilyen beszűkült látásmódot is eredményez, lehet, hogy esetleg ez az oka annak, hogy… (Derültség.) …, hogy amiket én elmondtam, azokat önök esetleg nem vették észre. (Hanó Miklós: Csőlátás az agráriumban!) És akkor itt szeretnék arra visszautalni, kedves képviselőtársam, hogy szeretném visszautasítani azt a megjegyzését, amelyben esetleg arra utalt, hogy talán azért emelek kifogásokat a jelentés szerkezete kapcsán, mert esetleg nem vagyok képes levonni belőle a megfelelő következtetéseket, vagy nem érteném ennek a tartalmát. Azt gondolom, hogy egy vitában nem igazán korrekt dolog ilyenekkel érvelni, arról nem beszélve, hogy ez nem is így van. Csak hogy alátámasszam azt, hogy mi az, amit itt szeretnék önökkel megértetni – ez persze csak egyetlenegy apró példa a 160 oldalból, és igazából nem is igazán fair egy ilyen hatalmas, valóban hatalmas munkát jelentő jelentésből egy dolgot kiemelni…, bár közben azt is hadd tegyem hozzá, hogy, kérem, javítsanak ki, ha tévedek – gondolom, ennek örömmel fognak eleget tenni -, de ezt a jelentést nem az Agrárgazdasági Tanács készítette, hanem részben az Agrárgazdasági Kutatóintézet készítette, és az Agrárgazdasági Tanács… (Farkas Sándor: Nem, ezt a Vidékfejlesztési Minisztérium, óriási különbség! – Közbeszólások.) Mindenesetre nem az Agrárgazdasági Tanács készítette… (Közbeszólások.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Egy pillanat, majd az illetékesek válaszolnak a feltett kérdésre…

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Én csak ezt a félreértést akartam eloszlatni…

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Rebekánál van a szó.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Jó, köszönöm. Tehát ez az egyetlenegy kérdés volt a tanács szerepére vonatkozólag. És akkor csak egy példát hadd mondjak! A jelentés elején, amikor a földhasználat, tájhasználat kérdését elemzik, akkor van egy rövid bekezdés a parlagfűhelyzetről, ami a Mezőgazdasági bizottsághoz is tartozik, és abszolút agrárgazdasági téma. Itt írják, hogy a földhivatalok 2009-ben 7163 parlagfűfoltot derítettek fel, amely 11 421 hektár területet érintett. Most én kérdezném kedves képviselőtársaimat, hogy pusztán ebből az állításból le tudják-e vonni azt a következtetést, hogy akkor ez most jó vagy nem jó, ez most sok vagy kevés. Én történetesen tudom, hogy Magyarországon megközelítőleg 700 ezer hektár parlagfűvel súlyosan fertőzött terület van, tehát ha mondjuk ezt az adatot például még esetleg melléteszik, akkor ugye 700 ezer… (Jakab István: Ezt a dokumentumot szeretném látni.) Most itt nyilván nem tudok dokumentumot prezentálni, mindenesetre pontosan ezekre a dolgokra utaltam, hogy szerintem kellenek ezek a fajta viszonyítási alapok, mert enélkül nem tudunk korrekt következtetéseket levonni. Most már tényleg befejezem, elnézést kérek, csak még annyit szeretnék hozzátenni, már csak a jegyzőkönyv kedvéért is, hogy Farkas Sándor megjegyzésére visszautalva azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ha mindannyian belátjuk – és remélem, hogy erről már nem kell nagyon sok vitát lefolytatni itt a bizottságban -, hogy azok a szempontok, amikor én a komplex tájgazdálkodásról beszélek, ne adj’ isten a fenntarthatósági szempontokról a mezőgazdaságban, az nem azt jelenti, hogy a fenntarthatóság egyfajta dísz, egy darutoll a kalapunkon, ami jó, ha ott van, amit oda kell tűzni, csak azért, mert ettől szebb, hanem ez az alap. Én tehát nagyon szeretném, hogyha nem hangoznának el olyan érvek, hogy pusztán azért, mert valaki a Környezetvédelmi bizottság tagja volt, tehetünk olyan állításokat, hogy a fenntarthatóság nem fontos, ugyanis ez képezi a mezőgazdaság alapját. (Gőgös Zoltán: Ezt nem mondta, nem ezt mondta!) Jó, oké, akkor én ezennel szeretném is befejezni, nem szeretném tovább húzni az időt, de remélem, hogy érthető volt, amit mondtam. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Sándor képviselő úr még a Környezetvédelmi bizottság tagja is volt néhány évig… (Közbeszólás: Arról beszéltünk.) Megadom a szót Farkas Sándornak.

Farkas Sándor (Fidesz) FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon röviden, mivel részben többször is megszólíttattam (Szabó Rebeka: Ön is megszólított engem!) , erre szeretnék röviden reagálni. Nem kívánok a véleménynyilvánításba ilyen szempontból belemenni, de egy dologra szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét: hogy az agrárgazdaságról szóló jelentés, törvény gyakorlatilag 1997-ben került elfogadásra, 1998-ban tárgyaltunk először erről, és kimondottan az akkori FVM, ma pedig a VM fennhatósága, hogy ezt a jelentést elkészítse, a bizottság elé tárja, azt véleményezi az Agrárgazdasági Tanács, az ő véleményének a figyelembevételével a költségvetés benyújtását megelőző időszakban kell az agrárgazdaságról szóló jelentést a Magyar Országgyűlés elé terjeszteni, és ennek a tárgyalása gyakorlatilag párhuzamosan folyik a költségvetési vitával. Ennek a jelentésnek eredetileg az volt a célja – csak hogy néhány gondolatot felemlítsek -, hogy gyakorlatilag az előző év gazdálkodási menetéből a következő év költségvetéséhez valamilyen zsinórmértéket adjon. Egyetlenegy ágazatban nincs ilyen törvény és ilyen jelentés, egyedül az agrárágazatra vonatkozik ez. És nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy az agrárstratégia és az agrárgazdaságról szóló jelentés nem ugyanaz. (Gőgös Zoltán: Persze, ez világos.) Van egy jelentés, van egy helyzetértékelés és van egy stratégia. Még annyit a történelemhez, hogy 1998-tól ’99-ig Hanó képviselőtársammal együtt – (Hanó Miklósnak:) megszólítlak téged is – mennyit harcoltunk belülről azért, hogy egy agrárgazdasági stratégiát próbáljunk elérni. Úgy látszik, el kell telnie 12 évnek, hogy ez végre megérjen, hogy valóban egy agrárgazdasági stratégiát, egy, az agrárgazdaságról szóló jövőképet, amelynek megfelelő lábai vannak, megalapozva a parlament elé tudjunk terjeszteni. Ezt csak azért mondtam el, mert úgy gondolom, hogy az objektivitáshoz fontos. Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán: Türelmesen várjuk.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor megadom a szót az előterjesztőnek a felmerült kérdések megválaszolására.

Válaszok, reflexiók

Dr. Ángyán József (Vidékfejlesztési Minisztérium)

Dr. Ángyán József (Fidesz) DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt szeretném megköszönni ezt a nagyon izgalmas vitát, nagy élvezettel hallgattam magam is, bár azt hiszem, nem az a dolgom, hogy élvezkedjek a bizottsági vitán, de sok tanulságos megjegyzés hangzott el, és szeretném megköszönni mindenkinek a véleményét. Azt hiszem, hogy ezek az itt elhangzott érvek és ellenérvek, pro és kontra vita kifejezetten segíteni fog abban, hogy egy olyan stratégiát tudjunk összeállítani, amely remélhetőleg konszenzusos stratégia lesz, és hosszú távra kijelöli, hogy merre tartsunk. Erre valóban nagyon nagy szükség van, és azt hiszem, a megszólalások épp azt jelezték, hogy mennyire igényli a jelen lévő szakértő kör vagy politikai kör, hogy valamifajta nemzeti konszenzusra jussunk agrár-, vidékügyekben. Nem tudom, hogy tudok-e, tételesen valószínűleg nem fogok tudni mindenkinek válaszolni, mert nagyon sok kérdés hangzott el, de néhány kérdést kiemelnék. Még egyszer nagyon határozottan szeretném jelezni, hogy miközben természetesen – ahogy ezt a vidéki térségek európai chartája is mondja – a vidék gerince a mezőgazdaság, azonközben a vidék ma tágabban értelmezendő. Talán Gőgös államtitkár úrnak szeretném jelezni, hogy persze amikor ő azt mondja, hogy lehet mást is csinálni, csak van-e értelme, akkor azt kell megnézni, hogy milyen cél szempontjából vizsgáljuk ezt az értelmes lépést vagy sem, tehát mik az ok a célok, amelyek vezetnek bennünket agrár- és vidékfejlesztés – beleértve a környezetügyeket is – tekintetében. Hosszú vita zajlott közöttünk is meg a miniszter úrral is, Gráf miniszter úrral is a tekintetben, hogy a miniszter úr ilyeneket mondott, hogy az export-import egyenleg milyen rendben van. Én meg erre azt mondtam, hogy nagyszerű dolog ez, és persze fontos az exportbevétel, de közben tessék megnézni, hogy a végeken mi történik a falvakkal, amit Horváth István képviselő úr jelzett. Tehát valami olyasmit kell kitaláljunk, ahol nem egyszerűen export-import egyenlegről szól a történet, nem egyszerűen államháztartási egyensúlyról van szó, hanem ami az emberekről szól, a helyi közösségekről, a helyi gazdaságról, vagy azt akarjuk megerősíteni, hogy emberek tudjanak megélni belőle, tisztességgel, ahogy Európa boldogabb felén ezt ma is megteszik. Tehát ebből a szempontból gondolom, hogy érdemes átgondolnunk majd ezt, és nagyon érdekes viták ígérkeznek, azt hiszem, e tekintetben a stratégiaalkotás kapcsán, magukat a célokat is újragondolva lehet azután az eszközöket, az odavezető utakat és az eszközöket közösen megtalálni. A vitának azt a részét talán nem szeretném élezni, hogy célszerűek-e azok az eszközök, amelyeket eddig alkalmaztak, és célszerűnek látszanak-e azok az eszközök, amelyekre utalunk, addig, amíg a célok tekintetében sem tudtunk világos közös nevezőre jutni. Azt hiszem, a vitának ez a része a stratégiaalkotás menetében nagyon fontos kérdéseket fog felvetni, és azt hiszem, hogy már ezt kezdtük el tulajdonképpen az agrárgazdasági jelentés vitája kapcsán. Egy-két konkrét dologra szeretnék azért utalni. Mindenekelőtt köszönöm azokat a megjegyzéseket – és ezekre külön nem térnék ki -, amelyek részben azt mondják, hogy egy reális képet ad, és a munkát is jónak minősítik, ami elkészült. Én is szeretném még egyszer leszögezni, hogy ez a tárcának a saját jelentési kötelezettsége, a törvény így írja elő, és az Agrárgazdasági Tanácsot azért kötelező létrehoznia és működtetnie a tárcának, hogy véleményezhesse ezt a fajta minisztériumi munkát. Tehát én is megköszönöm az Agrárgazdasági Tanács munkáját, de az alapmű, a jelentés maga a tárcának a saját produktuma, természetesen a háttérintézetét igénybe véve, hogy ebben se hagyjunk kétséget. Tehát az Agrárgazdasági Kutatóintézet az elemző háttérrel ehhez a munkához rendelkezésre állt, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Egy megjegyzés talán a trükközések környezetéből. Senki nem azt kifogásolja nyilvánvalóan, hogy ha a gazdák többletlehetőséghez jutottak, de azt hiszem, már a vitában is elhangzott, hogy ki mit ért trükközés alatt. Bizonyos értelemben én is egyetértek azzal, amit talán Varga Géza fogalmazott meg, hogy a trükközés egyfajta… forrásokhoz juttatási módszer volt, egy szisztéma, egy felépített szisztéma, és azt hiszem, látszanak az eredményeken is azok a következmények, amelyek ebből fakadnak, vagyis hogy egy szűk kör felé terelődött, és nem is biztos, hogy jó irányba, tehát hogy pont azokat az állattartó telepeket kellett 400 milliárddal feltőkésíteni, ahol a tulajdonosi összetétel – amire itt utalás is volt – is bizonytalan sok esetben. Őszintén szólva nem vagyok biztos abban, hogy ott jó helyen költöttük el ezt a pénzt, vagy azoknál a cégeknél, nem is magyar érdekeltségű cégeknél is meg lehet nézni az igénybe vett támogatások összegét. Ezek azok a problémák, amelyeket úgy is lehet hívni, hogy trükközés, de másképp is lehet minősíteni. Azért azt engedd meg, engedje meg, képviselő úr, hogy mégis csak valamifajta választási trükközésnek minősítsem az előrehozott kifizetést! Mert hogyha neked igazad van abban, hogy ez egy szisztematikus, a gazdák érdekében tett lépés, akkor minden évben előrehoztátok volna. (Gőgös Zoltán: Akkor márciusban fizettük volna.) Itt tehát gyakorlatilag az történt, hogy a 2010-es választások miatt egy kicsit előrehoztátok, hogy mire választás van, addigra látsszon a pénz mindenütt. (Gőgös Zoltán: Nem, szó nem volt erről.) Tehát ez a része, ha szabad azt mondani, azért valószínűleg… bizonyos értelemben nem áll messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy ez egyfajta, mondjuk kis csínytevés a választások előtt, hogyha akkor egyszerűbb vagy valami más, szelídebb megfogalmazást mondhatok erre. Az alapvető probléma a struktúrában van, ami ugyan nem teszi nyilvánvalóvá, de végeredményében egy egészen szűk kör felé tereli a tényleges agrármodernizációs forrásokat – erről hosszú vitáink voltak annak idején, monitoringbizottság mindenütt, életképességi határok és minden egyéb. Tehát ez a tartalmi lényege azért végül is ennek a dolognak, azt hiszem. Nem szorul védelemre, de azért bizonyos értelemben hadd védjem meg Szabó Rebekának a hozzászólásában elhangzott megjegyzéseket – és ez egy kicsit utalna arra, hogy Varga Géza képviselő úr kérte, hogy valamit jelezzek a tekintetben, hogy mégis miféle jövőről van itt szó, milyen irányba mutatnak azok a megjegyzések, amelyeket tettem itt. Tehát valóban újra kell gondolni az agrárium és a vidék összefüggésrendszert, akár európai összefüggésben is, de nem csak európai összefüggésben. Azt is tudom, hogy az Európai Közösség sem egy ideális szervezet sok tekintetben a magyar vidék szempontjából, tehát én nem vagyok egy eurooptimista; eurorealista vagyok talán, tehát megpróbálunk ezen a terepen úgy mozogni, hogy a saját nemzeti érdekeink, a helyi közösségek, a vidék gazdasága erősödjön. De azt hiszem, hogy azokat a kereteket, amelyek itt elhangzottak, érdemes figyelembe venni, tehát a WTO-t is, Dohát és minden egyebet, ami itt felvetődött, és az Európai Közösséget mint realitást. Ebben a térben kellene egy olyan stratégiát megfogalmaznunk, amely a saját nemzeti érdekeinket fejezi ki. Tehát hogyha néhány ilyen, a kért jövőképre vonatkozó megjegyzést tehetek, akkor először is egy minőségi mezőgazdaságról van szó. Mert ezen is vita volt, hogy nekünk tömeget kell termelnünk, vagy pedig egy színes, sokszínű mezőgazdaság kell. Azt gondoljuk, és emellett tettük le a voksot, hogy egy sokszínű, mozaikos mezőgazdaságra van szükség itt, a Kárpát-medencében. Azt is gondoljuk, hogy ezt persze úgy kell csinálni, úgy kell minőségi élelmiszert előállítani alapvetően, hogy tartsuk fenn azt az ökológiai egyensúlyt, ami itt a Kárpát-medencében az életterünket adja. Azt hiszem, ezen nincs vita. Lehet ezt különféle szempontból minősíteni, de ez a mezőgazdaság velejárója kell hogy legyen. Nem lehet fenntartani az egyensúlyt, hogyha a terület 80 százalékát használó mező- és erdőgazdaság erre nincs tekintettel. De ezek olyan közteljesítmények, amiért aztán persze támogatás jár, kifizetés közpénzből. Ezek nagyon fontos elemei aztán a rendszernek, mert különben nem lehet elvárni az emberektől, ha nem kapnak érte kifizetést, hogy ők ilyen társadalmi szolgáltatásokat, közjavakat nyújtsanak. Ugyanilyen közjó a mezőgazdaság foglalkoztatási kapacitása mint harmadik dolog (Hanó Miklós: Úgy van!) , tehát minőségi termelés, környezetiegyensúly-fenntartás és foglalkoztatás a vidéki térségekben. És ez nem csak azért baj, merthogy nincs jövedelme a családoknak, hanem mert szétrombolja a vidék társadalmát, hogyha tömegesen nincs munkalehetőség. Pista is mondta, hogy a vidék milyen állapotban van, és hogy leépült. A gyerekek generációkon keresztül nem is látták, hogy a szülők elmentek volna dolgozni. Ez szétzilálja a vidék társadalmát. Végül is ezt, a vidék gazdaságát és társadalmát kellene stabilizálnunk, és egy perspektívát, egy fejlődési lehetőséget kellene adni. Ha most ebben gondolkodunk, akkor látszik, hogy itt újra kell gondoljunk sok mindent az agráriummal kapcsolatban, ha ez egy közösen elfogadható célrendszer. Azt hiszem, hogy ebből kiindulhatunk, és e körül kell beszélgetnünk. Az is világos, számunkra legalábbis világos, és letettük a voksot a családi gazdálkodás, az egyéni gazdálkodás mellett. Itt már nyilván komolyabb vitáink lesznek, mert különféle modellek vannak a világban. Mi úgy látjuk, hogy több az előnye annak, hogyha ilyen alapokra helyezzük a gazdálkodást, mint amennyi hátránya esetlegesen van. Itt már nyilván komoly vitáink lesznek, és meg is kell vívni ezeket a vitákat, ezt is, azt is, hogy melyik üzemformának milyen körülmények között milyen feladatai lehetnek, mert nem azonos a feladatkör, nem azonos a feladatkörük. És azt hiszem, abban is egyetértünk, hogy viszont hogyha ezt a mozaikos modellt akarjuk megvalósítani, akkor hogyha a piaci versenyben meg akar maradni – márpedig egy gazdasági ágazatról van szó -, akkor itt össze kell fogni, szövetkezni kell. Segíteni kell a közösségeket, hogy összefogjanak, és együtt lépjenek fel a piacon. Szó nincs arról, hogy itt valami szövetkezés- vagy egyesülésellenesek lennénk, hanem egyfajta európai modell, egy korszerű európai modell, aminek része maga az egyéni gazdálkodás és a szövetkezés, amikor a piaccal kapcsolatba kerülnek. Még egy elemét megemlíteném – merthogy ezt kértétek, és addig is, amíg eljutunk odáig, hogy erről lesz a vita, talán nem árt megfogalmazni egy-két gondolatot -, hogy mindenütt jelen lévő mezőgazdaságról beszélünk. Ebben is vita van. Ha a piacot ráengeded a mezőgazdaságra, tisztán, hogy mindent leveszel róla, akkor elmennek bizonyos övezetekbe, és máshol kiürül a vidék. Tehát egy olyan rendszert kell csináljunk, hogy az emberek mindenütt meg tudjanak élni. A másik dolog, mert a jövedelemmegosztásra is vonatkoztak megjegyzések, hogy vajon az ágazat vertikumában hogy is oszlik meg a jövedelem. Az egy tarthatatlan állapot, ami ma jellemző, hogy a teljes vertikum nyereségének körülbelül a 10 százaléka jut az alapanyag-termelő alapegységekhez, merthogy baj, hogy ide szorították be a mezőgazdaság szereplőit, egy alapanyag-termelő pozícióba. Nem tudok olyan ágazatot mondani, de ti mondjatok olyan ágazatot, ahol ha csak alapanyag-termeléssel lép fel egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben, abból meg lehet élni. Csak ha a vertikumot visszaépítjük. Elég nagy baj az, hogy azok, akik annak idején megtették, megszabadítottak bennünket a vertikumtól, tehát a feldolgozóipartól és az értékesítő kereskedelmi hálózatoktól. Ezek mind-mind újra kell hogy épüljenek, és egy reális jövedelemszétosztás kell az ágazat szereplői között, hogy meg lehessen belőle élni. Egy visszaosztás kell oda, az alaptevékenységet folytatókhoz. Nagyon nagy bajban vagyok, és ha megengeditek, nem válaszolnék tételesen minden kérdésre. Azt hiszem, hogy egy-két kulcsdolgot szóba hoztam, ami általában kérdések vagy hozzászólások formájában felmerült. Ha hozzájárul a bizottság, azzal fejezném be most a válaszadást, hogy még egyszer szeretettel kérem a segítségeteket abban, hogy egy közös stratégiát tudjunk kialakítani a magyar vidék és a magyar agrárium érdekeinek figyelembevételével. Kérem a bizottság és a személyes segítségeteket is minden frakcióban ahhoz, hogy az agrárium és a vidék érdekérvényesítése valóban növekedjen, hogy meg tudjuk szerezni azokat a lehetőségeket a mindenkori kormányon belül, amelyek ahhoz kellenek, hogy közös érdekeink mentén talpra állítsuk a vidéket. Azt hiszem, ez lehet a közös nevező, és ehhez a magam részéről, kollégáim részéről mindenfajta segítséget felajánlok, és kérjük a segítséget a törvényhozók részéről is, hogy segítsenek abban, hogy jelentős változást tudjunk elérni ahhoz képest, amit sajnálatos módon – hogy kinek-kinek milyen szerepe volt benne, azt nem vitatva – a 2009-es jelentés kénytelen volt rögzíteni, akár úgy, mint egy tükör. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Popp Józsefnek adok szót.

Dr. Popp József (Agrárgazdasági Tanács)

DR. POPP JÓZSEF (Agrárgazdasági Tanács): Köszönöm szépen. Székely Csaba elnök urat helyettesítve néhány mondatban reflektálnék az Agrárgazdasági Tanács nevében a lényeges vitapontokra. Itt elsősorban a nagy anyag vitájáról volt szó, és nem az állásfoglalásról, de három pontot szeretnék megemlíteni. Többen érintették azt, hogy az anyag szerkezete nem modern. A jelenlegi törvénynek az anyag szerkezete megfelel, és az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásában a 11. oldalon a 13. pont felsorolja, hogy mivel kellene kiegészíteni azt. Ennek a lényege az, hogy számos zöldjelentést, zöldkönyvet áttanulmányozva lehet sokkal emészthetőbb és tetszetősebb kiadványt készíteni, és csak üdvözölni lehet azt az erőfeszítést, hogyha az új törvény néhány mondatban a szerkezetre is utalna, mert akkor nem a tárgyévet és az előző évet hasonlítanánk össze, hanem négy-öt év adatait összehasonlítva trendeket érzékeltetnénk, és a képviselők nem adathalmazokat olvasnának – kutatónak is nehéz ezt megemészteni őszintén szólva -, hanem a trendeket látnák, és mellékletben lehetnének az adathalmazok. Arról nem is beszélve, hogy azért a legtöbb helyen már magyar és angol összefoglaló van, színes ábrák vannak, kevesebb ábra van, nemzetközi összehasonlítás van. Tehát mi mindig magunkat hasonlítjuk össze egy előző év folyamataival, ami kevés. Nemzetközileg is össze tudjuk hasonlítani magunkat az Európai Unión belül, úgyhogy szerintem ezek a hozzászólások jogosak voltak. Mindig lehet jobbat csinálni, és mindig lehet olyat csinálni, ami többet mond esetleg kevesebb oldalon. A másik megjegyzésem a trükközéssel és a gépberuházásokkal kapcsolatos. Az Agrárgazdasági Tanácsban is vita alakult ki, hogy a “trükközés”‘ vagy a “taktikázás” szót használjuk-e, a többség a “trükközés” mellett érvelt. És ennek az volt a lényege, hogy 200 milliárd forint előrehozott támogatás rendkívül jó volt banki szempontból, mert ez javította a gazdaságok hitelfelvételi lehetőségét. A bankárok egy kicsit rózsaszínű szemüvegen keresztül látták, ömlik a pénz, adok neked hitelt, és ez most erőltetve visszavág. Azt mondanám, hogy az előrehozott kifizetések nagy aránya odavezetett, hogy most nem értik a gazdaságok meg a bankok, hogy hogy a fenébe van, hogy közel 200 milliárddal kevesebb támogatás megy ki az idén, és a bankok hozzáállását is lehet látni ebből. Mert azért az üzleti tervekbe mindenki beírta, hogy a következő években nő a támogatás, 10 százalékkal nő a SAPS-támogatás, most meg számon kérik, hogy igaz, hogy a SAPS-támogatás nő, de az egyéb támogatásokat akkor nem kapod meg, amit megkaptál, amit beírtál. Ilyen szempontból használtuk mi a “trükközés”-t, hogy a támogatások kifizetésének az erőltetett előrehozása, ezért használtuk mi az állásfoglalásban is a “trükközés” kifejezést. A géptámogatásoknál pedig az merült fel, hogy az erőltetett kifizetés miatt számos gazdaságban túlberuházás történt, ez a gazdaságnak a hibája, de túlberuházás történt. Hogyha talán nem ilyen erőltetett ütemű a gépberuházás, akkor ez elkerülhető lett volna, és esetleg más célokra jobban fel lehetett volna használni a gépberuházás egy részét. Azt hiszem, hogy talán ez volt a három vitapont. Még egy dolog van. Nagyon sok olyan kérdés elhangzott, amely ágazati elemzést igényel. A mélyrepülésnél le kell választani, hogy a makrogazdasági környezet és az ágazati problémák mennyiben járultak hozzá, mert ezek a vita során összemosódtak. Komoly ágazati problémák is vannak, de azért a makrogazdasági környezet is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy körülbelül hol tartunk ma. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs további kérdés, észrevétel (Senki nem jelentkezik.) , akkor szavazunk.

Határozathozatal

Két szavazást kell tartanunk a második napirendi pont kapcsán. Egyrészt a most megvitatott jelentésről kell szavaznunk, annak az általános vitára való alkalmasságáról, valamint ehhez kapcsolódik mindig a Mezőgazdasági bizottság által kialakított határozati javaslat is. Külön teszem fel majd a kérdést a két érintett szavazással kapcsolatosan. Először azt kérdezem, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről szóló J/1482. számú jelentést. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez 17 szavazat. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 4 nem támogató szavazat. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a jelentés általános vitára való alkalmasságát. A bizottság részéről a határozattervezet a következő lenne – szokásainknak megfelelően -: “1. Az Országgyűlés, tekintettel az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló ’97. évi CXIV. törvény előírásaira, és figyelembe véve az Agrárgazdasági Tanács megállapításait, elfogadja az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről szóló jelentést. 2. Ez a határozat a közzététel napján lép hatályba.”. Ezt a határozati javaslatot terjesztem a bizottság elé, hogy terjesszük a parlament elé. Ki az, aki ezt a határozati javaslatot támogatja? Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez szintén 17 igen szavazat. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Ez 4 nem támogató szavazat. Megállapítom, hogy a bizottság javasolja, hogy ezt a határozati javaslatot terjesszük a parlament elé.

A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése

A napirendi ponttal kapcsolatosan további döntéskényszerünk, döntési helyzetünk nincsen, ezért a napirendi pontot… (Horváth Zoltánné: Előadók.) …még nem zárom le, mert előadókat kell állítanunk. Javaslom, hogy a többségi vélemény előadója Horváth István a kormánypártok részéről. Kérdezem, hogy ki lesz a kisebbségi vélemény előadója. (Gőgös Zoltán: Rebekára gondolunk. – Szabó Rebeka: Jó.) Szabó Rebekát javasolja a kisebbségi szavazók többsége. (Gőgös Zoltán: Éjjel 2-kor lesz, úgy készüljön! – Derültség.) Kérdezem, hogy a bizottság elfogadja-e a többségi és a kisebbségi véleményt ismertető személyét. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Ez egyhangú. Lezárom a második napirendi pontot, megköszönöm az államtitkár úrnak, a helyettes államtitkár úrnak és Popp Józsefnek a tanács képviseletében a jelenlétet és az itt kifejtett munkájukat.

Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló T/1616. számú törvényjavaslat

A napirendi pontot lezárva rátérünk a harmadik napirendi pontra, amely képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való alkalmasságáról szól. Három képviselő, Jakab István, Font Sándor és Sáringer-Kenyeres Tamás T/1616. számon az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény egyes pontjainak a módosítását kezdeményezte. Az előterjesztők nevében Jakab Istvánnak adok szót.

Jakab István (Fidesz) szóbeli kiegészítése

Jakab István (Fidesz) JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Előterjesztő képviselőtársaim nevében is tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításának kezdeményezését az tette szükségessé, hogy a különböző természeti katasztrófák miatt ellehetetlenülő termelőkkel szemben a különböző kereskedő cégek fedezeti vásárlással éltek, ezzel teljes mértékben ellehetetlenítve a tevékenységüket, ezzel olyan gazdasági helyzetbe, olyan csődhelyzetbe sodortak nagyon sok termelőt, ami már társadalmi szinten is kezelhetetlen volt. Pontosan ezért kezdeményeztük a törvény módosítását, aminek az a célja, hogy függetlenül attól, hogy a szerződésnek mi a címe, azt a tartalma határozza meg, és semmis… (Zúg a hangosító berendezés.) …Tehát a mi kezdeményezésünk szerint semmis az a szerződés, semmisnek kell tekinteni azt a szerződést, amely a jó erkölcs, az üzleti tisztesség, az üzleti etika, a szerződésben foglaltak tisztelete még piaci versenykörülmények között sem tartható. Pontosan ezért az a célunk, hogy az a termelő, aki nem volt képes megtermelni az általa szerződésben lekötött termékmennyiséget, mentesüljön ezen kötelezettség alól részben vagy teljes mértékben. Talán ismert önök előtt, hogy vannak az országnak olyan térségei, ahol egyáltalán nem termett például gabona, vagy éppenséggel a természeti katasztrófa kapcsán az teljes mértékben megsemmisült. Több szervezet fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, de a Gazdasági Versenyhivatal által nem kezelhető a probléma, így kezdeményeztük a törvény módosítását. A lényege az, hogy ha teljesen megsemmisült a termés, akkor egyáltalán ne kelljen teljesítenie a termelőnek, hisz nincs abban a helyzetben, sem gazdasági, sem pénzügyi helyzetben, ha részben semmisült meg a termés, akkor a teljesítés természetesen csak arányos mértékben történjen. Én a magunk, előterjesztő képviselőtársaim nevében ennyit szerettem volna ehhez hozzátenni, és kérem képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen. (Farkas Sándor: Támogatjuk! – Horváth István: Kiváló a javaslat!)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Ismét köszönöm a kormány képviseletében dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár urat, és a kormány álláspontjáról kérdezem erről az előterjesztésről.

Dr. Feldman Zsolt (Vidékfejlesztési Minisztérium) véleménynyilvánítása

DR. FELDMAN ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. November 8-án került benyújtásra a javaslat, éppen ezért hivatalos kormányálláspontot természetesen ennyi idő alatt nem tudok mondani. Azt viszont elmondhatom, hogy az előzetes egyeztetések alapján, valamennyi érintett társtárcával egyeztetve, a javaslatot a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatni tudja, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban számos esetben kellett magunknak is foglalkoznunk ezzel a kérdéssel, számos esetben próbáltunk tulajdonképpen verbális intervencióval élni – ha szabad ezt a kifejezést használnom – a mezőgazdaságitermény-felvásárlókkal szemben. Úgy gondolom, hogy a szerződéses rendszerekben jelenleg tapasztalható aránytalanság és kiegyensúlyozatlanság indokolja azt, hogy egy ilyen típusú kockázatmegosztás történjék a termék megtermelője és felvásárlója között. Úgyhogy a Vidékfejlesztési Minisztérium nevében csak üdvözölni és támogatni tudom a törvénymódosítási javaslatot. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselőknek adok lehetőséget a hozzászólásra. (Jelzésre:) Ficsor Ádám jelezte már a hozzászólási szándékát. Megadom a szót.

Hozzászólások

Ficsor Ádám (MSZP) FICSOR ÁDÁM (MSZP): Valóságos problémáról szól, időszerű, jó javaslat, úgyhogy mi is támogatjuk. (Közbeszólások: Akkor szavazzunk!)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen, szavazni is fogunk majd, de Patay Vilmos is szót kért.

Patay Vilmos (Fidesz) PATAY VILMOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Nekem nagyon tetszik, hogy az előterjesztés indokaiban valós, tényleg olyan, mindenki által közérthető indok is megfogalmazásra került, amit én a való életben is megéltem. Korábban egy norvég cégnél dolgoztam – nem akarom mondani a nevét -, és valóban egy kicsit kultúrafüggő is az, hogy a gabonafelvásárlás lehetőségével hogy él az a cég, vagy hogy él vissza pofátlanul, mint ahogy azt itt egy más összefüggésben megfogalmaztuk. Ha valóban elháríthatatlan az a külső ok, és az egész ország tudja, hogy mi a helyzet, akkor a kockázatokat valóban az összes szereplőnek közösen kell vállalnia, nem pedig kizárólag csak a termelőre rábízni. Ez egy olyan valós ok vagy egy olyan valós helyzet, ami évek óta nyomasztja a termelőket. Az is igaz, hogy a termelők egy nagyon kis részében aztán persze kialakult egy olyan magatartás, amikor – hogy mondjam? – ilyen kifogásokkal éltek normál években is. Én azt gondolom, hogy az előterjesztés nem ezeknek kíván egyfajta segítséget, menhelyet biztosítani, hanem kifejezetten csak azokra az esztendőkre, évjáratokra vagy azokra a területenként jelentkező, de elháríthatatlan külső okok miatt előálló kockázatokra vonatkozik, amelyek szerintem feltétlenül támogatandók, hiszen e vonatkozásban a közfelfogás is véleményem szerint politikasemlegesen egyértelmű, ha az a magatartás és az a követelés jó erkölcsbe ütköző és visszaélés az erőfölénnyel. Én a magam részéről mindenképpen fontosnak és támogatandónak tartom a javaslatot.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Hanó Miklós!

Hanó Miklós (Fidesz) HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én is nagyon tudom támogatni, végre megfogalmazásra került ez a probléma! A szöveges indoklásban azért látszik, hogy 100 milliárd forintos nagyságrendű kár érte a gazdákat, de nem egységesen mindenkit, azt azért tegyük hozzá, hanem ahol viharkár volt, ahol jégkár volt, ahol belvízkár volt. Ha így vesszük, annak a csoportnak vagy annak a gazdasági szereplőnek az esetében ez még hatványozottabb, tehát vagy semmi termése nincs, vagy semmi jövedelme nincs. Ráadásul, Rebeka, még annyit szeretnék mondani – tényleg nem bántólag (Derültség.) -, hogy ezeket a belvizes területeket nem lehetett vegyszerrel megközelíteni, vagy nem lehetett úgy védekezni a parlagfű ellen, úgyhogy ráadásul még annak a bírságával is sújtani akarták a gazdákat egyes helyeken, amikor jövedelme nincs, és meg akarta csinálni. Az egyik gazdálkodótársamnál volt egy lankás rész, tizen-valahány hektáros napraforgótáblája van, amiből 3 hektár belvizes lett, mert ott lapos volt a terület, és meg akarták büntetni, hogy nem járt el rendes gazda módjára a parlagfűvel. A terület másik része teljesen tiszta. Ki az a hülye gazda, aki hagyja, hogy az egyik része parlagfüves legyen, a másik meg gyönyörű tiszta, gyommentes? Tehát nagyon egyetértek ezzel a beterjesztéssel, mert a mostani helyzetben még romlott a vidéki megélhetési lehetőség az agráriumban. Még egy mondatot az előbbi témához, amit az államtitkár úr felvetett. Szóval az a kiszolgáltatottság, amiben most vagyunk – és ez itt a lényeg, ez a baj -, az is strukturális probléma. Mert ha a termelő kezében lenne, ha a rendszerváltás után úgy történt volna a dolog, hogy erre odafigyelünk, hogy az a privatizáció ne úgy menjen végbe, hogy piacszerző privatizáció – lásd cukoripar, növényolajipar, húsipar vagy egyéb ipar, malomipar; Békéscsabán öt éve zártak be egy 120 éves malmot, a Szent István malmot -, ha az termelői kézben van, akkor nincs ez a kiszolgáltatottság. A fő baj itt tehát az, hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva ilyen kóbor apácáknak – már elnézést! -, és innentől kezdve teljesen le vagyunk vadászva, hogy ha ezt a döntést nem hozzuk meg, és ebben nem segítjük a gazdálkodókat, akkor megint jó pár százak vagy ezrek kerülnek teljes ellehetetlenülésre. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Farkas Sándor!

Farkas Sándor (Fidesz) FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Teljesen egyetértve az előterjesztéssel maximálisan támogatom, de azért valahol mégis van bennem egy kis motosz, ha szabad ezt mondanom, már csak azért is, mert épp a múlt héten egy olyan szerződéssel kerestek fel a fogadóórámon, amelyben egy hasonló cég próbálja érvényesíteni a magántermelőkkel szembeni követelését, csak abban van egy olyan szám is, amit valamikor áprilisban vagy márciusban kötöttek ki, hogy 27 ezer forint a kukorica tonnája, egy ilyen ár került be ebbe a szerződésbe. Inkább csak hangosan gondolkodva egy olyan megjegyzésem van, hogy azért a termelőnek is van bizonyos felelőssége az ilyen szerződések megkötésénél. (Hanó Miklós: Csak kiszolgáltatott, Sanyi, tudod!) Jó, én ezt most csak azért mondom, hogy volt egy 27 ezer forintos ár benne a mai 50-nel szemben; igaz, nagyon jól tudom, hogy a szerencsétlennek, nem termett semmi. De elgondolkodtató, hogy szabad-e… Ezzel most tág kört nyitok ebben a világban, de kérdés, hogy szabad-e ez, vagy mindenki megfelelően él-e a szerződéses fegyelmi lehetőségeivel, illetve mennyire következetes az a termelő, mindegy, hogy kicsi vagy nagy. Tehát ezzel kapcsolatban még sok kérdés felvetődik. Ezt csak mint megjegyzést mondtam. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor az előterjesztőnek és a kormány képviselőjének adok szót, hogy a felmerült kérdésekre, véleményekre reflektálhassanak.

Válaszok, reflexiók

Jakab István (Fidesz)

Jakab István (Fidesz) JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nem az volt a célunk, hogy a piaci folyamatokba beavatkozzunk, itt kifejezetten az volt a cél, hogy a vis maior, tehát az előre nem látható és a termelőtől teljesen független okok miatt bekövetkezett természeti katasztrófa során megsemmisült termést ne lehessen fedezeti vásárlással beszerezni, ezt az ő terhére felróni. Ez volt a cél. Egyébként a jogszabály – összhangban a polgári törvénykönyv vonatkozó paragrafusaival – ezt kifejezetten és egyértelműen meghatározza. Tehát kifejezetten ez a cél. Még egy dolgot szeretnék aláhúzni: ennek visszamenőleges hatálya nincs abban az értelemben, hogy ha valakivel szemben a törvény kihirdetését megelőzően fedezeti vásárlással éltek, akkor ebben a vonatkozásban a jogszabálynak visszamenőleges hatálya nincs. Ezt így lehetett – pontosan a jogbiztonság elveit fenntartva – megvalósítani. Úgyhogy jelen pillanatban ez a cél. Az egy másik kérdés, és ez is hosszú időt venne igénybe, hogy a szerződéses fegyelmet, illetve a szerződésen alapuló termelést teljesen új alapokra kell helyezni. Azt gondolom, talán ez a törvénymódosítás is ráirányítja erre a figyelmet. (Hanó Miklós: Úgy van!) Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselőjét kérdezem.

Dr. Feldman Zsolt (Vidékfejlesztési Minisztérium)

DR. FELDMAN ZSOLT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Egy szakmai kiegészítést tennék csupán alapvetően. A korábbi, az agrárgazdasági jelentéshez kapcsolódó vitában is alapvetően elhangzott már az, hogy melyek azok az eszközök, amelyek tulajdonképpen a támogatásokon kívül érdemlegesen segítenek a mező- és élelmiszergazdaságnak. Azt kell látni, hogy azok a piaci viszonyok, amelyekben a termelés és a mezőgazdasági termelés folyik, alapvetően meghatározzák azt, hogy egyébként, függetlenül a támogatásoktól, mennyire jövedelmező az a gazdaság. Éppen ezért minden olyan lépés, amely adott keretek között elősegítheti azt, hogy ezek a szerződéses viszonyok, ezek a piaci viszonyok valamiféleképpen rendezettebbek legyenek, vagy hogy – ahogy említettük – a kockázatok jobban megosztásra kerüljenek, minden ilyen lépés tulajdonképpen hatványozottan tud hozzájárulni ahhoz a negatív jövelemmegosztási arányhoz, amelyben most élünk és amelyben most dolgozunk. Mindenképpen az ilyen típusú megoldások lesznek azok, amelyek ha apránként is, de pozitív lépéseket tudnak majd az ágazat jövője szempontjából jelenteni. Ennyi szakmai kiegészítést tettem volna hozzá. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további kérdés, észrevétel (Senki nem jelentkezik.) , akkor szavazunk róla.

Határozathozatal

Kérdezem, ki az, aki tárgysorozatba-vételre javasolja a T/1616. számú törvénymódosítást. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Ez egyhangú. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez szintén egyhangú. Megállapítom az egyhangú döntést a bizottság részéről.

A bizottsági előadó kijelölése

Többségi előadónak Patay Vilmost kérném fel a bizottság részéről… (Közbeszólás: Kisebbségi?) Kisebbségi ez esetben nincsen. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a részvételét.

Egyebek

A negyedik napirendi pont, az egyebek következik. Egy közleményem van. Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy mint bizonyára többen emlékeznek, emlékeztek rá, hogy amikor a Nemzeti Földalap ellenőrzőbizottságába a tagokat választottuk, egy személy, Klemencsics András esetében, akit az erdőgazdálkodók képviseletét ellátó országos szervezetek jelöltek, igazságügyi minisztériumi állásfoglalást kértünk. Az igazságügyi minisztérium álláspontja alapján összeférhetetlen a tagsága ebben a betöltött pozícióban. Ezért hivatalból értesítettük a jelölő szervezeteket, magát az érintettet, a Nemzeti Földalapot és a minisztériumot, és a jelölő szervezeteket nyilvánvalóan arra kérjük, hogy jelöljék meg az újabb képviselő személyt, hogy bizottságunk dönthessen az újabb kijelölésről. A jövő héttel kapcsolatban: leginkább a költségvetés foglalja el a parlament vitaterületét. Előreláthatólag nem tervezünk bizottsági ülést, elképzelhető, hogy mégis lesz, de előreláthatólag nem. Abban az esetben, ha a jövő héten benyújtásra kerül egy olyan törvénytervezet, amelyet meg kell hogy vitasson a bizottságunk, akkor azt a rákövetkező héten, hétfőn, a délelőtti órákban, úgy érezzük, ezt megtehetjük. (Közbeszólások: Az jó! Nagyon jó!) Ha bármi közbejön, megpróbáljuk időben értesíteni a bizottsági tagokat. Van-e további kérdés, észrevétel az egyebek között? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor ezt a napirendi pontot is lezárom, az ülést pedig berekesztem.

(Az ülés befejezésének időpontja: 17 óra 50 perc)

Font Sándor a bizottság elnöke

Horváth István a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese

Forrás »

MB 15/2010 Mezőgazdasági bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Font Sándor (Fidesz) FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait! Köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket! Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik bizottságunk nyílt ülését! És köszöntöm mindazokat, akik az egyes napirendi pontokhoz előadóként érkeztek! A bizottság tagjai írásban előre megkapták a napirendtervezetünket az ismert módosításokkal. Kérdezem, hogy ehhez a végső változathoz, napirendtervezethez van-e kérdés, észrevétel a bizottsági tagok részéről. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincsen, akkor szavazzunk róla! Ki az, aki elfogadja, hogy ezek szerint haladjunk a mai bizottsági ülésen? Aki igen, az ezt kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú. Ezek szerint fogunk haladni. Az első napirendi pontunk az adó- és járuléktörvényekkel kapcsolatos, T/1376. számon benyújtásra került törvényjavaslat, amelynek az általános vitára való alkalmasságáról kell majd döntenie a bizottságnak a vita után. Nekem a titkárság a kormány részéről Balog Ádám helyettes államtitkár úr és segítő kollégái, Borka Norbert, Szatmári László, Fejes Eszter, Gondos Judit, Szalai Lídia, Mészáros László nevét, egy egész komoly csapatot tüntetett fel. Nem tudom, hogy a kormány jelen lévő, felsorolt tagjai közül kit köszönthetek.

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Elnök úr, a helyettes államtitkár úr egy pillanaton belül ide fog érkezni. Egy fél pillanat türelmet kérünk. Egyébként itt vagyunk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Aha! Megvárjuk, mert előterjesztő nélkül nehéz lefolytatni az ülést, úgyhogy akkor…

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Nem tudunk előrevenni valamit?

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kénytelen vagyok szünetnek minősíti ezt az időszakot. (Közbeszólások: Nem tudunk mást tárgyalni?) Nem tudunk, sajnos a második napirendi pont is kormányzati előterjesztés, és nem szeretnék a 3. és 4. napirendi pontról tárgyalni, amihez nem is biztos, hogy itt vannak a kormány képviselői… (Közbeszólások: A 4-eshez itt vannak. Szaló Péter itt van!) Nagyszerű! A 4. napirendi ponthoz, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényjavaslathoz itt van a kormány képviselője. Ez esetben azért kérnék szépen egy kézfeltételt, hogy hozzájárul-e a bizottság, hogy ebben az esetben az eredetileg 4. sorszámú napirendi ponttal kezdjünk. Aki ezt elfogadja, jelezze! (Szavazás.) Így döntött a bizottság.

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló T/1245. számú törvényjavaslat

A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

Köszöntöm Szaló Pétert a Belügyminisztérium részéről! A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok megvitatásával fogjuk akkor a mai ülésünket kezdeni. Elvileg ezt a legyűjtést is megkapták a bizottság tagjai a titkárság részéről. Az ajánlástervezet pontjai szerint haladva a nekünk kigyűjtött módosító indítványok közül az első, a bizottság hatáskörébe tartozó indítvány a 2. sorszámú, amely Hegedűs Lorántné és Kepli Lajos képviselőtársunk javaslata. Erről kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SZALÓ PÉTER (Belügyminisztérium): Nem támogatjuk a javaslatot. A szándékot érzékeljük, hogy a spekulációkat megpróbálják kizárni a folyamatból. (Megérkezik Balog Ádám.) Ez arról szól, hogy az ingatlan megvétele vagy kisajátítása ne legyen kötelező abban az esetben, ha már annak tudatában veszi meg a vásárló az ingatlant, hogy tudja, hogy ott valamilyen önkormányzati, településrendezési korlátozás van. De amennyiben nem valósulnak meg az önkormányzati tervek, elképzelések, akkor ez bizonytalanságot jelent, emiatt tehát nem támogatjuk a javaslatot.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném jelezni, hogy az első körben csak igen, nem választ kérünk, és ha bárki kéri a részletes indoklást, azt csak akkor fogjuk kérni. De köszönjük szépen ezt az indoklást is. Kérdezem, kinek van kérdése, véleménye – a kormány nem támogatja. (Senki nem jelentkezik.) Nincs kérdés, szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Azért kellene megszámolni, hogy egyharmadot kapott-e. (Horváth Zoltánné: Hét igen, megkapta.) A bizottság tehát nem támogatja, egyharmadot azonban kapott az indítvány. A 8. sorszámú indítványra térünk rá az ajánlástervezet pontjai közül, amely Varga Géza képviselőtársunk javaslata. Mi a kormány álláspontja?

DR. SZALÓ PÉTER (Belügyminisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Igen, Varga Géza kér szót. Megadom a szót.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Ennek az indoklását azért szeretném kérni, de egy pár szóval én is hadd indokoljam, mert esetleg kevés volt az, amit a módosításhoz indoklásként beadtunk. Itt arról van szó, hogy olyan esetekkel kerestek fel bennünket települések, amikor egy adott önkormányzat infrastrukturális beruházást hajt végre, mondjuk az elektromos hálózatot fejleszti pályázatból, saját erőből, s a többi, ezt átadja az ÉMÁSZ-nak, majd – konkrét eset – amikor ő erre fel szeretne szerelni egy megfigyelő kamerát, vagy éppen egy fesztiválnak a molinóját ki akarja rá feszíteni, akkor fizetnie kell a villanyoszlopért, tervet kell készítenie, látványtervet, azt engedélyeztetnie kell, tehát egy baromi hosszú eljárás során tudja csak kihelyezni a térfigyelő kameráját a közbiztonság érdekében. Ezzel fideszes önkormányzatok is megkerestek. Esetleg az indoklásban nem jött ki eléggé, hogy mi ennek a célja. Ha ezt be tudnánk tenni a (4) bekezdés h) pontjaként, akkor ez azt jelenteni, hogy ez ugyanolyan közterületi elemmé válna, mint a (4) bekezdés többi eleme, ami fölött viszont az önkormányzat diszponál. Így akkor tulajdonképpen az önkormányzat lenne a főnök a településen, hogy úgy mondjam, nem pedig egy adott szolgáltató, aki általában multinacionális cég. Ez lett volna az indoklás, és ez volt a megkeresésnek az indítéka. Esetleg ezzel az indoklással át lehet-e gondolni a kormány álláspontját? Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megadom a szót Szaló Péter úrnak.

DR. SZALÓ PÉTER (Belügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mi ezt a közmű fogalmába beleértjük, tehát úgy gondoljuk, hogy például egy ilyen megfigyelőrendszer felszerelése ugyanúgy belefér a közmű fogalmába. Az egyéb infrastruktúra mint fogalom nincs definiálva, ez volt az egyik legnagyobb problémánk. Mi nem látunk olyan egyéb infrastruktúrát, ami ne férne bele a közmű fogalmába.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen…

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): (Hangosítás nélkül:) Nincs előttem a törvény eredeti szövege. Ez a (4) bekezdés…

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Hogyha képviselőtársam szót kér, akkor én megadom neki. (Derültség. – Varga Géza jelzésére:) Tessék!

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): A (4) bekezdés felsorolásban van így, hogy közmű?

DR. SZALÓ PÉTER (Belügyminisztérium): Benne van, hogy a közterület egyik fő rendeltetése a közművek elhelyezése. A közművek közötti összehangolás egy kicsit más dolog, de erre természetesen joga van, és az önkormányzat rendeletben szabályozhatja adott esetben az ilyen megfigyelőrendszerek elhelyezését is.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Én azt javaslom, hogy ha erre képviselőtársam egzaktabb megoldást tud találni, mint ahogy most a jogértelmezést nem tudtuk itt most közösen megtalálni, ha jól értettem, mert az egyéb infrastrukturális elemek címszó valóban nehezen értelmezhető, tehát ha jobbat tud képviselőtársam, akkor kapcsolódó módosító indítvánnyal biztosan megteheti ezt a pontosítást. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja a 8-as indítványt? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, a bizottság nem támogatja. A 9. indítvány Varga Zoltán, Pál Tibor és dr. Kolber István képviselőtársaink indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. SZALÓ PÉTER (Belügyminisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 10. sorszámú indítvány ugyancsak Varga Zoltán, Pál Tibor és Kolber István indítványa. Mi a kormány álláspontja?

DR. SZALÓ PÉTER (Belügyminisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az eddig tárgyalt módosító indítványokon kívül van-e olyan, amelyről szeretne dönteni a bizottság. (Senki nem jelentkezik.) Tud-e olyan módosító indítványról a kormány képviselője, amelyről kellene még döntenünk? (Dr. Szaló Péter nemet int.) Nem tud ilyenről. Köszönöm szépen. Akkor a 4. napirendi pontot lezárom. Köszönöm a kormány képviselőjének a jelenlétet. (Dr. Szaló Péter: Köszönöm szépen.)

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslat (Általános vita)

Láttam, hogy közben megérkezett Balog Ádám helyettes államtitkár úr, ezért megkérem, hogy – visszatérve most már az eredeti sorrendre – az adó- és járuléktörvények kapcsán mint előterjesztő legyen szíves helyet foglalni, és kérem, hogy a benyújtott T/1376. számú adótörvényekkel kapcsolatosan az előterjesztését tegye meg.

Balog Ádám (Nemzetgazdasági Minisztérium) szóbeli kiegészítése

BALOG ÁDÁM (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek a késésért. A kormány beterjesztette a parlamentnek az adó- és járuléktörvényekről, a számviteli törvényről, a könyvvizsgálói kamarai törvényről – s a többi, s a többi – szóló törvényjavaslatát, amelynek a gerincét a személyi jövedelemadó-rendszer átalakítása adja. Ahogy már számos helyen megjelent, a 16 százalékos arányos, egykulcsos rendszer kerül bevezetésre, amely minden jövedelemtípusra igaz. Fontos részletei az új szja-rendszernek, hogy az adójóváírás megmarad, a szuperbruttósítás ideiglenesen marad meg, később kerül kivezetésre, és rendkívül jelentős, történelmi jelentőségi családi kedvezményt kívánunk adni a gyermeket nevelő családoknak; ezt nem is kedvezménynek tekinti igazából a kormány, hanem egy olyan jövedelemnek, amit nem akarunk adóztatni, amit nem akarunk a családoktól semmilyen módon elvenni, hanem tulajdonképpen egy ott hagyott, ott hagyandó jövedelemnek tekintjük. Ezzel megvalósulnak azok a társadalmi és gazdasági célkitűzések, illetve ezáltal segítjük megvalósulni azokat a társadalmi és gazdasági célkitűzéseket, amelyeket a kormány a zászlajára tűzött. Arányos lesz az adórendszer, ha valaki tízszer annyit keres, akkor tízszer annyi adót fizet, és nem valami eszméletlen nagy mértéket. Magyarországon jelenleg az emberek, az adófizetők 10 százaléka fizeti az adó 56 százalékát, 20 százaléka az adó 76 százalékát, és mi ezt meg kívánjuk szüntetni; úgy látjuk, ez szükséges ahhoz, hogy egy igaz rendszer jöjjön létre, ahol mindenki úgy adózik, ahogy az a jövedelmével arányban áll. Fontos eleme még az szja-módosításnak a tevékenységre jellemző kereset kivezetése. Ezt számos kritika érte az elmúlt időszakban, és egyöntetűen ezt kérte mind az állami, mind a vállalkozói szféra – ezzel egyetértettünk. Fontos részlete még az szja-törvénynek az is, hogy a nyugdíj, az ösztöndíj, a gyes, a gyed kikerül az adóalapot növelő, de adóterhet nem viselő járandóságok közül, tehát ezek ténylegesen adómentesekké válnak. Emellett számos egyszerűsítést tartalmaz az szja-része a törvénynek, de ezekre majd akkor térnék ki, hogyha konkrét kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban. A többi módosuló törvény tekintetében elsődlegesen harmonizációs, egyszerűsítést tartalmazó, illetve egyéb kötelezettségeink, például alkotmánybírósági döntés miatti kötelezettségeink átvezetése történt meg. Ki kell emelni a társasági adónak a 2013-tól történő általános 10 százalékra csökkentését. És ami talán a bizottságot valamilyen szinten érinti, a jövedéki adóban a dohánytermékek adóemelése, ami véleményünk szerint egy olyan adómérték-emelés, ami nem túladóztatás, nem ösztönzi a feketekereskedelmet, ugyanakkor teljesítjük vele azt az elvárást, hogy 2018-ra el kell érnünk az Európai Unió által meghatározott mértéket. A többi részletbe, elnök úr, én most nem mennék bele, ha úgy megfelel, hogy a kérdésekre nagyon szívesen válaszolok, vagy ha van még esetleg olyan terület, amit jobban kellene elemezni.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztést. A szokásos módon megadom a szót a bizottság tagjainak véleménynyilvánításra, illetve kérdések feltételére. (Jelzésre:) Az alelnök úrnak adok először szót. Gőgös Zoltán!

Hozzászólások, kérdések

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Én megpróbálok a bizottságot érintő ügyekre hagyatkozni – nyilván másról is lenne véleményem, de ezt majd az általános vitában a parlamentben elmondhatjuk. Ami miatt ez az adótörvénycsomag nagyon problémás, és az ágazatra nézve különösen problémás, egyrészt az szja-ügy. Köztudott, hogy a mezőgazdasági vállalkozások, a mezőgazdasági szereplők körében általában alacsonyabbak a jövedelmek és a bérek is, mint az átlagos magyarországi bérek, ezért az itt foglalkoztatott egy-két százezer embert – hisz az önfoglalkoztatást is valahol ebbe a körbe kell sorolnunk – nagyon-nagyon rosszul érinti az ilyen típusú adófilozófia, ahol ugyan le lehet majd a gyerekek után vonni az adót, és nem kell befizetni, de ez csak akkor igaz, hogyha olyan szintű jövedelem van. Miután a mezőgazdasági vállalkozásokra általában a minimálbéres foglalkoztatás a jellemző, sajnos, ezért bármennyi gyerek van is egy családban, nem fogják tudni érvényesíteni ezeket a kedvezményeket, sőt nagyon-nagyon komoly, nehéz helyzetben hozza a munkaadókat, ha legalább szinten akarják tartani a jelenlegi béreket, ami azt jelenti, hogy bért kell emelniük, ami messze elviszi azt a kedvezményt, ami egyébként eddig is megvolt nekik a társasági adónál, hiszen nem estek abba a kategóriába, általában, hogy 50 millió fölötti nyereségük legyen. Magyarul ez egy olyan mézesmadzag, amit persze el lehet hitetni, de ha valaki megnézi a mai újságokat, az pontosan látja, hogy ki jár ezzel jól. Tehát ez az agrárfoglalkoztatotti kör és az agrárvállalkozások az szja-ágon teljesen, abszolút rosszul járnak. Majd rá fognak erre jönni februárban, nyilván most még lehet, hogy inkább a kormánynak hisznek, de majd kiderül a borítékból, amikor azt megkapják. A másik, hogy ha már egyszer különadót vezettünk be az élelmiszer…, nem, bocsánat, rosszul fogalmazok, a kiskereskedelmi rendszerbe, akkor az lett volna a korrekt, hogyha ezt valahogy abba a rendszerbe juttassuk vissza, ahol a kiskereskedelem a legnagyobb volument forgalmazza, hiszen az élelmiszer-kiskereskedelem ebből nyilván a legnagyobb rész. És ez bőven adott volna fedezetet arra az egyébként az önkormányzati választások előtt elhangzott ígéretre, hogy csökkenteni kell az élelmiszerek áfáját. Nyilván lehet itt többféle verzióról gondolkodni. Lehet, hogy csak én találtam meg ezt az adótörvényekben, annak ellenére, hogy a minisztérium államtitkára még az önkormányzati választások előtti szombaton is arról beszélt, hogy csökkenni fog az élelmiszerek áfája, a ma reggeli tévéadások még arról szóltak a Duna Televízióban, hogy mindenki ezt várja, a zöldségesek, s a többi. Én pontosan tudom, hogy ha a teljes élelmiszerkörben, tehát ha a mostani 25, illetve 18 százalékos körben 5 százalékra vinnénk le az áfát, az 3-400 milliárd forint, tehát azt… Hozzáteszem, hogy lehet, hogy ez filozófiailag jobb lett volna, mint az szja-ban adni 300 milliárdot a gazdagoknak, mert azért ott inkább a kiskeresetűek jártak volna jobban, ha olcsóbban jutnak élelmiszerhez, de ha legalább arra a körre kiterjedne ez a történet, ami most is kedvezményesebb kulcsban van, mert 18 százalékos kulcsban van a kenyér meg a tejtermékek áfája, azt bőven fedezte volna ez a különadó. Ez nagyjából egy 25-30 milliárd forintos dolog. Tehát nem mondhatja azt senki, hogy úgy próbálunk követelni, hogy nincsen forrás; én úgy látom, a különadó egyértelműen forrása lehetne egy ilyen típusú áfacsökkenésnek. A következő: egy pozitív elem nyilván megmaradt, illetve valamelyest kiterjesztésre került, ez az őstermelői adókedvezmény, ami nagyon helyes. Ezért mindig harcoltunk, általában kormányzati szinten nehéz meccsek szoktak lenni, hogy az ilyen külön adókedvezményeket töröljük el, de ez eddig még mindig megmaradt. Sőt én még azt sem tartom ördögtől valónak, hogy ezt bevételi korlát nélkül tesszük; ugyan ezzel kapcsolatban azért vannak fenntartásaim, mert ehhez azért át kellett volna nézni az őstermelői tevékenységet, hogy valóban őstermelés-e, hogyha mondjuk tízen művelnek 500 hektárt mint őstermelők, de ez egy más történet, ez most nem az adószabályoknak a témája. Viszont ha már így van, hogy nincs áfakorrekció, akkor az őstermelők is meg a kistermelők is jobban járnának, hogyha a kompenzációs felár változna, és hozzáigazodna az ár. Ezt folyamatosan követelne ellenzékben a jelenlegi kormánypárt. Itt van a kormányzati szerep, rengeteg új adót kivetettünk, lehetne talán segíteni, főleg ebben a nehéz mezőgazdasági évben, és ez egyértelműen a kistermelőket segítené, ha mondjuk 12 százalékról legalább a 18-ra, az alsó áfakulcsos kategóriába emelnék a kompenzációs felárat. Én ezeket hiányolom ebből a dologból. És lehet, hogy filozófiailag ha már egyszer a pálinkánál elengedünk mondjuk 8 milliárd adót, akkor meg kellene gondolni azt, amit Varga képviselőtársam mondott többször is, a saját előállítású nyers olajok jövedéki mentessé tételét, nyilván azzal, hogy akkor nem lehet egyébként visszaigényelni jövedéki adót. Ezeket is hiányolom a rendszerből. Ezek valószínűleg többet segítettek volna a mezőgazdasági szektoron, mint azok, amik most itt előttünk vannak. Úgyhogy mi nem fogjuk támogatni ezt az adótörvénycsomagot. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Van-e további hozzászóló? (Jelzésre:) Varga Gézát láttam még jelentkezni. Megadom a szót.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm a szót. Én is egyetértek az előttem szóló Gőgös Zoltán képviselőtársam azon véleményével, hogy a mezőgazdaságban dolgozókat ez az úgynevezett arányos adó és teherviselés hátrányosan fogja érinteni, hiszen az alacsony keresetűek, jövedelműek általában innen kerülnek ki. Ezt az “arányosság” szót nagyon jól kommunikálja a kormány, szinte minden erről szóló felszólalásban elmondják a kormánypárti képviselők és a kormány képviselői is, ezt, hogy arányosság, arányosság, ezt a szót próbálják sulykolni, azonban ha egy picit mögé nézünk gazdaságilag, akkor azok, akik az alacsony jövedelműek, azok csak szerényebb mértékben fognak ebből részesülni – halljuk a miniszterelnök úr részéről is -, viszont akik ennek a kifejezett kedvezményezettjei lesznek, azoknál egy vásárlóerő jelenik meg. Ez a vásárlóerő óhatatlanul feljebb viszi bizonyos termékeknek az árát, és az alacsony jövedelműek itt fognak, tehát közvetetten fognak károsulni ebből az úgynevezett arányos, egykulcsos jövedelemadóból, azáltal, hogy ők nem tudnak lépést tartani a fizetőképes kereslettel. Ez az, ami a mezőgazdaságban dolgozók többségét érinti. A másik ezzel az “arányos jövedelemadó” kommunikációval szemben, hogy nem arányos, egyáltalán nem arányos. A miniszterelnök úr is elmondta, hogy ha valakinek 100 ezer forint a jövedelme, akkor az 16 ezer forint adót fog fizetni, ha valakinek 1 millió a jövedelme, az 160 ezret. Mi ezzel a baj? Az a baj, hogy akinek 1 millió forint a jövedelme, az nyilván ugyanúgy egy ember, aki ugyanannyit tud táplálkozni, inni, utazni, sok mindenben ugyanolyanok a költségei, mint annak, aki 100 ezer forintot keres, tehát egy jelentős összeg meg fog maradni nála. Ezzel a jelentős összeggel a pénzpiacon jelenik meg akár mint befektető, de mondjuk, hogy egyszerűen csak beteszi a bankba. Ha beteszi a bankba, akkor neki ebből a pénz kamatos kamat rendszeréből adódóan ott extrajövedelme fog keletkezni, és gyakorlatilag amikor nem arányos adó vagy nem egykulcsos adó van, akkor ez az érv mellette. Tehát lehet, hogy ez arányos, de ez csak egy matematikai felszín – hogy így mondjam. Tehát ez az arányosított adó, mivel egy kamatos kamat rendszerében jelenik meg, ezért egyáltalán nem azonos terhet jelent mindenki számára. Ezzel a kommunikációval tehát, hogy ez arányos volna, óvatosabban kellene bánni. Mi nem fogjuk támogatni ezt. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha további kérdés, észrevétel nincs (Senki nem jelentkezik.) , akkor átadnám az ülés vezetését Horváth István alelnök úrnak, hozzá szeretnék szólni.

(Az ülés vezetését Horváth István, a bizottság alelnöke veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Parancsoljon, elnök úr!

Font Sándor (Fidesz) FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Természetesen technikai kérdésekben lehet véleménykülönbség, de azt hiszem, azt a nagyon komoly filozófiai, logikai váltást, ami most ennek az adótörvénynek a beterjesztésével megtörtént, senki nem vitathatja. Mit említek én filozófiai szintű logikai váltásnak? Azt, hogy az elmúlt időszakban – mondjuk ezt akár húsz évre is visszatekintve! -, amikor bármelyik kormány próbálta a költségvetést megalapozni az adótörvényekkel, akkor egy bevételi oldalt próbált generálni az adótörvényeken keresztül a költségvetés kiadásaira. Talán azt is nyugodtan megmondhatjuk, hogy az elmúlt húsz évben talán a ’98-2002-es időszak kivételével valami komoly, progresszív fejlődés társadalmi és gazdasági szinten nem nagyon indult el Magyarországon, és az a megindult fejlődés, ami 2002-ben elérhető volt – csak arra utalok, hogy 2002-ben 52,5 százalékos volt az államadóssága Magyarországnak a külföldi hitelek tekintetében, most 83 százalék környékén vagyunk -, és látszódott, hogy innen lehetne most egy nagyot lépni, ez a vonulat tört meg a 2002-2010-es időszakban, és az egész 2002-2010-es időszakban azt néztük, hogy vajon a hétköznapi emberektől, a vállalkozásoktól, a társadalombiztosítási kasszából, a nyugdíjalapból, s a többi, hogyan próbál néha a jövedéki termékeken keresztül, néha egyéb rendszereken keresztül még elvonni a kormány az egyéb közcélok finanszírozására. Mert a közcélok finanszírozásában nagyjából mindig egyetértettünk, hogy ez a szerepe az államnak, az adók formájában ezeket a közcélokat finanszírozza, mi egy szociális piacgazdaságról beszélünk, tehát a szociálisan rászorultaknak a közcélú állami funkciókat meg kell finanszírozni, ennek életteret kell adni. De a pénzforrás előteremtése nem változott 1990 és 2010 között egyetlen fordulatban sem abban a logikában – és ez ’98-2002-ben is nagyjából azért így volt érzékelhető -, hogy igen, vannak a vállalkozások, vannak a magánszemélyek, kiadáscsökkentés az állami közszférában, és akkor nézzük meg, hogy így hogy áll a rendszer. A filozófiai fordulatváltás azzal következett be, hogy jelenleg azt az iszonyú nagy romhalmazt, amelynek az eltakarításán fáradozik a kormány, ennek a gazdasági leépülését most talán megpróbálja megállítani, megpróbálja azt talpra állítani. Nézzük meg, hogy ebben a talpra állításban kikre számíthat a kormány, és honnan lehet finanszírozni a talpra állítást! – gyakorlatilag ez volt a kérdés a kormányváltás után. A kormány azt mondja, hogy ennek a romhalmaznak ez eltakarításában, úgy néz ki, nem számíthatunk a multinacionális nagyrendszerekre, mert az előző kormány megpróbálta erre alapozni a gazdasági rendszert, de ez kudarcot vallott. Nem mindig belső okok miatt, kaptunk nemzetközi kudarchullámokat is, de alapjában véve 2002-től egy elhibázott gazdaságpolitika vitte a gödör aljára a magyar gazdaságot – erre jött még a nemzetközi kudarcélmény a multinacionális nagyrendszerek, a bankrendszerek összeomlásával. Azt merjük állítani, hogy ebben a talpra állításban a magyarországi kis- és középvállalkozások lehetnek a legnagyobb segítőink – ez egyébként a francia-olasz-német modell, aki valamelyest ismeri a gazdasági egyensúly kérdését ezekben az országokban, tudja ezt -, és azt merjük állítani, hogy ehhez a társadalmi középnek kell egy komoly lehetőséget adni, hogy vegyenek részt ebben a talpra állításban. Ez kőkeményen a német modell, és nem a dél-amerikai modell. A 2002-2010-es időszak a dél-amerikai modell volt, amelyben a társadalmi javak nagy részét egy iszonyú szűk tőkéscsoport birtoklása felé próbálták terelni, és hagyták lezülleszteni a társadalmi közepet, és sajnos akik az alatt vannak – és most jogosan aggódnak önök -, akik sajnos még a társadalmi közép alatt foglalnak helyet, sajnos őket is hagyták még mélyebbre süllyedni. Most a kormány azt mondja, hogy ennek a filozófiai váltásnak a pénzügyi alapját nem lehet a klasszikus módon megteremteni, hogy akkor még most adót vetek ki, még most a személyi jövedelemadót srófolom, még most a vállalkozások különféle mozgásterét szűkítem, hanem azt mondta ki, hogy nézzük meg, az elmúlt időszaknak kik voltak a nyertesei, akik úgy szép csendben zsebre tettek iszonyú nagy összegeket, és nem jelezték, hogy segíteni szeretnénk most, amikor az ország bajba került. Ezeket nagyjából nevesítettük is az elmúlt egy-két hétben, illetve a nyár óta tartó törvénykezéseinkben, amelyekben átmeneti időszakban segítségadásra invitáljuk a bankokat, a távközlési szektort, az energiaszektort és a kiskereskedelmi láncolatokat. Ők teremtik meg a forrásalapot ahhoz az elég komoly váltáshoz, amit a gazdaság talpra állítása érdekében szeretne most a kormány megvalósítani. Nagyon nagy kísérlet előtt állunk, mert nem látunk modellt arra, hogy ’90 óta ezt bárki is, bármelyik kormány is meg merte volna ezt tenni, és netán tapasztalatokat vonhattunk volna le abból, hogy ott akkor az volt a hiba, tehát most azt ne csináljuk. Ilyen nincs, senki nem mert ezekhez a nagy szolgáltató és pénzügyi rendszerekhez fordulni átmeneti segítségkérés ügyében. Úgy néz ki, hogy az első komoly kritikát nem megalapozottnak kell mondanunk az ellenzék és sok nemzetközi pénzügyi szakértő részéről, ez pedig a bankadó bevezetésével volt kapcsolatos. Úgy néz ki, az Unió azt mondta, hogy ebben a helyzetben ez kikerülhetetlen nemcsak Magyarországon, hanem több országban is. Lehet, hogy kritika illetheti majd a további intézkedések megtételét, de azt látjuk, hogy túl sok variációt nem lehet felmutatni, ha nem akarjuk a magyarországi és az itt működő kis- és középvállalkozásokat, valamint a magánszemélyeket, az embereket tovább terhelni. Ennek a logikának a felépülését tükrözi vissza az adótörvény, amelyben egy óriási prioritás van: a gyermekvállalásra való ösztönzés. Az egész gazdaságpolitikának igazából társadalompolitikai lényege van, azt persze, hogy jól működik a gazdaság, csak egy közbenső állomása annak, hogy hogyan bírjuk az iszonyú rossz népesedéspolitikai paramétereinket megváltoztatni, netán egy gyermekvállalási hátteret biztosítani mindazoknak, akik partnerek lehetnek ebben. Ehhez persze a gazdaság működőképessége, a lakáshelyzet megoldása, a munkahely kérdése rendezett kell hogy legyen, mert enélkül a gyermekvállalási hajlandóság úgy jár, mint ahogy jár: iszonyú drasztikus mértékben csökkenni fog. Az az intézkedési sorozat tehát, amelynek most az első lépését látjuk, igazi végcélként a demográfiai, népesedési politikához fog hozzájárulni. Konkrét megnevezésében a többgyermekes családok, egyáltalán a gyermekes és többgyermekes családok támogatásában realizálódik. De természetesen az az összkép, amiről az adótörvény ezen szakaszában beszélünk, az alapokat teszi le ahhoz, hogy Magyarország hosszú távú gazdasági fenntarthatósága megmaradjon. Nem akarok itt belemenni, közismert a nyugdíjpolitikai vita, amely egyértelműen mutatja, hogy ez a demográfiai állapot, ami jelenleg van, hosszú távon nem fenntartható, valóban kritikus lesz a magunk generációjának a nyugdíjellátási kérdése, hogyha ez továbbra is így marad – egyszerű statisztikai adatokról beszélünk, nem lesz annyi befizető, mint amennyien jogosan igénylik majdan a nyugdíjat, ez az alapvető probléma, és hogy nincs annyi munkában álló, hadra fogható személy, amennyi kellene a gazdaság fejlődéséhez, ez az alapvető probléma. Tehát egy demográfiai, társadalompolitikai térképhez jutottunk vissza, amelynek az első lépése nyilvánvalóan a gazdaságpolitikai rend helyreállítása. És ebben, mint említettem, természetesen az egyes szegmenseket meg lehet nézni, lehet kifogást tenni, hogy, igen, mi történik a mezőgazdaságban alkalmazott réteggel – 70-75 ezer személyről beszélünk, hogy konkretizáljuk ezt a kérdést, mint mezőgazdaságban főállásban alkalmazottakról -, ugyanakkor az alelnök úr helyesen említette, hogy az a nagyobb réteg, amely önfoglalkoztató, családi gazdaságos, őstermelő, ott azért ezek a jogosultságok, járandóságok és kedvezmények az eddigi és az ez utáni szinten is jelentősek, sőt időnként azért kapunk kritikát más szektoroktól, hogy hogy lehet az, hogy a mezőgazdaságban ilyen kedvező adó-, jövedelemelszámolási lehetőségek vannak. Hozzáteszem, ez más országokban is így van, ahol komolyan gondolják a mezőgazdaság támogatását. Azt merem tehát állítani, hogy ebben vesztesége a mezőgazdaság nagy részének nem lesz. Innentől kezdve viszont teljesen mindegy, hogy a mezőgazdasági alkalmazottakról, 70-75 ezer személyről vagy netán egy kezdő fizetésű pedagógusról, gyógypedagógusról hallunk, akikre önök azt mondják, hogy nem lesznek a nyertesei ennek a rendszernek az adóváltoztatás következtében. Tisztázzuk: mindenki jobban fog járni, tehát mindenki jobban fog járni, nem tudnak most olyan táblázatot, statisztikát kimutatni (Harangozó Gábor: De! – Gőgös Zoltán: De bizony!) , amely ez egyelőre ne következne be. Önök többször elsiratták az adójóváírás kedvezményét és minden egyebet; legyenek szívesek minden paramétert tekintetbe venni, és így tegye le itt valaki az asztalra, hogy ki miért nem jár jól a következőkben! Abban lehet vita, hogy ki nem jár annyira jól, mint az egyes fizetéssel és gyermekszámmal megáldott családok, ebben lehet vita. De azt is tegyük hozzá, amiről én beszéltem, hogy a magyarországi kis-, középvállalkozások és a társadalmi közép erősítése, ott bizony arról van szó, hogy kik a hadra foghatóak ebben a kérdésben. Tudomásul vesszük, hogy a társadalomban igenis szociális piacgazdaságról beszélünk, a társadalomban tehát kötelességünk a leszakadás csökkentése – ami most iszonyú mértékű az egyes alsó társadalmi rétegeknél -, ennek a megállítása és netán felhozatala. De ez mikor következhet be? Ha az a gazdaságfilozófia pozitív értelemben működik, amiről most itt beszélünk, és lehet szociálpolitikai és társadalom-, gazdaságpolitikai eszközökkel a saját maguk helyzetéről néha nehezen gondoskodóknak is majd társadalompolitikai, szociálpolitikai eszközökkel, elemekkel segíteni. De amíg ilyen helyzetben van az ország, addig, azt hiszem, önök is érzékelik, hogy ez lehetetlen, most lehetetlen. Tehát először mégis csak a gazdaság beindítása, a német típusú, nagyon erős középréteg – ami most sajnos alig van vagy minimális szintű -megteremtése szükséges, és az általuk való mind a fogyasztás, mind a befektetési hajlandóság, mind a megtakarítás, mind a vállalkozási hajlam az, ami generálhatja és esélyt adhat egyáltalán erre a kilábalásra. Ez három év múlva ki fog derülni, az átmeneti pénzügyi forrásokat körülbelül három évre látjuk tervezhetőnek, hogy az előbb említett multinacionális, illetve banki, illetve kereskedelmi szektorbeli rész anyagi támogatását segítségük hívjuk; három év az, amíg kiderülhet, hogy működőképes legyen ez a rendszer. Mi vállaljuk ezt a kockázatot, mert, mondom, példa előttünk nincsen, de jobb ötlet sincs előttünk, hogy most mit kellene csinálni. Mert az a modell, amit önök ránk hagytak, az járhatatlan, az oda vezetett, amivel most küszködik az egész ország: utolsóként kullogunk Európa 27 tagországa között. Természetesen, mint említettem, egyes apró szegmensekben lehet vita, hogy ezt így kellene, így lehetne, és könnyen lehet, hogy egy év múlva lesz olyan mozgástér, amelyben az önök által most tett kifogásokat korrigálni lehetséges. Én azt kérem, hogy azt a filozófiai váltást legalább elméleti szinten legyenek szívesek támogatni, amelyben a továbbiakban nem a vállalkozók nyúzásával és a foglalkoztatottak, alkalmazottak további megszorításával próbál a kormány pénzügyi alapokat teremteni a válságból való kilábaláshoz, hanem átmenetileg azoknak a pénzforrásait hívja segítségül, akik úgy szép csendben az elmúlt nyolc évben iszonyú nagy összegeket tettek zsebre – ezt mindenki tudja. Az elmondottak alapján jelzem, hogy a Fidesz-KDNP-szövetség támogatni fogja az előterjesztést. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom az ülés vezetését az elnök úrnak.

(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Harangozó Gábornak, utána pedig Gőgös Zoltán államtitkár úrnak adok szót másodszori alkalommal.

Harangozó Gábor (MSZP) HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen nem kell egy hogy egyetértsünk ilyen társadalomfilozófiai ügyekben, én csak egy példával szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez miért nagyon veszélyes, és miért gondoljuk azt, hogy ezt nem lehet támogatni. Elnök úr, ön is említette, hogy a társadalom kettészakadása egy komoly probléma Magyarországon. Amíg ön beszélt, gyorsan beütöttem egy, az interneten megtalálható adókalkulátorba különböző jövedelmeket, hogy mit fog jelenteni ez a változtatás jövőre. 100 ezer forint bruttó bérnél, két gyereket alapul véve – tehát hogy a gyerekkedvezményt is beleszámítsuk – egy átlagos kétgyerekes családnál 6 ezer forint pluszt hoz, 200 ezer forintos jövedelemnél 15 ezer forintot, míg mondjuk egy átlagos országgyűlési képviselőnél 160 ezer forint többletjövedelmet hagy ott. Ez a társadalmat nem összehúzza, hanem a társadalom kettészakítását sokkal jobban felerősíti, és a probléma az, hogy ennek fedezeteként három olyan különadó szolgál, ami egyértelműen – ebben minden szakértő egyetért – árfelhajtó hatással fog jelentkezni, mert ezeknek a többletadóknak a nagyobb részét tovább fogják hárítani a fogyasztókra. Ez azt jelenti, hogy pontosan azok, akik leginkább az állam segítségére szorulnak, a végén nem biztos, hogy jobban fognak járni, mert pár ezer forinttal több marad a zsebükben, de nagyobbak lesznek a kiadásaik, míg azoknál, akik egyébként jobban viselik a terheket, több pénz marad. Én értem, hogy ezzel önök belső fogyasztást akarnak növelni, én ezt el is fogadom, de értsék meg, hogy én ehhez nem tudok hozzájárulni, mert én egészen más társadalomfilozófiában hiszek, más államszerepben hiszek. A kereskedelmi adókkal is az a probléma, hogy lehet válságadókat kiszabni, válsághelyzetben lehet válságadókat kiszabni, ezt nem vitatom én sem, de hogyha válságadókat szabunk ki, akkor azt ne a jobban keresők jövedelmének a növelésére fordítsuk, hanem – mint ahogy Gőgös képviselőtársam is mondta – csináljunk áfacsökkentést az élelmiszereknél, amivel mind a beszállítókat, mind pedig a fogyasztókat kedvezőbb helyzetbe tudjuk hozni. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Annak azért örülök, hogy Harangozó Gábor is kinyilvánította, hogy nincs olyan társadalmi réteg és fizetési osztály, amely ne járna jobban – a mértékben, tudom, van véleménykülönbség. Persze az a filozófiai kérdés megmaradt, hogy kitől várjuk, mely társadalmi rétegtől várjuk, hogy meg tudja mozdítani az ország szekerét. (Közbeszólás a kormánypárti képviselők soraiból: Úgy van, ez a kérdés!) Ez az egyetlenegy kérdés maradt hátra. Elnézést kell kérnem Gőgös Zoltántól, váltakozó sorrendben kell megadnom a szót, és közben bejelentkezett Sáringer-Kenyeres Tamás. Utána fogok Gőgös Zoltánnak szót adni.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha én jól értelmezem az adótörvényt, akkor összevonható a férj és a feleség jövedelme, és úgy érvényesíthető a… (Gőgös Zoltán: Nem, sajnos nem!) Én úgy értelmezem. (Gőgös Zoltán: Személyre szabott a történet! – Közbeszólás: Kérjünk erre majd választ!)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérem szépen a kormány képviselőjét, hogy ezeket a kérdéseket feljegyezve válaszoljon majd, a végén az összes felmerült kérdés kapcsán megadom a válaszadási lehetőséget. Tehát kérem a kérdéseket jegyzetelni.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): A másik közben elhangzott, amire reagálni szerettem volna, hogy mindenképpen mindenki jól jár az egész rendszerben, akármilyen kalkulátorra számolunk. Az, hogy most 2 ezer forinttal vagy 200 ezer forinttal, persze nem mindegy, de olyan nincs, aki rosszul járna. (Harangozó Gábor: Gyerek nélkül nem, de mindegy!) …Olyan nincs, aki rosszul jár ebben a dologban. A harmadik kérdéskör pedig, hogy én inkább azt mondom, hogy még szigorúbban kellene venni a dolgokat, nem volna szabad változtatni, hogyha egy ilyen gyerekbarát adórendszer elindul – most a gyermekekre vonatkoztatom, tehát a népszaporulat fokozására vonatkoztatom ezt. Nehogy előforduljon az, mint ami az első Orbán-kormány után előfordult, hogy volt egy jó intézkedés, amikor családi pótlékot akkor kaphatott egy felnőtt vagy családot nevelő, ha a gyermeket iskolába járatta, aztán jött a szocialista kormány, és úgy eltörölte ezt, hogy sitty-sutty – aztán rájöttek, hogy mégis csak az volt a jó, amikor valamihez hozzákötötték. Én azt mondom, hogy ezt az adózási politikát, ami a három gyereket ilyen mértékben támogatja, de a kettőt is meg az egyet is ilyen mértékben támogatja, valahogy úgy kellene rögzíteni az egész rendszerben, hogy ezt ne lehessen csak úgy 50 százalék plusz egy szavazattal megváltoztatni, ha valami változik. Hiszen mikor lesz ennek eredménye? 18 év múlva lesz ennek eredménye, akkor lesz munkaképes az a gyermek, aki a mostani szabályozók hatására születik, akkor fog munkába állni, vagy amikor 24 éves lesz, mert éppen egyetemet végzett, vagy ha 25 éves lesz. Ez azt jelenti, hogy az egész, amit csináltunk, nem ér semmit, hogyha ezt mindig folyamatosan csak úgy változtatgatni lehet, ha vissza lehet vonni, és nem hozzátenni, hanem elvenni lehet belőle. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Gőgös Zoltánnak adok szót.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Csak egy rövid reakciót szeretnék tenni. Létezik olyan kategória, mondjuk a 200 ezer forintos kereső gyerek nélküli vagy egyetemista gyerekes szereplő, akinek 3 ezer forinttal kevesebb lesz a nettója – meg kell nézni, van ilyen is. Valóban nem úgy van, ahogy az elején be lett jelentve, hogy 16 százalékos adóval teljes jóváírás-eltörlés van, ez egy pozitív része – igaz, hogy kevesebb a jóváírás, hamarabb kifut. És én nem hiszem, hogy akinek mondjuk 2 ezer forintja megmarad, mondjuk egy 25 éve a pályán lévő pedagógusnak két gyerekkel, annak ne kerülne majd többe az élet, mert én azt gondolom, hogy ez a telefonban, a fűtésben meg az élelmiszerben messze többe fog kerülni. Hogy mit hagytunk mi hátra? Most január 1-jétől, ha nem változtattuk volna meg az adószabályokat, akkor 11 millió forintos évi jövedelem fölött maradt volna a 32 százalék adó. Én azt gondolom, 11 millió forintos évi jövedelem fölött érdemes lenne magasabb adókulccsal számolni, mert én attól tartok, hogy az a pluszjövedelem nem biztos, hogy a gazdaságba forog vissza, hanem majd – mit tudom én – nem egy hetet lesz valaki Hawaii-on, hanem kettőt. És abban sem hiszek, hogy a módosabbaknál lesz több gyerek, nem ez a világ trendje. Ha hétfőn beszüntetnénk a tévéadást, szerintem többre mennénk demográfiailag (Derültség.) , ennek biztosan nem lesz ilyen hatása. (Közbeszólások. – Derültség.) Ez nyilván egy hosszú téma… (Közbeszólásra:) A parlamenti napot… Lehet, hogy nem lennének idegesek miatta az emberek egyébként. És akkor még egy rövid megjegyzés: mi azt terveztük, csak ezt sajnos, miután mi is egy széles néppárt vagyunk (Derültség.) , és mindenféle nézet megjelenik…, azért még mindig elég sokan vannak ott, nem annyira széles, mint a Fidesz, de…

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Mindig a humoráról volt ismert Gőgös Zoltán.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): De mi nem tudtuk keresztülvinni, hogy mondjuk 20 millió fölötti jövedelemnél 50 százalék legyen az adó, amit egyébként Nagy-Britanniában a baloldal azonnal megcsinált, amikor válság lett, mert azt mondta, hogy, emberek, ekkora jövedelem mellett azért el lehet várni, hogy aki mondjuk eddig a tőzsdén meg egyebeken, a válságon keresztül is jobban járt, az többet fizessen. Ez egy más filozófia, ezt mi tudomásul vesszük – az emberek meg majd nyilván eldöntik, mert demokrácia van, hogy hogyan értékelik. Az államadósság, elnök úr, egy jól kommunikálható valami, de azért, gondolom, ön is hamarabb felér most a lakóhelyéről, mert pont kétszer annyi autópálya azért megépült ebben az országban. (Közbeszólás a kormánypárti képviselők soraiból: De milyen áron?!) Tehát valahol azért az, hogy mennyit nőtt az államadósság, egy érdekes kérdés. Meg lehet, hogy az a sok romhalmaz inkább építési törmelék, de erről egy külön vitát tudnánk majd lefolytatni. És azért én azt is vitatom, hogy a legjobb időszak a ’98-2002-es volt; szerintem 2002 és 2006 között volt a jövedelem szempontjából a legjobb. Hozzáteszem: nem mindenre volt meg a gazdasági teljesítmény, ami lehet, hogy egy akkori filozófiai hiba volt, de jogos elvárás az emberektől, hogy ha már egyszer jóléti állam van, akkor nőjenek a bérek, nőjenek a nyugdíjak, legyen 13. havi nyugdíj, amit azután a válság okán valóban el kellett venni, de nem kapták vissza most sem, ahogy látom, sőt még azt az emelést sem kapták meg, ami egyébként törvényileg jár, de ezt nem akarom az adótörvényekbe belekeverni. De értjük a filozófiát: segítsük a gazdagokat, hátha majd ők kihúzzák az ország szekerét a kátyúból. Én szurkolok, hogy így legyen, csak sok gazdag embert ismerek, aki most is kevesebb pénzt ad a vörösiszap áldozatainak, mint a szegények, úgyhogy azért ezzel a filozófiával én óvatosan bánnék. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Mi változatlanul a társadalmi közép megteremtésén fáradozunk.

(Jelzésre:) Sáringer-Kenyeres Tamás másodjára – röviden, kérem.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Én nem várom el Gőgös Zoltán alelnök úrtól, hogy értse a különbséget a kettő között. Nyolc éven keresztül folyamatosan elvontak, nadrágszíjmeghúzás volt. A jelenlegi polgári kormány elvon a gazdag multicégektől, tehát egy olyan szektortól, amely a haszonélvezője volt az előző húsz évnek is akár, tekinthetjük így is. A kettő között alapvető különbség van. Most azon filozofálunk, hogy 2 ezer forint sok vagy kevés, és egy olyan ember filozofál erről velem szemben, aki nem 2 ezer forintot vett el, hanem hiteleket vett fel az országnak, olyan hiteleket, amiket nekünk kell visszafizetnünk, könyörgöm! Ez egy egész egyszerű dolog. (Gőgös Zoltán: Ez így van.) Amit viszont mi most a mobil- és távközlési cégektől vagy éppen a bankoktól elveszünk, az nem egy visszafizetendő hitel, az egy válságadó, ki fogják fizetni – olyan nagyon nem is háborodtak fel egyébként az egész dolgon. (Gőgös Zoltán: Nem, mert majd ráteszik!) Nem példa nélküli a dolog Európában, a németek követnek bennünket, Franciaország, Portugália a kommunikációs cégeket szintén megadóztatta, tehát ez sem példa nélküli. Nem olyan dolgokat csinálunk, ami teljesen ördögtől való. Én azt mondom, hogy még mindig jobb ez a stílus, hogy a nagyoktól elveszünk, mint az, hogy megint húzzunk egyet a nadrágszíjon, és a kisembert adóztassuk meg, és onnan vonjunk el pénzeket. Köszönöm a szót.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Hanó Miklósnak adok szót.

Hanó Miklós (Fidesz) HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Gőgös úrral ellentétben mi Békéscsabáról ugyanolyan lassan tudunk feljönni, tehát ott… (Gőgös Zoltán: Nem jól lobbiztak! – Derültség.) A keleti részeken nem nagyon sikerült összerakni a dolgokat, meg az a sok hitel, ami itt már többször elhangzott, nem nagyon látni, hogy hova költődött. Lehet, hogy egy szűk csoportnak jó volt az a hitelfelvétel, én azt nem vitatom, de a nagytömegeknek nem. Most abban, hogy próbálunk másoknak is segíteni azzal, hogy kedvezményes adózást vezetünk be, én abban látom az előnyt, hogy mondjuk pont Békéscsaba az a város, ahova nem igazán érkezik az a tőke, ami elérkezett mondjuk Győrbe, Kecskemétre, egyéb helyekre, a helyi vállalkozások viszont mégis próbálkoznak egy-két-öt fős, kisebb vállalkozásokat indítanak, és ehhez igenis előnyt jelent az, hogyha az a középréteg valamilyen szinten, hogyha több jövedelem marad nála, azt a gazdaságba próbálja visszaforgatni. Én úgy gondolom, hogy majd meglátjuk egy-két év múlva, hogy ennek milyen eredményei lesznek, de az a nép, amely nem igazán tehetett arról, hogy idejutott ez az ország, tehát a nagy tömegek mindig csak a negatív részét kapták a dolgoknak – ez egy idő után már unalmas. Tehát most végre adjunk már nekik is valami kedvezményt vagy valami olyan lehetőséget, ami számára is egy előnyt jelent, egy kedvet jelent, hogy ez az ország ne legyen már olyan pesszimista. Itt mindenkinek csak a megszorítások, a mit fizessek, hogy fizessek jut, közben meg még neveljen gyereket is. Szóval… És akkor a gyereknek milyen példát tudott mutatni? Azt, hogy ha elvégzett valamilyen iskolát, akkor ment külföldre, és ott próbált munkahelyet találni. Tehát ne mondjuk már, hogy olyan sikeres volt az elmúlt időszak, hogy ahhoz nem kellene hozzányúlni! Én azt mondom, igenis nyúljunk hozzá, aztán hogyha ez is olyan balul sül el, mint az elmúlt nyolc év, akkor majd vagy leváltják ezt a kormányt, vagy valamilyen más megoldást találnak, akik ezután következnek. Én úgy gondolom, hogy igenis a mostani adótörvények előmozdítják a középrétegnek azt a lehetőségét tőkében is vagy pénzben is meg kedvben is, hogy esetleg vállalkozzon, és próbáljon meg tenni a saját gazdasági helyzetének javításáért. Támogatom a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Győrffy Balázs!

Győrffy Balázs (Fidesz) GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm. Egyrészt itt elhangzott az autópálya-építések ügye. Én járok az M6-oson. Aki oda engedélyezte azokat az alagutakat (Derültség.) , attól abban a pillanatban vissza kellene venni mindenféle műszaki végzettséget jelentő dokumentumot (Hanó Miklós: Meg a lóvét!) , mert épeszű ember ilyet nem épít. De ezt csak zárójelben jegyzem meg. Igazából kérdezni szeretnék a kormány képviselőjétől. A kedvezményes juttatások tekintetében csak a helyi utazási bérletet látom, a helyközi utazást nem. A helyközi utazás, gondolok ott arra, hogy a különösen hátrányos helyzetben lévő falusi lakosságnak, aki mondjuk a városba jár be dolgozni, aki mondjuk minimálbérre van bejelentve, és még a bérletet is saját zsebből kell kifizetnie, ez azt adott esetben azt jelenti, hogy 30 ezer forintot visz haza. Erre esetleg van-e máshol megoldás? Én nem találtam. (Balog Ádám bólogat.) Jó, köszönöm a bólogatást, akkor megvárom a választ.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Szabó Rebekának adok szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Csak röviden szeretnék hozzászólni. Mi sem támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Egyrészt nem gondoljuk igazán etikusnak év közben, pláne év végén bevezetni ilyen jellegű adókat, bár hosszú távon egyébként elképzelhetőnek tartjuk ilyenfajta válságadók bevezetését. (Közbeszólások.) Másrészt viszont azt gondoljuk, hogy ráadásul ezek, amiket itt felsoroltak, részben azért is szükségesek, mert a kormány ragaszkodik az egykulcsos adóhoz, illetve a társasági adó csökkentéséhez, és tulajdonképpen ezeket a réseket kell ily módon betömködni, tehát tulajdonképpen a saját adópolitikáját próbálja a kormány ilyen módon ellensúlyozni (Hanó Miklós: Nagyon helyesen!) , és ezért nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ennél azért egy kicsivel többről van szó, tartok tőle (Derültség a kormánypárti képviselők soraiban.) , mint ezeknek a réseknek a betömködéséről. Mi az elmúlt nyolc évet másképp éltük meg – most a régi parlamenti képviselőkre gondolok -, hogy milyen problémák halmozódtak fel. Az az apróság, ami itt elsikkadt, hogy ez az egyszerűsített adófilozófia majd elvezethet ahhoz, hogy egy söralátéten valljunk be – majd 2012-ben kerülhet erre sor (Gőgös Zoltán: Most még nem!) , most még nem, most még az előző kormány…, de már a prototípusát megmutatom annak a söralátétnek (Felmutat egy söralátét nagyságú dokumentumot.) , amelynek már egy-két nyomdai verziója is elkészült, hogy gyakorlatozzunk rajta, hogy vajon sikerülne-e 2011-ben is ezt megtenni. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, visszaadom vagy megadom a szót újra a helyettes államtitkár úrnak, hogy a felmerült kérdésekre válaszoljon. (Gőgös Zoltán: Csak tízdioptriás szemüveg kell hozzá!) …Csak nagyítót nem adtak hozzá.

Balog Ádám (Nemzetgazdasági Minisztérium) válaszai, reflexiói

BALOG ÁDÁM (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy három általános gondolatot mondjak el a vita több pontjára reagálva, és utána a konkrét kérdésekre, amelyek szakmai kérdések, amelyek az anyaggal kapcsolatban felvetődtek, azokra válaszolnék. Lehet, hogy a bevezetőben el kellett volna mondani önöknek azt, amit a magyarországi kutatások kimutatnak, hogy a magyar nők akarnak gyereket vállalni. Európai viszonylatban nálunk a nők akarnak gyereket (Közbeszólás: Első helyen vagyunk ebben! – Közbeszólás: Családokat!) , mi vagyunk az első helyen – csak nem vállalnak, és ez főleg a harmadik gyerekre igaz. Ez nagyon fontos bevezetésnek. 2,8 gyereket akarnak vállalni – nem szeretem ezt így kimondani, mert nagyon furán hangzik -, és majdnem egy gyerekkel kevesebbet vállalnak a végén. Szeretném, ha ezt megfontolnák, amikor a családi adókedvezményről gondolkodnak vagy véleményt alkotnak. A második pont, hogy a különadóval kapcsolatban több vélemény, kérdés merült fel. Ez most nem a különadós előterjesztés, de mivel ezzel kapcsolatban nem volt bizottsági ülés, vagy legalábbis én nem voltam itt, annyit engedjenek meg, hogy csatlakozzam egyes képviselő urakhoz, akik azt mondták, hogy ez szükséges. A kormány sem gondolja úgy, hogy ez egy jó dolog, jó adókat kivetni, de ezt a lépést meg kellett tenni. A részletekbe most nem akarnék belemenni, de ez volt az egyetlen megoldás. A harmadik általános pont volt ez a mezőgazdasági szereplőket rosszul érinti témakör. Úgy gondolom, az elnök úr nagyon jól összefoglalta az általános választ erre a kérdésre. Szeretném kiemelni ugyanakkor, hogy a 10 százalékot nem tudták alkalmazni, és mi nemcsak a plafont hoztuk le, illetve vittük fel 500 millióra, hanem az adminisztrációs terheket is eltöröltük. Számos olyan igazolást kellett benyújtani, például kellett hogy legyen alkalmazottja, amit a mi statisztikáink szerint nem tudtak a mezőgazdasági termelők kihasználni. És úgy általában a mezőgazdaságot adókban annyiban tudjuk sajnos támogatni, amennyiben adót fizet, többet nem tudunk adni, azt máshogy kell megoldani, más forrásokból, más eszközökkel, más jogtechnikai eszközökkel. Még egy pont, ha megengedik, ami az én vesszőparipám. A kommunikációban sokszor elhangzik, hogy a gazdagoknak adunk pénzt. Már olyan társadalmi rétegeknek jelentős kedvezményt adunk, amelyeknek a bére még a német minimálbért sem éri el. (Gőgös Zoltán: Hát az jó! A miénk sem egyébként! – Derültség.) Viszont maguk a piaci árak, Európa nem különbözik az életnek a költségeiben. Ezért mondom, hogy az, hogy mi a gazdagoknak adunk pénzt, az egy relatív fogalom szerintem. És akkor most a konkrét kérdésekre is válaszolnék. Áfacsökkentés. A nemzetközi példák és a szakirodalom is azt mutatja, de a magyar példa, a múlt év előtti példa is, hogy az áfacsökkentésnek nincsen hatása. Egyetlenegy hatása van az áfacsökkentésnek: a kereskedők támogatása. Sajnos az történik, hogy lenyelik az áfát. Lehet, hogy nem egyből, de körülbelül egy év alatt ez az áfa lenyelésre kerül, tehát nincsen áttételes hatása a mezőgazdaság ténylegesen érintett részeire. (Gőgös Zoltán: Kormányon mi is ezt mondtuk egyébként. – Derültség.) Vitás kérdés, de mi ezt szakmailag így látjuk ebben a pillanatban. (Közbeszólás a kormánypárti képviselők soraiból: Így van! – Gőgös Zoltán: A minisztérium ezt mondta mindig!) Nagyon fontos kiemelni, hogy költségvetési szempontból sajnos mi többet kalkuláltunk, mint a képviselő úr. Vásárlóerő, inflációs hatás. A Költségvetési Tanács – amely meglehetősen konzervatív becsléseket készít – 0,2 százalékra becsüli ennek az adókiengedésnek az inflációs hatását, ami szerintem nagyon-nagyon kevés, de még ezt sem azokban a termékkörökben, amelyek mondjuk a kisebb jövedelműeket érinti, tehát nem a tej meg a kenyér ára fog felmenni 0,2 százalékkal, hanem mondjuk a nagyobb értékű eszközök ára. Tehát ettől én nem tartanék. Adókalkulátor. Csak szeretném jelezni, hogy hamarosan a minisztérium honlapján is megjelenik egy adókalkulátor, amely a valós helyzetnek megfelelően fogja számolni az adót. Megosztható-e a kedvezmény? Nagyon fontos kérdés. A kedvezmény megosztható. Nem családi adózás, tehát nem arról van szó, hogy a család ad be adóbevallást, de a kedvezmény megosztható a szülők között. Ez szerintem nagyon fontos.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: De hogyan? Ennek a technikáját azért (Gőgös Zoltán: De nem ez volt a kérdés, hanem hogy összevonható-e, itt az a kérdés!) kérném szépen egy kicsit kifejteni.

BALOG ÁDÁM (Nemzetgazdasági Minisztérium): Jó. Tehát megvan az adott gyermekszám, mondjuk van három gyerek, megvan, hogy ez után 206 ezer 250 per gyerek kedvezményre jogosult a szülő, és utána a szülők nyilatkoznak arról, hogy melyikük mekkora összegű adóalap-kedvezményt kíván emiatt igénybe venni, ezt a munkáltatónak átadják, a munkáltató ez alapján állapítja meg az adóelőlegüket, és ez alapján nyújtják be év végén a bevallást.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Csak közbevetem: ez akkor léphet fel, és elnézést kérek, hogy közbevetem a gondolatot…

BALOG ÁDÁM (Nemzetgazdasági Minisztérium): Semmi probléma.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: …, amikor az egyik szülő érzékeli, hogy ő nem tudja kimeríteni a teljes, egyébként rendelkezésre álló kedvezményt (Balog Ádám: Igen.) , és a fennmaradó részét az élettársnak, házastársnak adja át ezzel a nyilatkozatukkal, ha jól értem. Gondolom, ezt majd a rendeletek meg egyebek rendezik. (Gőgös Zoltán: Nem, nem egészen!)

BALOG ÁDÁM (Nemzetgazdasági Minisztérium): Mindenképpen nyilatkozni kell, hogy melyikük veszi igénybe. (Gőgös Zoltán: Persze!) Tehát mivel ketten is jogosultak rá, mindenképpen nyilatkozniuk kell. (Közbeszólások.) Az összevonásnak innentől kezdve igazából nincsen jelentősége. Ez gyakorlatilag összevonást valósít meg effektíve. (Közbeszólások a kormánypárti képviselők soraiból: Így van! – Gőgös Zoltán: Leírva nem így van!)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Azért kérdeztem rá.

BALOG ÁDÁM (Nemzetgazdasági Minisztérium): Felmerült a változtatás lehetősége, hogy mennyire lehet ezt az adókedvezményt, családi adókedvezményt a későbbiekben megváltoztatni… (Közbeszólások, zaj.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Képviselőtársaim, kérem szépen!

BALOG ÁDÁM (Nemzetgazdasági Minisztérium): Csak annyit szeretnék jelezni, hogy a kormány ezt a kérdést vizsgálja, tehát hogy mennyire lehet módosítani a jövőben ezt a családi adókedvezményt, tehát hogy hogy lehetne biztosítani azt, hogy ez hosszú távon megmaradjon. Még egy technikai kérdés volt a helyközi utazási bérlet kapcsán. Ez megmarad a korábbi rendelkezések szerint adómentesnek. (Közbeszólás: Csak nincs benne!) Igen, most pont átnéztem, a tájékoztatóba nem került ez bele, mert nem volt módosítás, emiatt ezt valószínűleg kihagytuk. Szeretném jelezni a képviselőknek, hogy nekem nincsen otthon tévém – nagyon hasznos az említett célokból. (Derültség. – Közbeszólások: És hány gyerek van?! – Derültség.) Elnézést, elnök úr! (Gőgös Zoltán: Semmi baj, én kérdeztem!) És még felmerült, hogy 15 millió felett 32 százalék volt az adó. A szuperbruttósítás… (Gőgös Zoltán: Nem, annyi lett volna, most lett volna januártól!) …Ennyi lett volna az adó. Szintén a szakmai szakirodalom, a külföldi példák azt mutatják, hogy ennek a jövedelmi kategóriának olyan magas már a jövedelemrugalmassága, hogy a pluszadóterhet nem vallja be, tehát már megvannak az útjai-módjai, hogy ezt… Egyszerűen vagy nem dolgozik, mert már nem akar többet dolgozni, vagy pedig megoldja másképpen a jövedelem kivételét. (Közbeszólások.) Igazából tehát nem láttuk értelmét annak, hogy ezt megtartsuk. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyébként a gyermekvállalási hajlandóság és az anyagi jólét összefüggését Kopp Máriáék mutatják be, akit érdekel, olvassa el, ezek nagyon izgalmas tanulmányok. Tíz házaspár, fiatal házasulási szándékát kinyilatkoztatott, leendő házasok 2,4 gyermeket szeretnének vállalni; a valóság, miután ezt öt és tíz év múlva megvizsgálták, 1,3 gyerek. Tehát 13 gyermeket vállalt a tíz házaspár a tervezett 24 gyermek helyett. Franciaországban a legmagasabb a gyermekvállalási hajlandóság jelenleg egy nagyon tudatos, nagyban hasonló családpolitikai ösztönzés miatt. Meglepő módon először azt mondták, hogy Franciaországban a gyermekvállalási hajlandóság valószínűleg a beáramló észak-afrikai arab nemzetiségnek köszönhető, de kiderült, hogy ez nem igaz, kőkeményen nem igaz, tehát ez a tévhit is eloszlott. Pont a társadalmi közép az, amely úgymond feléri ésszel, és megengedheti magának, hogy a gyermekvállalást megvalósítsa, mert olyan körülmények között van. Ezt csak mint egy példát szerettem volna elmondani.

Határozathozatal

Kérdezem, hogy van-e további kérdés, vélemény, mert ha nincs, akkor a szavazáshoz érkeztünk. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmasnak találjuk a T/1376. számú adó- és járuléktörvényt. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez bizonyára 14 szavazat a kormányoldal részéről. Ki az, aki nem támogatja, tehát aki nemmel szavaz? (Szavazás.) 4 nemmel szavazót látok. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 3 tartózkodás. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta az adótörvényeket. Köszönöm szépen. Az első napirendi pontot lezárom.

A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése

Áttérünk a 2. napirendi pontra… (Az elnök Horváth Zoltánnéval egyeztet.) Elnézést – köszönöm a segítséget -, előadók állításáról van még szól. Kérdezem, hogy a kisebbségi véleményt ismertetőre van-e jelöltje az ellenzéknek, aki a bizottság véleményét megfogalmazná, tudnátok-e ebben ajánlást tenni nekünk? Közben Sáringer-Kenyeres Tamást kérdezem, hogy a többségi vélemény esetleges elmondását vállalja-e majd. (Sáringer-Kenyeres Tamás: Igen.) Igen. Én őt fogom javasolni a többségi vélemény elmondására. (Gőgös Zoltán: Harangozó Gábor.) Harangozó Gábor elfogadja-e, hogy az ellenzék őt ajánlja? (Harangozó Gábor bólint.) Kettejüket együtt kérem megszavazni. A többségi véleményt Sáringer-Kenyeres Tamás, a kisebbségi véleményt Harangozó Gábor mondaná el. Ki az, aki ezzel egyetért? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú igen.

A nemzeti adó- és vámhivatalról szóló T/1377. számú törvényjavaslat (Általános vita)

A második napirendi pontra térünk rá, miután az első napirendi pontot lezártuk: a nemzeti adó- és vámhivatalról szóló T/1377. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról fogunk vitatkozni. Szintén Balog Ádám helyettes államtitkár urat kérjük majd meg, hogy segítsen, illetve segítő kollégáját – Farkas Zoltán? (Farkas Zoltán bólint.) – köszöntöm mellette. Megadom a szót, hogy ki fogja előadni, önökre bízom. A kormány álláspontját kérem ismertetetni.

Balog Ádám (Nemzetgazdasági Minisztérium) szóbeli kiegészítése

BALOG ÁDÁM (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A meghirdetett céloknak megfelelően a kormány össze kívánja vonni az adóhivatalt és a vámhivatalt egy integrált szervezetbe nemzeti adó- és vámhivatal néven. Az összevonás indoka az, hogy két jól működő szervezetről van szó, amely önmagában jól működött, de a megfelelő kapcsolódási pontok, a megfelelő szinergiák, az együttműködés nem valósult meg, és ezt a kormány csak a két szervezet összevonásával látja megvalósíthatónak. Ezáltal egy hatékony, költségtakarékos szervezet fog létrejönni reményeink szerint, amely biztosítja az állam adó- és adó jellegű bevételeinek teljes körű kontrollját és védelmét. Nagyon fontos kiemelni, hogy ez jelentős adminisztrációs egyszerűsítést jelent az adózóknak, és lehetőséget teremt arra, hogy egy, a XXI. századnak megfelelő, jól kommunikáló, jól együttműködő, az adózókkal jól kommunikáló szervezetet hozzunk létre. Egy pár részletet szeretnék még elmondani az elején. Az integrációt három év alatt tervezzük megvalósítani. Ennek indoka az, hogy itt egy nagyon érzékeny kérdésről van szó, hiszen a költségvetési bevételeket biztosítja végül is ez a két szervezet. Ennek érdekében első lépésben a felsővezetői részt vonjuk össze, az elnök alá kerülnek a különböző szakterületek vezetői, illetve a funkcionális területek, például a személyügy teljes mértékben összevonásra kerül, tehát a személyügyi osztályon lesz volt vámos is és volt APEH-os is. Nagyon fontos még megjegyezni azt, hogy a szükséges garanciális szabályok, tehát az adatkezelést, a titkos információkezelést, a kényszerítő eszközök alkalmazását elősegítő szabályok alaposan meg lettek konzultálva az illetékes szervekkel, és gyakorlatilag átemelésre kerültek ebbe a státusztörvénybe a korábbi garanciális szabályok. Nagyon fontos pontja, talán egy kicsit technikai, de szerintem mindenképpen említést érdemlő pontja az összevonásnak az, hogy az informatikai rendszerek mikor fognak tudni összekapcsolódni teljes mértékben. Ez körülbelül három év alatt tud teljes mértékben megvalósulni, de már 2012-től lehetőséget kívánunk biztosítani a közös folyószámla-vezetésre, ami által mind az adózó, mind a hatóság látja az egy adott adózóhoz tartozó mozgásokat, megállapításokat, kivetéseket, befizetéseket, kiutalásokat, s a többi, és megvalósítható lesz a számlák közötti mozgás. Ez véleményem szerint egy nagyon-nagyon fontos lépés. Érzékeny terület természetesen az, hogy itt két eltérő kultúrájú, eltérő szervezeti felépítésű szervezetet vonunk össze. Ezt a fokozatossággal szeretnénk javítani, illetve a folyamatos párbeszéddel. Röviden ennyit mondanék a kérdésről. És elnézést kérek, de nekem el kell mennem az OÉT ülésére, amely már tíz perce folyik, és ott kell lennem, úgyhogy a kollégámnak szeretném átadni a szót, aki a részletkérdésekben tudja önöket segíteni. Köszönjük szépen.

Kérdések, hozzászólások

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Itt akkor az előterjesztés véget is ért – vagy? (Balog Ádám: Igen.) -, ahogy a helyettes államtitkár úr összefoglalta. A bizottság tagjainak adok lehetőséget kérdés, észrevétel megtételére. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kezdem én. (Derültség. – Balog Ádám távozik.) Akkor átadom az ülés vezetését Horváth István alelnök úrnak.

(Az ülés vezetését Horváth István, a bizottság elnöke veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Parancsolj, elnök úr!

Font Sándor (Fidesz) FONT SÁNDOR (Fidesz): A jelenleg előttünk fekvő törvénytervezet szintén egy olyan kérdést feszeget, amelyhez senki nem mert az elmúlt húsz évben hozzányúlni. Nem tudom, hogy kinek mennyi gyakorlati, szakmai tapasztalata van ezen szervek működésével kapcsolatban, nem mindig csak amikor ellenünk irányuló tevékenysége vagy bennünket segítő tevékenysége van, hanem egyáltalán a társadalmi ügyek és adóügyek, bűnügyi ügyek, vámigazgatási ügyek területén. Több éve, most már majdnem egy évtizede foglalkozom jövedékiadó-kérdésekkel és ehhez kapcsolódó bűncselekményi kérdésekkel is, és nagyon meglepő volt, amikor azzal szembesültem, hogy a két államigazgatási szerv egyszerűen nem tud egymásról – itt az APEH-ról és a Vám- és Pénzügyőrségről beszélek -, illetve mire egymás dolgairól tudomást szereznek, itt az eljárástechnikáról beszélek, az olyan hosszú átmeneti összehangolódást vesz igénybe rendszerint a közös munka, hogy szinte maguk akadályozták, akadályozzák egyes nyomozati ügyek és egyes nagyobb mérvű gazdasági bűncselekmények feltárásának a lehetőségét. Sok minden mellett, amit a kormány az előterjesztésében jelez, az egyszerűsítés, a hatékonyság, a költségtakarékosság mellett – és nagyon remélem, hogy ezek mind meg fognak valósulni, mert különben nincs értelme -, nagyon bízom abban, hogy végre ezen hatósági szervek és bűnüldöző szervek megtalálják azt is, hogy hol kell a bajt és a bűnt keresni. Mert megmondom őszintén, engem sokszor meglepett az, amikor az elmúlt időszakban mondjuk az út mellett található kis élelmiszerboltot vagy netán kis vendéglátóhelyet vagy kocsmát két terepjáróval Budapestről érkezett Vám- és Pénzügyőrség-kommandósok lepik el, és a fél palack most nyitva van vagy teli van töltve című kérdéseket teszik fel jövedéki ellenőrzés kapcsán, és ezt nyolcan teszik. Vajon a bűnt tényleg itt kell-e keresni, ebben a kocsmában, étteremben, kisboltban, miközben azt láttuk, hogy akik nagyban játszanak, azok milliárdokban játsszák ezt a nagyot, és valamiért oda nem sikerült elég erőt koncentrálni. (Hanó Miklós: Nem értek oda!) Nagyon bízom abban, hogy e tekintetben a két szerv összekapcsolása és egy felügyelet alá való rendezése ebben is tud segíteni. Mert ha jól érzékelem – és ebben is kérnék is szépen majd egy igenléssel segítséget -, lesz egy adóigazgatási, egy vámigazgatási és egy bűnügyi lába, tehát háromlábú lesz az új szervezet, és a bűnügyi részt, mind a vámhivatal esetében, mind az APEH eljárása esetén feltárt vagy észlelt bűnügyi cselekményeket, a nyomozati, bűnügyi hatósági részét a továbbiakban nem ezen szervezet fogja vizsgálni, hanem egy külön bűnügyi lába is lesz ennek a szervezetnek, amelyhez koncentrálják a mind a két államigazgatási szervtől érkező információkat – ha jól érzékelem, de ebben megerősítést kérnék majd, hogy működés szempontjából is így gondolják-e. Nagyon bízom abban, hogy ezek után ami bennünket, a mezőgazdaságot érint, azok az áfacsalások, amelyek ma a gabonakereskedelemben tapasztalhatók, hogy az információk alapján most már 80 százalékos szinten áfa nélkül, úgynevezett álexporttal valósítják meg… Álexport alatt azt értjük, hogy a kereskedő egy uniós országba exportálja a terméket, rendszerint Szlovákia vagy Románia szokott lenni ez az ország első célpontként, ekkor nettó árúvá válik az adott termék, majd pedig ezt megfuttatják, de már csak papíron, a második uniós, majd a harmadik uniós országba. Igazából tehát a gabona el sem hagyja az országot – jobb esetben elhagyja, de visszajön -, és nettó árú, számla nélküli termékké alakul át az országban. Ez természetesen tönkreteszi azokat, akik számlás, áfás termékként próbálják a gabonát ma a végcélba, netán a malomiparba vagy egyéb helyre, állattartóhelyekre eljuttatni. Ugyanez a jelenség megvan a borral kapcsolatosan. Sajnálatos módon két éve bevett technika lett az álexport kérdése, kőkeményen tönkretéve azokat a becsületes borászokat, akik “naiv” módon származási bizonylat alapján, tehát innentől kezdve figyelt és rögzített, áfás rendszer alapján próbálják a terméküket forgalomba hozni. Közismert, hogy az a 25 százalékos áfatartalom sajnálatos módon igen nagy sóvárgási lehetőséget ad az adó kikerülésére. És itt értékelem és érzékelem Gőgös Zoltánnak azt a mondatát, hogy az élelmiszeráfáknál nem lehetne-e módosítani, de sajnálatosan nem az a kérdés, hogy most az élelmiszer áfáját csökkentsük, hanem az a kérdés, hogy vajon az ilyen típusú bűnügyi cselekményeket, bűncselekményeket, ezek gyanúját vissza lehet-e szorítani az áfa magas tartalmának a csökkentésével. Ez viszont egy sokkal súlyosabb kérdés, mint hogy csak arról beszéljünk, hogy az élelmiszerek áfáját lehet-e csökkenteni. Itt akár a fordított áfa kérdése és sok minden szóba jöhet, hogy az áfacsalásokat felderítsük. De az áfacsalások ügye, mondhatnám azt, egy, az APEH-hez tartozó rész, miközben az Európai Unióba történő álexport kérdése, amikor úgy csinálok, mintha exportálnék, közben semmit nem csinálok, csak nettósítom, és feketévé tettem ebben a pillanatban az árumat, ez kőkemény bűnügyi, netán vámhatósági kérdés, mivel itt áruk nemzetközi mozgása történik. Na, én abban bízom, hogy ez az eddigi kétirányú keresése az ügyek feltárásának most koncentrálódhat az új nemzeti adó- és vámhivatal felállításával. Ezt mint jelenséget is szerettem volna elmondani, és hogyha ez esetleg itt értő fülekre talál, akkor ha lennének szívesek majd ezt az álexport kérdését nagyon rövid időn belül felkutatni. Erre nézve számtalan anyagot próbáltunk már eljuttatni az illetékes kormányszervekhez, mert meglepő módon maguk is elcsodálkoznának, hogy mennyi áfa kezd el egyszer csak befelé jönni, hogyha ezt a problematikát sikerülne megoldani a bűnügyi szervek segítségével. A magunk részéről, a kormánytöbbség részéről, illetve – bocsánat! – a parlamenti többség részéről támogatni szeretnénk ezt az elképzelést.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Visszaadom az ülés vezetését az elnök úrnak.

(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel. (Jelzésre:) Horváth Istvánnak adok szót.

Horváth István (Fidesz) HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak csatlakozni szeretnék az elnök úrhoz, és az álexport mellett a feketeimportra is felhívnám a figyelmet, merthogy pont az ágazat szempontjából a borbehozatalnál ez a legnagyobb probléma. Sosem értettem, hogy az elmúlt években a hivatalos statisztikákban mindig olyan információk jöttek mondjuk, hogy Olaszországból több százezer hektoliter, 3-400 ezer hektoliter bor indul el az olasz kimutatások szerint, és Magyarországra csak mondjuk a fele érkezik be. Itt is teljesen ellentmondásos adatok vannak a 150 ezertől a 250 ezer hektó beérkezésére, kintről meg a 350 ezer és az 500 ezer hektó elindulására. Sosem értettem, hogy hogy lehet az, hogy ha ennyire egyértelműen kimutatják a mi statisztikáink, hogy mennyi érkezik be, meg mennyi indul el, akkor ezt miért nem lehet lefülelni, hiszen azokat kamionok hozzák, magyar emberek hozzák, azoknak a kamionoknak rendszámuk van. Tehát én szeretném az új hatóságnak – jelképesen – erre is felhívni a figyelmét, amennyiben lehet, akkor akár bizottsági vagy albizottsági szinten viszont hivatalosan is, mert ez nagyban befolyásolja akár a foglalkoztatást is, hiszen a szőlőnek nem lesz ára, ha feketeimportból hozzák azt be, és tudjuk, beszélünk róla, csak egyszerűen nem tudjuk elkapni őket. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor megadom a szót az előterjesztőnek. Felvetések voltak itt a mi részünkről, esetleg van-e olyan rész, amire válaszolni szeretne?

Farkas Zoltán (Nemzetgazdasági Minisztérium) reflexiói

Farkas Zoltán (Fidesz) FARKAS ZOLTÁN (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előterjesztés lényegi eleme, hogy egy integrált szervezetrendszer keretében lényegesen hatékonyabban lehet fellépni mind az adóztatást, mind a vámigazgatást érintő csalásokkal, bűncselekményekkel szemben. Meg tudom erősíteni azt, hogy három pilléren fog nyugodni ez a szervezet, és egy külön bűnügyi részleg fog foglalkozni a vámhatóság és az adóhatóság által kezelt, adókkal, illetőleg vámokkal kapcsolatos bűncselekményekkel. Ami itt az álexport és a gabonával kapcsolatos áfacsalás körében felmerült, az új szervezet nyilvánvalóan ebben a kérdéskörben is hatékonyabban fog tudni eljárni. De azért felhívnám a figyelmet arra, hogy ennek nemcsak büntetőjogi következményei vannak, hanem nyilvánvalóan egy adóbevétel-kieséssel is jár, amit az adóztatási részleg fog kezelni, csak sokkal hatékonyabb együttműködés lesz majd az egyes részek között.

Határozathozatal

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs további kérdés, észrevétel (Senki nem jelentkezik.) , a szavazáshoz érkeztünk. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a nemzeti adó- és vámhivatalról szóló, T/1377. számon benyújtott törvénytervez általános vitára való alkalmasságát. Aki igen, az kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez a többség. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 3 tartózkodás.

A bizottsági előadó kijelölése

Kérdezem, hogy a tartózkodók akarnak-e kisebbségi véleményt előadni. (Gőgös Zoltán: Nem.) Nem akarnak kisebbségi véleményt előadót állítani. Magam elvállalnám a többségi vélemény előadását, amennyiben ezzel egyetért a bizottság. Ki az, aki elfogadja, hogy én legyek ennek az előadója? (Szavazás.) Mindenki, egyhangúlag így döntöttünk. Köszönöm szépen. A második napirendi pontot is lezárom, köszönöm szépen az előterjesztőknek a részvételt.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1248. számú törvényjavaslat

A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása

A harmadik napirendi ponthoz érkeztünk: a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatok megvitatását fogjuk elkezdeni, azok közül is a bizottság határkörébe tartozó módosító indítványok megvitatását fogjuk megtenni. A titkárság a segítségünkre volt, és képviselőtársaimhoz is eljuttatta azon indítványszámokat, amelyeknek a tárgyalását javasolják a bizottságnak. Az ajánlástervezet szerint fogunk haladni. Köszöntöm dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár urat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről. Nálam az ajánlástervezet 3. pontja az első, amelyről a bizottságnak tárgyalnia kell, ez pedig dr. Apáti István és Hegedűs Lorántné indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a szót. KIM-álláspontot tudok képviselni. A 3. pontot nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Igen, megadom a szót Varga Gézának.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): (Hangosítás nélkül:) Röviden indoklást szeretnék kérni.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Indoklást kér, vagy mi a kérdés?

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Indoklást kérek, igen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen.

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): A módosító javaslat arra vonatkozott, hogy egy szövegpontosító, technikai jellegű korrigáció legyen a szövegben: a “hatékonysági ellenőrzésből” a “hatékonysági” szó maradjon el a szövegből. Szövegpontosító jellegű, nem támogatjuk. A szakmai álláspontunk az, hogy a 2010. évi XLIII. törvény 2. §-a rögzíti ennek az ellenőrzési formának a megfelelő terminus technicusát, tehát ezt tartjuk irányadónak.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, a bizottság nem támogatja az indítványt. A 4. indítvány következik, amely összefügg a 18., a 20., a 22., a 25., a 26., a 27., a 28., a 31. és a 35. számú indítványokkal. A minisztérium álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Igen, Szabó Rebeka.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Csak azért szeretném megkérdezni, hogy miért, mert ezek igazából technikai, illetve az értelmezést elősegítő módosítók. Indoklást szeretnék tehát kérni.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Megadom a szót.

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): A kormányhivatalok koordinációs ellenőrzési jogköréről van szó. Úgy gondoljuk, hogy ez két pontosan, jogi szakberkekben jól értelmezhető fogalom, tehát nem tartjuk indokoltnak ennek a megváltoztatását.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen. További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. Az 5. sorszámú indítvány következik, amely Apáti István és Hegedűs Lorántné indítványa. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyharmadot kapott, tehát a bizottság nem támogatja, egyharmadot azonban kapott. A 6. sorszámú indítvány Szilágyi Péter indítványa. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 7. sorszámú indítvány Apáti István és Hegedűs Lorántné indítványa. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Támogatjuk. Szövegpontosítást tartalmaz.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. A 8. sorszámú javaslat Lamperth Mónika indítványa. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 9. sorszámú indítvány Szilágyi Péter indítványa. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 10. sorszámú indítvány Apáti István és Hegedűs Lorántné javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Nem támogatják. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott. A 13-as indítvány következik, amely kapcsolódik a 15-öshöz, Lamperth Mónika javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 14-es indítvány Szilágyi Péter javaslata, amely kapcsolódik a 16-oshoz. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebekának adok szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Szeretnék indoklást kérni, illetve szeretném megjegyezni azt, hogy ezt azért tartjuk fontosnak, mert tulajdonképpen szeretnénk, hogyha a munkáltatói jogokat nem a kormánymegbízott, hanem a főigazgató gyakorolná, és azt gondoljuk, hogy ez a politikai függetlenségnek is jót tenne.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Dr. Csonka Ernőnek:) Tessék, a kormány!

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Kettős indoka van az eredeti törvényjavaslatnak: az egyik az, hogy a munkáltatói jogokat ne kétszerezzük a hivatal tekintetésben, a másik pedig az, hogy a kormánymegbízott egyszemélyes felelősséggel tartozik a hivatal működéséért, ezért indokolt, hogy a munkáltatói jogkör hozzá legyen telepítve.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott. A 17-es indítvány Szilágyi Péter javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Kicsit hasonlóan az előzőhöz itt is azt gondoljuk, hogy a területi közigazgatás szakmai működésével ellentétes, hogyha egy politikus a legutolsó ügykezelő kinevezésénél is egyetértési joggal rendelkezik, és azt is gondoljuk, hogy a kormánymegbízottnak a szerv vezetésére vonatkozó érdemi tevékenysége válhat lehetetlenné, hogyha minden kormánytisztviselői kinevezéssel egyedileg kell foglalkoznia. Ezért terjesztettük be ezt a módosító javaslatot, hogy ezt kiküszöböljük. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Mi a minisztérium véleménye?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Indokoltnak tartjuk az eredeti szövegjavaslatunkat. Szintén az az indok, hogy egyszemélyes felelősséggel viseltetik a kormánymegbízott a hivatal működése iránt, ezért indokolt ezt a jogot megtartani neki, hogy legyen beleszólása abba, hogy kikkel dolgozik együtt, egy szervezetben.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 19-es következik, amely kapcsolódik a 21., a 29., a 32. és a 34. ponthoz. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): A minisztérium támogatja.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez a többség. A 37. pont következik, amely kapcsolódik a 38-ashoz… Egy pillanat, amíg odaérünk a lapozással! …Ez Szilágyi Péter képviselőtársunk javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 42. pont dr. Apáti István és Hegedűs Lorántné indítványa. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 45. pont Apáti István és Hegedűs Lorántné indítványa. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 46-os indítvány Apáti István és Hegedűs Lorántné javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 47. pont Apáti István és Hegedűs Lorántné javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 48. pont Apáti István és Hegedűs Lorántné javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 49. pont Apáti István és Hegedűs Lorántné javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. Az 50. pont Apáti István és Hegedűs Lorántné javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott. Az 51. pont Apáti István és Hegedűs Lorántné javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A minisztérium nem támogatja. Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. Az 53. pont Lamperth Mónika és Szilágyi Péter javaslata. Mi a minisztérium álláspontja?

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. Az előterjesztés, illetve a titkárság által tett előterjesztés alapján nem látok olyan módosító indítványt, amelyről a bizottságnak még tárgyalnia kellene. Kérdezem a bizottság tagjait, van-e valaki, aki az ajánlástervezet bármely pontjáról akar még döntést hozni. (Senki nem jelentkezik.) Nem látok ilyet. A kormány képviselőit kérdezem, hogy van-e esetleg olyan módosító indítvány, amelyről az ő tudomásuk szerint a bizottságnak döntenie kell, tudnak-e ilyenről.

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nincs ilyen információnk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Nem tud róla. Ezek szerint a napirendi pontot ezzel lezárhatom. Köszönöm szépen a kormány jelen lévő képviselőjének a segítségét.

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló T/1243. számú törvényjavaslat

Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása

Rátérünk az 5. napirendi pontunkra, a megújuló energia közlekedési célú felhasználásával kapcsolatos törvénymódosításhoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására. Köszöntöm az államtitkár urat és segítő kollégáját. Nagy megtiszteltetés, és nagy türelmet mutat, hogy az államtitkár úr a kezdetektől fogva figyelemmel kísérte bizottságunk működését; örülök neki, hogy érdeklődését ide is ki tudta fejteni ezen időszak alatt. Titkárságunk szintén segített abban, hogy a megújuló energiával kapcsolatos módosító indítványok esetében melyekről alkosson véleményt a bizottságunk. (Közbeszólások: Mindről!) Mindről, és közben még további, bizottságok által benyújtott módosító indítványokat is látok. Az ajánlási sorrend szerint fogunk haladni. Az 1. pont, amely kapcsolódik a 2-es módosító indítványhoz, Varga Géza képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontját kérdezem.

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nem támogatjuk az 1. és a 2. pontban foglaltakat. Ez már korábban is téma volt itt, csak ismét felmerült.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Értem. A szokásoknak megfelelően első körben általában igen, nem választ várunk a kormány képviselőjétől, és hogyha van részletekre irányuló kérdés, akkor kérjük majd kifejteni az indoklást. A kormány tehát nem támogatja a módosító javaslatot. (Jelzésre:) Varga Géza kér szót.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Elnézést kérek képviselőtársaimtól és a bizottságtól, hogy ezzel a két témával továbbra is megdolgoztatjuk a bizottságot is és talán a parlamentet is, de azért tesszük ezt, mert a vitában különböző szempontok merültek fel, és gyakorlatilag egy genezise van ennek, hogy most akkor bio vagy agro, illetve a mezőgazdaságban való hasznosítás. Egyrészt a mezőgazdaságban a vita kapcsán kapott egyre inkább polgárjogot az, hogy a növényolajjal mint megújuló energiával is kellene foglalkozni. A “bio” szócska használatáról már többször több érvet elmondtam, ezt most nem akarom megtenni. Sajnálom, hogy szét kellett szedni, hogy mindenütt, ahol előfordul, mindegyik egy külön módosító, de gyakorlatilag ugyanazt az elvet tükrözi, hogy véleményünk szerint ez a lakosságot, illetve a fogyasztót félrevezető elnevezés, és van rá példa az Európai Unióban, hogy “agro”-nak nevezik. Tehát minden tagállamnak megvan a joga ahhoz… Én tudom, hogy a hivatalos irányelvekben, aminek ez a magyar leirata, abban is “bio” szócska van használva, de nem látjuk be azt, hogy ha valami jó, akkor miért ne lehetne akár az Unió ellenében is menni. Értem, hallottam, emlékszem rá, hogy zavart okozhatna egy más elnevezés, de én azt hiszem, hogy ha változtatni akarunk dolgokon, akkor ez nem helytelen. A mezőgazdaságban való felhasználást a közlekedés mellé pedig azért adtuk be ismét kapcsolódóként, mert Fónagy államtitkár úr is azt mondta, hogy ez benne foglaltatik… (Közbeszólások.) Nem, ez a törvény, az eredeti legalábbis, kizárja…, szerepel benne, hogy, igen, a hajómotorokat, a telepített motorokat és sok mindenre lehet hasznosítani talán a fogalommeghatározásban, kivéve a mezőgazdaságot. Valószínű, hogy az van mögötte, hogy ha bekevert bioüzemanyag vagy agroüzemanyag kerül egy traktorba, és még mellé növényolajat is tenne mondjuk a gazda a saját gazdaságosságát növelendő, akkor ez kevésbé lehetne szétválasztható. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a mezőgazdaságot kivették, de éppen ez a gátja is annak, hogy a mezőgazdaságban a saját növényolaj felhasználható legyen a traktorba. Köszönöm szépen. Ez akkor nyilván gépiesen végig fog menni mindegyik módosítón.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Az államtitkár úrnak adok szót.

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Én úgy érzem, a képviselő úr meg is válaszolta, hiszen korábban ezen polemizáltunk, tehát ha nem szükséges, akkor nem egészíteném ki az elhangzottakat.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazáshoz érkeztünk. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 3-as indítvány Szabó Rebeka képviselőtársunk javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk az indítványt. Itt mennyiségről, nem kibocsátási értékekről van szó, tehát nem itt kezelendő a kérdés.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Elnézést kérek, nem jeleztem, hogy ez a 3-as indítvány kapcsolódik a 4., a 13., a 16. és a 13. pont alatti indítványhoz, és együttesen fogunk ezekről dönteni, ezen indítványok együttes figyelembevételével kérem szépen majd az álláspontokat kifejteni. Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebekának adok szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): A kapcsolódó módosítókat tegnap adtuk be, és nem vagyok biztos abban, hogy mindenkinek sikerült ezeket kellőképpen áttanulmányoznia – nem volt könnyű feladat tegnap óta felkészülni. Úgyhogy ezért szeretném elmondani, hogy azért is érint ez több pontot, mert ez tulajdonképpen egy koncepcionális javaslat, amelynek az lenne a lényege, hogy a bioüzemanyagokból származó energiatartalmat a nettó energiamennyiség alapján mérjük, és ezt ösztönözzük tulajdonképpen ezzel a törvényi szabályozással. Tehát figyelembe vennénk azt, hogy amikor az egyes energiaforrásokból előállítjuk az energiát, akkor annak mekkora az energiabefektetése, tulajdonképpen ez a lényeg. Ennek függvényében változtatjuk meg bizonyos pontokban nemcsak “bioüzemanyag”-ra, hanem “bioüzemanyagból származó megújuló energiatartalom-részarány”-ra a kifejezést. Lehet, hogy első hallásra ez egy kicsit bonyolultnak vagy hosszúnak tűnhet, de nagyon logikusan végig van vezetve minden ponton, és, mondom, az a lényeg, hogy a nettó megújulóenergia-tartalmat szabályozzuk és ösztönözzük ennek a törvénynek a segítségével. Én ezért ezt elég fontosnak gondolom, tulajdonképpen annak a szempontjából is, ami az egész törvénynek a lényege, hogy megújuló módon, illetve az energiafelhasználás szempontjából sokkal hatékonyabban fogyasszuk az energiát közlekedéssel, és csökkentsük le az üvegházgáz-kibocsátást. Ezért kérem, hogy támogassák ezt a módosító javaslatot. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Továbbra sem tudjuk támogatni. Az irányelvek átültetéséről van szó ebben a jogszabályban, és annak nem része ennek a szempontnak az érvényesítése. Nyilván egy másik vállalásnak a keretében kerül ez rendezésre, és más jogszabályok fogják ezt kezelni.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Szabó Rebekának adok szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Csak egy apró megjegyzés. Ezt az indoklást azért nem értem teljesen, mert igaz, hogy ez a törvény leginkább az irányelv átültetéséről szól, de ettől függetlenül vannak benne még ezen kívül olyan részek, amelyek nem következnek közvetlenül az irányelvből. Tehát nem értem, hogy egyes részeknél ez miért indok, más részeknél meg miért nem.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm.

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Egy kis kiegészítést tennék. Gyakorlatilag a jövőre nézve amikor uniós irányelveket ültetünk át, akkor kiegészíthetjük olyan szempontokkal, amelyek számunkra előnyösek. Ha semleges, vagy nem látjuk a hatásait, akkor nem célszerű korlátozni magunkat a jövőre nézve. Ez a szempont vezeti az előterjesztőt. Köszönöm. (Közbeszólás a fideszes képviselők soraiból: Helyes!)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. Az 5-ös indítvány következik, amely a gazdasági bizottság előterjesztése. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk a bizottság ajánlását.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség. A 6-os indítvány Jávor Benedek javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk az indítványt.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Szabó Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Szeretnék indoklást kérni.

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): A jelenlegi szabályozás konform az uniós elvekkel, és ahogy az imént is említettem, nem akarunk olyan tényezőket bevonni egy-egy jogszabályba, amely a jövőbeni mozgásterünket szűkítené.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazzunk róla! Ki az, aki támogatja az indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 7-es a gazdasági bizottság indítványa. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk az indítványt.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Többség. A 8-as Szabó Rebeka indítványa. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk az indítványt.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Rebeka!

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. A már említett okok miatt megint szeretném röviden ismertetni, hogy itt tulajdonképpen a megújulóenergia-termelésre vonatkozó fenntarthatósági követelményeket szeretnénk egy kicsit pontosítani. Erre tudomásom szerint az a gyakorlat, hogy ilyenkor egy végrehajtási rendeletben szabályozzák ezeket a kritériumokat, és ezekre vonatkozóan a közösségi jog, vagyis a vonatkozó európai uniós rendeletek az irányadók. Viszont ugyanitt az Európai Bizottság bizonyos számú közleménye – ami benne van egyébként az indoklásban pontosan – azt rögzíti, hogy az irányelvben szereplő fenntarthatósági kritériumok egy részére vagy összességére ki kell terjednie a kormányrendeletnek, és emellett a fenntarthatóságot érintő olyan egyéb kérdéseket is magukban foglalhatnak, amelyekre az irányelv kritériumai nem térnek ki. Tehát lehetőségünk van arra, hogy a fenntarthatósági kritériumokat egy picit szigorúbban vagy konkrétabban, pontosabban fogalmazzuk meg, mint ami a kapcsolódó európai uniós irányelvben benne van. Ezért mi szerettünk volna a 3. §-ba beszúrni még egy bekezdést, amelyben azt mondjuk, hogy a fenntarthatósági követelmények ez Európai Unió irányelvelveiben foglalt kritériumokon túl meghatároznak még más minimumkövetelményeket, például a növényvédő szerek és a műtrágya felhasználásának a legmagasabb mennyiségét, oly módon, hogy az országos növényvédőszer- és műtrágya-felhasználás a bioüzemanyagok miatt ne növekedhessen. Mi tehát azt szeretnénk, hogyha a biomassza alapú bioüzemanyag-termelés nem eredményezné azt, hogy még több műtrágyát és még több növényvédő szert használunk fel esetleg. Egyébiránt a későbbiekben van is egy ilyen európai uniós irányelv, amely a növényvédő szerek felhasználását fogja korlátozni, ez tehát azzal is összhangban van. Illetve azt is szeretnénk még megjegyezni ugyanit, a fenntarthatósági követelményeknél, hogy génmódosított alapanyagot ne alkalmazzunk bioüzemanyag előállításához. Ez sincs benne abban az európai uniós rendeletben, és ezt is fontos lenne még mellé leszögezni. Ráadásul azt gondoljuk, hogy ez összhangban van a kormány általános mezőgazdasági politikájával, hogy nem használunk ilyen alapanyagokat. Én ezért gondolom ezt egy fontos kiegészítésnek. És most, hogy ezt így elmondtam, indoklást is szeretnék kérni az előterjesztőtől, hogy mi ezzel a probléma. Köszönöm szépen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: A kormány és a parlamenti képviselők szándékával összhangban van, ami a génmódosított növényeket jelenti, csak a WTO-szerződéssel nincsen összhangban. Tehát expressis verbis ezt tiltani nem lehet, de megtaláltuk 2006-ban annak a módját, hogy ez mégse következhessen be Magyarországon – erre most nem térek ki. Ez egy nagy, közös munka volt, azóta is élenjáró Magyarország a génmódosított növények köztermesztésbe vonásának a tiltásában. Az alelnök úr kért szót.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Csak egy rövid megjegyzésem hadd legyen Rebeka felszólalásához! Van egy olyan követelményrendszer, ami nekünk is kötelező, az a helyes mezőgazdasági követelmények rendszere, aminek az okán nem is használhatunk több műtrágyát meg növényvédő szert eleve Magyarországon, mint amit általában az európai uniós szabályok engednek. Ezért tehát nem is értem ezt a módosító javaslatot, mert az is benne van ebben az irányelvben, hogy be kell tartani, sőt csak az lehet például ilyen exportnak a tárgya, akár repce, akár kukorica, ahol egyébként ezek a követelmények betartásra kerülnek. Ez nagyon szigorúan leírja, hogy mennyi növényvédő szert lehet használni, ami nyilván más nitrátérzékeny területen, egyéb helyen. Tehát ezért nem értem ezt a túlszabályozási igényt, amivel egyébként semmit nem érnének el. A másik, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy Magyarországon génmódosított anyagból készüljön bioüzemanyag, mert annak, hogy mi alapanyagot importáljunk, azért elég kicsi a valószínűsége, de nem tilthatjuk meg. Tehát a közösségen belüli alapanyagokból lehet ilyet előállítani, és vannak olyan országok, ahol előfordulhat ez, de én nem gondolom, hogy a következő tíz évben mi kukoricaimportra szorulnánk (Közbeszólások. – Derültség.) , még akkor sem, hogyha időnként vannak rosszabb éveink, mert akkor fordulhatna elő ilyen dolog, hogy mondjuk az Európai Közösségen belülről… Ukrajna nem jöhet szóba, nem tagállamok nem…

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Spanyol vagy olasz egyedül.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): …Onnan jöhetne, de elég kicsi ennek a valószínűsége. Én tehát nem szabályoznám ezt a részt ennyire túl. Ne féljünk már ennyire ettől, én azt kérem.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdezem, hogy az államtitkár úrnak van-e még… (Jelzésre:) Bocsánat, Sáringer-Kenyeres Tamás hozzá szeretne szólni?

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Igen.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Megadom a szót.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): A növényvédőszer-felhasználással kapcsolatban én úgy tudom, hogy Magyarországon szigorúbb a növényvédőszer felhasználásának a szabályozása, mint az Európai Unióban, és ez így rendben is van. Gondoljunk csak az I., II. és III. kategóriákra, ami az Unióban nem létezik. Azonkívül pedig az AKG-ken és az egyéb szabályozókon keresztül pedig pontosan meg van határozva, hogy mi hol használható fel, piros, sárga és zöld színekkel vannak ellátva a különböző készítmények. Azonkívül pedig Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy azokat a növényvédő szereket, amelyeket az Európai Unió betilt vagy bevon, ő maga is kivezeti a piacáról. Ezeknek a használata csak addig fordulhat elő, amíg raktárkészleten van az adott kereskedőnek, és azt el nem adta tulajdonképpen. Én tehát azt hiszem, hogy a mindenféle európai uniós elvárásoknak mindenféle szempontból megfelelünk. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Szabó Rebekának adok még szót.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm. Egy kis kiegészítés. Én kicsit úgy érzem, hogy elbeszélünk egymás mellett. Amit itt megfogalmaztunk, az arra vonatkozik, hogy szeretnék figyelembe venni azt, hogy országosan ne növekedhessen a műtrágya-, illetve a növényvédőszer-felhasználás. És konkrétan ami erre a törvényre vonatkozik, az Európai Bizottságnak a megfelelő irányelve, abban nem rögzítik a műtrágya- és a növényvédőszer-, s a többi, -felhasználást. Mi ezért szerettük volna ezt itt leszögezni. Az, hogy ez a másik szabályokban… Tehát nem azt mondom, hogy mondjuk az nincs rögzítve, hogy egy repceültetvényen mennyi műtrágyát vagy növényvédő szert lehet használni, mert az rögzítve van, de mi azt szeretnénk, hogyha attól, hogy esetleg nagymértékben elterjed a biomassza alapú energiatermelés, az országosan ne vezethessen az átlagos növényvédőszer-felhasználás növekedéséhez. Ez van itt leírva. (Gőgös Zoltán: Bárcsak növekedne! – Közbeszólások.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Egy kis türelmet kérek szépen. Meg szeretném jegyezni, hogy én elég nagy lojalitással szoktam viseltetni, amikor valaki szót kér, de nagyon szépen kérném önöket, hogy ne folytassuk le se az általános, se a részletes vitát ez esetben, ezen túl vagyunk. Egy módosító indítványról van szó. Elég egyértelmű a szövege, értettük az előterjesztő szándékát, a kormány véleményét is, és majdnem úgy érzékelem, hogy a kormány viszontválaszát segítve szinte már megválaszoltuk azokat a kérdéseket, amelyeket az előterjesztő itt feszeget. Szeretném visszaterelni ebbe az ügymenetbe a bizottság munkáját. (Közbeszólás: Helyes!) A kapcsolódó módosító indítványokhoz szigorúan ragaszkodva tegyük meg az előterjesztésünket! Kérdezem, államtitkár úr, hogy van-e még olyan kérdés, amelyet ön helyett nem válaszoltunk meg. És akkor most ennek a pontnak a kapcsán megadom a szót.

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): A célokkal egyetértünk, de azt hiszem, az elnök úr, az alelnök úr és a többi tag által elmondottakat csak megismételni tudnám. Hogyha beéri ezzel a javaslattevő, akkor ennyivel lezárnám a választ.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Szavazáshoz érkeztünk. Ki az, aki támogatja a 8. számú indítványt? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, egyharmadot sem kapott. A 9-es a gazdasági bizottság indítványa. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): A bizottság javaslatát támogatja a kormány.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Támogatja. Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség. A 10-es indítvány a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez többség. A 11-es a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk a bizottság javaslatát.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez többség. A 12-es indítvány a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez többség. A 14-es indítvány szintén a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez többség. A 15-ös indítvány a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez többség. A 17-es a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez többség. A 18-as szintén a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez többség. A 19-es a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Többség. A 20-as a gazdasági bizottság indítványa. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Támogatja. A bizottsági tagok részéről kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. A 21-es indítvány szintén a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja. A 22-es indítvány szintén a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja a 22-es indítványt? (Szavazás.) A többség támogatja. A 24-es indítvány a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk az indítványt.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség. A 25-ös indítvány a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk az indítványt.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség. A 26-os a gazdasági bizottság indítványa. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk az indítványt.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség. A 27-es indítvány a gazdasági bizottság javaslata. Mi a kormány álláspontja?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Támogatjuk az indítványt.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Senki nem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A többség. A kiegészítő ajánlások sorában az én kigyűjtésem szerint a tárgyalandó módosító indítványok végére értünk. Ugyanakkor az adminisztrációs és egyéb jogszabályi szerkesztések következtében az ajánláshoz még utólag beszerkesztették a Fenntartható fejlődés bizottságának egy olyan módosító indítványát, amelyről nem szavaztunk. Ez tehát a normál ajánlásban található, a T/1243/19. számú ajánlásban, annak is 22. pontja, amely a Fenntartható fejlődés bizottságának módosítása, amely a 14. §-t új (5) bekezdéssel egészítené ki. Erről kérdezem a kormány álláspontját. …Megvan-e a kormány képviselőjének?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): A tárca álláspontja, hogy a Fenntartható fejlődés bizottsága javaslatát kapcsolódóként támogatjuk. Ez az a bizonyos (5) bekezdés, ha jól emlékszem.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Úgy van, amelyben egy b) pontot 2010. január 1-jén hatályvesztésre ítél a 7. § (3) bekezdésében.

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Igen. Tárcaálláspont, támogattuk akkor is.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Értem.

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Csak nem tudtuk akkor bevinni a módosítások közé, mert kapcsolódóként kellett benyújtani.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Rendben. A tárca tehát támogatja. Kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség, mi ezt támogatjuk. Most kérdezem meg a bizottság tagjait és a kormány jelen lévő képviselőit, hogy van-e esetleg olyan módosító indítvány, amelyről a bizottságunknak döntenie kellene, tudunk-e ilyenről? (Nincs jelzés. – Dr. Völner Pálnak:) Van-e esetleg olyan, amelyről az önök tudomása szerint nekünk még döntenünk kellene? Van-e esetleg ilyen indítvány?

Dr. Völner Pál DR. VÖLNER PÁL (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Nincs.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Nincs. Mi sem tudunk ilyenről. Ezért ezt a napirendi pontot akkor lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a jelenlétet.

Egyebek

Rátérünk az egyebek napirendi pontra. Kérdezem, hogy van-e bárkinek közérdekű bejelentése. (Jelzésre:) Farkas Sándor!

Farkas Sándor (Fidesz) FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Habár én a hétfői bizottsági ülésen nem voltam jelen, ezért lehet, hogy ez elhangzott már, de nekem lenne egy javaslatom, bizottsági napirendi javaslatom, inkább talán így fogalmazhatok. Szerintem a Mezőgazdasági bizottságnak feltétlenül meg kellene tárgyalnia az iszapkatasztrófa által sújtott területek mezőgazdasági hasznosításának a jövőjével kapcsolatosan legalább egy tájékoztatót, vagy egy olyan bizottsági napirendi pontként tárgyaljuk ezt meg, mert ott, gondolom, feltétlenül segítségre van szüksége azoknak a mezőgazdasági vállalkozásoknak, vállalkozóknak, akiket ez a katasztrófa sújtott. Azt javaslom a tisztelt bizottság vezetésének, hogy amennyiben lehetséges, ezt tűzve beszéljünk erről. (Gőgös Zoltán: Támogatjuk.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ez a múltkor is felmerült. Én annyit említettem, hogy mint mindenki ismeri, most az Akadémiától, az MTA-tól kezdve sokan vannak ott, nemzetközi szervezetek is, méréseket végeznek. (Gőgös Zoltán: Túl sokan is!) Nem tudom, hogy birtokában vagyunk-e már annak a tudásnak, amelyre a kormány alapozni tudná a döntését, hogy mi történjen az ottani mezőgazdasági területekkel. Magyarul hogy kaphatunk-e érdemleges választ a most ismert mérések alapján, nekem ez volt az egyedüli felvetésem. Megpróbáljuk megkérdezni. Kérem szépen a titkárságot, hogy a kormány illetékes szerveivel, a katasztrófavédelemmel, akár az Akadémiával és akár a Vidékfejlesztési Minisztériummal…

Farkas Sándor (Fidesz) FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Bocsáss meg, elnök úr!

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Igen!

Farkas Sándor (Fidesz) FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Én azt gondolom, hogy attól, hogy ilyen információk teljes birtokában lennénk, úgy gondolom, hogy mint Mezőgazdasági bizottságnak az ott élő mezőgazdáknak, agrárvállalkozásoknak, -vállalkozóknak ez több mint egy gesztus értékű lehetőség lenne, hogy mi foglalkozzunk ezzel a témával, és én ezt komolyan is gondolom.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ez rendben van, csak előttem például nagy kérdés az, hogy fizikailag lehet-e ott még ezek után mezőgazdasági művelést végezni, tehát hogy egy földterületcserével kell-e, netán a Nemzeti Földalap tulajdonában lévő földek cseréjének felajánlásával, amit Győrffy Balázs képviselőtársam szorgalmaz, ami földterületcserét jelent, vagy pedig földcserével, a felső tízcentis réteg elhordásával – ez viszont már mérési és tudományos kérdés. Én erre gondoltam azzal, hogy nem tudom, van-e üzeneti szinten is válaszunk erre, nem nekünk, hanem azok részéről, akiket meg szeretném majd ide hívni. De megtesszük a megkeresést, hogy vajon ők tudnak-e már érdemi választ esetleg a mi szemüvegünkön keresztül, tehát a mezőgazdaság aspektusán keresztül választ tudnak-e adni az ottani problémákra.

(Jelzésre:) Varga Gézát és Győrffy Balázst láttam jelentkezni, ilyen sorrendben adok szót.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Teljesen egyetértek az előterjesztéssel, amit Sándor tett. A sajtóból tudjuk, hogy nagyon sok próbálkozás és nagyon sok lehetőség mutatkozik, de hogy ezek közül valóban melyik az, amelyik reális, és amellyel nem csak szédítjük azokat a gazdákat, erre esetleg a bizottság egy napirendi pont keretében… Ha ezeket a bizottság meghívná, és itt kvázi egy vitát folytatnánk velük… Mi azért tudunk feltenni szakmai kérdéseket a különböző megoldásokban hívő kutatóknak, szakembereknek. Csak azt nem tudom, hogy ennek a kutatását, hogy akkor lehetőleg teljes körűen kutassuk fel az ezzel foglalkozó szakértőket, ki tudná megtenni, hogy mekkora feladat ez a bizottságnak, szóval itt vagyok egy kicsit…, itt vannak kételyeim. De amúgy ezt nem volna szabad hagynunk, hiszen ez nem fog a bizonyos három napig tartó csodával elmúlni, tehát nekik ez ott van. És akár mondjuk azért az, hogy energianövények telepíthetők legyenek ott, azért az talán, ha a kutatásokat figyelemmel kísérjük, megvalósítható. És hogyha erre valami különös odafigyelést javasolnánk a kormánynak egy kiválasztott technológia alapján, akkor ez esetleg megoldhatná azoknak a gazdáknak a sorsát. Tehát nagyon-nagyon támogatnánk azt, amit Sándor felvetett.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Győrffy Balázsnak, majd Szabó Rebekának adom meg a szót.

Győrffy Balázs (Fidesz) GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Én egyúttal megfontolásra javasolnám azt, hogy ezt a bizottsági ülést akár kihelyezett bizottsági ülés formájában, Devecserben is megtarthatnánk. A magam részéről egyébként – mint azt az elnök úr is mondta – szorgalmaznám, hogy a Nemzeti Földalapból próbáljunk területet biztosítani azoknak a gazdáknak, akiknek a termelőeszközeire hitelek vannak… Tehát ha az idei évben át is segítjük őket ezen a problémás időszakon, a jövő évben ugyanígy ezt a holdbéli tájat nézik majd, ami most ott van, és nem nagyon fognak ott élelmiszert termelni. És én azt gondolom, nem is lenne szabad ott élelmiszert termelni, mert egyrészről ha mondjuk mi ott… A napraforgó került szóba, hogy esetleg a napraforgó bírja ezt a lúgosabb területet, de akkor a napraforgóexportunkat szerintem kinyírjuk – már elnézést a kifejezésért! -, Magyarországról napraforgót senki nem fog venni, mert senki nem fogja tudni megmagyarázni, hogy az éppen nem a devecseri napraforgó. Én egyébként az energiaültetvényeket is óvatosan kezelném. Szerintem az üdvözítő megoldás az erdőtelepítés lenne, ami egyúttal az ott élőknek egy kultúrtájat is jelentene, tehát azért egy ezerhektáros erdő egy életminőség-javulást is jelentene az ott élőknek. Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Csak jelezni szeretném, hogy akkor szánjunk rá egy komolyabb időtartamot, olyan értelemben, hogy minden bizonnyal az ottani gazdák képviselete lehetne akár egy falugazdász meghívásával – aki, remélem, hogy ilyenkor már kapott kellő tájékoztatást a földterületekről a két település tekintetében -, méréseket végző szervezetek, Tudományos Akadémia, Greenpeace, ha jól hallottam a közhírekből, ha jól tudom, és a kormányszervek részéről is megemlített katasztrófavédelem, Belügyminisztérium, illetve Vidékfejlesztési Minisztérium. Tehát akkor minimum ilyen körben gondolkodjunk! A kihelyezett üléssel kapcsolatosan annyit, hogy azt csak akkor, ha a bizottság egyértelműen elszánja magát erre. Miért mondom ezt? Azért, mert akik régi képviselők vagyunk, tudjuk, hogy milyen a kihelyezett bizottsági üléseknek az intenzitása, ezért kezelem óvatosan. A magunk részvétele is akadozni szokott, és a meghívott szervek részvétele is akadozni szokott – egyszerűen ilyenek vagyunk sajnálatos módon. Ha nagyon nagy az elszántság, én ennek nem állok ellent, csak megjegyzem, hogy a parlamentben jövő héten is háromnapos lesz az ülés, és a költségvetés még nincs is beterjesztve, tehát amikor az megjön, akkor még inkább leterheltek leszünk. Egyszerűen az időpontot nem nagyon látom most így elsőre. De maradjunk annyiban, hogy a most megnevezett, érintett szervekkel a kapcsolatfelvételt megkezdjük, és az ő válaszuk már nagyban inspirál majd bennünket arra, hogy kinézzünk egy időpontot, feltételezve azt is, hogy esetleg kihelyezett ülés legyen, de egy olyan időszakban, amikor minimum több órát is rászánunk, mert úgy érzékelem, hogy lesz itt olyan információ, amely miatt nem tudjuk ezt egy gyors napirendi pont keretében megtárgyalni. Tehát ezt is figyelembe kell majd vennünk, amikor rászánjuk az időt. Szabó Rebekát és Gőgös Zoltánt láttam még jelentkezni.

Szabó Rebeka (LMP) SZABÓ REBEKA (LMP): Köszönöm a szót. Csak gyorsan azt szerettem volna jelezni, hogy mi is nagyon örülünk, meg én is személy szerint nagyon örülök ennek a javaslatnak, és nagyon hasznosnak gondoljuk, hogyha erről lesz egy hosszabb bizottsági ülés. A meghívottakra vonatkozóan: nem tudom, lehet-e még esetleg a későbbiekben javaslatot tenni, mert nekem helybeli civil szervezetek, amelyeknek különböző jó megoldási ötleteik vannak, jeleztek, de nem tudom most pontosan idézni a nevüket. E tekintetben akkor esetleg lehet-e még a későbbiekben javasolni? Köszönöm.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Gőgös Zoltánnak adok szót.

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm. Én elég sokat voltam ott ebben a két hétben, sokat tárgyaltam az ottani termelőkkel. Az a baj, hogy ezzel a rengeteg ötlettel már úgy vannak, mint a rabbi a libákkal: ötlet az még volna, csak már liba nincs. (Derültség.) Én tehát azt gondolom, hogy biztos, hogy erre a kormánynak oda kell figyelnie, mert ez a sok látványos bemutató ezekkel a biotrágyákkal meg egyebekkel, azért az… Szóval nem nagyon hisznek benne. És ezeknek hosszabb idő kell, ennyi idő alatt nyilván nem lehet megállapítani, hogy ezek mit csinálnak ott, meg mit nem. Be kell vonni az ottani termelőket. Az, amit a Balázs mond, egyértelműen jó ötlet, hogy valami átmeneti, ha nem is hosszú távú, de gyors elfoglaltságot adjunk nekik, mert a technikájukkal kell majd valamit kezdeni. Meg itt olyanokat is végig kell majd gondolni, hogy jó ötlet az erdő, de mi történik a megépített szárítókkal, mi történik a felújított állattartóteleppel, ki fizeti vissza a hiteleit, egyéb. Mert onnantól, ha ott erdő van, tehenet nyilván nem lehet majd tartani, és ott elég sok van, tehát azon a részen viszonylag többen, kisebbek, nagyobbak foglalkoznak legeltetéses állattartással, ilyenekkel. A másik viszont, hogy ha azt mondja ki a szakma – mert ezt nyilván a szakmának kell kimondania -, hogy erdő, akkor nem kell elhordani a vörösiszapot; akkor le kell szántani 80 centire, aztán majd ellesz ott az olyan szépen az erdő alatt. Tehát foglalkoznunk kellene vele, én is azt gondolom, és szerintem a mostani, úgymond felújítási vagy katasztrófaelhárítási felügyelet mellett mindenképpen kell egy olyan felelős személy, aki mondjuk ezekkel a témákkal külön foglalkozik. A mostani igazgatónak, aki meg van bízva a MAL ügyeivel meg az egész katasztrófával, nagy valószínűséggel nem lesz arra energiája, hogy mondjuk ezeket a dolgokat kezelje. Én tehát úgy gondolom, további kormánymegbízottakra lesz szükség a különböző területekre, akiknek viszont előbb-utóbb tényleg át kell majd nézniük ezt a sok ötletet, hogy mi legyen. Ugyanis ha ott tényleg földcsere lenne, még ha csak tíz centi is, az több évbe telne. Fizikailag ezer hektárról elhordani teherautókkal a földet, az több év. Tehát jól hangzik, csak…

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: És hova tesszük!

Gőgös Zoltán (MSZP) GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): És hova tesszük? (Közbeszólás: És honnan hozunk oda?!) És honnan hozunk oda helyette? – ez meg a másik. Úgyhogy az ötlet jó, szerintem mindenképpen. Most már ez a fázis van. Eddig korainak éreztem volna ezt, mert az első nyilván az életvédelem meg a közvetlen katasztrófaelhárítás, de nem lehet sokáig húzni, mert az ottani jó néhány száz szereplőnek tényleg megélhetést kell majd adni vagy ott, vagy máshol, de akkor ezt el kell dönteni.

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Ezért is indokolt a Sándor felvetése. Ennek a háttérszervezésnek a megindításával szerintem egy héten belül választ tudunk adni arra, és kitűzünk egy időpontot.

(Sáringer-Kenyeres Tamás jelzésére:) Tamás, csak kérdezem, hogy hozzá akarsz-e még szólni. (Jelzésre:) Igen.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Csak annyit tennék hozzá, hogy a koordinációs szerepet kell csak vállalni az egészben, nem kell egyebet vállalni. Akik értenek hozzá, azokat megszelektálni egy kicsit, legalábbis jómagam, mert értek a mezőgazdasághoz, tehát tudom, látom, hogy mit mond meg mit sem, és abból az öt-hat lehetőségből, amit ott lehet művelni, már lehet javaslatot tenni. Aztán majd ők eldöntik, hogy mit csinálnak belőle. Öt-hatnál nem lesz több ezen a területen. (Gőgös Zoltán: Á!) Egyébként én kérdeztem erről a megyei közgyűlés elnökét, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnökét, és egyértelműen földcserét emlegettek. Én ott hüledeztem, de… (Gőgös Zoltán: Én is!) Szóval viccesnek tűnt, hogy földcserét… (Közbeszólások.)

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Nem ítéljük meg most egyelőre, hallgassuk majd meg! A bizottsági ülés arra irányulna, én legalábbis azt szeretném, hogy hallgassuk már meg (Gőgös Zoltán: Hallgassuk meg a véleményeket!) , hogy egyáltalán mit lehet ezzel kezdeni a tudomány, az ökológia, a civil szervezetek és mindenki szerint, aki valamilyen elképzeléssel, életképes elképzeléssel rendelkezik egyáltalán. Akkor ezt így indítjuk meg, és tájékoztatni fogjuk a bizottságot. Szeretném jelezni, hogy az aláíróívek között – nem tudom, valaki észrevette-e – volt egy olyan is, amelyen rajta volt kérdésként, hogy ki fog tudni részt venni november 3-án 16 és 17 óra között az Unió ideérkező mezőgazdasági bizottsága és a mi bizottságunk együttes ülésén. (Közbeszólások: Az szerda!) Ez a november 3-a egy szerda, és 22-ére le kell jelentenünk a Külügyi Hivatalnak a bizottsági tagok részéről a részvételi szándékot. Ezért még egyszer jelzem, hogy azért volt két aláíróív, mert az egyiken erre jelentkeztünk – csak hogy ez mindenki előtt világos legyen. (Sáringer-Kenyeres Tamás: Az ülésnap, parlamenti ülésnap!) Ez az Unió bizottságát nem annyira érdekli (Derültség.) , ezt szeretném jelezni. Egyszerűen bejelentkeztek, hogy november 3-án, 4-én és 5-én biztos itt lesznek. Ennek a megfelelő külügyi, protokolláris, látogató, terepbejáró és minden egyéb része gyakorlatilag készen van, a mi feladatunk, hogy 16 és 17 óra között fogadni fogjuk őket – ez egészen biztos.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): A pontos helye mi?

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Várhatóan a Parlamentben (Gőgös Zoltán: Delegációs terem!) , a főemeleten, a Delegációs teremben lesz a szinkrontolmács biztosítása miatt. Jó, tehát akkor erről tudomásunk van. Örülnék neki, hogyha többen részt vennénk ezen, ez jelzi azt is, hogy milyen komolyan vesszük őket. A magunk részéről az előkészületek megtörténnek, az Unió különféle bizottsági tagjaitól információkat kértünk már az uniós bizottsági tagokról, hogy kik is érkeznek, hogy képben legyünk, ki milyen területen dolgozik, s a többi, s a többi, s a többi.

Varga Géza (Jobbik) VARGA GÉZA (Jobbik): Hányan jönnek?

Font Sándor (Fidesz) ELNÖK: Azt még nem tudjuk pontosan, de hamarosan erre is sor fog kerülni. Mindig úgy szokott lenni, hogy a jelzések alapján nagy lendülettel jelentkeznek, aztán csorgadoznak lefelé… (Gőgös Zoltán: Legutoljára azért voltak!) Azt is jelezték viszont, hogy Magyarországra szívesen szoktak jönni, úgyhogy könnyen lehet, hogy az átlagoshoz képest nagyobb létszámban, de biztos nem teljes létszámban lesznek jelen. Ennyi információt tudunk egyelőre. Van-e még egyéb bejelentenivalója a bizottságnak? (Senki nem jelentkezik.) Mint jeleztem, ha úgy alakul, akkor a jövő héten nem tartunk bizottsági ülést. A két alelnök úrral egy, már több mint fél éve húzódó meghívásnak, a román miniszter, agrárminiszter meghívásának próbálunk a jövő héten eleget tenni. Ennek csak a parlamenti munkánk lehet akadálya, ami elég intenzív lesz a jövő héten, majd hétfőn fog kiderülni, hogy hogy is alakul a jövő heti parlamenti ülésünk. Mint említettem, ennek következtében a jövő héten nem lesz bizottsági ülés, ellenben a rákövetkező hét keddjén – mert november 1-jén a mindenszentek napja miatt nincsen parlamenti ülés -, ami hétfői parlamenti ülésrendnek fog megfelelni, délelőtt mindenféleképpen kell bizottsági ülést tartanunk a folyó törvénytervezetek módosító és kapcsolódó módosító indítványairól való szavazás miatt. Egyelőre ennyit látunk. Változatlanul bármilyen információ lesz, a bizottság titkársága azonnal értesíti a bizottsági tagokat, tehát a levelezőrendszert kérjük figyelemmel kísérni. (Horváth Zoltánné: És sms-ben is.) És sms-ben is rásegítünk még erre. Köszönöm szépen. Ha nincs további bejelentés az egyebekben (Senki nem jelentkezik.) , akkor az egyebeket is lezárom, és az ülést berekesztem.

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 12 perc)

Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese

Forrás »

MGB-13/2010. Mezőgazdasági bizottság

Elnöki megnyitó

Font Sándor (Fidesz) FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Megnyitom a Mezőgazdasági bizottság ülését. Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, köszöntöm mindazokat, akik a napirendi pontokhoz érkezett előadók, és köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik a bizottságunk nyílt ülését. A napirend tervezetét szokásos módon eljutottuk a bizottság tagjaihoz. Jelezni fogom, hogy a honlapon található napirendi pontok sorrendiségében változást fogok javasolni. Eszerint az első a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvénytervezet általános vitája, a második a területfejlesztésről szóló törvénytervezet, a harmadik pedig a megújuló energiáról szóló törvénytervezetünk, majd így a negyedik lesz az egyebek. Kérdezem, hogy a napirendi ponthoz kérdés, észrevétel van-e. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincsen, akkor szavazunk róla. Ki az, aki elfogadja az így javasolt napirendi pontokat? (Szavazás.) Ez egyhangúnak tűnik.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1248. szám) (Általános vita)

Tehát akkor az első napirendi pontban a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló, T/1248-as számú törvényjavaslat általános vitájáról fogunk dönteni. Köszöntöm a kormány részéről, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár urat. Megadom a szót az előterjesztésre.

Dr.