Hadházy Sándor (Fidesz) kategória bejegyzései

6467/19 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról

Irományszöveg

Tóth Csaba (MSZP) Tóbiás József (MSZP) Boldog István (Fidesz) Ertsey Katalin (LMP) Hanó Miklós (Fidesz) Hadházy Sándor (Fidesz)


Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) ismerteti a bizottság véleményét

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turizmusbizottság a mai napon tárgyalta meg a világörökség éveként történő megünnepléséről szóló H/6213. sorszámú javaslatot. Mint korábban is elhangzott, ezt a javaslatot egy civil szervezet kezdeményezte, kereste meg a parlamenti pártok képviselőit, és nagy öröm az számomra, hogy teljes egyetértés mutatkozott az öt parlamenti párt között a kérdés megítélésében.

Mint tudjuk, 2012. január 1-jén lépett hatályba a parlament által elfogadott jogszabály, a világörökségről szóló törvényünk. A javaslat három pontból áll lényegében: az 1. pont azt tartalmazza, hogy a 2012. évet a világörökség évévé nyilvánítsa a parlament; a 2. pontban felhívja a kormány figyelmét, hogy a világörökség évének megünneplését segítse elő, és támogassa a civil kezdeményezéseket; és a 3., talán a legvitatottabb pont, hogy a közzététel napján lépjen hatályba a határozati javaslat.

Fontosnak tartjuk világörökségeink ügyét. A világörökség éve nemcsak arra ad lehetőséget, hogy rendezvényekre fordítsa a figyelmet, hanem arra is, hogy tudományos konferenciákon szóljunk a jelenlegi világörökségeink helyzetéről, jövőbeli fejlesztési lehetőségeinkről, a világörökségi várományosi címre jogosult helyszíneinkről.

A bizottsági ülésen hangsúlyosan fogalmaztak a képviselők arról, hogy foglalkoznunk kell a nyolc világörökségi helyszínünk kezelési terveinek végrehajtását szolgáló kormányzati költségvetési támogatás fontosságáról; szeretném a tisztelt Ház figyelmét erre is felhívni, a bizottság teljes egyetértésben a javaslatot támogatta. A jelen lévő kormányzati képviselő kifejezte azt az álláspontját, hogy a kormányzatnak koordinációs szerepe kell hogy legyen a civil kezdeményezések támogatása és összefogása terén, amit tudomásom szerint a kulturális bizottság elé terjesztettek, és reményeink szerint támogatjuk ezt a javaslatot is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) ismerteti a bizottság véleményét

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A sport- és turizmusbizottság 2012. február 13-án tárgyalta a T/5539. számú előterjesztést. A bizottsági ülésen számos vélemény és aggály megfogalmazódott az előterjesztéssel kapcsolatban, azonban mindenképpen fontos az, hogy két ötpárti egyeztetés alapján létrejött országgyűlési határozat is rendelkezett arról, hogy el kell kezdeni a hungarikumok gyűjtését, és egyáltalán a hungarikumtörvény tervezetének az elkészítését. Ez jellemezte egyébként a bizottsági munkát is, hogy minden hozzászóló jó szándékkal, jobbító szándékkal fogalmazta meg hozzászólását.

Ezen munka egyébként elég hosszasan folyt az elmúlt másfél esztendőben, hiszen rendkívül sok egyeztetési folyamaton esett át a törvénytervezet. A törvénytervezet elkészítése során az úgynevezett alulról felfelé építkező, piramisszerű elvet követve, elsősorban a területi szerveződésre építve alakult a törvénytervezet azon része, hogy hogyan is működjön, hogyan is történjen a hungarikumok azonosítása, egyeztetése, majd pedig az értékek összegyűjtése. Ezzel kapcsolatban fogalmazódott meg az is, hogy a megyei önkormányzatoknak bizony jelentős szerepük, feladatuk lehet a jövőben az értékgyűjtésben, és nagyon tanácsos volna, hogyha a megyei önkormányzatok ezt a feladatot fölvállalnák és megfelelőképpen ellátnák.

Nem lenne helyes, ha túlságosan sok lenne és felhígulna ez a fogalom, hogy hungarikum, ezért is tulajdonképpen kétféle fogalommal számol a tervezet. Az egyik a nemzeti érték, ami egy sokkal tágabb gyűjtőfogalom, és ennek a csúcsán, a piramis csúcsán áll a hungarikum, ami egy szűkített fogalom.

Ehhez kapcsolódóan szeretném idézni az egyik képviselőt, aki azt az aggályát fogalmazta meg, hogy külön üzletággá válhat esetleg ez a fajta lehetőség, az úgynevezett hungarikumok és nemzeti értékek erőltetett vagy hamis képben történő feltüntetése, annak gyártása, és különböző lobbiérdekek fogják ezt az egész mozgalmat jellemezni. Volt egy ilyen aggodalom; azt gondolom, az általános vita során lehetőség lesz ezen gondolatok kifejtésére.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottság 14 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében a javaslatot általános vitára bocsátotta.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a ko r mánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) felszólalás

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr Tisztelt Országgyűlés! Egy hiánypótlás van előttünk, hiszen az elmúlt több mint húsz év során a vízi közművek tulajdonlása, fenntartása, üzemeltetése terén elég kaotikus helyzet alakult ki, és nagyon nagy feszültségek láthatók ebben a rendszerben, ezért mindenképpen üdvözlendő az előterjesztő Bánki Erik javaslata, hogy ebben a kérdésben tegyünk rendet.

Az általános vita lezárásáig számos módosító javaslat érkezett, ezek közül néhányat szeretnék az önök figyelmébe ajánlani. Először az 1. ajánlási pontot. Az 1. § (1) bekezdésére vonatkozik a módosító javaslat. Ez arra irányul, hogy ne csak az ivóvíz kérdésével foglalkozzon a javaslat, hanem a tisztítottszennyvíz-befogadó kérdésével is, azaz “a természeti erőforrások kíméletének elve” címszó alatt ez a kiegészítés is szerepeljen. Ez rendkívül fontos dolog, hiszen az összegyűjtött szennyvizek tisztítása és elhelyezése bizony nagyon komoly feszültséget, gondot okoz a rendszerben. Akkor, hogyha az erre a célra szolgáló szennyvízbefogadók kérdését a törvényben nem nevesítjük és nem rendezzük, azt gondolom, hogy mulasztást követünk el.

Számos példát tudnék felsorolni, akár a választókörzetemből is, például Pilisszentlászló esetében, hogy nem tud csatlakozni egyetlenegy regionális vagy nagyobb rendszerhez, ezért az ilyen típusú települések azt célozzák meg, hogy saját szennyvíztisztító rendszert építenek, és a szóba jöhető vagy kézenfekvő befogadóba ezeket a megtisztított vagy kezelt szennyvizeket bevezetik és beengedik. Azonban ebben a kérdésben egy megfelelően tiszta, világos képet kell kialakítani.

A másik javaslat számos ajánlási pontot érint. Ez tulajdonképpen egy pontosítás, nevezetesen a 2., a 3., a 6., a 9., a 11., 13., 14., 23., 26., 29., 36., 40., 45., 46., 47., 49., 57., 60. és 73. ajánlási pont, amely lényegében egy pontosítást tartalmaz, mégpedig a javaslat a víziközmű-hálózat helyett a víziközmű-rendszer kifejezést javasolja. Az az igazság, hogy a szakirodalomban ezt a rendszert ismerik és alkalmazzák, és úgy gondoljuk, hogy a törvénynek igazodnia kell az általánosan kialakult és elfogadott szakmai gyakorlathoz.

A következő, amire szeretném az önök figyelmét felhívni, a 21. ajánlási pont, amikor is arra vonatkozik a javaslat, hogy az állam és a települési önkormányzat kizárólagos tulajdonát nevesítsük. Ez azért fontos, mert az elmúlt időszakban nagyon sok önkormányzati és állami víziközmű-tulajdon magánkézbe vándorolt. Ez önmagában nem lenne természetesen gond, a gond abból adódik, hogy ezeknél a magántulajdonú cégeknél a víziközmű-szolgáltatási díjak jelentős mértékben eltérnek az egyéb szolgáltatási díjaktól, és ez az extrahaszon nem kerül visszaforgatásra a rendszer fejlesztésére, hanem eltűnik a rendszerből.

Egyébként ez a javaslat teljes egészében összhangban van a kormány szándékával. A mai napon is tárgyaltuk a nemzeti vagyonról szóló javaslatot, és azzal ez a javaslat teljes egészében összhangban van.

A következő, amire fel szeretném hívni a figyelmet, a 25. ajánlási pont. Ez egy szövegpontosítást tartalmaz. Ez azért fontos, mert szeretnénk egy olyan rendszert kiépíteni, amely nemcsak a jelenlegi állapot megtartását és konzerválását eredményezi, hanem a fejlesztés szükségességére is megfelelő szövegkörnyezetben felhívja a figyelmet.

A következő ajánlási pont, amit szóvá kívánok tenni, a 38-as. Ebben egy szövegelhagyásra tesz javaslatot a javaslattevő, mégpedig: “A víziközmű-szolgáltató e tevékenységével összefüggésben az ellátásáért felelősnek üzemeltetési szerződésben meghatározott mértékű díjat fizet, melyet az ellátásért felelős a használati díjra vonatkozó eljárások alapján kezel.” Úgy gondoljuk, hogy ezek a díjak kormányrendeletben kell hogy kialakuljanak és meghatározásra kerüljenek, és a törvényjavaslat említi is egy kormányrendelet megalkotásának szükségességét. Úgy gondoljuk, hogy ennek a szövegrésznek ott kell majd hasznosulnia.

A következő ajánlási pont a 61-es, amely a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kérdésével foglalkozik. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólagosan a szöveg szerint “azon település víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben – beleértve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvízbekötő vezetéket is – használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található”.

A harmadik bekezdésben találjuk azt, hogy “ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőssel a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol, és azt részére átadja”. A javaslat arra irányul, hogy a következő bekezdés kerüljön ki a törvény szövegéből, amely úgy hangzik, hogy “a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás vonatkozásában nincs helye beszámításnak.”

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném még egy dologra felhívni a figyelmet. Ezen javaslatok támogatását kérem természetesen, azonban van egy olyan javaslat, amely megfontolásra érdemes ugyan, de ha jól megnézzük, akkor ez zavart okozhat a rendszerben, ez pedig a 75. számú ajánlási pont, amely arról szól, hogy a felhasználói egyenérték-számítás milyen elvek alapján történjen. Ennek a 2.1.2. része kiegészülne a következő szöveggel, a kiegészített szöveget szeretném ismertetni: “Az egy közműves szennyvíz-elvezetési és -tisztítási igénybe vevő felhasználót vagy elkülönített vízfelhasználót egy egységnek kell tekinteni, azzal, hogy a bekötési vízmérő szerinti felhasználót mellékvízmérős vételezés esetén nem kell figyelembe venni.” Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok településen vannak tömbházak, társasházak, amelyeknél a rendszer úgy épült ki, hogy van egy központi vízmérő egység, utána pedig vannak almérők.

(20.40)

Ebből persze számos feszültség is adódik, mert ha valaki nem fizeti a saját almérője utáni számlát, akkor az egész rendszerben is feszültség keletkezik, de ha ezt az elvet alkalmaznánk, amelyre a javaslat irányul, akkor egészen máshogy alakulnának lakótelepeken, lakótömbös beépítéseken a felhasználói egyenérték-számítások, ami, azt gondoljuk, hogy jelentős mértékben torzítaná a rendszert. Ezért tisztelettel javaslom, hogy ezt a javaslatot ne támogassa az Országgyűlés.

Köszönöm a figyelmüket.

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) ismerteti a bizottság véleményét

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A sport- és turizmusbizottság megtárgyalta az előterjesztést, nagyon sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel, és 12 támogató szavazattal, 5 ellenszavazat mellett általános vitára alkalmasnak minősítette az előterjesztést. Szeretném ezúton is megköszönni az előterjesztők által elvégzett munkát.

A törvény legfontosabb része az, hogy az eddigi öt köztestületből egyetlenegy köztestület marad, azaz négy megszűnik. Ami megmarad, az a Magyar Olimpiai Bizottság, amely civil szervezetként állami feladatokat fog a jövőben ellátni. Rendkívül fontos, hogy vannak az életnek olyan területei, ahol az állami jelenlétet növelni kell, erősíteni kell. Láthatjuk a pénzügyi folyamatokat az egész világon, hogy milyen kezelhetetlen állapotok alakultak ki. Ott valószínűleg az állami erőt erősíteni kell. Viszont vannak az életnek olyan területei, ahol inkább a civil szférát kell előnyben részesíteni. Az előterjesztőknek is és a bizottság többségének is az az álláspontja, hogy a sport az a terület, ahol a civil életet erősíteni szükséges.

Rendkívül fontos, hogy tisztázni kell a feladat- és hatásköröket. A jelenlegi kormányzat egyértelműen legfontosabb feladata a gazdasági élet kitisztítása. Jól látható, hogy a sport területén bizony rendkívül sok nem látható forrás jelenik meg, és a szereplők – az is, aki adja, és az is, aki elfogadja – szabályosan rosszul érzik magukat, hiszen nem természetük az, hogy ilyen módon történjen a finanszírozás. A jövőben ez egycsatornás és átlátható, transzparens finanszírozással fog megoldódni, és ennek a forrásnak a felhasználását a jövőben egy szakmai szervezet, a Magyar Olimpiai Bizottság fogja koordinálni. Ez egyértelműen egészséges, hiszen a sport szellemiségével nem összeegyeztethető az a gyakorlat, ami az elmúlt évtizedek során jellemezte a sport területét.

Mindemellett hangsúlyozni kell azt is, hogy az államnak lesz a jövőben is feladata és szerepe a sport területén. Ez két területen mutatkozik meg. Egyrészt a forrás biztosítása, másrészt a forrás felhasználásának az ellenőrzése lesz a jövőben az állam szerepe, és az államtitkárságnak is leginkább ez lesz majd a feladata. Azt gondolja a sportbizottság, hogy ez így van rendjén. A közpénzek ellenőrzése rendkívül fontos feladat, és erre kell majd a jövőben a legnagyobb hangsúlyt fektetni.

Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turizmusbizottság üdvözli a kezdeményezést, és jó szívvel ajánlja a tisztelt Ház figyelmébe, az általános vitára bocsátást pedig támogatja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) felszólalás

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2012. évi költségvetés tárgyalását folytatja le a Ház, és az általános vita keretében gyakorlatilag teljesen szabadon lehet beszélni, hogy ki hogyan képzeli el a jövőt és ki hogyan emlékszik a múltra. Azt gondolom, hogy itt nagy eltérések voltak tapasztalhatók az elmúlt órák során is.

Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági folyamatai azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet marad. Csak úgy érdekességként említem meg, hogy ma reggel, amikor befelé utaztam, akkor a rádióban azt hallottam, hogy az Európai Unió bizonyos körei többek között Brazíliát kérték meg, hogy vásároljanak kötvényeket, amely ezt pillanatnyilag elutasította. Emlékezzünk vissza, hogy Brazília nem olyan túl régen még elég kritikus övezetnek minősült Argentínával együtt.

Nos, ezt alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani az államadósságának növekedését. Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni államadósságát, valamint megteremtette a nagy ellátórendszerek átszervezését biztosító törvényi alapokat.

Szeretném elmondani azt is, hogy 2002-ben 8000 milliárd forint volt az államadósság. Ez elképesztően magas összeg. Ezt az összeget a szocialista kormányzatok összesen 21 000 milliárd forintra tornázták föl nyolc esztendő alatt, mindezt úgy, hogy ráadásul még az uniós források felhasználása, ami közel 6000 milliárd forint volt, az sem a hiányt csökkentette, hanem érdekes módon eltűnt. Bár lehetnek büszkék a szocialisták arra, hogy nagyon sokat költöttek útépítésre, mi ezt úgy szoktuk fogalmazni, hogy túl sokat költöttek arra az útra, jóval kevesebből is meg lehetett volna építeni, és akkor több pénz maradt volna.

A 2012-es költségvetés célja a válságzónából való elrugaszkodás. Ennek megfelelően az államadósság jövőre tovább fog csökkenni, szándékaink szerint körülbelül 1 százalékkal. Ez egy jelképes dolognak mondható, de mindenképpen egy fontos üzenet a pénzvilág és Európa más országai, a világ más országai számára, hogy Magyarország, a magyar kormány eltökélt az államadósság csökkentése terén.

A jövő évi költségvetés öt fő célt irányoz elő. Az egyik az egykulcsos adórendszer megerősítése (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Na, ez a legnagyobb hiba!) , a nyugdíjkassza stabilizálása, lábra állítása, az átalakításon keresztül az egészségügy megerősítése, és 200 ezer fő visszatér a munka világába. Itt megint egy kicsit meg kell állnunk. Az volt tapasztalható 2010-ben, hogy a munkaképes korosztály körülbelül 56 százaléka vett részt a munka világában. Az európai átlag 66-67 százalék.

Nem véletlen, hogy a magyar gazdaság ilyen állapotban van, és nem véletlen, hogy az állami költségvetés bevételi oldala is gyengén szerepel, hiszen akik nem vesznek részt a munka világában, értelemszerűen nem vesznek részt a közteher viselésében sem. Ezért elsőrendű célja a kormányzatnak, nagyon helyesen, hogy minél több embert vezessen vissza a munka világába, amelynek az egyik legfontosabb eleme a közmunkaprogram kiszélesítése.

Az államháztartás egyenlege a 2012. évi országvédelmi költségvetésben 750 milliárd forinttal fog javulni.

Szeretnék ezután áttérni azokra a területekre, amelyek sajnálatos módon a mai napon még nem kerültek reflektorfénybe, nevezetesen a sport és a turizmus területére.

A 2012-es költségvetés sportra és turizmusra vonatkozó tételei egyértelműen bizonyítják, hogy a nemzeti együttműködés kormánya kiemelt helyen kezeli a magyar ifjúság egészségét és az idegenforgalom fejlesztését, helyzetbe hozását is. A kormány kitüntetett figyelmet fordít a polgárok egészségi állapotának javítására, a rendszeresen sportolók számának növelésére, a területi különbségek mérséklésére, amelyek a későbbiekben jelentősen hozzájárulhatnak az egészségügyi kiadások csökkentéséhez.

(17.00)

Mert bizony ez egy nagyon kemény gazdasági tényező, hogy nagyon magas a táppénzben eltöltött napok száma, és a megelőzés mindig olcsóbb, mint a probléma kezelése, és egy egészséges korosztály kialakítását célozza meg a kormányzat.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kormány annak ellenére biztosít bizonyos területeken a tavalyihoz képest több forrást, hogy az Európai Unióban elhúzódó gazdasági, pénzügyi válság kihívások elé állítja a magyar gazdaságot is. Most történik egyébként a társasági adóra benyújtott pályázatok értékelése és elbírálása, és nagyon sok milliárd forint fog sportcélra hasznosulni a következő hónapokban és években.

A hazai sport fejlesztésével kapcsolatban megfogalmazott alapvető célok közül az alábbiak a legjelentősebbek – ezekre külön szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik a londoni olimpiára történő felkészítés kérdése. Az előző kormányzatok idején azt tapasztaltuk, hogy a felkészüléshez szükséges források finanszírozása, folyósítása folyamatosan késett, akadozott. Ez a kormányzat ezeket a forrásokat mindig pontosan, megfelelő időben és megfelelő mértékben rendelkezésre bocsátotta.

A második: a versenysporttal, illetve az utánpótlás-neveléssel összefüggő hazai rendezésű sportesemények támogatása, a versenysport és utánpótlás-nevelés stratégiai fejlesztését szolgáló, illetve a tehetséggondozó programok, valamint a sportiskolai tevékenységgel kapcsolatos feladatok támogatása.

A következő kiemelt terület a versenysport mellett a szabadidősport; a diák- és hallgatói sport támogatása is fontos célja a kormánynak, amelynek keretében meghatározó szerepet kap a szabadidős sportprogramok, illetve az egészségjavítást célzó sporttevékenységek támogatása.

A sportlétesítmény-fejlesztés területén megfogalmazott egyik szakmapolitikai cél az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fejlesztése, amely magában foglalja az olimpiai központok fejlesztését, illetve az egyéb állami sportlétesítmények fejlesztését is.

Fontos feladat az önkormányzati fenntartású sportingatlanok fejlesztése, amelynek keretében valósul meg a tornateremprogram, amely a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetésével a közoktatási intézmények sportlétesítményeinek – sportudvarok, tornaszobák, tornatermek, tanuszodák – fejlesztésére irányul, valamint a Varázskapu multifunkcionális sportlétesítmény mintaprojekt, amelynek célja a civil szférának is teret adó, a szabadidő-eltöltés hátteréül szolgáló, az életminőség javítását lehetővé tevő multifunkcionális létesítmények megvalósítása.

Végül a sport területén a szabadidő- és alternatív sportpályák fejlesztése is fontos, amely a szabadidősportra alkalmas helyszínek fejlesztésére, illetőleg a rendszeres testmozgás ösztönzésére irányul.

Végezetül a turizmusról szeretnék szólni. A turisztikai célelőirányzat-támogatás 10 milliárd 85 millió forint a tervek szerint. Megjegyzendő, hogy fontosnak tartjuk szakmai szempontból ennek a keretnek a bővítését, és ebben a kérdésben várhatóan módosító javaslatokat is fogunk benyújtani.

Az előirányzat célja továbbá a nemzeti marketing- és promóciós tevékenység finanszírozása, a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia célkitűzései időarányos megvalósításának elősegítése, valamint a turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése hazai forrású pályázatok révén.

Az elmúlt évek során nagyon szerény mértékben ugyan, de a turizmus számára is megnyíltak az uniós források. A tapasztalatok értékelése még tart, de az előrejelzések azt mutatják, hogy a forrásfelhasználás hatékonysága nem volt megfelelő. Áttekintettük ezeket a kérdéseket, és összességében a 2011-2013. években közel százmillió forint áll még rendelkezésre a turizmus területén a különféle régiókban, és az a feladatunk, hogy ezeket a forrásokat minél hatékonyabban használjuk fel.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) ismerteti a bizottság véleményét

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A sport- és turizmusbizottság október 19-én tárgyalta a T/4662. számú előterjesztést, és 10 igen szavazattal, 4 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta.

Az előttem szólókkal ellentétben én csupán a bizottsági ülésen elhangzottakat szeretném ismertetni, és nem kívánok az expozéval és egyéb kérdésekkel most foglalkozni. Az egyik fontos kérdés, ami szóba került a bizottsági ülésen, az az, hogy az új adózási rendszer fókuszában továbbra is a munka és a családok állnak, és úgy gondoljuk, hogy ezek révén lehet kitörni a munkanélküliségből, gazdasági megtorpanásból és a demográfiai válságból, tehát a fókuszban az államadósság csökkentése és az államháztartási hiány tartása áll. A 2,5 százalékos tervezett hiányt mindenképpen tartani szükséges, és ehhez a megfelelő bevételi forrásokat biztosítani kell.

A másik fontos kérdés, amely a bizottsági ülésen elhangzott, az az, hogy az Egészségügyi Alap finanszírozása és felhasználása tiszta módon történjen. A kormány hosszú távon törekszik erre, most is komoly lépések történnek ennek érdekében, és ezek az intézkedések, adóintézkedések hangsúlyosan szolgálják az E-alap, az egészségügyi alap zárását.

(10.50)

A kormány eltökélt szándéka továbbá, hogy megfelelő befektetőbarát vállalkozói környezetet alakítson ki, ezért az előterjesztő számos ponton tesz javaslatot az adminisztráció egyszerűsítésére, ugyanakkor a feketegazdaság elleni küzdelem, az adómorál erősítése érdekében ellenőrzési hatékonyságot is kíván növelni.

Továbbra is fontos cél a társasági adó szinten tartása. Tudjuk jól, hogy ez 10 százalékos adókulcs, érinti a vállalkozók jelentős részét. Szerkezetét tekintve tehát a fogyasztási, forgalmi típusú adók irányába tolódik el a hangsúly.

A béren kívüli juttatásoknál, ami a bizottságot szorosan érinti, a béren kívüli juttatások rendszerében javasoltuk korábban is, hogy jelentős változások következzenek be, ugyanis nagyon pozitív volt az üdülési csekk is, mint nagyon jól tudjuk, a turizmus számára, azonban ennek a felhasználása ma már odáig fajult, hogy a forint mellett egy új fizetőeszköz került bevezetésre, és az a szakmának a szándéka és célja, hogy tisztítsuk ezt le.

Ennek jegyében készült el a SZÉP-kártya koncepciója. Nagyon örülünk annak, hogy a felhasználási mérték is jelentős mértékben növekedett, hiszen 2012-től már 500 ezer forintot lehet igénybe venni. Ez több részből tevődik össze, az egyik 225 ezer forintos keret a szállodai szolgáltatások igénybevételére, 150 ezer forintos keret a vendéglátói szolgáltatások igénybevételére, és ami nagyon fontos, 75 ezer forintos keret áll majd rendelkezésre a turizmushoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, például fürdőszolgáltatások igénybevételére. Tehát ez tulajdonképpen három zsebet tartalmaz, összességében 500 ezer forint. Ez úgy jön ki, hogy 50 ezer forint még hideg élelmezésre is igénybe vehető.

Az előterjesztés vitája során még az ellenzék is néhány pozitív gondolatot megfogalmazott, többek között a SZÉP-kártyára vonatkozóan, habár ennek a bevezetését egy kicsit lassúnak tartotta.

Rendkívül fontos még, hogy a kormányzatnak az az egyértelmű szándéka, hogy az embereknél maradjon a pénz (Dr. Varga László: Csak kevés.) , és ezért is ebben az évben már 500 millió forintot hagyott a polgároknál adópolitikájának következtében, illetve 260 milliárd forint maradt a nyugdíjkassza átalakításával is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) felszólalás

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat – sokan megfogalmazták – valóban egy korszakalkotó és egy rendkívül fontos törvényjavaslat, de mégis felmerülhet a kérdés, hogy amikor ilyen kétségbeejtő állapotban van az ország, ahogy a szocialista képviselőtársaink itt hagyták, akkor miért olyan fontos az (Dr. Józsa István: Ezt nem mondod komolyan?! A MOL-t miből vettétek?) , hogy pont ezzel a sporttámogatási kérdéssel foglalkozzon az Országgyűlés. Nincs ettől fontosabb talán? Ha megvizsgáljuk ezt a kérdést, akkor elég könnyen lehet erre pozitív választ adni.

A sport- és turizmusbizottság abban a szerencsés helyzetben van, hogy az elmúlt hónapokban, közel egy év során számos olyan kiváló előadást hallgathatott meg, amely megvilágította a sport és a gazdaság, a sport és az egészségügy közötti összefüggést; én igazából a felszólalásomban ezzel a kérdéssel szeretnék legfőképpen foglalkozni. A vezérszónoki felszólalásban is hallhattuk, hogy tömegével szűntek meg sportegyesületek; hogy kétségbeejtő állapotok vannak a létesítmények műszaki állapota, fenntartása terén; hogy a finanszírozás teljes egészében összekeveredett. A mai napon hallhatta a bizottság valamennyi képviselője, hogy az országban 8 ezer sportlétesítmény van, ezeknek a túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban, fenntartásban van, és azt is nagyon jól tudjuk, hogy az önkormányzati szektort is teljes egészében kivéreztették, és ez is veszélyeket rejt magában.

De nézzük meg azt, hogy a sport és a gazdaság között milyen összefüggés van! Szintén a mai napon hallhatták a bizottság tagjai, hogy a mozgáshiánnyal összefüggő betegségek következtében egy év alatt 4,5 millió munkanap esik ki, ennyi a táppénzben töltött idő; 4,5 millió, ez csak a mozgáshiánnyal összefüggő kérdés. És azt gondolom, hogy ha csak ezt az egy kérdést nézzük, már megdöbbentő pénzügyi adatok látnak napvilágot, és bizony szoros összefüggést mutat a gazdasági növekedéssel is. Ha ezt sikerülne lefaragnunk és csökkentenünk, akkor az ország gazdasági teljesítőképessége is jelentős mértékben javulhatna.

Azt is nagyon jól tudjuk, hogy az ország lakossága milyen szomorú egészségi állapotban van; kétségbeejtő, nem is szomorú, kétségbeejtő. Kötelességünk ezen változtatni és javítani, és igenis a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, és nem a gyógyításra. Nagyon jól tudjuk azt, hogy a gyógyítás sokkal drágább, költségesebb és mindenkinek kellemetlenebb, mint a megelőzés. Elképesztő és ijesztő számokkal találkozzunk itt, száz- és ezermilliárdokról van szó, amikor a gyógyászatról beszélünk, és nagyon fontos az, hogy hogyan tudunk megtakarítani, hogyan tudunk ebből az irdatlan összegből egy kicsit megtakarítani és más célokra felhasználhatóvá tenni. Úgy gondolom tehát, hogy a mozgás a sporttal persze szoros összefüggésben van, és ebből adódóan egyértelműen pénzügyi és gazdasági tényező az államkassza számára, arról pedig nem kell beszélnem, hogy sokkal jobban érzik magukat azok az emberek, akik nem betegednek meg, és nem kell nap mint nap orvoshoz járniuk. Az egészségmegőrzés tehát kiemelt fontosságú.

De vannak egyéb gazdasági összefüggések is az egészségmegőrzés és a gazdaság között, ilyen például – talán kicsit meglepő, amit mondok – az imázs kérdése. Rendkívül fontosnak tartom én magam azt, hogy rólunk, magyarokról a határon belül is természetesen, de a határon kívül milyen kép alakul ki.

(21.20)

Azt gondolom ugyanis, hogy ha úgy értékelnek bennünket a világban, hogy a magyarok egy problémás nép, beteg is, pesszimista, igazából nem lehet velük egy jó együttműködést kialakítani, akkor ez a befektetésekben is jelentkezik, és igenis, a pénzpiacok is be tudják árazni ezeket a kérdéseket, mert kockázati tényezőként értékelhetik az országról, az emberekről kialakult képet, és ez a kamatkondíciókban, illetve a hitelkondíciókban is megjelenhet.

Tisztelt Országgyűlés! Világjelenség az – és sajnos mi, magyarok mindig élen járunk ezekben a negatív dolgokban -, hogy a családok, a közösségek szétesnek, és Magyarországon nagyon jellemző ez a folyamat, és gyorsuló ez a folyamat; nemcsak a családokról beszélek, hanem a civil közösségekről, a kistelepülések, a lakóközösségek között kialakult kohézióról beszélek. Ha a sportot nézzük, akkor az igenis egyértelműen látható, hogy a sport egy közösségteremtő és közösségerősítő tényező, különösen akkor, ha ez a sport, mondjuk, nem egy egyéni küzdelmet mutató sport, hanem egy csapatsport, ahol mindenki megtanulja azt, hogy a másik nélkül, a többiek nélkül nem fog sikerülni.

Szeretném a tisztelt országgyűlési képviselőket emlékeztetni arra – talán a férfiak jobban emlékeznek erre -, hogy tavaly volt egy futball-világbajnokság, ahol az olaszok kiestek a csoportmérkőzéseken, és nagyon nagy szomorúság öntötte el az egész országot, de nemcsak azért, mert kiestek, hanem azért, mert az olasz pénzügyminiszter bejelentette, hogy 1 milliárd extra adóbevétel-kiesés könyvelhető el ettől az egy esettől. Ebből azért rögtön lehet kicsit gondolkodni azon, hogy vajon akkor egy BL-szereplés és egyéb sportesemények sikere és kudarca hogyan befolyásolhatja az államkasszát. Nagyon jól látjuk azt, hogy a sport, az élsport igen komoly üzlet, nagyon komoly bevételi források keletkezhetnek. Azt gondolom, hogy a magyar sport nagyon komoly hagyományokkal, múlttal és lehetőségekkel rendelkezik, és ha jól sáfárkodunk a tehetségeinkkel, a forintjainkkal, akkor újból egy fölfelé ívelő pályát futhat be a sport, és ebből adódóan természetesen ennek újból gazdasági eredménye is lehet.

Én azt gondolom tehát, hogy ha a sporttámogatásról beszélünk, akkor egyértelműen arról is beszélhetünk, hogy a gazdaságot megerősítjük, hogy az emberek egészségét javítjuk, és mindannyiunk közérzetét pozitívan befolyásoljuk. Ehhez a pozitív folyamathoz járulhat hozzá ez a kiváló javaslat, amely ezt a folyamatot elindíthatja, a korábbi nagyon rossz tendenciát visszafordíthatja, hiszen sporttámogatás kérdése tragikus volt az elmúlt évek során. Ebben az esztendőben már sikerült nagyon komoly előrelépést tenni, hiszen közel duplájára emeltük a sportcélú támogatásokat, és ez egy újabb lépcső lehet.

Ebből adódik tehát az, hogy tisztelettel javaslom és kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) kétperces felszólalás

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előző kétperces felszólalásra szeretnék reagálni. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársam, hogy a lényeget sikerült megőrizni és megtartani, ugyanis legfontosabb feladatunknak az utánpótlás-nevelést tartjuk. Ez a törvényjavaslat ehhez fog igen jelentős forrásokat biztosítani, és szerintem helyesen. Én örömmel tudom támogatni, hogy nemcsak a profi sport támogatása oldható meg ebből, hanem az amatőr, az alsóbb osztályú sport támogatása is, mert az utánpótlásképzés igazából ott történik. S ha ehhez sikerül forrásokat teremteni, ami akár a létesítményfejlesztésre, akár az utánpótlás-nevelésre felhasználható, akkor ez igenis megegyezik az eredeti szándékunkkal.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) ismerteti a bizottság véleményét

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turizmusbizottság 2011. június 6-án megtárgyalta az előterjesztést a T/3376. sorszámú előterjesztést, amely az elmúlt esztendő nyarán elfogadott törvényhez illeszkedik.

Az adótörvények 2010 nyarán elfogadott módosítását követően a látvány-csapatsportot – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong – támogató adózó a támogatási igazolásban szereplő összegig társasági adókedvezményt, illetve illetékkedvezményt vehet igénybe. A tervezett intézkedések közül azok, amelyek az uniós szabályok alapján úgynevezett állami támogatásnak minősülnek, az Európai Bizottság jóváhagyását követően léphetnek hatályba. A bizottsági engedély megszerzése érdekében 2010 októberében tette meg Magyarország az előzetes bejelentést, amelyet 2010. december 1-jén és 2011 márciusában írásbeli szakértői kapcsolattartás keretei között a felek többször konkretizáltak, majd 2010 decemberében és 2011 áprilisában személyes egyeztetésre került sor a magyar hatóságok, úgymint a NEFMI, NGM, NFM támogatásokat vizsgáló iroda és a verseny-főigazgatóság illetékesei között. A bizottsági informális egyeztetések eredményeként megállapítható, hogy szükséges az intézkedéscsomag módosítása, annak érdekében, hogy a bizottság azt jóvá tudja hagyni. Ezért került sor lényegében a javaslat benyújtására is.

A szokásos európai bürokrácia időintervallumát tekintve egyébként ez egy rendkívül gyors és eredményes eljárás volt, amelynek lezárásaként az Európai Bizottság tulajdonképpen az akkori törvényjavaslat körülbelül 90 százalékát jóváhagyta. Apróbb módosítások nyilvánvalóan történtek, elsősorban a támogatásintenzitás tekintetében, hiszen, ha még emlékeznek képviselőtársaim, szerettük volna azt, ha az utánpótlás-nevelési támogatás 100 százalékos lett volna, de miután az Európai Unió kifejezetten azt szorgalmazza, hogy minden támogatás úgy kerüljön megítélésre, hogy mellette önerő is van, ezért a mostani javaslatban már 90 százalékos intenzitást szerepeltetünk.

A másik a létesítményfejlesztési támogatás, ahol korábban 80 százalékot szerettünk volna támogatási célként előirányozni. Itt is az Európai Bizottság kérésére ezt vissza kellett csökkenteni, itt 70 százalékot tartalmaz a javaslat.

Számos helyen történt még módosító javaslat. Azt gondolom, ez a törvényjavaslat most már valóban alkalmas arra, hogy a sporttámogatás alapját képezze, és elindulhasson egy egészséges fejlődés a sport területén is.

(20.10)

A bizottsági ülésen természetesen voltak olyan vélemények, amelyek az elért eredményeket, a tárgyalásokon elért eredményeket nem tartották elégségesnek, illetőleg nyilvánvaló, hogy voltak olyan vagy vannak olyan szándékok, hogy a támogatotti kört terjesszük ki például az olimpiai mozgalom sportágaira. Azonban jelen pillanatban úgy gondoljuk, hogy a források koncentrálása, fókuszálása szükséges, és nyilvánvaló, hogy a tapasztalatok tükrében esetleg később a szükséges törvénymódosítást el lehet végezni.

A sport- és turizmusbizottság a javaslatot 13 igen és 3 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak minősítette, és ajánlja a tisztelt Ház figyelmébe. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) ismerteti a bizottság véleményét

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A sport- és turizmusbizottság a mai napon délelőtt megtárgyalta a T/3087. számú törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen kisebb vita bontakozott ki, és igazából szerintem nagyon sajnálatos, hogy nem egységes támogatás alakult ki a törvényjavaslat mellett. A vitában elhangzott legfontosabb kérdésekre szeretnék rávilágítani.

A világörökségi helyszínek által képviselt örökségi értékek megőrzése, fenntartása, óvása, illetőleg a világörökségi helyszínek fejlesztése egy kiemelt nemzeti érdek, ugyanakkor nemzetközi kötelezettségünk is, hiszen Magyarország csatlakozott az UNESCO-egyezményhez. Azonban a bizottság számára ez is fontos természetesen, de mi úgy értékeltük, értelmeztük a világörökségi kérdést, hogy tulajdonképpen ez egy igen jelentős és tartós vonzerő.

(19.20)

A turizmus számára rendkívül fontos, hogy a közvélemény, illetve az érdeklődők figyelmét föl tudjuk kelteni és meg tudjuk őrizni, és éppen ezért rendkívül fontos az az ország számára, hogy a világörökségi helyszínek megmaradjanak, és lehetőleg a meglevő hiányosságok pótlása is megtörténjen. Éppen ezért meggyőződésünk szerint rendkívül fontos az, hogy a korábbi, 2001. évi törvény hiányosságait pótoljuk és a kezelési tervek kérdésében rendet teremtsünk. Bár a 2001. évi törvény is említi a kezelési terv szükségességét, azonban az a helyzet, hogy ezt igazából a résztvevők, az önkormányzatok, a civil szervezetek és – lássuk be, olykor – a kormány sem vette eléggé komolyan, és a kezelési tervek végrehajtása, megvalósítása gyakorlatilag teljességgel elmaradt. Ez a jogszabály ezt a hiányosságot igyekszik pótolni.

Nagyon fontos azonban az, hogy ne egy kényszerként értelmezzék a résztvevők ezt a törvényt, hanem igazából az együttműködés szükségességét ismerjék föl, és jöjjön létre egy tartós együttműködés, és lássák be, hogy ez annak a régiónak, annak a településnek nem teher, hanem igenis egy kitörési pont, egy olyan pont lehet, amely köré az életet lehet szervezni. Nagyon helyes az, hogy a törvényjavaslat nemcsak kötelezettséget ír elő a résztvevők számára, hanem ugyanakkor forrást is teremt, hiszen a törvényjavaslat 10. §-a éppen a finanszírozásról szól, és örömmel tapasztaltuk azt, hogy például a d), f) és g) pont olyan forrásokról beszél, amelyek pontosan a világörökségi helyszínek kezelésével, bemutatásával, fejlesztésével, a területrendezési tervek világörökségi kezelési tervbe történő integrálásával foglalkoznak, illetve ehhez nyújtanak támogatást és segítséget.

Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turizmusbizottság végül is 14 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül a javaslatot általános vitára alkalmasnak minősítette.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

IFB 5/2011 Sport- és turizmusbizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Bánki Erik (Fidesz) BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport és turizmusbizottság mai ülésén. Megkérem kedves képviselőtársaimat, vendégeinket, hogy foglaljanak helyet. Képviselőtársaim írásban előre megkapták a mai ülésre szóló meghívót, amelyben szerepeltettem azokat a napirendi pontokat, melyeket munkatervünk is tartalmaz. Kérdezem, hogy ehhez kapcsolódóan van-e kiegészítő javaslatuk? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor kérdezem, ki az, aki elfogadja a mai ülés napirendjét, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt, a bizottság egyhangú döntésével elfogadta az ülés napirendjét. A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy bizottságunk határozatképes, így megkezdi munkáját.

Tájékoztató a 2010. évi turisztikai szezon értékeléséről

Első napirendi pontunk egy tájékoztató a 2010. év turisztikai szezonjának értékeléséről, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, dr. Horváth Endre fog prezentálni számunkra. Köszöntöm államtitkár urat, illetve Fodor Olivért, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium Helyettes Államtitkárságának osztályvezetője. Államtitkár úr, öné a szó. Képviselőtársaim írásban azt az anyagot előre megkapták, amelyet államtitkár úr elküldött, úgyhogy ehhez képest, ha még kiegészítése van, azt kérem, most tegye meg.

Dr. Horváth Endre helyettes államtitkár (NGM) szóbeli kiegészítése

DR. HORVÁTH ENDRE helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak, Hölgyek! Hölgyeim és Uraim! Egy kiegészítés nélküli, de rövid áttekintést adnék az írásban átadott anyagról. Kérdezem elnök urat, hogy hány percben tegyem meg ezt a rövid hozzászólást?

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Amennyit szükségesnek tart államtitkár úr, de ha lehet, akkor negyedóránál ne legyen hosszabb.

DR. HORVÁTH ENDRE helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Jó, akkor én öt percben kiemelek néhány fontosabb számot ebből a tavalyi szezonértékelésből, és ha igény van rá, utána részletesebb tájékoztatást is tudok adni az írásbeli anyagnak megfelelően. A 2010. évi turisztikai szezon értékelését, egyrészt a magyarországi szálláshelyek forgalmának az alakulását, másrészt ennek megfelelően régiós megoszlását, illetve a nemzetközi kitekintést szeretném megmutatni, majd harmadik pontban előrejelzés 2011-re. Az írásbeli anyagot tehát tekintve én akkor kiemelnék néhány olyan fontosabb számot, ami jellemzi a tavalyi szezont. Azt fontosnak tartom kiemelni így általában is, hogy a 2009-es évhez való hasonlítás sok esetben, hogy ha bázisként tekintjük, akkor nem ad feltétlen okot optimizmusra, ezért néhány esetben érdemes megnézni a 2008-as adatokhoz való összehasonlítást. Sok területen azt látjuk, hogy a válság előtti évhez képest is már bizonyos területeken növekedést lehet látni. Az egyik legfrissebb ilyen hír, ami itt a beszámolóban nincsen benne, hogy a kongresszusi turizmus területén is a 2008-as számokhoz képest javulás látható. Alapvetően tehát 2010-ben a vendégek száma 1,9 százalékkal haladja meg a 2009-es évi adatokat, Magyarországon 19,0 millió vendégéjszakát regisztráltunk. A Magyar Turizmus Zrt. forgalomjelentése szerint a külföldi vendégek száma 4,8 százalékkal, a vendégéjszakák száma 1,4 százalékkal nőtt. A küldő országok közül néhány jelentősebbet emelnék ki. Az Amerikai Egyesült Államok mint küldő ország 12,6 százalékkal, illetve Csehország 10,6 százalékkal tudta növelni a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak a számát az elmúlt évben, 2009-es számsor. Kiemelnék egy országot, Oroszország küldő piac 26,7 százalékos növekedést mutat. Ez azt jelenti, hogy a BRIC országok közül külön figyelnünk kell Oroszországra, de természetesen itt ugye számos egyéb kérdést, vízumkérdést is figyelembe kell venni, ha további növekedést akarunk elérni. Szóbeli kiegészítésként azt én elmondanám, hogy az oroszok részéről – most részt vettem egy gazdasági vegyes bizottsági ülésen, aminek az előkészítése során kiderült -, hogy az oroszok nem regisztrálnak növekedést, ők csak 15 százalékot regisztrálnak, mert nagyon sokan Bécsen át érkeznek Magyarországra, és azt az oroszok bécsi, ausztriai kiutazásként regisztrálják. A belföldi vendégek száma 0,5 százalékkal, fél százalékkal csökkent, ugyanakkor a vendégéjszakák száma 1,6 százalékkal nőtt. A szállodák vendégforgalma. Itt fontos kiemelni azt, hogy a szállodákban a szálláshely szolgáltatás, a szoba árbevétel csökkent, de az összárbevétel területén lehet növekedést látni, tehát eltolódik a kereslet abba az irányba, hogy nem az alapszolgáltatást, tehát nem magát a szobát lehet megfizettetni, hanem a kiegészítő, a vendéglátást és az egyéb szolgáltatásokat. A szállásdíj-bevételek területén azt látjuk, hogy 55,9 milliárd forintos vendéglátás bevétel és 50,8 milliárdos egyéb bevétel keletkezett, míg maga a szállásdíj-bevétel enyhe mértékkel is csökkent, 1,3 százalékkal. Ezt megint kiegészítésként tenném hozzá, tehát ez azt mutatja, hogy a kiegészítő szolgáltatások szerepe jelentős lehet. Ami nagyon fontos, az üdülési csekk. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2010. novemberben 1454 kereskedelmi szálláshely fogadott el üdülési csekket, és a belföldi szálláshelydíjak 35 százalékával volt egyenértékű ez az itt megjelenő üdülési csekk, ami a belföldi turizmusban ez továbbra is egy jelentős tétel. A szállodák vendégforgalma esetében a vendégéjszakák 73,1 százalékát regisztráltuk szállodákban, a külföldi vendégek száma 8,4 százalékkal, a vendégéjszakák 6,1 százalékkal növekedtek. Növekedés volt a belföldi területen is. Külön megnéztük a gyógy- és wellness szállodák forgalmát. 2010. december 31-én a KSH 58 működő gyógyszállodát és 103 wellness szállodát tartott nyilván. A gyógyszállodák regisztrálták 2010-ben a szálláshelyek vendégeinek 10,3 százalékát, 751 ezer főt, és a vendégéjszakák 13,5 százalékát. A szobakapacitás-kihasználtság náluk 56,1 százalék volt, tehát ha megnézzük, hogy egy szállodának az átlagos szobakapacitás-kihasználtsága 44,8, itt pedig 56,1 százalék. A gyógyszállodák küldő országai hasonló megoszlás, itt is Németország, Ausztria, Oroszország és Csehország a négy legfőbb küldő. Az elmúlt évben a szállásdíj-bevétel is jelentősen növekedett. A wellness szállodákra hasonló mondható el. Hogy ha például megnézzük, kiemelném itt az írásos anyagból az átlagos tartózkodási időt, akkor a wellness szállodákban valamivel a kereskedelmi szálláshely átlag alatt maradt, a külföldi vendégeknél azonban 3,0 éjszakát, tehát az átlagos 2,5 vendégéjszakához képest 3,0 éjszakát regisztráltak. Régiós áttekintésben, ha megnézzük azt a tortaábrát, amin azt látjuk, hogy a régióknál hogyan alakul a forgalom, azt látjuk, hogy a három főbb fogadó régió a Budapest-Közép-Duna-vidék, Balaton és Nyugat-Dunántúl jelenleg is 68 százalékot, tehát a vendégéjszakák több mint kétharmadát regisztrálja. A nemzetközi kitekintésben egy megjegyzést tennék. Míg világszerte 6,7 százalékos érkezési adatokat mutatott, a válságon túllendült a turizmus, Európában ez a növekedés csak 3,4 százalékos, és Magyarország növekedése ezt nem éri el. Itt azt lehet látni, hogy nagyon sok a teendőnk azért, hogy a válság után átrendeződő piacból minél nagyobb részt hasítsunk ki az új viszonyok között, és ehhez van szükség nagyon világos szabályozásra, jó kommunikációra és egy nagyon jó együttműködésre. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr, a szóbeli kiegészítést. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e további kérdésük, esetleg véleményük? (Jelzésre:) Zakó László képviselő úr, öné a szó.

Kérdések, hozzászólások

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen. Amit államtitkár úrtól hallottunk, azt jórészt el tudtuk olvasni a küldött anyagban is. Arra lettem volna vagy lennék akkor most így kíváncsi utólag, hogy a számhalmazok és számsorok ismertetése mellett van-e felmérés arra vonatkozóan, hogy a hozzánk látogató turisták mit szeretnének Magyarországon, ha változna. Mi a véleményük a közbiztonságról, gépkocsi-feltörésről, a tisztaságról elsősorban a tisztaságról, a magunk által nagyon helyesen előtérbe helyezett hungarikumainkról, illetve mi az, amivel a veleményük alapján elő kellene rukkolni a további vendégforgalom növekedése érdekében. Tudniillik ezek a számok nagyrészt – sajnos vagy nem sajnos – aszerint változnak, hogy milyen a világ, az európai gazdasági helyzet, a tendenciák, közbiztonság, a háborús helyzet, az euró árfolyamok. Gyakorlatilag a számsorokból nem közvetlenül tudjuk elérni Magyarország abszolút közvetlen szerepét ebben a tendenciában, amit ezek a számsorok kirajzoltak. Kérdezem azt, hogy valami akciót tervezünk-e atekintetben, hogy még intenzívebben tudjuk meg a hozzánk látogatók véleményét saját magunkról, illetve elképzeléseikről, várakozásaikról. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kérdések képviselőtársaim részéről? Esetleg észrevétel az elhangzottakhoz? (Nincs jelzés.) Nekem lenne néhány apró kérdésem, államtitkár úr, amire majd kérnék választ. Az egyik, amit államtitkár úr kiemelt a szóbeli kiegészítésében is, az üdülési csekkek szerepe a belföldi forgalomban, mindig, a tavalyi évben is 35 százalékát teszi ki a szálláshely szolgáltatások kifizetésének. Kérdésem az, hogy a kibocsátás mennyisége hogy alakult, van-e erről információja az államtitkárságnak? A 2009-es évhez képest 2010-re 25 százalékos adókötelezettséggel terhelte meg még az előző kormány az üdülési csekkeket, aminek kapcsán az volt a várakozás, hogy jelentősen csökkenni fog a kibocsátás mennyisége. Szeretném kérdezni, hogy ez hogy alakult. Nagyon érdekes összehasonlítást olvastam, ami az európai városok szállásférőhelyeinek egyrészt a forgalmát, másrészt a kihasználtságát, illetve az ár színvonalát hasonlította össze. Ebben Budapest sajnos az utolsó helyen áll Európában. Nyilván majd a következő napirendnek lesz alapvetően az a célja, hogy bemutassa, hogy Budapest mostani vezetése hogyan tervezi a turizmus átalakítását, milyen akciókban gondolkozik, de az államtitkárság is nyilván kell, hogy reagáljon erre valamit. Államtitkár úr, ha erről mondana valamit, mert gondolom, hogy terveznek külön Budapest kapcsán olyan változásokat a következő években, ami ezt a meglehetősen gyenge pozíciót javítani tudná. Jól láthatóan azért már a kormányváltásnak az eredménye látszik az adatokon. Látható az, hogy az a – még az első Széchenyi Tervhez kötődő – fejlesztési boom, amely a gyógy- és wellness szállodák építésében, fürdőfejlesztésekben mutatkozott meg, abban az esetben gyakorlatilag a tavalyi évben is visszaesés lett volna a piacon, mert elképesztően jó adatokat tudtak produkálni a gyógy- és wellness szállodák, illetve általában a négycsillagos és ötcsillagos szállodakategória az, ami pozitív eredményeket tudott hozni. A belföldi vendégek tekintetében is úgy tűnik, hogy a négycsillagos kategória az, amely a legkedveltebb típus. Az új Széchenyi Terv kapcsán azok a fejlesztési források, amelyek ezt a területet érintik, azoknak hogyan lehetne meggyorsítani a felhasználását, minél könnyebbé tenni, illetve arra tekintettel, hogy a piacon gyakorlatilag a kereskedelmi bankok leállították a turisztikai projektek finanszírozását, ezen a téren van-e valamilyen terve vagy elképzelése a kormánynak, hogy segítse a beruházások megvalósulását. Van-e további kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor államtitkár urat kérem meg, hogy az elhangzott kérdésekre adjon választ, öné a szó, államtitkár úr.

Válaszok az elhangzottakra

DR. HORVÁTH ENDRE helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kérdésekkel kapcsolatban, tehát hogy milyen igények vannak, mi jelenik meg a külföldieknél mint fő gond. Az ön által említett területeken természetesen vannak gondok, tehát közbiztonság, tisztaság, az illemhelyek, a repülőtéri transzfer, a taxi szolgáltatás, a túlszámlázások. Ezzel kapcsolatban, amit tennünk kell. Egyrészt a fogyasztóvédelmi hatósággal közösen elindítottunk januárban egy olyan folyamatot, ami kifejezetten az éttermi, illetve taxi szolgáltatás területen a túlszámlázását kívánja megállítani, illetve megfordítani ezt a tendenciát. Ezt természetesen ellenőrzési eszközökkel tudja folytatni az NFH. Az NFH-val elindított folyamat januárban kezdődött és a jelentés, amely rendelkezésemre fog állni, fogja azt tartalmazni, hogy ez milyen mértékű ez a probléma. Szóbeli elmondások alapján akár arról is be tudok számolni, hogy tegnapi napon a szolgáltatók is jelezték ugyanezeket a problémákat, külön kiemelve a taxi szolgáltatást. Kiemelve azt, hogy Ferihegyen a reptéren dúló verseny transzparense megjelenik az idelátogatók számára a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, hiszen van egy olyan jelzés is, ahol ki van írva, hogy milyen taxiba lehet szállni, hogy máshova ne szálljon be a látogató. Ami eszközünk van, az egyik ilyen eszköz a fogyasztóvédelmi hatósággal való közvetlen együttműködés, ahol kijelöljük azokat a területeket, amelyek természetesen az éjszakai vendéglátáson kívül fókuszterületek, és ezzel kezdtük ezzel a két területtel. Ezeket a gondokat természetesen fokozatosan fel kell számolnunk ahhoz, hogy jelentős növekedést lehessen elérni és legyen egy olyan érzete a külföldi idelátogatónak, hogy biztonságban és tisztaságban tudják meglátogatni a várost. Ez jelenleg nem jellemző. Ezt az együttműködést kívánjuk folytatni a társhatósággal a többi területre kiterjedően is, nemcsak a taxi részen és ezen a területen, hanem a többi területen is. Budapesten gondot jelent egyébként a látogatóknak az illemhelyek hiánya, az aluljárók állapota, ahol az elmúlt időszakban, október óta jelentős javulást lehet látni, de ez még mindig nem elég, tehát itt is keressük a további utakat és lehetőségeket. Az együttműködés természetesen a budapesti BTSZK-val is folyamatos és közvetlen, úgyhogy ezeket a megkezdett folyamatokat folytatni fogjuk. A gyógyturizmus területén látható az, illetve a wellness szállodák területén, amelyeknek egyébként a definíciója nem feltétlen egzakt, a meghatározás inkább egy marketing jellegű fogalom, de ez elég ahhoz, hogy néhány alapszolgáltatást egy csomagban kínálva és jól kommunikálva egy jelentősebb foglaltságot lehessen elérni, tehát a 44-hez képest több mint 56 százalékos foglaltságot, illetve egy hosszabb tartózkodási időt lehessen elérni. Ezt a területet erősíteni kívánjuk, az új Széchenyi Tervben nem véletlenül került meghatározásra a gyógyító Magyarország szlogen. Hogy ez mennyire sikeres. Én az elmúlt időszakban azt láttam különböző kiállításokon, illetve azt hallottam, hogy most már az ötödik díjat nyerte múlt héten Moszkvában a Magyar Turizmus Zrt.-nek a standja. A legjobb desztinációs üzenetet fogalmazta meg azzal, hogy kiemelt egy területet, amelyet úgy kommunikált – és ez nem vizes, vizenyős hatás, hanem nagyon levegős, tiszta, világos üzenetet közvetít azzal -, hogy Magyarország világvezető abban, hogy mennyiféle különböző gyógyhatású forrása van. Ezzel nagyon kell vigyáznunk ezzel az üzenettel, mert nem lehet magyarból lefordítani, hogy gyógyító Magyarország. A terapeutikus hatású termálvíz angolul, Amerikában működik. Oroszországban az működik, hogy Magyarország forró kulcsa Európának, Magyarország a forró kulcsa. (Oroszul is elhangzik.) Az USA-ban pedig azt beszélik, hogy therapeutic thermal water. Ez minden esetben helyi nyelvet beszélő, helyi kultúrát ismerőkkel került kialakíttatásra közösen, de az biztos, hogy az a sokat kritizált döntés, hogy miért emeljük ki a turizmus 20-25 százalékát jelentő gyógy- és wellness területet, hogy ez tudja-e maga után húzni a többi területet. Természetesen igen, tehát az eddig tapasztalt az, hogy olyan figyelmet jelent Magyarországra, amely nem azt mondja, hogy egy a sok közül, hanem hogy a legjobb valamiben. Hogy ha a számokhoz azért mégis szabad visszatérnem egy pillanatra. Amikor azt látjuk, hogy mely piacokat kell jobban erősíteni, akkor az orosz piacon megint a számok fogják eldönteni, hogy ha másfélszeres a tartózkodási idő az orosz piacról, hogy ha másfélszeres az itteni költés, tehát konkrétan 18 ezer forint költ naponta a regisztrált költés az európai 12 ezer forintos átlagos költéssel szemben, ez a kettő együtt már több mint kétszeres többletet nyújt. Amikor a Magyar Turizmus Zrt. meghatározta és velünk egyeztetve stratégiába foglalta az akciókat, akkor ezeknek a számoknak a folyamatos értékelésével tudjuk meghatározni, hogy mit kell még tennünk. Ami még hiányzik – és erre Szalay képviselő úr is rámutatott, hogy hiányzik -, az az egészségipari felmérés. Hiányzik az a keresletoldali felmérés, ami még jobban meg tudja alapozni a mi kínálatunkat. Hiszen óriási lehetőség van abban, hogy nekünk minden egyes területen, akár a kongresszusi területen, akár a kulturális örökség területet nézem vagy az egészségiparral összefogható, vagy attól külön kommunikálható lehetőségek vannak. Ezt akkor tudjuk jobban kihasználni, ha még jobban megismerjük a keresletet. Előttünk áll még ez a keresletoldali felmérés. A másik terület, ami előttünk áll, az a vonzerőleltár frissítése, ami korábban már megvolt, kiegészítve természetesen azoknak az orvosi kapacitásoknak a felmérésével, amelyeket piacosítani tudunk. Az elmúlt hetekben, hónapokban az a tapasztalat, hogy azért nem olyan könnyű a szabad kapacitásokat megtalálni, hiszen egy egészségügyi szabad kapacitást feltárni, abból kétféle következtetést lehet levonni. Az egyik, hogy értékesítsük külföldieknek, hogy az alapellátást nem veszélyezteti. Értékesítsük, vonjuk be a máshol megtermelt jövedelmet, használjuk turizmus célra, de lehet belőle másféle következtetést is levonni, nemcsak feltétlenül ezt a pozitív következtetést. Ezen a területen folyik a munka, egyrészt a kereslet felmérésnek az előkészítése az egészségipar felől, másrészt a kínálat, a kapacitás felmérése. Mi tehet még a kormányzat? Elnök úr felvetéseire, részben képviselő úr felvetéseire, amit meg kell tennünk, a Széchenyi Pihenő Kártyát minél előbb ki kell hoznunk. Tehát amint a kormánydöntés erről megszületik, az a Széchenyi Pihenő Kártya, ami egyébként az szja-törvény szerint már létezik mint cafetéria elem 300 ezer forint keretig és 16 százalékos szja-kulccsal terhelve, ezt minél előbb kihozni. Hogy ha a kormányrendelet megszületett, onnantól 3 hónapra van ahhoz szükség, hogy ebből termék legyen, és ez kint legyen a fő szezonra a piacon. Hiszen azt is látjuk, hogy a keresletösztönzés, tehát az üdülési csekknek a forgalma nem hagyható el, fenn kell tartani, de erősíteni kell a szálláshely szolgáltatás területen a pihenő kártyát. Ennek a bevezetésével természetesen át kell gondolnunk azt, hogy mit csinálunk a meglévő többi eszközökkel, tehát az üdülési csekkel. Fontos az, hogy a vendéglátás területén is érvényesítsük ezt az ösztönző hatást, ezen is dolgozunk, ez még előkészítés fázisában lévő projekt, hogy mit tudunk vendéglátás területen is tenni. Itt azért elárulom azt, hogy az egyik legfontosabb tervünk a bürokrácia csökkentése. Akkor még egy percben röviden a fennmaradt kérdésekre. A REVPAR-mutató gyalázatos. Olyan gyilkos árversenybe ment bele Magyarország és Budapest, ami azt eredményezte, hogy a REVPAR-mutató 10 százalékkal a prágai alatt van és 30-40 százalékkal a bécsi alatt. A REVPAR mindig az, ha megszorzom a foglaltságot az átlagárral. Ebben változtatni kell. Hogyan lehet ezen változtatni? Nem azt mondjuk, hogy adjátok drágábban a szobát, hanem azt mondjuk, hogy adjatok több szolgáltatást ugyanazon az áron, csatlakozzatok a kormányzat által elképzelt irányhoz, mert ez a figyelmet Magyarországra irányítja, és enélkül nyilván nehéz egyéb szolgáltatásokat eladni. Nagyon fontos kérdésként említenünk kell azt, hogy a pályázatokkal mi lesz. Két pályázat jött ki eddig, a tdm pályázat az egyik, ahol a helyi és térségi tdm regisztráció elindult. Azt látjuk, hogy már most több regisztrált van, mint amennyi tdm eddig létrejött. Tehát én bízom benne, hogy ez a folyamat májusig csak gyorsul, és hasznosan lehet a helyi márkák építésére használni a tdm forrásokat. Ez 5, 50, illetve 100 millió forintos keretig elérhetőek, hiszen központilag nem lehet megmondani, hogy egy helyi márka mire épüljön. Mi azt tudjuk megmondani, hogy jó apropó a gyógyítás, tehát hogy van a helyi folklór, a helyi örökség, a nemzeti örökség, illetve a táj adottsága, és erre lehet építeni a helyi tdm-et. A másik terület, ami már elindult, az attrakciófejlesztés. Olyan területen, hogy a meglévő attrakcióhoz akár egy látványkonyhát, akár egy történelmi bemutatót, interpretációt lehet csatolni. Mondjuk egy várban rendezni egy bajvívást és ezt plusz szolgáltatásként kínálni, ezek apró lehetőségek. Az igazi nagy fejlesztési lehetőségekre vonatkozó pályázatokra még várni kell, úgy tudom, a második negyedévig. Itt az NFM és az NFÜ társtárcával, illetve társintézményekkel ez a munka már tavaly elkezdődött. Mi az NGM részéről leadtuk azokat a pályázati javaslatokat, amelyek között természetesen a komplex fejlesztési lehetőségek szerepelnek. Elsősorban nem a kínálatbővítésre, hanem a szolgáltatásfejlesztésre koncentrálunk. Ennyi lett volna.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Köszönöm az előterjesztést és az elhangzott kérdéseket is. Kérdezem képviselőtársaimat, maradt-e még valakiben olyan kérdés, amire választ vár. (Jelzésre:) Szalay alelnök úr.

További kérdések, hozzászólások

Szalay Ferenc (Fidesz) SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Én a vidékről kérdeznék, a falusi turizmusról mint a szálláshelyek valamely lehetősége, én nem láttam az anyagban, hogy megjelenik. Az hogyan forog a fejükben, miképpen forog, hogy hogyan lehet használni a vidéket egy kicsit jobban, a természeti környezetet, a természeti értékeket? Köszönöm.

DR. HORVÁTH ENDRE helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): A falusi turizmus területén tavaly nyár óta folyamatos konzultációban van a tárca a FATOSZ-szal, illetve magán-szállasadókkal is, de ezen kívül kamarai képviselőkkel is. A FATOSZ-szal való kommunikációnak az az egyik legfontosabb eleme az elejétől fogva, amit már említettem, hogy csökkentsük a bürokráciát. Bizonyos területen ezt már sikerült, tehát lehet helyi beszerzésű tejet vagy húst találni, vendégasztalt létrehozni, de ez még mindig kevés. Itt adózási területen is fontos az, hogy lehetővé tegyük azt, hogy magánszemélyként vagy akár vállalkozásként lehessen működtetni egy olyan szobakiadást vagy egy olyan házkiadást, ami helyszínen mutatja meg azokat a gasztronómiai értékeket, amiket nem feltétlen egy étteremben vagy egy szállodában lehet megkapni. Konkrétan mondok példákat. Ahhoz, hogy akár egy tojást fel lehessen ütni és megsütni – kimegy a vendéglátó, hoz egy tojást, hogy megsüsse -, ezt jelenleg akadályozzák különböző élelmiszer-biztonsági előírások. A HACCP-nek az élelmiszerbiztonsági területén a Vidékfejlesztési Minisztériummal van közös feladatunk abban, és erre mutatkozik most már az elmúlt hónapok egyeztetései kapcsán teljes nyitottság arra, hogy ne tekintsük ezt a fajta, általában a vendéglátást, de különösen ezt a fajta falusi vendéglátást élelmiszer-feldolgozásnak. Mert az egy rossz szemlélet, ha azt mondjuk, hogy ugyanazokat a szabályokat próbáljuk meg érvényesíteni. Ez a múltnak a szemlélete, a jelenben ez már nincs meg, mert most abban dolgozunk közösen a társtárcával, hogy ez a valóságban is megjelenjen, hiszen ezek nagyon súlyos panaszok. A másik irányban, amikor azt mondjuk, hogy a Széchenyi kártyát elektronikus kártyává tesszük, én kaptam olyan megjegyzést erre, hogy akkor ezzel megint bántjuk vagy megint rossz helyzetbe hozzuk a falusi vendéglátást, hiszen ő nem lesz képes elektronikusan elfogadni majd egy rendszert. Mint ezt többször jeleztük, az elektronikus alapokra való helyezés nagyon fontos a pihenő kártyánál, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy rákényszerítünk bárkire majd a projektek kidolgozása során, továbbvitele során egy olyat, hogy több tízezer forintot költsön el elfogadó terminálra, hanem lehetőség lesz telefonon, interneten, tehát más eszközökkel is regisztrálni az adott vendégéjszakát. Ez, ahogy említettem, a kormányrendelet bevezetése után 3 hónapos projekt alatt kerül pontosításra. Ez néhány gondolatban a válasz, de természetesen folytatjuk ezt az egyeztetést a FATOSZ-szal, illetve a társszervezetekkel.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. (Jelzésre:) Zakó László képviselő úrnak akad még kérdése, akkor képviselő úré a szó.

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm és elnézést, hogy másodjára kérek szót, csak alelnök úr falusi vendéglátásra vonatkozó kérdése generált bennem egy másik kérdést. A szálláshelyek újbóli osztályba sorolásával kapcsolatban szeretném önt kérdezni. 32 ezer falusi vendéglátó van az országban, akiket most saját érdekükre hivatkozva belekergetnek egy olyan extra kiadásba, ami véleményem szerint felesleges. Újból osztályba kell sorolni a különböző szállástípusokat, újra csillagozni kell, koronázni kell, napraforgózni kell a létesítményt. Ez eddig is így volt, az önbevallás alapján ezután is így lesz, de a jegyző a vonatkozó jogszabályok alapján adta ki az engedélyt ezekre a minősítésekre. És bár nem kötelező az osztályba sorolás, de azt mondják föntről, hogy saját érdeke, hogy az interneten megjelenik csillagokkal, koronákkal, napraforgókkal, feleljen meg az új osztályba sorolási feltételeknek. Ez egy ilyen falusi vendéglátóhely esetén 40-50 ezer forintba kerül, és természetesen ezt háromévente meg kell újítani és külön bizottság fog erről dönteni. Konkrétan tudnék példát mondani, de nem mondok, ahol ezek a bizottságban részt vevő személyek közvetlenül érintettek az adott település idegenforgalmában, tehát nem prejudikálok, de az objektivitásuk azért a konkrét településen megkérdőjelezhető. A HACCP bevezetéséhez tudom hasonlítani, ami annak idején sem lett volna kötelező, csak mi jó csicskásként ezt azonnal magunkra húztuk ezt a szabályozást, és bezárattunk több ezer vendéglátóhelyet. Akkor a terveink közt szerepelt az idegenforgalom fellendítése, az új Széchenyi Terv is prioritást ad ennek. Nem érzi-e úgy államtitkár úr, hogy egy felesleges púpot tettünk most a vendéglátásból élők vállára, illetve nem szeretnénk-e legalább az anyagi konzekvenciáit mérsékelni, mert abban a parasztházban, ahol a téli szobabefűtés is gondot jelent, sokszor nem tudják ezeket a 40-50 ezer forintos extra tételeket kitermelni, miközben mindenben megfelelnek – hangsúlyozom – az elvárásoknak, csak most újra kell őket minősíteni.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e még további kérdés, mert akkor a vita szakaszát lezárom. (Nincs jelzés.) Államtitkár úr, öné a szó.

Válaszok az elhangzottakra

DR. HORVÁTH ENDRE helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Zakó képviselő úr, egyetértek azzal, hogy ez gond, mert én is érzékelem, de több mint érzés ez. Mi azt tesszük, hogy a szálláshely rendeletben erre mintegy korrekciót teszünk, amit nagyon gyorsan meg tudtunk csinálni, és elkezdtük ezzel kapcsolatban a beszélgetést régebben és tegnap zártuk le ezt a vitát. Most nem megyünk bele majd mélyebben a szálláshely rendeletbe, de ezt az időszakot, ami majd rendelkezésre áll, ki fogjuk terjeszteni. Magyarul nem kell majd most beleszaladni egy olyan rendszerbe, ahol mi pápábbak akartunk volna lenni megint a pápánál. Egyrészt elengedte a kormányzat ezt a dolgot. Másrészt, amire ön is utalt, hogy nem lehetett azt látni, hogy úgy történik-e vajon mint a HACCP esetében, ahol országok boldogan kiírják, hogy ők HACCP alá esnek és mégsem teszik lehetetlenné a vendéglátás működését. Itt egy sajátosan szintén hasonló történet történt a szálláshely rendelet korábbi módosításai kapcsán. Ezt most mi első körben időkorlát alól kivettük a szálláshelyeket, másrészt a turizmus törvényt újra fogjuk szabályozni. A turizmus törvény idén év végéig kerül terveink szerint majd beterjesztésre, de addig a tárcán belüli munka, társadalmi, illetve szakmai egyeztetés folyik, és utána tudjuk ezt majd vitára bocsátani önök elé. Ami nagyon fontos, hogy a turizmus törvény rendezi, de rövid távon, néhány napon belül majd fogják látni a képviselő hölgyek és urak is, hogy a jelenlegi helyzetben nem lesz senki belekényszerítve abba, hogy plusz költséggel napraforgót, illetve csillagot vagy egyéb más jelzést kelljen kihelyezni, mert egyébként marketing hátrányba kerül. Úgyhogy erről most ennyit tudok mondani, de mondom, a többi kérdés, tehát az elmúlt hónapok alatt kialakult vélemény alapján a döntés már erről megszületett.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük államtitkár úr, köszönjük az írásban készített előterjesztést, a szóbeli kiegészítéseket, illetve a vitában történő aktív részvételt, az első napirendi pontot lezárjuk.

Tájékoztató a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ működéséről

Áttérünk második napirendi pontunkra, amelyben meghallgatunk egy tájékoztatót a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ működéséről. Megkérném Molnár József igazgató urat, hogy fáradjon az asztalhoz és kezdje meg prezentációját, melynek anyagát képviselőtársaim is az ülés kezdetét megelőzően megkapták. Öné a szó, igazgató úr.

Molnár József igazgató (BTSZK) szóbeli kiegészítése

Molnár József (MSZP) MOLNÁR JÓZSEF (Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Nonprofit Kft.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívottak! Köszönöm szépen a lehetőséget a bizottságnak, hogy bemutassam a fővárosi turizmusirányítás elképzelt jövőjét. Sajnos abba a kellemetlen helyzetbe kerültem, hogy azt a powerpoint variációt, amit elmentettünk, azt ez a laptop nem ismeri fel, de a képviselő urak úgy tudom, hogy megkapták a prezentációt itt. Ennek mentén igyekszem azokat a plusz információkat a prezentációhoz hozzátenni, hogy segíti önöket a tájékozódásban. Röviden szó lesz a BTSZK-ról, a fővárosi turizmusirányítás helyzetéről, aktuális helyzetéről, illetve jövőjéről abban a tekintetben kiemelten, hogy a tdm mint valós kitörési pont hogyan valósulhat meg, és hogyan segítheti a fővárosi turizmusirányítás jövőjét. Egyelőre sok mindenki számára ismeretlen a név, BTSZK Nonprofit kft., eddig BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft.-ként működött. A régmúltból BTH rövidítést megtartotta a cég, de már mint turisztikai hivatalt nem használta. A névváltoztatásban részben a könnyebb kommunikáció, részben pedig egy üzenet fogalmazódik meg. Az üzenetnek a lényege, hogy végképp szeretnénk elfelejteni azt, hogy hivatal vagyunk. A hivatal amúgy sem mindig pozitív élményeket kelt a mai lakosságban, főleg egy olyan kifejezetten rugalmas szakmai területen mint a turizmus. Szeretnénk azt üzenni, hogy egy piaci cég jött létre, amely piaci alapokon működik függetlenül attól, hogy egyébként egy 100 százalékig önkormányzati tulajdonú cégről van szó. Elsődleges feladata a BTSZK-nak az elmúlt években és most is Budapest városmarketingje, ezen túl természetesen a városmarketinghez kapcsolódóan számos feladat van. Csak hogy érzékeltessem, profilunkba tartozik például a tourinform irodák működtetése, a Budapest Kártya kiadása és üzemeltetése, a gondnokolása, valamint egyéb turisztikai rendezvények gazdái vagyunk. Ezek közül a legkiemelkedőbb és nemzetközi szinten is jól ismert a Budapesti Karácsonyi Vásár a Vörösmarty téren, amelyet most már évről évre a szakmai magazinok a legjobb 10, tavaly már a legjobb 3 vásár közé választották be. A városmarketing cég révén a legfontosabb, pár szóban bemutatom azokat a legfontosabb kommunikációs platformokat, amelyeken idén, illetve elmúlt években megjelenünk, és már itt előre szeretném mondani, hogy ezen a területen nagyon komoly változás állt be az elmúlt pár hónapban a cég élén, illetve gondolkodásmódjában. A kommunikációs platformok bemutatása előtt annyit még engedjenek meg, hogy a cég strukturális átalakításáról annyit mondjak, hogy tulajdonképpen nem igazán volt olyan szervezeti felépítése a számos fonódó feladat miatt a cégen belül, ami miatt a működési struktúra átlátható lett volna, ezért igyekeztünk ezt újjászervezni. Ezért három divízióban folyik a munka ez év január 1-jétől a BTSZK-ban. Működik egy kommunikációs és marketing divízió, egy gazdasági és értékesítési divízió, illetve egy turisztikai szolgáltatások divíziója. A marketing és kommunikációs divíziót nem kell magyaráznom, hogy mi tartozik bele. A gazdasági és értékesítési divízióra kifejezetten nagy szükség volt különös tekintettel arra, hogy a mindenki által ismert kerület IFA-helyzetből következően a főváros kénytelen volt a BTSZK költségvetési támogatását mintegy 60 százalékkal csökkenteni. A tavalyi 400 milliós támogatás helyett 160 milliót kap idén a BTSZK. Ennek az a következménye, hogy az amúgy is magas piaci bevételeinket ebben az évben tovább szeretnénk növelni. Az elmúlt években a költségvetési helyzete úgy alakult a BTSZK-nak, hogy nagyságrendileg 40 százaléka volt a költségvetésnek volt az önkormányzati támogatás, és 60 százaléka piaci bevételek voltak. Ez idén most már 30-70 vagy éppen 20-80 százalékra is változhat. A turisztikai szolgáltatások divíziójára pedig azért volt szükség, hogy egy olyan szakmai szervezeti egység is létrejöjjön, amely részben a turisztikai desztinációs menedzsment felállítása mentén tud dolgozni, részben pedig a tourinform irodák, illetve a tourinform irodákhoz kapcsolódó egyéb szakmai kapcsolatrendszer felépítése tartozik ebbe a divízióba. Nos, akkor visszatérve a kommunikációs platformokra, a nyomtatott kiadványaink közül a legfontosabb és zászlóshajó évről évre a Budapest Guide, amely most egy megújított formában fog megjelenni idén. Két nagy újdonság lesz a Budapest Guide tekintetében. Az egyik, hogy egy nyári, szezonális kiadvány, illetve egy téli szezonális kiadvány lesz. A nyári az áprilistól októberig, a téli az októbertől következő év áprilisáig tart. Egyrészt szeretnénk meghonosítani azt a gondolkodást a BTSZK életében, hogy szezontól szezonig gondolkodunk, és ezzel szeretnénk lehetővé tenni, hogy az adott kihívásokra a lehető legrugalmasabban tudjunk reagálni. Az online megjelenések tekintetében elsősorban a honlap újragondolása a fő feladatunk, és nem titkolt szándékunk, hogy új arculattal, a közösségi honlapok bevonásával az eddigi 1,5-1,8 milliós éves látogatottsági szintet erősen 2 millió fölé szeretnénk pozícionálni. Nagyon fontos a tourinform irodák helyzete a fővárosban. Valamennyi hivatalos tourinform irodát a fővárosban a BTSZK működteti immár, és az idei költségvetési helyzet miatt az a típusú együttműködés, amiben az elmúlt években a Turizmus Zrt. segített minket a bérleti díjak és egyéb tekintetében, ez sajnos már megszűnt, tehát minden terhe a tourinform irodák működtetésének a BTSZK-nál jelenik meg. Ugyanakkor számomra nagy kihívást jelent az, hogy hogyan lehet a tourinform irodák működését úgy kommunikálni, hogy minden tulajdonos és minden szakmai szervezet felfogja azt, hogy amennyiben az én könyveimben működési költségként jelenik meg egy-egy iroda működtetése, a közgondolkodásban azért nem jön át az az elképzelés, az a gondolat, hogy ez nem működési költség. Nem azért fűtök és nem azért működtetek irodát, hogy jól érezzék magukat a kollégák, hanem azért, mert a legfontosabb kommunikációs felület még mindig a személyes kapcsolattartás. Nagyon sok turista veszi igénybe a tourinform irodák szolgáltatásait. Szeret személyesen információt kapni a fővárosban található szolgáltatásokról, és természetesen így van nekünk a legnagyobb lehetőségünk arra, hogy olyan szolgáltatásokat ajánljunk fel a turisták számára, melynek a szakmai színvonala számukra is elfogadható. Nagyon fontos területe a BTSZK működésének a Budapest Kártya kibocsátása és gondozása. Azt gondolom, itt most a bizottságban nincs olyan ember, aki ne tudna arról, hogy van Budapest Kártya, de még a turizmusban jártas szakemberek is olykor meglepődnek, hogy van Budapestnek városkártyája. Nagyon sokan nem tudják, ez egy komoly probléma szerintem, a budapesti lakosok pedig semmiféle információval nem rendelkeznek az amúgy turisták számára szóló Budapest Kártyáról. A Budapest Kártya legfontosabb szolgáltatása természetesen az adott időtartamra az ingyenes tömegközlekedés, és az elmúlt években ezen kívül még mintegy 150 elfogadóhelyen különböző kedvezmények voltak. Ettől az évtől szeretnénk bevezetni, illetve már a szerződések gyakorlatilag aláírás előtti helyzetben vannak, tehát az áprilistól útjára bocsátandó Budapest Kártya három ingyenes múzeumi belépőt fog tartalmazni. A Budapesti Történeti Múzeumba a Várban, a Néprajzi Múzeumban itt a Kossuth téren, illetve a Szépművészeti Múzeumban a Hősök terén. A későbbiekben, tehát a jövő évtől mindenkit szeretnénk elérni egy olyan szisztéma összeállítását, hogy valamennyi budapesti múzeum, amelyik közintézményként működik, az látogathatóvá váljon ingyenesen a Budapest Kártyával. Az idei évi rendkívül rövid idő alatt ezzel a hárommal tudtunk megállapodni, de azt hiszem jól érzékelhető az, hogy ez is egy turisztikai, mondjuk így, turistairányítási rendszerként született megállapodás, hiszen 3, kvázi 4 helyi desztinációt szeretnénk futtatni ezzel. A Szépművészeti Múzeum köré csoportosuló Liget valamennyi szolgáltatását, illetve a Hősök terét, a Néprajzi Múzeum kapcsán elsősorban a belvárost és természetesen a Parlamentet, illetve a Történeti Múzeum kapcsán pedig a Várnak szeretnénk egy új lendületet adni. Ezenkívül a Budapest Kártyához még két ingyenes idegenvezető séta tartozik, páros napokon Budán, páratlan napokon Pesten, és angol nyelven történik ez az idegenvezetés. Eddig a Budapest Kártya 48 és 72 órás formában jelent meg. Idén 3 újdonságot is be kívánunk vezetni. Az egyik a 24 órás kártya, amire a piacról érkezett igény. A másik egy walking kártya, aminek a lényege, hogy nem fogja tartalmazni az ingyenes tömegközlekedést, de természetesen valamennyi más kedvezményt, illetve ingyenes lehetőséget igénybe lehet venni. Itt egyébként nem titkolt szándékunk, hogy gondoltunk természetesen a budapesti lakosságra is, aki egy ilyen walking kártyával a töredékéért jutna be egy hétvégén ebbe a 3 múzeumba, amiről beszéltem, illetve szeretnénk a 10-18 éves korosztály számára egy junior kártyát is bevezetni. A legfontosabb termékünkről, a Budapest Kártyáról azért kellett ilyen hosszan beszélnem, mert a következőkben mint a jövendőbeli tdm egyik alapjára még vissza fogok térni. Az elmúlt évek során a fővárosi turizmusirányításban számos olyan probléma merült fel, aminek kapcsán sok kérdést újra kellett gondolnunk. Az elmúlt években a fővárosi gazdasági bizottságban ültem, és elsősorban a turisztikai feladatokért, illetve kérdésekért feleltem, és az egyik legszomorúbb része ennek a munkának az volt, hogy a fővárosi turizmusról a gazdasági bizottság gyakorlatilag egy évben összesen 6-8 alkalommal foglalkozott, ami azt jelentette, hogy elfogadta a BTH-nak az üzleti tervét meg a beszámolóját, és amikor volt a turisztikai keret, akkor ennek a szétosztásáról gondoskodott. Ezzel gyakorlatilag a főváros a turizmusról való gondolkodását be is fejezte. Ez minden bizonnyal így tarthatatlan, illetve meg kell találni azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a városvezetés valódi értékként tudja kezelni a turizmust mint egy fejlődő iparágat. A nem megfelelő városvezetési koncepciónak mindenképp következménye volt még itt az, hogy tulajdonképpen a fővárosi turizmus nem tudott a válságjelenségre megfelelően rugalmasan reagálni. Szintén ehhez a kérdéshez tartozik, természetesen volt turizmus stratégiája a fővárosnak, és szerintem egy nagyon megalapozott, nagyon pontos, jól felépített szakmai munka volt, amit 2004-ben 2005-2010-es időszakra elfogadott a fővárosi önkormányzat, de ennek a turizmus stratégiának az a szomorú sorsa lett, hogy gyakorlatilag bekerült a fiókokba, és nem kerültek megvalósításra az ebből levezethető akciók, sőt, igazából akciók sem voltak levezetve. A másik fontos hiánya a stratégiának az volt, hogy nem igazán tette lehetővé azt, hogy az adott időszakban adódó válságjelenségekre a lehető legrugalmasabban tudjon mozdulni akár a fővárosi városvezetés, akár a fővárosi turisztikai irányítás. Ez év december 31-éig felállítandó turisztikai stratégia mind a két problémára igyekszik kifejezetten koncentráltan válaszolni. A fővárosi turizmus jövőjével kapcsolatban a legfontosabb kitörési pontnak továbbra is a turisztikai desztinációs menedzsment felállítását tartjuk. Ez városmarketing feladatokat ellátó szervezet esetén jól értelmezhető, hogy előbb érdemes azt a desztinációt pontosan vizionálnunk, meghatároznunk és körbeírnunk, amit szeretnénk eladni, és utána erre egy kommunikációs marketing tervet sokkal könnyebb lesz felépíteni. A jövendőbeli tdm fejlesztésénél igyekeztünk összeszedni azokat a célokat, amiket nem szabad a szemünk elől téveszteni egy szervezetfejlesztési koncepció, illetve megvalósítás során. Ennél gyakran van az a hiba, hogy maga a cél, hogy egy szervezet létrejöjjön és fejlődjön, az igazából elfedi a valódi célt. Márpedig itt a valódi célt a budapesti turizmus kapcsán úgy fogalmaztuk meg, hogy legyen vendég, és ez a legyen vendég fogalmat igyekeztünk úgy körbejárni, definiálni, hogy valamennyi piaci szolgáltató a fővárosban érezze azt, hogy az ő vendége többletet fog hozni a fővárosban. A legyen vendég elsősorban arról szól, hogy legyen több vendég. Mondjuk, hogy ha Béccsel vagy Prágával klasszikus formában összehasonlítjuk a vendégéjszakát, akár az előbb említett REVPAR-mutatókat, gyalázatosan szerepelünk. A legyen vendégnek ezért a másik kategóriája a legyen többet költő a vendég, és utána igyekeztünk összefoglalni, hogy mely szolgáltatásokra költsön többet a Budapesten tartózkodó vendég. Az, hogy ezt hogyan lehet elérni a fővárosban, az mindenki számára egyértelmű olyan értelemben, hogy kifejezetten csak összefogással. Számos párhuzamos tevékenységnek meg kell szűnnie a fővárosi turizmusirányításban ahhoz, hogy itt hatékony marketinget tudjunk végigvinni, illetve a valamennyi szolgáltató összeterelése egy közös célból kifejezetten fontosnak tartjuk. Biztos, hogy kell a turizmus, vendéglátás színvonalát emelni az elkövetkezendő időkben, és azokat a jelenségeket, amelyekről mindannyian tudunk, azokat a lehető legszisztematikusabb eszközökkel irtani. Ne fordulhasson elő 75 ezer forintos sörszámla, ne fordulhasson elő, hogy taxi szolgáltatók egyébként nem megrendelt szolgáltatásként körbeutaztatják Budapesten a turistát, mielőtt a célba elszállítják őket. Nagyon fontos eszköze a jövőnek a vendégeink megismerése. Klasszikus vesszőparipám, az elmúlt években sok százmillió forint ment el olyan városmarketingre, amiinek nem láttuk az alapjait, illetve semmi módon nem volt monitorozva, hogy hogyan vált ez a városmarketing akció vagy promóciós kampány hatékonnyá. A leghatékonyabb módja mindig az a promóciónak, ha ismerjük a vendéget, és a vendégre szabott információkkal próbáljuk őket bombázni. A turistákról való információszerzés kapcsán megint visszatérünk a Budapest Kártyához, hiszen az információszerzésnek az a módja azért elég idejétmúlt, hogy egy hosszú, unalmas, rosszul kinyomtatott kérdőívet kitöltetünk a turistával. Szeretnénk ezt is kifejezetten elektronikus alapokra helyezni mind az információadásnak az önkéntes módjait, mindpedig a Budapest Kártya mögé szeretnénk egy olyan informatikai rendszert felépíteni, amelyik a turista költéséről, tartózkodási helyéről, szokásairól megfelelő információkat nyújt nekünk arról, hogy kulturális programtól kezdve a fürdőn keresztül a gyógyellátásig milyen típusú szolgáltatásokat milyen nagyságrendben, illetve milyen kedvezményekkel hajlandó igénybe venni. Ha sokkal intenzívebb lesz ez az információáramlás irányunkba, akkor fogunk tudni elindulni azon az úton, hogy egy jól felépített városmarketinget valósítsunk meg. A képviselő urak nyilván látják akár maguk mellett is, akár otthon újra át tudják olvasni azt a tdm jövőképet, ami 2020-ra vonatkozik. Ennek a lényege az, hogy megpróbáltuk összefoglalni azt, hogy azok a célok, hogy a szakma összefogott, hogy ismerjük a vendégeinket, hogy egy vendégközpontú marketingakciókra alapuló marketinget dolgozzunk ki, illetve egyéb hatások tekintetében a szakmai színvonal, az ellátások szakmai színvonala növekszik Budapesten, ezt próbáltuk összefoglalni, illetve ennek egy olyan megközelítését, hogy szerintünk ebből mit kell látni ma a vendégnek. Az, hogy mi látható a vendégnek, a legfontosabb üzenete onnantól kezdve, hogy ő kitalálja, hogy ő szeretne elutazni Európa valamelyik városába, onnantól kezdve mi már meg tudjuk valahogy fogni a kezét, és segítjük a döntését abban, hogy ez a város Budapest legyen. Amikor döntött Budapest mellett, akkor az utazáson keresztül a hazatértéig a lehető legszofisztikáltabb értelemben fogjuk a kezét, és igyekezzük a turistát tájékoztatni, segíteni és abban a szolgálatában legyünk, hogy komfortosan érezze magát Budapesten. A jövendőbeli budapesti tdm szervezet feladatai közül gyakorlatilag a legfontosabb feladatokat természetesen a BTSZK már most is elvégzi. A minisztériummal folytatott szakmai egyeztetések egyik legnagyobb kérdése az volt – talán nem kimondott formában, de mindig elhangzott az az igény -, hogy azért egy tdm szervezetnek illik új szervezetnek lenni. Ez Budapesten egyedül, ahol működik valamilyen formában már minden olyan feladatok ellátása, amelyet a tdm-ek mellé szoktunk társítani, egy kicsit nehéz egy új szervezetet létrehozni. A klasszikus tdm feladatok között a marketingkommunikációs tevékenység, a desztináció arculatának a kialakítása, a tourinform irodák működtetése, információs táblarendszer, a kiemelt rendezvények a kommunikálása, városkártya, egyéb turisztikai termékek összesítése, ez már mind működött a BTSZK-ban eddig is. Amiben előre tudunk lépni egy új tdm szervezettel, az egyrészt ezen feladatok ellátásának a fejlesztése, másrészt pedig azért van néhány olyan kérdés, ami azért az elmúlt években elsősorban forráshiány miatt háttérbe szorult. Ilyenek a szakmai kutatások, a piackutatások, ezek sajnos nagy kis rétegben állnak rendelkezésünkre. Nagyon fontosnak tartjuk még egy igazi desztinációs stratégiai menedzsment felépítését, amibe természetesen szeretnék a piaci szereplőket is bevonni, illetve a szemléletformálás, az oktatás egy olyan feladat az elkövetkezendő évtizedben Budapesten, ami nélkül nem reménykedhetünk abban, hogy valós előrelépés lesz. Ezen feladatok mentén igyekeztünk úgy összefoglalni a jövendőbeli tdm szervezeti kereteit, hogy egyrészt megjelenik a BTSZK mint 100 százalékig fővárosi tulajdonú turisztikai cég, és természetesen azokkal a termékekkel és azokkal a feladatokkal továbbra is foglalkozni fog és ellátja ezeket, amiket eddig. Elsősorban kiemelném a Budapest Kártyát, és megjelenik egy valamilyen nonprofit szervezetként egy olyan tdm szervezet, amelyikben az önkormányzati cégek, akik turisztikában preferáltak, illetve a piaci szereplők is bevonásra kerülnek, és mind a döntés-előkészítési munkákban, mind pedig a döntéshozatalban részt vehetnek. A BTSZK pedig egyfajta munkaszervezeteként az új tdm szervezetnek megvalósítja a stratégiai célokat, illetve az azok mentén felállított akciótervet. A klasszikus tdm szervezeti rendszer az elmúlt években Magyarországon úgy épült fel, most nagyon sematikus rendszert állítok fel, de mindenki érteni fogja, hogy durván egyharmad formában megjelentek az önkormányzatok ezekben a tdm szervezetekben, nagyon durván egyharmad formában az önkormányzatok cégei, amelyek turizmus tekintetben fontosak, és egyharmad formában pedig azok a piaci szereplők, akik egy adott helyi tdm-ben kiemelt szerepet játszanak. Ha most ezt végiggondoljuk, akkor Budapest tekintetében már láthatjuk azt, hogy a klasszikus tdm szisztéma szerint miért nem írható ki olyan pályázat, amin Budapest is el tud indulni. Eleve ha azt nézzük, hogy egyharmad önkormányzati szereplőkben gondolkodunk egy tdm szervezeten belül, akkor van egy fővárosi önkormányzatunk és az IFA-t beszedő 23 kerület. Ennyi nincs, mert ebből 10-12 kerület, ami az IFA-t a fővárosnál hagyta, de azt látjuk, hogy 24 önkormányzat van eleve Budapest területén, akik valamilyen módon a tdm szervezetben érdekeltek lesznek. Erre vonatkozólag a mi szakmai javaslatunk az, hogy ha van BTSZK és a BTSZK-nak van egy közszolgáltatási szerződése a fővárosi önkormányzattal, mely közszolgáltatási szerződés a klasszikus turisztikai feladatok ellátására kötelezi a BTSZK-t, akkor ugyanezt a közszolgáltatási szerződést megköthetnék a kerületek a BTSZK-val, ezáltal lehetővé válik, hogy a BTSZK valamennyi önkormányzati képviselőt működőképes tdm szervezetben tudjon képviselni. Meg kell jelenni a fővárosi önkormányzat cégeinek, azon cégeknek, akik kifejezetten fontosak a tdm működtetésében. Elsősorban a BKK-ra, a Budapesti Közlekedési Központra gondoltunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Városüzemeltetési Központ Zrt. is megjelenjen a fővárosi tdm-ben, hiszen itt fog elsődleges információt kapni a szakmától arra vonatkozólag, hogy milyen konkrét kihívások és feladatok vannak a turisták komfortérzetének növelése tekintetében az utcák takarításától kezdve a közterület-felügyeleti kérdéseken keresztül még nagyon sok ilyen apróság van. Fontos továbbá, hogy a fővárosi attrakciógazdák is megjelenjenek a tdm-ben, így a BGYH, a fővárosi gyógyfürdő cég vagy a fesztivál központ, aki a tavaszi és őszi fesztivált szervezi vagy a szabadtéri színpad, amely a nyári szabadtéri színházat szervezi a Margit-szigeten. Ők is fajsúlyos tagjai kell, hogy legyenek a tdm szervezetnek. És természetesen a piaci szereplők is, és itt vagyunk talán a legnagyobb gondban, amikor egy jövendőbeli tdm szervezet felállítására gondolunk és majd megint vissza fogok utalni egy pillanatra a Budapest Kártyára. Ha kimondjuk azt, hogy a fővárosi turisztikai életnek szerves része mondjuk a – nem akarok senkit megbántani – limbó-hintó szolgáltatás és a Gresham Palota, akkor érezzük, hogy milyen óriási ez a spektrum, és ha elkezdjük végiggondolni, hogy hány egyes szereplője van a főváros turisztikai életének, akkor azt érezzük, hogy borzasztó nehéz egyetlen szervezeti formában összefogni őket és összeterelni őket. Erre két típusú megoldási javaslat van. Egyrészt a piaci szereplők egyesületi formába tömörülve jelenjenek meg a tdm szervezetben, vagy akár el tudom azt is képzelni, hogy mondjuk a kamara védőszárnyai alatt jelenjenek meg a turisztikai szolgáltatók, és a kamara képviselje ezt a bizonyos egyharmadot a tdm szervezetben. Ennek egyébként alapja lehet a másfél hónappal ezelőtt a fővárosi önkormányzat által is jóváhagyott fővárosi önkormányzat és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara között megkötött együttműködési megállapodás. A tdm jövendőbeli szakmai ötleteit természetesen, illetve a megvalósításra váró feladatokat szintén láthatják a tematikus utak építésétől kezdve a kulturális fesztiválok fejlesztésén keresztül a Duna turisztikai szerepének a felvázolásáig nagyon sok olyan van, amit a tdm akár még egy szűkös forrásból is tud képviselni. Többek közt arra is kell a tdm, hogy olyan szakmailag rendkívül fontos beruházásoknak a megvalósításáért lobbizzon mint egy budapesti konferenciaközpont, ami hihetetlen mértékben tudná megdobni a főváros turisztikai forgalmát, és ha van esélyünk arra, hogy befogjuk Prágát arra, ne adj’ Isten, megelőzzük, akkor az biztos, hogy azt úgy tudjuk elérni, ha előbb építünk egy ilyen nagyteljesítményű kongresszusi központot, mint a prágaiak. Amennyiben ők ebben megelőznek bennünket, akkor az a fényévnyi távolság, ami közöttünk van, úgy is fog maradni. Ugyanakkor biztos nagyon fontos beruházás a reptér és a belváros kötöttpályás közlekedésének a fejlesztése. Ezek sajnos olyan fejlesztési típusok, amikhez a főváros nem bír megfelelő forrással. Zárásként még egy gondolatot engedjenek meg, illetve egészen pontosan kettőt fogok mondani, elnézést kérek. Az egyik, hogy a fővárosi kerületeket hogyan lehetne bevonni a közös gondolkodásba. Erre a tdm adhat jó választ. Egyrészt fontos, hogy ha egy fővárosi helyi tdm megjelenik, akkor az említett tourinform irodákban, illetve reményeink szerint ebben az évben nyitott további tourinform irodáinkban valamennyi olyan turisztikai szolgáltatást tudnánk kommunikálni, ami a kerületekhez kötődik. Ugyanakkor az is fontos, hogy egyéb, kerülethez kötődő területi egységet olyan egységként kommunikáljuk a turistáknak, amire eddig nem volt mód. Mindannyiunk fejében azért megvan az a lehetőség, hogy egy ilyen kvázi helyi tdm-ként felfogjuk akár mondjuk a Hősök terét, és végiggondoljuk a múzeumoktól kezdve a műjégpályán keresztül az állatkert, vidámpark és Széchenyi Fürdőig bőven megvan az a programcsomag, amin keresztül egy, akár két napig az adott helyszínen, az adott mini desztinációban tudjuk tartani a turistát. De ugyanilyen desztináció kiépíthető Budavár kapcsán, ugyanígy fürdőkre lebontva. Ez alatt természetesen értem a Várfürdőt is, de a III. kerület, Margit-sziget vagy akár Budafok mint borváros, szintén felépíthető olyan turisztikai desztinációként, ahol azt a bizonyos plusz egy napot, amit szeretnénk eltöltetni a turistával Budapesten, azt itt el tudja tölteni. Még egy gondolat zárásként a jövőre vonatkozólag. Egyelőre még nem biztos az a pályázati lehetőség, hogy a főváros az uniós forrásra, tdm szervezet fejlesztésére tudjon pályázni. Feltett szándékom, hogy akkor is létre fogjuk hozni a tdm-et, hogy ha erre nem lesz lehetőség, hiszen a piaci szereplők összefogására mindenképp szükség van az elkövetkezendő években. Ennek az új tdm szervezetnek mi más lehetne a megfelelő gazdasági alapja, mint a Budapest Kártya, ahol a szolgáltatók egy része már benn van, és egy megfelelő jutalékos rendszerben ki lehet küszöbölni azt a rossz érzését minden egyes piaci szolgáltatónak, hogy ma már megkeresett pénzt tagdíjként vagy más formában befizesse a tdm-be. Ezt nem nagyon szokták szeretni ezt a variációt. Sokkal készségesebbnek tűnik egy olyan jutalékos rendszer felállítása, ami egyúttal megoldja a tdm szervezeti fejlesztésének a lehetőségét, illetve ami olyan közös desztinációs alapokat teremt meg, amire egy közös marketing stratégia felépíthető lesz. Elnézést kérek, ha egy kicsit túlnyúltam az időmön, köszönöm szépen a figyelmet.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, igazgató úr. Sikerült a technikai akadályokat is kiküszöbölni, végül is képviselőtársaim saját prezentációjukban is követhették az előadást. Kérdezem, hogy van-e kérdés az elhangzottakkal kapcsolatban? (Jelzésre:) Szilágyi alelnök úr, öné a szó.

Kérdések, hozzászólások

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Örömmel hallottam jó pár dolgot, de azért sajnálva tapasztaltam, hogy főleg csak a külföldiekről van szó. Azt tartom a város legnagyobb problémájának, összehasonlítva esetleg Prágával, hogy míg Prága egy lüktető város, ahol állandó programokkal tele van, addig Budapest nem ilyen képét mutatja sajnos, pedig az adottságaink meglennének. Abban látok óriási lehetőséget, hogy van itt egy fizetőképes kereslet, a belföldiek, sőt a budapestiek is egy fizetőképes keresletet jelentenek, nézzünk meg egy hosszú hétvégét. Mindenki elmenekül a városból, mert nincs program, és ezt alátámasztja mondjuk egy múzeumok éjszakája programsorozat, ahol látható, hogy fővárosiak ezrei éhesek arra, hogy konkrét, normális programot kapjanak, és erre hajlandók költeni is. Mindenképpen abban látnám az egyik kitörési pontot, hogy lennének olyan állandó programok, és itt szóba került a Vár, III. kerület, Margit-sziget, a Városliget. Attól függetlenül, amit ön elmondott a Városligettel kapcsolatban, az érvényes a külföldiekre, annyira nem érvényes a belföldiekre. Akinek gyermeke van, az tudja, hogy úgy kell kutatni, keresni programok után, hogy a városban el tudja tölteni normálisan a gyermekeivel a hétvégét. Amit én még hiányolnék az az, hogy ezekhez hozzákapcsolódik az is, hogy legyen pénz, tehát nincs pénz arra, hogy különböző fejlesztéseket csináljunk, viszont azt a lehetőséget, hogy itt vállalkozókat bevonjunk, vagy vállalkozók pénzét használjuk arra, hogy fejlesztéseket végezzünk, arra pedig semmilyen törekvést nem látok. Én látnék egy olyan lehetőséget, hogy felvállalhatnák elvileg a vállalkozók, és a főváros és a kerületek közötti kapcsolatot. Mire gondolok? Van mondjuk valakinek egy ötlete, amire hajlandó lenne áldozni is, és meg szeretne valósítani valamit, akkor bele se kezd, mert ebben a bürokratikus rendszerben körülbelül 3 hónapig tartana neki, mire kibogozza, hogy kitől kell engedélyt kérnie, hol lehet területfoglalási engedélyt kérni, milyen előírásokat alapján csinálhat bármilyen vállalkozást. Ezt például önök ezt menedzselhetnék. Ha önökhöz fordul valaki, akkor nagyon jól tudja, hogy elmondhatná önöknek az ő ötletét, és akár meg tudnák neki mondani, hogy végig tudják vinni ezt az egész ügyet, vagy pedig ne foglalkozzon vele, felejtse el. Itt még van egy olyan nagyon lényeges kérdés, hogy nincs egy egységes szabályrendszer sem arra, hogy milyen szolgáltatásokat, milyen olyan lehetőségeket szeretnének csinálni a városban. Nem arról van szó, hogy mondjuk a Hősök terén különböző fabódékat kellene felállítani, de miért ne lehetne létrehozni olyan színvonalas szolgáltatásokat, hiszen több ezer turista száll le a buszról nap mint nap és nézi meg a Hősök terét. Semmit nem talál. Meg kell nézni európai városokban, minden egyes ilyen központ körül nagyon sok szolgáltatást nyújtanak a turistáknak. Ezt én mindenképpen szeretném, hogy ha esetleg megfontolnák. Még egy példát mondok. Beszéltem olyan vállalkozókkal, akik például hajlandóak lennének arra pénzt áldozni, hogy az Erzsébet tér, ami teljes mértékben megoldatlan az elmúlt években, hiszen még használatbavételi engedély sincs, majd az előző kormány kitalált egy nagyon okos múzeumot oda, amit senki nem látogat. Ott elvileg egy gyalogjárda van, és különböző gördeszkások töltik ott a napjaikat. Hajlandóak lennének arra áldozni, hogy oda egy turisztikai központot hozzanak létre, ahonnan buszok indulhatnak, városnéző buszok, ahol jegyeket lehetne árulni, ahol rendőrség lenne, ahol információs központ lenne, tehát egy olyan központi rész alkalmas is lenne ár. Erre még pénzt is hajlandóak lennének áldozni. Semerre nem tudnak elindulni jelen pillanatban, mert mindenhol amerre járnak, süket fülekre találnak, és most nincs, aki összefogja ezt az egész rendszert. Itt már rögtön azokat a negatív dolgokat is lehetne kezelni, ami ha már a városnéző buszokat említettem, a városnéző buszoknál jelentkezik. Nonszensz állapot, hogy az utcán harcolnak a külföldi turistákért a különböző busztársaságok ráadásul úgy, hogy nem lehetne elvileg utcán árulni ezeket a szolgáltatásokat, erre is egy megfelelő állapotot kellene megtalálni. Senki nem ellenőrzi például azt a színvonalat, magában azt a tartalmat, amit egy-egy turista kap, ha felül egy városnéző buszra. Pedig meghatározza azt, hogy mi lesz a kialakult kép rólunk. Röviden végül is csak ennyit szerettem volna mondani. Az lenne a lényeg, hogy legyen állandó programunk Budapesten, amit ugyanúgy a budapestiek és akár a belföldi turisták is szívesen felutaznak és megnézik, tehát nem az a kép alakul ki Budapestről, hogy itt csak a szmog van, egyébként meg semmi mással nem lehet találkozni. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. További kérdés? (Jelzésre:) Hadházy Sándor képviselő úr, öné a szó.

Hadházy Sándor (Fidesz) HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én úgy éreztem, hogy a kérdés összecsúszott a hozzászólással. Lehet? (Elnök igent int.) Köszönöm. Az előadásból nagyon sok pozitívum kiolvasható szándékát illetően, és azt gondolom, hogy ez az elképzelés alapvetően pozitív és jó. Néhány hiányosságra szeretném a figyelmet felhívni. Nem olyan régen részt vettünk a Sky Court előzetes bejárásán, és autóbusszal mentünk ki. Ez számomra új volt, mert nem az utat kellett figyelnem és a közlekedést, hanem bámészkodhattam jobbra és balra. Szörnyű állapotokat láttam, és megfordult a fejemben, hogy tulajdonképpen, ha Budapestre érkezik egy vendég, akkor általában repülővel érkezik, és ez a kép fogadja, és ez a kép búcsúztatja. Azt gondolom, hogy ilyen apróságokkal lehetne elkezdeni ezt a munkát, hiszen a benyomás, az arculat meghatározó a turizmusban. Azt javasolnám tehát tisztelettel, hogy azokat a szereplőket, legyenek ezek önkormányzatok, magánszereplő cégek, nem tudom, kik, meg kellene szólítani. Először udvariasan, azután pedig hogy ha nem működik, akkor nagyon határozottan és rendet kellene csinálni például a reptéri út környékén. Ez nem egy nagy tétel, nem kerül sok pénzbe, elsősorban szándék kérdése. Ha már az arculatnál tartunk, akkor rettenetes állapotban vannak a közterületeink. Budapesten a zöldterületek lakhatatlanok vagy használhatatlanok szinte, már amelyik egyáltalán megmaradt. Mocskosak, meg igazából szemlesütve közlekednek az emberek, mert nem szeretnének belelépni valamibe. Ezek ilyen alapvető dolgok, nagyon régi lemez ez, de azt gondolom, végre rendet kellene csinálni a fővárosban. Nagyon-nagyon fájó dolog a Duna-part állapota. Azt gondolom, el tudom képzelni, milyen lehetne a Duna-part, és milyen lehetne a budai várkép roncshajók meg egyéb lepusztult dolgok nélkül, és úgy el tudom képzelni, hogy nagyon szép lehet. A Duna-partot ki kellene takarítani, tisztelettel ezt javasolnám. Koncentrált helyeken ahol igény van, és ahol szükséges, megengedni a kikötést, azokat kulturált állapotba kellene fejleszteni és hozni, az összes többit pedig ki kell takarítani. Én nem tudom, hogy kinek milyen jogosítványa van, de én azt gondolom, ez nagyon sokat rombol a város arculatán. A köztisztaság kérdését már részben említettem. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy ne csak Budapest-centrikus legyen ez a gondolkodás, hanem tekintsünk ki a környékére, Pest megyére, sőt, akár tovább is. Elsősorban a Duna-kanyar, Gödöllő, és más térségek lehetnek izgalmasak, de azt gondolom, a Balaton-kapcsolatot is erősíteni volna érdemes. Kétségtelen, Budapest egy nagyon komoly vonzerő még ma is, de a vidéki kapcsolatok rendkívül fontosak. Vidékre is érkeznek turisták, a vidéki turistákat pedig Budapestre kellene valahogy vonzani és csábítani, hiszen ezek szépen kiegészítik egymást. A programokról hallottunk az előző hozzászólásban, amelyet én meg tudok erősíteni. Igazából három olyan terület van, amely nemzetközinek mondható, magyarul nem szükséges a magyar nyelv ismerete. Az egyik terület a zene, amiben nem győzzük eleget hangoztatni, hogy Magyarország nagyhatalom, és kiváló pozíciói voltak, talán még vannak. Azt gondolom, hogy ezen a területen Magyarország vezető hatalom lehet ismét, de sajnálatos módon a magyarnak vallott és általunk magyarnak tartott zeneszerzőinket, zenészeinket is szomszédaink és mások kezdik kisajátítani. Nagyon tanulságos volt számomra a berlini kiállítás, ahol az osztrákok bemutatták azt, hogy milyen kiváló zeneszerző volt Franz Liszt. Nem mondták ki, de az egész marketing arra épült, hogy ő tulajdonképpen egy osztrák zeneszerző volt. Ők csinálták meg a Liszt-évet egyszer, kétszer, háromszor, minden bőrt lehúznak róla, mi pedig most talán kicsit ügyetlenül elnevezzük Ferihegyet Liszt Ferencről, amit egyébként jó ötletnek tartok, csak ennek a megítélése is a sajtóban egyébként kétes és vitatott, igazából megosztó, mint egyesítő erejű. A másik a kiállítások. Berlin például arról nevezetes, hogy rengeteg múzeuma és kiállítása van, és ez nagyon komoly vonzerő. Magyarországon is ezeket a kiállításokat megfelelő marketinggel meg kellene erősíteni, és nagyon színvonalas, vonzó kiállításokat kellene létrehozni. Azt gondolom, hogy a kiállító területekben is, ha forrás kell, akkor ezen a területen értelmesen lehetne forrást felhasználni. A harmadik ilyen terület, amely programkínálatként figyelembe vehető, az a sport területe. Egyértelműen látható, hogy a színvonalas sportesemények igen nagy tömegeket vonzanak, és ezek az emberek elég sokat is költenek. Ez főleg az európabajnoki, BL, és egyéb események, Európa-kupák során tapasztalható. Magyarországon is vannak sikeres sportágak, például a vízilabda, kézilabda, kosárlabda, és a futball is az lesz hamarosan, egészen biztos vagyok benne. Ebbe az irányba is erősítenünk kellene, és igenis a turizmusnak és a sportágazatnak szorosabb együttműködést kellene kialakítania, mert mind a kettő profitálhat az együttműködésből. Természetesen a fürdők városa szlogent továbbra is erőteljesen, tudatosan használni szükséges. Nagyjából ezeket szerettem volna elmondani, köszönöm szépen és sok sikert kívánok.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További kérdés, észrevétel van-e az előterjesztéssel kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Nekem lenne még néhány megjegyzésem, igazgató úr, és utána meg is adom önnek a szót. Nagyon örülök annak, ahogyan ön a bevezetését kezdte, amiben a társaság névváltoztatását, illetve az új név meghatározását is indokolta, hogy valóban egy szolgáltató központként kívánnak működni és nem pedig egy hivatalként. Azt gondolom, ez nagyon fontos, hiszen az elmúlt 20 éve a fővárosnak tragikus. Sok szempontból az nyilvánvalóan, tehát elég nehéz lesz ezen a Demszky Gábor által hátrahagyott romokon újjáépíteni ezt a várost, de amit a turizmus területén néztem az elmúlt 20 évben, az egészen elképesztő. Kezdve azzal, hogy 16 év kellett ahhoz, mire egyáltalán egy turizmusfejlesztési koncepciót létrehozott a főváros. Aztán azt nagy nehezen elfogadta, majd nem meglepő módon abból semmit nem valósított meg. De az, hogy legalább egy fejlesztési koncepció irányába elindultak, mondom ehhez is 16 év kellett, mindamellett arra már nem volt energia utána, hogy a fejlesztési koncepció mögé marketing koncepciót is tegyenek. Senki nem tudta erről a városról, hogy igazán mit akar. Azon túl, hogy világvárost akart építeni Demszky, ami persze nyilván nem következett be, mint sok más ígéret, amellett volt 40-50 stratégiai fejlesztési projekt vagy program, amit beharangoztak, aztán abból se lett semmi. Ennek a leggyalázatosabb megjelenítése a metróépítés volt. Gyakorlatilag aki hozzánk érkezett, annak fogalma se volt arról, hogy a város mit akar kínálni. Ennek a következménye az, amiben megint csak rekorderek vagyunk Európában, hogy az a diszkont légitársasági vagy fapados boom, ami 2004 és 2006 között jelentkezett az európai nagyvárosokban, abból Budapest semmit nem tudott megtartani. Ha megnézzük a számokat, azok a növekedések, amelyek ebben az időszakban voltak, azok mára elpárologtak. Tehát azt gondolom én is, hogy az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy legalább meg tudjunk ragadni abban a pozícióban, ahol most van a város, és el tudjon innen rugaszkodni, mert a versenytársaink bőséggel lehagytak. Most, amikor a legutóbbi tavalyi évi jelentéseket néztem, akkor azt láttam, hogy skandináv országok városai előzik meg Budapestet, akik azon túl, hogy nyilván rendezettek, tiszták, csak az éghajlatból adódó hátrányaikat nézem vagy az ár-érték arányt, azokat a magas árakat, amelyeket ők kínálni tudnak, ennek ellenére is bőven verik Budapestet. Azt gondolom, hogy tényleg nagyon nagy a baj és komoly előrelépésekre lenne szükség. Kérdésem az lenne, igazgató úr, hogy nyilván az a tdm rendszer, amit felvázolt, ez egy nagyon jó irány, és valóban azt gondolom, hogy ahhoz, hogy igazán szolgáltató jelleggel tudjanak működni, ahhoz szükség van arra, hogy folyamatos visszajelzéseket kapjanak azoktól a részben városi, részben magántulajdonban lévő társaságoktól, akik érdekeltek a turizmusban. Ez az irány megfelelőnek tűnik. Kérdésem az, hogy a kerületekkel történő egyeztetésből kiderült-e az, hogy azokon a gócpontokon kívül, amit igazgató úr is említett, tehát Margit-sziget, Óbuda, Vár, Városliget, belváros, hogyan lehet majd kiterjeszteni majd ezeket a szolgáltatásokat. Itt arra gondolok, hogy olyan attrakciókra lenne szükség ebben a városban, amire egy külföldi vendég is felkapja a fejét. Ilyet ma nem nagyon tudunk produkálni, sajnos. Vannak szép műemlék-jellegű épületeink, van egy csodálatos várunk és van még néhány dolog, amely elég rossz állapotban van, de nincs olyan kurrens beruházás, ami az elmúlt 20 évben különleges attrakciót jelentett volna, mint ami az európai városokban sajnos szinte valamennyiben történt. Hogy egy jellegzetes példát hozzak, itt van a szerencsétlen helyzet az állatkert és a vidámpark esetében. Egyiknek sem elég sem a területe, sem a szolgáltatási spektruma. Talán a kettőből egyet lehetne csinálni helyileg, de van-e elképzelés arra, hogy akár az állatkertet, akár a vidámparkot valóban máshova lehetne telepíteni. Vannak-e olyan kerületek, akik jelentkeznek és vállalják azt, hogy területet adnak ehhez a fejlesztéshez, vagy partnerként szerepet vállalnak, illetve olyan beruházások megvalósításában működnének együtt, ami esetleg több napos itt tartózkodásra tudná késztetni, ösztökélni a külföldi vendégeket? A tdm működés indulásával gondolkodtak-e azon, hogy hosszabb időre, akár 10-15 évre szóló marketing koncepciót is érdemes lenne megalkotni, hogy maga a tdm szervezet tudja ezt végigkísérni és megvalósítani? Van-e erre elképzelés, illetve mit gondolnak arról, hogy ez a bizonyos turizmusfejlesztési stratégia, amit elfogadott a főváros 2007-ben, ennek az átgondolása, újraértékelése meg tud történni a következő időszakban? Említette igazgató úr, hogy nagyon fontos lenne a monitoring, azoknak a folyamatoknak a követése, amely a turizmusfejlesztés területén elindult. Ezzel én magam is egyetértek. Ha jól gondolom, akkor ebben is szerepet tud és képes is vállalni a tdm. Nagyon fontos lenne, hogy ebben olyan adatok köszönjenek vissza, amelyek a termékfejlesztés során a későbbiekben használható fel. A kongresszusi központ ügyével maximálisan egyetértek. Én magam is meglepődök azon, hogy a jelenlegi kínálat ellenére, ami szerintem alapvetően nem túl jó, Budapest és Magyarország a kongresszusi turizmusban még mindig igen előkelő pozíciót tud elfoglalni. Az idő azonban sürget, hiszen én is azt gondolom, hogy ha versenytársaink közül Közép-Európában valaki más lép elsőként és épít egy 5-6 ezer fős kongresszusi központot, akkor nagyon nehéz lesz nekünk ezen a piacon a meglévő pozícióinkat megtartani, illetve a versenytársunk által tett előnyt valamilyen módon behozni. Örülök annak, hogy az új Széchenyi Terv külön foglalkozik az új, Budapesten megvalósítandó kongresszusi központ megépítésével. Nyilván én magam is arra sarkallom a kormányt, hogy ebben mielőbb lépések történjenek. Folynak tervezések és előkészítések, de ahhoz, hogy ebben a ciklusban ez a beruházás megvalósuljon, ahhoz 2012-ben neki kell fogni a kongresszusi központ megépítésének. Úgyhogy én a magam részéről nagyon örülök annak, hogy egy ilyen szemléletváltás következett be Budapest turizmusirányításában, és nagyon várom magam is, hogy ez a tdm, ami megint csak egy évtizedes hiánypótlást jelentene Budapesten, mielőbb létre tudjon jönni és legyen egy összhang a kerületek és a főváros között, amire szintén nem nagyon volt példa az elmúlt 20 év során. Ami segíthetné és végre egy komoly lökést adhatna a budapesti turizmusnak, hiszen a magyar turizmusban még mindig ez a legerősebb desztináció, és azt gondolom, hogy olyan tartalékok vannak benne, ami a későbbiekben az egész hazai turizmus fellendítését segíteni tudja. Igazgató úr, akkor a kérdésekre kérném …(Jelzésre:) Még mielőtt megteszi, Szalay Ferenc alelnök úr felteszi a kérdést, utána válaszolna. Alelnök úr, öné a szó.

Szalay Ferenc (Fidesz) SZALAY FERENC (Fidesz): Elnök úrtól kérdeztem, hogy környezetvédelmi kérdésekről volt-e szó a tájékoztatóban. Én igazából azt kérdezném meg, hogy Budapest szennyezettsége, akár légszennyezése, akár a víz szennyezettsége eléggé komoly problémát jelenthet a fogadókészségünkben is, hiszen az, hogy szmogriadók vannak, hogy a Duna állapota olyan, amilyen, de lehet, hogy Sándor erről beszélt, nem vagyok benne biztos. Szerintem ebben a kérdésben az együttműködést erősíteni kellene azokkal a szervekkel, szervezetekkel, akik ez ügyben tenni tudnának. Például a főváros csatornázottságának a kérdése, azt gondolom, előjöhet, mert eléggé komoly problémát jelent ez a fogadókészségben. A másik a repülőtér, és említette a kötöttpályás közlekedést. Most megjelent a MÁV stratégia az elővárosi közlekedés fejlesztése kapcsán. Javaslom átnézni és javaslom magunknak is, de önöknek is, hogy nézzük meg, hogy hogyan lehet kapcsolódni ebben a kérdésben, mert erre most a forrást is megjelölte a MÁV, illetve a kormányzat, illetve a stratégia is megvan. Biztos vagyok benne, hogy itt gyorsan kellene lépni, hogy nehogy kimaradjon véletlenül ez a kérdés. És ha már itt tartunk, kinn amikor megnéztük az új fejlesztést, teljesen jogosan az összes képviselő felvetette, hogy annyira mocskos a környéke a kijutás lehetőségének. Mindenféle található a repülőtérre kijutást biztosító utak mentén, hogy ez is egy környezetvédelmi, de lehet, hogy szociális kérdés is. Megnézni, hogy ebben önök is mit tudnak tenni, Budapest, nem a kerület, Budapest, hogy ez elmúljon. Multifunkcionális létesítmények. Nincs Budapesten olyan létesítmény, ami fogadni tudná képviselő úr által jelzett sportprogramokat. Nincs. Most a hollandok elleni mérkőzésen a Népstadionban – éppen erről beszéltünk elnök úrral – a lehető legkevesebb nézőt fogja tudni beengedni. Ez is közös feladatunk, közös gondolkodás kerület, de Budapest kérdésében is, hogy legyenek olyan létesítmények, ahol meg is lehet rendezni ezeket a rendezvényeket, mert ebben aztán nagyon-nagyon el vagyunk maradva szerte Európában. Utolsó, és ez inkább megint a bizottsághoz. Ez egy nagyon jó beszámoló volt és nagyon sok gondolatot gerjesztett. Javasolnám, hogy más térségeit is hívjunk majd meg az országból, más területek gondolatait és akkor lehet, hogy önöknek is itt kellene lenni és egyeztetni ezeket a gondolatokat, mert biztos hogy vannak olyan elképzelések, amelyeket Budapesten, és vannak, amelyeket Budapestről vidéken lehet majd használni a későbbiekben. Köszönöm, elnök úr.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Igazgató úr, öné a szó.

Válaszok az elhangzottakra

Molnár József (MSZP) MOLNÁR JÓZSEF (Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Nonprofit Kft.): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Számos olyan felvetés és kérdés hangzott el, aminek azért örülök kifejezetten, mert az időre való tekintettel nem mertem az előadásban róla beszélni, hiszen az elmúlt négy hónap munkái között már szerepelnek erre bizonyos válaszok, míg a kérdés kapcsán viszont mindenképpen elmondhatom, és ez nekem most nagy segítség. Alelnök úr kérdése a belföldi és külföldi turisták, illetve elsősorban a belföldiekre való további koncentrálás lehetőségéről. Egy-két részt azért még bővíteném is, nemcsak feltétlenül az országhatárokra gondolok itt, hanem Kárpát-medencére, és az biztos, hogy egy olyan marketing tervnek kell felállni a BTSZK-n belül, amelyik a Kárpát-medence számára közvetíti, hogy elsősorban a magyarság fővárosa Budapest. Erre minden lehetőségünk megvan, hogy ha eljön Budapestre meglátogatni az adott attrakciót, ami számos lehet, akkor itt ténylegesen jól érezze magát. Ennek a kommunikációnak egy kiemelt eszköze lehet – most az országhatáron belülre gondolok – a Budapest Kártya. Államtitkár úrral, illetve apparátusával igyekeztünk elindulni abba az irányba, hogy feltérképezzük, hogy hogyan lehet a Budapest Kártyát a cafetéria rendszerben elhelyezni. Abban a pillanatban, amikor a vidéki turista lehetőséget kap arra, hogy a cafetériában megkapja ezeket a szolgáltatásokat mondjuk akár a Széchenyi Pihenő Kártyával valamilyen együttműködés formájában, feljön Budapestre, és amitől a vidéki a legjobban fél, hogy jaj Istenem, az autóját hol tudja lerakni, hol nem büntetik meg, hol tud közlekedni. Ez a Budapest Kártyával egycsapásra megoldódik, hiszen az adott szálláshely parkolójában leteszi az autóját és onnantól kezdve ingyen közlekedhet a Budapest Kártyával a fővárosban. Azonnal érezzük ennek a súlyát, hogy ez mit jelent. Pontosan nem mondtam el, de a Budapest Kártyát nemcsak egy felnőtt, hanem egy felnőtt és 14 éves korig egy gyermek használhatja. Ebben az esetben két gyermekkel rendelkező család két Budapest Kártyával eltöltheti úgy az egész hétvégéjét Budapesten, hogy az otthoni árak alatti szolgáltatáson tud megvásárolni szolgáltatásokat, és számos helyre ingyen tud bemenni. Ez szerintem abban a pillanatban, hogy ez a cafetériába bekerül, és erre technikailag minden adott, akkor ennek egy óriási lendületet adhatunk, és azt hiszem, hogy ha ezt a technikai eszközt sikerül elérnünk, akkor van mire utána városmarketinget építeni. Lehessen azt mondani, hogy van, amit tudunk adni az ország lakóinak, mi mint Budapest. Nagyon fontos, hogy a fővárost szeresse az ország és szeressék a budapesti lakók. Az az atmoszféra, amely akár Prágában, akár Rómában fogad minket mint turistákat, az Budapesten nincs meg. Ez azért van, mert mind a budapesti lakók tetemes száma, mind pedig az ország lakosainak nagy része nem szereti a fővárost, nem szeret itt lenni. Nem szeret itt a köztéren üldögélni, fröccsözni, nem szereti azokat az atmoszférateremtő hangulati elemeket, amik mindenképp kellenek ahhoz, hogy mindannyiunk számára ez egy kívánatos város legyen. Ehhez ami segítséget mi mint BTSZK tudunk nyújtani, abban teljesen biztos lehet alelnök úr, hogy az elkövetkezendő években meg is fogjuk adni. Ilyen értelemben a programok újragondolása is nagyon fontos és teljesen egyetértek abban, hogy egy ilyen kvázi helyi mini desztinációban olyan programok valósuljanak meg, amik ténylegesen ott tartják a turistát. Mondjuk, hogy ha van egy pár bázis, amikre gondolunk, akár az országgyűlés a liget mellett, akár a borfesztivál a Várban. Vannak olyan nagyrendezvények, amelyek nemcsak nemzetközi turistaforgalmat, hanem hazai turistaforgalmat vonzanak, és az adott desztinációban vagy adott kistérségben – nem tudom hogy mondani azt a területi egységet – kerül megrendezésre, és megfelelő felkészülés mellett, bár azért a Várban egy egész napot nagyon szépen el lehet tölteni mondjuk a borfesztivál meglátogatása előtt, ami lehetővé teszi ezeknek a programoknak a továbbfejlesztését, de azzal egyetértve, hogy a programok továbbfejlesztésére szükség van. Az a szerencsés helyzet van, hogy turisztikai attrakcióra uniós források például ilyen célokra felhasználhatóak, tehát nem véletlenül igyekszünk inkább lépni az ilyen uniós forrás irányába. Nagyon fontos a vállalkozók bevonása egyéb területeken is. Az Erzsébet tér kapcsán megint nyitott ajtókon dörömböl alelnök úr tekintettel arra, hogy mind a Turizmus Zrt.-vel, mind pedig a fővárosi városvezetéssel elindult az a gondolkodás, hogyan lehet az Erzsébet téri buszpályaudvarból egy komplex látogatóközpontot felépíteni pontosan azokkal a szolgáltatásokkal, amit alelnök úr megfogalmazott. Sajnos részben az elmúlt évek felújítási tevékenysége nagyon nehézzé teszi ott ezt a munkát, hiszen ott elköltöttek egy intézményre úgy egymilliárd forintot, hogy gyakorlatilag nem működik semmi. Ezen beruházási felülvizsgálat miatt egyelőre még kicsit nehéz egyelőre még ezt az egységet ilyen értelemben felszabadítani, de a városvezetés részéről is van egy ilyen gondolat, hogy ez az Erzsébet téri komplexum alkalmas erre. Nagyon fontos a Hősök tere is, ha már képviselő úr megemlítette. A Hősök terén a felújított műjégpálya épületén belül mintegy 97 négyzetméteres tourinform iroda nyithat reményeink szerint szeptember 1-jétől. Ez már-már akár egy látogatóközpontként is értelmezhető, főleg hogy ha a teljes műjégpálya kiszolgálói struktúráját tekintjük, akkor ott étterem és egyéb olyan szolgáltatások lesznek ehhez kötődően, amire a turistáknak szüksége van, tehát meg fogja tudni a Hősök teréhez kapcsolódóan kapni a megfelelő információt is, és azokat a szolgáltatásokat, akár nyilvános WC, akár egyéb szolgáltatásokat is, amik feltétlenül kellenek a komfortérzetük növeléséhez. Újabb olyan kérdést vetett fel alelnök úr, ami szintén már megoldásközeli állapotban van a városnéző buszok kapcsán. Aki nem ismeri ezt a problémát, annak szeretném egy szóban csak érzékeltetni, hogy két nagy tömörülés dolgozik pillanatnyilag a fővárosban ilyen hop on, hop off jellegű városnéző busz szolgáltatással, és a két nagy cég véres háborúban van egymással, és sajnos ténylegesen olyan atrocitásokat és jeleneteket idézett elő az elmúlt időszakban, hogy egymás vendégeit akár ráncigálva próbálják magukhoz szólítani a cégek képviselői. Két és fél héttel ezelőtt a fővárosi közterület-felügyelet vezetőjével, illetve a Budapesti Közlekedési Központ, a BKV, a fővárosi közlekedési ügyosztály, illetve valamennyi érintett cég vezetőjével volt egy megbeszélés a városházán, amely megbeszélésnek két nagyon fontos üzenete volt. Egyrészt, hogy ezt az anomáliát mindenki a múltként kezeli, tehát ez év áprilisától egy új időszámítás kezdődik a piac ezen területén is, illetve megpróbáltuk összefoglalni azokat a feladatokat, amikben segíteni tudjuk például a városnéző buszoknak a pontos, üzletszerű működését, de úgy, hogy az összes közterület-használati és közterület-felügyelet alá tartozó kérdésben az összes jogi előírást pontosan és nagyon következetesen be kell tartani a cégek képviselőinek. Amennyiben nem történik meg, vagy úgy tapasztaljuk, hogy ez az együttműködés nem ebbe az irányba halad, akkor a városvezetés kénytelen lesz drasztikusabb eszközökkel a rendteremtés mellett lépni. Hadházy képviselő úr több hiányosságra hívta fel a figyelmet. Köszönöm szépen. Ezek között van olyan, ami természetesen nem a mi hatáskörünkbe tartozik, de értem, hogy hogyan tudnánk mi adott esetben lobbizással segíteni ezeken a kérdéseken. Azt azért mindenképp szeretném elmondani, hogy például alelnök úr által is felvetett kérdés a repülőtérre vezető út körüli, mondjuk ki, rumli, illetve tarthatatlan állapot helyzete, ez azért csak-csak az elmúlt 20 év terméke. 4 hónap alatt mi odáig tudtunk eljutni ,hogy felmértük ezeket a problémákat. Azt azért mindannyian érezzük, hogy a következő lépcsőfok mindig egy ilyen típusú problémánál az, hogy a valódi felelősöket, illetve azokat megkeresni, akik ténylegesen segíteni tudnak, főváros, közterület-fenntartó vállalat, kerület, kerülethez tartozó közterület-fenntartás, és természetesen magántulajdonnal rendelkező, az adott területeken, és azokat a szabályozási kereteket, illetve rendeleti vagy jogszabályi kereteket megteremteni, aminek kapcsán ez a rendrakás elindulhat. Azt azért úgy érzem, hogy az elmúlt négy hónap során a városvezetés aránylag jól kommunikálta, hogy elkötelezetten szeretne rendet rakni minden tekintetben, és ez természetesen vonatkozik a turizmusra is. A rendrakás egyrészt kitakarítani a várost. Amikor én még a váltás előtt a turizmus stratégián dolgoztam, akkor az egyik szállodaigazgató fogalmazta azt meg nekem nagyon pontosan, amikor valami stratégiáról beszélgettünk, csak annyit mondott, hogy Józsi, takarítsátok ki a várost és ez egy fél siker. Igaza van, főpolgármester úr elkötelezetten indult el ebbe az irányba, akár a közterületek hozzá tartozó részét, akár az aluljárókat, vagy akár olyan típusú problémákat, mint a városnéző buszok, nézzük. Egy biztos, hogy ebben a gondolkodásban, a közterületek tisztán tartásában a kerületeket mindenképp be kell vonnunk. Nagyon fontos és nagyon jó felvetés a Budapesten kívüli desztinációkkal való kapcsolattartás, illetve együttműködés lehetősége. Budapest egy nagyon kiemelt és tényleg fontos desztináció az ország turisztikai kínálatában, de meg kell találnunk az együttműködésre alkalmas partnereket, és kifejezetten ezért örülök a tdm rendszernek a felállításának. Budapest mint turisztikai szolgáltató nem tudja a balatoni szolgáltatókat egyenként megkeresni, hogy hogyan tudunk együttműködni. Reményeink szerint előbb-utóbb nyilván lesz balatoni regionális turisztikai desztinációs menedzsment. Nyilvánvalóan lesznek már a mostani pályázati rendszernek köszönhetően Budapesten kívüli, de a régióban található helyi, akár ha úgy alakul, térségi turisztikai desztinációs menedzsmentek. Abban a pillanatban létrejöhetnek azok a szervezetek, akikkel mi nemcsak egy udvariasság mentén tudunk együtt dolgozni, hanem kifejezetten feladatomnak tartom azt, hogy olyan együttműködéseket teremtsünk az ország helyi tdm-eiről, ami egy jutalékos rendszerben egy turistairányítással lehetővé teszi, hogy valamennyi desztinációban többet tudjon elkölteni a turista, illetve több időt tudjon eltölteni. Ha ez sikerülni fog – és erre szerintem a tdm rendszer kiválóan alkalmas -, akkor mindannyian azt a célt elértük, amit képviselő úr is megfogalmazott. A programfejlesztés tekintetében alelnök úr felvetése kapcsán elmondtam, tökéletesen egyetértek, valamennyi területtel kell tudnunk előrelépni. Annyit még a BTSZK környékén történt változásokról azért hadd mondjak el, hogy az elmúlt egy hónapban két olyan új munkatársat is vettünk fel, aki új munkatársaknak kifejezetten ez lesz a dolga, hogy a fővárosban található vagy megszervezésre kerülő eseményeknek a létrejöttében és szervezésében is segítsen, de még fontosabb, hogy a megszervezett eseményeknek a turisztikai attrakció-kínálatba való bekapcsolását is segítsük. Ezért egy kulturális menedzsert és egy sport programmenedzsert vettünk fel a céghez, akik kifejezetten ezzel a céllal dolgoznak nálunk, hogy ezt hogyan tudjuk a lehető legintenzívebben bekapcsolni a turisztikai kínálatba akár természetesen a külföldiek, akár természetesen a belföldiek számára.

Bánki Erik (Fidesz) Elnök úr megjegyzéseit természetesen köszönöm. Igyekszünk nyilván a desztináció körül kialakult szakmai együttműködés irányába tovább gondolkodni. Egy mondatban a diszkont légitársaságoknak a helyzetére hadd utaljak. A szállodaszövetséggel is többé-kevésbé szoros az egyeztetésünk az elmúlt 4, illetve előtte lévő másik 4 hónapban, amíg készültünk a feladatra. Nagyon látványosak azok a tanulmányok, amelyek rendelkezésünkre állnak, és kifejezetten az egyik legjobb marketingfogást a diszkont légitársaságok Budapestre csábításában tartják. Ez által generált vendégéjszakák, a kommunikációs felületek nagysága olyan számottevő, ami ténylegesen és jól számolhatóan növeli meg a főváros turizmusát. A kérdések kapcsán a felmerült attrakciók kérdéséhez én még mindenképp odakapcsolnám a Budai Vár és a Várszínház kérdését is, hiszen azért csak-csak egy olyan attrakciót kell tudnunk megfogalmazni a Budai Várban is, ami jövőbemutató, és ehhez a Várszínház felújítása elengedhetetlen követelmény. Mindenképp fontos a Duna-part újragondolása, rakpart újragondolása, illetve ennek egy nagyobb egységbe, a Duna stratégiába való beillesztése. Természetesen nem akarom megkerülni az állatkert és a vidámpark helyzetét. Az elmúlt éveknek az egyik legkínosabb története a fővárosi irányításban mindenképp a vidámpark helyzete. Hihetetlen mértékű eladósodottság és ennek mentén pedig amit látunk, az azért számos szolgáltatását tekintve nem európai színvonalú szolgáltatás, ami a vidámparkban található. Ugyanakkor az állatkert az egy dinamikusan fejlődő, európai színvonalú intézmény, és azt hiszem, hogy ezt továbbra is lehet kommunikálnunk minden irányba. Egyelőre a főváros komoly erőfeszítéseket tesz a vidámpark megmentéséért, a jövőben pedig adott esetben egy másik helyszínen tudna működni. Ez többször fölmerült részben zajlik egy keresés egy jobb és európai színvonalú szolgáltató vidámpark építésére, részben pedig az éppen aktuális intézmény gazdasági megmentését tűzte ki a jelenlegi fővárosi városvezetés. Nem tudom, de erre szerintem fél év, egy év, amíg egy hosszú távú választ fogunk kapni. A tdm kapcsán felmerült kérdés, hogy lehetne-e esetleg egy 10-15 éves marketingtervben gondolkodnunk. Amennyiben létrejön a tdm, márpedig elkötelezetten fogok ezért dolgozni, akkor mindenképp fontosnak tartom, hogy egy hosszú távú marketing stratégia épüljön föl egy turisztikai fejlesztési stratégia mellé. Szerintem itt érdemes átgondolni időtávok tekintetében azt, hogy a Magyar Turizmus Zrt. milyen marketingtervben, milyen időegységben gondolkodik. Mindenképp fontosnak tartom azt, hogy egyeztessünk a Turizmus Zrt.-vel a jövőbeni marketing stratégiánkat, illetve a lebontott akciókat, hiszen a fővárosi forráselvonások következtében számos olyan promóciós marketing feladat van, amit kénytelen-kelletlen – teszem idézőjelbe – a Turizmus Zrt. fog elvégezni helyettünk. Természetesen ebben szorosan kívánunk együttműködni, és szerintem ezért fontos, hogy ezek a marketing stratégiák folyamatos, illetve abból lebontott akciók folyamatosan egymás marketing stratégiájára épüljenek. A kongresszusi központ tekintetében érezzük elnök úr elkötelezett támogatását természetesen. Szeretném azért azt kiemelni, hogy egy kongresszusi központ megvalósítása nemcsak az elsődleges piaci bevételek tekintetében nagyon fontos, hanem ha egy kongresszus mellé sikerül Budapestnek olyan szolgáltatás-csomagot odarakni, amit a kongresszus küldöttei adott esetben legalább részben igénybe is vesznek, akkor van esély egy következő megszólítására ugyanennek a rétegnek, amikor már akár szervezett vagy akár egyéni turistaként látogatja meg Budapestet. Ehhez, hogy kedvet kapjon, ehhez is egy kiváló marketing eszköz a közvetlen és komoly bevételt termelő konkrét MICE rendezvények megszervezése mellett. Alelnök úr kérdése a főváros szennyezettségével kapcsolatban, külön kitérve a szmogra, akár a víz szennyezettségére. Kifejezetten fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a fővárosi városüzemeltetési központtal való együttműködés az elkövetkezendő években pont ezért fontos, hogy valamennyi aktuális adat pro és kontra oda és vissza mindig rendelkezésünkre álljon, mert csak ennek tekintetében, jól összefogott kommunikáció és adatszolgáltatás mentén lehet ezt az együttműködést kialakítani. Egyelőre mi nem tapasztaltuk, hogy a légszennyezettség konkrétan a turizmusra negatív hatással lenne. a vízszennyezettségnél azért azt el kell mondani, hogy az eddig megvalósult és reményeink szerint majd jól működő csatornázási és víztisztító rendszer el fogja látni ezt a feladatot, hogy a Duna vize tisztább legyen. Azt azért mindenképpen szeretném hangsúlyozni, hogy óvatosan bánjunk, illetve ha lehet, akkor egymás között beszéljünk vagy használjunk ilyen fogalmat mint vízszennyezettség, különös tekintettel arra, hogy valószínűleg a világon egyedülálló főváros vagyunk, ahol a csapból ásványvíz minőségű csapvíz folyik. A másik oldal az pedig az, hogy ahol rendben vannak a rendszerek, ott nagyon jó minőségű a vízellátás, illetve azért a fürdőink víztisztasága is az elmúlt évben keletkezett hamis vádak ellenére egyébként teljesen rendben van. Köszönöm szépen, hogy felhívta a figyelmemet a MÁV stratégiára, azonnali hatállyal rá fogunk ugrani, és meg fogjuk keresni azokat a pontokat, ahol mi be tudunk kapcsolódni, és ha már beszéltünk a kongresszusi központ fejlesztéséről, létrehozásáról, akkor természetesen egyetértek, hogy multifunkcionális intézmények létrehozása a cél. Egyelőre örülök, hogy ha a forrásokat ehhez megtaláljuk. És akkor az utolsó megjegyzésre már válaszoltam, a más térségekkel való együttműködés szerintem ez a tdm rendszeren keresztül megvalósulhat, és reményeim szerint nemcsak a fővárosi, hanem az országos turisztikai fellendülést fogja szolgálni. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Én is köszönöm, igazgató úr. Látszik a hozzászólások mennyiségéből és a kérdések számából is, hogy fontos kérdés Budapest turizmusa. Nagyon reméljük, hogy azok a célok, amelyeket a szolgáltató központ kitűzött maga elé, azokat meg is fogja tudni valósítani a későbbiekben, ebben a bizottság nyilvánvalóan partner.

Tájékoztató egy úttörő jellegű magyar egészségipari és turisztikai csúcstechnológiai kutatásfejlesztésről

Lezárjuk a második napirendi pontot és áttérünk a harmadik napirendi pontunkra, amelyben egy tájékoztatót hallgatunk meg egy kutatásról, amely a magyar egészségipari és csúcstechnológiai fejlesztéseket is segítené. Megkérem dr. László Ferenc urat és kollégáit, hogy fáradjanak a szemközti asztalhoz mint előterjesztők. Képviselőtársaim írásban megkapták a napirendi pont tájékoztató anyagát. Arra kérem László Ferenc urat, amennyiben ehhez az anyaghoz kiegészítése van, akkor azt tegye meg. Időkorlát tekintetében arra kérem, hogy 10-15 perc között legyen a prezentáció időtartama. Öné a szó, parancsoljon. (Bánki Erik távozik az ülésről.)

(Az elnöklést Szalay Ferenc alelnök veszi át.)

Dr. László Ferenc egyetemi tanár, projektvezető (SZTE) szóbeli kiegészítése

DR. LÁSZLÓ FERENC (Szegedi Tudományegyetem): (Kivetítőt használ prezentációja megtartásához.) Köszönöm szépen. Túl sok alkalmam nem volt még, hogy járjak a Magyar Parlamentben, most vagyok először, nagyon szép épület és nagyon örülök, hogy módot kaphattunk arra, hogy tulajdonképp egy igen nagy magyar grant-ről számoljunk be, amit úgy is mondhatnánk, az első magyar sporttudományi kutatásfejlesztés irány, és ennek az eredményeiről, illetve, hogy hogyan tudnánk ezt esetleg az egészségipar, illetve a turisztikai ipar szempontjából hasznosítani. Tehát ő nem más, mint egy genetikai és hormonális szabályozási alapú egészség-fittségi technográfos programcsomag, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatási részeknek a kidolgozása. Ez egy TÁMOP projekt, a 4.2.2 programhoz kapcsolódik, elég érdekes a címe. Nemzetközi részvétellel egy kutatói team-et hoztunk létre, ami a környezet egészségtudatos testmozgásos életmód tényalapú tesztrendszereit próbálja kialakítani. A résztvevők szlovák, angol, illetve norvég partnerek. Sporttudomány. A sporttudomány Magyarországon tulajdonképp nagyon-nagyon új keletű. Attól datálható, hogy a felvi.hu-n mint külön entitás megjelenik. Ez nem olyan nagyon régen történt, 2005-2006-ban. Egyre jobban kezd összeállni a csapat, úgy néz ki, hogy jók leszünk. Mivel is foglalkoztunk tulajdonképp? A metabolikus megbetegedés megelőzésének lehetőségeivel, testnevelési és rekreációs típusú mozgástevékenységgel. Mi is ez a metabolikus szindróma? Azt tudjuk, az ipari társadalmakban a vezető halálok általában a szív- érrendszeri megbetegedések. A szív- érrendszeri megbetegedésre a kövérség, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterin- és trigliceridszintek tudjuk, hogy hajlamosítanak. Ha ebből az 5-ből 3 pozitív, akkor metabolikus megbetegedésről beszélünk. A depresszió mellett a metabolikus betegség a legelterjedtebb népbetegség. Ha ez fönnáll, akkor szív- érrendszeri halálozás 5-10-szeres valószínűségű, hogy be fog következni. Ami nagyon-nagyon riasztó méreteket ölt, hogy ez már egészen fiatal korban kezd kialakulni, tehát gyermekeinknek igen nagy hányadát érinti. Egy picikét, bocsánat, hogy tudományosabb rész, hogy mi is ez a szindróma. Okait 3-felé feltételezik, egyik gyakorlatilag egy agyközpontnak, a hipotalamusznak a zavara, másik egy genetikai prediszpozíció, a harmadik pedig életmóddal – és itt jövünk tulajdonképp mi, tehát a stresszel, étrenddel, illetve mozgáshiányos életmóddal – egyértelműen összefüggésbe hozható. A jelentősége ennek, hogy az inzulin nevű hormont mindenféleképpen valószínűleg ismerik, a leptinben nem vagyok annyira biztos, a lényeg az, hogy a zsírtermelésben üzen, hogy köszönöm, nem kérek több ennivalót, és emiatt a táplálkozást visszafogja. Erre rezisztens a szervezet gyakorlatilag úgy a külvilágban, mint az agyunkban. Ezt a hipotalamikus funkciózavart állatkísérletekkel írták le eddig, egy marha egyszerű állatkísérletet csináltak, és a Nature nevű lapban képesek voltak ezt leközölni, úgyhogy érdekli ez a világot. A genetikai prediszpozícióra vannak humán vizsgálati kísérletek, adatok. Ez is egy nagyon jó lap, hasonló mint a Nature, különböző genetikai mintázatokat vesznek itt alapul. A mozgáshiány hogy jön itt a képbe? Úgy, hogy le van írva, hogy sportmozgással nő az inzulin, és a leptinnek az érzékenysége, tehát rezisztencia csökken, ezt most már tanítjuk is szépen átvéve az amerikai szakirodalomból, illetve ez nagyon érdekes, hogy sportmozgással befolyásolható a gének expressziója. Mit is akarunk csinálni vagy csináltunk? Egy egészségi, fittségi genomikai tesztet, illetve hormonális alapút, és egy mérőrendszert. Egyénre szabott mozgásprogramokat szeretnénk kialakítani és ezen is dolgozunk azért, hogy megelőzzük úgy a kövérséget, még mielőtt ki sem alakult. Hogy lényeges-e a kérdés, amikor én írtam ezt a pályázatot, akkor 2008-ban éppen Angliában voltam és megláttam a Daily Mail-nek, ami egy eléggé elismert angol napilap, a címoldalán, hogy azt mondja a jó brit, hogy képes fizetni a kövérnek azért, hogy menjen el sétálni, és itt részletezi. Tulajdonképp látjuk az anyát meg a gyermekét, hogy hogy képzeli ezt el koncepcionálisan. Ebben a kutatásban gyakorlatilag kik vettek részt? A Szegedi Tudományegyetemnek több kara, az általános orvosi kar, a pedagógusképző kar, a természettudományi kar, a biológiai kutatóközpont, a rekreációs sport klub, illetve egy nagyon fontos kft., aki adatbányászattal foglalkozik, több százezres nagyságrendű adataink vannak, és megfigyelésekre vagyunk kíváncsiak. A norvég Hedmark Egyetem, az angol William Harvey Kutatóintézet, illetve nyitraiak foglalkoztak még ezzel a témával. Mik ezek a TÁMOP célterületek? Talán érdemes rekapitulálni ezeket, mert ezzel foglalkozik a projekt. Ebből meg volt adva kettő pozitív volt, amikor már pályáztattunk, mindegyik pozitív volt. A felsőoktatáshoz kötődő alapkutatási projekteket támogatja, nemzetközi kutatási-fejlesztési tapasztalatok adaptációját, új kutatási módszerek, illetve szervezés és terület, és menedzsment csoport- és intézményi szinten. Nagyon fontosnak tartja a kutatói utánpótlás nevelését, fiatal kutatók bevonását a nemzetközi kutatási projektekben. A felsőoktatásban közreműködő kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozások intenzitásának a növekedését. Nagyon fontos, hogy kiemelten fontos, már meglévő infrastruktúráinkat használjuk ki, illetve, hogy fontos nemzetközi adatbázisokhoz hozzá tudjunk férni, hiszen forrás nélkül nem működik. Szegedről jöttünk, a dél-alföldi régióhoz hogy illeszkedik ez az egész. Itt a felsőoktatás megint nagyon-nagyon előtérben van. Tudjuk, hogy tudáspólus program részeként a Szegedi Tudományegyetemnek azért van jelentősége, illetve az egészségipar és biotechnológiai ipar eredményeinek, hogy tudjuk őket hasznosítani úgy, hogy ebből esetleg turisztikai attrakció-fejlesztést is tudjunk csinálni. A kutatói utánpótlás az mindig nagyon fontos, fiatal kutatók bevonása, illetve hogy próbáljunk meg csatlakozni az EU kutatási programjaihoz, tehát az EU amit gondol, az hosszabb távon adott. Mit gondol az EU? Ő úgy gondolja, hogy a biotechnológiai vívmányokat vezessük már be népbetegségek megelőzésére, és már nem is preventív, de proaktív medicináról tudunk itt beszélni, illetve olyan non-invazív diagnosztikai módszereket alakítsunk ki, amik alkalmasak arra, hogy az egészséget megőrizzük és az egészségi állapotunkat monitorizáljuk, még mielőtt kialakult volna a baj. Előzetes eredményeket szeretnék mutatni, mivel kapcsolatban. Különböző vizsgálati csoportokat néztünk, különböző szempontokat. Több mint 500 embert megmozgattunk gyakorlatilag sok hónapon át. Testösszetételt határoztunk meg, fittségi tesztet, laboratóriumi méréseket, hormonméréseket, illetve ami nagyon érdekes, genetikát néztünk belőlük. Milyen vizsgálati csoportjaink voltak, ez egy kiindulási alap, ez egyébként egészség- és turisztikai ipari szempontból is úgy lettek leválogatva, hogy fontosak legyenek. Egyik volt a Fogyi Klub, ahol 129-en voltak, és az volt a cél, hogy egy 5 hónapos mozgásprogram-csomagban lefogyjanak. 50 résztvevővel tudtuk végrehajtani a teljes programcsomagot. A genetikai és hormonális mérések azok meglehetősen drágák ilyen életkorban. A másik egy egészségmegőrzési típusú, tehát ülőmunkákat végző, itt a városi elöljáróságtól, illetve az elektromos művektől volt sok ülőmunkásunk. Itt is megcsináltuk 25 fővel a teljes vizsgálatot. Ők már fiatalabbak voltak, illetve voltak nagyon aranyosak, ők voltak az asszonytornások, 28 résztvevő volt, 10 hónapig mozogtak és a fittségnek a javítása volt, ők 42 és 65 év között mozogtak korosztályban. Levettük valamennyi embertől a testösszetételüket, mégpedig egy bio-impedancia módszere, bimpadnak nevezik. Itt megállapítja a testtömeget, body mass indexet, az izomtömeget, zsírtömeget, testzsírszázalékot, víztömeget, alapmetabolikus tevékenységet, és ezt meg tudja tenni testtájakban is. Mit találtunk? Azt találtuk, hogy például a Fogyi Klubban lecsökkent, minden hónapban néztük, a testsúlyuk, a body mass indexük ennek megfelelően, a testzsírszázalékuk, a zsírkalória megint csak csökken, az izomtömegük változatlan maradt. Megnéztük az ugyancsak fitt, idősebb hölgyeket, ők nagyon aranyosak voltak, ők megállapítható volt, hogy igazából a testsúlyuk nem is volt magas, a body mass indexük se volt magas. Mi történt velük? Az történt, hogy testzsírjuk lecsökkent a mozgásra, viszont az izomtömegük növekedést mutatott. Elvégeztünk különböző fittségi teszteket, ez mind hozzátartozott a csomaghoz, megnéztük, hogy ki mit óhajt, milyen szinten lehet ezt így alkalmazni. A fittségi tesztek így néztek ki, hogy a férfiaknál Harvard-lépésteszt volt, nőknél Huang lépésteszt. Látható a jövő kutatóinak a nemzedéke, hogy foglalkoznak a hölgyekkel, csinálják a gyakorlatokat. Kiszámoltuk a fittségi indexüket, ez tulajdonképp egy kardiorespiratív szív- érrendszeri ellenállóképesség változásának a mérése, vérnyomás, pulzus és egyebek. Mit találtunk? Itt azt találtuk, hogy a Fogyi klubosoknál gyakorlatilag a vérnyomásuk, a szisztolés lecsökkent 2,2 százalékkal, és mondom, gyógyszermentesen csináltuk. A diasztolés is lecsökkent, a nyugalmi pulzusuk is egy 7-8 százalékos csökkenést mutatott, ami nagyon jó. A fittségi indexük, ami egy számottevő érték, viszont körülbelül 36-40 százalékkal megnövekedett. Ugyanezeknél az embereknél pont az a lényeg, hogy egy sorozatot tudunk felállítani, többféle dolgot tudunk mérni, és össze tudunk hasonlítani különböző laboratóriumi méréseket. A metabolikus betegség nem más mint a kövérség, plusz mellette kettő pozitív, magas vérnyomás, cukorbetegség, vércukor, de sokkal többet mond a hemoglobin A1c-nek a szintje, amely 2-3 hónapra megmutatja, hogy mennyi a vércukor-ingadozásának az átlaga, azt is néztük, illetve a magas vérzsírszinteket. Ezeket a vérparamétereket néztük meg előtte és utána, igazából havonta amit néztünk, az volt a vércukor, a koleszterin meg a triglicerid, a vizsgálat elején meg a végén részletesebben néztük. Mit tapasztaltunk? Azt tapasztaltuk, hogy a 4-5 hónapos mozgásprogram hatására egy eleve nem szelektált, magasabb koleszterinszintje volt mindenkinek, egy átlagos, de nézzük meg, kérem szépen, nem kellene statinokat szednie igazából az embereknek, 3-4 hónapot mozognak, akkor normális értékre lemegy a koleszterinszintjük. A vércukor gyakorlatilag csökkenő tendenciát mutatott, a trigliceridszintjük gyakorlatilag lefeleződött, és ez nem volt óriási sportteljesítmény, hanem mindennapos mozgásra vettük rá ezeket az embereket. Ami még megdöbbentőbb igazából és ami nagyon szép, hogy a hemoglobin A1c-nek az értéke, mert ha valakitől leveszünk egy vércukrot éhgyomorra, attól 15 évig még lehet cukorbeteg, mert nem vesszük észre. (Szilágyi György távozik az ülésről.) Ezt visszamenőleg hogy milyen magasra megy fel, azt mutatja meg, és 3 hónapra megmutatja az átlagát. Mi történt? Azt láttuk, hogy ott, ahol eleve magasabb volt a kiindulási érték, azokat megnéztük, az a program végére gyakorlatilag teljesen normalizálódott. Ez egy nagyon-nagyon jelentős megfigyelés. Nyilván normális ponton is maradnak, vércukor nulla esetén nagyon nagy baj van, tehát nem lehet lineárisan kezelni a kérdést. Hormonok. Közelítünk most már a szofisztikáltabb részekhez. Ez nagyon fontos, hogy a hormonok szabályozzák az emberi géneket, és a gének meg szabályoznak gyakorlatilag vissza. A kövérség meg a cukorbetegség összefüggése rendkívül szoros. Ha érelmeszesedés, illetve krónikus megbetegedések jönnek, itt nézzük a leptin, illetve inzulin szinteket, mert ha valaki rezisztens, akkor ott magasabbak ezek az értékek. Mit találtunk? Azt találtuk, hogy kövér emberekben a vérnek a leptin szintje kiindulási értékben igencsak magas volt, a body mass index fölött, és nézzék meg, 1-2 hónapos mozgásprogrammal ezt vissza tudtuk hozni a regulációs szintre. Túlsúlyosaknál alacsonyabb volt, azt is visszahoztuk, a normális részeknél az is volt, mert nullára nem tudjuk csökkenteni sem a leptin, sem az inzulin szintet, mert arra szükség van. Ugyanez igaz az inzulin szintre. Az inzulin rezisztenciát szépen lecsökkentettük, és igencsak gyorsan reagál a rendszer, tehát érdemes mozogni. Ez mint szolgáltatás egy csomag, és ezt a kolléga majd elmondja, hogy talán a gyermekeinkre való vigyázás szempontjából sem árt, hogy ha ezt figyelembe vesszük. Végül, de nem legutolsó sorban megnyílt a biotechnológia és a genomika. Ugyanis a testmozgás hatását ennek a betegségnek a kialakulásában szerepet játszó géneknek az aktivitására igencsak kevesen vizsgálták, ez meglepő. Csak azért tudni kell, hogy Magyarország biotechnológiából nagyhatalomnak számít nem közép-európai régióban, még a világon is. Ezt nem árt hasznosítani ilyen szempontból tulajdonképp nem tettünk mást. Illetve azért a tanulmányok kizárólag csak a rövid ideig tartó, nagy intenzitású fizikai terheléssel foglalkoztak, nem ezzel a hosszan elnyúló intenzitással. Mit találtunk? Azt találtuk, hogy bizony-bizony ez a rekreatív fizikai aktivitás több génnek az aktivitását befolyásolta, ezt már persze a leptin génnek meg még egy-kettő, ezeket kezdődő kövérségi géneknek mondjuk, de a zsíranyagcserére ható gének közül ezeknek az aktivitására találtunk különbséget, a magas vérnyomás gének között ezeknek az aktivitásában találtunk különbséget, illetve a véralvadásra ható génekre is maga a testmozgás pozitív változást okozott. Ugyanezzel a cukorbetegség, illetve a szívbetegség, érelmeszesedés genomikájára is pozitívan tudtunk hatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e Domokos tanár úrnak kiegészítenivalója? (Dr. László Ferenc: Meg szeretném kérni Domokos tanár urat rövid, frappáns kiegészítésre.)

DOMOKOS MIHÁLY (Szegedi Tudományegyetem): Köszönöm szépen. Természetesen ez a kutatás is igazolja, hogy a mostani társadalmunk egészségi állapota az elmúlt időszak személyiségi szemléletén alapszik. Államtitkár úrhoz kapcsolódva, van egy vizsgálati és kutatási eredményünk. Tetszett említeni, hogy hiányoznak a tudományosan vizsgált adatok a turizmus és az egészségipar szempontjából. Talán ezért is jó ez a helyzet. Én mint pedagógus és módszertant tanító tanár a közoktatás feladatait és annak fontosságát emelném ki a jövő nemzedékei érdekében. Fiataljaink egészségi állapota is rohamosan romlik. Csak egy konkrét adat. A közoktatásba járó tanulók, 6-14 éves tanulók. 60 százaléka egészségkárosodással vagy annak kezdeti tünetével van jelen a közoktatásban. Ez igen magas szám, és ez komoly feladatot és felelősséget ró mind a közoktatás szervezőire, mind a társadalom oktatásirányítóira. Erre van hosszabb távon szükség, az egészség az érték kategória, tudjuk, ami a személyiség alakításában, formálásában érhető tetten. Ezt a személyiségformálást csak az intézményes keretek között tudjuk az egyik legdinamikusabban és legradikálisabban befolyásolni, társadalmi méretekben. Természetesen a családi nevelés és egyéb szemlélet is dominánsan fog megjelenni. Mi úgy gondoljuk, hogy a rendszeres mozgás és a testnevelés a személyiségformálás leghatékonyabb eszköze, és még egy adat. A mostani közoktatási rendszerünkben az elméleti tantárgyak, ami a kognitív funkciókat fejleszti, egymásra épülnek, a tantárgyi struktúrában 94-96 százalékát fedik le a személyiségformálásnak, 4-6 százalék marad a mozgásos, fizikai tulajdonság fejlesztés, személyiség formálására. Úgy gondoljuk, hogy ez drasztikusan kevés, és minden olyan törekvést és minden olyan változtatást, ami ennek az arányát megváltoztatja nem ellenfél formájában, hanem célszerűség szempontjából, az egészséges jövő nemzedékének és a rendszeres mozgás egészségfenntartó, egészségmegtartó szerepének kialakításában, az igen fontos. Ezért a mindennapos testnevelésnek, testmozgásnak különösen kiemelt jelentősége van az egészségtudatos magatartás kialakításában. Ehhez pedig a közoktatás szerepe is nélkülözhetetlen. Meg kell állítanunk a tanulóifjúságunknál az egészségromlást, amit az elavult módszerek és az oktatási szemléletmód torzulása idéz elő. Úgy gondolom, minden késlekedés károkat és nehézségeket okoz, közös a felelősségünk mind a döntéshozóknak, mindpedig a közoktatás szereplőinek. Úgy gondolom, ezen gondolat és a tudomány objektív mérési adatai is igazolják, hogy nem szabad tovább késlekedni. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdések. (Jelzésre:) Tessék.

Kérdések, hozzászólások

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, kérdésem talán nincs is, mert mindent értettem, figyeltem, a közölt adatokat természetesen magam részéről elfogadom, és nem is vonom kétségbe, mert kétségtelen a kutatás eredménye. Csak muszáj elmondanom, hogy igazából a kutatási eredmények azt támasztották alá, ami alapvetően mindenki tudott, bár nem volt ilyen összefoglalása ennek a dolognak. Régen, amikor a gyerekek a szomszéd faluba jártak iskolába, más időszak volt. Most az iskola előtt rakják ki a szüleik. A grundban tudtak régen focizni, most nincs hol mozogniuk. A világhálót bejárta legalább háromszor az a fénykép, ahol egy fitnesz szalonba ment föl a szemmel láthatólag jó kövér látogatói kör mozgólépcsővel, miközben a lépcső is ott volt mellette, de még a fitnesz terembe is a mozgólépcsőt használták, ez jutott eszembe. Tulajdonképpen én úgy gondolom, hogy a fő hangsúlyt arra kellene fektetni, hogy a fejekben kellene rendet tenni a tekintetben, hogy a régi parasztember tudott és tett, még ha kényszer is vitte rá, hogy kapát fogott és dolgozott a földeken, s mindenki végezte a maga munkáját. Ette a mangalicazsírt – utána a mangalicát majdnem teljesen kiirtottak mint állatot – napraforgó étolaj helyett, illetve különböző chips-ek és különböző rágcsálnivalók nélkül élték le az életüket aktív mozgás közepette. Oda lyukadunk ki, hogy igazat kell adnunk azoknak, akik azt mondják, hogy a régi világban, a régi életszemlélet, régi életmód mellett ismeretlenek voltak ezek a problémák. Én inkább csak annyit szeretnék mondani, hogy képviselőtársaimnak mondom, hogy érezzük kötelességünknek, hogy ha kell, akkor törvényalkotási szinten tegyünk rendet a fejekben, aminek egy ilyen kis mellékvágánya a hamburgeradó-féle tervezet, de valami hasonló irányú és típusú lépésekre gondolok. Egyszerűen a világ nyakára vagy fejére nőtt a gyógyszerlobbi, melynek az az érdeke, hogy a különböző kütyüiket, rászoktatva az embereket ezekre a szerekre, fogyasztassák el velünk, és nem vesszük észre, hogy áldozatai vagyunk ennek a lobbinak. Úgyhogy még egyszer mondom értettem, tiszta, egyértelmű, de ezt szerintem tudtuk és inkább a feladataimat éreztem ki ebből a prezentációból.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Más kérdés vagy vélemény? (Jelzésre:) Képviselő úr.

Vincze László Mihály (Fidesz) VINCZE LÁSZLÓ MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Csongrádról jöttem, ahol a mindennapos testedzést a Széchenyi iskolában találta ki anno Mészáros tanár úr, illetve indította útjára. Jómagam 13 évig csináltam, de Mészáros úrnak is szíve csücske volt, aki az ország másik felén, Szolnokon művelte ezt a műfajt, ennyit az előzetesről. Rövid leszek. Az önök felméréseit leporolván emlékeimben, gyerekekkel végeztünk anno a 80-as évek derekától ’90-ig különböző felméréseket. Itt a mozgásos teszteredmények, illetve az iskolába járási mutató is, mert ezeket is végeztük, mutatják, hogy mindenképpen a mindennapos testedzésnek van jövője, kötelező jelleggel. Gondolom, itt a bizottság és reményeim szerint a parlament is meg fogja majd ezt támogatni és meg fogja szavazni. Persze előre nem lehet semmit sem borítékolni, de én úgy gondolom, hogy képviselőtársaim ebben maximálisan gondolkodtak már még azelőtt, mielőtt bekerült ez a tisztelt Házba. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Képviselő úr, aztán államtitkár úr.

Hoffmann Pál (KDNP) HOFFMANN PÁL (KDNP): Engem érdekelnének a tudomány emberinek véleményei, mind a kettőjüké, mert én is fontosnak tartom a mindennapos testnevelést, de azt gondolom, hogy ez nem elég. Tapasztalatokból is és mérésekből is azt látom, hogy a mindennapos testnevelés mellett szükség van valami olyan többletre, ami egyébként megjelenik a bizottsági munkában vagy azokban az anyagokban, amelyekkel csak mi foglalkozunk, ami ráépül a mindennapos testnevelésre. Ez lehet a versenyszerű sportolás is, de lehet az a más típusú, a bővebb iskolai modellre hajlandó sportiskolai rendszer, ami a délutáni foglalkozásokban a mindennapos fölé rendszeres edzéshatást elérő foglalkoztatást is biztosít. Tehát én itt igazából az önök véleményére vagyok kíváncsi, hogy jól látom-e, hogy ez a kettő együtt eredményezheti azt a változást, amire szükségünk van mind a személyiségfejlesztésben, mindpedig a fiatalok edzettségében és az ebben bekövetkező változásokban. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr.

DR. HORVÁTH ENDRE helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm. Az előzőekhez csatlakozva mi a feladatunk. Én úgy gondolom, hogy a vendéglátás területén is van feladatunk. Lehet, hogy furcsának tűnik elsőre, de a vendéglátáshoz nemcsak az éttermi tartozik, hanem a közétkeztetés, munkahelyi vendéglátás. Ez napi 3 millió adag. Nyilván a metabolizmusban rejlik sok minden, de a bevitelben is nagyon sok egyéb rejlik, úgyhogy ott is van feladatunk, és ezt a szabályozási munkát is fel kell, hogy vállaljuk, hogy itt is ilyen szempontok alapján, egészségmegőrzési szempontok alapján nézzük át újra a teljes területet. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Van-e még? (Jelzésre:) Tessék parancsolni!

DR. VARGA CSABA (Szegedi Tudományegyetem): Tisztelt Bizottság! Varga Csaba vagyok, én is a Szegedi Tudományegyetemről jöttem. Annyi hozzászólásom lenne még, ami itt talán nem merült föl, hogy ezeknek a méréseknek, ezeknek a komplex méréseknek olyan szerepe is van, ami már itt felmerült az előbb elhangzottakban, hogy tulajdonképpen ez a többfajta kisebb mérés már megtörtént. Ez a mérés annyira komplexen, többfajta tudományágat végigvíve viszi a dolgokat többfajta csomagban, azért is van nagy szerepe ebben a bizottságban, hogy turizmus szempontjából óriási jelentősége van, mert akár nemzetközi turizmust lehetne arra kihegyezni, hogy idejönnek, különböző programcsomagokat végigvisznek, akár egy rövid tesztet, itt wellness szállodákban eltöltenek időket, megszületnek különböző mérések, olyanok, amikben megegyezünk, kinek mire van pénze a programban, azt elvégzik. Ezt természetesen nemcsak külföldiek, hanem a hazaiak számára is lehetővé lehetne tenni. Ezáltal pont a gyógyszerlobbival szemben, hogy mennyi milliárdot költ az ország arra, hogy gyógyszerekre elmegy a pénzünk, közben meg esetleg ilyen programoknak, ha már ezek teljesen végig vannak víve meg ki vannak dolgozva, a véghezvitelével milliárdokat tudnánk megspórolni. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Van-e még? (Jelzésre:) Török úr.

DR. TÖRÖK FERENC (Wesselényi Ferenc Sport Közalapítvány): A bizottság tagjai már ismernek, nem tudom, az előadók igen vagy nem. Dr. Török Ferenc vagyok, régen foglalkozok ezzel a kérdéssel, nem véletlenül jöttem el ma erre az ülésre, meg akartam hallgatni. Azt gondolom, és már elmondtam más formában is a bizottságnak, hogy mérések nélkül nem lehetséges fejlődni. Az, amit én nem hiányoltam, csak nem foglalkoztak vele vagy nem volt lehetőség, de az iskolai testnevelés fontosságával egyetértek, de a diákok állapotfelmérése szerintem nagyon fontos és hozzá szükséges tenni ehhez a dologhoz. Ebben voltak törekvések. Van egy Nemzeti Sport Stratégia, amit a jelenlegi kormány is támogatott ezzel kapcsolatban, és a zászlóvivője vagyok ennek az egész nemzeti fittségi tesztnek. Szívesen beszélgetek még ezen kívül is. Én csak azt kérem a bizottság tagjaitól, hogy próbáljunk ebben előrelépni, mert az idei költségvetésben megint nem voltak ezekre pénzek. A Wesselényi Közalapítvány, aminek egyébként az elnöke vagyok, 120 ezer gyereket mért föl már egy egységes fizikai teszttel. Ennek meglesznek az eredményei, amiből a kiválasztás szempontjából április végére, május elejére meglesznek a legjobbak, és azokat szeretnénk, ha az egyesületeknek, szövetségeknek az élsport részére is utánpótlás-nevelésben hasznosítsuk. Most megint meg fog állni ez az egész program, mert valószínűleg a Wesselényi megszűnik, de valakinek ezt a programot kellene vinni tovább, és kellene ezzel valamit tenni. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Más? (Jelzésre:) Elnök úr!

Németh Zsolt (Fidesz) NÉMETH ZSOLT (Balatoni Kerékpáros Turisztikai Szövetség): Köszönöm szépen, Németh Zsolt vagyok a Balatoni Kerékpáros Turisztikai Szövetségtől. A másik két témához szólnék egyrészt Török úrnak felvetésére reagálnék, hogy nagyon sok fittségi teszt van sajnos, és jó lenne ezeket egységesíteni országos szinten. Legalább 8-10-et én tudok, és ezáltal mindenki másképp mér és mást mér. Ezeket az eredményeket is jó lenne, ha valaki egységesítené legalább kormányzati szinten, mert nem jó, ha mindenki másképp bonyolítja ezeket. A másik pedig az idegenforgalom szerepéhez szeretném államtitkár úrnak jelezni, hogy a gond akkor kezdődött, amikor a wellness mozgalom Magyarországon megjelent, akkor három dologról szólt, táplálkozásról, mozgásról és mentális ügyekről, és ezt a wellness definíciót a Magyar Turizmus Zrt. nem úgy definiálta, ahogy kellene. Animátorok nélkül van ez definiálva, nincsenek szakemberek, akik ezt így csinálják a wellness intézményekben. Ez azt jelenti, hogy nem marad ott a vendég, vagy nem jön vissza. Egész egyszerűen a wellness programok egy állapotvizsgálattal kezdődnek és végződnek, és vissza kell jönni kontrollra egyévente, félévente, visszatérő vendégeket hoznak, és ebben Jakabházy László rekreációs szakértő nagyon sokat dolgozott a szegedi egyetemen, meg lehet említeni. Rendelkezésre áll sok jó végzett rekreációs szakember, csak ennek a módszereit együtt kellene kidolgozni ezeknek az oktatási intézményeknek, és ez nagyon jó lenne az idegenforgalom, mert hétfőtől péntekig is töltené ezeket az intézményeket, mert az idősek meg az a korosztály, aki fizetőképes, szeniorok, leginkább ez a célcsoport nagyon sok időt tudna ebben tölteni. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Akkor itt befejezzük a kérdéseket. Én azért hozzáfűznék valamit, mert elhangzott, hogy ezt mind tudtuk. Én másodszor hallgatom ezt az előadást, én nem tudtam, hogy az ember genetikai térképét meg tudja változtatni a mozgás. Nem tudtam, de ha figyelték professzor úr mondatát, azt mondta, hogy úgy megelőzni a problémát, hogy az még ki sem alakult. Azért gondoltam, hogy ma elhangozzon ez az előadás, mert a mozgásról tudtuk, hogy személyiségfejlesztő, egészségfejlesztő, sok mindent tudtunk, de azt, hogy a genetikai térképünk úgy változtatható meg, hogy ki sem alakul a kövérség, ki sem alakul a szív- és érrendszeri probléma, bevallom őszintén, nem tudtam. Azért gondoltam, hogy erről beszéljünk, hogy legyen érvünk, amikor valóban törvényt kell hoznunk, mondjuk a közoktatási törvényt, azon belül a mindennapos testnevelésről vagy bármi másról beszélünk. Ne csak az legyen az érv, hogy szoktassuk hozzá a mozgáshoz, mert hú, de jó, hanem az, hogy nem alakulnak ki ezek a problémák, amelyek Magyarország egészségi állapotát meghatározzák. Mindenki tudja az adatokat, hogy hol tartunk szív- és érrendszeri betegségekben, hol tartunk a mentális problémákban, hol tartunk a daganatos betegségekben, nem alakulnak a mozgásgazdag életmódban. Mindig hozzátesszük egyébként, hogy az egészséges élet az étkezés, a táplálkozás, a stressztűrő képesség, a mozgásgazdag életmód az elején van mindegyiknek. És ha ezt tudomásul vesszük, és tudomásul vetetjük azokkal, akiknek a döntést meg kell hozni, nagyon komoly érveink vannak. Ezért gondoltam, hogy ma ezt hozzuk ide, és ha valaki elolvassa az eredmények oldalt, annak az utolsó bekezdése a következtetés. Ez egy hihetetlen nyolc mondat. Azt javaslom mindenkinek elolvasni és elolvasatni sokakkal, ez az első mondata, hogy a rekreatív, illetve mindennapos testnevelést modellező, hosszan tartó fizikai aktivitás megváltoztatja a metabolikus és szívrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszó gének kifejlődését. Ez most más, mint amiről eddig beszéltünk, sokkal másabb. Ezért aztán gondolom, hogy mindenki tanul belőle. Az összes többi kapcsolódással persze egyetértek, ami elhangzott. Nagyon fontos, de ezt az érvet ne tessenek elfelejteni, hogy ez a kutatás ezt mutatta ki, hogy igenis van nagyon-nagyon olcsó és egyszerű módszer arra, hogy egy egészséges társadalomban élhessünk. Ennek az alapját én valóban a gyerekek mozgásában látom, mert ő hozzászokik és viszi tovább, a szüleinek elmondja. Igaz, hogy a versenysport kell hozzá, magas szintű teljesítmény kell hozzá, sok minden kell hozzá, csak a mozgást vegyük nagyon komolyan, legalább annyira, mint az adósságkezelést. Mert beszélünk arról, hogy mekkora probléma a gazdasági probléma, de nem lesz, aki a gazdaságban dolgozzon, ha sokáig így maradunk, nem lesz, aki működtesse az országot. Ez a 24. órában lévő probléma. Professzor úr nem mondta el, de ők ugyanezt elmondhatták volna, hogy ha nem lépünk benne, felborul az ország és nem azért, mert szegény, hanem azért, mert beteg. Hadd ne mondjak erre egy kifejezést, ami kicsit vulgáris, de ezt már más is tudja. (Jelzésre:) Professzor úr, néhány percben, mert utána el kell mennünk.

Reflexiók az elhangzottakra

DR. LÁSZLÓ FERENC (Szegedi Tudományegyetem): Nagyon-nagyon szépen köszönöm tényleg, nagyon szép a Magyar Parlament, nagyon jól esik itt járni. Ugyanis itt elhangzott az állapotfelmérés, egységesítés, hogy meg tudjuk egzaktul ítélni a helyzetünket. Ez erre alkalmas. Tehát igazából, ami célt kitűztünk, hogy egy nyálkahártya-kenetből meg tudjuk határozni, hogy mi a helyzetünk, meg egy csepp vérből. Úgy néz ki, ezt meg lehet csinálni, és igencsak komoly értelme van és a fittségi tesztekkel mindenekfelett szolgáltatást is lehet csinálni, de fel tudjuk mérni, hogy például egy gyerek hogy áll, és utána hogy mit kellene még vele csinálni, és utána ha tettünk vele valamit, akkor az mekkora hatékony tényalapú rendszerben és non-invázióval. Mondom, nagyon örülök, hogy itt lehettünk és ezt elmondhattuk, felhívhattuk erre a figyelmet, mert Magyarország a tudáspólus erre képes. Sőt, az az igazság, hogy még a psziche által befolyásolható géneknek a kifejeződését is fogjuk nézni vagy legalább is tervezzük. Megint csak tényszerűen, számszerűen meg tudjuk mondani, hogy mi mennyi, mit kellene csinálni, és azért az ember, ha szembesül azzal, hogy például itt van ez a készülék, és annyira szépen motiválja az embereket, hogy hú nekem ennyi plusz kiló van a hasamon, és hogy ennyit mozogtam, mennyit csökkent és mit kell elérni, ez egy mélyebb tudatosságot jelent. Beteggé minket az ipari társadalom tett, egy megváltozott életmód. Használjuk ki az ipari társadalomnak a technológiai vívmányait, meg amit mi meg tudunk csinálni, a többi ország nem tudja megcsinálni ezeket a mechanikai méréseket. Hál’ Istennek a magyar tudomány viszonylag intakt maradt. Úgyhogy tulajdonképp azért örültem, hogy elmondhattam ezt, mert szerintem komoly haszon lehet belőle. Orvos vagyok és gyógyító orvos, tehát engem ilyen szempontból is érdekel, és vannak neki nyilvánvalóan turisztikai, egészségturisztikai és egyéb vonzatai. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Domokos úr?

DOMOKOS MIHÁLY (Szegedi Tudományegyetem): Köszönöm szépen. Örültünk, hogy olyan gondolatokat tudtunk ébreszteni, hogy nagyon sok mindent tudtunk és mégis tudtunk újat mondani. Egy urbanizált társadalomban nemhogy leértékelődik, hanem felértékelődik az oktatáson belül a testnevelés szerepe a személyiségformálásban, és a mindennapi életben pedig a testmozgásnak a szerepe. Az idő rövidsége miatt nem tértem ki, pedig készültem, hogy tanórai és tanórán kívüli keretekben lévő változást igényel ahhoz, hogy az egészségtudatos magatartásalakításhoz a rendszeres mozgás beépüljön. Ezt mindenképpen mind a rendszerű képzés és egyéb struktúraváltást igénylő, tudjuk, hogy mit kell megváltoztatni. Már 5-6 éve halljuk köztudomású megfogalmazásban, hogy gazdasági relációban is, hogy sportba és munkába fektetett forint 3 és félszerese térül meg az egészségpiacon. Ez a befektetés nem káros, sőt, az egyik szerepe a kutatásnak is, és a pedagógiai tartalmi változásnak. Megjelenítése preventív jelleggel, hogy lenn a gyerekeknél az iskolában kell kezdeni ennek a szemléletmódnak a megalapozását, mert akkor fog beépülni a mindennapi életünkbe. Mi ezt a programot szeretnénk folytatni, szeretnénk ezt a kutatást is folytatni olyan területeken, amihez ez a 2 éves kutatás eredménye megalapozta, hogy mi a továbblépés módja, és azt az elvet valljuk, hogy a mozgás mint egészséggyógyszer jelenjen meg minden magyar ember számára. Köszönöm szépen a lehetőséget.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Igen?

DR. VARGA CSABA (Szegedi Tudományegyetem): Csak még két mondat. Tisztelt Bizottság! Két rövid mondat. A gyerekeknek rendkívül fontos szerintem a mindennapos mozgása a jövő szempontjából. Amiről nem szabad elfeledkezni, hogy rengeteg úgymond túlsúlyos ember van jelenleg hazánkban, és az elkövetkező 10-20 évnek a működésében aki már próbált esetleg fogyókúrázni, tudja azt, hogy milyen nehezen csökkennek a kilói, milyen nehéz. Egy nagyon fontos motivációt jelentenek az ilyen tesztek, rendszerek abban, hogy sikerélményt jelent az embereknek, ha látja, hogy bár a súlya nem csökkent, de ilyen-olyan laborparamétere megváltozott, akkor sikeresebben végigviszik a fogyókúra-programot az emberek, és utána már nem fognak megbetegedni.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Köszönjük az előadást, nagyon hasznos volt. Zakó képviselő úr mondatait mindenki rakja el az agyában, hogy amikor a döntéseket meg kell határozni, akkor, amikor majd a törvények megszületnek, akkor ez mindenkinek legyen a fejében, amiről ma beszéltünk, mert beszélhetünk róla, nem tudom, hány éve beszélünk erről a dologról, nem teszünk igazából a dologért. Most több pénz van a sportban, több pénzlehetőség van benne, azt gondolom, még a Wesselényit is ki lehet majd váltani, azt gondolom, ott is meglesznek a megoldások, de nagyon fontos, hogy mindenki lássa, hogy enélkül nem fog tudni az ország előremenni, már az egészségi állapot javítása nélkül. Professzor úr, tanár úr, köszönjük szépen.

Egyebek

Egyebek napirendi pont. Három gyors napirend. Albizottsági elnököt kell választanunk. Horváth László képviselőtársunk lemondott erről, Törő Gábor képviselőtársunkat fogom javasolni az elmúlt időszak kormányzati ciklusának visszaéléseiről szóló albizottság vezetésére. Ezt az Egyebek napirendet szeretném most bizottságunkkal elfogadtatni, előtte megtárgyalni. Van-e hozzá kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Jó, aki elfogadja, hogy Törő Gábort delegáljuk az albizottságba, emelje fel a kezét, legyen szíves. (Szavazás.) Jó, akkor elfogadtuk. Következő napirendi pont, javaslat érkezett, hogy az 56-os emlékhelyeket a turisztikai kínálatba vonjuk be. Czeglédi úr szeretne erről rövid és hatékony három mondatot mondani bizottságunknak.

DR. CZEGLÉDI JÓZSEF: Nagyon röviden. 56-ot eddig nem használtuk ki a turizmusban. Itt a Parlamentben ülésezett Lezsák Sándor úrnál az 56-os történelmi alapítvány kuratóriuma, és egyik napirendi pontként ezzel az úgynevezett 56-os turizmussal, tehát a történelmi, kulturális hagyományápolás egyik sajátos területével foglalkozott. Az egyik napirendi pontban én voltam az előadó, egyhangúlag elfogadta a bizottság az 56-os turizmus fejlesztésére vonatkozó javaslatot, aminek egyébként az volt a címe, hogy “Mutasd meg fiadnak”. A lényege az, hogy elsősorban az 56-os emigráció, az ő fiaik, unokáik számára olyan programokat kellene ajánlani, amely a hiteles Magyarországot mutatja be, emlékhelyeinket, helyszíneket, programokat szervez természetesen nemcsak nekik, hanem a külföldről érkező turistáknak és a magyaroknak is. Ebben az esetben a vizsgálataink szerint milliárdos nagyságrendben lehetne Magyarország idegenforgalmi bevételeit növelni minimális ráfordítással. Ugyanis nemcsak Budapesten vannak értékek mint a Terror Múzeum, amit bemutatunk, vagy a szoborpark és Corvin köz s a többi, az egész országban vannak olyan emlékhelyek, helyszínek, amiről több információt kellene adni. Ezért a mi javaslatunk az, hogy az országos marketingért felelős MT Zrt., a budapesti turizmusért felelős Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ, illetve a regionális turizmus gazdájaként működő szervezetek elsősorban elektronikus információt adjanak az ország, a régiók, az adott területek értékeiről, és segítsék elő olyan programok szervezését, amivel hitelesen mutathatjuk be a forradalom 55. évfordulóját. Így Magyarországon méltóan emlékezhetünk meg a forradalom és szabadságharc 55. évfordulójáról, és növelhetjük egyben a turisztikai bevételeket. Ehhez kell elsősorban a bizottságnak és a turizmusért felelős minisztériumnak, az NGM-nek az erkölcsi támogatása, állásfoglalása. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzáfűznivaló? (Jelzésre:) Képviselő úr.

Vincze László Mihály (Fidesz) VINCZE LÁSZLÓ MIHÁLY (Fidesz): Bocsánat, csak egy mondat. Nagyon jól tetszett mondani, hogy vidéken is, Kiskunmajsa vonatkozása, de én megemlíteném azért, hogy talán még ebben a pontban Recsket sem ártana bevenni. Részletkérdés.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Természetesen, ez egy alapgondolat és ennek nyilván lesz egy bővebb, kiegészített változata. Azt gondolom, hogy ma nem tudjuk meghatározni, hogy pontosan milyen emlékhelyeket fogunk meglátogatni, illetve hogy lesz az elektronikus média. Azt gondolom, azt kell elfogadnunk, hogy legyen benne a turisztikai kínálatban, a vonzerő növelésében az 1956-nek miféle történései voltak itt ebben az országban. Ezt látni lehessen, hogy ha 163 éve, amikor a’48-49-es szabadságharc volt, azóta benn van a köztudatban rendesen, járjuk a különféle emlékhelyeket, hagyományőrző programok vannak ennek kapcsán, miért ne lehetne ugyanez az 56-os forradalom kapcsán. Szerintem fogadjuk el a bizottság javaslatát úgy, ahogy van. Aki elfogadja, kérem, emelje a kezét. (Szavazás.) Elfogadtuk egyhangúlag. Köszönöm szépen. A következő Egyebek napirendi pont. Az állandó bizottságok által kért, illetve a bizottságokhoz benyújtott szakvélemények és annak elkészítői a Sport- és turizmusbizottság vonatkozásában. Ezt a tájékoztatást szeretném most elmondani. Az iskolai testnevelés és az írásmód kapcsolatrendszeréről, fiatalkorú egészségügyi állapotáról Buzánszky Jenő urat kértük meg, hogy alkosson véleményt. A turizmus és egészségipari konzultáció, magyar turizmus jövőjéről és egyéb turisztikai kérdésekben a SANLEO Bt.-t bíztuk meg. A magyar labdarúgósport tehetségfejlesztési terveiről szintén Buzánszky Jenő urat, Magyarország EU-elnökség alatti sportprogramokról és tevékenységről, a londoni olimpiára és a paraolimpiára történő felkészülésről az Ypsilon Média Kft.-t kértük meg, hogy szakértői véleményt tegyen. Ennek díja 250 ezer forint, az időpont pedig VII. hó 6. és 16 az egyik, de mindenki látja, hogy mikorra szólnak ezek a megbízások, mindenki lássa, hogy kikkel dolgozunk, hogyan dolgozunk, és miként tervezünk turisztikai és sportkérdésekben bizottsági szinten. Kérdés van-e, vélemény? (Zakó László: Írásbeli vagy szóbeli?) Szóbeli az összes, bár én láttam írásos anyagokat az EU-elnökség alatti dolgokról, de akkor szóbeli. Ezek azok az emberek egyébként, akik a bizottsági ülésen is különféle napirendeknél is itt vannak közöttünk, majd legközelebb be is mutatjuk őket, ez így korrekt dolog. Van-e még hozzáfűznivaló? (Nincs jelzés.) Jó, ez egy tájékoztató volt. Van-e másnak Egyebek napirendi ponthoz kapcsolódó kérdése, véleménye, tájékoztató jellegű hozzászólása? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen, a bizottsági ülését bezárom, előadóinknak pedig köszönöm még egyszer.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 46 perc)

Szalay Ferenc

Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) kétperces felszólalás

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bóka István felszólalásához szeretnék kapcsolódni, és megerősíteni azt a szándékot, amely az önkormányzatok idegenforgalmi feladatait hivatott támogatni. Ez egy nagyon korrekt javaslat. Én arra szeretnék rámutatni, hogy az önkormányzatoknak ezen a területen bizony többletfeladataik vannak, és ezek a feladatok csak ott jelentkeznek, ahol komoly idegenforgalom mutatkozik. Ez értelemszerűen a Balatonon, a Tisza-tónál, a Duna-kanyarban és más kiemelt helyeken jelentősebb tétel lehet.

Mik ezek a feladatok? Elsősorban a marketingfeladatra szeretnék rámutatni, hiszen sajnálatos módon az elmúlt esztendőkben a Magyar Turizmus Zrt. költségvetése is folyamatosan csökkent, mint ahogy egyébként az önkormányzati finanszírozás is, és bizony a marketingmunka jelentős mértékben romlott; egyrészt azért, mert a működési költségek arányába tolódott el a költségfelhasználás, másrészt pedig azért, mert jelentős mértékben csökkentek a források is.

Az önkormányzatok partnerek a turisztikai decentralizációs menedzsmentpályázatokban is. Ezekhez kötelezettségvállalás tartozik, hiszen 5 éven keresztül fent kell tartani és működtetni kell, és igazából körülbelül 15-20 millió forintot kell minden egyes szervezetbe beletenni minden egyes évben. Ezekhez a feladatokhoz források szükségesek, és pontosan az ilyen kiegészítő támogatás nyújthat forrásokat.

Úgyhogy én azt tudnám támogatni, hogy a tdm működtetéséhez lehessen felhasználható ez a többlet kiegészítő támogatás. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) felszólalás

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés előtt van a 2011. évi költségvetési javaslat, és a bizottságok számos módosító javaslatot megtárgyaltak. Ezek közül szeretném az önök figyelmét felhívni kettőre különösen, mindkettő a turizmus területével foglalkozik. Azt tudom mondani, mind a kettő természetesen pozitív hatású lehet a turizmusra. Megjegyzem, hogy a módosító javaslatok között számos olyan is volt, amely csökkenteni igyekezett például a turisztikai célelőirányzat összegét, és más vonatkozásban hátrányosan érintette volna a turizmust.

Szögezzük le: a turizmus egy olyan ágazat, amely rendkívül jelentős élőmunkaigénnyel rendelkezik, és a foglalkoztatás bővülése terén az egyik legjelentősebb ágazat lehet. Ilyen másik ágazat még a mezőgazdaság, illetve az építőipar lehet, amelyet a szakértők ebbe a kategóriába sorolnak.

(8.40)

Az egyik módosító javaslat az önkormányzatok pozícióját igyekszik javítani. Ugyanis emlékezzünk vissza, hogy az előző kormányzat a 2010-es költségvetés benyújtásakor az idegenforgalmi adó kiegészítő támogatását, ami az önkormányzatokat illette, a felére csökkentette. A plusz 2 forintból plusz 1 forint lett. Ez igen érzékenyen érintette az önkormányzatokat, hiszen az idegenforgalommal kapcsolatos feladataik finanszírozását nem tudták ennek tükrében teljesen megoldani. Akkor, ha a marketingfeladatokat és egyéb fejlesztési-fenntartási feladatokat egy önkormányzat nem tudja megoldani, akkor értelemszerűen az idegenforgalom volumenének csökkenése várható, és ez igen érzékenyen érinti nemcsak az önkormányzatot, hanem az idegenforgalmi szereplőket is.

Éppen ezért fontosnak tartjuk azt, hogy ez az elvonás legalább részben visszapótlásra kerüljön, és szeretném felhívni az önök figyelmét a 373. ajánlási pontra, amely módosító indítványt dr. Bóka István és Márton Attila nyújtott be. Ez 3 milliárd forint visszapótlást irányoz elő, és nem egyenlő mértékben, hanem a később kidolgozandó kompenzációs technika következtében körülbelül 43 fillért adna vissza a hiányzó 1 forintból – tehát közel a felét -, és ezt differenciáltan kellene folyósítani.

Itt azért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sajnálatos módon és eléggé el nem ítélhető módon nem minden önkormányzat fordítja ezeket a forrásokat a turizmus fejlesztésére, marketingre és a turizmussal összefüggő kérdésekre. Ezért tisztelettel javasolnám egyben a kormányzat számára is, hogy tekintse át ezeket a kérdéseket, és dolgozzunk ki – talán a jövő évet ez még nem érintheti, de a következő esztendőket mindenképpen – egy olyan mechanizmust, amely csak és kizárólag a turizmus számára teszi felhasználhatóvá ezeket a külön állami juttatásokat.

A másik benyújtott javaslat pedig a turisztikai célelőirányzat megemelésére irányul, ez a 389. ajánlási számot viseli, a benyújtója Bánki Erik elnök úr. A turisztikai célelőirányzat az elmúlt 8 esztendőben szinte folyamatosan és kitartóan csökkent nemcsak reálértékben, hanem nominális értelemben is, és az elmúlt évben elérte a minimumpontját. Ezt mindenképpen célszerű megemelni. De nem csak meg kell emelni – egyébként a módosító javaslat arra irányul, hogy 2,7 milliárd forinttal történjen ez a megemelés -, azonban az a tapasztalat, hogy a marketingköltségek körülbelül felét, 50 százalékát – és ez elképesztő, ez tarthatatlan – a működés emésztette föl, és csak a fele, a másik fele jutott tényleges marketingfeladatokra. Ennek tehát a hatékonysága rendkívül rossz, ezért a jelenlegi kormányzat jelentős lépéseket kíván tenni a hatékonyság javítása érdekében, és szeretné azt elérni, hogy körülbelül 30-35 százalék alá szorítsa a működési költségeket és 65-70 százalékot érjen el a tényleges marketingfelhasználás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mind a két módosító javaslat tehát egyértelműen a turizmus szereplői számára fontos, szükséges, kérném ezért tisztelettel, hogy támogassák. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

STB-20/2010. Sport- és turizmusbizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Bánki Erik (Fidesz) BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turizmusbizottság mai ülésén. Tisztelt képviselőtársaim írásban előre megkapták a mai napirendi pontra vonatkozó javaslatokat. Kérdezem, hogy van-e ehhez képest kiegészítésük. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem, hogy ki az, aki elfogadja ezzel a tartalommal a mai ülés napirendjét, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? Tartózkodás? Nem volt. A jegyzőkönyv alapján megállapítom, hogy bizottságunk határozatképes, így megkezdjük ülésünket.

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló T/1498. számú törvényjavaslat (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megtárgyalása. Köszöntöm Somogyi Andrea osztályvezető asszonyt és megkérem, hogy segítse a bizottságunk munkáját. Képviselőtársaim kaptak egy kivonatot azokról a javaslatokról, amelyek bizottságunk hatáskörét érintik. A javaslatom az lenne, hogy első körben tárgyaljuk azokat a javaslatokat, amelyek általánosan a sporthoz, illetve a turizmushoz kapcsolódnak; illetve vannak olyan egyéni módosító indítványok, amik különböző településeket érintő fejlesztéseket irányoznának elő vagy azokra forrásokat irányoznának elő, amelyek nyilván érintik helyben vagy a térségben a turizmust és a sportot. Azt javasolnám, hogy korábbi szokásainknak megfelelően egy csomagban tárgyaljuk majd, ne egyéni indítványokként kezeljük ezeket a pontokat. Megkezdenénk az első kör tárgyalását. (Jelentkezésre.) Igen, alelnök úr!

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Egy ügyrendi javaslatom van. Én azért szeretném megadni a lehetőségét annak, hogy külön kérésre – és az enyém egy külön ilyen kérés – legalább a jobbikos képviselők által benyújtott sport- turisztikai témájú javaslatokat vegyük ki ebből; nem szeretném, ha egy csomagban egy általános nemmel leszavaznánk. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Ezek egyedi indítványok, tehát településhez kötődő indítványok? (Zakó László: Egy olyan van, igen.) Azt alelnök úr jelezze, és arról majd külön fogunk szavazni. Haladjunk ajánlási számok szerint. Elsőként a 36-os ajánlási számon szerepel az én indítványom, amely a Magyar Turizmus Zrt.-nél jelentkező általános forgalmi adó befizetési kötelezettségre vonatkozik. Röviden a történet annyi, hogy a Magyar Turizmus Zrt. áfa-visszaigénylő pozíciója az APEH álláspontja szerint megváltozott, és nem igényelheti vissza a kiadásai után az általános forgalmi adót. Ez a tartozás ugyan már a korábbi évben keletkezett, a kormány nem adta oda 2010-re, hanem azt mondta, hogy majd a zárszámadás során rendezi. A zárszámadáshoz próbáltunk benyújtani ilyen típusú módosító indítványt, de egyértelmű volt a Pénzügyminisztérium állásfoglalása, hogy ez nem lehetséges. Viszont, ha ezt ki kellene fizetni a Turizmus Zrt.-nek a saját költségvetéséből, az azt jelentené, hogy a marketingforrásokból kellene elvenni ezt a 720 millió forintot, ami azt gondolom, hogy szakmailag semmiképpen sem indokolt. Kérdezem a minisztérium vagy kormány álláspontját, nem tudom, hogy melyik van már.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok. A kormány ügyrendjének megfelelően tárcaközi egyeztetés volt, amiben most már a kormány álláspontját lehet képviselni, ugyanakkor viszont a formális döntés ma fog megszületni a kormányon. Engedjék meg, hogy mielőtt a konkrét bizottsági módosítóra válaszolnék, néhány általános szempontot mondjak azzal kapcsolatban, hogy a kormány hogy alakította ki álláspontját. Azért tartanám szükségesnek elmondani, hogy ne kelljen mindegyiket külön indokolni – természetesen, ha kérik, akkor ennek eleget fogok tenni. Tehát a kormány minden olyan típusú módosító indítványra nemet mond, ami a kormányzati rendkívüli intézkedések átcsoportosítására irányul, hiszen ez átveszi az általános tartalék szerepét. Az általános tartalékra csak a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot, úgyhogy ebből kifolyólag amúgy is nemet kellene mondanunk. Ugyanígy nemet kell mondanunk a felülről nyitott előirányzatokra, hiszen a hiányt rontaná ezzel, ha onnan történik az átcsoportosítás. Ugyancsak nemet kell mondanunk azokra a típusú módosító javaslatokra, amelyek forrás nélkül javasolnának bármilyen emelést, hiszen szintén a hiányt rontanák ezek az átcsoportosítások. Az általános vitára való alkalmasságnál tájékoztatom a képviselő urakat, hogy a kormányzati intézmények igazgatási kiadásai rendkívül szigorúan lettek megtervezve, a tervezési köriratban mind dologi csökkentésre került sor, mind egyéb elvonásokra annak érdekében, hogy csökkenjen az állam kiadása. Természetesen viszont van olyan terület, amit szintén kiemeltem az általános vitára való alkalmasságnál, ami a kormány prioritásai közé tartozik. Ilyen a rend és közbiztonság, tehát a rendvédelmi szervek kiadásai, ebből kifolyólag, hogy a hatékony munkavégzésüket elősegítsék, kerültek megemelésre. Továbbra sem tartja a kormány azt szerencsésnek, ha egyedi típusú létesítmények beruházásai kerülnének megjelenítésre a költségvetési törvényben, ez nem egy költségvetési törvényben való megjelenítés, tehát az egyedi igényekre is nemet fogok mondani. Tehát visszatérve a 36-os ajánlási pontra, Bánki Erik képviselő úr által benyújtott módosítóra, ebben a formában nem; úgy tudom, hogy elő fog készülni egy korrigáló módosító javaslat, úgyhogy erre nem.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Ennek ellenére kérem a bizottság tagjait, hogy támogassák ezt az indítványt, már csak azért is, hogy kapcsolódó módosító indítványt be tudjunk nyújtani hozzá. Alelnök úrnak van megjegyzése, öné a szó!

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Igen, nem fogom minden módosító javaslatnál megakasztani a bizottság munkáját, viszont akkor megkérdezem, hogy túl azon, hogy a turizmus szakbizottságban ülünk, felelősségünk és feladatunk a turizmus támogatása. De mondjuk Nagy János battonyai kisvállalkozó, ha benyújtana egy ilyen kérést, hogy az ő áfáját, áfa fizetési kötelezettségétől tekintsünk el, akkor hogy állunk az ő kéréséhez – ha ő is egy hazai kisvállalkozó mondjuk, és ilyen kéréssel fordul a bizottsághoz -, nem biztos, hogy jó üzenete van, még ha a Turizmus Zrt.-ről van szó, akkor sem ennek az elengedésének.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Előterjesztőként azt gondolom, hogy ha a 720 millió forintot elvennénk a marketing költségvetésből, akkor az gyakorlatilag azt jelentené, hogy a Turizmus Zrt. befejezte a működését erre az évre, és semmilyen akciót, egyetlen téli kampányt, semmit nem tud elkezdeni. Szerintem nem az a nagyságrend, mint Nagy János vállalkozónak az adótartozása; az egy másik kérdés, hogy ezt a kormány korábban miért nem rendezte, egy hagyaték, amit szeretnénk megszüntetni és nem szeretnénk ezt tovább görgetni magunk előtt. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az indítványt, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. 15 igen. Ellenvélemény? (Szavazás.) 1 ellenvélemény. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Tehát 15 igen, 1 nem és egy tartózkodás mellett a bizottság támogatja a javaslatot. Továbbhaladva, a 81. ajánlási számon Hegedűs Lorántné képviselőtársunk indítványa szerepel, amelyben a megyei önkormányok sport- és kulturális feladataira 1 milliárd forintot irányozna elő.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat. Zakó László szeretne hozzászólni? (Nem! Támogatom.) Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 2. Köszönöm szépen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 5. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 10. Köszönöm szépen. A 85. ajánlási számon Hegedűs Lorántné képviselőtársunk indítványa szerepel, amelyben 500 millió forintot irányozna elő az üdülőhelyi feladatok ellátására normatívaként. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) 1. Köszönöm szépen, nincs egyharmadnyi támogatás sem. Menjünk tovább. A 337. ajánlási számon szereplő indítvány következik. Gőgös Zoltán és Pál Béla képviselő urak indítványa, amelyben Balaton-kutatásra 100 millió forintot irányoznak elő. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Képviselő urat kérdezem, hogy pontosan milyen kutatásra gondolnak esetleg vagy tudnak segíteni ebben – Pál Béla képviselő úr!

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Ezek olyan folyamatos, politikai ciklusokon átívelő ügyek, amelyeket annak idején a Fidesz képviselői nyújtottak be tavaly a költségvetéshez; képviselőtársaimmal együtt ezeket a javaslatokat ismételtük meg. Annak idején ezt Bóka István és képviselőtársai nyújtották be, ezt célozza a módosító indítványunk, hogy most van-e arra lehetősége a kormánynak, hogy elfogadja ugyanazt a módosítót, amelyet ők egy évvel korábban beadtak.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) 4. Köszönöm szépen. Egyharmadot sem kapott az indítvány. Továbbhaladva a 380. a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának támogatását célozza az indítvány, Szávay István képviselő úr indítványában szerepel. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) 13. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 4. Köszönöm szépen, tehát a bizottság támogatja Most jön az 575. ajánlási számon szereplő indítvány: Bóka István és Márton Attila képviselő urak indítványa, az idegenforgalmi adó differenciált kiegészítésére 3 milliárd forintot irányoznak elő. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, a kormány támogatja.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük, ez bölcs döntés. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Továbbhaladva a sorban a 633. ajánlási számon szereplő indítvány következik, amely Bödecs Barna képviselő úr indítványa. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott az indítvány. Köszönöm szépen. A 634. ajánlási számon szerepel az én másik indítványom, amely a turisztikai célelőirányzat összegét 2 milliárd 700 millió forinttal emelné meg. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: A kormány nem támogatja, reméljük, hogy ezt majd még átértékeli a következő időszakban. Nagyon fontos lenne szakmailag ez az indítvány, hiszen azt ígértük a választási kampányban, hogy egy kiemelt terület lesz a turizmus, ez az indítvány éppen azt célozza, hogy légügyi, marketingalap és sok egyéb más fontos kiadások beütemezésre kerülhessenek a turisztikai célelőirányzatba. Igen! Módosítás!

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem, továbbra sem.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Azt hittem, hogy sikerült meggyőznöm.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Kormányálláspontot képviselek. Tehát a Böc felülről nyitott előirányzat és az általános részben elmondtam az ezzel kapcsolatos véleményt.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Teljesen természetes, igyekszünk majd a frakcióval kellő nyomást kifejteni és reméljük, hogy a kormány bölcs döntést hoz a következő körben. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangú a támogatottság – köszönöm szépen a bizalmat képviselőtársaimnak ezúton is. A 635. ajánlási számon szerepel Horváth András és Oláh Lajos képviselő urak indítványa, akik szintén a Turizmus Zrt.-nél nemzetközi marketingtevékenységre 5 milliárd forintot irányoznának elő. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Nem, ne legyünk túl telhetetlenek, legyünk elégedettek a 2,7 milliárddal. (Derültség.) Ki az, aki támogatja ezt az 5 milliárdos indítványt. (Szavazás.) 6. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 4. – a bizottság nem támogatja, de egyharmadnyi támogatottságot kapott. Menjünk tovább. 640. ajánlási számon Horváth András és Oláh Lajos képviselők urak indítványa szerepel. Kiemelt fürdővárosok turisztikai attrakció fejlesztéséhez 1 milliárd forintot irányoznának elő. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: A kormány nem támogatja. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) 4. A bizottság egyharmada sem támogatja. 641. ajánlási számon szintén Horváth András és Oláh Lajos képviselő urak indítványa szerepel. A Balaton Fejlesztési Tanács 5 milliárd forintos költségvetési keretét alakítaná ki. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. Köszönöm. 792. ajánlási számon Szilágyi György képviselő úr indítványa, ami a sport költségvetést 800 millió forinttal növelné meg. Megjegyzem, hogy a sportköltségvetés egyébként is már a 2010-es évhez képest jövőre 3 milliárd 700 millió forinttal többet kap, tehát már így is a költségvetési törvényjavaslat egyik nyertese. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) 3. – a bizottság egyharmada sem. Köszönöm. A 882. ajánlási számon Kukorelly Endre és Vágó Gábor képviselő urak indítványa: a versenysporttól 500 millió forintot szeretnének elvenni. Közösségi lakásszektor fejlesztésére egy önkormányzati alapba helyeznék ezt be. A kormány álláspontját kérdezem.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjainak álláspontját kérdezem. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 1. – tehát a bizottság egyharmada sem támogatja. A 883. ajánlási számon szintén Kukorelly Endre és Vágó Gábor képviselő urak indítványára 400 millió forintot vennének el a versenysport támogatásától. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. A bizottság álláspontját kérdezem. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 1. – tehát egyharmad sem támogatja. A 884. ajánlási számon szereplő indítvány, amelyhez több más indítvány is kapcsolódik, szintén Kukorelly képviselő úr indítványa, amely a versenysporttól 40 millió forintot venne el. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 2. – a bizottság egyharmada sem támogatja. A 887. ajánlási számon dr. Gyenes Géza képviselő úr indítványa szerepel. Állami és önkormányzati létesítmények fejlesztése, fenntartása területétől 5 milliárd forintot venne el. Gyakorlatilag ugyanaz a kategória, tehát a 792. ajánlási számon szereplő indítvány összefügg a 885. és a 886. indítványokkal. Képviselő úr!

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm. Azt hittem, hogy külön fogjuk, és az előzőhöz azért nem szóltam – annyival szerettem volna indokolni, hogy esetleg elnyerjem a bizottság támogatását. Ez ahhoz kapcsolódik, hogy elvennénk 500 millió forintot és remélem, hogy a kormány ezt meg is fogja szavazni a terhesség-megszakítással kapcsolatosan, tehát egy demográfiai válságban terhesség-megszakításra 500 millió forintot adni, véleményünk szerint, egy eléggé negatív tendencia. Reméljük, hogy ezt meg fogja szavazni a kormány. És arra gondoltunk, hogy ha már 500 milliót tudunk nyerni a költségvetéssel, akkor azt próbáljuk meg a sportra fordítani és ezért ehhez kapcsolódnak ezek az indítványok. Tehát azért szeretném, ha a bizottság támogatná, hogy ha tényleg ez az 500 millió forint meg fog maradni a költségvetésben és elvesszük a terhesség-megszakítástól, akkor a sportra fordítsuk és ne esetleg valamilyen más ágazatra, amikor egyébként is nehéz helyzetben van a sport. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. A 885. és a 886. indítványokról külön kér szavazást a képviselő úr?

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Igen, szeretném, ha külön szavaznánk.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: A 885. ajánlási számon szereplő indítványról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány. Egyébként a terhesség-megszakítással kapcsolatban annyit szeretnék jelezni, hogy ez egy átalány megtérítés az Egészségbiztosítási Alap felé. Tehát itt az Egészségbiztosítási Alapban ez bevételként jelenik meg, tehát az ilyen típusú csökkentések viszont az E-Alapnál okoznának hiányt, ez nem maga azt támogatja a kormány, a terhesség-megszakítást, hanem a beavatkozásoknak az átalányát kell megtéríteni.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) 2. – tehát a bizottság egyharmada sem támogatja. A 886. ajánlási számon szereplő indítványról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 2. – a bizottság egyharmada sem támogatja az indítványt. A 887. ajánlási számon Gyenes Géza képviselő úr, ahogy említettem, az 5 milliárd forint elvonását jelentené. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) Senki nem támogatja. Köszönöm. A 888. ajánlási számon Kósa Lajos képviselő úr indítványa szerepel, állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése és fenntartására 1 milliárd 250 millió forintot irányoz elő. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság álláspontját, ki az, aki támogatja az indítványt. (Szavazás.) 12. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 1. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 5. Köszönöm szépen. A bizottság támogatja az indítványt. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy az általánosságban, tehát a turizmus, sport területét érintő módosító indítványoknál van-e olyan, amiről még szavaznunk kellene. (Nincs jelzés.) (Dr. Varga László közbeszólása: Az, ami a következő két oldalon van, amit kikérnénk?) Nem, most egyelőre általánosságban, ami nem volt eddig, nem szavaztunk meg, azok ilyen egyedi indítványok a következő körben. Ha ebben nincs semmi, akkor azt kérdezem, hogy a következő, amit javasoltam, hogy egy csomagban szavazzunk. Van-e olyan indítvány, amelyről képviselőtársaim külön szeretnének szavazni. Zakó képviselő úr jelezte, hogy van egy ilyen indítványa. Pál Béla képviselő úr!

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Nem közvetlenül, de közvetetten nyilván befolyásolja a turizmust. Képviselőtársammal együtt olyan módosító indítványt adtunk be, amelyet tavaly fideszes képviselők is beadtak, így tehát nyilván látható a forrása idén is, ezek a 8-as út fejlesztésére, valamint az M8-as megkezdésére vonatkoznak – a 290., 111. és a 117. ajánlási számon találhatók. Ez több módosító indítványt is jelent ugyanúgy, ahogy a bizottság munkatársa jelezte: a 658., 724., a 680., 564. és a 681., 566. között – ezek gyakorlatilag mind, mind a 8-as út fejlesztésére vonatkozó módosító indítványok. Természetesen nem akarom a bizottság munkáját megnehezíteni, ezért azt szeretném kérni, hogy a 8-as út fejlesztésére vonatkozó módosító indítványokról, elnök úr belátása szerint, akár dönthetünk külön-külön is, meg dönthetünk együtt is. Azt gondolom, hogy a 8-as út fejlesztésének az indokoltságát nem kell alátámasztani, részben elkezdődött már ennek az útnak a fejlesztése, de az indokoltnál lassabban halad, nem csak az elmúlt 8 évben, hanem tulajdonképpen a rendszerváltás óta; az autóforgalom jelentős része viszont, akik Nyugat-Európából érkeznek, ezen az úton érkeznek Magyarországra, és ennek főként a Vas-megye, Veszprém-megye közötti szakasza szinte életveszélyes. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Képviselő úr, én kettőt találtam: a 680-as és a 684-es, ami a 8-as út fejlesztésére vonatkozik, és ön hármat említett, nem tudom melyik a harmadik?

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): A 680., 564.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Rendben. A 680., 684-es, ami szintén a 8-as útra vonatkozik, a 2×2 sávos.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): A 564-esnél is megtalálhatók ezek a módosító indítványok.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Az ugyanaz, mert a másik lábat jelenti tulajdonképpen, ez kettő.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): És utána az 584., 566.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Akkor ez a kettő, rendben. Bús Balázs képviselő úr!

Bús Balázs (KDNP) BÚS BALÁZS (KDNP): A 672-es.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: M0-ás körgyűrű. További! Zakó képviselő úr!

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): A legutolsó sorban megtaláltam, a 891., 896. – szolnoki MÁV sportlétesítmények.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Rendben. Köszönöm szépen. Még egy van! Varga képviselő úr!

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Lehet, hogy én leszek az oka annak, hogy már egyszer jobb lett volna végigszaladni, de három szavazást kérnék csak. Az első csomagban Miskolcot általában érintő javaslatokról, a 150-es pontokban, a 132-es, 130., 133., 148. és 167-es pontokat érinti, ha egyben szavazunk, az nekem bőven megfelel, és nem kérnék többet. És kérnék egy második szavazást, ha meg tudják nekem adni képviselőtársaim, a 135-ösről, tehát a diósgyőri standion rekonstrukció kérdéséről, illetve a 185. pontról egy harmadik szavazást a beléptető rendszerek kérdéséről – ennyiben kérném a türelmét mindenkinek. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Gyorsan haladjunk, mert tényleg egyszerűbb lesz végigmenni az egészen lassan. Szerettem volna egyszerűsíteni, de, ha bonyolítjuk, akkor inkább végigszaladunk az egészen. Haladjunk emelkedő sorrendben. A 636. ajánlási számon: Hajdúszoboszló multifunkcionális turisztikai központ: 2,5 milliárd. A kormány álláspontját kérdezem.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságból ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Senki sem támogatja. 657. Kassa-Miskolc autópálya előkészítése. A kormány álláspontját kérdezem.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 4. Egyharmad sem támogatja. 658. M8-as főút fejlesztése. A kormány álláspontját kérdezem.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) 4. – egyharmad sem támogatja. 671. ajánlási számon új 10-es számú gyorsforgalmi főút megépítésének megkezdése. A kormány álláspontját kérdezem.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. A kormány azt hiszem, hogy egyiket sem támogatja, akkor ezt meg tudjuk spórolni. Köszönöm szépen. A bizottság álláspontját kérdezem. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Senki sem támogatja. 672. M0 körgyűrű északi szektorának folytatása, Bús képviselő úr indítványát ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Köszönöm szépen. 680. 8-as út, Hajmáskér kétszintű csomópont megépítése. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3. – egyharmad sem támogatja. 684. 8-as főút 2×2 sávossá tétele. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4. – egyharmad sem támogatja. 734. Kerékpárút építése, Kiskunfélegyháza. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 1. – egyharmad sem támogatja. 735. Hozzájárulás a debreceni repülőtér fenntartásához. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Senki sem támogatja. 736. Mezőkövesd-Mezőkeresztes repülőtér logisztikai központ fejlesztése. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 1. – egyharmad sem támogatja. 738. Tapolca-Balaton közötti kerékpárút/utak építése. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4. – egyharmad sem támogatja. 739. Kerékpárút építése Ajka Somlóhegy között. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4. – egyharmad sem támogatja. 741. Kerékpárút építése Miskolc – agglomerációs területek között. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4. – egyharmad sem támogatja. 743. Sárospatak-Kassa kerékpárút folytatása. Ki az, aki támogatja (Szavazás.) 4. – egyharmad sem támogatja. 749. Miskolc-Tapolca többmedencés strandfürdő létesítése. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3. – egyharmad sem támogatja. 802. Regéci vár felújítása. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4. – egyharmad sem támogatja. 804. Boldogkői vár felújítása. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4. – egyharmad sem támogatja. 814. Diósgyőri vár strandfürdő bővítése. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3. – egyharmad sem támogatja. 823. Miskolc Szentpéter kapui Papp József sportpálya felújítása. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3. – egyharmad sem támogatja. 824. Abaújszántó városi sport- és rendezvénycsarnok építés támogatása. Ki az, aki támogatja (Szavazás.) 3. – egyharmad sem támogatja. 825. Kazincbarcika sportcsarnok építés. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3. – egyharmad sem támogatja. 827. Abaújdevecseri csorna kastély felújítása. Ki az, aki támogatja? 2. – egyharmad sem támogatja. 889. Tatabányai labdarúgóstadion-világítás kiépítése. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3. – egyharmad sem támogatja. 890. Kispest sportcsarnok építése. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Senki nem támogatja. 891. Kiskunfélegyháza Honvéd sporttelep felújítása. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Senki nem támogatja. 892. Diósgyőr stadion rekonstrukció folytatása. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4. – egyharmad sem támogatja.

893. NB-1 és megyei jogú városok stadionjaiba beléptető rendszer támogatása. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 6 támogatás van mellette. Köszönöm szépen. A bizottság nem támogatja. 894. Jászberényi jégpálya lefedése. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3. – egyharmad sem támogatja. 895. Szolnoki MÁV sportlétesítmények. Szalay Ferenc képviselő úr!

Szalay Ferenc (Fidesz) SZALAY FERENC (Fidesz): Itt jegyezném meg, hogy az nem baj, ha a képviselők egyeztetnek a településekkel, mert jönnek olyan módosító javaslatok, amelyekről valószínűleg fogalmuk sincs a képviselőknek. A MÁV sportlétesítmények megvásárlása folyamatban van, egyébként 170 millió forintért, a felújítását pedig a tao törvények, kedvezmények kapcsán lehet megoldani, folyamatos tárgyalásban vagyunk. A vízi centrum meg van tervezve, a pályázata el van készítve, tehát lehet ilyen módosító javaslatokat beadni, ez végül is rendkívül szimpatikus, de nem baj, ha előre mindenki megbeszéli, mondjuk a települési önkormányzatokkal.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, tehát magyarul, van megoldás a dologra, de nem ez. 895. Ki az, aki támogatja a szolnoki MÁV sportlétesítmények megvásárlását, felújítását? (Szavazás.) Senki sem támogatja. 896. Szolnoki vízi centrum megtervezése. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Senki nem támogatja. Köszönöm szépen. Maradt-e olyan indítvány, amiről úgy érzik képviselőtársaim, hogy szavazni kellene. (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönjük szépen Andrea a segítséget, további szép napot kívánok. Az 1-es napirendi pontot lezárjuk.

Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. marketingstratégiájáról és a 2010-es év tevékenységéről. Előterjesztő: Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója

Áttérünk a következő napirendi pontunkra: Tájékoztató a Magyar Turizmus Zrt. marketingstratégiájáról és a 2010-es tevékenységről. Előadó: Horváth Gergely vezérigazgató úr, a Magyar Turizmus Zrt. részéről. Vezérigazgató úr, megkérem, foglaljon helyet az asztal végén. Bárdossy Tamás kollegám pedig mindjárt technikai segítséget nyújt ahhoz, hogy a prezentációra felkészüljön. Köszönöm szépen, a bizottság a munkáját nem szakította meg, a képviselő urak feltételezése ellenére sem, úgyhogy vezérigazgató úr, öné a lehetőség, kérem, hogy a prezentációját tartsa meg.

Horváth Gergely (MT Zrt.) szóbeli kiegészítője

HORVÁTH GERGELY vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönöm szépen a lehetőséget. A 2010-es évi tevékenységünket egy elfogadott marketing alapján végezte a társaság, egy tavalyi évben elfogadott terv alapján. Igazából az akcióknak a nagy része el volt indítva, július hónapban kinevezésemkor, így túl sokat nem szeretnék ezen változtatni vagy egész pontosan erről beszélni. Az idei évi támogatási szerződésünket arra kaptuk, hogy a 2010-es évi elfogadott marketingtervet hajtsuk végre, ennek a végrehajtása folyamatban volt és van és az elmúlt hónapokban, amikor is szakmailag átvilágítottuk a céget, elkészült a 2011-es évi tervünk, marketingtervünk, amit szeretnék ezúton prezentálni. Az alap kiindulási helyzetünk az volt, hogy jelenleg egy 100 százalék állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyunk, akinek a bevételei több mint 90 százaléka egyébként az állami támogatásból van. Nemzetközi példákkal összehasonlítva – akár különböző nyugat-európai országoknak a nemzeti promóciós szervezetét nézve – a saját bevételek aránya nagyon kevés; ez egy közeli-távoli célunk, hogy mindenféleképpen egy körülbelül 30 százalékra szeretnénk a piaci forrásokat bevonni. Rengeteg nagyon jó dolgot tudok elmondani a kollegákról, amit eddig végeztek. Csak idén az első 9 hónapban összesen több mint 1900 darab akciót végeztek el mind külföldön, mind belföldön. Hozzátenném, hogy ez viszont azt is jelentette, hogy a rendelkezésre álló források egy-egy akciókra nagyon kevesek voltak, így igazából a költségeink, illetve a rendelkezésre álló források elaprózódtak, ebben mindenféleképpen a jövőben változtatni szeretnénk. A nemzetközi trendekről csak egy pár szót. Az ETC 2010-es első félévében nőtt a vendégéjszakák száma, ez a harmadik-negyedik negyedévben is növekszik. Az UNWTO-nak a prognózisa, amit múlt héten Londonban volt szerencsém személyesen is meghallgatni, 4-5 százalékkal fog növekedni 2011-ben a régiónak a turistaérkezéseknek a száma, bár az európai átlag várhatóan ez alatt a szám alatt marad. A belföldi turistaérkezések száma viszont világszerte mintegy négyszerese a nemzetközi turistaérkezések számának, bárcsak Magyarországon is oda jutnánk, hogy a 10 millió külföldi vendégéjszakának a négyszerese lenne a belföldi vendégéjszakák száma, ami most körülbelül 10 millió szintén.

A WHO: 2022-re a turizmus és az egészségipar együttesen a világ egyik meghatározó gazdasági ágazatává válik, úgyhogy ez mindenféleképpen egy olyan kiemelt terület, amivel foglalkoznunk kell. Illetve Magyarország helyét is megnéztük a turisztikai térképen: 181 országból a turisztikai iparág mérete szerint az 55., viszont a nemzetgazdasághoz való hozzájárulását tekintve 2009-ben csak a 136. Leszakadóban van a bevételek tekintetében egy olyan területen, ahol a nyugat-európai külföldi példák mind azt mutatják, hogy sokkal nagyobbak a költési lehetőségek. A vendégforgalomról csak egy pár szót, ezt a marketingtervünk részletesen – természetesen kinyomtatásra is kerül – fogja tartalmazni. Lényegében azt szerettük volna illusztrálni, hogy 2000 óta a belföldi vendégéjszakák száma folyamatosan növekedett; a külföldi vendégéjszakák számában volt két kimagasló év, azonban egy folyamatos csökkenés tapasztalható. Talán öröm az elmúlt hónapokban, hogy szeptemberben például 6-7 százalékos növekedés volt Magyarország tekintetében a külföldi vendégek számában, a vendégéjszakák számában. És talán mondhatjuk azt, hogy egy alsó mélypontot elértünk és a jövőben egy hatványozott marketingtevékenységgel is hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a lejtmenetet meg tudjuk állítani, illetve egy felszálló ágba tudjunk menni. Nagyon fontos, úgy gondolom, ha piaci törekvéseink vannak, hogy ne csak a vendégek, a vendégéjszakák-számát mérjük, hanem a bevételek alakulását, mert igazából a nap végén egy vállalkozót is, egy szállodát is az fogja érdekelni, hogy mennyi is a bevétele. Körülbelül a devizaegyenlegünk jelen pillanatban pozitív, jóval többet költenek el: 4,5-4,3 milliárd eurót költenek itt a külföldi turisták Magyarországon, körülbelül 1200 milliárd forintot; a belföldiekről sajnos ilyen adatok, nem pontos adatok állnak rendelkezésre. Az elmúlt hónapok során, hozzátenném, ez egy alulról építkező marketingterv, ami azt jelenti, hogy külhálózatunk: 23 országban vagyunk jelen jelen pillanatban, illetve a régióink; és a központi kollegák segítségével összeállítottuk, hogy mik azok a területek, amivel foglalkozni szeretnénk a jövő évben és egy külön szakmai szempontrendszer alapján ezeket módosítottuk, illetve ezeket egységbe tereltük. Nagyon fontos. Az elmúlt hónapok során nagyon érdekes megbeszéléseim voltak különböző emberekkel, akik kerestek, a Turizmus Rt.-t úgy tekintették, mint egy pénzosztó szervezetet, ezt szeretnénk egyszer s mindenkorra lezárni, nekünk a fő feladatunk a külföldi és a belföldi turisták számának és ezáltal a bevételeknek a növelése. Nekünk minden egyes olyan tevékenységet, amit végzünk, ennek kell alárendelni, tehát minden egyes akciónk, tervünk mellett az kell hogy legyen, hogy ez szolgálja-e a fő célunkat. Úgy gondoltuk, hogy itt az elmúlt évek után, az elmúlt hónapok tapasztalatai után is, nagyon világosan a marketingtervünkben is egy alapcélként kell ezeket kitűznünk. Természetesen azt csoportos és szakmai utazási döntések esetében és értékesítés ösztönzés, és ami az egyik legfontosabb, hogy a termékből márkává kell alakulnunk, amiről később részletesebben fogunk szólni. Hogyan tudjuk ezt véghezvinni? Az alapvető szemléletváltozás a marketingtervezésünkben, hogy egy sokkal költséghatékonyabb felhasználásból priorizáltunk, profilokat szeretnénk tisztítani és világos keretek mentén, az erőforrások elaprózása helyett koncentrált kampányokat szeretnénk végezni. Szakítva azzal a hagyománnyal, hogy volt eddig 1 a központnak, volt a 23 darab országnak és a különböző régióknak külön marketingterve; a Turizmus Rt.-nek, mint a nemzeti promóciós szervezetnek van egy marketingterve, amit végrehajt a különböző képviseleteken és régiókon keresztül. Ez jelenti azt is, hogy bizonyos szinten megváltozik a feladatuk, de örömmel mondhatom, hogy most elkészítettük a végső táblákat is, ami azt jelenti, hogy mindegyik régióra több forrás jutott. Ez nem jelenti azt, hogy az a régió, vagy az az ország igazgatója rendelkezik afelett a pénz felett, nem költséghely alapján, nem Németország alapján osztjuk el a költségeket, hanem költségnemek alapján világosan elkülönítettük a különböző tevékenységeket, amivel a jövő évben működni szeretnénk. Víziónk, amit az előbb említettem már, közvetlen véghaszna a hazai turisztikai szolgáltatók üzleti eredményeinek a javulása. Nekünk a bevételek tekintetében: bevételek, vendégszám és vendégéjszaka-szám növelésén kell dolgozni. Többször elmondtuk, hogy egy értékesítés-központú piaci szemléletet szeretnénk meghonosítani. Ez vonatkozik arra is, hogy a tevékenységünk során egy fókuszált hangsúlyt helyezünk az értékesítés-ösztönzésre. Ez magunkra is vonatkozik, amit a bevezetőben mondtam, hogy körülbelül 10 százaléka a jelenlegi költségvetésnek származik a piaci forrásokból. Vannak olyan országok, Németországnak ugyanakkora büdzséje van, mint nekünk, igaz, hogy ők csak beutaztatással foglalkoznak, és a régiók és a városok sokkal több pénzt költenek, ami Magyarországon nincs, de mondjuk 9 millió euró csak a saját bevételük. Ez lehet egy olyan távlati cél, hogy hogyan tudunk piaci forrásokat bevonni a tevékenységünkbe. A társaság presztízsével is úgy gondoljuk, hogy gondok voltak, szeretnénk ezen is javítani. Ezt egyetlenegy módon tudjuk tenni, ha olyan tevékenységet végzünk, amire a piaci szereplők felnéznek és örömmel csatlakoznak. Ha egy értelmes kampány van – lásd a Budapest Winter Invitation kampányt -, 58 darab szállodai szolgáltató csatlakozott hozzá, ez közel egy egymillió eurós kampány most, ami elkezdett futni. Ennek van értelme, ugyanezt tervezzük most vidéken, januárban fog indulni, nagy valószínűség szerint. A célokban korábban óvatosabban fogalmaztunk. Júliusban még nem lehetett látni azokat a számokat, akkor még egy stagnálás, illetve egy lefelé csökkenés volt, jelen pillanatban ez piaci. Szintén egy külön táblázat alapján megvizsgáltuk az országokat és a régiókat alulról táplálkozva, és láttuk az elmúlt hónapok pozitív előrelépését. Ezért az összesített üzleti céljaink a külföldi vendégéjszakák számának 3,4 százalékos növelése, a belföldi vendégéjszakáknak 2,7 százalékos növelése és a konferenciaturizmus, ami igazából MICE Meeting, az Incentive, vagy a kongresszusok, illetve Events rendezvények bevételének a növekedésével – külön szeretnénk ezzel foglalkozni a tevékenységünk során, ez már itt a célok meghatározásánál is látszik. Fókuszpontjaink: a turisztikai országmárka, a marketingkommunikáció, az értékesítés, azaz a Sales fókusz, és amit az előbb említettem: a MICE Meeting, Incentive és az Events. Egy újdonság, amit a jövő évben szeretnénk a tevékenységünkbe behozni, az a turisztikai országmárka. Magyarország, és itt nem Budapestről, Balatonról vagy a Tisza-tóról van szó, Magyarországról van szó, mint turisztikai úti cél nem rendelkezik egységes és vonzó országképpel. Ugye mondhatnánk azt, hogy ez a ’90-es évek utáni “vidám barak” kép volt az, ami még élt az emberekben, külföldi leendő turistákban. Ez a kormányzat jelenlegi törekvéseivel is összhangban van, lévén, hogy van egy ország munkacsoport, aminek az egyik része ez a Healing Potential, amibe mi is szeretnénk betagozódni. Itt kell egy olyan megfogható, megkülönböztető, letisztult kommunikációs képet üzennünk, ami minden egyes tevékenységünkben végbemegy, legyen ez az arculattól kezdve, ami csak a legkisebb töredéke egyébként az egész tevékenységünknek, de minden egyes tevékenységet arra kell fókuszálni. Ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, tehát nem elég egy ásványvizet kitenni a Tescónak a polcára, attól még nem fogja megvenni a turista; az, hogy a Turizmus Rt.-nek eddig deklarált célja az volt, hogy a piaci szolgáltatóknak a piacra vitele, ha kitesszük a polcra, attól nem veszi meg a turista, egy olyan emocionális érzelmi erő kell, ami alapján kötődik a termékhez. Ez a márkázás egy hosszú távú, nem rövid távú üzleti célokat jelent, ez nem azt jelenti, hogy a konkrét ajánlatot egy konkrét szállodáknak, régióknak az ajánlatait most a szolgáltató elé tesszük, azok a taktikai kampányok; ez a stratégiai kampány a turisztikai országmárkának a felépítését jelenti, ez az egyik újdonság, amivel a jövő évben foglalkozni szeretnénk. Mi az a márka, amivel mi előre tudunk lépni és meg tudjuk jeleníteni Magyarországot? Az pedig nagyon egyszerűen egy egyedülálló geológiai adottságunk, a felszín alatti vízkincsünk, ezért egy megfelelő termékelőnyt tud adni az, ha Magyarországot a földalatti vizek országaként aposztrofáljuk. Erről több kollegával beszéltem, mindenkinek az első reakciója az volt, hogy hú, miért csak az egészségturizmusról beszélünk. A mi marketingkommunikációnkban nem csak arról beszélünk, ez egy márkázás a stratégiai kommunikációnkban, ami egy része a marketingtervnek, a jövő évi marketingtevékenységünknek. Mellette a taktikai kommunikációban nagyon sok egyebet a régióban, külföldön különböző termékeket is tudunk segíteni népszerűsíteni taktikai kommunikációval, konkrét ajánlatokkal – ezzel a stratégiai országmárka kommunikációval, ami eddig nem volt meg a Turizmus Rt. tevékenységében, ez egy újdonság. Marketingkommunikációban világosan: a marketingtevékenységünkben elválasztottuk a marketingkommunikációs részt, ez az előbb említett stratégiai, illetve taktikai: a stratégiai a hosszú távú, a taktikai a rövid távú ajánlatokat jelenti és az értékesítés ösztönzést – egyik sincsen a másik nélkül. A Sales fókuszról – nem akarom az idejüket rabolni – említettem már, nagyon nagy erőt kell csoportosítanunk arra, hogy a szakmai partnereket, a Tour operátorok, utazási irodák, légitársaságokon keresztül jellemzően csoportosan, de akár egyénileg érkező szervezőket megnyerjük Magyarországnak. De itt is szintén azt tudom mondani, hogy a projektek száma, ami több mint 1900 volt, sokszor a mennyiség a minőség rovására tud menni, ezért egy elég komoly szakmai irány, rendezőelv alapján határoztuk meg a céljainkat. Az előbb említettem a MICE fókuszt, Meeting, Incentive, Congress és az Events – ennek keretében szeretnénk a konferencia nagyköveti programot újra a méltó helyére helyezni, illetve újraindítani a sport nagyköveti programot. Kiemelt MICE piacainkat is megvizsgáltuk, honnan lehetne üzletet hozni, tehát egy értékesítő tevékenységet végeztünk. Nagyon sok országban, mint magyar kongresszusi iroda, akár külön is működik a promóciós szervezettől, ezért mi nem leválasztottuk, hanem inkább az erőforrásaink átcsoportosításával megnöveltük az erre fordítandó összeget és egy külön részegységként kezeljük, aki egy nagyon komoly értékesítés-ösztönző tevékenységeket kezdett el végezni. Tervezési alapelveink voltak: az eredményközpontúság, a költséghatékonyság és a koncentráltság, világosan el kellett különíteni a működési és a marketing költségeket. Volt egy támogatási szerződésünk, illetve van is érvényben, sajnos ez nem fedi a valóságot. Valójában a működési költségek, amik a marketingben lettek elbújtatva, közel az 50 százalékát teszi ki a jelenlegi összesen 5,6 milliárd forintos költségvetésünknek. Azért, hogy az előbb említett: akár márkakommunikáció, akár hogy a tevékenységeinket fókuszáltabban tudjuk végezni, ezért az előbb említett mennyiség helyett a minőségre kell törekednünk, és világosan el kell a kettőt különíteni egymástól és koncentrálni kell a tevékenységünket. Pontosan ennek hozadéka, hogy eddig a kiváló kollegákkal, akikről tényleg csak jókat tudok mondani, minden piacon végeztünk mindenfajta tevékenységet, úgy gondolom, hogy ha mondjuk, egy olyan képviseletünk van, aki hat országot lát el és összesen a marketingkerete 35 millió forint, és csinált abban a hat országban mindent, erőforrásainak megfelelően, akkor az nem egy hosszú távon fenntartható struktúra. Vagy mondhatom még, szolgáltatóként voltam egy másik piacon, ahol az éves büdzséjének a 85 százalékát működésre tartotta fenn, és megkérdeztem, hogy én, mint szolgáltató mit tudunk közösen végezni, azt a választ kaptam, hogy jaj, nincsen pénze és ő nem tud semmit segíteni vagy tevékenységet végezni. Piacainkat ezért egy nagyon logikus érvrendszer alapján fel kellett osztanunk, mert határozott célunk, hogy a piacon való jelenlétünknek a számát nem csökkenteni kell, hanem azt növelni. Meg kell nézni különböző országokat, akár: Csehországot, akár Németországot, hogy hol vannak jelen tevékenységgel, ami nem egyenlő azzal, hogy képviseletet is fent kell ott tartani; vagy ebben a formában, ami jelen pillanatban van, ahol egy országra fordított összegnek a 80 százalékát elviszi egy működési jellegű költség, nem biztos, hogy ez a legmegfelelőbb forma, de nem jelenti azt, hogy kivonulnánk a piacról. Ez a súlyozott mutatószám a vendégéjszakák száma, a növekedési ütem, ami, hozzáteszem zárójelben, hogy ez a csökkenési ütem sajnos azt hiszem kettő kivételével a 28 országban csökkent tavalyi évben a vendégéjszakák-száma, illetve az utazási irodával vagy szervezett kereteken belül érkezők aránya. Ezek alapján megkülönböztetünk B To C, azaz a Business To Consumer, a lakosság felé való kommunikációt, illetve a B T o B, ahol pedig nekünk, mivel nem véges a büdzsénk, ha lenne 100 milliárdunk, az is kevés lenne, továbbra is azt mondaná mindenki, hogy kevés az a büdzsé. Ott mi nem tudunk a lakosság felé kommunikálni, mert nincs rá erőforrásunk, ott a szakmai partnereknek a meggyőzése, a szakmai partner felkutatása a fő célunk, illetve a feltörekvő piac, az arab térség, vagy most nevezhetnénk ezt bigmac-nak is, Dél-Amerika – Csehországnak van saját képviselete például Brazíliában, hozzáteszem, hogy nekik van járatuk Prágából, tehát ez mindennek az alfája és az ómegája. Itt még ezt finomítani fogjuk a pontos írásos anyagunkban, Ázsia alatt a feltörekvő piacokat értjük, például Indiát. Ami újdonság a B To C piacunk között, az az, hogy a délszláv piac, ahol kétszámjegyű növekedés volt az elmúlt években tapasztalható, nem csökkenés, hanem kétszámjegyű növekedés, úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan piac, amibe érdemes fektetni és ezért szeretnénk ezekkel a piacokkal foglalkozni. Nekünk ugye a belföldi vendégéjszakák számának a növelése is az egyik feladatunk. Belföldi stratégiánkban – itt a belföldi vendégeknek az elenyésző hányada érkezik utazásszervezőn keresztül, sajnos – értékesítés-ösztönzésről, tour operatorról sajnos nem nagyon tudunk beszélni, mások a magyar lakosságnak az utazási szokásai. Itt, amiben tudunk tenni, és amire koncentrálni kell a tevékenységünket, az a lakosság felé való kommunikáció. Ebben szintén úgy gondoljuk, hogy egy stratégiai kommunikáció van, hogy általánosan a belföldet egy releváns alternatívaként tekintse a belföldi lakosság, mondhatnám akár egy szemléletformálási kampány keretében, hogy külfölddel szemben Magyarországot egy úti célként tekintse, ne csak csillagtúrákat tegyen, ne csak kirándulni menjen el és utána este hazatérjen, maradjon is ott. Itt mindenféleképpen ebben a stratégiai kommunikációban is részt kell vennünk, ide csatlakozhat be egyébként az új pihenő – rekreációs kártya vagy akár az üdülési csekk is. Ezen kívül a taktikai kommunikáció eddig is folyt, eddig a régiók taktikai kommunikációt végeztek, semmi mást nem csináltak a régiók, mint az adott régióban szereplő dolgokról hírt adtak egy másik magyar állampolgárnak. Ezért fontos az a stratégia hozzá, hogy azon kívül, hogy most azt mondjuk, hogy van egy “kolbászfesztivál”, arra miért jöjjön, tehát ahhoz kell egy érzelmi töltést hozzáadni, kell hozzá egy turisztikai emocionális elkötelezettség. Ezeket a taktikai kampányokat kicsit szeretnénk erősebben végezni több csatornán keresztül, mind központilag, illetve a régióknak ez a szerepe, hogy ott a helyi szolgáltatókkal építsék a kapcsolatokat, tudjanak minden egyes olyan programról és adjanak tájékoztatást, a régiók versenyezzenek egymással, hogy melyik régió az erősebb, hova megy több belföldi turista. Ez a tevékenység azt is jelenti, hogy egy kicsit módosul a tevékenységük, itt nem – ahogy említettem – 23 plusz 9, plusz a turizmus területen 33 marketingterv készült, egy marketingterv, amit végrehajtunk a régiókon keresztül, illetve a külképviseleti hálózatunkon keresztül. Ezek voltak a fő stratégiai irányvonalak. Egy-egy példát hadd említsek egyébként az új kommunikációs stratégiánkból: a technológiaváltást mindenki tudja. Példaként említem, élő 56 darab, de összesen 144 darab honlapunk van, itt szintén egy elaprózódás volt. Ezzel szemben szeretnénk, ha kettő erős oldalunk lenne: egy, ami a lakosság felé szolgál – ez akár külföld, akár belföld; a második pedig, ami a szakma felé szólna és adna információkat, gyűjtőrendszerben tudnánk őket feltenni. Hozzáteszem azt is, hogy itt van egy probléma, amit egyébként, amikor pár évvel ezelőtt elkezdtek, akkor még állta a piaci helyét, van egy hatalmas 25 ezres nettó adatbázis. Megkérdezték, legyűjtöttük – ez négy éve működik – összesen 8 ezer darab megkeresés volt; ha belegondolunk, hogy hány tízmillió, sőt nem is tíz, hanem százmillió forintot költöttünk ennek a rendszernek a kifejtésére, 8 ezer darab lekérés az kevés. A mai foglalási szokások alapján már foglalni kell, tehát a leendő turista, ha egy adott régióban egy szállástípusra vagy egy szolgáltatásra rákeresett, akkor meg kell neki adni, hogy azonnal foglaljon le, egyébként elkalandozik, és már nem azt fogja csinálni. Ez az újfajta megközelítésünk, ismét nem 56, vagy éppen összesen 144 honlapra van szükségünk, hanem erre a kettőre, de azok legyenek erősek, legyenek a mai modern kor technológiáival felszerelve. Ennek hozadéka lehet, amit eddig is végeztünk a Web 2.0, a Social Media, ami irdatlan módon népszerű és növekszik, ezt a jövőben is folytatni kívánjuk. De itt is szintén mindenki külön-külön végezte ezeket a tevékenységeket, úgy gondolom, hogy ezt egy központi irányítással, sokkal hatékonyabban lehetne megtenni. Még a gyors reagálású akciót emelném ki. Nekünk, mint egy piaci szervezet, mint egy piaci résztvevő, reagálnunk kell a piaci változásokra. Ilyen piaci változás volt akár a kolontári iszap katasztrófa sajnos, ami hétfőn történt és kedden már három nyelven fent volt az összes nagykövetségeknek a honlapján, az összes külképviseletnek a honlapján, sajtóközleményeink voltak, miszerint ugye turisztikai szempontból nem voltak veszélyeztetve. De erről még beszélhetnék sokat, hogy mi mindent tettünk, gyorsan reagálni kellett, csak azt akartam ezzel jelezni, hogy itt tényleg egy gyors reakcióidő kell, ezért kell piaci szereplőként működni. A marketingeszközök tekintetében szintén rengeteg mindenről tudnék beszélni, egy példát hadd említsek. A kiadványok tekintetében egy hétbe telt a kollegáknak, míg összegyűjtötték, hogy a Turizmus Rt.-nek hányfajta kiadványa van. Régióknak, külképviseleteknek, központnak szintén egy rendező elv alapján a mai világban, ahol információ, technika van, nem gondolom, hogy nekünk 58 millió forint postázási költséget kellene arra költenünk, hogy ha Brazíliából kér valaki három darab prospektust, akkor itt feladjuk a logisztikai bázison a három darab prospektust. Vannak természetesen olyan piacok, nem lehet általánosítani, például a német vásárlói szokások, ahol mondjuk egy rekreációs vagy egy gyógyturizmus lapot egy idős generációnak biztos, hogy el kell küldeni. De úgy gondolom, hogy a mai világban, ahol fel lehet nagyon ragyogóan tenni a honlapra, egyébként fent is van, csak oda be kell terelni ezeknek a pdf vagy nyomtatható verziójába, úgy gondolom, hogy ezek azok a külön apróságok, amiket finomra kell hangolni. És itt, abszolút, amit említettem, a nyomtatott média helyett ugye itt a nagyközönség, az online világára kell törekednünk, itt szintén hatalmas tartalékok, költségmegtakarítási lehetőségek vannak. Illetve az előbb általam említett foglalási rendszer a honlapunkon, ez lehetőséget ad egy jutalékra, mi nem a szolgáltatókat szeretnénk ismételten, hogy tőlük újabb pénzt szedjünk be, de mint bármilyen más foglalási oldal, azért szeretnénk transzparens módon kimutatva, hogy csak annak az egy oldalnak a kereső marketingjét vagy azt tudjuk fejleszteni. Ez egy önfenntartó rendszer lehetne, nem kellene hosszú évek alatt több száz millió forintot költeni ezeknek a kifejlesztésére, mert ez önfenntartó lehetne egy jelképes jutalékösszeggel. Ezek a fő tevékenységeink. Ezen kívül vannak megosztott tevékenységeink, ilyen a Légi Marketing Alap. Úgy gondolom, bár szerintem ez önök előtt is ismert, bizonyos piacokon az alfája, meg az ómegája, hogy van-e vendégünk. Nézzük meg az angol piacot, az EU csatlakozáskor gyönyörűen ment fel, sajnos csökken le, ha hozzátesszük a légi kapacitások járatát, akkor tökéletesen párhuzamos. Bizonyos nekünk, mint Turizmus Rt. úgy gondolom, hogy járatfejlesztésekben zászlóshajónak kell lenni, hosszú tárgyalásokat folytatunk a Budapest Airporttal egyébként, ők egy nagyon komoly értékesítő munkát végeznek. Egy-egy példára konkrét eredményünk is van, a Jet2.com, ami Edinburgh-ból is indít járatot, Amerika Airlines van tárgyalásban, ami áprilistól napi járattal New York-Budapestre repülne; gondolok itt a Qatar Airways-re, arab piacra többek között, ezért van ott nekünk bent az új piaci törekvéseinkben, mert ha már van összeköttetés, akkor komoly üzleti potenciál lehet benne és van egy másik arab előkészítés alatt. Illetve megvizsgáltuk, hogy Magyarországon melyek azok a repterek, amik még turisztikai szempontból érdekesek lehetnek, ez a Debrecen és a Sármellék, ott mind a két esetben konkrét tárgyalásokon vagyunk, jelen pillanatban odáig jutottunk el, hogy feltérképeztük, hogy 2011-ben milyen lehetőségeink vannak még több száz vendégéjszakáról beszélünk, többek között ezért is szerettünk volna erre a jövő évi büdzsénkben költségeket elkülöníteni. A V4-ekkel egy pár éve elkezdődött szakmai együttműködés olyan távoli piacokon, ahol egyik ország sem: Lengyelország, Csehország, Szlovákia vagy Magyarország sem tudott volna aktivitást kifejteni, illetve valljuk be, egy japán nem Magyarországra, Közép-Európába jön. Ezen tevékenységben szeretnénk együttműködni, sőt felvetettem már – most őszintén megmondva, országonként 100 ezer euró, 28-30 millió forint, az össz büdzsénket tekintve a 0,1 százalékot sem éri el ez az összeg – annak a lehetőségét és ennek a realitását 2012-ben látjuk, hogy ez a V4-es együttműködés bizonyos távoli piacokon, ahol van szakmai létjogosultsága, ott ezeket erősítsük és folytassuk. Ilyen V4-es együttműködésünk lesz egyébként Brazíliában, Indiában; nagyon drasztikusan, meg nagyon dinamikusan nő az indiai piac, akár a filmpiac is ez ügyben, a Japán piac ugyanez, Indonézia, azok a feltörekvő piacok, amiknél a növekedési ütem kétszámjegyű. Hozzá kell tegyük, abszolút értékben még nem annyi vendégről beszélünk, de a jövőt tekintve mindenféleképpen invesztálnunk kell. Az EU elnökségről szerettem volna még szót ejteni egy kicsit. Az EU elnökség miatt egy szakmai munkacsoport alakult a Külügyminisztérium égisze alatt, ahol a négy háttérintézmény: a Magyar Turizmus Zrt., a Hungarofest, az ITD Hungary, illetve a Magyar Intézet összehangoltuk az akciókat, különböző tevékenységeket tudunk mind külföldön, mind belföldön végezni, turisztikai szempontból egy konferenciát is szerveztünk. Nagyon sok piaci szereplő azt kérdezte tőlem, hogy hú, mennyi vendég lesz, meg milyen jó lesz a 6 hónap alatt. Igen, tény és való, ez körülbelül 40 ezer vendégéjszakát fog jelenteni Budapest számára, viszont sokkal fontosabb az, hogy fél év alatt egy olyan kommunikációs fókuszban leszünk, amit nekünk ki kell használnunk. Ezért is ebbe a munkacsoportba mi magunk is szerveztünk már egy előkészítőt, sőt fogunk is még továbbiakat szervezni, hogy az ide érkező vendégeknek, újságíróknak Magyarországot turisztikailag is bemutassuk, mert ez egy lehetőség; mutassuk be annak a sajtónak, azoknak a politikusoknak, gazdasági szakembereknek. Tehát azon kívül, hogy 6 hónap alatt lesz egy komoly turisztikai bevétel is, úgy gondolom sokkal fontosabb az ebben rejlő távlati lehetőség. Ezen kívül van kettő konferenciánk, pontosabban három: a Duna konferencia lesz itt az EU elnökség alatt, lesz egy turizmus nagykonferencia, EU elnökségi konferencia, ez május hónapban; illetve sikerült az ETC-vel megállapodnunk, akinek egy házszabálya volt, hogy a költségcsökkentés miatt Brüsszelben maradnak, de kivételt tettek azért, mert Magyarországnak az első EU elnöksége, ezért az éves közgyűlésük áprilisban Budapesten lesz. Ezen kívül természetesen nagyon sok más egyéb szakmai tevékenységet végzünk, de itt is szeretnénk egy kicsit koncentrálni – ezek a mi támogató szakmai tevékenységünknek, nevezzük: piackutatás -, természetesen egy marketingműködéshez, marketingszervezethez például elengedhetetlen a piackutatás, a TDM koordináció. Nagy lehetőséget látunk még a jövőben a TDM-ekben, jelen pillanatban a helyi TDM-ek alakultak meg, tudjuk, hogy mennyi forrás van még ezekben a rendszerekben, távlati célként 2012-’13-ban úgy gondolom, hogy nekünk is a régiós szinten szerepet kell ebben vállalnunk. Van egy tourinform hálózatunk az országban, aminek a franchise jogai, annak a birtokosai vagyunk, szeretnénk ezeket a szerződéseket egy kicsit felülvizsgálni, elég sok piaci negatív anomáliát hallottunk, hogy hogyan kell nyitva tartani a TDM-nek, nem lehet egységesíteni, tehát kell az adott településre vagy régióra jellemző vásárlói, turisztikai szokásoknak megfelelően kicsit módosítani. Felírtam ezt a know-how-t, nagyon szeretném, ha eljutnánk ide, példaként említve egy nyugat-európai ország végezte. Az a víziónk, határozott víziónk, hogy a Turizmus Rt.-re ne egy állami szervezetként tekintsenek rá, ahol azért dolgoznak az emberek, mert biztos a létük. A mi határozott víziónk – minden egyes új kolléga, aki csatlakozott hozzánk – egy fő rendezési elven volt: a szakmából jöjjön, tehát a piacról csábítsuk el. Legyen a Turizmus Rt. a szakmának a krémje, legyen egy megtiszteltetés itt dolgozni pontosan azért, mert például: aki Németországban kint van, neki kell annak a legtöbb információ birtokában lévő embernek lenni, aki azt a piacot ismeri, merjen hozzá fordulni egy vállalkozó, hogy mit gondol a német piacról, van-e elég jogosultság, miket tudnak tenni. Ezeket a tudásokat egyébként hosszú távon értékesíteni is lehet, ez egy középtávú célunk, nagyon sok ország működik egy ilyen tanácsadó részleggel. Sőt bizonyos tevékenységeket el is tudunk végezni megbízási alapon, sokkal költséghatékonyabb módon esetleg az erőnket nézve, akár egy médiavásárlás, akár külföldön, belföldön tapasztalat, szervezés alapján. Ha mi, például egy esztergomi szállodás odamenne és Németországban szeretne egy rendezvényt csinálni, biztos, hogy sokkal profibb módon meg tudná egy kint élő kolléga ezt neki szervezni, segíteni partnereket odahívni, oda szervezni. A forrásunkat tekintve: a marketingre nagyon világosan elkülönített marketing van, és a működés közül 65 százalék a turistát közvetlenül megszólító marketingakció, mind belföldön, mind külföldön; 25 százalék a szakmai értékesítés és a konferencia turizmust kiemelve, megötszöröztük a büdzséjét, körülbelül 10 százalékot tervezünk az össz szakmai marketingkeretünkből. A szervezeti struktúráról annyit szeretnék említeni, hogy ezek a célok, amiket most megfogalmaztunk és a marketingtervben van, magával jár, hogy szeretnénk ennek megfelelően a működésüket és a feladatukat is átalakítani, ezek a közeljövőben állnak előttünk. Párhuzamosságokat szerettünk volna megszüntetni. Nagy örömmel látom a BTH új kinevezett igazgatóját. Egy konkrét példát mondok. A BTH foglalkozik Budapest népszerűsítésével külföldön, a BKD RMI foglalkozik Budapest és a környékbeli régiónak a népszerűsítésével a központban, és a külképviseletek foglalkoznak Budapesttel. Három szervezet, aki egy dologgal foglalkozott. Tehát úgy gondolom, hogy vannak olyan lehetőségek, hogy ha egy marketingterv, ami itt elkészült, és egyébként szeretnénk a szakmának is kinyomtatni, hogy Ausztriában például vagy Oroszországban melyik honlapon milyen tevékenységet végzünk, akkor egy szolgáltató egyrészt meg tudja nézni, hogy hopp nekem az orosz piac fontos, előre tervezhető. Látom, hogy lesz egy vásár márciusban, központi tanulmányutak nyolc darab van, melyikhez tudok csatlakozni, melyik számít nekem, mi számít az én profilomnak. És így be tudjuk ezeket a különböző, akár most jelen pillanatban az előbb Budapestet említettem, de akár ez egy vidéki régió is lehet, egy vidéki város, hogy mik az ő céljaik, leképezzünk párhuzamosan a tevékenységeket, ő látja, hogy mikor, mit tervezünk és akkor ő még mit szeretne betervezni ezen kívül. De ez a szolgáltatókra is igaz, a szolgáltató is látja, hogy mik azok a központi, akár a Turizmus Rt. által tervezett tevékenységek, és ő ezen kívül még mihez tud csatlakozni és milyen egyéb tevékenységet tud kifejteni. Természetesen ezek a tervek, a szükséges források rendelkezésre állása, az egyik alapfeltétele. Köszönöm szépen a figyelmet.

Kérdések

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük szépen a prezentációt igazgató úr, egy egészen új perspektíva, egy teljesen megújuló szemlélet az, amivel találkoztunk, a magam részéről ezt kifejezetten örömmel fogadtam. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy az elmondottakkal kapcsolatban van-e kérdésük és a kérdés mellett véleményt is megfogalmazhatnak természetesen. Esetleg kezdjünk két külön kört, legyenek kérdések, ha van olyan, amire külön szeretnének rákérdezni. Zakó képviselő úr, alelnök úré a szó!

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen. A lendületes tervekről én is örömmel hallottam, hallgattam, néhány kérdést szeretnék feltenni. Az Új Széchenyi Terv prioritása az egészségipar, így van definiálva. Erre, ha elsőként a hangsúlyt helyezik, márpedig a hét fő csapásirányból ez az első -, akkor ennek különös hangsúlyt ad a kormány az elkövetkezendő években. Szeretném megkérdezni, hogy a fél százalékos piaci bevétel, aminek a Turizmus Zrt.-ben most ebben a pillanatban a növelése a cél, milyen mértékig szándékozik az Rt. bevonni az egészségiparban érintett, elsősorban egészségügyi cégeket: gyógyszer cégek, gyógyászati segédeszközök cégeinek a támogatását, mert az általános vitában is elmondtam, hogy erős a gyanúnk. A gyanú az részint pejoratív, részint meg csak egy ilyen jóslás arra vonatkozóan, hogy nagyon megfuttatjuk állami pénzen az egészségügyi iparban tevékenykedő multinacionális cégeket, melynek érdekeit szolgálják a prioritásba fektetett célok. A másik a légitársaságokkal kapcsolatos. Láttuk a Ryanair bejött, ki is ment – mi a helyzet most a Ryanair-ral, illetve mit teszünk azért, hogy különböző kisebb-nagyobb fapados, nem fapados légitársaságok újra fókuszába vegyék Magyarországot. Illetve hallottunk egy mondatot a hazai online szállodai szobafoglalási rendszerről; ez legjobb tudomásom szerint nem magyar kézben lévő cégek kezében van elsősorban, ezzel kapcsolatban tenném fel a kérdést. Illetve az, hogy a szállodai lánc, szintén a külföldi kézben lévő szállodai láncok mellett, a kisebb hazai panziók, szálloda, vendéglátóhelyek és amúgy a vendéglátó-ipari egységek, amely alapját kell hogy képezzék a vendéglátásunknak, arról kevés szót hallottunk, ennek a támogatásáról néhány mondatot még ha hallhatnánk. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Pál Béla képviselő úr kért szót.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hadd mondjam el a véleményemet is egyben, hogy ne kelljen egy külön kört nyitni, ha lehetőség van rá.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: A következő körben, jó?

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Nagyon rövid lesz, tehát azt gondolom, hogy belefér, jó?

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Igen, csak az a baj, hogy mindenki ugyanezt a taktikát fogja követni, szeretném, ha előbb a kérdéseket tennénk fel, mert akkor a vezérigazgató úr válaszol egy csomó dologra, ami már lehet, hogy nem igényli a véleményeket, tehát csak a kérdéseket kérem.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a tájékoztatót. Azt gondolom, hogy természetes és jó is, ha a Magyar Turizmus Zrt. a magyar turizmus marketingszervezete új vizeken hajózik és időközönként megújul, mint ahogy tette ezt eddig is, és különösen tetszett az is, amit vezérigazgató úr elmondott, hogy természetesen az eddigi marketingmunkának – mert az élet is ilyen és így lehet igazán megújulni – számos olyan elemét, amely jó volt, azt megtartották. Utalok itt a V4-ek együttműködésére, amit annak idején még lehetőségünk volt elkezdeni vagy a közéleti hálózat véleményének a figyelembevételét. De ugyanígy, azt gondolom, hogy eddig is nagyon jelentős területe volt a magyar turizmus marketingmunkájának a kulturális turizmus, az ökoturizmus, a konferenciaturizmus és az egészségturizmus is. Ezt csak azért mondom, és azért kezdem ezzel, mert volt egy félreérthető mondata vezérigazgató úrnak, amely bizonyára az előadás hevületében történt, hogy Magyarországon ez a legvidámabb barakk kép él még most is külföldön. Nem vagyok szakember, de azt gondolom, hogy ez már azért sok tekintetben változott. Ma éppen reggel Bán Lászlót hallgattam, egyik jelentős művészeti intézményünk igazgatóját, aki korábban a Fidesz-kormány alatt volt államtitkár, kiváló, jó munkát végez az intézmény élén, és pont azzal dicsekedett, hogy a magyar kultúrának egyre nagyobb a presztízse és ezt el lehet mondani a magyar kultúráról is, a konferenciaturizmusról és az egészségturizmusról is. Azzal együtt, hogy nem lezárt folyamat egyik esetben sem, hanem természetesen tovább kell fejleszteni, és ugyanúgy, mint ahogy a Winter Invitation vagy a Légi Marketing Alappal kapcsolatosan vezérigazgató úr megtette ezt. Azt sem titkolom – és nem akarom ezt még egyszer elmondani -, hogy számomra nagyon érdekes és biztató ez az anyag, nagyon sok sikert kívánok majd a megvalósításához, azzal együtt, hogy nem azonos fokúnak tartom a kidolgozottságát, de talán ez természetes is, hiszen nyilván gyorsan kellett elkészíteni, gondolom, hogy ezzel még a továbbiakban dolgoznak majd. A kérdéseim arra irányulnak, a készítés módjára. Volt-e egyeztetés a szakmával, tehát a szakmai szervezetekkel: Szállodaszövetséggel, utazási irodák szövetségeivel, vendéglátósokkal, tehát a legjelentősebb szakmai szervezetekkel, mennyire sikerült őket behozni. Vezérigazgató úr is érintette az anyagban, hogy a terv megvalósulásának garanciája, hogy rendelkezésére álljanak a források. Hogy ítéli meg, hogy rendelkezésre állnak-e a források a terv megvalósulásához. Azt is érintette, ugyan stratégia és stratégia összhangjáról beszél az anyagban, amit nagyon helyesnek tartok magam is, más ponton viszont kritizálta a rövid távú akciókat, amelyekből lehet, hogy kevesebb kell; de ezt kérdezném, hogy a jövőben is lesz lehetőség rövid távú akcióra nyilván, mert ezek azért konkrétan a vállalkozásnál az értékesítést is ösztönzik, tehát gondolom, a kettő összhangja teremtődik majd meg. Elég erős lesz-e vajon a felszín alatti vízkincs márka, nem kell-e ezt inkább profilírozni a gyógy- és egészségturizmus irányában. És itt megkérdezném én is azt, hogy jövőre lett volna az egészségturizmus éve, amely gyakorlatilag ugyanazt a folyamatot erősíti, amit most a készülő Széchenyi Terv. Ez azt jelenti, hogy ezek a tematikus évek megszűnnek, és valami más veszi át a helyét, így tehát elmarad az egészségturizmus éve? És ugyanígy kérdezném meg azt is, hogy nyilván kell valamiféle összefüggésben lenni, valamilyen összhangban lenni más olyan szervezetekkel is, például, akik a magyar kultúrát népszerűsítik külföldön, vagy mondjuk az egészségügyet felügyelő minisztériummal – hogy sikerül az együttműködés, volt-e velük valamiféle egyeztetés. Azért kérdezem, mert elkészült a Semmelweis Terv, ebben az egészségturizmust nem nagyon lehet megtalálni, lehet, hogy ez még egy korai állapota, mi a véleménye erről. Az EU elnökséggel kapcsolatos felfogását nagymértékben támogatom vezérigazgató úrnak, tényleg ez páratlan lehetőség hazánk számára. Egyrészt, hogy akik ide jöttek, legközelebb is ide érkezzenek, és természetesen azt is, ha jól értettem, akkor újra EU turizmus fórumot rendez Magyarország, amit 2004-ben már egyszer rendeztünk, ezt magam is nagyon nagymértékben támogatom. És természetesen ellenzéki képviselőként is, de nagymértékben támogatom azokat az elképzeléseket, amelyek a munka hatékonyságának a javítására vonatkoznak, amelyek arra vonatkoznak, hogy több legyen a marketing felhasználás és kevesebb a működési költség, amelyről már sokat beszéltünk itt a bizottságban, és én ezt kifejezetten jónak tartom, hogy fiatalemberként nyilván lendületesen, új gondolatokkal áll neki ennek a munkának. Arra vigyázzon, hogy a fürdővízzel ki ne menjen a gyerek is az ablakon, mert nagyon helyes az új vizeken, de akkor érdemes ezt, ha nem öntjük ki a gyereket is a fürdővízzel együtt. Egyébként jó munkát kívánok és köszönöm elnök úr, a véleményemet elmondtam, tehát nem fogom újra elmondani. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Nem akartam közbeszólni, új műfajt hallgattam, tehát ez a kérdésbe öntött vélemény műfaja. Látom, hogy feleslegesen kísérletezek, belátom, hogy időben nem tudunk megtakarítani, úgyhogy nincs értelme ezt feszegetni; arra vártam végig, hogy lesz-e kérdés, de végül is lett benne, tehát így meg tudtuk oldani ezt a problémát is. Szalay Ferenc képviselő úr következik, tekintve, hogy egy kormánypárt, egy ellenzék és utána Szilágyi György képviselő úr.

Szalay Ferenc (Fidesz) SZALAY FERENC (Fidesz): Én egy rövid kérdést tennék fel a párhuzamosságokkal kapcsolatban, az együttgondolkodással kapcsolatban. A régióknak is van turisztikai stratégiája, turisztikai idegenforgalom és az a megyéknek is van; sőt hasonló marketingstratégiákat is láttam már nem egyet, nem kettőt. Van-e együttműködés, közös gondolkodás az ügyben, mert azt gondolom, hogy nem lenne baj; ráadásul a források jelentős része ott van a régióknál, és lehet, hogy abban megint csak van együttműködési lehetőség azoknak a felhasználásával. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szilágyi György képviselő úr!

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Egyetlenegy kérdésem lenne a múltra és a többi a jövőre. A múlttal kapcsolatban annyi, hogy 100 százalék állami tulajdonban van a cég és nekem az a véleményem, hogy az állami tulajdonban lévő cégeknek kellene példát mutatni a többi, akár magánkézben lévő, cégeknek is – és itt a 90 százalék állami támogatás és 10 százalék piaci bevétel volt eddig jellemző. Ebből a 10 százalék piaci bevételből is, most fogadta el a bizottság Bánki Erik javaslatát, hogy az általános forgalmi adóból fennálló tartozást elengedjék, viszont számokat nem láttam, ha esetleg, gondolom vizsgálták és tudja, szeretném tudni, hogy mennyi volt ez az általános forgalmi adó, amit elengedtek. A kérdés pedig arra irányulna, hogy a jövőben, miáltal 30 százalékra óhajtják növelni a piaci részesedést, hogy odafigyelnek-e erre, hogy tényleg egy állami cég mutasson példát abban, hogy nehogy esetleg a jövő évi költségvetésben is áfa elengedést kelljen valakinek itt javasolnia. A másik a szakmai munka és hogy szakemberek fogják csinálni, ez nekem maximálisan tetszik az országmárkának a bevezetésével kapcsolatban, és az egész marketingkampányra, amire 65 százalékot óhajtanak fordítani, azt szeretném kérdezni, hogy mennyit szánnak belföldre. Tehát van-e olyan terv, hogy körülbelül mennyit, és ha lehet ezt összegszerűsítve is, tehát ne százalékosan, hanem összegszerűsítve, például a belföldi turizmus népszerűsítésére. Ha ebben egy kicsit a részleteibe belemennénk, hogy például milyen központi projekteket képzelnek el a belföldi turizmus népszerűsítésére, és az elképzelések szerint ez mennyibe fog kerülni. Ami még itt érdekelne, hogy egy-egy programot mondjuk, amit megjelenítenének önök egy népszerűsítési kampányban, mi alapján választanak ki a régiók szerint, tehát mi lesz az a szempont, ami szerint ők megpróbálnak népszerűsíteni egy-egy ilyen programot. A másik kérdésem, hogy miáltal a kormány marketingkommunikációjában nagy hangsúlyt kapott az elmúlt hónapokban a nemzeti összetartozás és hasonló szlogenek, gondoltak-e arra, hogy összeállítsanak egy olyan anyagot, ami a nemzeti értékeinknek a megtalálását segítené elő Magyarország területén. Itt gondolok: történelmi alapokra helyezésre vagy iskoláknak osztálykirándulások szervezésére, hiszen Ópusztaszer és Skanzen, mint turisztikai látványosságok kiemelt turisztikai szerepet kapnak, de ezen kívül Magyarországon nagyon nagymértékben vannak várak, szoborparkok, történelmi emlékhelyek. Erről nagyon jó lenne, ha lenne már végre Magyarországon egy olyan gyűjtőhely, ahol akár a hazai turizmusban részt vevő emberek, vagy mondom, akár iskolák tájékozódhatnának ezzel kapcsolatban, tehát az új lehetőségek között, amit említett, szeretném, ha ilyesmi is lenne. Még az új lehetőségek között meg szeretném kérdezni, hogy én úgy tudom, hogy pár évvel ezelőtt – és ez nagy nyilvánosságot is kapott akkor, bár próbálták elhallgatni – a NASA mérései szerint Európa közepe itt van, tehát a mértani középről beszélek. Ezeket a lehetőségeket, bizonyos lehetőséget Portugália úgy használja ki, hogy mit tudom én, 50 kilométerenként találkozunk a tengerparton egy-egy emlékhellyel, hogy ez itt Európa vége, és akkor ott állnak a turisták, fotózkodnak és nagyon-nagyon sokan mennek. Mi ezt úgy használtuk ki, hogy szennyvíztisztítót építettünk erre a mértani középpontra, tehát vannak-e olyan elképzelések, amik ezeket az adottságokat próbálják meg kihasználni, hiszen ha itt nem egy szennyvíztisztító lenne, akkor biztos, hogy turisták tömkelegét vonzaná Európa közepe például, hogy ott fényképezkedhessenek. Egyetlenegy kérdés. A verseny más országokkal, főleg mindig Budapest és Prága viszonylatban beszélhetünk, az a legjobb összehasonlítási alap, hiszen adottságaiban is hasonló a két város. Ami a legszembetűnőbb a két város között, az az, hogy míg Prágában állandó programok vannak, addig Budapesten szinte nincs, tehát például a Várban állandó program nincs, azon kívül, hogy felmegy egy turista, azon kívül, hogy beül két-három étterembe, ahol megpróbálják megkopasztani, állandó programokkal nem nagyon találkozik. Eseti jellegű programok vannak, olyanok is vannak, amik az évek folyamán be lettek vezetve és nagy népszerűségnek örvendenek, de gondolkoztak-e azon, hogy állandó programok legyenek Budapesten, tehát egy élő, lüktető várost kellene például adott esetben Budapestből varázsolni, mindjárt nagyobb lenne a vonzereje. Nekem ezek lennének a kérdéseim, de csak egyetlenegy vélemény és akkor nem is kérek szót, ha nem lesz valami olyan válasz, hogy maximálisan egyetértek azzal, hogy új szemlélettel kellene és örülök neki, hogy önök is úgy képzelik el, hogy egy új szemléletre helyezzük a turizmust, a marketingjét elsődlegesen. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kukorelly Endre kért szót. Öné a szó, képviselő úr!

Kukorelly Endre (LMP) KUKORELLY ENDRE (LMP): Tisztelt Vezérigazgató Úr! Az előbb kimentem három percre, lehet, hogy pont akkor hangzott el, de nem hallottam a kulturális turizmus témaköréről – ez szerintem rendkívül fontos lenne, tehát erre erőforrásokat kellene biztosítani. Csak a saját példámat mondom, elég sokat voltam különböző író konferenciákon, szinte minden országban van ilyen, Magyarországon gyakorlatilag nincs rá pénz, ilyen nemzetközileg jó találkozók egyszerűen nincsenek. Na most, az a helyzet, hogy ez marketingszempontból szerintem rendkívül jó. Tudom azt, hogy amikor elmegy az ember, mondjuk Németországba, Szlovákiába vagy Szlovéniába, vagy bármilyen ilyen helyre, akkor annak óhatatlanul ilyen marketing gerjesztő szerepe van, mert azok, akiket meghívnak, azok óhatatlanul fognak erről például írni, tehát ennek szerintem kiemelkedő szerepe kellene hogy legyen – tehát nincs-e ez valamilyen módon beépítve. Az a helyzet, hogy a kultúrára egyáltalán nincsen pénz, nem lehetne esetleg valami olyan forrást biztosítani, hogy a kulturális egyesületek például pályázhatnának ilyen dolgokra. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha a kérdések végére értünk, nekem lenne még két kérdésem. Az egyik az, hogy egy jelentősen túlbürokratizált rendszerként működött a Turizmus Rt., szerintem egyébként túl sok alkalmazottal az elmúlt időszakban, ebben eddig milyen változás történt, és a későbbiekben mit tervez a vezérigazgató úr? Illetve esett szó arról, hogy a 2010-es évben hogy nézett ki a költségvetésen belül a működési költség és konkrétan a marketingre fordítható források aránya, 2011-ben ez hogy fog kinézni, mire számíthatunk. Megadnám a válaszra a lehetőséget, és utána pedig azok a képviselőtársaim, akik még esetleg véleményt szeretnének hozzáfűzni, kapnak lehetőséget. Vezérigazgató úr, öné a szó!

Horváth Gergely (MT Zrt.) válaszadása

HORVÁTH GERGELY vezérigazgató (Magyar Turizmus Zrt.): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, jómagam is azt tapasztaltam, hogy egy hihetetlenül bürokratikus szervezetben dolgozunk, erre próbáltam utalni, hogy itt tényleg a piacnak a krémje dolgozzon a jövőben. Eddig az elmúlt négy hónapban működési jellegű költségek tekintetében több mint 200 millió forintos megtakarítást értünk el, hozzáteszem, hogy ez egy évre vetítve, ez a papíron lévő működési költségünknek közel 10 százaléka. De azért is említem így, lévén a támogatási szerződésünkben, ami kétszer lett módosítva idén áprilisban, 1,9 milliárd forint van biztosítva a működésre és 3 marketingre, itt a 35-65 százalékos arány papíron megvolt. Hozzáteszem, hogy 32 darab gépjárműből 2 volt működésben, 30 az marketing, mert ha postán szállítunk, az marketing költség vagy marketingtevékenység. De az összes külföldi helyi alkalmazott, köztük közel 40 fő, mind a marketing költség alá van téve, úgyhogy az átvilágítás során az egyik fő célom az volt, hogy lássunk tisztán önmagunkban, hogy mennyi valójában az a működés, kell-e ennyi működési jellegű költséget fenntartanunk. Ez közel most már kikristályosodott, hogy ez 2,8 milliárd forint – a jelzett és a támogatási szerződésben rögzített 1,9 milliárd forinttal szemben -, úgyhogy kimondhatjuk, hogy az 5,6-hoz képest a 2,8 pont 50 százalék; tehát az idei évi támogatási szerződésben kapott költségvetésünknek az 50 százaléka ment a működésre. Ez úgy néz ki, hogy nem fenntartható ebben a struktúrában ez a rendszer, és ahogy például a piacoknál elmondtam, egy működési struktúra megváltozásával, ami nem jelenti azt, hogy kivonulnánk bizonyos piacokról, vagy tevékenységeket nem végeznénk ott el, ezzel a jövőben szeretnénk foglalkozni, úgy gondolom, hogy ennek van egy átfutási ideje. Egy konkrét példát mondok. Egy irodából szerettem volna kiköltözni külföldön, mert van egy olcsóbb a Külügyminisztériummal, 8 hónapos felmondási idő van. Tehát vannak ennek áthúzódó tételei, úgy gondolom, hogy a 2012-es évre fogunk véglegesen eljutni oda, ez a 30-35 százalékos valós működési arány, jövőre újabb a működési jellegű költségekben, tehát a 2,8 milliárdos működési költségből úgy látjuk reálisnak, hogy már jövőre négyszázmillió forint újabb megtakarítást tudunk elérni az eddigi kétszázon túl. És az első igazi szűz év, amikor nincsenek ilyen áthúzódó tételek, az a 2012-es lehet majd, amikor ezek eltűnnek és akkor így körülbelül ez az 1,8-2 milliárd forint közötti valós működési költségekben a 2,8-ról meg tudunk állni. A kérdésekre válaszolva. A kormány politikájával, a Széchenyi Tervben a termál egészségipar része volt, kérdés volt, hogy ez mennyire illeszkedik bele. Ugye itt beszéltünk egy stratégiai kommunikációról, ami a vizek országaként aposztrofálja, ezen kívül pedig, ami a konkrét marketing akciótervben van minden egyes piacról külön fejezet van az ügyben, hogy ebben az egészségturizmus, egészségipar témában mit tudunk tenni. Mik azok az üzleti szolgáltatók, akiket meg tudunk keresni, milyen újságíró study tourt tudunk egy ilyenre hozni, milyen workshopot tudunk egy ilyen témában hozni, milyen kommunikációs, milyen konkrét taktikai kommunikációt tudunk végezni. Hogy egy konkrét példát említsek. Egyébként mi nem a nemzetközi gyógyszergyártó cégeket fogjuk segíteni ebben, hanem egész egyszerűen azt, aki nekünk turisztikai vendéget hoz. Példaként említem, hogy a WTM, a londoni WTM-en az egyik sarokban az új attrakciónk az eddigi – nem is tudom, melyik helyett lett végül – a vezető fogászatoknak volt kint egy nagy standja. Tervezzük, hogy jövőre beépítjük például a standba magába, mintegy állandó attrakcióként, vagy egy fogász széket, a kreatívosok ezen dolgoznak, hogy hogyan tudjuk azt, hogy ne egy negatív percepció legyen, hogy ha valaki ránéz egy fogász székre, az nem biztos, hogy a legjobb, de hogy hogyan lehet, kint voltak vezető fogorvosok. Ki van mutatva, hogy közel 80-100 milliárdos bevételt hoz az országnak csak a fogász turizmus; de ha megnézzük a szoba éjszakákat is, több tízezer szoba éjszakát hoz, ezek azok, amivel nekünk marketingszempontból foglalkoznunk kell. Az államnak a fejlesztéspolitikája. Itt látom a körünkben dr. Horváth Endre helyettes államtitkár urat, ugye ez nem a marketingszervezetnek a feladata, minekünk turisztikai szempontból, egészségipar szempontból a lényeges elemeket kell megfognunk és ezekkel kell dolgoznunk és segítenünk. A bevételek tekintetében elmondtam, közel alulról súrolja a 10 százalékot körülbelül a marketing költségeknek az, ami a piacról; ez egész egyszerűen most két dologból áll: vagy vásári részvétel, vagy a katalógusokban hirdetnek, vagy a kiadványainkban hirdetnek bizonyos szolgáltatók, egy-egy szálloda, egy-egy panzió, egy-egy étterem. Ezen szeretnénk módosítani. Egyetlenegy módon tudjuk ezt megtenni, ha egy olyan tevékenységet végzünk, amivel a szálloda is észreveszi vagy a szolgáltató is úgy érzi, hogy ehhez érdemes csatlakozni, ez neki is kevesebb pénzbe kerül. Példaként mondom, az általunk felépített vásároknak a 20 százaléka jön a szolgáltatóktól, akik ott nálunk helyet bérelnek, ezek a vásárok így működnek. Vannak olyan feladatok, amiket így el kell végeznünk, de amiket említettem, hogy ha például szervezünk szakmai workshopot, ha összehozzuk üzletember találkozókkal, de akár mondhatom példaként a bécsi vagy az osztrák nemzeti marketingszervezetnek a budapesti irodáját. Nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül az országnak, tavaly 50 millió forint nyereséget termelt, mert eladta az ő szolgáltatásait. Hozzáteszem, megvan a fizetőképes kereslet, ott a helyi TV-nek, kisebb tartományoknak adta el azt, hogy ő itt szervezett egy workshopot egy szállodában. Egy évben egy osztrák workshop van, eladta azt, azt hiszem 2000 euró volt, hogy egy tartomány részt vegyen rajta; jött az, mert akkor összehozta a logisztikát, olyan partnerek voltak itt, ami üzletileg is megérte annak a stájerországi régiónak, itt volt, megszervezte a szolgáltatóknak és ezért pénzt kapott. Tehát az egész működés nem pénzt vitt, hanem pénzt hozott neki, ez a gondolkodásunk. Kérdésként kaptam itt a Ryanairt. A Ryanair igen minden országban eljátssza ezt, hogy kimegyek, aztán berúgom az ajtót szó szerint stílusban, felállok a megbeszélésről, nem jövök el, nekik ez egy üzletpolitikájuk, ezért nem bántani kell őket, nekik ez az üzletpolitikájuk. Tárgyalásban állunk, nem szeretném lelőni a poént a véglegesítés előtt, mindenféleképpen fontosnak tartom, hogy ez egy olyan gyűjtő mágnes légitársaság, ahova a Ryanair megy, oda megy más is, sajnos – nem sajnos, csak abból a szempontból, hogy egy megkerülhetetlen piaci szereplő. Hozzáteszem, ez a négy járat, ami volt Budapesten, a Budapest-Airport forgalmának a 0,5 százalékát tette ki, tehát igazából az egészet nézve nem olyan jelentős, de ha mondjuk, ez Sármellékre tudna menni, akkor ott egy nagyon jelentős meghatározó domináns lenne. Tárgyalásban állunk, és azért nem szeretnék a konkrét részletbe belemenni, mert remélem, hogy 2-3 héten belül konkrét sajtótájékoztatót is tudunk tartani; egy hosszú távú fejlesztési stratégia, aminek a céljaként körülbelül 8-10 járat lenne pár éven belül és nem Budapesten, hanem egy más régióban. Az online rendszerekről is kaptam, hogy azok nem magyar cégtulajdonban vannak. Ez így nem igaz, vannak, tény és való a nagy komolyak, egy-két külföldi, de nagyon sok magyar tulajdonú van. De amit mi szeretnénk, az az, hogy sajátunk legyen, tehát hogy mi, nem átvesszük valakitől, hanem kifejlesztünk; pár millió forintból meg lehet csinálni – tehát nem egy olyan nagy dolog – egy saját foglalási rendszert és ezért is tudnánk így jutalékot szerezni, ha a saját lenne. A TDM-ek is felmerültek kérdésként, illetve a párhuzamosságok tekintetében. Jelen pillanatban megvannak a helyi TDM-ek, megalakult jó pár, ugyanúgy vannak nagyon jó példák – a térségi és a régiós TDM-ek még hiányoznak. Nekünk a regionális marketing igazgatóságainknak előbb-utóbb régiós TDM szervezetekké kell válni, ahol meghatározó szerep kell hogy legyen. De pontosan azért, hogy ne csak egy Turizmus Rt., tehát a Turizmus Rt.-nek nem feladata egyes panziók, egyes szállodák, egyes piaci szolgáltatók marketingtevékenységének az elvégzése, őnekik attól még, ahogy egy vállalkozásnak, ugyanúgy el kell végezni. A mi feladatunk, ha nagyon puritánul fogalmazok, a keresletgenerálás, keresletet generálni és közösen kell velük, ahelyett, hogy ő is csinálna egy hirdetést, feladva egy hirdetést, attól még nem lesz több vendég. Így szeretnénk a jövőben a TDM-ekre tekinteni, ezért is tartjuk fontosnak, ezért is szeretnénk – remélem, hogy a költségvetésünk lehetővé fogja tenni, hogy a jövőben is foglalkozzunk a TDM fejlesztésekkel. Pál Béla úr kérdésére válaszolva. Tény és való, hogy tettek nagyon sokat, mint például az első kilenc hónapban: 1900 akciót, viszont a turisztikai országmárka kommunikáció nem volt eddig a Turizmus Rt. tevékenységében, az hiányzott, ezért mondtam azt a vidám barakot. Nekem saját piaci tapasztalatom, amikor egy nemzetközi cégnél dolgoztam, elmentem az osztrák kollegával, a csehvel és a lengyellel akár Amerikába prezentálni. Jött az osztrák kollega: Mozart, “Mozartkugel” a hegyek és Salzburg volt egy turisztikai országmárka, tudták mihez viszonyítani; jött a cseh kollega: a sör, a Károly-híd, tehát volt egy turisztikai oraszágmárka; jött a lengyel kollegám is, ott volt Chopin, a vodka, tehát volt egy turisztikai országmárka. És jöttem én, és mit mondtam: van egy gyönyörű városunk, Buda és Pest, ketté van vágva a Duna által. Az a fajta emocionális márka, ami nem egy-egy évre szól, hanem hosszú évek alatt, ezt ki kell építeni, ez hiányzott a tevékenységből, egyébként ez egy olyan új elem, ami belekerült. És igen, tervezünk nagyon sok ilyen taktikai kommunikációt, amire lehet, mint Budapest Winter Invitation, de a vidéki Winter Invitationon is dolgozunk, ami januártól márciusig tartana, ahol vidéki szolgáltatóknak az ajánlatait népszerűsítjük úgymond, ott odatesszük a konkrét ajánlatot, hogy gyere ebbe és ebbe a régióba vagy ebbe és ebbe a szállodába. A marketingterv elfogadása, volt egy olyan megjegyzés, hogy nem eléggé kidolgozott. Lehet, hogy nem jól láttattuk még akkor a munkát, ez hosszú hónapok munkája, egy nagyon nagy csapat dolgozott rajta. Úgy gondolom, hogy megnéztük az elmúlt évek marketingterveit, illetve szolgáltatóként mindannyian; bár megkérdezném, hogy azt a 140 oldal plusz mellékletet, ami összesen 250 oldal volt, ki olvasta végig, az egy kiváló doktori disszertáció vagy egy szakdolgozat. Egy piaci marketingtervnek a mi megítélésünk szerint sokkal konkrétabbnak kell lennie, ezért készült el ez a konkrét akciótervünk, ez egy ilyen hosszú, közel 100 oldalas táblázatokkal, ahol pontosan az összes régió, az összes központi tevékenység és az összes külpiaci tevékenységünk benne van. És ha ez elfogadásra kerül, majd mindjárt említem a különbözőt, akkor oda fogom adni, hogy a hotel X, Y milyen tevékenységekhez tud csatlakozni, tehát ezekhez a tevékenységeinkhez, amikhez tudunk csatlakozni. Emellett természetesen egy szakmai szűrőn is egyeztettünk, van egy szűk szakmai tanácsadó testület, amiben benne vannak a fő piaci szereplők: a Magyar Szállodaszövetség, a Magyar Rendezvényszervezők Országos Szövetségének az elnöke, a MEME elnöke, illetve most alakul a beutaztató irodák, akik között most van egy kisebb harc, úgyhogy én majd azokkal is, ha a “háborúnak” vége lesz, egyeztetni fogok. Természetesen a terveinket ismertettük a szakmai felügyeletet ellátó dr. Horváth Endre helyettes államtitkár úrral is, illetve még a héten a kollegáival egy második körben is fogom. Szerettem volna önöknek is ezt prezentálni, és amennyiben olyan építő jellegű javaslat van, azt beépíteni, és december 10-én az a végcél, amikor szeretnénk befejezni ezt a tervet. Már csak a finom hangolások vannak, és december 13-15-e között Magyarországon lesz az összes külképviselőnk, illetve a régió szolgáltatók is, és ott a nagyközönségnek, a szakmai közösségnek tervezünk egy olyan fórumot, ahol nekik már a végleges, mindenki által elfogadott tervet prezentálnánk. Igen, mi szakítottunk azzal szakmailag, hogy itt különböző kampányhírek vannak, pontosan azért, mert szakmailag úgy gondoljuk, hogy fejlődni is kell. Például a fesztiválok éve idén van, a jövő évi tevékenységben, amit említettem, belföldi taktikai kommunikáció. Azért mert nem fesztiválok éve van, ugyanúgy promotálnunk kell azokat a fesztiválokat, azok benne lesznek. Itt említeném meg azt a válaszomat is, hogy mit teszünk a kulturális turizmus érdekében. Mi nem a kulturális turizmus érdekében, mi nem a fesztiválturizmus, mi nem az egészségturizmus érdekében teszünk csak, azok külön programajánlók. Van központi programajánló, több százmillió forintot különítettünk el egyébként a büdzsénkben arra, hogy mindenfajta fórumon, csatornán keresztül, központilag is bizonyos rendezvényeket, illetve az állandó programajánlókét, ahova mindig jöhetnek be újabb események, rendezvények, azokat tudjuk népszerűsíteni. A régiók folyamatosan tudják népszerűsíteni az ő régiójukban szereplő dolgokat. Az a stratégiai kommunikáció, amit említettünk, az nem egy témáról, nem egy kampányról szól, lehetnek ezen belül a tematikus kampányokban bizonyos területek, időszakok, például a Balatonnak és a Tisza-tónak a nyáron, áprilisban, májusban hangsúlyosabbnak kell lennie, hangsúlyosabb is lesz benne. A fesztiválokat folytatni szeretnénk, mert Magyarország kiváló fesztivál hagyományokkal rendelkezik, de mondhatnák különböző más szakterületeket is. A társszervezetekkel való együttműködés, ahogy említettem, az EU elnökség kapcsán és egyébként is leültünk ezzel a négy szervezettel. Nekünk a legtöbb kapcsolódási pontunk az ITD Hungary üzletemberek körében, turisztikailag a mi szempontunkból nem olyan sok kapcsolódási pont van, mint a Hungarofesttel vagy mint a Magyar Balassi Intézettel, úgyhogy velük ezt közösen egyeztettük már, főleg az első 6 hónapi tevékenységünket, hogy mik azok, amikhez csatlakozni tudunk és legyen egy jó együttműködés. Sőt volt szerencsém a misszióvezető értekezleten is találkozni a nagykövet urakkal szeptember elején, pontosan abból a célból, mert egy külföldi ország, mert az elsőszámú Magyarország arca a misszióvezető, a nagykövet úr. A Semmelweis Tervről vitairat. Ha jól tudom, nagyon sok rész foglalkozik az egészségturizmussal, bár hozzáteszem, hogy mi egy marketingszervezet vagyunk. Az, hogy abban – személy szerint megnéztem, mert érdekel a téma privát emberként, mint marketing, nemzeti turisztikai promóciós szervezet – mi a konkrét, nekünk az a célunk, hogy több külföldi turista jöjjön vagy több belföldi turista, tehát keresletet generáljunk. Az, hogy egy ilyen fejlesztési tervben mi van, az nem a mi asztalunk, arra megvannak a kormány, illetve az állami szervezetek. Nekünk természetesen a tevékenységünkkel a kormánynak a törekvéseit támogatnunk kell, támogatjuk is, de mi egy marketingszervezet vagyunk. Kérdés jött még az áfa-hiányra. Az APEH vizsgálat most zárult le, már volt egy vizsgálat 2008-ra, a 2009-es év nyitva volt, így vettük át a társaságot, egy 712 millió forintos áfa-hiánnyal kaptuk meg – 712 millió forintos áfa-hiányt jelent a 2009-es évre. És hogy nem fogjuk elkövetni. Az idei évben, 2010-től már az a gyakorlat, hogy nem, tehát a támogatási szerződésünket is bruttóban kapjuk és nem lesz ezzel probléma, a könyvvizsgáló azóta is foglalkozott vele, az APEH vizsgálta ezt is, nem volt probléma, úgyhogy természetesen törekszünk arra, hogy nehogy ilyen hibákba essünk. Szó volt még arról, hogy a Várban például nincsenek programok, nincsenek attrakciók. Itt szeretném leszögezni, tehát ez volt a mondanivalóm eleje, a prezentáció, és ezért is szeretnénk ezt a marketingtervben is láttatni: a mi dolgunk az előbb említett keresletfejlesztés. Mi nem vagyunk termékfejlesztők, mi nem szervezünk programokat, mi nem szervezünk konferenciákat, mi nem szervezünk rendezvényeket; mi egy nemzeti promóciós szervezet vagyunk, promotálással foglalkozunk. Végezzük ezt különböző, az általam bemutatott értékesítés-ösztönzéssel, programajánlókkal, rövid távú taktikai kommunikációval, stratégiai kommunikációval. Természetesen mindent megteszünk, ami tőlünk telik, kapcsolatrendszeren keresztül vagy konferenciák esetében, egyébként ezzel indítottuk útjára a konferencia nagyköveti programot, ami egyébként volt, csak említette Pál Béla úr is, hogy volt, így van, 50 millióról lecsúszott a költségvetése 3 millió forintra, 2000 szoba/éjszaka lett belőle, addig, amíg komolyabb támogatás volt, volt 63 ezer. Úgy gondoljuk, hogy a költségeket nem feltétlenül ezen a részen kell, sőt a sport nagyköveti program el lett sorvasztva, az jelen pillanatban nem működik, ezt szeretnénk jövőre. De itt is nagyon fontos, hogy mi a mi szerepünk. A mi szerepünk addig tart, hogy én akármilyen jó értékesítő lehetek, soha nem fogok egy matematikai kongresszust Magyarországra hozni; de az a matematika professzor lehet, hogy ő sem fog, mert nem tudja eladni Magyarországot, vagy bemutatni úgy Magyarországot, ezt csak közösen lehet. Ezért ezekben a konferencia vagy a különböző nagyköveti programunkban a mi szerepünk ezeknek a pályázatoknak a segítése, elkészíteni egy úgynevezett szakmai Bit Book-ot, ami Magyarországot úgy mutatja be, egy olyan példán keresztül. A matematikai, meg a tudományos részt soha nem fogom tudni úgy elkészíteni, mint ahogy azok a kollegák. Példaként említem, hogy a kongresszusi iroda új felállásában és a MaReSz elnökével közösen megnézték 2018-ig – ha jól emlékezem fejből, több mint ezerháromszáz, és nem akarok pontatlan számot mondani -, tehát ezernél nagyobb olyan kongresszus van, aminek még nincsen meg a helye, és abból körülbelül kétszázban ül magyar elnökségi tag. Itt a magyar elnökségi tagokat egyesével meg kell győzni, hogy akkor pályázzon Magyarország is, adjon be egy pályázatot. Ezért a fő célunk, hogy jövőre legalább három nagyrendezvényt nyerjünk el, ami, most mondom, ezek a nagy kongresszusok nem 2011-ben, hanem ’12-ben, ’13-ban, ’14-ben lesznek majd Magyarországon megrendezésre. Tehát a mi feladatunk addig tart, amíg elnyeri; nekünk nem feladatunk bizonyos rendezvényeknek, gyorsulási autóversenyeknek a 30 millió forintos támogatása, mert az nem egy promóciós tevékenység. Nekünk el kell érni, hogy idejöjjön egy sportesemény, egy kongresszusi esemény, egy tudományos esemény Magyarországra, onnantól az a finanszírozás a szervezőknek a dolga, nem a marketingköltségekből kell ezeket megoldani. A kulturális turizmusra, lényegében itt már benne vannak, pontosan ezen taktikai elemek alapján: a kiadványainkban, a honlapjain természetesen, a kulturális bemutatása Magyarországnak, mi is nagyon fontosnak tartjuk egyébként. Gondolok arra a filmre például, ahol a tudományos – az egyik legjobb film, amit valaha láttam, és sok külföldi ismerősöm mondja, jómagam is, meg kell nézni a YouTube-n, hogy mekkora nézettsége van, hogy bemutatja a magyar feltalálókat például. Az EU elnökség alatt egyébként ez lesz a fő film, ami futni fog, illetve annak van egy második verziója is. Nagyon sokat tudunk tenni, és az ön által említett, tény és való, hogy mennyire nagy ereje lehet, ha egy film akár, vagy könyv – a filmről szerettem volna beszélni. Leültünk tárgyalni a Magyarországon lévő filmstúdiókkal, jómagam tapasztaltam, hogy ez komoly, több tízezer szoba/éjszaka vendéget jelenthet. Tehát amikor most, vegyük ezt pontosan, Angelina Joli most itt forgat, azt hiszem három vagy négy hónapon keresztül 50 szobával, ki kell számolni, ötvenszer három, vagy négy hónap az 120, az hány szoba/éjszakát jelent, ez is egy nagy üzleti lehetőség jelen esetben a budapesti szolgáltatóknak. Sokkal nagyobb az a lehetőség egyébként, ha sikerülne azt elérni – és én ebben már az elnök úrtól segítséget is kaptam -, hogy hamarosan tárgyalni fogunk olyan, a filmiparban szereplő komolyabb emberekkel -, hogy mondjuk, egy film Magyarországról szól, Budapesten játszódik. Gondoljunk bele, egész pontosan, mi utánanéztünk az olasz kapcsolatainkon keresztül. Olaszország egy külön minisztériummal foglalkozik a filmiparral, mert akkora annak a promóciós ereje, hogy a James Bondnak nem tudom melyik verziójában a Comói-tó partján játszódott, fél órán keresztül a gyönyörű Comói-tó partján mentek motorcsónakkal és gyönyörű volt, ezért Olaszország, a Comói egyesületi régió 3 millió eurót fizetett, de azt a filmet mondjuk 200 millióan látták. Ha nekem meg kéni venni, 200 millió embernek a mi büdzsénkből azt, hogy mondjuk, a Balatont bemutassuk, soha nem tudjuk, de ha mondjuk, egy ilyen film játszódna a Balaton partján, példaként említve, úgy gondolom, hogy az felbecsülhetetlen értékű lenne. Úgyhogy mi ezzel a filmiparral, a kultúrával így külön kiemelten, mert azon kívül, hogy milyen konkrét, most lévő üzleti haszon van belőle, hosszú távú cél haszna is lehet. Szintén a fővárossal, már volt alkalmunk ez ügyben egyeztetni, hogyan lehetne azt megszüntetni, hogy egy 10 másodperces felvétel volt – ez is egy konkrét példa – az Andrássy útról befordul a Paulay Ede utcába két szereplő. Az Andrássy úton három nap alatt megkapta az amerikai rendező az engedélyt, az, hogy bekanyarodjon a Paulay Ede utcába 30 nap alatt nem sikerült elintézni, ez egy 10 másodperces filmsnitt. Azt hiszem válaszoltam minden kérdésre, amennyiben nem, nagy örömmel állok még máskor is rendelkezésre. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, vezérigazgató úr. Elég alapos volt a válaszadás köre. Maradt még valakiben kérdés? Szilágyi képviselő úr!

További kérdések, vélemények

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Lehet, hogy én nem fogalmazom meg jól a kérdéseimet és azért maradt ki nálam állandóan a válasz. Egyetlen kérdésemre kaptam konkrét választ, amit viszont köszönök szépen, az áfa dolgot. Akkor feltenném még egyszer a kérdést, tehát a 65 százalék marketingköltségnek hány százalékát szánják belföldre, milyen központi projekteket képzelnek el belföldi népszerűsítésre, mi alapján választják ki a népszerűsítésbe esetleg bevont programokat, tehát milyen szempontok alapján – ez volt az egyik kérdésem. A másik, nemzeti értékeink összegyűjtése és ennek valamilyen adatbázisba terelése, hogy ezt megfelelőnek látja-e. És akkor még egyetlenegy kérdést akkor hadd tegyek fel. A sportturizmusról nem sokat hallottunk. Ha filmekben hajlandóak vagyunk komoly összegeket feltenni, merthogy a Comói-tó partját hozta fel, és hogy megjelenjen Budapest, akkor véleményem szerint például a kajak-kenu világbajnokságra, ami most Szegeden lesz, ugyanolyan népszerű ez külföldön, ugyanúgy közvetíteni fogják valamilyen formában. Két kapcsolódási pontot is látok. Az egyik kapcsolódási pont, hogy a kajak-kenu világbajnokságot lehetne népszerűsíteni külföldön, tehát kapcsolódó programokat szervezni a világbajnoksághoz; a másik pedig, hogy segíteni kellene azokat a kiemelt sporteseményeket, amelyek szintén egy előre nem számítható, de óriási imázs-építésre megfelelő, külföldön lévő megjelenést biztosítanak számunkra – erre gondoltak-e? Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Zakó László képviselő úr!

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Gyors gondolat, nem is kérdés. Szeretném tanácsként, ötletként felvetni jó szándékkal, hogy azért a marketingtevékenységnél figyelmet kellene majd fordítani a közbiztonságra, a közlekedésre, és a köztisztasági szakterületre, mert mit sem ér minden felújított szállodai szoba és jó turisztikai terv, ha éppen a retiküljét viszik el a turistának, vagy olyan kátyúk vannak, ami örökké emlékezetessé teszi az autóval ide érkezők magyarországi útját, és a köztisztaság nem érdemel még olyan értelemben magyarázkodást sem. Ami pedig a magyar fő terméket illeti, ha nincs Mozart-golyónk, meg sajtban sem mi vagyunk a nagyhatalom, meg igazából még borban sem – még ha büszkék is vagyunk a Tokajinkra, meg a villányi borainkra -, de azért úgy gondolom, hogy a pálinka, amely azért egyre nagyobb teret nyer marketingfronton is, azt nem szabad abbahagyni, a pálinka az magyar termék, ami az italt illeti. Az ételben pedig nehéz meghatározni olyan területet, de úgy gondolom, hogy egy disznótoros azért az, meglehetősen magyar specialitás, azt még – zsargon kifejezéssel élve – nem nyúlták le, és azért, hogy mondjam, azzal még talán lehet vendéget Magyarországra csalogatni. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Hadházy képviselő úr kért még szót, öné a szó!

Hadházy Sándor (Fidesz) HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm ezt a nagyon színvonalas előadást, prezentációt. Meggyőződésem, hogy valami elkezdődik vagy elkezdődött, üdvözlöm ezeket a folyamatokat. Korábban sok mindenről beszéltünk a turizmus okán, de nem összefüggésében és nem rendszerezetten és ennek tükrében azért elég jó eredményeket értünk el. Ha ezt rendszerbe foglaljuk és valamilyen koncepció mentén haladunk, akkor lehet, hogy nagyobb lépésekkel tudunk előrejutni. Márkaépítés. Rendkívül fontosnak tartom, amit vezérigazgató úr mondott, mert eddig igazából Magyarország, amikor ez a szó elhangzott, akkor nem nagyon ragadta meg az emberek figyelmét és nem tudták, hogy mire gondoljanak és ez rendkívül fontos, tehát, ha ebben előrejutunk, akkor az, nagyon segíti a munkánkat – azonban rendkívül nehéz feladat. Tehát arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha sokfelé próbálunk lépegetni és sokszínűvé akarjuk ezt tenni, akkor abból semmi nem fog kijönni, és nagyon fontosnak tartom azt, hogy ez a szerintem rendkívül szimpatikus gondolat, hogy Magyarország gyógyító medence, a gyógyító medence, ez a koncepció menjen előre, mert ebben látom a legtöbb fantáziát. Minden egyéb az csak köré gyűjthető, kiegészíthető. Két ilyen dolgot szeretnék kiemelni, ami az egészségturizmus mellé szervezendő. Az egyik a zenei élet, ami Magyarországon rendkívül nagy hagyományokkal rendelkezik és világhírű; ebben egy komoly visszalépést vagy annak a veszélyét látom az utóbbi évek folyamatait, ha elemezzük, ezt mindenképpen be kellene vonni ebbe a körbe; a másik pedig a sport, értelemszerűen. Mind a kettő imázs-teremtő és egy nagyon pozitív országképet eredményező tényező, de mindenképpen az egészségturizmus mellé kellene tenni. A márkaépítés. Azt gondolom, hogy ebbe mindenképpen az első időben be kellene vonni azokat a tudós – nemcsak hazánkban, hanem Európában, illetve a világon is elismert – orvosokat, professzorokat, akik a nevüket fogják adni, akik vonzerőként fognak megjelenni ezen a piacon. Éppen ezért elnök úr felé is tisztelettel javaslom, hogy próbáljunk meg egy együttes bizottsági ülést tartani a parlament Egészségügyi bizottságával, mert ez rendkívül fontos lenne; és tisztelettel javaslom a helyettes államtitkár úrnak is, a vezérigazgató úrnak is, hogy sok egyeztetést folytassunk az egészségügy szereplőivel, vonjuk be őket. Nagyon jók a képzések, nem véletlen, hogy a fogászati turizmusban ilyen kimagasló eredményeket értünk el. Most a napokban megjelent hír, az Uzsoki Kórház elismerése a sportorvoslás területén. Tehát ezeken a területeken további erősítéseket kellene folytatnunk. És én nem vagyok multi-ellenes akkor, ha az a nemzeti érdeket szolgálja. Magyarország a gyógyszergyártásáról is híres és elismert teljesítményeket tudunk felmutatni, ezeket a folyamatokat szintén erősíteni kell. A márkaépítés az egy hosszú folyamat, azt nem lehet egy év alatt megtenni, de el kell kezdeni és nagyon dinamikusan és nagyon szépen, okosan kell ebben a kérdésben építkezni, úgyhogy én ezt szeretném kiemelni és szeretném azt is elmondani, hogy például a magyar EU elnökség idején erre kellene többek között talán a leghangsúlyosabban fókuszálni, hogy szeretnénk ebben a kérdésben előrejutni. Az egészségturizmus kérdésében azonban szeretném elmondani azt – és ezt nem én találtam ki, hanem külföldi befektetők és orvosok mondják -, hogy akkor tudunk igazából előrelépni ezen a területen, ha nem csak a magyar orvosokat próbáljuk megszólítani, hanem a külföldieket is. Ugyanis, ha Magyarországon folyik egy gyógykezelés, akkor utána értelemszerűen kontrollra vissza kell menni, és ez a kontroll már nem biztos, hogy Magyarországon kell hogy történjen. Éppen ezért fontos, hogy néhány kiemelt német városból jöjjön néhány orvos, adja a nevét, foglalkozzon itt és természetesen a márkaépítésben is vegyen már rögtön részt, ez is rendkívül fontos, meggyőződésem szerint, mert ne higgyük azt, hogy csak a magyar orvosi gárdára építve ez teljes sikert fog hozni. Tehát mindenképpen figyelembe kellene venni a kontroll kérdését, hogy a betegek visszajárnak kontrollra és azt pedig nem Magyarországon, hanem ott helyben végezhessék, hiszen az egy rövid folyamat kell hogy legyen. A másik, amit szeretnék kiemelni, az az Új Széchenyi Tervben történő szerep, ami nagyon helyesen a 7 kiemelt terület között: az egészségturizmus az egyik, és remélhetőleg komoly támogatást is fog kapni. Azonban itt nem tudom, hogy hol tart ez a folyamat, a Széchenyi Terv előkészítése, de mindenképpen fontosnak tartanám, hogy előre gondolkodjunk, és azokhoz legyen támogatási lehetőség, amely ebbe a márkaépítéssel kapcsolatos kérdéskörbe teljességgel beleillik. És próbáljuk meg az egyéb törekvéseket – nyilvánvaló komoly lobbi erők vannak az egyéb törekvések mögött is – egy picikét háttérbe szorítani, mert ha mindenhez akarunk támogatást adni, akkor semmire sem fog jutni. Tehát emeljük ki ezt és próbáljuk meg ezt a kérdést külön kezelni – és közös stratégiát és kommunikációt kellene folytatni az egészségipar szereplőivel természetesen. Nagyon fontosnak tartom a légi közlekedés kérdését, és így a Malévvel kapcsolatban komoly gondok vannak, bízom benne, hogy a kormányzat ezt kiemelten fogja kezelni. Hiszen ezt nemcsak önmagában, mint egy részvénytársaság kell szemlélni, hanem azt kell nézni, hogy a turizmussal és egyéb területekkel milyen összefüggésben van, és azt gondolom, hogy ennek tükrében viszont sokkal fontosabb területnek kell ezt elismerni, és rendkívül fontos az, hogy a nemzeti légitársaság megmaradjon és azokat a relációkat lefedje, amely az ország számára kiemelt jelentőségűek, elsősorban a turizmus területét érinteném most. Szeretném megjegyezni azt is, hogy a kiemelt rendezvények területén az előző években gyenge kísérletek voltak. Itt határozottabb irányt kellene kialakítani és valóban a támogatásra érdemes rendezvényeket segíteni kell. Nagyon kényes ez a kérdés, mert az imázs és a márkaépítéssel összefüggésben van és nem biztos, hogy mondjuk – és ne haragudjanak, akit ezzel megbántok – a Sziget rendezvény ebbe a folyamatba beleillik, az nem biztos, hogy az ország jó hírét fogja elvinni, a nyári fesztiválra gondolok elsősorban. Nem biztos, hogy ezeket nekünk támogatni kell, hanem olyan rendezvényeket, amely az imázsunkat, illetve a márkaépítést elősegíti. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kukorelly Endre kért szót, öné a szó!

Kukorelly Endre (LMP) KUKORELLY ENDRE (LMP): Nyilván ön jobban tudja nálam, de igazítson ki, ha rosszul mondom, hogy azért nem mindegy az, hogy a turista kicsoda. Tehát mondjuk, idejön egy japán, aki tényleg azt se tudja, hogy melyik országban van, ahogy ön is mondta, hogy Közép-Európába jön, és ott kattintgat; vagy ha idejön, mondjuk egy művész vagy egy író például, és hát egész egyszerűen beleszeret az országba, a kultúrába, összehaverkodik a kollegáival, meg minden és fog erről valamit írni. Tehát itt szerintem valamilyen módon súlyozni kellene a dolgokat. És szerintem a bizottságban nem meséltem el, hogy létezik ilyen, hogy magyar író futball válogatott, én vagyok a góré benne, és például elég komoly marketingtevékenységet folytat ez a dolog, így kreuz und ver, tehát össze-vissza, ugyanis egy csomó ilyen nemzetközi meghívásunk volt már, legalább háromszor voltunk Olaszországban, Németországban, satöbbi, nem sorolom el. A lényeg az, hogy egész egyszerűen pillanatnyilag mi nem tudunk meghívni ilyen író válogatottakat. Na most, ez úgy működik, hogy nem tudom, ők kapnak valami állami támogatást és tudnak szponzort is hozzá találni – egyszerűen nem tudjuk, hogy hova kellene pályázni. Na most, ez a dolog úgy működik, hogy mondjuk elmegy hat ilyen 20 emberből álló írótársaság mondjuk Olaszországba vagy Ausztriába, vagy bárhova, és ott óhatatlanul keletkezik egy ilyen valami, egy ilyen közös izé, aminek az a kifutása, hogy ezek az írók fognak erről írni, tehát egész egyszerűen effektíve egy ilyen promóciós tevékenységet folytatnak. Nem lehetne valahogy ezt bekanalizálni ebbe a promóciós dologba. Sokkal többet ér szerintem az, ha mondjuk egy német író ír Magyarországról, mint hogyha mi kiadunk valami reklámot, hogy ide-oda, meg valami kulturális eseményre felhívjuk a figyelmet, ezek sokkal hatékonyabb reklámok, sokkal hatékonyabb promóció lehet egy ilyesmi. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. A hozzászólások sorát lezárom, amik még maradtak kérdések, arra megkérem, hogy adjon választ vezérigazgató úr. Köszönöm.

Horváth Gergely vezérigazgató (MT Zrt.) válaszadása

HORVÁTH GERGELY (Magyar Turizmus Zrt.): Szilágyi úr kérdésére válaszolva, egész pontosan, azzal, hogy a költséghely szerinti költségbontás azt jelenti, hogy nem egy régiónak van bizonyos kerete, amit elkölt, egész pontosan több mint 1 milliárd jut a belföldre, ami egész pontosan a marketinget tekintve, 500 millióval több, mint az idei évben a belföldre szánt összeg, ezért is szerettük volna elérni a fontosságát. Külföldre összesen 1,5 milliárd forintot költünk egyébként mindenfajta egyéb tevékenységre. Vannak megosztott tevékenységeink, tehát van külföldi alapú marketing kommunikáció, belföldi kommunikáció; vannak kiadványok és külképviseleti régiós, illetve központi termékkiadványok, ezen kívül van az értékesítés-ösztönzés az közel 1 milliárd forint. Ebben vannak a vásárok, a tanulmányutak, a rendezvények és a meetingre az insentive-re pedig 394 millió forintot számoltunk. Ebben nincsenek benne a másodlagos szakmai feladatok, amik: piackutatás, web-fejlesztés, a tourinform hálózatoknak a fenntartása és egyéb. Nagyon szívesen rendelkezésre bocsátom egyébként, ha megvan a végleges terv. Pontosan azért szerettük volna ezt kimutatni, hogy a saját kollégáink is megértsék, hogy ha nem ő kezeli a pénzt, hanem van egy központi keret, akkor az országra is több jut. Marketing tekintetében példaként említhetem Németországot, amire most az új rendszerben maradni fog 370 millió forint, amire mondhatja, hogy neki eddig 300 milliója volt, igen, csak abból 140 millió működésre ment el, tehát 160 marketing helyett lesz 370 marketingkeret arra az adott piacra. Említette ön még, ugye itt vannak ezek a költségek, illetve említette a nemzeti értékeinek a bemutatását, egy ilyen adatbázis felállítását; én erről szeretnék önnel személyesen beszélni, mert nem igazán értem, hogy a turisztikai marketingbe ez hol illeszkedik bele. Most is van egyébként kulturális turizmus kiadványunk, van olyan honlapunk, javasolom, hogy akkor azt nézzük meg, hogy azt bővítsük-e ki, vagy azt hogyan, milyen formában gyűjtsük össze. Egyébként, ha jól tudom, a parlamentnek van egy hungaricum bizottsága, korábban is volt egy másik hozzászólás erre; a hungaricumokkal ők foglalkoznak, mi beletesszük a marketingmunkákba ezeket. Nagyon sok olyanra nem tudok kitérni egy ilyen prezentációban, így is elég hosszúra nyúlt. Hogy mi mindent teszünk a sport-turizmus érdekében például, igen, kiemelt sporteseményeknek a népszerűsítése; nekünk nem a támogatása jelen pillanatban, az legyen egy másik forrásból, kapjunk egy külön forrást arra, hogy a támogatásokat osszuk el, de az nem marketingfeladat, hogy egy-egy sportot, bármilyen eseményt. Első munkanapomon odajött hozzám egy bizonyos úriember azzal, hogy két hét múlva kezdődik a nagy Európa-bajnokság, és hol a 40 millió, amit megígért neki a miniszter; mondom neki, hogy ebben milyen marketing promóció lehet – az nem. De, hogy ha, amit ön is említett, ez a Kajak-Kenu Szövetség – egyébként ma délután találkozok a szervezőkkel -, ha ott olyan közvetítési jogok vannak, amibe Magyarország promóciós haszna belefér, az egy más kérdés, úgy már el lehet rajta gondolkodni, de nem magát a verseny megszervezését kell nekünk marketingpénzből támogatni. Lehet olyan marketing együttműködés bizonyos rendezvényekkel, sporteseményekkel, aminek van turisztikai haszna is, ezáltal vagy promóciós haszna, mondom, a kajak-kenusokkal találkozni fogok a mai nap folyamán. Hadházy úr felvetésére reagálva, hogy itt a külföldieket, a külföldi orvosokat meg kellene szólítani, örömmel mondom, hogy indult egy együttműködés egy olyan német céggel – ami egyébként Németországban nem akkora probléma, tegyük hozzá – egy olyan partnerrel, aki Csehországba 1,3 millió vendégéjszakát vitt már. Kollegáim hosszú éveken keresztül próbálkoztak bejutni orvosokhoz, oda mi soha nem fogunk bejutni, különböző helyekre voltak találkozások, voltak beszélgetések, de vendéget abból nem láttunk. Ezt csak úgy lehet, ha valakit, egy ottani helyi partnert magunk mellé állítunk, és hál’ istennek jó hírek vannak. Nem titok, ez a PA turisztik, aki az egyik legnagyobb német buszos háztól-házig szolgáltató partner, tulajdonosa nagyon sok utazási irodának, az Euro-Med-től kezdve, hadd ne mondjam, ebben a gyógy-turizmusban egyértelműen kiemelkedő szereplők, rajtuk keresztül, most csak tesztként az első három hónapban, egy elég intenzív kampányt, közös tevékenységet fogunk végezni különböző házi vásárokon, különböző rendezvényeken Németországban. Köszönöm szépen a figyelmet.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, vezérigazgató úr. Látható a hozzászólások és a kérdések számából is, hogy a bizottság tagjait is élénken érdeklő területről van szó, hiszen ezen múlik a következő évek eredményessége és sikere. Úgyhogy én kívánom azt, hogy a prezentációban és a stratégiában megfogalmazott célok valóban megvalósuljanak, és tényleg egy olyan költséghatékony, dinamikus működés jellemezze a Turizmus Rt.-t, amely versenyképesség teszi ezt az ágazatot majd az európai piacon és a tengerentúlon is, adott esetben. Köszönöm szépen. A második napirendi pontot lezárjuk és rátérünk a harmadik napirendi pontunkra, amelyben meghallgatunk egy tájékoztatót a TDM szervezetekre vonatkozó pályázatokról. Előadó: Horváth Endre helyettes államtitkár úr. Megkérem államtitkár urat, hogy fáradjon az asztalhoz és tegye meg szóbeli kiegészítését. Öné a szó, államtitkár úr!

Dr. Horváth Endre helyettes államtitkár (NGM) szóbeli kiegészítője

DR. HORVÁTH ENDRE helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégek! A mai napon tájékoztatót adok a TDM, tehát a turisztikai desztináció menedzsment pályázatok szakmai előkészítéséről, illetve ehhez teszek szóbeli kiegészítést. A tájékoztatóból néhány pontot emelek ki, ez a november 19-ei dátumozású tájékoztatás. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani egyrészt röviden az előzményeket. Eddig ROP pályázati támogatással helyi szinten alakultak TDM szervezetek, a pályázaton országosan 55 desztináció vett részt, ezek közül 39 nyert támogatást. A kérdőíves felmérés, ami készült ezután a pályázati forduló után, azt mutatta, hogy a fenntarthatósággal volt a legnehezebb megbirkózni a pályázóknak, tehát egyrészt a feladatok folyamatos szakmai, személyi, pénzügyi feltételek biztosítása. A következő forduló szakmai előkészítése 2010. augusztus vége óta konkrét szakmai javaslatokkal folyik. A NFÜ-től kapott tájékoztatás szerint nagyságrendileg 4,7-4,8 milliárd forint áll rendelkezésre; a tervezett megjelenés 2011. január 15. Néhány főbb eltérés az előző fordulóhoz képest. Egy időben jelenik meg a helyi és a térségi szervezetek támogatására vonatkozó pályázat. Regisztrált TDM szervezetek indulhatnak. Egyszerűsítjük és gyorsítjuk a rendszert. Azt mondjuk, hogy a TDM szervezet éves büdzséjének 40 százalékát kell hogy biztosítsa, a korábbi 65 százaléktól eltérően az önkormányzat, illetve a fővárosi turisztikai elképzeléseknek megfelelően Budapesten is indul TDM szervezet. A pályázók köre. Regisztrált TDM szervezetek pályázhatnak majd; a regisztrációt az NGM kezeli, ő indítja el, december 15-től várhatólag online módon, itt fog majd a már említett példaként is minden olyan új szervezet regisztrálni, akik aztán indulni fognak a pályázatokon. A támogatható tevékenységek, végezetül. Elsősorban és elsőként kiemelve a termékfejlesztés, és a többi egyéb terület közül kiemelném az oktatást és a képzést. A támogatás mértéke, akár lehet 85 százalék is, de azért várhatóan 30-50 százalék közötti lesz, erről az NFÜ-vel egyeztetés folyik. Végezetül a beadási határidő. Nem szeretnénk, ha 6 hét lenne a beadási határidő. Azt szeretnénk, hogy ha folyamatos lenne a beadás; azt is szeretnénk, ha egy-egy pályázatról kiderül, hogy nem nyert, akkor gyorsan újra be lehessen adni. De ne a bírálat-védők legyenek hosszúak, illetve a már megítélt támogatáshoz képest a jelenlegi számításaink szerint olyan 6 hónap a folyósítási átlag idő, a kormányzati részről elvárás az, hogy leszorítsuk akár 30 napra. Ha a jelenlegi infrastruktúrával működünk, akkor is lehetséges az, hogy egy 3 hónapos időtartamra leszorítsuk ezt a 6 hónapos időszakot. A szóbeli kiegészítés a következő. A TDM informatikai rendszer felépítésének, beszerzésének témája jelenleg egy nyitott kérdés, de egyetértés van abban a különböző szereplők között, hogy országosan egy TDM informatikai rendszert vezetünk be. Itt természetesen ehhez a megfelelő forrásokat kell rendelni. A TDM-ek megjelenítése a turizmustörvény előkészítésében is megjelenik, 2011. március 31-ig szeretnénk egy tervezetet készíteni, amiben többek között erre is kitérünk a turizmustörvényen belül. Köszönöm szépen a figyelmet.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr a kiegészítéseket. Valóban azért is vettük napirendre ezt a kérdést, mert a korábbi években elég sok probléma volt. Egyrészt nagyon lassú volt, ha jól emlékszem, jó két évet késett az egész pályázat kiírása; majd sikerült egy olyan pályázatot kiírni, hogy a rendkívül nagy érdeklődés ellenére is csak kevés önkormányzat döntött úgy végül, hogy megpályázza. Tehát nyilván egyrészt a túlzottan nagy önerő biztosításának az előírása, másrészt pedig a nehézkes és lassú elbírálási folyamat riasztotta el a pályázókat. Nagyon fontos lenne, Európában mindenhol azt látni, hogy ahol a nemzetgazdaságban jelentős szerepet tölt be a turizmus, még olyan országban is egyébként, ahol kisebb a részesedése a GDP-ből, kisebb a hozzáárulása a GDP-hez, mint mondjuk Magyarországon, ott is mindenhol egy alulról építkező rendszer az, ami az irányítást végzi, amelyben az állam, az önkormányzatok és a magánszektor szerepelhet. Tehát nagyon fontos és szükséges lenne, hogy ez a rendszer működjön, sőt azt gondolom – ez már nyilván egy későbbi vita kérdése – a turizmus stratégiában lehet, hogy erre már érdemes lesz kitérni, hogy magának az alulról építkező rendszernek a csúcsa lehet a Magyar Turizmus Zrt., amely önmagában is tud működni TDM szervezetként. Vezérigazgató úrnak az iménti megjegyzése, az, hogy 30 százalékra szeretné növelni a saját bevételüket, ez például egy ilyen nyitási irányt már jelenthet. De én nem tartom azt sem kizártnak, hogy majd tagként beléphetnek azok a vállalkozások vagy önkormányzatok magába a Turizmus Rt.-be is, annak az átszervezése megtörténhet, ami akkor tud valóban TDM-ként működni – de ez majd nyilván messze vezet. Nagyon fontosak ezek az információk és köszönöm szépen, hogy látható a kormány eltökéltsége, hogy gyorsítani kívánja ezt a folyamatot, illetve, hogy nyitva marad a rendszer. Tehát nem kell attól tartani az önkormányzatoknak, hogy aki lemarad, és nem tudja néhány hét alatt benyújtani a pályázatot, hogy az már később nem teheti meg. A kérdésem az lenne majd, hogy ez a 4,8 milliárd forint, amit államtitkár úr is említ, ez nyilván ennek a tervezési időszaknak a végéig tart, tehát a 2011 és ’13 közötti időszakra gondolunk-e, illetve gondol-e az államtitkárság arra, hogy a következő 7 éves fejlesztési ciklusban további európai uniós forrásokat érdemes lenne erre a területre koncentrálni. Nagyon fontos dolog, aminek örülök, hogy Budapest is végre bekerül, nem is értettem a korábbi időkben, hogy a fővárost, a legerősebb desztinációt miért hagyják ki ebből. És ha már a főváros korábbi vezetése nem érezte fontosnak a turizmus szervezését és támogatását, legalább ezzel lehetett volna ösztökélni arra őket, hogy több pénzt tegyenek ebbe a rendszerbe. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy kinek van az elhangzottakhoz, illetve az előterjesztéssel kapcsolatban kérdése. Becsó Zsolt képviselő úr, öné a szó!

Kérdések, vélemények

Becsó Zsolt (Fidesz) BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Én csak az észak-magyarországi régió nevében szeretnék néhány gondolatot megosztani, tekintettel arra, hogy november 19-éhez képest is történtek olyan események a régión belül, amit szeretnék itt megosztani az államtitkár úrral, illetve a bizottsággal. Azt gondolom, hogy nem kell nekünk külön magyarázni – az az előterjesztésből is talán kiderül -, hogy az észak-magyarországi régió mindig is támogatta ezt a fajta törekvést, sőt azt is mondhatnám, hogy élharcosa volt, tekintettel arra, hogy egyedül ez a régió az, ahol térségi desztinációs menedzsment szervezet is létrejött. Hogy pontos számokat megosszak a tisztelt bizottsággal. Az észak-magyarországi régióban összesen 30 szervezet regisztráltatta magát, ebből 7 térségi szervezet volt és 23 helyi TDM szervezet. Miután a pályázat kiírásra került, összesen 20 pályázat érkezett be és a végeredményét tekintve pedig 14 pályázat kapott támogatást; 9 helyi TDM szervezet jött létre, illetve 2 térségi TDM szervezet és még 3 klaszterszerveződés kapott támogatást. Ennek az összegszerűsége, a megítélt támogatásnak a mértéke valamivel meghaladta a 600 millió forintot. Az elkövetkező 3 éves akció időszakra: a 2011-’13-as akció időszakra vonatkozólag 750 millió forinttal rendelkezünk, és felénk is volt egy ilyen kérés, hogy lehetőség szerint január 15-ei határidővel további TDM pályázatok megjelentetésére kerüljön sor. Azonban az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács e tekintetben azt az álláspontot foglalta el, hogy tekintettel arra, hogy számos projekt esetében a megvalósítás csak most kezdődött el, illetve még vannak olyan projektek, ahol a megvalósítás még el sem indult, nincsen semmilyen ilyen irányú tapasztalatunk, hogy az ilyen típusú szervezetek hogyan tudnak majd EU támogatásban különböző projekteket megvalósítani. És egy harmadik felvetés alapján pedig úgy gondoltuk, hogy ésszerű megvárni az első eredményeket, a projektnek az előrehaladásáról, a kifizetési csomagokat és összegyűjteni a jelentkező problémákat, úgyhogy azzal a felterjesztéssel éltünk a ROP irányító hatóság felé, hogy tegye lehetővé, hogy az észak-magyarországi régióban január 15-ével új pályázatokat ne írjunk ki. Tehát szükségünk van legalább fél évre, hogy lássuk a helyi életről a két térségi TDM szervezet esetében a működési anomáliákat, problémákat, felvetéseket, és ennek függvényében tudjuk kialakítani az elkövetkező időszakra vonatkozó szakmai álláspontunkat. Ami lehet az is, hogy új TDM szervezetek létrehozása indokolt a régión belül – gondolok itt akár helyi vagy térségi TDM szervezetre – vagy pedig alapvetően azt fogja majd ez a fél éves időszakot követő, mondjuk szakmai elemzés, felszínre hozni, hogy a már működő, meglévő DM szervezetek további erősítése, szakmai és anyagi erősítése az, ami iránymutató a régión belül. Amellett, hogy mondom, ezt az irányt természetesen kiemelten támogatom, már csak azért is, mert megyei oldalról ez is országosan egyedülálló. Az egyik TDM szervezetet a Nógrád megyei Önkormányzat közgyűlésének az aktív közreműködésével hoztuk létre; ez az egyetlen olyan TDM szervezet térségi – igaz kettő van az országban -, amely azt is mondhatnám, hogy illetékességi területét tekintve közigazgatási határain belül jött létre, tehát akár egy megyei térségi TDM szervezetnek is tekinthetem. Nyilvánvalóan vannak ilyen törekvések, mint Heves megye, mint pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye irányában. Most vagyunk abban a stádiumban, hogy az érdemi munka elindulhat, felállhat a tulajdonosi szerkezet. Nagyjából most már látjuk az irányokat, megvan a marketingstratégia, a termékfejlesztési stratégia, tehát konkrétan effektíve most kezdhetjük, de azt gondolom, hogy mindaz, ami a térségi TDM-en belül is történni fog, az mások számára tanulság értékű lehet, mindazokat az örömöket tekintve, amit reményeink szerint el fogunk tudni érni az elkövetkező időszakban, meg mindazokat a kudarcokat tekintve, amit pedig a jövőt érintően érdemes lenne elkerülni. Tehát én más régió nevében nem tudok nyilatkozni, mindenesetre az észak-magyarországi régió nevében mi ezzel a kezdeményezéssel éltünk. És még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Itt a vezérigazgató úr kitért rá, hogy majd a regionális marketing igazgatóságokat szeretnék oly mértékben átalakítani, hogy tulajdonképpen be tudják tölteni a regionális TDM szervezeteknek a szerepét. Ebben azért nagyon gyorsan kellene döntést hozni tekintettel arra, hogy én azt látom, meg mi látjuk ott a régióban, hogy milyen források felett diszponálunk az elkövetkező három évben. Ezek egy része nyilvánvalóan kell hogy illeszkedjen az új Széchenyi Tervben az egészségturizmus kihívásaihoz, szállásférőhely bővítés, turisztika attrakciófejlesztés, kiemelt programok, megjelenik a TDM, természetesen a klaszterek. De a forrásoknak a felhasználását illetően ez egy elvárás a mi irányunkban is, bár erre még nem nagyon volt példa Európában, de törekedni kéne arra, hogy ami rendelkezésre álló forrás, az teljes egészében felhasználásra kerüljön. Ez nem egyszerű kihívás lesz, de menet közben már sokkal nehezebb lesz belső átcsoportosításokat végrehajtani, tehát ha most e tekintetben nincs egy világos irányvonal, hogy márpedig ez egy prioritás, hogy a regionális TDM szervezeteket fel kell állítani, akkor a későbbiek folyamán azzal fogjuk szembetalálni magunkat, hogy ezt regionális fejlesztési tanács oldalról, a ROP oldaláról nem fogjuk tudni lefinanszírozni, tehát akkor majd máshonnan kell forrásokat biztosítani. Miközben a mi számításaink azt támasztják alá, hogy egy regionális TDM szervezetnek a felállítása és tervszerű működtetése közel egy 400 millió forintos pályázati forráscsomag meglétét feltételezi. Tehát ezt, a jövőt érintően vetem fel itt az elnök úr felé is, hogy ebben azért érdemes lesz egyeztetni. E tekintetben is szívesen vállaljuk a minta régiónak a szerepét, belső átcsoportosításokkal ehhez a forrásokat tudjuk biztosítani, és nézzük meg, hogy miképpen tud működni helyi, térségi és regionális szinten, és akkor más régiók pedig ezeket a tapasztalatokat át tudják venni, le tudják vonni pro és kontra a konzekvenciákat. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Pál Béla képviselő úr kért szót.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először egy ügyrendi javaslat, hogy javaslom, hogy Becsó Zsolt képviselőtársunkat dicsérje meg, nemcsak azért, mert nagyon fontos dolgokat mondott mindannyiunk szempontjából, hanem azért is, mert eredményesen alkalmazta az előző napirendnél általam meghonosított műfajt, a kérdésbe ágyazott véleményt – úgyhogy gratulálok képviselőtársam. Elnök úr, komolyra fordítva a szót, tényleg nagyon nehéz sokszor elválasztani, látszott képviselőtársamnál is, hogy küszködött ezzel a problémával, mint ahogy az előbb én is, de aztán eredményesen megoldottuk. Komolyra fordítva a szót. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon korrekt szakmai anyag, és mivel a végén tartalmazza azt is, hogy a pályázattal kapcsolatos kérdésekben a régiókkal való egyeztetésben, az NFÜ-vel való egyeztetésben alakul majd ki a végleges szempont, amelyhez ezúton is sok sikert kívánok; nincsenek ebben jó tapasztalataim, mert ez a turisztikai főosztály szakmai véleménye. Ezek a szakmai szempontok véleményem szerint abszolút korrektek és vállalhatóak, sok sikert a megvalósításhoz. A harmadik pontban, elnök úr, az előző napirendnél nem akartam már újra szólni, mert láttam, hogy nagyon népszerű voltam a kérdésbe ágyazott hozzászólásommal, de most hadd mondjam el mindannyiunk kedvéért, sajnálom, hogy Szilágyi György képviselőtársunk nincs itt. Magyarország középpontján nem tisztítómű van, hanem éppen Becsó Zsolt képviselőtársam elmondása inspirált – nyilván te tudod, azért mondom -, Magyarország középpontjára van egy emlékmű állítva Tállyán, azon a településen egyébként, ahol Kossuth Lajost a mellette lévő templomban megkeresztelték, így az észak-magyarországi regionális TDM biztos gondot fordít majd arra, hogy Európa közepét ilyen módon is reklámozza. De van ennek egy nagyon szép – lehet, hogy még nem méltó, de majd odafigyelnek rá és akkor az lesz – emlékoszlopa is. Egyébként Tállya település – nyilván Becsó Zsolt tudja, talán a többiek nem – Szerencs és Tokaj között helyezkedik el. Köszönöm szépen, hogy elmondhattam.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Van-e további hozzászólási igény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, államtitkár úr reagál az elmondottakra vagy az elhangzottakra? Megadom a lehetőséget önnek!

Dr. Horváth Endre helyettes államtitkár (NGM) válaszadása

DR. HORVÁTH ENDRE helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): 2009., 2010-re 4,7 milliárd, ez a pontos válasz. Az észak-magyarországi régióval kapcsolatban jelenleg az előttem lévő adatok szerint 19 beérkezett pályázat született, 14 támogatás, 12 hatályos szerződés, 11 kifizetés. A megítélt támogatás 600 millió, a kifizetett összeg 172 millió. Tehát valóban ez is jelzi, ha ezt indikátorként tekintjük, itt még az időpontok is megvannak, hogy melyik ÉMOP-ból melyik intézkedésben, melyik szervezet mikor, mennyit kapott. Ez is jelzi azt, hogy a munka halad, de igen ám itt most két következtetést vonhatunk le, igazodunk ahhoz, hogy hol, hogyan halad a munka, vagy azt mondjuk, és az én álláspontom az, hogy ez a pénz arra van, azért ROP, hogy regionális fejlesztést végezzünk el belőle. Nagyon nagy örömmel hallottam azt, most visszautalva a korábbi – és örülök, hogy végig tudtam ülni a bizottsági ülést – döntésre, hogy a regionális kiegyenlítésre is odafigyelünk. Tehát amikor azt mondjuk, hogy 68 százalékban a turisztikai kereslet, a vendégéjszakák száma, a Budapest, Közép-Duna vidék, Balaton, illetve Nyugat-Dunántúl turisztikai régiókban jelenik meg, ez nyilván egy lehetőséget teremt arra, hogy EU-s forrásokat hívjunk le a regionális kiegyenlítésre. Most ugyan az átkötés nagyon nagyvonalú, tudom, de alapvetően nemcsak földrajzi, gazdasági, hanem társadalmi probléma is ez. Tehát ezt a két szempontot kell mérlegelni, hogy most azért lassítsunk, mert láthatóan lassan haladunk vagy éppen hogy, mivel lassan haladunk, próbáljunk gyorsítani. NFÜ-vel való együttműködés kapcsán nagyon jó tapasztalatokat szereztem e tekintetben, de nem kívánok alkalmazkodni egy alacsonyabb sebességfokozathoz, mert az én mandátumom is arra vonatkozik, az elvárás, hogy 30 napra próbáljuk lerövidíteni az összes szakaszt, tehát mind a támogatás megítélését, tehát a bírálati szakaszt, mind próbáljuk meg – össz kormányzati szinten – a támogatási szerződés, illetve a kifizetés, az elszámolás szakaszait is lerövidíteni. Tehát ezeket a korlátokat természetesen figyelembe kell venni, a realitásokat figyelembe kell venni, de ez nem jelenti azt, hogy ne tűzhetnénk ki olyan célokat, amelyek ezen túlmutatnak. Hogy ez hogyan történik az egyes régiókban? Az, hogy megalakult Eger és Nógrád, ha jól tudom, a két térségi TDM, ha ezek jól működnek, akkor a hasznos tapasztalatokat majd tudják hasznosítani a többi TDM szervezetek. Igazából ez nyilvánvalóan az NFÜ-vel folytatott tárgyalás során dől el, hogy ott mi történik. A források elfogyni nem fognak, sőt azt mondom, hogy a kiírás is, és ha elindítjuk, márpedig elindítjuk január 15-én, és egy folyamatos határidőről sikerül végre megegyezni, tehát nem 6 hét után lezárunk pályázatokat, akkor valóban az fog működni. A tanácsadók szerepe például egy pályázatíráskor nem a kitöltésre fog vonatkozni, hogy olyan bonyolult kitölteni egy-egy pályázatot, hogy ahhoz kell a tanácsadó, hanem ahhoz, hogy terméket rakjanak mögé és egy szélesebb szolgáltatói kört, amivel a TDM szervezet jól működik. Például Bükfürdő környékén nagyon sok jó tapasztalat van, amit onnan vesznek át a többiek, Esztergomban jártam a héten, ott is van egy olyan mozgolódás, hogy akkor csináljunk egy olyan TDM szervezetet, ami széles körben fogja össze a helyi szolgáltatókat. Helyi márkát épít, és ő majd meglátjuk, hogy regisztrálja-e magát és elindul-e, vagy nem, mi mindenképp ezt meg akarjuk nyitni már december 15-én magát a regisztrációs lehetőséget, és a január 15-ei beadási lehetőséget. Ez a célunk, hogy menjünk előre és nézzük meg a tapasztalatokat; szerezzünk mi is egy kicsit más megközelítésből. A másik kérdés a fenntarthatóság. Ha mi azt mondjuk, hogy nem 65 százalék az önrész, amit az önkormányzatnak be kell tenni, az egy jó dolog, csak a fenntarthatóság nem kerül-e veszélybe. Ezekről beszélgetünk a Magyar Turizmus Rt., NFÜ-vel. Mi az, amit csinálunk? Ugye azt mondtuk, hogy fordítsuk meg az egészet, legyen csak 35 százalék az önrész, most 40 százaléknál tartunk, ezáltal ösztönözzük azt, hogy többen elinduljanak ebbe az irányba, a fenntarthatóságot ezzel nem ösztönözzük. A másik oldalon viszont van egy önkormányzati törvényünk, ami ugye nem teszi lehetővé a pénzek pántlikázását, tehát az IFÁ-ban odaadott, meg hozzáadott, jelenleg egy – remélhetőleg, majd ha jobb lesz a helyzet, akkor majd két – forintot, ha visszaadjuk; és ez nem informatikai beruházással kerül, vagy informatikai szolgáltatásépítéssel kerül ráfordításra, ez a törvény szellemében, a törvény betűje szerint működik. Tehát amikor turizmustörvényt csinálunk, meg kell néznünk az ÖTV–t is, hogy ott mit tudunk tenni. Vagy azt kell csinálnunk, hogy a TDM-nek adjuk oda a pénzt? Tehát ezek a beszélgetések folynak és ezek tükröződnek, azt hiszem, elég transzparensen az átadott anyagban is. Egyelőre ennyi, de állok még a rendelkezésükre, ha valamit kihagytam volna, hogy még konkrétabb információkat vagy egyéb tágabb kitekintést kíván a bizottság. Köszönöm szépen, elnök úr.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Miután képviselőtársaim nem jelzik, hogy volna olyan kérdésük, amelyre nem kaptak volna választ. Megköszönöm államtitkár úrnak a bizottsági jelenlétet és azt, hogy a szóbeli kiegészítésével is segítette azt, hogy minden információ birtokában lehessenek képviselőtársaink. Ez nagyon fontos, hiszen – ahogy említettem az előbb is – egy nagyon komoly szervezet felépítéséről, a most meglévő rendszer további erősítéséről lehet szó majd a későbbi eredmények tekintetében, feltétlenül meghatározó szerepet tölthet majd be. Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárjuk. Becsó Zsolt képviselőtársamat külön megdicsérem Pál Béla képviselő úr kérésére, eleget teszek ennek a képviselői nyomásnak, és az eddig elvégzett Nógrád megyei és régiós tapasztalatokat szeretnénk majd hasznosítani a későbbiekben.

Egyebek

Az egyebek között van-e valakinek kérdése. Szilágyi képviselő úr, öné a szó!

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Két kérdésem lenne, gondolom a bizottság más tagjainak is felteszik ezeket a kérdéseket, a társasági adóval kapcsolatosan az EU-nak jóvá kell hagynia. Hallottam már olyat – remélem, hogy csak kósza és rossz hír -, hogy ez június, júliusnál előbb nem fog realizálódni. Tudunk-e esetleg erről valami konkrétabbat, hogy mikortól léphet ez érvénybe – ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem pedig az lenne, beszéltem képviselőtársammal és hallottam a franciaországi út sikereiről, tehát hogy milyen programok voltak. Az lenne a kérésem, tudom, hogy ez elnöki hatáskör az ilyen utaknál az utazó kijelölése és hasonló. De ha kérhetném, azt szeretném, hogy a jövőben kapjon nagyobb nyilvánosságot itt a bizottságon belül, hogy milyen utak vannak, és hogy kik vesznek részt, mi alapján döntünk, ha lehet ezt esetleg kérni, ha nem, akkor nem – ez csak egy kérdés. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. A társasági adó részre vonatkozóan. Valóban mindenféle kósza hír és információ terjeng, ez is azt jelenti, hogy nagyon fontos kérdésről van szó, mert mindenki szeretne róla minél többet tudni. Pénteken érkeztek meg az Európai Bizottságtól a kérdések, ami azt jelenti, hogy az érdemi munka elindult az Európai Bizottság részéről; ma 4 órakor lesz a Pénzügyminisztériumban egy egyeztetés, ahol a Pénzügyminisztérium, a Sport Szakállamtitkárság és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a támogatásokat vizsgáló irodája vesz részt. Felosztjuk a kérdéseket, hogy ki mire válaszol, visszaküldjük az Európai Bizottságnak. Pontos határidőt akkor tudok mondani, amikor az Európai Bizottság a következő körben tájékoztat arról, hogy hogy haladnak ennek a feldolgozásával. De a korábbi gyakorlatból kiindulva, ez 90 napnál nem lehet hosszabb időtartamú – az Európai Bizottságnak van egy munkarendje, amelyben 90 napos határidőket szab meg magának. Tehát reményeim szerint, ha azt vesszük, hogy a munka már elkezdődött, január, februárban le is tudjuk zárni ezt a folyamatot, és ahogy terveztük 2011-re érvényre tud lépni majd ez a jogszabály. (Szilágyi György: Ez azt jelenti, hogy akkor január, február környékén akár hatályba is léphet?.) Persze, így van, ha megszületik az EB döntése, az Európai Bizottsági döntéssel egy időben hatályba is lép a törvény természetesen, hiszen a Magyar Parlamentnek már nincs teendője ezzel kapcsolatban. A másik kérdés, az utazás. A szenátus meghívására utaztunk Franciaországba és a munkatervnek része volt, hiszen abban én már ezt előterjesztettem. Általában az a gyakorlat, hogy évente egy külföldi utazást tud a parlament is finanszírozni, meg nagyjából az időnkbe is ez fér bele. A kiutazó társaság tekintetében, miután a bizottság vezetésének szólt elvileg a meghívás, arra törekedtem, hogy minden képviselőcsoport képviseltesse magát ebben, és ráadásul nem arányosan, tehát jómagam vettem részt, Zakó László alelnök úr vett részt és Pál Béla képviselő úr, tehát azt gondolom, hogy minden területet le tudtunk fedni ebben a tekintetben. Több ilyen utazásunk nincs, a munkatervünkben sem szerepel, ha valami rendkívüli dolog történik, arról a képviselőket tájékoztatni fogom.

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Megint lehet, hogy félreérthető voltam, nem szemrehányásként mondtam és természetesen tudtam az összetételt is, tehát ezzel sem volt problémám, sőt az utazó személyekkel sem volt problémám – ez csak egy kérés volt arra, hogy esetleg előtte tudjuk és ne utólag. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, megköszönöm a munkát, képviselőtársaimnak és a kedves vendégeinknek is szép napot kívánok.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 48 perc)

Bánki Erik a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) felszólalás

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A következő évi költségvetés reményeink szerint fordulatot hoz az ország életében. A kormány szándéka és a mi szándékunk is megegyezik abban, hogy két fontos elvárásunk van a jövő évi költségvetést illetően.

Az egyik az államadósság csökkentése, hiszen ez az elmúlt időszakban, az elmúlt 8 esztendőben elszabadult, és 80 százalék körüli eredményt ért el a GDP-hez viszonyítva. Ez olyan terhet ró az országra és a mindenkori költségvetésre, amely rendkívüli módon be tudja szűkíteni a kormány mozgásterét. A másik nagyon fontos politikai cél pedig a gazdaságélénkítés megindítása, a gazdasági növekedés felgyorsítása, hiszen csak bővülő gazdasággal lehet bővülő forrásokat előállítani. Ezeket a célokat a költségvetés meggyőződésünk szerint – részben legalábbis – teljesíteni is fogja. Nyilvánvalóan azért mondom, hogy részben, mert az államadósság csökkentése a következő évben nem lesz látványos mértékű, de mindenképpen elindul egy folyamat.

A GDP 2010. évi 0,8 százalékos növekedéséhez képest 2011-re néhány százalékos, optimista esetben esetleg 3 százalék fölötti növekedés is várható, és a gazdaságpolitikától, a következetes gazdaságpolitikától pedig azt várjuk, hogy ez a tendencia, ez a folyamatos növekedés állandósulni fog.

A másik, szintén a gazdasági életre, illetve az emberek életére is rendkívüli befolyással bíró tényező: az infláció mértéke. Ebben az évben, 2010-ben ez 4,7 százalék körül fog alakulni, és a következő évben ennek a folyamatos csökkenése várható. 2011-ben körülbelül 3,5 százalékos infláció prognosztizálható.

Az újraelosztás mértéke jelentős mértékben csökken, és ez megint csak a kormányzat gazdaságpolitikai stratégiájának része, hiszen több pénzt kíván hagyni elsősorban a gazdaságban. Hiszen hogy ha gazdasági növekedést akarunk elérni, akkor a gazdasági szereplőket kell kedvező helyzetbe hozni. Az adóterhelés a GDP körülbelül 2 százalékával fog csökkenni. Ez igen jelentős tényező, hiszen ez körülbelül 500 milliárd forintos tételre rúg.

A kormány prioritásként kezeli a háztartásokat, a vállalkozásokat és az állami szférát. Nyilvánvaló, hogy a háztartásokban a személyi jövedelemadó rendezése és megújítása szerepel a középpontban, a vállalkozásoknál pedig szeretnénk a vállalkozások, elsősorban természetesen a hazai kis- és közepes vállalkozások mozgásterét növelni.

A versenyképesség növelése adócsökkentéssel, illetve a szabályozórendszer lényeges változásával érhető el. Tudjuk jól, hogy a vállalkozások mozgásterét jelentős mértékben csökkenti az államigazgatás rendkívül bonyolult volta és a jogrendszer rendkívüli ellentmondásossága. Szeretnénk ebben a kérdésben is rendet tenni.

Az állami szféra hatékonyságának növelése érdekében ugyanakkor a kormányzat és a háttérintézmények karcsúsítása szükséges. Úgy gondoljuk, hogy a létszámcsökkentés, amely a közszférát érinti, az államigazgatásban kell hogy megvalósuljon, és nem az oktatásban, nem az egészségügyben és nem a szociális igazgatás területén.

A társasági adó kérdését szeretném még külön kiemelni. 2010-ben, tehát ebben az évben az Országgyűlés már döntött arról, hogy 250 millió forintban rögzítette, 2011-től pedig 500 millió forintra emelte az adóalaprészt, amelyre 10 százalékos adókulcs alkalmazható.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A helyi adók tekintetében is apró finomítások, illetve változások várhatók a következő esztendőben, ami elsősorban az adófajták csökkentését eredményezi. Megszűnik például a vállalkozók kommunális adója.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdaság növekedésének egyik motorja a turizmus lehet. Vannak még más területek, például a mezőgazdaság és az építőipar, amelyek jelentős mértékben javíthatják a munkanélküliség helyzetét.

A turizmus rendkívül élőmunka-igényes, és akkor, hogyha a turizmust fejlesztjük, a foglalkoztatás jelentős mértékben javulhat. Azonban a turizmus rendkívül sérülékeny és összetett ágazat. Rendkívül fontos az, hogy a közbiztonság, a környezetvédelem, az imázs mind úgy alakuljon, hogy ez az ország vonzerejét javítani tudja. Ezekhez azonban fejlesztésekre is szükség van. Nagyon fontos az, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérve olyan fejlesztési pályára tudjuk állítani a turizmus szereplőit, amely számukra kiszámítható és tervezhető. Ezt a fejlődő pályát, fejlesztési pályát kell hogy szolgálja az új Széchenyi-terv is, amelynek a vitája gyakorlatilag lezárult, és minden remény szerint 2011 januárjától meg fognak jelenni a pályázati lehetőségek is. Ezek egyszerűsödni fognak, tehát jóval egyszerűbb pályázati feltételek lesznek, és könnyebben elérhetők lesznek azok a források, amelyek a turizmus számára nélkülözhetetlenek.

Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy a 2011. évi költségvetés rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek a gazdaság beindítását és talpra állítását szolgálhatják.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Videó »

Forrás »

IFB 19/2010 Sport- és turizmusbizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Szalay Ferenc (Fidesz) SZALAY FERENC (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Elkezdenénk ülésünket. Kérdezem, a napirendi sort megkapta-e mindenki, és ha igen, akkor van-e bárkinek javaslata annak kiegészítéséhez, vagy kérdés hozzá. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, fogadjuk el a napirendet! (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk. Köszöntöm Somogyi Andrea osztályvezető asszonyt, dr. Nemes Andrea főosztályvezető asszonyt és Tolnai Lászlónét, akik segítenek nekünk a mai napirendi pontok vitájában. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1498 . szám) (Általános vita) Az első napirendi pontunk a 2011. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitája. Kérném az Állami Számvevőszéket, illetve a Költségvetési Tanácsot, hogy ha véleménye van, most előzetesen tegye meg, és ossza meg velünk. (Az elnök Bárdossy Tamással, a bizottság munkatársával egyeztet.) A minisztérium véleménye, bocsánat. Andrea drága, tessék parancsolni!

Dr. Somogyi Andrea (NGM) szóbeli kiegészítése

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Dr. Somogyi Andrea vagyok, a Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartásért Felelős Államtitkársága részéről. Engedjék meg, hogy bemutassam kolleganőmet: dr. Nemes Andrea, ő pedig a Turisztikai Főosztály vezetője. A korábbi évekhez hasonlóan, ha megengedik, egy nagyon rövid összefoglalást tartanánk a költségvetési törvényről. A 2011. évi költségvetési törvényjavaslatot az államháztartásról szóló törvénynek eleget téve a kormány benyújtotta az Országgyűlés elé. Az országgyűlési képviselők választásának évében ez október 31-e, a fejezeti kötetek benyújtása pedig november 15-e, ezt megelőzően került benyújtásra a fejezeti kötet. A 2011-es költségvetés makrogazdasági feltételeinek, a gazdaság növekedésének biztosítása a kormány célja. A kedvezőbb külső és belső feltételek mellett a gazdaság már 2011-ben növekedésnek indulhat, a GDP növekedése így elérheti már a 3 százalékot. A háztartások fogyasztásában 2,6 százalékos növekedés várható, az infláció üteme 2011 egészében 3,5 százalék körülire csökkenhet. A fiskális politika fő célkitűzése a hiány csökkentése. Az államháztartás hiánya eredményszemléletben a GDP 3 százaléka alatt marad. A 2011. évi költségvetés-politika kiemelt feladatainak tekinthető a munkahelyteremtés ösztönzése, a Széchenyi-terv indítása, a Széchenyi-kártya program kiterjesztése, az állami kiadások csökkentésére irányuló törekvések, a közrend és a közbiztonság növelésére fordított források növekedése. Szerkezeti változásként megemlíthető az APEH és a VPOP összevonása és új fejezetben történő megjelenése. Magyarország és az Európai Unió kapcsolatai között kiemelendő, hogy 2011-ben is érkeznek olyan források, amelyek nem találhatók meg a költségvetési törvényben. Ennek az az oka, hogy itt nem kerülnek elszámolásra, hogy nem kapcsolódnak azokhoz közvetlenül társfinanszírozások, illetve az Európai Bizottság közvetlen döntései határozzák meg ezeket a támogatásokat. 2011-ben is hat elkülönített állami pénzalap fog működni. A helyi önkormányzatok támogatásáról nagyon röviden: a helyi önkormányzatok, beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a közcélú kistérségi társulásokat is, 2011-ben hitelforrások nélkül több mint 3100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés mintegy 1130 milliárd forintot biztosít. A sport támogatásával kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy a sport támogatásának nagy része, illetve döntő része továbbra is a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetben található, a támogatási előirányzat összesen 22,1 milliárd forint, a fejezeti kezelésű előirányzatoké 18,5 milliárd forint. A sportfejezeti támogatási előirányzatok 43 százalékos növekedést mutatnak. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a kormányzati struktúrában bekövetkezett változások miatt a sportlétesítmények PPP programja viszont a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben található, tehát a növekedés ettől független. 2011-ben kiemelt támogatás áll rendelkezésre az utánpótlás és diáksport feladatokra, amely mintegy elérte a 2 milliárd forintot, a versenysport támogatása 3,5 milliárd forintra növekszik, a szabadidősport támogatása a 2010. évi eredeti előirányzathoz képest megháromszorozódik, 653 millió forint fog rendelkezésre állni. Szeretném felhívni a képviselők figyelmét, hogy újdonságként megjelenik, hogy a helyi önkormányzatok támogatásánál az 5. számú melléklet 15. pontjában 5,5 milliárd forint áll rendelkezésre két célra, az egyik a társulási formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények fejlesztésére, illetve újként belépett az iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztése, felújítása, és arra is innen biztosít forrást a kormányzat. Kérem, engedjék meg, hogy a turisztikáról is egy rövid összefoglalót tartson a főosztályvezető asszony. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen.

Dr. Nemes Andrea (NGM) szóbeli kiegészítése

DR. NEMES ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A turisztikai célelőirányzat 2010. október folyamán átadásra került a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, így a 2011. évi tc-előirányzatot már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tervezi a Turisztikai Főosztállyal együttműködésben. A turisztikai célú forrás 2011-ben 5 225,1 millió forint lesz, a célelőirányzat a kormány által jóváhagyott 2005-2013. évekre vonatkozó nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósítását szolgálja. A forrás előreláthatóan az alábbi tételeket fogja finanszírozni: a nemzeti turisztikai marketingtevékenységet, az előirányzat működtetésének kezelésében részt vevő szervezetek működtetését, a már meglévő kötelezettségvállalásokat, valamint a szálláshelyek új minősítési rendszerének bevezetését, valamint a továbbiakban ennek a működtetését. A turisztikai célelőirányzat legnagyobb tétele a Magyar Turizmus Zrt. marketing- és működési költsége. A társaság vezetésének kiemelt célja, hogy a teljes költségvetésen belül növelje a marketingre fordított kiadásokat, és párhuzamosan a működési költségeket pedig csökkentse, illetve a társaság tevékenységi profiljának tisztítása. Az MT Zrt. marketingtervét november végén fogja a tisztelt bizottság meghallgatni. A turisztikai célelőirányzat kiegészítését az EU-s források szolgálják. A 2007-2013-as programozási időszakban összesen mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre turisztikai fejlesztésre, ebből jelen pillanatban a szabad forrás 117 milliárd forint. Az új Széchenyi-terv keretében ezen forrás új prioritások szerinti meghirdetése várható. Az első pályázatok 2011. január 15-én jelennek meg. Átfogó célunk, hogy az új pályázati rendszer a turizmus mennyiségi fejlesztése helyett a minőségre koncentráljon. Az ÚSZT-ben foglaltak értelmében nagyobb hangsúlyt kap az egészségturizmus, de lesznek források a többi turisztikai termék fejlesztésére, illetve a fogadóképesség javítására, valamint folytatódik a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek kialakítása. Ezek után kérjük, hogy a bizottság az általános vitára való alkalmasságát támogassa az előterjesztésének. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Az Állami Számvevőszéket is kérném. Tessék parancsolni!

Tolnai Lászlóné (ÁSZ) szóbeli kiegészítése

TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány gondolattal szeretném az ÁSZ által elkészített véleményt kiegészíteni, és utána néhány gondolattal a sport- és turisztikai célelőirányzatokról beszélni. Annak ellenére, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium jelen lévő képviselői számokat, tendenciákat ismertettek, mint szakmai felelősök a részletkérdéseket bizonyára a bizottság hasznosítani tudja. A véleményről néhány gondolatot. Az ÁSZ-nak a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezéséhez nagyon rövid idő állt rendelkezésre. Csak annyit szeretnék elmondani ezzel kapcsolatosan, hogy az ÁSZ-vélemény elkészítése október 25-ei helyszíni ellenőrzéssel zárul, de az október 30-án a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatban levő változásokat is tartalmazza az ÁSZ-vélemény, döntően azzal a megjegyzéssel, hogy a helyszíni ellenőrzés lezártát követően ennek már érdemi minősítésére nem tudtunk vállalkozni. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat sok tekintetben – néhány példát fogok rá mondani – jobb a korábbiaknál, ugyanakkor természetesen továbbra is vannak javítandó tényezők az ÁSZ véleménye szerint, amelyek további intézkedéseket igényelnek. A kedvező változások közé tartozik az, hogy a 2011. év tervezés előkészítésekor elmozdulás történt a bázisalapú tervezéstől alapvetően a forrásigényes tervezés felé, sajnos azonban a tervezési tájékoztatóban megfogalmazott konkrét tervezési követelményekben továbbra is a bázisalapú tervezés előírásai jelentek meg döntően. Egyszerűsödést és a könnyebb kezelhetőséget jelenti az, hogy a költségvetési dokumentum normaszövege és indokolása az egyszerűség, és, nagyon fontos, az áttekinthetőség irányába változott, ezt segítette többek között az a tény is, hogy olyan információs táblázatok, amelyek korábban ismétlődően jelentek meg a benyújtott törvényjavaslatban, most kikerültek – ezek a sokoldalas ismétlő táblázatok – az előterjesztésből. Lényegében már a megállapítások közé tartozik, mely szerint az idei évről, tehát a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezése során 33,5 százalékra csökkent azoknak az adóbevételeknek, illetve bevételeknek az aránya, amelyekről nem tudtunk véleményt mondani. A 2010-es költségvetési törvényjavaslatnál ez 96 százalék volt. Kedvező irányú elmozdulást tapasztaltunk az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások tervezésénél, meg lehetett azt állapítani, hogy a kiadási előirányzatokat a szerződések és a kötelezettségvállalások, illetve kifizetések figyelembe vételével állították össze a tárcák. (Kukorelly Endre megérkezik a bizottság ülésére.) A fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően: az átláthatóságot segítette az ÁSZ megítélése szerint az, hogy a társadalmi szervezetek részére tervezett kiadásokat önálló törvényi soron kellett megjeleníteni, továbbá az, hogy a PPP programokkal kapcsolatos kiadásokat döntően, nem száz százalékban, de egy tárcánál tartalmazza a benyújtott költségvetési törvényjavaslat. Néhány példa azokról, amely témákban az ÁSZ úgy ítélte meg, hogy továbbra is vannak tennivalók. Évek óta visszatérő kockázat a tervezési javaslat minősítésénél, hogy a törvényjavaslat benyújtása időpontjában azok a jogszabályok, amelyek a törvényjavaslat előírásait megalapozzák, még nem hatályosak. Miközben a benyújtott törvényjavaslat egyszerűsödött és ismétlő táblázatok kikerültek, ugyanakkor továbbra is hiányzik a döntések megalapozását segítő összegző kimutatások nagy része a benyújtott törvényjavaslatból. (Becsó Zsolt megérkezik a bizottság ülésére.) Végül, de nem utolsó sorban, a költségvetési évet követő három év előirányzatai továbbra sem szerepelnek, illetve egyáltalán nem tartalmazza a törvényjavaslat a 2010. évi várható adatok alakulását. Az ÁSZ főbb megállapításairól néhány gondolatot. Indokoltnak tartjuk – ez sem új javaslat, a javaslatok között ismét megfogalmazásra került -, hogy az éves központi költségvetés szerkezetét, tartalmát, az annak kialakításában részt vevő szervezetek feladatait, zárójelben megjegyezve: ide értve az ÁSZ részére történő adatszolgáltatást is, törvényi szinten lenne célszerű szabályozni, egy átfogó jellegű közpénzügyi törvény keretei között. Megállapítottuk, hogy az adóbevételek 45,7 százalékát, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 85,9 százalékát teljesíthetőnek ítélte az ÁSZ, a közvetlen kiadások 100 százalékát, továbbá az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 52,7 százalékát megalapozottnak értékeltük. Ugyanakkor egyes adónemeknél különböző szintű kockázatot kellett megállapítanunk és a véleményünkben megjelenítenünk, így magas kockázatúnak minősítettük a társasági adót, a hitelintézeti járadékot, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekből az értékesítési bevételeket. Közepes kockázatúnak értékeltük a jövedékiadó-bevételt. A társasági adó és az áfa esetében kockázati tényezőt jelent továbbá a GDP tervezett növekedésénél alacsonyabb teljesülés is. A központi alrendszer egyes részeihez tett megállapításunkat a vélemény összegző része és a részletes megállapítások is részletesen tartalmazzák, ezért ezekről külön nem szeretnék beszélni, mert minden részletesen le van írva. Amit még szeretnék elmondani, az a bizottság illetékességi körébe tartozó sport- és turisztikai támogatások. A véleményben ezzel kapcsolatosan néhány dolgot találnak csak a tisztelt képviselő urak, tudniillik a vélemény összeállításánál részben a fejezetrend és a fejezetek kiadási előirányzatainak a minősítése történt, tehát így mint sport- és turisztikai előirányzatok nem. Én megpróbáltam összeállítást készíteni, és nagyon röviden ismertetném csak, hogy a benyújtott törvényjavaslat milyen fejezeteknél tartalmaz ilyen című kiadási előirányzatokat, és ezek hogyan viszonyulnak az előző évhez. Természetesen az új szerkezeti rendben összehasonlításokat csak nagyon korlátozottan lehet végezni. A benyújtott törvényjavaslatban négy fejezetnél fordul elő ilyen jellegű, egy vagy több törvényi soron kiadási előirányzat. A Honvédelmi Minisztériumban és a Belügyminisztériumban a fejezeti kezelésű előirányzatok között sportegyesületek, sportszövetségek és futballakadémia támogatása szerepel. A főosztályvezető asszony említette, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban van a turisztikai célelőirányzat 5,2 milliárddal, és itt kerültek kimutatásra a sportlétesítményekkel kapcsolatos PPP kiadások, másfél millió forint tornaterem, tanuszoda, sportcsarnokok építésére. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tartalmazza arányaiban a legnagyobb ilyen célú kiadást, összességében a benyújtott törvényjavaslat 24,8 milliárd forint összegben tartalmaz forrást különféle sporttevékenységek támogatására, sportlétesítmények fejlesztésére s a többi. Az ÁSZ-véleményben az önkormányzatoknál megjelenik az a tényező, az az új kiadási előirányzat, amire a főosztályvezető asszony utalt, nevezetesen az önkormányzatok egyéb önkormányzati fejlesztést szolgáló célelőirányzata, az iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztése, felújítása egyedi 20 millió forintos támogatási lehetőséggel, összességében 5,5 milliárd forinttal, tehát ezt az ÁSZ-vélemény is az önkormányzati résznél tartalmazza mint új elemet és pozitív értékelést. Végezetül, az ÁSZ-jelentés így, részleteiben nem tartalmazza, de a fejezeti indoklásból az uniós fejlesztések fejezetben is a regionális operatív programok között megjelennek a régiókban erre a célra kiadásra tervezett összegek. Köszönöm szépen a lehetőséget.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságot kérdezem, kérdése, véleménye van-e valakinek. (Jelzésre:) Tessék parancsolni!

Kérdések

Kovács Péter (Fidesz) KOVÁCS PÉTER (Fidesz): Nekem az a kérdésem lenne az új előirányzattal, az önkormányzati utánpótlás, létesítményfejlesztés vagy -felújítással kapcsolatban, hogy ha jól értettem, akkor ez nem normatív alapon, hanem pályázati alapon kerül majd elbírálásra.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Pál Béla képviselőtársam.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Az imént, amikor szavaztunk a napirendekről, akkor megszavaztuk azt is, hogy a Költségvetési Tanács véleményét is meghallgatjuk. Lehet, hogy én figyeltem rosszul, de ezt ez idáig nem hallottam. Lesz ez is napirenden, elnök úr?

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Nem, írásban ott van minden képviselőnél.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Csak jelezném, hogy nincs itt, elnök úr, ezért is jeleztem. Nincs itt nálunk írásban a Költségvetési Tanács véleménye.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Bocsánat, a rendszeren van fönt, a számítógépen lehetett megtalálni.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Ma reggel még nem volt fenn. Csak azért jelezném, és nem kekeckedni szeretnék, jöjjön ide, és nézze meg a gépemet, hogy ma reggel, mielőtt átmentem a Parlamentbe, nem volt még fent ez a vélemény, és mivel a napirenden szerepel, és erről szavaztunk, azért is hiányolom a Költségvetési Tanács véleményét. (Hadházy Sándor: Tegnap fent volt.) Az az ÁSZ-vélemény. (Hadházy Sándor: Nem, mind a kettő fent volt.)

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Tegnap jelezték, hogy személyesen nem tudnak jönni, nem tudják elmondani, ezért került fel az informatikai rendszeren keresztül mindenkinek a gépére, ezek szerint van, akinek hamarabb, van, akinek később. Azt gondolom, aki tudta, elolvasta, és ott van a nála a vélemény.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Egy kérésem, elnök úr, hadd legyen, azért is, hogy ne legyen senkinek sem rossz szájíze: kérjük meg a bizottság munkatársait arra, hogy lehetőleg ugyanabban az időpontban kapja meg mindenki, ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaink is ezt az anyagot, mert, mint említettem, nem volt fent. Lefolytathatunk erről vitát, senkit nem akarok kellemetlen helyzetbe hozni, jöjjön le, nézze meg a gépemet, nincs fent, különben nem kérdeztem volna, egyrészt. Másrészt pedig, nyilván mivel a napirendi pontok között szavaztunk erről, hogy meghallgatjuk, és előzetesen nem volt ilyen jelzés, hogy nem hallgatjuk meg, én azt gondolom, hogy ezért helytálló a kérdésem. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Rendben. Nem a bizottság munkatársai dolgoztak ezen, nem az ő felelősségük, de ettől függetlenül a megjegyzést vettem, ezentúl jobban oda kell figyelni, hogy pontosan beérkezzenek az anyagok. Egyéb kérdés van-e még?

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Szeretnék még egy-két gyors kérdést feltenni. Az egyik az, hogy az elmúlt bizottsági ülésen azt hallottuk a bizottság elnökétől, Bánki Erik úrtól, hogy 2011 és 2020 között új nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát dolgoz ki a kormány. Lehet, hogy félreértettem, kontrollálják a képviselőtársaim is. Csak kérdezném, hogy én örömmel tapasztalom ebben az anyagban, hogy a magyarázatban az szerepel, hogy a 2005 és 2013 közötti nemzeti turizmusfejlesztési stratégia céljainak megfelelő forrás áll rendelkezésre a turisztikai célelőirányzatban, hogy ez a kettő nincs-e ellentmondásban ezzel kapcsolatban. A másik. Azt szeretném kérdezni, hogy az önkormányzatok költségvetésénél én nem találtam, hogy az önkormányzatok költségvetésénél marad-e a tavalyi rendszer, tehát hogy minden beszedett idegenforgalmi adóhoz egy forintot ad hozzá az állam. A harmadik pedig, hogy a miniszterelnök úr a napokban kijelentette, hogy 10 milliárd forint támogatást kap Debrecen az új sportcsarnok felépítéséhez. Nem látom ezt a költségvetésben. (Lasztovicza Jenő: Stadion.) Stadion felépítéséhez, köszönöm szépen. Lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, vagy nem találtam. Hol van ez az összeg? A negyedik pedig tulajdonképpen egy költői kérdés lenne, hogy – a turizmus stratégiai ágazat, olvastuk örömmel a kormányprogramban is, és azóta is halljuk örömmel a megnyilatkozásokban – az előterjesztők szerint ez a tc-nagyságrend megfelelően reprezentálja-e a turizmus kiemelt szerepét a kormányzaton belül. Még mielőtt az ellenzéki képviselőtársaim kihegyesednének erre a kérdésre (Lasztovicza Jenő: Kormánypárti.) , vagyis a kormánypárti képviselőtársaim, elnézést kérek, csak szeretném jelezni, hogy ezt a kérdést azért tettem fel, illetve a kérdéseim közül jó néhányat, mert ezek bizony azon kérdések egy részének a megismétlése, amelyeket tavaly ilyenkor, amikor a költségvetési javaslatot tárgyaltunk, ők tettek fel. Gondoltam, most megkérdezzük tőlük. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Egyéb kérdés? (Nincs jelzés.) Lezárva a kérdések körét, a főosztályvezető asszonyé a szó.

Dr. Somogyi Andrea (NGM) válaszadása

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Akkor sorrendben mennék. Igen, az 5. számú központosított előirányzat tartalmazza az új jogcímet, ami az utánpótláshoz, az infrastrukturálishoz kapcsolódik. Itt az 5. számú melléklet 15. pontja azt tartalmazza, hogy a sportért, illetve az államháztartásért felelős miniszter együttes rendeletben fogja megállapítani a szabályokat és az eljárásokat, ez nem normatív alapú, és maximum 20 millió forint támogatás igényelhető erre a célra. Debrecennel kapcsolatban: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet tartalmazza, a fejezeti kezelésű előirányzatok között szerepel Debrecen. A 24. alcím 11. jogcímcsoporton az állami, önkormányzati és egyéb létesítményfejlesztések és fenntartásokra vonatkozóan 5,1 forint áll rendelkezésre, hiszen a kormány úgy döntött, hogy két részletben fogja a Debrecent támogatni, tehát nyilvánvalóan 2011-ben a 2011-es 5 milliárd forint került betervezésre a fejezetben. Az egy forinttal kapcsolatban: az önkormányzati melléklet, a 3. számú melléklet 8. pontja az üdülőhelyi feladatokhoz 1 Ft/idegenforgalmi adó támogatást állapít meg. Köszönöm szépen.

Dr. Nemes Andrea (NGM) válaszadása

DR. NEMES ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Én is reagálnék a felvetett kérdésekre. Véleményem szerint nincs ellentmondás. Jelen pillanatban a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül, ennek részeként a Turisztikai Főosztályon is folyik az új Széchenyi-terv koncepciójának a kidolgozása. Természetesen ehhez a szakmai vélemények, széles körű vélemények beépítésre kerülnek. Ennek alapján kerülnek kidolgozásra az ehhez kapcsolódó pályázatok is. Amint említettem, a turisztikai fejlesztési célra jelen pillanatban a szabad forrás 117 milliárd forint, de mivel az új Széchenyi-terven belül az egészségipar az első pont, amiért én személy szerint felelős vagyok, ehhez nemcsak ROP-os források állnak majd rendelkezésre, hanem a gazdasági operatív programból is az egészségipari pályázatok kapcsán. Ahogy elhangzott a korábbiak folyamán, igen, ezzel párhuzamosan folyik az új, hosszú távú stratégiának is a kialakítása a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül. Itt a tc átadásánál jeleztem, és itt a tc nagyságrendjére szeretnék reagálni, hogy a mi részünkről a Nemzetgazdasági Minisztérium átadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a tc összegét, a mi részünkről szakmai együttműködés folyik a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, ezen dolgozunk jelen pillanatban is.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Vélemények. Alelnök úr.

Vélemények

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen. Kezdem az elején, azzal, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt a költségvetést nem fogja megszavazni, de, gondolom, ezzel nem mondtam újat. A költségvetést a kormányoldali többségnek kell elfogadnia. Egy-két mondattal indokolnám is a bejelentésemet. Gyakorlatilag látszik az anyagból, hogy a kormány fejest ugrott az ismeretlenbe, mint idén tavasszal választást nyert Fidesz-KDNP, amely nem ismerhette meg részleteiben azt, hogy mit örököl az előző nyolc évtől. Amilyen bő lére eresztett volt a zárszámadási törvény – és ezt kifogásoltam itt, a bizottsági ülésen is -, olyan karcsúra sikeredett ez a mostani előterjesztés. Régen, emlékszem, olyan vastag kötetek voltak, amit mozgatni nem lehetett, most egy kicsit a másik véglet van. Az egyik nem tetszésem, hogy az Állami Számvevőszék -, amelynek szavára illik adni – véleménye tegnap délelőtt volt elérhető első alkalommal, és gyakorlatilag, aki komolyan veszi a képviselői munkáját, és az ülésteremben van estig, éjjelig, mint ahogy én is ott voltam, elég nehezen tud egy 13 colos monitoron egy ilyen anyagot megkésve, rövid idő alatt átnézni. Az ÁSZ kritikai észrevételeit azért hamar megtaláltam, és örülök, hogy az új vezetés melletti Állami Számvevőszék is kiadta a véleményét bizonyos tekintetben. Az új kormányprogram két vezérfonala volt a foglalkoztatás növelése és a gazdaság élénkítése, amely kettő egymástól nem elválasztható. Ebből viszont a konkrétum, amit hallottunk, pont a foglalkoztatásra nézve volt negatív kicsengésű. Több tízezer közalkalmazott elbocsátását helyzeték kilátásba az elmúlt hetekben kormányzati szinten. Ez a sok tízezer ember nem biztos, hogy azonnal munkát fog magának találni, illetve valamilyen szinten ez egy tehertétel lesz a másfelől élénkítésre váró gazdaság szempontjából. Abból, hogy az adótörvények módosításával több pénzt kívánnak a családoknál hagyni – zárójelben jegyzem meg, ez is csak részben igaz, mert nem minden jövedelmi sávban lesz ez érzékelhető -, a gazdaságélénkítés még közvetlenül nem vezethető le. Úgy gondolom, hogy a kivéreztetett családok a most várhatóan esetleg mégis a zsebükben érzett plusz jövedelemből a sebeiket fogják egy-két évig nyalogatni, ami azt jelenti, hogy a hatalmas hitelállomány -, amelyet fölvettek bárminemű célra – tehertételeit próbálják ezzel a plusz jövedelemmel mérsékelni. Ez a bankok szempontjából nem túl jó hír, ők örülnének, ha tartósan magas kamattal továbbra is kint lehetnének ezek a hitelek. Az, hogy évente egyszer díjmentesen lehet majd hiteltörlesztést átminősíttetni, illetve előtörlesztést végrehajtani, és ezzel élni is fognak esetleg többen, ez közvetlenül a gazdaságra még a bankokon keresztül sem fejt ki élénkítő hatást. Ami a fogyasztás növelését illeti, e tekintetben sem hiszem, hogy rögtön mérhető lesz a fejlődés. Olyan eladatlan raktárkészletek vannak gépkocsikból, fogyasztási cikkekből a raktáráruházakban, hogy annak a fölszívódása még közvetlenül nem fogja a gazdaságot beindítani, illetve, ha a lakáspiacot nézzük, annak a sok ezer vagy tízezer eladatlan lakásnak lesz esetleg gyorsabb ütemben új gazdája. Ezt nem a kormány terhére rovom, ez egy pillanatfelvétel volt a mai magyar állapotokról. Viszont, visszatérve az anyagra, először is az ember akkor tud érdemben összehasonlítást tenni és minősíteni, ha vannak összehasonlítási alapjai. Jelen esetben a törvény alapszövegéből és annak mellékleteiből nem derülnek ki a változások az elmúlt évhez képest. A fejezeti indokolásokban már látszik néminemű viszonyítás a korábbi évekhez képest, viszont az, ami a táblázatokból kiszedhető, egyrészt túl aprólékos, tehát százezres tételekre lebontott, az összes elképzelhető szakszervezet éves támogatását megismerjük, viszont nem derülnek ki például számomra fontos adatok. Jelen esetben, amire gondolok, azok a létszámadatok. Az, hogy melyik állami intézmény hány milliárdot fordíthat személyi kiadásokra, egy csupasz szám, de hogy e mögött mennyi elbocsátás vagy munkaerő-felszívás van, az nem derül ki. Hihetetlen kuszaságot okoz az is, hogy a minisztériumok átalakításával és a hatáskörök részbeni áthelyezésével az összehasonlítás a korábbi évekkel még nehezebbé vált. A bizottság specifikumába tartozó turizmusra vagy turisztikára, erre a két szóra is rákerestem, sőt, az idegenforgalomra is, és legnagyobb meglepetésemre egyetlen egy találatot dobott ki az anyag, még mielőtt belementem volna a részletes keresésbe, ami azért furcsa számomra, mert fő hangsúlyt szán a kormányzat a turizmusnak, ugyanakkor az általános indokolási részben is a szöveges részben semmi, azaz semmi erre vonatkozó részt nem találtam. Az új Széchenyi-terv kiforratlanságáról még hallottunk, holott erre épülnek a jövő évi, elég merész tervek. Tehát van egy le nem írt, vagy nem véglegesített tervezetünk – amelynek sok fejezetét támogatni tudjuk természetesen -, viszont az ennek megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetről meg keveset találtunk az előterjesztésben. Amit még szerettem volna elmondani, egy konkrét példa – ezt a frakción belül tárgyaltuk -, szeretném jelezni, hogy a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség 50 milliárd forintos dologi előirányzatot kap. Ezt csak azért emeltük ki frakciószinten, és minden bizottságban azért megpróbáljuk megkérdezni, mert a zárszámadási törvényben pont ez volt az a terület, amelyről az illetékesek nem tudtak elszámolni az előző évről. Lehet, hogy az előbb kellett volna megkérdeznem, a kérdések sorában, ezt csak jelzem. Egy szó mint száz, és befejezem, vagy rövidre fogom: az adatok összehasonlíthatatlansága, a kormányprogram átültetése az általános indokolásba, és a kicsit píárosra sikeredett magyarázatok, illetve az adatokból le nem vezethető fő kormányzati törekvések miatt, illetve azért, mert ezért a jövő évi költségvetésért felelősséget sem tudunk vállalni, nem fogjuk támogatni. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Én kérem azt, természetesen mindenki nyugodtan mondja el az általános véleményét is a költségvetésről, de nem baj, ha a bizottság szakterületeire is szorítkozunk, és akkor úgy tudjuk majd az általános vitára való alkalmasságot megállapítani. Lasztovicza képviselőtársam, utána Varga képviselőtársam.

Lasztovicza Jenő (Fidesz) LASZTOVICZA JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy ez a kiadott anyag, amit itt nézünk, ami kimondottan a bizottság szakterületeit érinti, kifejezetten jó és nagyon szép. Remélem, hogy a volt kormánypárti képviselőtársaimnak is tetszenek ezek az adatok, hiszen ha megnézzük az elmúlt jó néhány évet, akkor mindig a kiadási rovatban, akár a turizmust nézzük, akár a sport területét nézzük, ott folyamatos csökkenések voltak. Azért ez egy szép szám, hogy 25 milliárd forint, ez közelít lassan a 2002-es 27,8 milliárdhoz, ami akkor volt a turisztika fejlesztésére, ami azt jelenti, hogy az idei évhez képest – a számok nem csalnak – közel 70 százalékos növekedés. Én azt hiszem, hogy ezt vártuk nagyon régóta, mióta kormányváltás volt 2002-ben, és a 2003-as költségvetéstől kezdve folyamatosan csökkentek az idegenforgalmi támogatások. Ezt el is mondtuk mindegyik költségvetés tárgyalásánál. Én azt hiszem, hogy ennek örülni kell, és nem hiszem, hogy Pál Béla képviselőtársamék ezt kritizálhatják, habár a kritika most már megszólalt a szocialista párti képviselőtársaimnál, hogy úgynevezett stratégiai ágazat a turizmus. Én azt gondolom, hogy ez a szám is azt mutatja, hogy a kormány komolyan gondolja, hogy stratégiai ágazat. Nem beszélve arról, hogy ha elindul az egészségügyi fejlesztésben az, amit egészségügyi iparnak vagy egészségiparnak hívnak Matolcsy miniszter úrék, akkor ez még nagyobb támogatottságot fog élvezni a költségvetésen belül is. Azt gondolom, hogy a Jobbik, mint egy új parlamenti párt, ha összehasonlítja az előző évek tendenciáit – mert itt most beszéljünk tendenciákról -, és összehasonlítjuk a jövő évre fordított forrásokat, és azt a logikát, amire épül ez az egész költségvetés, amelyben, ha úgy nézzük, elég komoly hosszú távú programok is benne vannak már megalapozó szinten, akkor én azért csodálkozom, hogy a jobbikos kollegám ezt miért nem fogadja el. Hiszen, mint tudjuk mindannyian, a család, a munka a legfontosabb motivációja a jövő évi költségvetésnek is már, hiszen ha megnézzük, azokat a családokat, ahol több gyermeket nevelnek, szeretné a kormány preferálni, mert a nemzet jövőbeli alapja, a magyar nemzet hosszú távú megőrzése a családokon alapszik. Azt gondolom, hogy ez a költségvetés is, ugyanúgy, ahogy az adótörvények is, ezt célozzák meg. Mert nekünk, úgy gondolom, a parlamenti képviselőknek is, ha a magyar nemzetre gondolunk, az országra gondolunk, az egy megbocsáthatatlan bűn, ha nem ezt helyezzük az első szempontokban, a családokat és az ország népességének a megtartását, illetve növelését. Hiszen, ha azt nézzük, az utóbbi évtizedekben Magyarország népessége csökkent, annak ellenére, hogy nagyon sok a határon túlról bejövő magyar nemzetiségű ember. Ha ezt nem tudja a mostani kormány a következő években megállítani, akkor itt óriási probléma lesz. Ezzel, mondjuk, az előző kormány nem foglalkozott, csak szóban, mert ha visszaemlékszünk az előző évek költségvetéseire és adótörvényeire, akkor csak azt láttuk, hogy folyamatosan a családok voltak sanyargatva, onnan vettek el mindig pénzt. A mostani költségvetés, tudomásul kell venni, más. A Fidesz erre kapott felhatalmazást, nem is kicsit, kétharmadosat a választópolgároktól. Tehát úgy gondolom, hogy amit most látunk ebben a költségvetésben, az valójában annak az alapjának a megteremtése, amire kétharmados felhatalmazást kaptunk a választásokkor, és ez, ha tetszik az ellenzéki képviselőtársaimnak, ha nem, így lesz, ezt meg fogja szavazni a Fidesz. Én nagyon bízom benne, hogy már 2012-ben és 2013-ban az akkori költségvetések elfogadásánál önök is fogják látni azt a tendenciát, hogy igenis jó alapokat rakott le most a Fidesz. Ha megnézzük a sport rovatot, én nem tudom, hogy mennyire nézték át a számokat a képviselőtársaim, de azt gondolom, hogy akik a sporttal kicsit foglalkoztak az elmúlt négy évben vagy az előtte levő időszakban, meg vagyunk lepődve, hogy tényleg ilyen komoly támogatást nyújtanak a sportnak. Ráadásul, főleg, amiről már beszéltünk még az önök ciklusában is, hogy a magyar utánpótlás, a magyar fiatalok egészségi állapota, fizikuma mennyire rossz állapotban van, és ha megnézzük, itt nagyon-nagyon komoly forrásnövekedést lehet találni pont azokra a területekre, ami a gyermekeink egészségmegőrzéséről, fizikumának fejlesztéséről szól. Nem is akarom tovább húzni az időt, én nagyon örülök, hogy a kormánynak sikerült ezt a költségvetést ilyen állapotban benyújtania. Megmondom őszintén, hogy azok után, ahogy átvettük a kormányzást, én nem is gondoltam volna, hogy a következő évre egy ilyen jövőbe tekintő, pozitív költségvetést tud a kormány benyújtani. Én azt kérem önöktől is, hogy fogadják el ezt a költségvetést és támogassák, mert annak ellenére, hogy ellenzéki képviselők, de ha valami jó, én úgy gondolom, hogy azt nem fontos az önök részéről sem a szőnyeg alá söpörni, hanem igenis ki kell mondani, hogy ez egy jó irányt mutató költségvetés. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Én is köszönöm. Varga képviselő úr.

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Először is technikai jelleggel megjegyezném, hogy a válaszokat igyekszem megvárni, de az ülés elhúzódása miatt összetorlódtak a bizottsági ülések, egyszerre van egy másik bizottsági ülésem is, tehát nem az előterjesztőknek vagy bármelyikőjüknek szól az, hogy én alkalmasint el kell hogy távozzak a másik bizottság ülésére. Én különösen arra szerettem volna ebben a megszólalásomban koncentrálni, hogy alapvetően a sporttal kapcsolatban mondjak el egy-két dolgot, mert nyilvánvalóan a turizmust fogja érinteni Horváth képviselőtársam, Pál Béla képviselőtársam, tehát, mint ahogy oly sokszor és oly sokféle napirendi pont kapcsán, itt szemléletbeli, elvi, alapállásokbeli különbségek is kijöttek már egy-két megnyilvánulás kapcsán. Nagyon röviden erre kitérnék, de alapvetően inkább a másik témáról beszélnék. A költségvetés általános helyzetéről, képéről azt el lehet mondani, hogy valóban a 3 százalék alatti hiány pro forma teljesül a következő évi költségvetésben, ugye, ez a 2,94, amiről láthatjuk az előterjesztést. Persze, egyébként eredetileg 2,8 volt a terv, de mondjuk úgy, hogy a 3 százalék alatti hiány tényleg örvendetes. Ez még önmagában egyébként egy pozitív helyzet is lehetne, mint ahogy előttem is elmondták oly sokan. Az nem mindegy szerintem, hogy milyen áron, vagy milyen módon éri el ezt a következő évi költségvetés, merthogy alapvetően érdemi, szerkezetbeli, hosszú távon érzékelhető reform vagy levegő nincs ebben a költségvetésben – ezt nem én mondom, a Költségvetési Tanács mondja, mértékadó szakértők mondják -, merthogy alapvetően két forrás juttatja levegőhöz a költségvetést, vagy ad neki lehetőséget teljesíteni ezt a hiánycélt. Az egyik, ugye, a különadók rendszere, amelyről azt halljuk, hogy még 2014-ben is szükség lesz rájuk. Ennek egy részével lehet egyébként egyetérteni, egy bizonyos formájú bankadót már az előző kormány is bevezetett, ugyanakkor itt a szolgáltatókra is áthárított kérdések kapcsán elmondanánk, hogy a mai napig nem látjuk annak a garanciáit, hogy ezt nem hárítják tovább a lakosságra. Gondolok itt a telekommunikációs cégek kapcsán az adóra, vagy a közszolgáltatókra kivetett különadókra. Biztos meg fogják ezt válaszolni, és valószínűleg a jövő hét erről fog szólni. Én azért nem is akarok most, bár nyilván én is elmondom a véleményemet, de nem hiszem, hogy itt kell ezt feltétlenül megvívnunk. Valószínűleg a jövő héten három nap erről fog szólni, hogy ezekről fogunk vitázni. Csak azt mondom, hogy ezeknek a garanciáit mi nem látjuk, és ezt egy közvetett adónak tekintjük ebből a szempontból. A másik oldal pedig ráadásul az is, hogy a magánnyugdíj-pénztári befizetések, a jövő évben már mintegy 530 milliárdnyi befizetés elköltésre kerül, ezt meg nehéz másnak értelmezni, mint a jövő felélésének. Tehát az igaz, amit Lasztovicza képviselőtársam is elmondott, hogy valóban teljesül a hiányszám, valóban, ha nem ilyen típusú forrásokból lenne a bevételi oldalon ez a költségvetés megalapozva, akkor ez még örvendetes is lehetne. Ugyanakkor itt van ez a jelenség, hogy mintegy 1000 milliárdnyi olyan típusú befizetés történik, vagy a bevételi oldalon olyan forrás jelenik meg, aminél egyrészt szerintem a jövő felélése zajlik, másrészről pedig nem rendszerszerű változtatás, hanem egyszeri beszedés történik meg. Ha ezek egyébként nem lennének, akkor olyan 7-7,5 százalék lenne a hiány. Ezt is egyébként mértékadó szakemberek mondják, a Költségvetési Tanács, tehát ilyen forrásokra támaszkodom én nyilvánvalóan ebben a kérdésben. Én azt gondolom, hogy sokkal több rendszerszerű újragondolás lehetett volna. Valószínűleg ebben az a politikai motiváció vezette önöket, és leginkább a kormányt, hogy ne olyan típusú terhek érjék a jövő évben a lakosságot, aminek a felelőseként direkt a kormányt tudnák azonosítani. Ez egy politikai helyzet, rendben van, értjük, meg fogjuk vitatni a jövő héten szerintem. Egy nagyon picit azért kéne mégis csak beszélnem kifejezetten a sport vonatkozásáról a költségvetésnek, ami való igaz, azt gondolom, nagyon sok területen minimum a reálérték-megőrzést biztosítja, és több területen valóban a reálértékben is előrelépést mutat, különösen akkor, ha egyébként ehhez hozzávesszük azt, hogy két eszköze van az önök sportpolitikai elképzeléseinek. Az egyik szerintem az ilyen direkt támogatások nyújtása a költségvetésen keresztül, a másik, aminek még nem tudjuk a végét azért, hogy a társaságiadó-kedvezményen keresztül öt kiemelt csapatsportágnak igyekeznek támogatást nyújtani. Hétfőn interpelláltam ebben az ügyben. Én nagyon remélem, hogy ez ebben az adóévben valamilyen módon jelentkezhet. Nyilván volt köztünk abban egy politikai vita, hogy akkor kinyissuk-e nagyobbra. Mindegy, meg fogjuk nézni jövőre, hogy hogyan lehet ezt szélesíteni. Akkor is, most is elmondtuk, hogy mi támogatnánk, hogy legalábbis az olimpiai sportágak részére ez a támogatás rendelkezésre álljon. Jól vizsgázott ez egyébként a színház- és filmművészet tekintetében az előző kormány által megalkotottan. Én nem látom okát, hogy ne lehetne ebben majd továbblépni. Azt azonban mégis el kell mondanom, és ebből sem szeretnék semmiképpen személyeskedésbe fajulni, de azt beszéltünk akkor, hogy meg kell nézni a költségvetési lehetőségeket, és úgy fogjuk ezt továbbfejleszteni közös gondolkodással. Én akkor azt gondoltam, és ilyenkor mégis csak mértéktartóbb az ember, és azért nem hiszem, hogy ez egy gerjesztett politikai vita lett volna, szerintem az a saláta-jogszabály egy kulturált politikai mederben zajlott, tehát nem volt ebből éles ütésváltás, de ha most megnézzük a költségvetés tényleges számait, akkor azt viszont tényleg nem értem, hogy miért kell egyébként ezt a bizonyos debreceni stadionfejlesztést előrébb helyezni. Ugye, ez egy 10 milliárdos nagyságrend két évre elosztva, ha nagyjából jól mondom, és körülbelül ez az állami, önkormányzati, egyéb sportfejlesztések, sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása sornak az elementáris részét lefedő következő évi hozzájárulásrész. Hogy miért kell ezt előtérbe helyezni, miért kell ezt hamarabb megvalósítani, mint egyébként akár akkor a tao-kedvezményben lehetőséget adni olyan olimpiai sportágaknak, mint mondjuk a kajak-kenu, úszás, vívás, sorolhatnám. Különösen mondom azt, hogy azért szerintem nagyobb megyei jogú városok között minimum feszültségkeltő az, hogy rengeteg jó szándékú, teljesen mindegy, hogy fideszes városvezetésű vagy MSZP-s városvezetésű megyei jogú város kezdett saját fejlesztésekbe, stadionfejlesztésekbe, úgy, hogy egyébként hosszas gondolkodás előzte ezt meg, kereskedelmi funkciók bevonásával, turisztikai funkciók bevonásával akár. Direkt akkor említsük példaként Győrt, ahol az ETO Park tényleg egy példaértékű beruházás, minimális állami forrásból. Ott azért, tényleg azt hiszem, hogy egy olyan projekt lett összerakva, amely áll a lábán. Én, ha nagyon belegondolok – és azért tényleg azt hiszem, hogy foglalkozom ezzel a kérdéssel – nem láttam a csíráit sem az elmúlt tíz évben Debrecenben annak a törekvésnek, hogy ott a Nagyerdőben kereskedelmi, turisztikai és sportfunkciók komplex fejlesztése önálló projekt keretében a városi önkormányzat vagy az ottani polgármester kezdeményezésére elindult volna. Én azt azért a XXI. században óriási luxusnak tartom, hogy gyakorlatilag túlnyomórészt egy állami lábban finanszírozunk egy ilyen fejlesztést, amikor szerintem ez ennél egy összetettebb dolog már ebben a világban. Ide raknám a fenntarthatósági kérdéseket is, hiszen láttunk már olyan nagy projekteket, amik utána lehet, hogy egy-két eseményre megtöltik a nézőteret, de hát… Mindegy, ezt a kérdést végig kellett volna szerintem jobban gondolni, én előrébb helyeztem volna a további társaságiadó-kedvezményeket, de minimum a Puskás felújítását vagy a nemzeti labdarúgó stadion végiggondolását ebben a tekintetben. Nem is beszélve arról, hogy a beléptető rendszerek kapcsán mindenkinek az elmúlt években, de önöknek is fontos törekvésük, hogy ezt az anonim belépési logikát szüntessük meg, különösen a kiemelt kockázatú sporteseményeken. Ehhez pedig a beléptető rendszereket 20-25 városban meg kellene a finanszírozni, minimum az NB I.-es kluboknál, de hogy egy kicsit hazabeszéljek, az NB II.-ben is vannak olyan csapatok, mint a Diósgyőr, vagy a Dunántúlon a Pécs, ahol ennek érdemben van alapja és lehetősége. Úgyhogy összességében véve, a politikát megvívjuk folyamatosan, és jövő héten is fogjuk, én azt mondom, hogy valóban a sport nagy összességében a költségvetésen belül, az önök által beterjesztett szerkezeten belül nem vesztese a jövő évnek, ez minimum elmondható, sőt, bizonyos tekintetben reálérték-növekedések tapasztalhatók. Még egy sort néztem itt, de ezt lehet, hogy az utánpótlás-fejlesztési feladatokba rakták bele, a Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség támogatása – és akkor ez kérdés is – 2010-ben külön sorban jelent meg, és most nem látom. Lehet, hogy máshova értik ezt a dolgot, vagy lehet, hogy én néztem valahol rosszul, ezt még megkérdezném. Még egyszer, az igazi problémánk azzal van, hogy egy olyan fejlesztés jött be, úgy egyébként, hogy közben még a PPP konstrukciókra is megmarad egy nagyobb összeg, tehát ott akkor van valami szemléletbeli probléma, mert egyszerre átkos dolog a PPP, miközben folyatják. Ezekre majd előbb-utóbb választ kellene adni. Elnézést, hogy hosszúra nyúltam, nem akartam ennyire. Köszönöm.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Miután Varga képviselő úr elmegy, hadd mondjam el, mert az elején nem volt itt, hogy még van 5,5 milliárd forint létesítményfelújításra, -fejlesztésre pályázati pénzként, meg nem mondom, melyik fejezetben, de majd valaki megmondja, tehát ez még pluszban van fejlesztésre. (Dr. Varga László: Ez már a debrecenire a válasza?) Nem, a végén lesz a debreceni, ez az eleje volt. A PPP konstrukciók finanszírozása is bent van, megint meg nem mondom, pontosan melyik minisztérium kezelésében. (Hadházy Sándor: Fejlesztési.) A fejlesztési minisztérium, egy-másfél milliárd forintnyi. A debreceni stadionhoz: nálunk is komoly vita ez nyilván, hogy miért pont Debrecen, de azt gondolom, hogy nagyon fontos azt látni, hogy az országban területi helyzet alapján muszáj megépíteni azokat a stadionokat, amelyekkel fogadókészek leszünk a későbbiekben a labdarúgás magasabb szintjére. Ezt ma Magyarországon kettő, maximum három csapat tudja, az egyik a Debrecen, a másik a Fehérvár, a harmadik a Zalaegerszeg, és ebből is a Debrecennek és a Fehérvárnak van sansza kijutni nemzetközi porondra. Az létezhetetlen, hogy ezek a csapatok itt fönt játszanak Pesten, és nem a saját közönségük előtt. Ez turisztikai kérdés is egyébként, azt gondolom. Az biztos, hogy egy ilyen stadion megépítése kell majd a nyugati országrészben is, de kell majd a déli országrészben is. A Puskás Stadion felújításáról pedig, lassan, nem tudom, hány éve, húsz éve beszélünk, időszerűvé válik, azt gondolom, ez biztos. (Hadházy Sándor: Nincs előkészítve.) A társasági nyereségadó kérdésre mondanám, azt gondolom, hogy vannak dolgok, amelyeket nem lehet megvárni ez ügyben. Én nem vagyok ennyire optimista, hogy ebben az adóévben ezt a társasági nyereségadó-kedvezményt alkalmazni tudjuk, szerintem ezt csak a jövő évben fogjuk tudni alkalmazni, de ettől még szerintem komoly segítség lesz. Az elejéhez nem fűznék semmit, azt majd megteszik. A következő vélemény Hadházy képviselő úré.

Hadházy Sándor (Fidesz) HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Legelőször is az Állami Számvevőszék képviselője által elmondottakhoz szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. Rendkívül fontos az a költségvetés tervezése során, hogy az megalapozott legyen, és kiszámítható pályát fogalmazzon meg, és az Állami Számvevőszék is többek között erre helyezi a hangsúlyt legtöbbször, hogy mennyire megalapozott az a költségvetés. Az Állami Számvevőszék, szerintem nagyon helyesen, rámutatott arra a hiányosságra, hogy bizony a megalapozó törvények hatályba lépése még nem történt meg teljes egészében. Bár tudjuk, hogy mi várható, azért mégis a hatályba lépés egy fontos kérdés. Szeretnék ezzel kapcsolatban egy gondolatot elmondani. Mégpedig azt, hogy az elmúlt időszakban véleményem szerint az egyik nagyon fontos probléma az volt, hogy ezek a megalapozó törvények, amelyek nemcsak a költségvetés, hanem a gazdaság működését is megalapozzák, azaz a vállalkozók számára a pályát kijelölik, folyamatosan változtak, és ráadásul kiszámíthatatlan módon változtak. Ezért egyrészt a költségvetés tervezhetősége és végrehajthatósága is problémás volt, másrészt pedig a gazdaság szereplői számára sem volt egyértelmű és nem volt hosszú távon tervezhető és kiszámítható. Nyilvánvaló, hogy amikor egy új kormány elkezdi a működését, akkor ezeket a fő irányokat kívánja legelőször meghatározni. Azt gondolom, hogy ez a törvényalkotási munka, amely most elkezdődött, és valóban feszített tempót mutat, mégis kiszámítható és hosszú távon tervezhető állapotot fog eredményezni, és én bízom abban, hogy nem lesz össze-vissza rángatva minden évben a költségvetés benyújtása előtt például az adótörvénycsomag, hanem nagyon finom, árnyalatnyi módosításokra kerül csupán sor, és ez a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget mindenképpen javítani fogja. De ettől függetlenül, azzal, amit az Állami Számvevőszék képviselője itt mondott, egyet kell érteni, mert valóban ez az igazság. Azonban a hiányosság mellett szeretném az Állami Számvevőszék által elmondott pozitív dolgokra is ráirányítani a figyelmet. Hallhattuk azt, hogy azért a költségvetés megalapozottsága, az egyes tételek biztonsága pozitívabb, kedvezőbb képet mutat, mint a korábbi években, történt jelentős előrelépés. Nyilvánvaló, hogy egy fél éve működő kormánytól egy teljes körű, minden tekintetben és minden igényt kielégítő költségvetési tervezés talán nem várható el, de a tendenciát mindenképpen rendkívül pozitívnak lehet értékelni. Szeretném azért erre is a figyelmet ráirányítani. Ami a turisztikai kérdéseket illeti, kétségtelen, hogy a 2010-es évben 5 600 millió forint állt rendelkezésre az MT Zrt. számára, amely elsősorban marketingfeladat ellátását célozta. A vizsgálataink és az információink szerint ez a forrás nem teljesen célszerűen és hatékonyan lett felhasználva az elmúlt évek során, nem csak ebben az évben, az elmúlt évek során. Olyan információink vannak, hogy ebből az összegből körülbelül 40 százalék ment el működésre, és körülbelül 60 százalék ment el tényleges marketingkiadásra. A szándék az, hogy ez az arány jelentős mértékben módosuljon, és a marketingfeladatokra legyen elköltve ez a forrás, és nagyon minimális menjen el működésre. Nyilvánvaló, ez a mi felelősségünk is, hogy odafigyeljünk, és a végrehajtást ennek tükrében számon kérjük. Szeretném ezúton is tisztelettel felhívni az itt jelen levő főosztályvezető asszony figyelmét erre a fontos kérdésre, hogy ez az elvárás a bizottság részéről, legalábbis a részünkről. A másik kérdés pedig az, hogy – nagyon helyesen – elindult egy turisztikai desztinációs menedzsmentrendszer kiépítése, aminek a finomítása folyamatban van. Szeretnénk ezt a munkát tovább folytatni, és ettől a fejlesztéstől, ettől a munkától azt várjuk, hogy a hazai, a belföldi marketingfeladatokat a jövőben ez a szervezetrendszer fogja megvalósítani, és az MT Zrt.-re gyakorlatilag az országértékesítés, piacosítás feladata fog hárulni, és ebből is adódik az, hogy innen is felszabadulnak források, és a külföldi piacokon történő marketingmunka finanszírozására jelentősebb források lesznek majd felhasználhatók. Ami a költségvetésből kiolvasható, hogy a regionális operatív programok 2011-13. évi akciótervei egyeztetés alatt állnak, de korábban születtek döntések, és ezeknek az összege körülbelül egy tízmilliárd forintos tétel, amely szintén beilleszkedik a következő évi fejlesztési forrásokba. Amit a főosztályvezető asszony is nagyon helyesen említett, 2011. január 15-étől, legalábbis a szándék ez, meg fognak jelenni az Széchényi-terv II. első pályázati felhívásai, amelyek jelentős része pontosan a turizmus területére fognak irányulni. Itt hallhattunk egy számot, 117 milliárd forint, ami lényegében a következő években, 2011-13 között felhasználható 117 milliárd forint, amely mondható jelentősnek is. Igen sajnálatos, hogy a 8 000 milliárd forintból durván 1 800 milliárd forint maradt, amely elméletileg szabadon felhasználható. Az a sajnálatos ebben, hogy a többi, a 6 200 milliárd forint nem nagyon látszik az országon, és olyan célokra lettek elköltve, amely nem biztos, hogy a köz javát szolgálták. Sok esetben ez egyébként egyértelműen látható, és most nemcsak a 40 centis kilátókról beszélek, és a hasonló típusú, nagyon fontos fejlesztésekről, hanem hosszan lehetne sorolni azokat a pályázati támogatásokat, amelyek egyes embereknek bizony jól jöttek, de a köz javát, az ország javát egyáltalán nem szolgálják. A jövőben ezt mindenképpen meg kell változtatni, és csak és kizárólag olyan fejlesztéseket, olyan célokat szabad és kell támogatni, amelyek az ország épülését szolgálják. A sport területén szeretném megismételni, amit a főosztályvezető asszonytól hallhattunk, hogy a sporttámogatás 43 százalékkal fog növekedni 2011-ben. Erre lehet azt mondani, hogy kevés, de én azt gondolom, ez az első jelentős lépés ezen a területén, és szeretnénk ezt tovább is folytatni, hiszen a sport gazdasági tényező az én felfogásom szerint. Egyáltalán nem közömbös az, hogy a polgárok milyen egészségi állapotban vannak, és az egészségi állapotuk és lelki állapotuk természetesen a munkához való viszonyukat is jelentős mértékben befolyásolja. Tehát, ha ezen mi tudunk javítani a sport területén, vagy pedig az egészségügyi szolgáltatások, és főleg a preventív területen, akkor bizony ez megint csak egy jelentős gazdasági tényező lehet. Visszatérve még a debreceni stadion kérdésére, nagyon örültünk volna annak, ha a Puskás Stadion kérdése előkészített lett volna, de sajnálatos módon azt tapasztaljuk, hogy rendkívül nagy a káosz. Például a tulajdonviszonyok és egyéb jogok tekintetében olyan kaotikus helyzet van, amelyet először rendbe kell tenni, és ha az rendeződik, akkor lehet elkezdeni gondolkodni abban, hogy hogyan tudjuk azokat fejleszteni, de sajnos ezt az elmúlt időszakban nem sikerült rendbe tenni, hanem inkább a káosz növekedett, ahelyett, hogy csökkent volna. Rendkívül fontos számunkra a Puskás Stadion kérdése, és bízom abban, hogy erre is meglesz a kormányzati akarat és kormányzati szándék. Debrecennel kapcsolatban pedig azt tudom mindenkinek a figyelmébe ajánlani, hogy ha valaki letett az asztalra már valamilyen eredményt, és bizonyítja, hogy igen, ő komolyan gondolja a sporttámogatást – ilyen szerintem többek között Debrecen, de vannak más jelentős települések is, nem kívánom fölsorolni -, akkor ezt a szándékot tovább lehet erősíteni, és bizony lehet oda támogatásokat nyújtani. Nyilvánvaló, ez egy egyedi döntés volt, és tudomásom szerint pályázati kiírás nem történt ebben a kérdésben, de én bízom benne, hogy más, hasonló szándékot is akár a kézilabda, akár a kosárlabda, akár más területen is a kormányzat komolyan fog venni, és a szükséges segítséget meg fogja adni azokon a területeken, ahol van értelme, és ahol pozitív eredményt lehet elérni. Összességében elmondható, hogy ez a költségvetési tervezet valóban az ország talpra állását szolgálja, kiszámítható, egyértelmű, fontos üzeneteket fogalmaz meg, és az üzenetek mellé a megfelelő forrásokat is hozzárendeli. Bízom abban, hogy a következő években ezek a források folyamatosan bővülni fognak, és az ország valóban elindulhat egy fejlődő pályán. Éppen ezért én az általános vitára való alkalmasságot messzemenően támogatom. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Én is köszönöm. Miután az idő halad, és a főosztályvezető asszonynak, úgy tudom, máshova is menni kell, persze van még lehetőség véleményt mondani, de miután rengeteg minden elhangzott már, én hadd kérjem azt, hogy ha lehet, akkor ne ismételgessük ugyanazokat a dolgokat. Persze, senkibe nem akarom a szót belefojtani, de próbáljunk mértékletesebbek lenni. Horváth képviselőtársunk először, utána Pál Béla képviselőtársunk.

Horváth András Tibor (MSZP) HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. A debreceni stadionról szeretnék én is érdeklődni. Én Székesfehérvárról jöttem, és itt elhangzott a Videoton neve, de az nem hangzott el, hogy ezt a stadiont szocialista vezetésű városvezetéssel építtette meg Székesfehérvár város. Az sem hangzott el, hogy Székesfehérvár önmaga épített jégpályát, ahol a jégkorong zajlik, önmaga helyi vállalatokkal együtt épített öttusastadiont, és saját maga a város finanszírozta azt a kosárlabda-stadiont, ahol az Albacomp játszik. Én azt gondolom, hogy az olimpiai sportágak elé, és azok fejlesztése elé helyezni egy debreceni stadionépítést azért, hogy egyetlen egy sportklub ilyen előnyt szerezzen, hogy ne Budapesten kelljen játszania, hanem Debrecenben, nem szerencsés. Hiszen pont az öttusa az, ami olimpiai sportág az elmúlt időben, sikeres olimpiai sportágunk volt, Székesfehérvár volt az egyik központja, és sajnos a forráshiányok miatt az öttusának a lovardarészét már el kellett hogy adja a fehérvári öttusa szakosztály. Én azt gondolom, hogy inkább ezeket a sportokat kellene kiemelten támogatni. Ha pedig már szó volt itt a gyermekeink egészségéről és az ő fontosságukról az előirányzatok közt, én azt gondolom, hogy az egy borzasztó tragédia, ha valakinek sérült gyermeke van, és az elmúlt években volt is a fogyatékos nemzeti sportszövetség működésére támogatás. Én most ezekben a sorokban nem látom, tehát valahova máshova van ez szerintem átpakolva, szeretném, ha megtudhatnám, hogy hova. Köszönöm.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Csak egy rövid válasz: az, hogy az önkormányzatok mennyit tesznek bele a sportjukba, ez nem vita. Én azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk, hogy az önkormányzatok sporttámogatása nélkül a magyar sport sem létezne. De lássuk azt, hogy volt egy stadionrekonstrukciós program, amelyen belül Kecskeméten, Nyíregyházán, Székesfehérváron épültek stadionok, tehát nemcsak az önkormányzat, hanem jelentős tételt – a kettőharmadát egyébként – az állam állta. A meghirdetett programot, úgy nézett ki, hogy 2002 után továbbviszi az akkori kormányzat, 100 tornaterem és 50 tanuszoda akciónak hívták ezt a programot, és azt mondták, hogy továbbviszik a stadionrekonstrukciót a beléptető rendszerrel együtt, aztán úgy felejtették el, mint a pinty. Én azt gondolom, hogy ha egy költségvetési vitánál ennyire fontos egy stadionrekonstrukció, akkor már nagy bajunk nincs, hiszen az összes többi rendben van, tehát szerintem örüljünk annak, hogy ilyen része is van ennek a költségvetésnek. Pál Béla képviselőtársam.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Először két megjegyzés. Az egyik, hogy természetesen pontosan tudom, hogy mi a súlya a kisebbségi véleménynek, még akkor is, ha Lasztovicza Jenő képviselő úr ezt azzal érzékeltette, hogy ők a kétharmaddal, az emberek bizalmának kétharmadával természetesen végre fogják hajtani azt, amire felhatalmazták őket. Csak egy pontosítást szeretnék jelezni, hogy 2,7 millióan szavaztak a Fideszre és 5,3 millióan másra vagy nem szavaztak, ez az emberek egyharmada, csak hogy pontosak legyünk, amellyel a parlamenti kétharmadot el lehet érni. Ezt azért szerettem volna… (Lasztovicza Jenő: Ezt hívják demokráciának.) Természetesen, ez így igaz, de a számok nyelvén…

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Az általános vitára való alkalmasságról beszélünk.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Tudom pontosan, csak akkor, ha a képviselőtársaim megfogalmazzák ezeket a mondatokat, akkor hadd mondjam el én is, még akkor is, persze, tudom, hiszen az elnök úr a legutóbbi ülés alkalmával elmondta, hogy Churchill mondását tartja igaznak, amely szerint mindig az a statisztika igaz, amelyet mi készítünk. (Hadházy Sándor: Nem biztos, hogy Churchill mondta. – Közbeszólás: Amelyet mi hamisítunk.)

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Akkor most elnöki jogkörben mondom, ezt fejezzük be, és menjünk vissza a tárgykörre, jó?

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Szeretném, elnök úr, csak azt is kérem, hogy akkor legalább ilyen következességgel szóljon…

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Egy fél mondat hangzott el Lasztovicza úrtól, ön meg már másfél perce beszél.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Azért, mert beleszólnak. Már rég abbahagytam volna egyébként.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Akkor folytassuk!

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Ezt azért szerettem volna elmondani, mert ahogy a hozzászólás más részéről is, azt gondolom, fontos, hogy pontosan és jól fogalmazzunk egymásnak. Az általános vitára való alkalmasságról szeretnék beszélni, amellyel kapcsolatban én azt gondolom, hogy ha csupán a számokat nézzük, akkor az egyik szemünk sír, a másik nevet. Nevet azért, mert a sportra valóban több jut, mint ahogy ezt a kormány meg is ígérte, és bízunk abban, hogy megfelelő helyre kerülnek ezek a pénzek, és azokat a célkitűzéseket szolgálják, amelyekről egyébként bizottsági üléseken is sokszor szót váltottunk. Mondhatnám azt is, hogy a másik szemem sír, azért, mert a turisztikai célelőirányzat csökken a tavalyihoz képest, hiszen tavaly 5,6 milliárd volt, most 5,2 milliárd. És siránkozhatnék természetesen azon, hogy jaj, jaj, ezzel milyen romba dönti az ágazatot a Fidesz, és mondhatnám azt, hogy micsoda rettenetes dolog, hogy az egy forint beszedett idegenforgalmi adóhoz csak egy forintot ad hozzá, és még azt is elmondhatnám, hogy a gyermekes családok milyen rosszul járnak, mert akik 220 ezer forint körül keresnek, azok vélhetően kevesebbet kapnak majd az elfogadott adótörvények módosítása során. És természetesen szólhatnék arról is, hogy az európai uniós fejlesztések biztosítják majd a turizmus fejlesztését. Ezeket a mondatokat azért mondtam el, mert tavaly az akkori ellenzéki képviselőtársaim – itt van a jegyzőkönyv, nagyon élvezetes olvasmány – döntően ebben a tárgykörben fogalmazták meg és mondták el a véleményüket. Nem fogok csatlakozni hozzájuk, azért sem, mert én azt gondolom, hogy nem helyes, ha az embernek az üléspontja változtatja meg az álláspontját, és azt sem gondolom, hogy helyes lenne, ha azt, amit mi nem tudtunk megvalósítani kormányon, azt most a jelenlegi kormányon kérném számon, ezért aztán keményen ostoroznám azt, hogy miért nem lobbiztak jobban a képviselőtársaim, hogy nagyobb legyen a turisztikai célelőirányzat mértéke. Örülök annak, hogy nem csökkent nagyobb mértékben, mert egészen pontosan tudom azt, hogy bizonyosan nagyon kemény lobbiharcok voltak azért is, hogy ez megmaradjon. Egyébként azzal én egyetértek, amit Hadházy Sándor képviselő úr mondott, hogy a belső szerkezetét tekintve nagyon sok a 40 százalék, amely működésre fordítódott, csak szeretném jelezni, hogy ez nem az elmúlt nyolc évben volt úgy, hanem az elmúlt tizenkettőben is, és én nagyon bízom abban… (Hadházy Sándor közbeszól.) De, képviselő úr, bizony, bizony, meg lehet nézni az erről szóló kimutatásokat. Nagyon bízom abban, hogy ebben sikerül változást elérni, mert az irányt tekintve teljes mértékben egyetértek ezzel. Annak is örülök, hogy elismerik a képviselőtársaim, hogy az uniós fejlesztések jelentik a turizmus fejlesztésének a legfőbb forrásait, és csak jelezném, hogy nem minden tekintetben volt azonos ez a helyzet, amit mondott a képviselőtársam, mert például abban a regionális fejlesztési tanácsban, amelyben együtt ültünk Lasztovicza Jenő képviselőtársammal, szinte mindenben bírtuk egymás szavazatát, vélhetően olyan célokat sikerült meghatározni közösen, amelyek a turizmus fejlesztéséhez hozzájárulnak. Azért szerettem volna mindezeket elmondani, mert természetesen nem fogok beadni módosító indítványt, hogy nagyobb legyen a tc, mert tudom, hogy a 3 százalékos hiánycélt a kormánynak tartania kell, azt azonban ajánlom mindenkinek a figyelmébe, hogy érdemes elolvasni a tavalyi jegyzőkönyveket, amelyekben a képviselőtársaim könnyeket hullattak az önkormányzatok finanszírozásáért, az egy forintos idegenforgalmi támogatásért, aztán nem hitték el, hogy miért kell tartani a 3,8 százalékos hiánycélt. Nem idézem most ezeket, bár megtehetném, csak azért mondom, mert én hiszek abban, hogy ha a bizottsági ülésen is egymásnak korrekt, olyan véleményeket mondunk, amiért egy év múlva is tudjuk vállalni a felelősséget, az segíti a bizottság munkáját, amelyre ez idáig sem a pártharcok voltak a jellemzőek, hanem az, hogy képesek és készek voltunk összefogni. Bár, mint ahogy említettem, a sport területén nagyon kedvező változásokat látunk, a turizmus területén viszont, amellett, hogy jó, hogy nem csökkent nagyobb arányban a turisztikai célelőirányzat, azt el kell mondani, hogy a számadatok, magyarázatok, érdemi kifejtések, idősorok, összefüggő kimutatások hiányában nem tartjuk kielégítőnek az indoklást. Azt is el lehet mondani, hogy mi is úgy gondoljuk, hogy jól teszi a Számvevőszék, ha magas kockázatúnak minősíti a társasági adót, a hitelintézeti járulékot és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket, valamint azt is, hogy a vállalkozókra több terhelődik idén, mert az energiaadóból, a bankadóból, a távközlési szolgáltatókra kivetett adóból és a kereskedelmi cégekre kivetett adókból -, amely a szakértők számítása szerint 19 százalékos emelkedést jelent a vállalkozók terheiben – természetesen nagyobb mértékben terhelődnek meg, mint az elmúlt években történt. Azt is el kell mondani, hogy kockázatosnak tartjuk a bevételi oldalát a költségvetésnek, éppen ezért mi általános vitára alkalmatlannak tartjuk. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük. Van-e még vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs vélemény, akkor nekem most kell véleményt mondani vagy utána? (Az elnök Bárdossy Tamással, a bizottság munkatársával egyeztet.) Először a főosztályvezető asszony. Tessék parancsolni!

Dr. Somogyi Andrea (NGM) reflexiói

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Akkor a konkrét kérdés formájában elhangzottakra: a fogyatékos sportszervezetek támogatása természetesen a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetben található, csak minekutána most egy fejezet van, ezért egyben található a társadalmi szervezetek támogatása. A 30. alcím 26. jogcímcsoportban a Magyar Paralimpiai Bizottság és tagszervezeteinek támogatására 57,3 millió forint, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége és tagszervezeteinek támogatása 172,7 millió forint, magára a Magyar Paralimpiai Bizottságra 18 millió forint áll rendelkezésre, illetve a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségére pedig 25,2 millió forint támogatás áll rendelkezésre. A másik: Hadházy képviselő úr említette a megalapozó törvényeket, illetve utalt rá. Az Alkotmánybíróság döntésének eleget téve a kormány csak tiszta költségvetési törvényt tud beterjeszteni, tehát a megalapozó törvényjavaslatot csak pénteken tudja a kormány az Országgyűlés elé terjeszteni, ami megfelel az államháztartási törvényben foglaltaknak. A Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség támogatása módosító indítvánnyal került be a 2010. évi költségvetési törvénybe, 2011-ben nincs ilyen külön fejezeti előirányzat, hanem ugyanúgy, mint az utánpótlásra vonatkozó támogatások, a Sport XXI. programban szerepel a labdarúgás utánpótlás támogatása is, valóban az utánpótlás-nevelési feladatok között szerepel ennek a támogatása. (Dr. Nemes Andrea közbeszól.) Elnézést, a tárca jelzi, hogy az információink szerint január 1-jétől a Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség megszűnik, de ez most nem a költségvetést közvetlenül érintő. A PPP programok kapcsán: a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban található a sport PPP programok támogatása, és valóban az összes PPP program felülvizsgálata jelenleg is folyik. Viszont, amíg ez a folyamat le nem záródik, természetesen a kormánynak biztosítania kell a hozzájárulást. Az alelnök úr részére szeretném mondani a létszámadatokat. Az összes költségvetési szerv létszámadatait, a központi költségvetési szervekét a fejezeti indokolás tartalmazza, minden fejezetre külön lebontva. Nem vagyok egy honvédelmi szakértő, a honvédelmi bizottságban biztos részletes választ adnak, de azért megpróbálok példákat mondani. A 60 milliárd forintos kiadásba beleszámítódik a Gripen-programra 32,1 milliárd forint, nemzetközi feladatokra 15,6 milliárd forint, ebben van afgán szerepvállalás, Gripen-pilóták kiképzése, KFOR-kontingens, kétoldalú kapcsolatok, EUFOR század kiadása, EBESZ misszió, AN-26 pilóták kiadása – elnézést, csak én nem vagyok egy honvédelmi szakértő -, tehát van híradós, informatikai és EHB program, helikopter-karbantartási program, Cyber Defence program. A részletes indokolást a fejezeti kötet 140. oldalán a képviselő úr is megtalálja. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Én is köszönöm. Egy kis összegzésként, én azt gondolom, nem baj, ha leszögezzük a kétharmadról, hogy valami oka volt annak, hogy változás történt az országban, valami oka volt. (Pál Béla: Ez hogyan kapcsolódik az általános vitához, elnök úr?) Én is csak egy fél mondatot mondok. Az oka valószínűleg az volt, hogy az emberek úgy látták, hogy rossz az irány. Ez a mostani költségvetés egy új irányt szab. Lehet, hogy ez szokatlan irány, ami most van, és én tudom, hogy ellenzékből megszavazni költségvetést, ahhoz kellő bátorság kellene hogy legyen, ezt én, így, ahogy van, elismerem, természetesen ez így van, de ettől még el kellene tudni azt fogadni, hogy ebben az új irányban és az új gondolkodásmódban azért van egy-két olyan tétel, ami eddig még nem volt. Mi azt mondtuk, hogy az elmúlt nem tudom, hogy hány évben a lakosság terhei olyan szinten nőttek, amit nem lehet tovább növelni. A képviselő úr a parlamentben is szólt erről valamelyik felszólalásában, hogy nekünk is nyilván a megszorítások felé kellene mennünk, ha nem ezeket a módszereket – (Jelzésre:) igen, Varga László képviselő úr – választottuk volna. De mi úgy döntöttünk, hogy a különadók rendszerével próbáljuk helyretenni a költségvetés problémáit. Három évre kötöttünk megállapodást vagy javasoltunk megállapodást különféle rendszereknek, amit önök is elmondtak, és velük próbáljuk 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt. Azt gondolom, ez egy normális vonal. Az, hogy hogyan hárítják át, mint hárítják át, ez feltételezés és hipotézis. Mi azt mondjuk, hogy nem tudják áthárítani, önök azt mondják, hogy igen. Ez olyan, mint a tao, hogy lesz belőle vagy nem lesz belőle megfelelő mennyiségű forrás a sportnak. Szerintem nem tudják és nem is akarhatják áthárítani, mert abban a pillanatban, ha áthárítják, a saját üzletpolitikájukat is orrba vágják rendesen, tehát én ezt így gondolom, de szerintem a Fidesz is hasonlóképpen gondolja. Van még két alapvetés, és ez ennek a költségvetésnek egy jelentős része. Azt gondolom, azt nem vitatjuk, hogy fogy a nemzet, tízmillió alá került az ország létszáma, tehát valami olyan döntést kellett hozni, ami arról szól, hogy a gyermekvállalás ne teher legyen, hanem előny és érték legyen, és ezt elismerje az ország, a költségvetés. Ez ebben benne van, egy nagyon jelentős tétel ez. Lehet mondani, hogy lesznek, akik szenvedői lesznek az egykulcsos adónak és szenvedői lesznek a gyerektámogatásnak, de egészen biztos, hogy az ország jelentős része, jelentős többsége pozitívan fog ebből kijönni. Én is tudok számokat természetesen, hogy a 200 ezer forint bruttó keresetűek, gyerek nélküliek nem járnak jobban, hanem maximumszinten marad az ő bérük, de lehet, hogy csökken, de azt kell mondjam, hogy egy 140 ezer forintos nettó bérrel bíró már jobban jár, ha csak egy gyereke is van. De a lényeg az, hogy a gyerekekre és a családra gondol ez a költségvetés ez ügyben, hogy álljon meg a népesség fogyása. Aki ezen vitatkozik, tegye, de azt gondolom, hogy ezen méltatlan vitatkozni. Ez olyan, mint a 2004. december 5-e, amiről belül megegyeztünk, hogy nem feltétlenül jó. A másik vonal a hatszázezer munkanélküli. Ebben az országban 2010 elejére, közepére hatszázezerre nőt a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottság pedig 47-48 százalékra csökkent. Ugye, jól mondom? Azt gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon komoly tétel. A mostani költségvetés arról szól, hogy a termelő szférában erősítse fel a munkahelyteremtés lehetőségét, és afelé mennek el a költségvetés különféle tételei. Ez nagyon fontos dolog. Erre azt mondani, hogy a közszférában pedig elbocsátások lehetnek, ez igaz, lehetnek, de nagyságrendjében, azt gondolom, hogy nagyon-nagyon nagy különbség van ebben a kérdésben, és abban is, hogy ma Magyarországon hárommillió ember dolgozik hozzávetőleg, és ebből egymillió ember termel, a többiek pedig valamilyen ellátórendszerben dolgoznak. Ha ezt nem változtatjuk meg, akkor az ország fölborul, és vége van. Azt gondolom, hogy ez a költségvetés nagyon-nagyon szépen mutatja, hogy más irányt szeretnénk venni, és a hiánycélt is tartja. A másik, és ezek most már a bizottság témakörei: az egészséges nemzet koncepció felé indult el az a gondolkodásmód, amelyben a sport többlettámogatása is megjelenik. Szó volt arról, hogy gondolkodásbeli különbség vagy alapelvekbeli különbség. Sosem volt ebben a bizottságban alapelvi vita, hogy ez az ország az egészségi állapotát tekintve katasztrofális állapotban van, és a mozgásszegény életmód, illetve az egészséges életmód hiánya okozza ezt. Ebben a költségvetésben, tessenek megnézni, a szabadidősportra, diáksportra szánt költségek olyan szinten emelkednek, ami nagyon-nagyon régen volt. És akkor a régről, hogy én is jegyzőkönyveket mondjak, 2002-ben a sportfinanszírozás 30 milliárdnál állt meg, és 2002-ben a turisztika és idegenforgalom finanszírozása 28 milliárd forint helyi, és csak saját belső forrásoknál állt meg. Ezek a pénzek az elmúlt nyolc évben olyan szinten csökkentek, ami arról szólt, hogy a sportágazat, és az egészséges életmódhoz kapcsolódó dolgaink borzasztó alacsony szinten lettek finanszírozva. Sikerült elvenni még a diáksport-normatívát is, de itt a bizottságban megegyeztünk, ha tetszenek rá emlékezni, és mindenki azt mondta, hogy hurrá, átviszi a kormányán, majd bent a plenáris ülésen tetszettek mondani, hogy mégsem tudjuk átvinni. De azt gondolom, hogy ennek nem is ez a lényege, hanem az, hogy most egy más irányt vettünk ebben a kérdésben is. Jelentős a többlet a sportfinanszírozásban, és nem az élsportéban elsősorban. Kimondtuk hosszú éveken keresztül, és most teljesítjük. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos dolog. Természetesen gondolkodunk abban is, és a költségvetésben meg kell hogy jelenjen, ha máshogy nem, módosító indítványokkal, mint eddig, a diáklabdarúgás támogatása, hogy a mindennapos testnevelést is vinnünk kell a későbbiekben tovább. Ez majd az oktatási fejezetnél kell hogy megjelenjen. Muszáj, hogy elérjük azt, hogy a gyerekek minden nap rendszeresen sportoljanak, kötelező jelleggel. Én azt gondolom, hogy ha ezt az egészet így összerakjuk, akkor a sport része és az egészséges életmódra vonatkozó része ennek a költségvetésnek igenis rendben kell hogy legyen. A turisztikai részéhez nem értek különösebben, de azt én látom a polgármesteri munkakörből, hogy igenis a regionális operatív programokban és a Széchenyi-terv tervezési időszakából is látszik, hogy jóval több forrás fog jutni célzott turisztikai fejlesztésekre, mint eddig, jóval több, csak lehet, hogy most nem fürdőt fogunk építeni mindenhol, hanem komplex programokat fog támogatni a turisztikai fejlesztés. Tessék végiggondolni, hogy mekkora problémát okozott az, hogy mindenhol ugyanazt építettük. A múltkor az elnök úr elmondta a Nógrád megyei fejlesztési programokat nagyon-nagyon szépen, és azt gondolom, hogy ez követendő, mint a stratégia is. A múltkor, amikor a turisztikai stratégiáról beszéltünk, kimondottan jó része volt sport- és kulturális turizmus bemutatása, az ahhoz tartozó források biztosítása is. Induljunk el ezen az úton, és azt gondolom, egyszer egy ellenzék vegye azt a bátorságot, hogy ha nem is megszavazza, hanem, mondjuk, tartózkodik az általános vitára bocsátás lehetőségénél. Én ezt javaslom, hogy bocsássuk általános vitára a költségvetést. (Jelzésre:) Lezártam a vitát, képviselő úr, én csak összegeztem. Amit elmondtam, az ugyanaz volt, amit önök is elmondtak, úgyhogy szavazhatunk.

Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról

Aki egyetért az általános vitára bocsátással, az emelje fel a kezét! (Szavazás.) Tizenkettő. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Öt ellenszavazattal elfogadtuk az általános vitára bocsátását. A bizottságnak előadót nem kell állítania. Köszönjük szépen, főosztályvezető asszonyok, tessenek nyugodtan menni a többi bizottságba. Nincs több napirendi pont, esetleg az Egyebeknél, ha bárkinek van valami közlendője, amit úgy gondolt, hogy el kell mondania. (Nincs jelzés.) Köszönjük.

(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 44 perc)

Jegyzőkönyvvezető: Thomas-Takács Aliz

Forrás »

STB-18/2010. Sport- és turizmusbizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Bánki Erik (Fidesz) BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Sport- és turizmusbizottság mai ülésén. Képviselőtársaim írásban előre megkapták a mai ülésre szóló meghívót, kérdezem, hogy a meghívóval kapcsolatban van-e észrevételük? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérdezem, hogy ki az, aki a napirendben foglaltakkal megegyezően elfogadja mai ülésünk napirendjét, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt. Bocsánat, a jegyzőkönyv számára a jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság ülése határozatképes.

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1376. szám)

Első napirendünk az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Az ehhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalása lenne, de miután bizottságunk működési területeit érintően, még mielőtt a kolléganőm agyoncsap, próbálom folytatni az ülést, ha technikai akadálya nem lenne, tehát miután a bizottságunk működési területét érintően kapcsolódó módosító indítványok nem kerültek benyújtásra, ezért az első napirendi pontról nincs értelme érdemben tárgyalni. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e olyan kapcsolódó módosító indítvány, amelyről önök szerint mégis csak szavaznunk kellene? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs, akkor ezt az első napirendi pontot le is zárjuk, és áttérünk második napirendi pontunkra.

Tájékoztató a Kulturális Turizmusfejlesztési Stratégiáról

Tájékoztató a Kulturális Turizmusfejlesztési Stratégiáról. Előterjesztő dr. Budai Zoltán, a Budai és Barta Tanácsadó Kft. egyik tulajdonosa. Meg is kérném Budai urat, hogy fáradjon az asztal végéhez. Előzetesen egy prezentációt kaptunk, amit gondolom, hogy szóban is szeretne megerősíteni. (Rövid szünet.) Budai úr, öné a szó!

Dr. Budai Zoltán (Budai és Barta Tanácsadó Kft.) előadása

DR. BUDAI ZOLTÁN (Budai és Barta Tanácsadó Kft.): (Kivetítőt használ előadása megtartásához.) Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Vendégek! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy az ország Kulturális Turizmusfejlesztési Stratégiáját önöknek bemutathatom. Elnézést kérek, hogy ha háttal állok, csak majd nyomkodom a gépet.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: A jegyzőkönyv nem tudja rögzíteni sajnos, nem tekintjük tiszteletlenségnek, ha ülve tartja meg a prezentációt. Nem tudjuk másképp megoldani a hangrögzítést. Köszönöm szépen.

DR. BUDAI ZOLTÁN (Budai és Barta Tanácsadó Kft.): Köszönöm szépen. A Kulturális Turizmusfejlesztési Stratégia része annak a körnek, amely az ország turizmusfejlesztési stratégiájához kapcsolódik. A cégünk, a Budai és Barta Kft. 2009-ben, még az előző kormány idején nyerte meg a versenytárgyaláson kiírt munkának az elvégzését, és meg kell mondanom őszintén, nagyon örültünk annak, hogy ezt elvégezhettük. Nemcsak azért, mert turisztikai tanácsadók azok örülnek, ha jó megbízásokat kapnak, hanem azért is, mert hisszük azt, hogy a kulturális turizmus a hazai turizmus egyik legfontosabb kitörési pontja lehet. Én úgy gondoltam, hogy egy olyan prezentációt tartanék önöknek, amelyben inkább sokkal többet beszélnék azokról, amit kivetítek, semmint olyan prezentációt, amelyben leírtam volna azokat a dolgokat, amelyeket el szeretnék mondani. Úgyhogy rögtön az első kérdésünk az, hogy miért tartjuk fontosnak a kulturális turizmust. Az Európai Unió készített egy kutatást, amely kutatásnak az volt a lényege, hogy megvizsgálja azt, hogy az európai uniós állampolgárok közül kit mi motivál leginkább az utazási döntés megválasztásakor. Amit a fő utazási motivációk közül többet kiemeltek, amelyek nem feltétlenül illeszthetők rögtön a turizmus egyes alfaja alá. Úgy gondolom, érdemes végignézni, hogy mi motiválja utazáskor az Európai Unió lakosságát, már csak azért is, mert nálunk Magyarországon a Magyarországra látogató vendégek zöme döntő többségben az európai uniós országokból érkezik. Látjuk, hogy legtöbben a rekreáció miatti kikapcsolódás miatt kelnek útra, őket elsősorban az motiválja, hogy kipihenjék magukat. Vannak sokan, akik ezt a nyaralással, a tengerparttal próbálják összekötni, vannak, akik rokonokat, barátokat látogatnak meg, utána jönnek azok a fő motivációk, amelyek közül a városlátogatás, a kultúra, vallás és a sport azok, amelyek közvetlenül is a kultúra fogalmába csatlakoznak. Nagyon érdekes, hogy a HUNGAROFEST készített egy olyan felmérést, amelyben megvizsgálták, hogy kik azok Magyarországon, akik a kulturális helyszíneket, kulturális szolgáltatásokat, kulturális rendezvényeket látogatják, és igen erős átfedés van, gyakorlatilag 1:1-es korreláció azok között, akik a sport-, és azok között, akik kulturális rendezvényekre mennek el. Fontos, hogy akik a sport miatt kelnek útra, ez gyakorlatilag pontosan ugyanaz a piaci szegmens, akiket mi a kulturális turizmusunkkal bombázni szeretnénk. Jelen pillanatban 3 százaléka az EU polgároknál az utazási motivációk között azoknak az aránya, akik valamilyen wellness szolgáltatásokat keresnek. Ez egy elég alacsony szám, de ez nem azt jelenti, hogy nekünk az egészségturizmust el kell hanyagolnunk, mert ez a 3 százalék az Európai Unión belül egy igen jelentős szám, tehát ha ők mind Magyarországra jönnének, akkor nagyon boldogok lennénk ezzel a mennyiségű turistával. Azt azonban szeretném kiemelni, hogy ha ezt a városlátogatás, sportot, kultúrát, vallást összeadjuk, az 17 százalék, tehát ez többszöröse annak, akik valamilyen wellness vagy vízhez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatás miatt kelnek útra. Nagyon, nagyon, nagyon fontos az is, ugyanez a kutatás tartalmazta ezt az eredményt is, hogy teljesen mindegy, hogy mi a valódi fő célja az utazásnak. Az emberek megnézik azt is, hogy hol milyen kulturális látnivaló van. Ha valaki mondjuk a wellness utazás miatt kel útra, vagy valaki, aki mondjuk a nyaralásra a tengerpartot választja, mindenképpen informálódik arról, hogy a helyszínen milyen kulturális lehetőségek vannak, milyen kiállítások nyílnak. Nagyon érdekes az is, hogy nagyon sokan, akik ez alapján hozzák meg a döntésüket, utána nem is mennek ezekre a programokra, nem is vesznek részt ezeken a kulturális fesztiválokon, lehetséges, hogy csak jókat esznek és isznak és hazamennek, de a döntésben, motivációban legfontosabb szempontok között a kulturális adottságok az élen járnak. A kulturális turizmus mindenképpen fontos, bármilyen turizmust építsünk is ki hazánkban. Az önök bizottsága az idegenforgalommal és sporttal egyaránt foglalkozik, úgyhogy talán nem áll önöktől messze ez az MPPG ábra, amely a saját innovációnk. Ez egy focipálya, és amikor turisztikai termékeket, turisztikai adottságokat vagy épp piaci szereplőket szeretnénk összehasonlítani, erre fejlesztettük ki az MPPG ábrát. Néhány szót hadd szóljak róla. Ez egy focipálya, amelyen két csapat játszik, az egyik oldalon van az egészségturizmus, másik oldalon a kulturális turizmus. Minden csapatban vannak játékosok, a játékosokat jelöltük ezekkel a téglalapokkal, és a játékosok neve van benne a téglalapokban. Vannak olyan játékosok, amelyek jobb játékosok, vannak olyan játékosok, amelyek kevésbé hasznos játékosok az egyes csapatokban, és vannak olyan játékosok, amelyek mind a két csapatban ugyanolyan jól játszanak. Középen a felezővonalra tettük azokat a szempontokat, amelyek az egészségturizmusra és a kulturális turizmusra ugyanolyan mértékben jellemzőek, és azok a játékosok, akik az egyes kapuk előtt vannak, azok az adott csapatot erősítik. Ez az MPPG, ez a Market Position Play Ground, ezt az elnevezést adtuk ennek az ábrának és Magyarország legfontosabb két turisztikai termékét hasonlítja össze. Ha megnézzük azt, hogy milyen előnyei vannak az egészségturizmusnak, kulturális turizmusnak, akkor látjuk, hogy egyaránt szezontól független ez a két termék. Tudjuk, hogy ez nagyon fontos, mert a magyarországi turizmusnak egyik fő problémája, hogy főleg a nyári hónapokban vonzza a turistát, legyenek akár belföldiek, akár külföldiek. Ha szezontól függetlenül tudunk termékeket fejleszteni, akkor a magyar turizmusnak ezt a problémáját részben meg tudjuk oldani. Országszerte biztosít lehetőségeket, de szintén egy nagyon fontos szempont, hogy tudjuk azt, hogy jelen pillanatban a turizmus vízfejű, a legtöbb látogató Budapestet keresi fel elsősorban külföldről, a vidéki helyszínek irányába szeretnénk elküldeni a turistákat, ahol szükség van mind az egészségturizmusra, mind a kulturális turizmusra, ahol mind a fürdők, mindpedig az épített örökségünk, hagyományaink vidéken is megtalálhatók. Alkalmas mind a két termék arra, hogy oldja a Budapest-koncentrációt. A turisztikai desztinációs menedzsment Magyarország turizmusának egyik fő kiindulása lesz az elkövetkező években, amennyiben ezt a rendszert jól sikerül felépítenünk, ebben számos olyan lehetőség rejlik, megsokszorozhatja a turizmus erejét, illetve az abban dolgozók jövedelemtermelő képességét. A TDM-be mind az egészségturisztikai helyszínek, mind a kulturális turisztikai helyszínek alkalmasak lehetnek, tehát ők is tagjai lehetnek ennek a rendszernek, a TDM adta lehetőséggel mind a két helyen tudunk élni. A magyarországi adottságok igen jók, ezt tudjuk az egészségturizmusról is, tudjuk a kulturális turizmusról is, talán kicsit erről majd még a továbbiakban beszélek. Amit az egészségturizmusban fontosnak gondolunk, hogy az átlagosnál sokkal hosszabb a tartózkodási idő, ami az egészségturizmusra jellemző játékos, a kulturális turizmusban ilyen nincs. A kulturális turisztikában a látogatási idő sokkal rövidebb időt vesz igénybe. Magas a fajlagos költés az egészségturizmusban, hiszen itt számtalan szolgáltatást vesz igénybe a fürdőt felkereső látogató. A marketing együttműködések Magyarországon kialakultak, legyen szó akár a Pannon Termál Klaszterről, akárcsak a hévízi szállodák együttműködéséről, jelentős fejlesztések valósultak meg éppen talán az első Széchenyi Tervnek köszönhetően. Az egyik olyan ágazata a magyarországi turizmusnak, amelynek a fejlesztéseivel, ha nem is lehetünk elégedettek, de mindenképpen megismerhetjük őket. Az egészségturizmusban egy nagyon, nagyon, nagyon szempont, hogy ide már megkezdődött a piaci tőke beáramlása. A piaci tőke megjelent mind a szállodáknál, mind a fürdőknél, mind a különböző versenytársaknál, már vannak olyan piaci szereplők is, akik az állami és önkormányzati feladatokat ki tudják egészíteni. Ezzel szemben a kulturális turizmusban ez nem történt meg, tehát ez egy nagyon, nagyon, nagyon fontos szempont, és a kulturális turizmus stratégiáról beszélünk, úgy vélem, az egyik legfontosabb feladat, majd erről később még szó lesz, hogy megpróbáljunk tőkét vonzani ebbe az ágazatba. A kulturális turizmus a turizmusnak egy nagyon, nagyon, nagyon fontos szereplője lehet. Erre alkalmas az egészségturizmus is, azonban nem annyira motivál, nem foglalkoztat, a kulturális turizmus viszont mindenkit érdekel, tehát ez egy fontosabb imázsépítő erő lehet. Minden korosztály számára vonzó, addig, amíg az egészségturizmus inkább az idősebbeket vonzza, addig a kulturális turizmus mindegyik generációt érdekelheti, legyen szó például a Sziget Fesztiválról, amely egy nagyobb kulturális turisztikai termékünk a legfiatalabb generációtól a harmincévesekig, negyvenévesekig sokakat megmozgatott. Az egyéb termékek kiegészítője lehet a kulturális turizmus, hogy aki a turizmusban ide ellátogat, egyáltalán nem kizárt, sőt feltételezhető, hogy a kulturális értékeket is meg szeretne nézni, kulturális látványosságokat is meg kíván nézni. Mondottam volt, hogy a magyarországi adottságok igen jók a kulturális turizmus területén. Magyarországon egy olyan sokszínű kínálat van, amely azt gondolom, hogy ekkora területen Európában máshol nem lenne. (Becsó Zsolt megérkezik az ülésre.) Vannak nálunk gazdagabb kulturális termékekkel bíró országok, legyen szó akár Olaszországról, ahol a világ legtöbb műemléképülete van, vagy akár Franciaországról, ahol több mint 30 világörökség van. Magyarországon azonban egy ekkora területen, 93 ezer négyzetkilométeren, több és főleg különböző látványosságot is bemutató, akármelyik európai ország, legyen szó akár várainkról, kastélyainkról, gyűjteményünkről, fesztiváljainkról, világörökségeinkről, amelyek nagyon fontos, hogy sokszínűek. Vannak élő hagyományaink, olyan népművészetünk, amely Olaszországban például már teljesen hiányzik, és vannak a mai kultúrának is olyan alkotásaink, zenekaraink, amelyek méltán világhírűek. A kínálatunk rendkívül magas lenne, ha ezt jól fel tudnánk használni. A kulturális turizmusban ugyanis a legnagyobb problémánk az, hogy ezzel kapcsolatosan nem történt semmi, hogy a különböző kínálati elemeket valamilyen formában egységbe tegyük. Példaképpen mindig Békéscsabát szoktam mondani, ahol két múzeum is van Munkácsy Mihályhoz kapcsolódóan. Munkácsy Mihály gyerekkorát Békéscsabán töltötte, és megvan az a ház, ahol annak idején nagybátyjánál lakott. Az a ház most a város tulajdona, ahol a Munkácsy Mihály emlékmű van. Attól a háztól körülbelül 100 méterre van egy másik múzeum, a megyei múzeum, ami számtalan Munkácsy-relikviával bír, többek között azt hiszem, 19 Munkácsy-festmény is ki van állítva. Az egyiknek a tulajdonosa a város, a másik tulajdonosa a megye. A két intézmény között semmiféle együttműködés nincs tekintettel arra, hogy a tulajdonos más-más. Az egyik oldalon éppen kiállítást szerveznek, a másik oldalon pedig ahhoz nem kapcsolódik semmi sem, és megérkezik egy turistacsoport Békéscsabára, csak az egyiket nézi meg a két Munkácsy-múzeum közül. Ez semmiképpen sem mondható excepciónak, hiszen számtalan ilyen hely van az országban, mondhatom az Egri várat is, ahol a kincstári vagyonügynökség a birtokosa a várossal, csak részben működik együtt. Vannak olyan helyszíneink, ahol több tulajdonosa is van ugyanannak a kulturális értéknek. A kulturális turizmusnak talán az egyik legfontosabb és talán a legolcsóbban kivitelezhető része az, hogy ezeket a tulajdonviszony problémákat megoldja. Természetesen azzal is együtt jár, hogy nem lehet turisztikai termékeket kialakítani, ha egy épületnek több gazdája van, hiszen őket egymás mellé leültetni, az ő érdekeiket egyformán képviselni mind kevésbé lehet. Nagyon érdekes ábra a világörökségeinket bemutató tematikus térkép. Bordóval jelöltük azokat a világörökség helyszíneket, amelyek már most ott vannak az UNESCO listáján, kékkel pedig azokat a helyszíneket, amelyek pályáznak hamarosan vagy már most a világörökség listán való felvételre. Ez az ábra nem teljes, hiszen sokakban megvan a szándék, hogy erre pályázzanak, azonban sokmindent ki lehet ebből olvasni. Mi egy olyan Magyarország térképen azokat rajzoltunk fel, amelybe az ország hátrányos helyzetű és leghátrányosabb helyzetű kistérségeit raktuk be. Sokféle szempont alapján lehet nyilván az ország térképét kiszínezni. Mi azt néztük meg, hogy melyek azok a régiók, melyek azok a térségek, amelyek leginkább fejlesztésre szorulnak. Ha megnézzük ezt a térképet, akkor érdekes, hogy látjuk, hogy a kulturális turisztikai helyszíneink, a világörökség helyszíneink jelentős része vagy hátrányos helyzetű térségben van, vagy annak közelében. Ez azt jelentheti, hogy ha komolyan gondoljuk ezeknek a térségeknek a felzárkóztatását, akkor erre milyen alkalmas eszköz lehet a kulturális turizmus. Ha komolyan munkahelyeket szeretnénk teremteni, komolyabb tőkét bevonni, vagy komolyabb jövedelmet szeretnénk ezekbe a térségekbe vinni, akkor ennél a kulturális turizmusnál jobbat talán nem is lehet találni. Ezek azok a térségek ugyebár, ahol rosszak a közlekedési lehetőségek, nincsenek autópályák, repülőterek, néha még a vasúti közlekedés is áll, ráadásul visszafejlesztések is történtek, ugyanakkor pedig nem teremtődnek munkahelyek, sok helyen a mezőgazdasági termelés feltételei sem biztosítottak. A kulturális turizmus alkalmas lehet ezeknek a területeknek a gazdasági fellendítésére. Van egy másik ábránk is, amelyben a kiemelt fejlesztéseket szedtük össze. Természetesen ez a sor sem teljes, hiszen az itt megjelent fejlesztések közül van, ami már létre is jött, van olyan, ami visszalépett éppen azért, mert forráshiánnyal kellett küzdenie. Látjuk azt, hogy jelentős fejlesztések vannak az ország keleti, nyugat-keleti részében vagy déli részében is, amely a hátrányos helyzetű térségekben zajlik, én azonban úgy gondolom, és a Kulturális Turizmusfejlesztési Stratégia erre rá is mutat, hogy nem elég ezeket a fejlesztéseket létrehozni. Kizárólag csak attól, hogy egy kastélyt vagy egy várat helyreállítunk, ettől még nem mennek oda a turisták. Hogy ha mi valóban komplex módon szeretnénk kezelni ezeket a hátrányos helyzetű térségeket, illetve komplex módon szeretnénk turisztikai termékeket kialakítani, akkor más egyébbel is támogatnunk kell ezeket a helyszíneket, én azt gondolom, hogy kettőt kell ezek közül kiemelnünk. Az egyik az, hogy valamilyen formában az ott helyben, a turizmusban megtermelt jövedelmet kell támogatnunk, a másik pedig az, hogy valamilyen úton-módon piacot kell teremtenünk ezeknek a kulturális értékeknek. Mit értünk ez alatt? Első, hogy a helyben termelt jövedelmet helyben kellene hagynunk. Úgy gondolom, hogy most, amikor szó van arról, hogy az idegenforgalmi adóbevételhez az önkormányzatok mennyi pénzt kapjanak vissza, nagyon kevés pénzbe, gyakorlatilag egy 100 milliós nagyságrendbe kerülne az, hogy a hátrányos helyzetű és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben az idegenforgalmi adóból az állam nem egy, nem kettő, hanem akár négy vagy öt forintot hagyjon. Ez azt jelentené, hogy nagyon kicsi költségvetési ráfordítással a helyben termelt idegenforgalmi bevételnek sokszorosát tudjuk, illetve jelentősen támogatni. Úgy gondolom, ez egy fontos feladat, és a politikai döntéshozók talán belátják, hogy néhány tízmillió forintból egy jelentős gesztust tudnánk gyakorolni ezekre a térségekre, és még egyszer mondom, nem elég a fejlesztéseket megvalósítani, hogy ha valamilyen formában nem támogatjuk ezeknek a piacra lépését. Másikfajta támogatás a piacra lépésre pedig az, hogy valamilyen formában forgalmat próbáljunk generálni ezekre a területekre. Hiába van egy szép, felújított várunk vidéken, ha az oda való eljutás három és fél óra Budapestről. Valószínűleg ez a közlekedési helyzeten nem fog változni, én azonban azt gondolom, hogy bizonyos módon lehet támogatni az oda irányuló turizmust, legyen szó például a rekreációs kártyáról, amely mondjuk megteremtheti azt a lehetőséget is, hogy akik mondjuk a leghátrányosabb térségekben töltik el a nyaralásukat, őket az állam valamivel támogatja. A világörökségnek egy nagyobb teret adhat, ha ez a támogatás magasabb, tehát a rekreációs kártyával lehetőség van arra, hogy a turizmust politikai eszközzel támogassák, és a turistákat megpróbáljuk minél inkább ezek felé a helyek felé nyomni. Elkészítettük a magyarországi kulturális utaknak is térképét, ez egy érdekes térkép. Ha itt megnézzük, hogy hol vezetnek a magyar kulturális utak, akkor látjuk, hogy ezek átvezetnek a szomszédos országokba. Úgy gondolom, hogy ennek történelmi hagyományait mindenki ismeri, hiszen Magyarország nem ekkora volt, mint most, és azok az emlékhelyek, amelyek akár a Borostyán-úthoz, akár például Erdélyhez kapcsolódnak, az ország egész területén találhatók. Mit szeretnék a kulturális utakkal kapcsolatosan mondani? A kulturális utak alkalmasak arra, hogy a tartózkodási időt növeljék a kulturális turizmusban, tehát a kulturális turizmusban ez az egyik legnagyobb probléma, hogy általában sokkal rövidebb a tartózkodási idő, mint a turizmus más ágazatában. A másik viszont legalább ennyire fontos szempont, hogy a környező országokkal, elsősorban a határmenti magyar területekkel való kapcsolattartásnak lehet egy fontos eszköze a kulturális turizmus, nemcsak abban a tekintetben, hogy párhuzamosan építhetjük ki az egyes kulturális utak állomását, de egy jelentős piacot teremthet nemcsak Magyarországon, hanem így a magyarságnak is, hiszen a Magyarországról kiutazó turisták jelentős költést jelentenek. Tehát a kulturális utak, ezzel együtt a kulturális turizmus teljesen alkalmas arra, hogy a határon túli együttműködést ezzel erősítsük. Néhány szót hadd szóljak a kulturális turizmus finanszírozásáról is. Ezt a pókháló ábrát remélem, hogy el tudom mondani. Két görbénk van, van a piros és van sárga. A sárga jelenlegi helyzetet ábrázolja, a piros egy olyan helyzetet, amelyet mi ideálisnak mondunk. Középen a nulla pont, ahhoz képest a körnek a sugara mutatja azt, hogy mekkora a támogatás mértéke. Jelen pillanatban az állami támogatás mértéke a legmagasabb a kulturális turizmus finanszírozásában, ezt 5-ös számmal jelöltem. Az önkormányzati támogatás nem ennyire magas, valamivel alacsonyabb, mint az állami. Az európai uniós pénzek már megjelentek a kulturális turizmusban, azonban ezek elmaradnak az elvárttól. A magánszféra, non-profit szféra és a civil szféra gyakorlatilag nem vesz részt a kulturális turizmus finanszírozásában, és egyéb nemzetközi források vannak, elsősorban olyanokra gondolok, mint a Norvég Alap. Ezzel szemben az ideális állapot az lenne, hogy az állam szerepvállalása alacsonyabb lenne, éppen a fenntarthatóság miatt lenne szükség arra, hogy nem állami és nem önkormányzati pénzek lennének azok, amelyek elsősorban fenntartanák a kulturális értékeket, hanem sokkal magasabbnak kellene lennie az európai uniós finanszírozásnak, a magánszférának, a non-profit szférának és a civil szférának is. Ha azt vizsgáljuk, hogy mely országokban dúl a kulturális turizmus, talán Nagy-Britanniát mondanám elsőnek. A világ leglátogatottabb múzeuma a párizsi Louvre múzeum, közel tízmillió látogató van egy éven. Ha azt nézzük, hogy melyik a világ öt leglátogatottabb múzeuma, az öt leglátogatottabb múzeum közül három az Egyesült Királyság területén van. Az egyik a British Museum, a másik a Tate Gallery , a harmadik pedig a National Gallery. Magyarországon a leglátogatottabb múzeum a Szépművészeti Múzeum, mely a világ ranglistáján a 100. helyen van, ami még elég előkelő helyezés, ezzel tisztában kell lennünk, de nézzük az Egyesült Királyság múzeuma miért ennyire sikeres azonkívül, hogy rendkívül jó gyűjteményeket tudhatnak maguknak. Mind a három itt felsorolt múzeumban – de mondhatom a Louvre-t is – olyan jelentős önkéntes had segíti a múzeumok munkáját, amely több ezer, esetenként több tízezer embert jelent. A kulturális turizmus finanszírozásában rájöttek arra, hogy kizárólag csak pénzzel nem lehet mindent finanszírozni. Jelentős számú önkéntesre van szükség, hogy valami fenntarthatóan működhessen. Jelen pillanatban, ha valaki elmegy a British Museumba, akkor kaphat olyan idegenvezetőt, aki ingyen és bérmentve körbevezeti – ha előre lelevelezi, leemailezi, akkor külön-külön a kiállítás részeit is elmondják neki akármilyen nyelven, amit ő fontosnak tart, és ez mind ingyenes. Nagyon-nagyon sokan vannak, különösen vidéki közösségek, akik elvállalnak egy kulturális helyszínt, annak a fenntartását, annak az élővé tételét, ezért nem ritka az sem, hogy azok a nyugdíjasok, akik egy kis faluban élnek, elmennek a helyi kastélyba, és ott ruhatárosként működnek a hétvégén. Vagy olyan valakik, akik egész életükben az autóiparban dolgoztak, utána megtanulták az egyiptomi kultúrának az alapjait, akár még a hieroglifákat is, és ők vezetik mondjuk a linzi kastélyban a látogatókat az egyiptomi gyűjtemények között. Nagyon, nagyon, nagyon fontos, hogy a forrásokat át kell csoportosítani, az állami és önkormányzati szerepvállalást csökkentenünk kell, az európai uniós szerepvállalást növelni kell, a magán- és civil szféra részvételét növelnünk kell a kulturális turizmusban. Azt hiszem, Magyarországon egyedül mi csinálunk internetes trendelemzést. A végére, hogy milyen lesz a magyar kulturális turizmus jövője, én betettem egy ilyen trendelemzést. Gyakorlatilag azt vizsgáltuk, hogy a prágai és a budapesti turizmust milyen arányban keresik az interneten az emberek. Vannak versenytársaink a turizmusban, az egészségturizmusban Ausztria, Szlovénia, amely ragyogó vizekkel rendelkezik, nem olyan jókkal, mint mi, de jókkal rendelkezik és fontos versenytársaink, a kulturális turizmusban azonban Budapest egyik legfontosabb versenytársa Prága. Ezt a két várost hasonlítottuk össze. Az internetes trendelemzés nem teszi lehetővé, pontosan tudjuk, hogy hányan klikkelnek rá Budapest turizmusára, azt viszont lehetővé teszi az általunk kidolgozott módszer alapján, hogy össze tudtuk hasonlítani a két várost keresők arányát. Ahol vízszintes a vonal, ott nem állnak rendelkezésre adataink, ahol görbe van, ott látjuk azt, hogy 2004-től kezdtük el vizsgálni, hogy a turizmus site-ját hányan nézegetik, és 2004-től 2006, 2007 közepéig jelentős hátrányban voltunk. Ezzel szemben az elmúlt években mintha megfordult volna a trend. Megfordult a trend, és most a két város fej-fej mellett halad. Pontosan ugyanannyian keresnek az interneten Budapestre, mint Prágára, amikor turisztikai desztinációt keresnek. Én úgy gondolom, ha a kulturális turizmus sikeres lehet, akkor ez a trend nemcsak hogy kiegyenlítődik, de reményeink szerint Budapest előnyére is változhat. Hölgyeim és uraim, én körülbelül ennyit szerettem volna elmondania kulturális turizmusról, maga az anyag egyébként fenn van az interneten, a honlapunkon, a www.budaiesbarta.hu-n a teljes anyag olvasható. A bizottságnak nem akartam kitérni minden egyes megállapításra, hiszen a legfontosabbak ábrákról szerettem volna beszélni. Az anyag egy konkrét akciótervet is leír, hogy intézkedéseket tartunk fontosnak, kezdve a jogszabályi háttértől a finanszírozás átalakításáig, a turisztikai termékek forgalmazásáig, és bízzunk benne, hogy a törvényhozók partnerei lesznek a kulturális turizmus fellendítésének. Köszönöm szépen, és ha bármilyen kérdés van, természetesen szívesen válaszolok.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban, a kulturális turizmus témakört érintően van-e kérdésük, esetleg észrevételük? (Jelzésre:) Zakó László alelnök úr, öné a szó!

Kérdések, hozzászólások

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen. Készülve a mai bizottsági ülés jelen napirendjére, böngésztem az interneten, és tegnap megtaláltam kicsit eldugva azt a közel 120 oldalas anyagot, amire most az előadónk hivatkozott, illetve most megkaptuk ezt a kis brossúrát. Néhány észrevételem van az előadással kapcsolatban. Az egyik, ami nekem egy ilyen régi fixa ideám, hogy miután itt kulturális turizmusról van szó, nem húzhatunk merev határokat az egyéb turisztikai ágazatok között. Vártam volna, hogy legalább egy említés erejéig a gasztroturizmusról szót ejtünk, tudniillik minden társadalomban, de a magyar emberre különösen jellemző az, hogy az étel, ital után mozdul, és ez nem egy életfenntartó funkciójából fakadó tevékenység, hogy beül valahova, hanem kifejezetten az adott ország kulináris élményeire vágyik, és az én megközelítésemben először eszik-iszik a vendég és a magyar ember, mint megy kulturális irányba. Én úgy gondolom, hogy ezt eléggé elhanyagolta az első vetített képen a grafikon, mert én külön oszlopot szántam volna a gasztroturizmusnak. A legelső (Dr. Budai Zoltán rámutat a slide-ra.) , igen, ez, és a kikapcsolódás, pihenés, nyaralás, tengerpart elválaszthatatlan társa a gasztroturizmus. Ami a magyar kulturális emlékhelyek állapotát illeti, ott én merev szétválasztást látok a teljesen lepusztult, elhanyagolt, amúgy híres épületek, emlékhelyek, illetve a nagyon drága pénzből felújított, már luxuskategóriát idéző, felújított és általában négy-ötcsillagos hotelként funkcionáló, hajdan volt kastélyok vagy várak között. Sajnos ez a merev szembenállás már alapvetően determinálja azt, hogy egy hazai vagy külföldi turista milyen útirányt vesz Magyarországon. A közbiztonság sajnos szintén egy jelentős befolyásoló tényező. Nem mintha egy ősi kultikus hely lenne, de a zalaszántói Buddha-emlékhely környezetében senkinek nem tanácsolom, hogy az autóját ott hagyja, és gyalog menjen fel, mert jó eséllyel kifosztott személygépkocsit talál, mire visszaérkezik, és ahogy az előadásból kiderült, hogy általában az elmaradottabb keleti országrészekben vannak a kellően még fel nem fedezett kulturális emlékhelyeink, sajnos ez is közrejátszik abban, hogy ez a szomorú sors jutott ezeknek az emlékhelyeknek. Ópusztaszer nemzeti zarándokhely, egy fehér folt volt ott a térképen. Szerintem mindenkinek ott kellene kezdeni a magyar történelemmel való ismerkedést, sajnos ezt nem láttam. Az érintetlenség az a másik vonzerő, ami miatt egy külföldi turista valahova elmegy. A McDonald’s-okkal meg a multi bevásárlóközpontokkal övezett helyen kicsit otthon érzi magát egy nyugati turista, miközben egyre vadregényesebb helyre szívesebben utazna. A multikultúra amúgy is rátelepszik sajnos a magyar kulturális életre. Ulánbátorban például vagy Mongóliában még meleg büszkeség napját szerintem nem tartottak, Magyarországon meg igen, és nagy vonzerőt jelent sajnos ez az országban, és a Sziget Fesztivált is, ami egy kiemelt célpont volt, az én megítélésem szerint ez méltatlanul van így. Még ha így is van, de az én megközelítésem szerint méltatlanul. Az állami szerepvállalást én a magam részéről erőltetném, mert abban a pillanatban, hogy egy jómódú, tehetős vállalkozó szemet vet valamilyen elhanyagolt, kulturális létesítményre, az szerintem meg is pecsételi a sorsát, oda már csak a kiválasztottak sorompón keresztül fognak tudni eljutni. Tegnapelőtt Fertődön voltam, Nagycenken a Széchenyi emlékházban, Pápán sétáltam, tehát egy kiránduláson voltam még a temető előtt, és azt kell mondjam, hogy sajnos ott visszaköszöntek azok, amikről itt szó van. A fertődi kastély méltatlanul elhanyagolt környezetben van ebben a pillanatban. Egy szó mint száz, én egyetlenegy kérdést szeretnék feltenni. Fontosabb referenciák, amelyeket átnéztem meg találtam is tegnap a neten a böngészés során, a győri közgyűlési anyagot, ahol önök voltak az előterjesztők. A referencia listán felsorolt anyagokban lefektetettek, az idő előrehaladtával, ezek két-három-négy éves, sőt, annál kisebb anyagok is vannak, mennyiben valósultak meg az önök által vizionált fejlesztési tervek, illetve szeretném, ha a gasztroturizmusról, ami nekem egy vesszőparipám, majd ha a válaszában visszatérne és köszönöm szépen a figyelmet.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. További kérdés van-e? (Jelzésre:) Pál Béla képviselő úr!

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Kérdéseim előtt természetesen szeretném előrebocsátani, hogy nyilván egy ilyen bizottsági ülésen bemutatott anyag arra alkalmas, hogy a súlypontokat vázolja, tehát nem is akarok olyat kérdezni, ami túlzottan részletkérdés lenne, és súlypontok vázolása szerintem korrekt módon megtörtént. Azt szeretném kérdezni, hogy ez az anyag mennyiben lesz része a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiának? Nyilván azzal a céllal is készült a megrendelés, gondolom én, hogy beépül. Másik, hogy milyen lehetőségeket lát az anyag készítője a turisztikai desztinációs menedzsmentek létrehozásában és működtetésében? Harmadik pedig, jól tartalmazza azokat a hangsúlyokat, amelyek a kulturális helyszíni fejlesztéseket, aztán a tematikus utakat, a helyeket egybekapcsoló tematikus utakat vázolja. Abból a szempontból én egy kicsit hiányosnak tartom, hogy a kulturális rendezvények ugyan az előadásban természetesen megjelentek, de volt-e olyan kutatás, amely azt nézte, hogy melyek azok a kiemelkedő kulturális rendezvények, amelyek a legfőbb vonzerőt jelentik Magyarországon? Félreértés ne essék, pontosan tudom, hogy ez a legnehezebb dolog, mert minden szervező a maga rendezvényét tartja a legfontosabbnak, de elengedhetetlennek tartom az ország szempontjából is, hogy bár történtek ebben az irányba elmozdulások az elmúlt időszakban, hogy a legjelentősebb, a legtöbb belföldi és külföldi vendéget vonzó kulturális rendezvények, és azok finanszírozása valamilyen formában megjelenjen majd. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Szilágyi képviselő úr!

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ha megengedi, akkor elég sok kérdést írtam itt fel, akkor nem szeretném a kérdéseimet feltenni, hanem feltennék egy kérdést, mert lehet, hogy a válasz után a kérdésem megváltozik, ami utána lesz. Hogy ha lehet ezt, akkor szeretnék párbeszédet folytatni az előadóval.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Akkor azokat a kérdéseket tegye fel képviselő úr, aminek nincs további folytatása, mert akkor szeretnénk egy kört lezárni, és ha marad további kérdés, akkor arra nyilván tud válaszolni.

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Igen, csak lehet, hogy ha felteszek egy kérdést, akkor lehet, hogy arra már teljesen más válasz érkezik, akkor a következő kérdés már…

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: A bizottsági ülés nem alkalmas párbeszédre, képviselő úr, bizottsági ülésen nem tudok erre lehetőséget adni.

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Nem tenném fel a kérdéseket, csak hát ha erre kapok, de rögtön az elején nem tudom, hogy, és elnézést kérek, biztos azért, mert új képviselő vagyok, azért nem vagyok ezekkel tisztában. Például az elején azt szerettem volna kérdezni, hogy mi volt a célja ennek a prezentációnak, hiszen ahogy Budai úr említette, 2009-ben kaptak egy állami megbízást. Az a kérdésem, hogy meddig él ez az állami megbízás, tehát azért van-e ez a prezentáció, mert most még él ez a megbízás? Például már ez az első kérdésem is már a következő kérdéseket, lehet, hogy okafogyottá tenné, de szeretném akkor megtudni azt, hogy mi volt a célja. Ha lehet, szeretnék információkat kapni esetleg a megbízás hátteréről, hogy meddig tart, milyen feltételekkel kötöttek szerződést, mennyibe került ez a Magyar Államnak és mennyi hasznot hozott ennek függvényében. Tehát mennyi kiadást, illetve mennyi hasznot hozott, és én is kíváncsi lennék arra, hogy mik valósultak meg az önök tanácsaiból és különböző terveikből az elmúlt időszakban. Aztán azt is megkérdezném utána ennek függvényében, mert én is vettem a fáradtságot, megnéztem, hogy 2007-ben önök kaptak Győr városától egy megbízást egy tanulmány elkészítésére, és 2009-ben a Magyar Államtól két különböző érdekeltségű állami szervtől. Elvileg Győrben egy fideszes önkormányzat van, az állami megbízást pedig még a Gyurcsány-kormánytól és hát a Bajnai-kormánytól kapták, már nem tudom pontosan mikor volt ez a rész. A győrinél felmerült, ha jól láttam az ottani jegyzőkönyv szerint, egy képviselő úr megkérdezte önöktől, hogy milyen referenciákkal rendelkezik a cég, mert az interneten próbált utánanézni, és azt a választ kapta, hogy önök nem a neten hirdetik magukat. Akkor az lenne a kérdésem, hogy sikerült, milyen kapcsolatokkal sikerült idekerülniük? Erre két lehetőség van, vagy önök politikamentesek teljesen és csak szakmai téren működnek, vagy mind a két oldallal jó kapcsolatot ápolnak. Kérdésem, hogy mennyire politikamentesek, és mennyire csak mennyire csak szakmailag intézik ezeket a dolgokat? Aztán lenne, most a mostani prezentációban a rekreációs kártyáról beszélt, amiről lehet, hogy többet tud, mint mondjuk esetleg az ellenzéki képviselők, hiszen sokat még nem tudtunk meg ennek a kártyának az eszközéről, csak sejtéseink vannak, ön ezt a turizmus politikai eszközének nevezte, az viszont meglepett, hogy az üdülési csekkel kapcsolatosan egy mondatot nem hallottunk. Szeretném tudni, hogy mi a véleménye az üdülési csekkel kapcsolatosan, és akkor egyelőre ennyi, és még a második körben lesznek majd kérdéseim. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Kovács Ferenc képviselő úr!

Kovács Ferenc (Fidesz) KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy tudom, a kulturális turizmusról kell beszélnünk most, és a prezentáció arra szolgál, hogy egy vitát indítsunk el arról, hogy merre tovább a magyarországi kulturális turizmus fejlesztésében, úgyhogy az én kérdéseim kizárólag ezekre vonatkoznak. Nagyon örülök neki, hogy foglalkoznak a vidéki helyszínekkel. Úgy gondolom, kultúrában vannak olyan részek, amelyeket magasabb kultúrának nevezünk, illetve komolyabb értéket képviselnek művészetileg, mint az általános, és hála Istennek, Magyarországon van számos ilyen kezdeményezés. Lettek-e mérések készítve például a Bartók plusz Liszt Fesztivál turisztikai vonzerejéről Miskolcról, vagy konkrétan a Bartók Fesztiválnak, a szombathelyi Bartók plusz Liszt Fesztiválnak a turisztikai vonzerejéről. Azt tudom, hogy a Tavaszi Fesztivál, amely részben komoly kultúrára építi önmagát, nagyon nagy vonzerőt jelent Budapest számára, de kíváncsi lennék, hogy a vidéki helyszínek számára ez mennyit fog jelenteni. Engem foglalkoztat, illetve érdekel az a témakör, amellyel kevésbé foglalkozunk, azt mint gyakorló vendéglátó látom, hogy kellene foglalkoznunk, ez az operett. Bármilyen hihetetlen, operettet akármilyen mennyiségben el lehet adni turisztikai vonzerőként azokon a helyeken, ahol egyéb okok miatt megjelennek a turisták. Ezek elsőrangú fürdőhelyek, és ha ott bármilyen operett jellegű est van tervezve, szinte teltházasan lehet működtetni. Úgy gondolom, hogy az operett maga hungarikumnak minősíthető. Gyakorlatilag én fájdalommal érzem azt, hogy mondjuk fertőmeggyesen eszméletlen nagy tömegvonzerővel rendelkező előadásokat tudnak tartani, és mondjuk Siófokon semmi sem történik, ahol Kálmán Imre született. Úgy gondolom, az operett olyan imidzse lehetne Magyarországnak és akár a fővárosnak is, amely rendezvényeken keresztül újabb és újabb vendégeket tudnánk szerezni. Nagyon sajnálom, hogy ezzel nem foglalkozunk. Az operettről nem akarom elmondani, hogy mi a véleményem róla, de én alapvetően úgy gondolom, hogy egészen addig, amíg ez érdekli a turistákat, erre komolyabb hangsúlyt kellene fektetnünk, és több pénzt kellene fordítanunk. Volt itt egy megjegyzés. Én úgy tudom, hogy az összes megyei jogú város és az összes megyei közgyűlések által egy adott megyei jogú város területén működő kulturális intézményeknek a működtetésére együttműködés van. Az állam és a közintézmények közösen finanszírozzák általában azért, mert ezek a közintézmények általában a megyei jogú városok lakosságának a kiszolgálásáról szólnak amellett, hogy az odalátogatók, illetve más helyekről odaérkezőknek is persze kielégítik az igényeit, és én úgy tudom, hogy ismereteim szerint Nyugat-Dunántúlon szinte minden megyei jogú várossal, illetve közgyűléssel megvannak ezek a szerződések, amely alapján a kultúrát közösen működtetik. Visszatérve a magasabb kultúrára, valóban büszkék lehetünk rá, hogy Magyarországon számos világszínvonalú szimfonikus zenekar működik, ezeknek a működése vonz ide világhírű előadókat. Úgy gondolom, érdemes lenne ezeket is összekötni tematikus szervezésbe, tematikus csomagba, mert elképzelhető, hogy a magyar zenei kultúra, akár Bartók vagy Kodály hagyományain végigmenve valóban messzebbről, más kontinensek felől is fontos vonzerőt jelenthetnek. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr! (Jelzésre:) Hadházy képviselő úr kért szót, öné a szó.

Hadházy Sándor (Fidesz) HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy létezik egy Duna stratégia, amely a 2014-2020. közötti uniós támogatási rendszer alapjait fogja meghatározni. Ebben a stratégiában kiemelt helyen szerepel, legalábbis a Magyar Kormány szándéka szerint kiemelt helyen szerepel a határon túli együttműködés erősítése. A kulturális turizmus egyértelműen ezt a híd szerepet be tudja tölteni. Rendkívül fontos az, hogy ezeket a kérdéseket egyeztessük. Ugyanebben a Duna stratégiában a Magyar Kormány álláspontja szerint kiemelt szerepet tölt be a kultúra. Nem a multikultúra természetesen, hanem a nemzeti kultúra támogatása és ápolása, és mindezek azt mutatják, hogy a jövőben, a következő években ez a terület olyan új forrásokhoz juthat, amelyek fogadására és felhasználására fel kell készülni. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom azt, hogy elkészült ez a kulturális stratégia. Úgy gondolom, hogy további egyeztetéseket kellene folytatni a Duna stratégia készítőivel, illetve a kormányzat megfelelő szereplőivel, hogy ez az együttműködés minél szélesebb és teljesebb lehessen. A másik kérdés, amelyre szeretném felhívni a figyelmet az az, hogy Magyarország a zene területén, és elsősorban a komolyzenére, vagy a – bocsánat, félkomoly zenére is értem ezt, tehát az operettre is -, ahogy Kovács Ferenc képviselő úr is erre helyesen rámutatott, ezeken a területeken vezető pozíciót töltünk vagy töltöttünk be az elmúlt évtizedek, évszázadok során. Ez rendkívül nagy értékünk is. Azonban az tapasztalható, hogy úgy a zenei képzés területén igen sajnálatos módon és a rendezvények területén is veszítünk pozíciónkból, és szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy bizony ez egy nagyon komoly tényező lehet. Ezt az első módon szeretném értelmezni. Úgy gondolom, hogy ha valaki élményszerzés céljából el kíván tölteni egy-két napot vagy egy hetet valahol, akkor igenis a döntésénél nagyon fontos tényező az, hogy ott milyen élményanyagot, milyen élményt tud magáévá tenni. Ez a kultúra területén a legjelentősebb lehetőség, és én nem értek egyet ezzel a 7 százalékkal, tehát én azt mondom, hogy körülbelül a döntéseknél az 50 százalékot is elérheti a kulturális lehetőségek területe. Összességében tehát én azt mondhatom, hogy a turizmus területén a kultúra igen jelentős tényező, és ezt is, hogy ha a gazdasági oldalról kívánjuk megközelíteni, akkor ez is azt mutatja, hogy a kulturális értékeink ápolása nem csupán erkölcsi kötelességünk. Nem csupán azért fontos számunkra, mert szeretnénk azt, ha az unokáink is magyarul beszélnének és ápolnák a magyar kultúrát, hanem azért is fontos, mert ez egy gazdasági tényező a turizmus területén belül. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További kérdések? (Jelzésre:) Vincze László képviselő úr.

Vincze László Mihály (Fidesz) VINCZE LÁSZLÓ MIHÁLY (Fidesz): Én örülök Kovács Ferenc felvetésének, és ha végiggondolom, hogy 8 évvel ezelőtt Kübekházát a fene nem érdekelte, meg nem is tudtunk szinte róla. Jómagam, aki csongrád megyei képviselő vagyok, tudtam róla Molnár Robi barátomon keresztül, hogy van ott egy falu, ahol ő lesz a polgármester, és ott elindították az operettfalut. Nem akarom ragozni, teljesen egyetértek, amit elmondtál, hogy mennyit jelent az operett nekünk magyaroknak, és mekkorát mondjuk Szegednek, aki ott alszik egy-két napot. De nem ezért kértem szót, hanem én magam is azt mondom, hogy az elemzéseknek komoly helye van, és kérdezném, hogy mennyire veszi ez központinak az ópusztaszeri nemzeti emlékparkot? Láttam itt a felsorolásban, szerepel. Én ennek a térségnek vagyok a képviselője, és azt látom, hogy iszonyatos és óriási tartalék van a nemzeti parkban. Alapvetően a Feszty-körkép, alapvetően Árpád bejövetele és a magyarságunk története kapcsán, de ez a történelem és legenda, mint ahogy többen, sokan mondják történészek, ez elkísér a máig bennünket. Hiszen ha valaki oda elmegy, el tud tölteni akár három-négy napot is. Két-három dolgot mondok csupán, és utána folytatom. Nevezetesen láthatja a Vásárhelyi tanyát felépítve, láthatja a tanyasi iskolát felépítve és működőképesen, amikor a tanító néni, aki ott dolgozik, megsuhintja az odaérkező gyermekcsoportban a gyermekeket, és mindent korhűen visszaadva, visszajátszva. Látja a makói hagymásházat és így tovább, nem akarom felsorolni. Méltatlan elbánásban részesült az utóbbi években, hiszen nemzeti forrásból egy fityinget nem kapott. Élj meg a saját zsírodon címszó alatt, ezek azért nem olyan intézmények, lehetőségek, hogy ehhez ne kellene központi, illetve uniós forrásokat hozzárendelni. Mennyiben tudnak önök ebben segíteni? Az előzőben nekünk kell arra gondolnunk képviselőknek is, hogy a központi költségvetésből ugyanis ne ez az egyetlen emlékhelyünk és nagyon komoly létesítményünk legyen, ami kimarad az összesenből, hanem igenis oda kell figyelni és százegy szempont alapján, gazdasági dolog is. Mondom és vallom, ha ott egy fürdőkomplexum van, ami valamilyen szinten kapcsolódna, akár egy hetet el tudnának tölteni az emberek közvetlen a térségben, és hatalmas húzóerőt jelenthetne. Így is sokat jelent a nemzeti park. Elnézést, hogy én kiemeltem a körzetemből egy dolgot, nem mások rovására, hanem másoknak is ajánlva programul, meg hát minden mindenhez kapcsolódik, hiszen egy-egy helyen nem lehet napokat, heteket eltölteni, de egymásra fűzve akár ezt a Csongrád megye, illetve a Dél-Alföld fejletlen részeit, ahol vannak látnivalók, csongrádi halászházak, országban nincs talán másik, szintén némi támogatottságot kívánva. Megyei közgyűlés nem tudja ezeket a látnivalókat fenntartani, nem is lehet várni tőle, nem is elsősorban ez a feladata. Nyilván ez már nem ide tartozik, bocsánat hogy egy kicsit tovább szószátyárkodtam, nem szokásom, de most ezt el kellett mondanom.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Csak megerősíteném Kovács Ferenc képviselőtársamat abban, hogy a kutatási anyagban szereplő 7 százalék valószínű jóval több, hiszen csak a bizottsági tagok átlagát tekintjük, már 50 százalék felett vagyunk, tehát gondolom, sokakat érdekel a kulturális turizmus, ezért is került ide a mai bizottsági ülés elé, hiszen abban az időszakban vagyunk, amikor a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia újragondolása történik. Tehát 2011-20 között szeretnénk egy újabb tíz éves időszakot megnyitni, amelynek nyilván egy fontos eleme lenne a kulturális turizmus. Szeretnénk arra a stratégiára építeni, amit még korábbi, nyilván állami megrendelés alapján a Budai és Barta Tanácsadó Kft. elkészített. Nyilván szerettem volna, ha képviselőtársaim is látják azt, hogy mi az az anyag, ami elkészült, mire lehet építeni, és hogyan lehet ezt átgondolni. (Jelzésre:) Becsó Zsolt képviselő úr kért szót.

Becsó Zsolt (Fidesz) BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem tisztem megvédeni senkit, de tekintettel arra, hogy a mögöttünk hagyott időszakban szakmai szempontból egy nagyon gyümölcsöző együttműködés alakult ki a Nógrád Megyei Önkormányzat és tanácsadó cég között, én azt gondolom, hogy ha valaki egy építő, előremutató, tudatos fejlesztéseket magába foglaló koncepciót megfogalmaz és ennek konkrét, kézzel fogható eredményei vannak, akkor akár bizottsági címben is néhány jó szót érdemes elmondani. Azt gondolom, hogy az az együttműködés, ami kialakult köztünk három-négy évvel ezelőtt, egy olyan folyamatot generált Nógrád megyében, amelynek eredményeképpen most már három-négy év után konkrét sikerekről is tudunk beszámolni. Itt Hadházy képviselő úr kitért arra, hogy a határon átnyúló együttműködés milyen jelentőséggel bír, a híd szerepét tudja betölteni két térség vagy akár két ország viszonylatában. Nógrád megyéről köztudott, hogy olyan irodalomtörténeti óriások kötődnek Nógrádhoz, mint például Mikszáth Kálmán vagy akár Madách Imre. Abban a sajátságos helyzetben vagyunk, hogy mind Madách, mind Mikszáth jelenleg Szlovákia területéhez tartozó két településen, Alsósztregován és Szklabonyán született, életük egy jelentős részét azonban az 1920-as trianoni döntést követően Nógrád megye területén élték le. Jelentős fejlesztéseket sikerült elindítani a szlovák partnerekkel közösen. Alsósztregován, illetve Csesztvén a szlovák-magyar határon átnyúló operatív programnak köszönhetően egy olyan fejlesztést indukáltunk, aminek eredményeképpen 2012 szeptemberében nem egyszerűen a két kúria tud majd megújulni, hanem egy teljesen új alapokra helyezett kiállítást is el tudunk készíteni. Ugyanilyen együttműködés van előkészítve Mikszáth Kálmán vonatkozásában Szklabonya illetve Horpács kiemelésével. Itt említeném még meg a Nógrádi Folklór Fesztivált, amely azt gondolom, hogy szlovák-magyar viszonylatban az egyik legjelentősebb múlttal, hagyományokkal bíró kulturális jellegű fesztivál. Nyilvánvalóan itt is törekedtünk a megújulásra, koncepció mentén, és a megújulásnak egy új eleme volt a gasztronómiai elemnek a megjelenítése. Bízom benne, hogy ez a most már tizennégy éves múltra visszatekintő szlovák-magyar kulturális fesztivál a jövőben is meg tudja őrizni azt a szerepét, amit sikerült a mögöttünk hagyott időszakban betölteni. Egy nagyon tudatos munkának köszönhetően azt gondolom, országos szinten is egyedülálló szervezetfejlesztési munkába kezdtünk bele. Létrejött a TDM nem helyi, hanem térségi szervezete. Én bízom benne, hogy az előttünk lévő időszakban olyan tudatos fejlesztéseket tudunk itt is majd eszközölni, ami példa lesz más térségek, illetve régiók számára. Én is vallom azt, hogy a kulturális turizmusnak gazdaságfejlesztési hatása is van, akár a hátrányos helyzetű térségekben is. Itt kiemelném Hollókőt mint a kulturális világörökség részeként számon tartott kis gyöngyszemet. Hollókő esetében is egy komplex fejlesztés van előkészítés alatt, bízom benne, hogy 2013 végére olyan fejlesztéseket, beruházásokat tudunk eszközölni Hollókő Ófalun belül, amely mintegy százezer fős látogatói létszámot 200 ezerre tudja majd emelni. Illetve megint egy kulturális turizmushoz kapcsolódó jelentős fejlesztést készítünk elő. Salgótarján városon belül egy Magyarországon, illetve azt gondolom, Közép-Kelet Európában is kuriózummal bíró retromúzeummal fejlesztést. Ezzel párhuzamosan zajlik a földalatti bányamúzeum, illetve föld feletti múzeumi résznek a turisztikai fejlesztése is. Épített örökség szempontjából vagy épített örökség fejlesztése szempontjából a jövőt érintően megint csak jelentős fejlesztések lesznek. Itt megint csak érinti Nógrád megyét például a Mária-út, ezen belül Szentkút, amely nemzeti a kegyhely, aminek az éves látogatottsága – kevesen tudják, de – megközelíti a 150 ezer főt. Úgy gondolom, hogy a szentkúti ferencesekkel együtt végrehajtott jelentős fejlesztéseknek köszönhetően még jelentősebb szerepet fog tudni betölteni a kulturális turizmusnak ebben a szegmenségben. Azt gondolom, hogy inkább örülni kellene, hogy a kulturális turizmusra vonatkozóan egy ilyen szakmailag végiggondolt prezentációra sor került. Azt lenne az igazán üdvözítő, ha szinte minden turisztikai fontos termékre vonatkozólag ilyen prezentációkkal találkozhatna a bizottság, úgyhogy én csak az elvégzett munkát szeretném megköszönni.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Jelzésre:) Szalay Ferenc alelnök úr kért szót.

Szalay Ferenc (Fidesz) SZALAY FERENC (Fidesz): Azzal szeretném folytatni, elnök úr, amivel Becsó Zsolt képviselő úr abbahagyta, hogy valóban egy olyan anyag van előttünk, ami igen-igen tartalmas és nyilván összeszedett, és ha megnézzük a referenciákat, akkor ezek a referenciák az ország minden térségét lefedik, és minden térségére rálát az anyag készítője. Azt gondolom, hogy ez nem rossz, ráadásul nyugodtan elmondhatjuk, hogy Budai Zoltán úr helyettes államtitkárként is dolgozott annak idején ezen a területen, és a rálátása nyilván ezért még szélesebb spektrumot ölel át, mint sokak másoké. Én arra a térképre szeretnék visszatérni az anyagban, ami a kulturális turisztikai fejlesztések térképe, és ott a közepén, amit mondott Budai úr is, egy őrült nagy fehér folt látszik, a Duna-Tisza köze és az Alföld egy jelentős része. Azt hiszem, hogy külön foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, mert ebben a térségben sok-sok problémánk van egyébként is. Azt hiszem, közlekedési szempontból a fejletlensége, a munkahelyek, a foglalkoztatás alacsony szintje és sok minden más ebben a térségben igen-igen komolyan jelentkezik. Valóban, ahogy mondta Budai úr is, egy kitörési pont lehet ez a kulturális turizmus és bármilyen más turizmus és turisztikai elképzelési rendszer, úgyhogy ha lehet, akkor erre térjünk ki, ha nem is ma, de valamikor egy kicsit bővebben, mert az ország számos részén, majd minden részén, minden területén van elképzelés a kulturális turizmus fejlesztésének tekintetében. Itt pedig, legalább is az anyag szerint, jóval kevesebb. Tehát amit most Becsó úr elmondott Nógrád megyéről, nyilván én tudnék mondani néhány dolgot, de ilyen színesen, ilyen összefüggően kevesebb van jóval. Ellenben van egy olyan része a térségnek, ami esetleg az országban máshol nincs, ez a Tisza, Tisza-tó és a hozzá kapcsolódó érintetlen természeti környezet, ami azt gondolom, hogy kuriózum. Nem gondolom, hogy kihasználnák, nem gondolom, hogy olyan szinten, mert a Tisza-tó előrébb van egy kicsit, a Tisza-tó fejlődése valamivel előrébb van, mint a Tisza fejlesztése turisztikai szempontból, ráadásul ebben a térségben valóban olyan termáltenger van a föld alatt, ami hasonlóképpen mint Hévíznél, illetve Hajdúszoboszlónál, az egész térség termálturisztikai lehetőségeit felértékeli. Csak el kellene dönteni, hogy ide milyen funkciójú fürdőszolgáltatásra alkalmas vagy kevésbé alkalmas szolgáltatást lehetne telepíteni. Azt gondolom, hogy gondolkozzunk ezen, mert tényleg lehetne segíteni ezen a térségen a turisztika és idegenforgalom vonatkozásában igen sokat. Egy másik kérdés, a sportturizmus mint olyan, Budai úr fejében hogy van? A sport maga, tehát mondjuk látogassunk mérkőzéseket, vagy használjuk a konditermet, vagy egy egészen mást, tehát a sport mint az egészség megőrzésének egyik lehetősége? Azt mondom, a sportturizmus mint olyan sokkal szélesebb spektrum, semmint azzal az egy szóval el lehessen intézni, hogy a sport a kulturális turizmus része. Szerintem azért jobban ki lehetne fejteni, és ráadásul azt gondolom, hogy kuriózum, hiszen nem sok európai országban tudnak mondjuk a sportrekreációval hasonlóképpen foglalkozni hasonlóan, mint nálunk, akár a vizeknél is. Ezt a területet jobban emelném ki, és kiemelnék még egy területet, ha már kultúráról beszélünk, a romakultúrát Magyarországon használandó. Ebben az országban megjelent az indiai, a vietnámi, a kínai, a nem tudom milyen kultúra, és ha már gasztronómiáról beszéltünk, akkor esszük a kínai, a japán, a thai a nem tudom milyen ételeket, de a roma kultúrát mint olyat – akár a gasztronómiait – kezdjük elfelejteni. Lehet, hogy tudatosan, szándékosan, pedig ezzel lehetne ezt a közösséget feljebb emelni, azt gondolom. Tehát erre országos szinten, de itt az Alföldön különösen kitérnék a későbbiekben. A “hogyan tovább”-ról ha lehetne hallani majd, lehet, hogy ma is. Ennek a stratégiának nyilván, ami most megjelent részint előttünk, nagyon-nagyon jó, nagyon-nagyon fontos, de hogyan tovább, mi a javaslat, hogyan és miképpen kell elképzelnünk a következő négy, nyolc, tizenként év stratégiáját a maiak tükrében, hiszen van még mit fejlődnünk mindig. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés? Még van? (Jelzésre:) Zakó László alelnök úr.

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm. Az első körben elfelejtettem mondani, én egy interpellációt beadtam, de soká fogom tudni elmondani, ez a magyar idegenvezetőkkel kapcsolatos. Tudniillik, a védelmükben szólok. Gyakorlatilag több uniós országban súlyos pénzbírsággal, sőt valamennyi elzárással is sújtják azokat, akik nem veszik igénybe az adott ország idegenvezetési szolgáltatását. Ez abban a megközelítésben érdekes, hogy Magyarországon, a csonkolt Magyarországon a határszéli szép történelmi emlékhelyeinkről elég hamis képet tudnának meg tudnak is kialakítani azok, akik a saját anyaországuk központi ideológiájának megfelelően értelmezik a magyar történelmet. Ez ügyben tudunk-e valamit segíteni, mert gyakorlatilag csak félig tudjuk bemutatni magunkról azt, amink van, ha ezen a dolgon nem javítunk. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Jó, amennyiben további kérdés nincs, akkor Budai urat megkérem, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésekre, köszönöm.

Dr. Budai Zoltán (Budai és Barta Tanácsadó Kft.) válaszai

DR. BUDAI ZOLTÁN (Budai és Barta Tanácsadó Kft.): Köszönöm szépen a kérdéseket, megpróbálom megválaszolni képességeim szerint. Az első, hogy Szilágyi képviselő úr kérdései között szerepelt ez a tábla. Ezt a kutatást nem mi végeztük, elnézést, hogy nem emeltem ki. Az Európai Unió EUROSTAT intézménye bízott meg a kutatás elvégzésével egy olyan céget, aminek a nevét most nem tudom megmondani. Az Európai Unió összes országában vizsgálták a kutatási motivációt, és ezt súlyozták annak alapján, hogy az egyes országokból hány turista ment. Málta és Németország értelemszerűen az európai turizmusban való közös részvétele mellett súlyozta. Ők végezték a kutatást és emelték ki, hogy mik legyenek azok a rendezőelvek, amik alapján pacifikálják majd a változatokat. Nem mi készítettük ezt a kutatást, mi ezt a kutatást csak felhasználtuk, tekintettel arra, hogy a Magyarországra érkező turisták zöme is az Európai Unióból jön be. Úgy ítéltük meg, hogy ha ez egy reprezentatív felmérés, amit az EUROSTAT elfogadott, akkor mi ezt el kell, hogy fogadjuk, tehát hiába is van az, hogy ez nem feltétlenül passzol azzal, amit mi gondolunk az európai uniós turistákról, és nem is passzol azzal sem, hogy kik azok a turisták, akik Magyarországra ellátogatnak. Hiszen ránézésre megmondom, hogy Magyarország az egyetlen, ahová nem azért látogat el, hogy a tengerparton nyaraljon, de arra mindenképpen egy szempont lehet nekünk, hogy megnézzük, hogy általában az emberek, az európai uniós piacról ideérkező emberek mi alapján döntenek. Tehát az, hogy a kultúra és vallás 7 százalékkal szerepel, ebben sajnos benne van az a máltai halász is, és benne volt a manchesteri szövőgyári munkás is, aki valami alapján dönt arról, hogy kivel menjen el. És az a pont, amit elfogadott az Európai Unió, az is jól jön nekünk, hogy valamilyen formában a magyar bevételek közé be tudjuk emelni. Úgy gondolom, annak ellenére, hogy a kultúra és vallás csak 7 százalékkal szerepel, ennek ellenére ez egy igen magas szám, hogy ha hozzáadjuk még a városlátogatást meg hozzáadjuk majd a sportot, amire még ki is térek. Mindenképpen az egyik legfontosabb motiváció a kultúra. Nagyon fontos az is, ami többször elhangzott, hogy nem feltétlenül a fő motivációként kell csak számon tartanunk a kultúrát, hanem minden másként is. Például a gasztroturizmus mellett megjelenik az üzleti turizmus is, amit mindenképpen beletettem volna, ha én csinálom ezt a kutatást. Az üzleti turizmusban is szempont az, hogy ha van valahol egy üzleti kongresszus, akkor ott milyen az adott helyszínnek a kulturális kínálata. Nem is kellene, hogy összevágjon, nem is kellene, hogy ebben valamilyen reláció legyen, abban is szerepet játszik, sőt fogorvos ismerőseimmel beszélve nagyon sok olyan páciensük van, aki nemcsak azt kérdezi meg, hogy neki mennyiért készítenek el egy implantátumot, hanem azt, hogy esténként mit fogok csinálni, amíg a fogam fáj. Tehát még az egészségturizmusban is szempont a kultúra. Nemcsak, hogy fő motiváció, de kiegészítő motiváció is. A gasztronómia azért nem szerepel ebben. A kulturális turizmus egyébként valóban – alelnök úrnak maximálisan igaza van -mindennel kapcsolatban van. Kapcsolatban van a lovasturizmustól kezdve a vadászatig, de még a rokonlátogatással is, mert el tudom képzelni, hogy ha lakik egy rokonom mondjuk New Yorkban, bár nem akarok itt rosszat mondani, és lakik egy rokonom mondjuk közép-nyugaton valahol Idaho állam közepén, szívesebben látogatom meg a new york-i rokonomat. Lehet, hogy ez rossz példa volt, csak azért mondom, hogy még ezzel is számolunk, ebben is szerepet kap, hogy milyen kulturális kínálat van. A magyar gasztronómia egyébként nemcsak a kulturális turizmusnak, hanem mindennek nagyon fontos kiegészítője, hiszen legyenek csak akár a fürdőben lévő vendégek, akár pedig amikor egy Forma-1-es versenyre érkeznek Budapestre, ők is mindenképpen meg akarnak ismerkedni a magyar gasztronómiával, hiszen olyan turisztikai termékünk, amelynek a híre minden probléma ellenére is azt mondom, hogy igen jó. Igen, arról szóltam, hogy ez egy európai uniós kutatás volt. A diákszigetet azért emeltem ki, hogy azzal bizonyítsam, hogy a kulturális turizmus minden korosztályt érdekel, nem mondom, hogy ez Magyarországnak az egyik legfontosabb rendezvénye, csak egy olyan rendezvényt akartam mondani, ami a fiatalokra jellemző. Az idegenvezetés kérdése sajnos egy valós probléma, és akkor elnézést, hogy ezt a utoljára felmerülő kérdést próbálom megválaszolni. Én is szoktam idegenvezetőket vizsgáztatni, és akár hiszik, akár nem a tisztelt jelenlevők, volt olyan idegenvezetői vizsgára elkerült hallgató, akitől amikor a vizsgáztató megkérdezte, hogy milyen vallásnak a temploma bazilika, akkor azt válaszolta, hogy görög-keleti. És miért? Azért, mert kupolája van. Ez a vizsgára került hallgató volt. Egy másik hallgató pedig az én fülem hallatára azt mondta, hogy Rákóczi Ferenc volt a Nagy Imre kormány miniszterelnöke, vagy valami ilyesmit mondott. Körülbelül ilyenek, és ez nem egy átlagember volt, hanem olyan valaki, aki itt fog dolgozni idegenvezetőként Magyarországon is, és a vizsgán hangzott el ez. Pál Béla képviselő úr fesztiválok turisztikai hatásairól kérdezett. Jelen pillanatban az egyik legnagyobb problémánk a fesztiválokkal kapcsolatosan a finanszírozásban látjuk. Mindig az adott évben sikerül csak a támogatásáról dönteni az adott fesztiváloknak, éppen ezért a fesztiválok előre kiszámíthatatlanok. Annak idején az első Széchenyi Tervben határozták meg úgy a fesztiválok finanszírozását, hogy már minimum két évvel előtte be kellett adni a pályázatot az adott fesztiválra, hiszen hogy ha valóban neves előadókat szeretnénk leszerződtetni, akár belföldieket, akár külföldieket, nekik az időrendjük kötött, tehát nem lehet azt megcsinálni, hogy két hónappal a fesztivál előtt, amikor kiderül, hogy megkapjuk a pénzt vagy sem, akkor szerződtetjük le a zenekarokat. Konkrét program kell ahhoz, hogy ezt meg tudjuk mozgatni. A fesztiválok finanszírozása valóban egy nagyon fontos kérdés. Jelen pillanatban folyik a fesztiváloknak az úgynevezett akkreditációja. Ez azt jelenti, hogy minden, turisztikai jelentőséggel is bíró fesztiválnak a Fesztiválok Szövetség végzi a felmérését. Itt rákérdeznek arra, hogy milyen a látogatottság, milyen arányban vannak külföldiek, és bízunk benne, hogy az akkreditáció az idei évben be fog fejeződni, és akkor már jobban látjuk azt, hogy az egyes fesztiváloknak milyen a turisztikai hatása. Azt azért szeretném elmondani ebben a körben, hogy nem minden fesztiválnak van turisztikai vonzereje. Nagyon sok olyan fesztiválunk van, ami rendkívül magas állami és önkormányzati támogatással valósul meg, és ezeknek a fesztiváloknak sincs turisztikai vonzereje. Azért fontos, amit mi javaslunk, hogy ezeket a fesztiválokat érdemes átvilágítani és nem feltétlenül akkor kellene megbízni vele, akik a fesztiválokat rendezik. Ha a Magyar Állam valóban kíváncsi arra, hogy a vonzereje milyen az adott fesztiváloknak, akkor érdemes neki egy független szervezetet megbízni a fesztiváloknak az átvilágításával, hiszen vannak olyan fesztiválok, amelyen valóban vannak külföldiek, de azt soha senki nem vizsgálta, hogy a külföldi résztvevők azért vannak-e ott azon a fesztiválon, mert hogy emiatt a fesztivál miatt jöttek ők oda. Elképzelhető, hogy vannak olyanok, akik egy adott településen élnek, és az adott fesztiválra kilátogatnak. Soha olyan felmérést nem láttam, ahol a motivációval kapcsolta volna össze a résztvevők jelenlétét. Mindenképpen szükséges a fesztiválokat átvilágítani, és én azt hiszem, hogy most, amikor folyik a polémia a Forma-1-es versenyeken, lehet, hogy ott is meg kellene nézni. Még az egyébként a legjobban vitatott magyar-külföldi együttműködés. De akár a Tavaszi Fesztivált is mondhatom vagy a diákszigetet is, hogy ezeknek mi a szerepe, és utána meg kellene nézni, hogy mi a költése is. Igaz, hogy a diákszigeten sok külföldi van, de valójában költenek-e annyit, hogy ezért érdemes legyen a Magyar Államnak milliókat költeni. Érdemes ezeket átnézni, és a fesztiválokkal kapcsolatban én azt gondolom, hogy itt meg kell nézni a költést. Nagyon sok fesztivál van Magyarországon, amely kiváló európai viszonylatban is, és úgy gondolom, sok európai fesztiválon voltam. Minden problémánk ellenére a magyarországi fesztiválok igen jó infrastruktúrával bírnak, de a legnagyobb filmzenei fesztivál Európában a glastonbury festival, ott az infrastruktúra meg se közelíti egy közepes méretű magyarországi fesztiválét. Meg se közelíti, és akkor nem is Horvátországot hoztam fel, hanem Romániát. Szilágyi György képviselő úr kérdezte, hogy miért került bemutatásra ez az anyag? Ez az anyag elvileg már korábban, még az előző kormány ideje alatt bemutatásra került volna, de aztán elmaradt ennek a bemutatása. Azt gondolom, hogy azért időszerű ez, mint ahogy elnök úr is mondta, hiszen most folyik a tervezése az új Széchenyi Tervnek, illetve bízunk benne, hogy egy olyan turizmusfejlesztési stratégiája is lesz az országnak, amely előremutató és ezt az ágazatot valóban úgy kezeli, ahogy ezt várjuk tőle. Az, hogy ez politikai-e anyag vagy nem politikai anyag, ezt mindenki ítélje meg maga, én azt gondolom, teljes mértékig szakmai anyag, én remélem, hogy olyan szempontból látjuk ezt. Sok megbízása van a Budai és Barta Kft-nek, ez az anyag, amit kiosztottam egyébként amit kiosztottam a cégünk ismertetője, azért vannak benne a szakmai referenciák. Külön emelte képviselő úr ki, éppen most beszéltem Győr város turisztika és marketing vezetőjével, aki azt a jó hírt közölte, hogy harminc százalékkal emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma az év első felében Győrben. Azt gondolom, ha ez csak részben annak köszönhető, hogy egy turizmusfejlesztési stratégiát folytatnak, amit mi leírtunk, akkor az már mindenképpen siker és nagyon örülünk neki. Egy csomó mindent leírtunk, hogy mit kellene csinálni, kezdve a látogatóközpontjának a megnyitásával, folytatva a helyi utazási iroda megalkotása is. Ezek bejöttek, tehát úgy gondolom, hogy ezek az anyagok használhatóak lesznek, bízom benne, hogy a kulturális turizmus stratégia is olyan lesz, amely mögött minden célkitűzést meg tudunk valósítani. Üdülési csekk, rekreációs kártya. Én azért mondtam rekreációs kártyát tekintettel arra, hogy ennek kialakítása van most napirenden. Kicsit lobbizni próbáltam most a hátrányos helyzetű kistérségekért, tekintettel arra, hogy önök itt a döntéshozók. Én azért hoztam ezt a példát, mondhatnék én sok mindent a rekreációs kártyával kapcsolatosan, hogy milyen ötleteim lennének ezzel kapcsolatosan. Én most próbálni bevonni ezeket a hátrányos helyzetű kistérségekért, remélem, hogy sikerrel. Kovács Ferenc képviselő úr a vidéki fesztiválokról kérdezett. Itt azt tudom megismételni, amit az előbb elmondtam, hogy nagyon-nagyon kevés olyan rendezvény van, aminek az átvilágítása megtörtén. A miskolci operafesztivál ha más nem, azt mindenképpen elérte, hogy Miskolcnak az imázsa Magyarországon és a többi országban jelentős mértékben megnőtt. Ha én a pénzügyi részébe nem is látok bele, hogy mekkora turizmust generál, de azt tudom, hogy Miskolcnak egy olyan rendezvénye jött létre, amely alapvetően determinálja az imázsát a városnak, tehát ez mindenképpen előny, de abban teljesen igaza van, hogy sajnos ezt meg kell csinálni ott, és ezt is talán az egyik feladata lesz a mostani turizmusfejlesztésnek. Általában az operett és a zenei kultúra mindenképpen nagyon fontos. Magyarországon a kultúrának azért is az egyik vezető termékeivé kell, hogy váljon, mert a magyar nyelvet kevésbé értik. Tehát addig, míg mondjuk Angliában el lehet adni Shakespeare Company előadásait, azokat se nagyon lehet érteni, még mindig sokkal jobban értik, mintha bármiféle műfajjal komoly próbálkoznánk, de a magyar zene és különösen az operett egy eladható műfaj, és erre építeni is kell. A zenét egyébként ki is emeltük az anyagunkban direkt azért, hogy a kulturális turizmus egyik fontos ága. Közintézmények közös finanszírozása. Azt hiszem, hogy a finanszírozás is az egyik probléma, de a másik probléma, hogy valamiféle fejlesztést szeretnénk létrehozni, és nem is feltétlenül azok az intézmények, amelyek közintézményekként működnek. Inkább arra gondoltunk az anyagban, olyan helyszínekre mondjuk egy vára, vagy egy kastélyra, amelynek több tulajdonosa is van, akár KVI, akár helyi, akár megyei önkormányzat. Az egri várat tudom mondani például, amely azért nem tudott belépni az északi várak útjába, egy kulturális tematikus útvonalba, mert a tulajdonos Magyar Állam bürokráciában elvette. Tehát nem tudták sajnos a várat bekapcsolni. A zenei kultúra tematikus csomagba sorolása szerintem mindenképpen egy jó ötlet, meg kell valósítani, mert a kulturális turizmusban tényleg az egyik legnagyobb probléma, hogy a tartózkodási idő mennyi. Hadházy Sándor képviselő úr a határon túli együttműködésekről beszélt. Ezt az anyagban mi is próbáltuk jelölni, így a kulturális napon. A kultúra egy olyan turisztikai termék, amely még a turizmus béketermékein belül is az egyik legbékésebb, tehát mindenképpen csatlakozni tudok ahhoz, hogy ezzel foglalkozni kell. A Duna stratégiának pedig értelemszerűen egy része a kulturális turizmus, amely egy olyan kezdeményezés, ahol sok eleme meg tud valósulni a jelen stratégiának is. A döntéseknél valóban az élményszerzés az egyik legfontosabb, és akkor itt szeretnék Vincze László képviselő úr háta mögött. Én az egyik nagy problémának azt látom, hogy a magyarországi turisztikai helyszínek elfelejtik azt, amit nem mi találtunk ki, de talán úgy írjuk bele hangsúlyosabban, hogy sajnos a turistát már nem érdekli a ismeretszerzés, a turista nem akarnak tanulni, a turista egyetlenegy dolgot szeretne, élményt szerezni. Hiába próbálkozunk mi bármivel, hogy bármit a fejükbe beverjünk és belföldi és a külföldi turistát egyaránt mondhatom. Gondolhatunk mi bármit arról, hogy nekünk mi a fontos, hogy mi a szívünkhöz közelálló, a turistát sajnos ez nem érdekli. A turista az – nem akarom azt a kifejezést használni, hogy – elbutult, mert a maga részében, maga oldaláról neki is igaza van, mert ő fel akar frissülni, dolgozik egész évben, rengeteg minden baja van, ő azért megy el valahova, hogy pihenjen és felüdüljön. Hogy úgy menjen vissza a mindennapi életbe, hogy kitisztul belőle minden, ami ott felgyülemlett benne az előző hónapok során. Nem azért látogat el egy helyszínre, hogy ott megismerjen mindent. Ez nem azt jelenti, hogy nekünk nem kell, hogy az legyen a célunk, hogy megismertessünk dolgokat. Legyen ez a célunk, csak legyünk ügyesek. Ha például Ópusztaszerre szeretnénk több turistát vinni, ezt kizárólag úgy lehet megcsinálni, hogy élményszerzésbe beilleszteni. Jártam többször Ópusztaszeren, ha Isten is akarja, többször el fogok majd oda menni. De ez nem jelenti azt, hogy kizárólag csak a Feszty-körképpel meg lehet oda mozgatni embereket. Át kell alakítani a gondolkodásmódunkat. Ha ez abból áll, hogy a turistát be kell öltöztetni honfoglaló magyarnak, és lovakon körbe kell vinni köralakban, hogy megszerezze az élményeket, akkor ezt kötelező lesz megcsinálni, de kizárólag csak olyan helyismeretet, amik nekünk fontosak, csak emiatt nem fognak idejönni. A döntéskor az élményszerzés alapvető dolog, és sajnos ehhez a szerephez nekünk alkalmazkodnunk kell. Köszönöm szépen Becsó Zsolt képviselő úrnak a köszönő szavait. Nógrád megye egy nagyon jó példa, hiszen ott a jószomszédi viszony pont Szlovákiával romlott meg leginkább, és abban a rossz politikai, külpolitikai helyzetben Nógrád megye azt hiszem, hogy egy elég fontos, sőt talán a legfontosabb szerepet töltötte be ebben a magyarországi régiók közül, hiszen egy nagyon rossz külpolitikai légkörben építkezni tudott tovább a szlovákiai magyar és szlovák partnerekkel is, és a térségi viszony is egy fontos dolog. Nógrádban egyébként én azt gondolom, hogy különösen fontos a kulturális turizmus tekintettel arra, hogy lehetőségek vannak, tehát jó adottságai vannak a megyének. Köszönöm szépen Szalay Ferenc alelnök úrnak is a szavait. A kulturális turizmusról elmondtam az elején, hogy az ország minden részén van lehetőség ennek a fejlesztésére, és ha megnézzük azt, hogy pont a középső részen nem történtek fejlesztések, én úgy gondolom, meg kell lépni azt, hogy mik lehetnek a legfontosabb kulturális turisztikai termékek, amelyeket ebben a térségben lehet fejleszteni. És itt én azt gondolom, mindenképpen helye van a Tiszának, hiszen a Tisza hosszú ideig az egyetlen olyan nagyfolyó volt, ami Magyarországon eredt és Magyarországon képződött át, tehát a magyar kultúra, a magyar történelem, a gazdaság, az emlékezet, minden olyan mértékben kapcsolódik hozzá, és talán magáért beszél ez a térkép. Szerintem ezt mutogassa képviselő úr, talán akkor ezzel sikerül jobbításra felhasználni ezt a térképet. A roma kultúra. Azt gondolom, ennek van turisztikai, és természetesen van társadalompolitikai szerepe is. Mindenképpen meg kell keresni, hogy már vannak olyan is olyan lehetőségei, hiszen ki lehet emelni, fejleszteni lehet, de a piaci szempontokon kívül kell ezzel foglalkozni. Végezetül pedig a sportturizmusról kérdezett Szalay úr. Én annyit hadd mondjak el, hogy körülbelül húsz éve dolgozom már Nagy-Britanniában turisztikai programokon, és ez alatt a 20 év alatt rengeteg minden történt Angliában, ami megváltozott, nemcsak az, hogy most már nem a Beatles az egyetlen zenekar, hanem az is, hogy teljesen új iparágak nőttek ki a turizmusból is. Amikor először jártam Londonban, akkor összesen egyetlenegy színház játszott musicalt. Most már Londonban körülbelül negyven olyan színház van, ami musicalt játszik, és úgy képzeljük el, hogy minden színház egy musicalt játszik. Tehát a repertoárjában egy darab előadás van, de azt naponta kétszer előadják, előadják délután, matinének hívják a délutáni előadást, és van az esti előadás. Minden előadás dugig van, két, három, négy, öt, hat, hét szereposztásuk van. Egész évben minden áldott nap van előadás, talán a december 25-e kivételével minden nap vannak az előadásuk, és dugig vannak a színházak, és a turisták benn vannak. Tehát egy olyan turisztikai terméket sikerült felépíteniük, ami már jelentősebb bevételeket hoz az államnak, mint mondjuk a hampton court-i palota vagy a Tower meglátogatása. Olyan mértékben adnak el színházjegyeket, hogy egy teljesen új turisztikai terméket fel tudnak építeni ebből. Ami viszont ennél is frissebb turisztikai termék, ez a sport. Körülbelül azt mondom, egy hat-nyolc évvel ezelőtt kezdtek el iparszerűen foglalkozni azzal, hogy a sportot a külföldieknek is eladják. Mindig is tele voltak a stadionok, mindig is jelentős iparág volt mondjuk a sportrelikviák árusítása, de körülbelül hat-nyolc évvel ezelőtt kezdtek el tour operátorok foglalkozni azzal, hogy turisztikai termékcsoportba belevegyék a sportesemények meglátogatását, és nemcsak a sporteseményeket, hanem mondjuk a stadionokat. Most már újabban három vagy négy olyan csapat van, amelynek saját múzeuma van, viszik oda a csoportokat, külön el lehet menni az öltözőbe, ki lehet menni a gyepre, tiszteletkört nem lehet futni, de meg lehet nézni a fontosabb helyszíneit az adott sporteseményeknek. Minden megváltozott a trendben, a csarnoképítési trendek megváltoztak. Ez azt jelenti, hogy most már körülbelül 30 százalékát a helyeknek a stadionban úgy alakítják ki, mint egy páholy. Tehát le van adva náluk, mint ahogy nálunk a Népstadionban tavaly volt, hogy a harminc százaléka a jegyeknek kizárólag csak az üzleti turizmusban került értékesítésre. Különböző cégek vannak, amelyek páholyokat bérelnek, ezekben a páholyokban egyébként minden van, van vendéglátás, gasztronómia is van. Az egész fel van építve, a meccs előtt körülbelül egy-két órával már események zajlanak a helyszíneken, üzleti tárgyalások vannak, mindenki a partnerét viszi oda. Egy olyan iparággá fejlesztették fel, ami jelen pillanatban azt gondolom, a sport Nagy-Britannia nemzeti jövedelmében sokkal nagyobb szerepet tölt be, mint az ipar. Teljesen átalakult a társadalom is, tehát már olyan ipari munkásosztály konkrétan már egyre inkább szorul vissza, esik vissza, és olyan szolgáltatások vannak, mint amilyen a sport is, és a sportból származó jövedelmek, a turisták, sportesemények látogatása, az ajándéktárgyak, sportfogadás, ezekből akkora jövedelme termelődik az államnak, amelyet felfogni is nehéz, és ez egy olyan turisztikai termék, amelyet az elmúlt hat-nyolc évben fejlesztettek fel. Úgy gondolom, hogy ebben a bizottságban külön jó arról hallani, hogy most Magyarországon minden esély meglesz, merthogy az, hogy itt utánpótlás nevelés, és foglalkozunk olyan sportágakkal, amikkel korábban nem foglalkoztunk, úgy gondolom, hogy ezen nemcsak a generációk nőhetnek fel, akik sportolnak. Nemcsak azt jelenti, hogy egészségesebbek lesznek a fiatalok, nemcsak azt jelenti, hogy lesz mire büszkének lennünk, hanem ez azt is jelenti, hogy olyan ágazatot tudunk felfejleszteni Magyarországon, amely jelentős jövedelmet termelhet. Azt gondolom, hogy ha a magyarországi turizmus adottságait nézzük, akkor két dolog van, amiben Magyarország turizmusa valóban labdába tud rúgni. Az egyik, hogy ha olyan szolgáltatást kínálunk, olyan termékeket kínálunk, amelyek nagyon olcsóak, de ezen a területen egyre kevésbé vagyunk versenyképesek, mert Tunéziánál meg Törökországnál meg Jordániánál nem lehetünk versenyképesebbek, tehát árban már nem tudunk versenyezni senkivel sem. A másik, hogy olyan szolgáltatásokat találunk, olyan turisztikai szolgáltatásokat, amelyekben magas a hozzáadott érték, amelyet Magyarországon adunk hozzá, abban viszont versenyképesek lehetünk, hiszen az emberi tudásban Magyarország versenyképes, és annak az árában is versenyképesek vagyunk, és ezek közé tartozik elsősorban a kulturális turizmus, az egészségturizmus, és ide tartozhat a sport, ide tartozhat az oktatás, innováció, környezetvédelem. Ezekkel kell tulajdonképpen foglalkozni, és kiemelten kell foglalkoznunk vele. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük szépen. Azt gondolom, hogy a sok kérdés is azt mutatja, hogy egy fontos terület ez a magyar turisztikai kínálatban. Én is azt gondolom, hogy mind a Széchenyi terves pályázati kiírások, mind a következő turizmusfejlesztési stratégia szempontjából kulcskérdés lesz, hogy azokat az adatokat, információkat, fejlesztési elképzeléseket, amelyek részben már rendelkezésre állnak, részben megfogalmazódtak önkormányzatok, magánberuházók gondolatvilágában, illetve előkészítés alatt állnak, azokat össze tudjuk fogni és különböző európai uniós és nemzeti forrásokkal támogatni tudjuk azt, hogy ezek meg is valósuljanak a következő időszakban. Én köszönöm szépen a megjelenést, köszönöm azt, hogy ezekre a kérdésekre választ kaphattunk, és remélem azt, hogy ebből a stratégiából minél többet a következő években majd meg fogunk tudni valósítani. A másik napirendi pontot (Közbeszólásra.), igen?

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Elnök úr, elnézést kérek! Azt mondta elnök úr, hogy két kör lesz, egyszer. Másodszorra szeretném jelezni, hogy ezért is volt, hogy külön felteszem a kérdéseimet, mert a kérdéseim nagy részére nem kaptam választ, tehát szeretnék még kérdéseket feltenni.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Akkor röviden tegye meg, arra kérem, mert háromnegyed órája vár a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a bemutatkozásra, képviselő úr. Nem gondoltam, hogy ez egy ilyen nagy vitát fog indukálni.

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Ez egy fontos kérdés, hiszen ön azt mondta, hogy a jövőben erre a tanulmányra szeretne építeni a kormány. (Elnök: Nincs mit magyarázkodni, öné a szó, képviselő úr.) Azért gondoltam, hogy ez fontos kérdés, és még lennének olyan kérdések, amire egyszer az első körből nem kaptam választ, másodsorban pedig még szeretnék kérdést feltenni egy-két kérdést második körben azzal kapcsolatban, ami eddig elhangzott.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Öné a szó!

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Én örülök annak, hogy ez a prezentáció van, tehát Szalay úr mondta, én csak a célját és a hátterét próbáltam ennek megnézni, remélem, nem haragszanak ezért és nem csináltam valami nagy hibát egyébként. Az előadótól is és önöktől is kaptam válaszokat arra, hogy ez egy szakmai konkrét, előremutató koncepció és teljes mértékben ez egy szakmai anyag. Én ezzel maximálisan azonosulni tudok. Egyébként én vettem a fáradtságot és megnéztük ezt a nem kis anyagot és ezután is érdeklődöm, hogy ebben szerepelnek-e, ezért kérdeztem az üdülési csekket, amit ugye ön nem is említett, és most sem a válaszban különösebben, csak kitért erre. Ha ez egy szakmai konkrét előremutató anyag, akkor ebben annyira pozitívan értékelik ebben az anyagban az üdülési csekket, hogy a 71. oldalon kulturális csekkrendszer bevezetését is esetleg előtérbe helyezik az üdülési csekk mintájára. A 34. oldalon az üdülési csekk fontosságát említik, és ha ennyire fontos, akkor nem értem, most a prezentációban eddig miért nem szerepelt, hiszen, és ugye itt azt mondják, hogy káros dolog volt az üdülési csekk megadóztatása. Ezt csak azért említem meg, mert pont pár napja vetette el a bizottság azt a törvénymódosító javaslatot, amiben elutasította az üdülési csekkek adómentessé tételét. Azt, hogy szakmai anyagról van szó, és egyáltalán nem politikai és nem politikai dolgokról, ebben is csak egy kérdésem van. Zárójelben jegyzem meg, nem tudom, biztos én vagyok csak ennyire szőrszálhasogató, de ha egy prezentációt látunk, és ha abban a prezentációban nem az önök munkája szerepel, hanem máshonnan vett felmérések mintáját mutatják be, akkor lehet, hogy fel kell tüntetni, hogy tudják az emberek, hogy esetleg nem az. Idézni szeretnék ebből az anyagból, ami 2009-ben készült, csak egy részletet, ami az egyéb természeti, politikai és társadalmi dolgokról szól. Ami úgy szól a 102. oldalon, hogy “politikai, társadalmi változások” – tehát 2009-ről beszélünk – “olyan eseményeket idézhetnek elő, melyek hazánkat negatív színben tüntetik fel a nemzetközi sajtóban, így az országról alkotott képet kedvezőtlenül befolyásolják.” Tehát 2009-ben a szocialista kormány alatt egy teljesen szakmai anyagban egy olyan bekezdés szerepel, amely egy politikai változást, egy kormányváltást, konkrétan kormányváltást nem ír, de egyértelmű, hogy arra utal, egy kormányváltást teljes mértékben negatív dolognak mutat fel, egy szakmai anyagban úgy érzem, ez egy politikai megnyilatkozás. Csak azért kérdeztem, hogy mennyire politikai és mennyire nem politikai, hiszen önök azt mondták, hogy erre is óhajtják majd ezt alapozni, és szeretnék választ kapni azokra a kérdéseimre, amikre nem kaptam, hogy meddig tart ez a megbízás, milyen feltételekkel, mennyibe került, esetleg mennyi hasznot hozott. Örülök neki, hogy Győr tekintetében egy 30 százalékos növekedést mondott, de mérni kell valamilyen szinten a teljesítményeket. Legfőképpen az elmúlt időszakban megtanultuk, hogy az úgynevezett tanácsadói szerződéseknek kellene valamilyen szinten mérni a produktumát, tehát én szeretnék ezekre a kérdésekre még, ha lehetne, választ kapni öntől, hogy meddig tart ez a szerződés és mennyibe kerül és milyen feltételekkel. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Budai úr, öné a szó!

DR. BUDAI ZOLTÁN (Budai és Barta Tanácsadó Kft.): Először is elnézést kérek, hogy ha nem sikerült mindenkinek válaszolni. Üdülési csekk, rekreációs kártya. Amikor az anyagot készítettük, akkor még a rekreációs kártyáról nem volt szó, ezért nem beszéltem most erről, mert úgy gondoltam, hogy a mai nap alkalmas lesz arra, hogy valamiért lobbizzunk. Az üdülési csekk megadóztatását én valóban egy rossz döntésnek tartom attól teljesen függetlenül, hogy most a korábbi kormány döntését a mostani költségvetésében megtartja-e az országgyűlés. Ha az üdülési csekkről kérdeznék a véleményemet, én azt gondolom, azt nem kellene megadóztatni, viszont jelentős mértékben szűkíteni kellene a felhasználási körét. De biztos van sok szempont, nemcsak az én véleményem egy szempont, hanem az ország költségvetése is egy szempont. Kulturális csekk már most van, nem tudom, tehát már most létezik egy ilyen rendszer, amelynek az anyagban mi a kiterjesztését javasoltuk. Tehát direkt azért, hogy legalább annyira benne legyen mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak a fogalomkészletében, hogy adott esetben, amikor egy munkáltató arról dönt, hogy a cafeteria csomagnak melyik részét kívánja igénybe venni, akkor minél nagyobb hányadban legyenek olyanok, akik a kulturális csekket akarják igénybe venni. Nem tudom, a rekreációs kártya, ha abban szerepel majd ez a tétel is, akkor lehet, hogy ez a kérdés nem is kerül napirendre. Még egyszer mondom, az üdülési csekk megadóztatását természetesen most is ellenezzük, illetve nem ellenezzük, de a véleményünk az, hogy nem egy jó dolog, de természetes, hogy sok olyan szempont van, amit mi nem érthetünk. Elnézést kérek azért, hogy itt az európai uniós polgárok utazásának motivációja alá nem írtam oda a forrást: Mentségemül két dolog szolgáljon, hogy az anyagban egyrészt szerepel, abban, tehát abban, amit képviselő úr elolvasott, abban szerepel a forrás, hivatkozunk is rá, másrészt itt én szóban is elmondtam, hogy honnan ered ez a kutatás, tehát azzal megpróbáltam kiegészíteni még az előadás során. A 102. oldalon, sajnos nincsen nálam itt ez az anyag, de amikor a negatív 2009 utáni eseményekről van szó, az az anyagnak egy válságkommunikációval foglalkozó része, amely nem politikai események bekövetkezésével számol, hanem mindenfajta negatív esemény bekövetkezésével számol. Tekintettel arra, hogy negatív események nincsenek tervezve, és ha az ország bármivel is foglalkozik, legyen az turizmus, vagy legyen az egészségügy vagy bármi, fel kell készülni, hogy ha negatív dolog történik, az sok mindent befolyásol majd. Azt gondolom, hogy például ugyanilyen probléma ez a vörösiszap-katasztrófa bekövetkezése, de becsület szavamra mondom, nem miattunk, de itt ebben a 2009-es anyagban nem politikai eseményekre gondolunk, de ha negatív dolgok történnek, akkor arra egy válságstratégiát ki kell alakítani. A kulturális turizmusban is ki kell alakítani egy válságstratégiát, hiszen elképzelhető az, hogy például a miskolci operafesztiválon leszakad egy karzat, tehát bármi történhet, erre az országnak ki kell alakítani egy stratégiát, ezt jól kell kommunikálni. Egyáltalán nem politikai dolgokra gondoltunk. Képviselő úr biztosan politikai dolgokra gondol, mert ő politikus, de mi nem politikai dolgokra gondoltunk. (Szilágyi György: Oda van írva, hogy politikai, itt van, én odaadom önnek.) Elhiszem, amit mondott, de politikai és egyéb dolgok, tehát nem politikai problémákra gondoltunk, nem arra gondoltunk, hogy a kormányváltás okoz-e itt gondot. Ez a stratégia teljesített, ez még az előző kormány idején teljesítésre került, ezzel kapcsolatosan az akkori szakállamtitkár úr, Kovács Miklós úr egy teljesítési igazolást kiállított. Hogy én az anyagot itt prezentálom, ez nem része annak a szerződésnek, amit megkötöttünk. Legyen ez úgy, hogy tényleg én szeretem a kulturális turizmust és hiszem azt, hogy az országnak ez egy fő kitörési pontja, ezért örömmel prezentálok minden alkalommal, ha meghív a bizottság én szívesen prezentálok akár huszonötször is, mert úgy gondolom, hogy tényleg az országnak ez fontos. Magának a szerződésnek a részletei milyen összegbe került, meg hogy mint történt. Megmondom őszintén, nem tudom a jogi hátterét, hogy én most elmondhatom vagy sem, de azt hiszem, hogy abban a szerződésben, amit a minisztériummal mi kötöttünk, abban erre vonatkozóan biztos, hogy szerepel egy rész. Ha hivatalosan a minisztérium bennünket ezzel megkeres, vagy képviselő úr megkérdezi a minisztériumot, akkor a minisztérium ezt ki fogja önnek adni. Én is megmondanám önnek, de nincs itt előttem a szerződés, nem tudom, hogy jogom van-e, senkivel sem akarok olyat csinálni, ami. Azt azért látatlanban el szeretném mondani, hogy nem az a nagyságrendű szerződés volt, mint amit itt a sajtóban lehetett hallani.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen a válaszokat. Lezárnám a vita részét, és még egyszer akkor megköszönöm a kérdésekre adott válaszokat. Valóban én is úgy gondolom, ha képviselő úr a szerződés részletei iránt érdeklődik, azt gondolom, a minisztériumot, ha megkeresi, akkor erre választ fog kapni. Ne hozzuk olyan helyzetbe a céget, hogy ezzel esetleg a szerződéssel kapcsolatos problémák merüljenek fel. Köszönöm szépen, azt gondolom, hogy volt értelme tárgyalni erről a napirendről, hiszen nagyon sok kérdés merült fel. Azt gondolom, hogy valamennyi képviselőtársunk kifejezte azt a véleményét, hogy ez egy fontos terület, és a következő időszakban is lehet a kulturális turizmusra, sőt kell is építeni.

Tájékoztató a Kajak-Kenu Olimpiai Kvalifikációs Világbajnokság megrendezéséről

Lezárjuk ezt a napirendi pontot és rátérünk következő napirendünkre, amely a Kajak-Kenu Szövetség előterjesztésében egy tájékoztató a Kajak-Kenu Olimpiai Kvalifikációs Világbajnokság jövő évi megrendezéséről. Nem tudom, Bárdossy Tamás kollégám hol van, de egy perc türelmet kérnék, míg beinvitálom az előterjesztőt. (Rövid szünet.) Megkezdjük harmadik napirendi pontunk tárgyalását. Köszöntöm Baráth Etele urat a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökét, Schmidt Gábor főtitkár urat és Gyulay Zsolt alelnök urat. Továbbá nyilván a napirendi ponthoz kapcsolódó esetleges kérdésekre választ fog tudni adni majd a Sportszakállamtitkárság, Bardóczy Gábor főosztályvezető úr, illetve a Nemzeti Sport Központ vezetője, Vígh László úr. Megkérem önöket is, hogy fáradjanak az asztalhoz, mert elképzelhető, hogy olyan kérdések merülnek fel, amelyekre majd válaszolniuk kell. Nem tudom, mi a forgatókönyv, elnök úrnak adom meg a szót. Írásban megkaptuk a prezentáció tartalmát, nyilván szóbeli kiegészítésekre igényt tart, erre megadom most a lehetőséget, öné a szó.

Dr. Baráth Etele (Magyar Kajak-Kenu Szövetség) előadása

Dr. Baráth Etele (MSZP) DR. BARÁTH ETELE (Magyar Kajak-Kenu Szövetség): (Kivetítőt használ előadása megtartásához.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek a hangomért, ami azért következett be, mert csomag nélkül érkeztem haza a kajak-kenu kongresszusról, és ott egy jelentős influenzát szenvedtem. Bár nem egyenlíti ki az értéke egymást, de így van. Nagyon röviden beszélnék csak, gondolom elcsigázott már a bizottság a hosszú vita után, csak néhány kiegészítő szót szólnék. Ugye olvasható és látható? (Elnök: Igen.) Felhívom a figyelmet, hogy mondanék olyasmit, amik itt nincsenek rajta. Az egyik, amit nagyon fontosnak tartok, hogy itt azt írjuk, hogy a tizenöt év legeredményesebb magyar sportága, ez négy olimpia, nem három olimpia. A négy olimpián tizenegy aranyérmet nyertünk, csak azért mondom, mert ebben négy férfi kajak, négy női és három kenu szám van benne. Ez azt jelenti, hogy a kajak-kenu sport egy évről évre mindig változó belső arányokat kifejező, de egy nagyon kiegyensúlyozott szakági arányt képvisel, és ezért mindig küzdünk azért, hogy a közvélemény értse meg, hogy természetesen van olyan, hogy valami nem megy annyira, de a másik helyettesíti, majd a következő évben újra ő lesz az egyik jelentős eseményhordozó. A másik, amit a kajak-kenu sportról szeretnék elmondani, nagyon kevesen veszik figyelembe, hogy ez az olimpiai sportágak közül pillanatnyilag a leggyorsabban, legdinamikusabban növekvő sportág a világon. Pillanatnyi országszám, ami jelen van, szinte semmit se mond, mert ráadásul az országokon belül mindenki szinte mást is csinál. Egy számot hadd mondjak, amit most tanultunk meg, ötvenöt millióan kajakoznak a világon, ami elég nagy szám, ebben persze benne vannak a raftingtól az óceáni kajakon keresztül a síkvízi kajakon át nagyon sok minden más is. Ez egy roppant tömeg, ami nézettség szempontjából, érdeklődés szempontjából is nagyon fontos. Itt látjuk kivetítve, hogy a pekingi olimpián mi a tizedik legnézettebb sportág voltunk. Mi az érdekessége még ennek a sportágnak? Csak szeretném, ha mindenki szeretné ezt a sportágat sok minden mással szemben az az, hogy itt egy világversenyen, legyen az európabajnokság, világbajnokság vagy olimpia, egy nemzetből egy adott számban csak egy versenyző indulhat. Ha ezt összehasonlítom az atlétikával, az úszással és más sportágakkal, ahol általában négy-három-kettő, tehát csökkenő számban vehet részt a döntőben, de a döntőben mindig ott lehet még két másik is, minket nagyon hátrányosan érint a világban, hogy csak egy versenyző indulhat. Ha most azzal az egy versenyzővel valami baj van valamilyen okból, akkor már rögtön nem tudja senki más esetleg helyettesíteni, és ezt azért kell tudni, mert ez végül is az egész küzdelem erejét is nagymértékben bemutatja. Most a mi kajak-kenu sportágunk ráadásul – bár én tudom, hogy döntően a következő évi kvalifikációs világbajnokságról lesz szó, azért az is nagyon fontos, hogy mi itt Magyarországon is jelentősen kiterjesztettük a sportág belső tartalmát és szerkezetét. Itt az alsó szöveget jól lehet látni, hogy gyakorlatilag – előbb tudom, hogy a kulturális turizmusról volt szó a bizottsági ülésen -, nagyon jelentős előkészített munkáink, anyagaink, sőt befejezett fejlesztéseink vannak olyan területen, ami közvetlenül a turizmushoz, víziturizmushoz, egyebekhez köthető, és jelentősen szélesedik is tulajdonképpen ez a bázis. Hadd legyek arra büszke, hogy a magyar kajak-kenu sport ma az igazolt és induló versenyzőt tekintve már több mint két és félszer akkora létszámot bír, mint a rendszerváltoztatás előtti időszakban. Magyarul ez nemhogy gödörbe nem került ez a sportág, hanem dinamikusan növekedett az elmúlt időszakban, és egy-egy fiatal utánpótlás, ifjúsági versenyen az indulók száma, effektíve a benevezett versenyen indulók száma 2500-2600-ra tehető, amit nagyon kevés sportág tud elmondani magáról a mai világban. Nagyon lényeges ez a környezetért, egészséges életmódért kifejezés. Egyfajta szerepváltozáson is megyünk keresztül, tehát azt szeretnénk, hogy ezt megértenék, hogy itt nemcsak a versenysportról van szó, hanem egy olyan tevékenységről, aminek a társadalmi szerepvállalása rendkívül jelentős. Ránézek Hadházy úrra, aki a Duna-kanyart képviseli többek között saját regionális és polgármesteri mivoltában. Azért azt tudjuk, hogy ezek a nem térképen lévő sportegyesületeink, amikről nem is hallunk, mert nem olimpiai bajnokok százával készíti elő azokat a gyerekeket, akik megtanulnak így vízen járni. Részt vesznek azokban az erdei iskolákban, amelyek nemcsak a kajakhoz, hanem a kajak mellett az adott parton hozzá csatlakoztatható lovaglástól a gyalogos turizmustól a biciklin keresztül a fociig minden ezeken a stratégiai pontokon megjelenik, és a fejlesztésünknek ilyen és ilyen fő irányai is megjelennek. Egyet még hadd mondjak példának okáért, hogy az ez évi sárkányhajó világbajnokságnak, amit Szegeden rendeztünk, annak a roppant sikere abban mérhető le, hogy csak a magyar önkormányzat és vállalt résztvevők száma meghaladta a 2200-at, pedig alig rendeztünk. Rendeztünk ilyen roadshow-t, és hordoztuk az embereket, akik benne ültek a kenukban és akik eveztek. Ha tovább tetszene vinni eggyel, a kajak-kenu sport a világon, erről a dologról már nagyrészt beszéltem, a sárkányhajó és a kajakpóló. Érdekességképp hadd említsem meg, hogy a magyar kajak-kenu azt is el tudta érni tavaly és tavalyelőtt, hogy rafting világbajnokokat tudtunk adni a sportágnak. Azért egy síkvízi országban ez nem egy kis dolog, és a jelentős szándékunk, hogy a tizenhat olimpiai számban benne van négy szlalom, hogy ebben a szlalomban is, ha nem is Londonon, de a következő olimpiára már esélyes vagy legalábbis a jól kvalifikált versenyzőkkel vegyünk részt. Ma már a világ középmezőnyében vannak a gyerekek, akik tőlünk indulnak, ami egy óriási eredmény ahhoz képest, hogy gyakorlatilag hidakról lelógatott seprűnyél adja annak a technikai edzését, ahogy ők próbálkoznak a kapuk között gyakorolni. Ez egy nagyon izgalmas, jó dolog. Amiről érdemes még szólni, és be is fejezem ezt a dolgot, hogy ez a sportesemény, amit jövő évben szeretnénk rendezni, és amihez mi kérjük a tisztelt bizottság erkölcsi támogatását, és amennyiben lehet, az anyagiakra történő visszahatását, ezen sokat vitatkoztunk, mert Schmidt Gábor kollégám azt írta effektíve bele, hogy Magyarország történetének legrangosabb világeseménye. Féltem, hogy bejövök ide, és itt van Szalay Ferenc úr és akkor be fogja mondani, hogy azt a kosárlabda európabajnokság, amit végignéztünk az akkori Népstadionban, az volt a legrangosabb, mert azóta se értünk el olyan európabajnoki címet, mint akkor. Ez kétségtelen, hogy mind nagyon rangosak, de olyan, ami az olimpiára visz, egyetlen világverseny, ami kvalifikál, ami azt jelenti, hogy ha valaki innen négyes hajóval nem jut be, az nem indul az olimpián, ilyen versenyt még nem rendeztünk. Jelentőségében annyival több egy kicsit az általunk hőn szeretett olimpiánál, hogy itt azért meg fog jelenni az országok teljes spektruma, és ha azt mondom, hogy csak egy versenyző indulhat, akkor egy-egy versenyszámban olyan felnőtt versenyszámok vannak, ahol hetven-nyolcvan versenyző, hetven-nyolcvan ország indul el. Ha megnézzük, hogy az atlétikai olimpiai döntőknél négyszázason hány ország indul, ki fog derülni, hogy harminckettő. Ha megnézzük azt, hogy egy úszásban az adott vegyes számokban hány ország indul el, kiderül hogy harmincnégy. Azért ez egy roppant nagy kihívás, és szeretném, ha mindenki úgy értékelné, hogy nem egy ilyen leértékelt magyar sportágról van szó, vagy olyan dologról, ami belesüpped a világ érdeklődési alsó szintjébe, hanem egy igazán szeretett rendszer. Befejeztem, Schmidt Gábor főtitkár úr azon túl, hogy főtitkár, azon kívül a következő világbajnokság szervezőbizottságának elnöke. A szervezőbizottság fölött elvileg van egy grémium. Azért mondom, hogy elvileg, mert csak a hó vége felé fog alakulni, ami grémium az egészet felügyeli szakmai, politikai, kulturális, mindenfajta más vonatkozásban. Ennek hivatalból mint az egész rendezvényért felelős szövetségi elnök, én vagyok a vezetője, de ennek grémiumnak vezető egyénisége Gyulay Zsolt kétszeres olimpiai bajnok jelentős közéleti személyiség, aki viszont nem a szervezésről fog beszélni, és nem is az olimpiai bizottság alelnök posztjáról fog beszélni, hanem arról, hogy tulajdonképpen maga a mű, ami ott ma van, hogy tehető igazán egy mai rangos művé. A világ minden egyes kajak-kenu pályája az elmúlt tíz évben jelentősen megújult. Olyan kiszolgálása van a mozgássérültektől kezdve az atlétákon keresztül, akik ott részt vesznek a versenyeken, ami párját ritkítja. Mi pedig megálltunk egy nagyon kedves, fából készült, bűbájos környezetben, amiért rajonganak az emberek, csak éppen nem biztos, hogy megfelel mindazoknak a feltételeknek, amiknek meg kell felelni. Bocsánat, hogy kicsit hosszabb voltam, de olyan lelkes vagyok, hogy bizottság előtt lehetek és elnézést a hangom miatt.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, elnök úr, elnézzük ezt, természetesen. Főtitkár úr, öné a szó!

Schmidt Gábor (Magyar Kajak-Kenu Szövetség) szóbeli kiegészítése

SCHMIDT GÁBOR (Magyar Kajak-Kenu Szövetség): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Köszönöm szépen a lehetőséget. Azzal kezdeném, hogy azt gondolom, hogy az már eleve jelzés értékű, hogy Magyarország a világesemény rendezését megkapta. Hiszen talán még sokan emlékeznek a sajtóban, hogy eredetileg Vichy, Franciaország rendezte volna a jövő évi kvalifikációs világbajnokságot, azonban a helyszín sajnos nem felelt meg nemzetközi előírásoknak, és gyakorlatilag a sportvilág, a kajak-kenu világ összfelkiáltással kvázi kikényszerítette az olimpiai szövetségnél, hogy Magyarország és Szeged legyen a helyszíne egy ilyen rangos versenynek. Ami, ahogy előbb elnök úr is elmondta, mindenképpen meghatároz az egyes országok szempontjából, hiszen az olimpiai kvóták nyolcvan százaléka ezen a versenyen dől majd el. Ez nyilvánvaló, a versenynek kiemelt nemzetközi jelentőséget ad, hiszen ahogy itt a prezentációban is látható, Londonba Szegeden át vezet az út 2011-ben, ami mindenképp meghatározó lesz számunkra is a kommunikációban. Azt gondolom, hogy a kajak-kenut ma már Magyarországon nem kell bemutatni, a sztárjaink kiemelkedő eredményei önmagukért beszélnek, minden bizonnyal jövőre Szegeden is fantasztikus magyar sikereknek szoríthatunk majd, és fantasztikus magyar sikereket láthatunk. Ahogy itt a prezentációban is látható, én azt gondolom, a sportolók és szurkolók közös ünnepe lehet, ahogy már 2006-ban is, akik még emlékeznek az akkori világbajnokságra, láthatták. 2011-ben a céljaink nem kevesebbek, minthogy a 2006-ban is már nagyon nagy számokat még felülmúljuk. 2011. augusztus 16. és 21. között 90 ország több mint 2000 résztvevőjét várjuk a Maty-érre. Első alkalommal nem négy, hanem öt napos lesz már a kajak-kenu világbajnokság, és felkerültek a para kenu versenyszámok is. Ez már elmúlt évben Poznanban is volt. Második alkalommal most Szegeden már para versenyszámok is lesznek kajak-kenuban, és 2016-ban a kajak-kenu sportág már ott lesz a paralimpia programján is. Azt gondolom, ez is jelzi azt, hogy a kajak-kenu sportág tovább szélesedik a nemzetközi világban és a tradíciói egyre nőnek. Nagyon fontosnak tartom, hogy körülbelül tizennyolc óra élő televízióközvetítés lesz az M1-en, hiszen ő a host broadcastere az eseménynek, másrészt az Eurosporton, és azokon a televíziókon, amelyek átveszik a közvetítést. Ami mindenképp azt gondolom, hogy egy jelentős országpromóciót tesz lehetővé az esemény által, hiszen széles e nagyvilágba el fognak jutni azokat a képek, amelyek Magyarországról, Szegedről, és ahogy 2006-ban is a turizmus rt-vel közösen készítettünk olyan promóciós filmet, amely a főcímben lemehetett, amelyben természetesen Budapest és más magyarországi helyszínek, amelyek vonzók lehetnek a turisták számára, megjelentek, ez mind-mind átvitt értéket adhat. Több mint tizenkétezer vendégéjszakával számolunk a versenyzők és az idejövő szurkolók által. Háromszázötven akkreditált újságíró lesz a helyszínen, és a 2006-os számokból kiindulva húsz-huszonötezer nézőre számítunk a helyszínen döntők napjain. Csak egy számot hadd mondjak, több mint tízezer ülőhelyet fogunk felépíteni a Maty-éren, és nagyon remélem, hogy ez is szűknek fog bizonyulni a döntők napjain. 2006-ban az volt a víziónk, hogy nem egy versenyt, hanem egy eseményt szeretnénk rendezni sok kísérőeseménnyel és egyéb programmal. 2011-ben még egy picit ennél is tovább szeretnénk lépni, és nem mint egy eseményt, hanem egy élményt szeretnénk szervezni, teremteni az odalátogatók számára. Ebben nyilvánvaló, ahogy az előbb is elmondtam, kiemelt célunk az, hogy igenis a versenyesemény által egy igazi Magyarország promóció és egy újabb pozitív imidzs, kép legyen kialakítható Magyarországról. Ebben eddig is élen járt a kajak-kenu és kajak-kenu hazai események, hiszen a nemzetközi világban Szeged, és a kajak-kenu versenyek fogalommá nőtték ki magukat. Azt gondolom, hogy ez 2010-11-ben is így lesz. Rendkívül nagyon hangsúlyt szeretnénk fektetni a professzionális résztvevői kiszolgálásra mind a nézői, mind a versenyzői oldalon, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy olyan egész napos programokat teremtsünk, ami a családok számára kicsiknek és nagyoknak lehetőséget biztosít, hogy hasznosan töltsék el az ottani öt napot, vagy ha csak a döntőkre látogatnak le, a következő három napot. Rendkívül fontos – és Gyulay Zsolt is fog mindjárt beszélni róla -, hogy a kajak-kenu sportág eddig is élen járt a különböző versenyszervezéshez kapcsolt innovatív megoldásokban, most is sok újítást szeretnénk bevezetni a televízióközvetítésben, az informatikai rendszerekben és általában véve a sajtó kiszolgálásában. Ez mind, mind, mind azt gondolom, olyan érték, amely utána más világeseményeken, más szervezésekben is hasznosítható legyen. Ahhoz, hogy mindez meg is valósuljon, nyilvánvaló, hogy egy szoros együttműködés szükséges a nemzeti sportközpontokkal, és el kell indulni egy újabb fejlesztésnek a Maty-éren, és ebben át is adnám a szót Gyulay Zsoltnak, aki a fejlesztésekről egy pár szót beszélne.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr, öné a szó!

Gyulay Zsolt (Magyar Kajak-Kenu Szövetség) szóbeli kiegészítése

GYULAY ZSOLT (Magyar Kajak-Kenu Szövetség): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elhangzott az a szlogen, hogy nem eseményt, hanem élményt szeretnénk nyújtani a közönségnek nemcsak a helyszínen, hanem a képernyőkön egyaránt. Úgyhogy ahhoz, hogy élményt nyújthassunk, véleményem szerint komoly infrastrukturális fejlesztésre van szükség jelen pillanatban a pályán. Azt lehet mondani, hogy ’98-as, 2002-es, 2006-os szervezés, rendezés a szegedi világbajnokságon mérföldkő volt a sportág tekintetében, és Vígh Lászlóval már végigjártuk a szegedi maty-éri pályát és meghatároztuk a fejlesztés főbb irányvonalait. Azt gondolom, hogy ha már fejlesztünk, akkor olyan irányba fejlesszünk, hogy ez a későbbi fenntarthatóságot biztosítsa, és egy olyan multifunkcionális létesítménybe rakjuk a pénzünket, ami később is egyaránt nagyon jól használható lesz nemcsak a kajak-kenu sportág számára, hanem egyéb más sportágak számára. Tehát egy olyan olimpiai centrum jöjjön létre, ahol kajak-kenu, evezés vagy akár triatlon sportág is megtalálja az otthonát. Hangsúlyozottan ez nemcsak az élsporté, hanem a közönségé is lesz, hiszen egy multifunkcionális fejlesztés nemcsak az élsportolóké. Azt gondolom, hogy szálláshelyek kialakításában lehet bővülni, illetve hogy ha elnök úr is már beszélt a fejlesztés irányairól, ha megnézzük a világ más kajak-kenu pályái mely irányba fejlesztődnek, akkor gyakorlatilag azt látjuk, hogy tényleg a multifunkcionalitás és a későbbi kihasználhatóság és a fenntarthatóság az, ami nagyon fontos. Említettük azt, hogy a 2002-es, 2006-os rendezés mérföldkő volt a kajak-kenu sportág életében, hiszen a magyar szervezés nemcsak kiemelkedő volt, hanem olyan új, innovatív megoldások születtek, amelyek jelen pillanatban is meghatározzák a kajak-kenu sportág létét. Mást ne mondjak, 2006-ban volt egy új közvetítési forma, amit a magyarok találtak ki és fejlesztettek először ki. A 2006-os vb közvetítése aztán a 2008-as pekingi olimpián megjelent. Ez nagyban segítette hozzá a mi sportágunkat, hogy a tizedik legnézettebb sportág lett a pekingi olimpián. Azt gondolom, hogy egy sportág életében ez egy nagyon fontos, meghatározó dolog, hiszen tegnap egy tv-műsorban voltam elnök úrral és hallottam, hogy rákérdezett a riporter, hogy speciális magyar sportágakról van szó, esetleg annyira nem nézettek vagy nem népszerűek a világban. Tényleg megfordult a trend és egy nagyon dinamikusan fejlődő sportágról van szó. Bejött a sárkányhajó, bejött a kajakozásnak a különböző formái, és nyugaton rendkívül dinamikusan fejlődik, és azt gondolom, Magyarország élen jár mindenféle ilyen újításban. Bármikor, amikor a szervezésről beszéltünk és a rendezésről, a nemzetközi kajak-kenu szövetség vezetői elismerően nyilatkoztak. El se tudták képzelni, hogy lehet ilyen közvetítést csinálni, el se tudták képzelni, hogy negyven-ötvenezer ember kilátogat egy kajak-kenu versenyre, és ilyen hangulatot tud okozni. Azt gondolom, hogy a segítség és az infrastrukturális fejlesztés arra is vonatkozik, hogy ezeket a fejlesztéseket meg tudjuk tenni, hiszen ne adjuk alább, mint amit eddig tettünk, hiszen eddig élen jártunk a szervezésben és a fejlesztésekben is. Azt gondolom, hogy egy országnak, sportágnak nemcsak a sportemberek tekintetében kell élen járni, hanem olyan újításokat kell behozni, hogy akár gyakorlatilag nemzetközi szinten is a sportágat tudják vezetni, hiszen mindenki tudja, hogy most első alelnöknek választották meg Vaskúti Istvánt, ez egy nagyon fontos része a sportágunk fejlődésének. Összefoglalva azt gondolom, hogy a segítségkérés kétirányú, hiszen a szervezésben is igényeljük a segítséget, illetve az infrastrukturális fejlesztésben. Azt gondolom, hogy akkor, 2011-ben, ami – elnök úr is említette – nagyon hangsúlyos és nagyon fontos minden ország életében, egy kvalifikációs világbajnokság, a mi életünkben pedig azt gondolom, hogy még fontosabb, hiszen hazai környezetben kajakosaink, kenusaink sokkal több kvótát tudnak szerezni, és azt hiszem, a 2012-es londoni olimpián is remélhetőleg a meghatározó sportág leszünk, és a legtöbb aranyérmet hozó. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy ez a segítség meglegyen az állam részéről. Köszönöm szépen.

Kérdések a tájékoztatókhoz

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Igen meggyőző érveket tartalmaz az előterjesztés mind a korábbi eredményeket, mind a sportág nézettségében, eladhatóságában bekövetkező változások, illetve reményeink szerint egy olyan fejlesztés tekintetében, amelynek köszönhetően valóban a szegedi pálya, amit tényleg az elmúlt versenyek igazolják, amit nagyon szeretnek nemcsak a mi versenyzőink, hanem a nemzetközi kajak-kenu világ sportolói, hogy tényleg méltó körülmények között is tudjuk őket fogadni a későbbiekben. Valóban kiemelkedő dolog, és én azért is támogattam már az első pillanattól kezdve, már amikor a pályázat beadására sor került, hogy ezt a 2011-es kvalifikációs világbajnokságot megkapjuk, amiben ugye nyilván nagy szerencsénk is volt, hiszen ha nem mondják vissza a franciák, akkor nem jutunk ehhez a lehetőséghez. Azzal egyetértek, amit elnök úr és főtitkár úr is megerősített, hogy nyilván azért kaphatta meg Magyarország, mert az eddigi rendezések kiválóan sikerültek. Az, hogy a nyolcéves periódus most felgyorsulhat és 2006 után már nem kell nyolc évet várni, hogy újra világbajnokság legyen, azt gondolom, ez mindannyiunk örömét szolgálja. Egy dolog még nem került kiemelésre, de azt gondolom, hogy az elmúlt időszak nagy sportrendezvényei azt igazolták, hogy óriási fellendülés várható az utánpótlás tekintetében is. Hiszen minden nagyversenyünk, nagyrendezvényünk azt igazolta, hogy egy ilyen esemény után jelentősen megnő a gyerekek kedve azon sportágak iránt, hiszen más a tévében látni valamit, más élőben látni, más érezni valamit, hogy ez Magyarországon történik. Még akkor is, ha a helyszínen nem tudnak részt venni és ott nézni, de nyilván a napi sajtó is sokkal élénkebben foglalkozik ezzel az üggyel, tehát ennek van még egy nagyon fontos hatása. Reméljük, hogy ennek köszönhetően az a – tényleg most már az elmúlt tíz évben folyamatosan biztosított – professzionális teljesítmény, amit az élsportolóink végeznek, annak lesz megfelelő utánpótlás oldala. Hiszen nagyon örülök, hogy ezt még mindig Londonban is fenn tudjuk tartani, de látjuk általában a sikersportágakban, hogy mindig van egy-egy visszaesés, úgyhogy reméljük, ezt a lendületet talán ezáltal is tovább tudjuk vinni. Úgyhogy azt továbbra is állíthatom, hogy a bizottságban támogató partnerre lelnek, én majd a végén szeretném kérni a bizottság tagjait, hogy hozzunk is határozatot a rendezvény támogatásáról. Arról, ahogy Gyulay Zsolt is elmondta, mind infrastrukturális fejlesztési oldalon, mind szervezésben a Magyar Kormány és Magyar Parlament segítségére számítanak. A bizottságunk részéről nyilván ezt meg fogjuk tenni, de majd képviselőtársaim is hozzászólásukban ezt meg fogják erősíteni. Nagyon fontos az is, hogy egy fenntartható fejlesztés valósuljon meg. Nyilván nem kevés pénz egy ilyen eseményre való felkészülés. A jövő évi költségvetési lehetőségünk reményeink szerint bővülni fognak, tehát az idei évhez képest előre tudunk lépni, és a Nemzeti Sportközpont fejlesztési terveit nyilván úgy tudja igazítani, hogy abba a világbajnokság infrastrukturális igényei is szerepelni tudjanak, hiszen ha ez egy fenntartható fejlesztés, akkor azt több oldalon is ki tudjuk majd használni. Úgyhogy nagyon örülünk ennek, és köszönjük a bemutatkozást. Kérdezem képviselőtársaimtól, hogy van-e kérdésük az anyaggal kapcsolatban? Első körben akkor a kérdéseket tennénk fel, és azután, ha marad véleményre igény, akkor azt a következő körben megtehetik. (Jelzésre:) Szilágyi úr, első körben? (Szilágyi György: Nincs kérdésem.) Kérdés nincs. Ha nincs kérdés, nekem egy kérdésem mindenképpen lenne, a szállásigényekről. Beszél az anyag nyilván arról, hogy meg kell oldani, de nem tudom, hogy ha egy ilyen eseményre naponta várhatunk huszonöt-harmincezer néző a döntő napjaira, illetve talán, ami még fontosabb, azt a kétezer sportolót, sportvezetőt, kísérőt hol tudják elszállásolni, milyen lehetőségek vannak erre? Nyilván Szeged önmagában nem alkalmas, nyilván ezt feltérképezték, kíváncsi lennék arra, hogy milyen hatósugarú körben és milyen színvonalon tudjuk vendégül látni a sportolókat és kísérőket? Ha nincs több kérdés, akkor erre kérnék választ, (Jelzésre:) illetve van még, Pál Béla képviselő úr.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Azt szeretném kérdezni, hogy van-e ilyenkor lehetőség arra, hogy valamiféle kísérőprogram is legyen?

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Akkor ezek a kérdések. Főtitkár úrnak megadom a lehetőséget válaszra, utána következnek a vélemények köre.

Válaszok az elhangzott kérdésekre

SCHMIDT GÁBOR (Magyar Kajak-Kenu Szövetség): Elnök úr a legnagyobb problémára kérdezett rá, a szállásra. Nyilvánvaló, hogy gyakorlatilag az esemény kezdi szétfeszíteni azt a lehetőséget, amelyet Szeged ad. Nyilvánvaló, hogy ez az egyik legnagyobb logisztikai kihívás számunkra, hogy az embereket megfelelő színvonalon elhelyezzük. Nyilvánvaló, hogy pozitívum, hogy pont az elmúlt évben a Forrás szállodát felújították, úgyhogy végre van egy színvonalas négycsillagos szálloda, illetve nyilvánvaló, hogy be kell kapcsolnunk a környező városokat. Például most Hódmezővásárhelyen adtak át az elmúlt hónapban egy kitűnő szállodát, illetve van több fejlesztés is pont a Szeged környéki településeken. Úgy gondolom most, hogy azok a szállások, amelyek Szeged mellett még az elmúlt két hónapban lekötésre kerültek, azok biztosítékot nyújtanak arra, hogy el fogjuk tudni helyezni az ideérkező külföldi vendégeket és a hazai szurkolókat. Természetesen nagyon nagy számban számítunk budapesti szurkolókra. Itt, ahogy 2006-ban is, össze fogunk dolgozni a MÁV-val és a Volánnal, direkt járatok indításával, amelyek kvázi reggel jönnek és este mennek, ezzel tehermentesítve a szállás dolgokat. Nyilvánvaló, hogy ez fontos lesz, tehát fogunk indítani szurkolói vonatokat és szurkolói buszokat a versenyre.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Elnök úr!

Dr. Baráth Etele (MSZP) DR. BARÁTH ETELE (Magyar Kajak-Kenu Szövetség): A második kérdésre, ha lehet, Pál Béla úr kérdésére válaszolnék. 1998-ban hatalmas sikere volt a szegedi Dóm téren megrendezett kifejezetten tartalmas, kulturális megnyitónak, és attól kezdve néhány más hozzá kapcsolódó esemény is volt. Arról nem beszélve, hogy a szegedi főtéren is nagyon sok olyan rendezvényre kerül sor, ahol megjelennek aztán a versenyzők kicsit közönségcsalogató és közönséget kiszolgáló rendezvényről. Ott tartunk, hogy pont az eddigiek sikerén a Magyar Televízió, úgy néz ki, hogy Európában egyenes közvetítéssel fogja adni a megnyitókat és a hozzá tartozó rendezvényeket. Eddig mindig késleltetve volt, nem azonnal. Rájöttek arra, hogy ez csacsiság, mert nagyon jó a műsor. Ezen kívül a pálya mentén teljes hosszában megjelennek a vásározók. Ennek nem szabad lebecsülni azért a nagyságrendjét és értékét, mert a sporthoz kapcsolódóan elképesztő információmennyiség jön a tiszta élettől kezdve, a tiszta víztől, a környezetvédelemtől, a különböző energiaforrásokon át egy hatalmas nagy sor, ahol komoly nagy cégek jelennek meg, ami persze ilyen értelemben talán nem kultúra, de életmód szempontjából alapvetően kulturális tájékoztatást adó rendezvénysorozat is. Nem tudom, mindent elmondtam-e.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, vélemények következnek. (Jelzésre:) Szilágyi képviselő úr!

Hozzászólások, vélemények

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Sokkal kevesebbet fogok beszélni, mint az előző napirendi pontnál, hiszen hogy ha valamiről úgy érzi a Jobbik Magyarországért Mozgalom, hogy valamilyen ügy jó kezekben van, akkor ott felesleges feltenni kérdéseket és bármi mással foglalkozni. Annak nagyon örülök egyébként, hogy elnök úr mondandójában benne volt az, hogy végre egy sportág, amely az elmúlt időszakban, az úgynevezett rendszerváltás óta nem visszafelé fejlődött, hanem növekedett, és egyre jobban fejlődött még ebben a jelenlegi helyzetben is, ami a sportot érinti. Meg szeretném csak úgy zárójelben jegyezni, hogy harcoltunk és lobbiztunk a támogatás kiszélesítése miatt a Jobbik Magyarországért nevében, hogy ne csak a látvány-csapatsportágak kerüljenek bele a kedvezményezetti körbe, hiszen ezen lehet vitatkozni, hogy a lányok kettes hajója, négyes hajója, csapat is, látvány is, sikeresek is. Akár be is kerülhettek volna ebbe a körbe. A versennyel kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy maximálisan támogatjuk erkölcsileg, amit kértek a verseny megrendezéséhez, és ha a kormány úgy dönt, és remélem, úgy dönt, és támogatni kívánja a versenyt, mi melléjük állunk és ebben is maximálisan támogatjuk önöket. Sportszakmai szempontból is fontos támogatni ezt a versenyt, hogy csak az olimpiai kvalifikációt említsem, merthogy itt a fejlesztések révén az egész sportágnak úgy érzem, hogy ismételten egy nagy lökést adhatnak ezek a fejlesztések. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Varga László képviselő úr!

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm. Volt már ilyen, hogy Szilágyi képviselőtársammal több helyen egyetértettünk szakmai kérdésekben, és egy kicsit el is lőtte a patronomat. Túl azon, hogy én is el szeretném ismerni mind az anyagukat, mind az eddigi munkájukat, hiszen ez azt gondolom, példaértékű munka. Több kormányzati cikluson átívelő, nem politikával átitatott munka ez, amit én is akkor támogatásra érdemesnek tartottam, amikor azt az ominózus salátatörvényt tárgyaltuk július magasságában, ami a társaságiadó-kedvezmény lehetőség adta meg a látvány-csapatsportágnak. Hogy ebből se csináljunk semmiképpen politikai kérdést, inkább elnök úrnak mondanám, hogy talán ha Brüsszel jóváhagyja ezt a kérdést – egyébként jól vizsgázik az öt látvány-csapatsportágban – akár én azt mondanám, hogy a bizottság keretei között is, ne egy politikai kérdés legyen ebből, mérlegeljük annak a lehetőségét, hogy tulajdonképpen, nyilván 2011 tekintetében ennek már jelentősége nincs a kajak-kenu szempontjából. De talán a középtávú és hosszú távú tervek tekintetében, talán amit Gyulay Zsolt is említett, itt a fejlesztések tekintetében lehet jelentősége annak, hogy bővítsük a látvány-csapatsportágak fogalmi körét vagy mondjuk bővítsük bármilyen módon ezt egyébként persze a kajak-kenuval, vagy adott esetben más sportágakkal is, amiket meg kell vizsgálnunk. Ilyen módosítókat én is adtam be anno, tehát el tudom fogadni az első körben, hogy is működik ez a dolog. MSZP-sként, ellenzéki képviselőként most furcsán hangzik, de én is azt tudom mondani, hogy én is amiben személyesen meg pártom, társaim nevében segítségemet tudom felajánlani ebben a tekintetben, ha más nem, a rendezőváros kapcsán kapcsolati lehetőségeim ebben a tekintetben vannak, úgyhogy ezt mindenképpen fel szeretném ajánlani. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Igen?

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Nagyon érdekes felvetés, tehát csak azért, hogy ne menjünk el emellett, esetleg tényleg ha elfogadják ezt a látvány-csapatsportágat, meg lehetne azt fontolni, hogy egy olyan törvénymódosítást benyújtani, hogy speciálisan esetleg versenyekre lehessen olyan támogatást adni. Hiszen akkor azt mondjuk, hogy ha évente egy ilyen fontos sportesemény van, akkor le lehet vonni abba a körbe az adott évben vagy adott időszakban, ami esetleg újabb lendületet adhatna a sportnak.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, mindjárt továbbadom a szót, csak ez már többször felmerült. Ha konkrétan azt nézzük, hogy az adótörvények kiterjesztése egyéb sportágakra mint kérdéskör, sok vita volt ebben. Azt gondolom, hogy ez is egyáltalán a látvány-csapatsportágakban az adókedvezmény-rendszer bevezetése teljesen új dolog. Európában egyetlen ország sem próbálkozott még ezzel, nagyon kemény egyeztetési folyamat indult el Brüsszelben, én remélem, hogy ezt végig tudjuk vinni, és elsők lehetünk, akik ezt be tudják vezetni. Már a törvényjavaslat parlamenti vitájában is elmondtuk, hogy ez nem kőbe vésett jogszabály, meglátjuk ennek a működését. Pro és kontra lehet a dolog, mert az a tizenöt milliárd forint, amit mi kalkulálunk, ha ez jelentősen több lesz annál, akkor is módosítanunk kell nyilván a törvényjavaslatot, mert a költségvetés teherbíró képessége ezt már nem tudja fenntartani, tehát ez a dolog továbbra is fennáll. Ami Szilágyi képviselő úr javaslatát illeti, a kiemelt sportesemények támogatása, ehhez nincs szükség az adótörvény módosítására, mert a kormány határozott szándéka az, hogy minden nagy világesemény megrendezését támogatja Magyarországon. A Magyar Turizmus Zrt.-ben létrejött egy sportnagyköveti program, erről is majd a turizmus bemutatkozásakor hallunk információkat. Egy sportnagyköveti program indul, ennek pont az a célja, hogy minden nagy sporteseménynek, világbajnokság, európabajnokság, kvalifikációs versenyek, de utánpótlás-versenyek is egyébként ebbe a körbe tartoznak, minden esetben elemzést fogunk elvégezni arra vonatkozóan, hogy milyen hozadéka van annak a versenynek. Hány nézőt vonz, milyen imázsépítési ereje van Magyarország szempontjából és a sport tekintetében, hány versenyző, kísérő érkezik, azok mennyit költenek Magyarországon, mennyi bevétele van az államnak összességében ezekből a rendezvényekből, és ennek megfelelően fogja megítélni ezt a támogatást, amit ezekre ad. Gyakorlatilag nem történik más, mint megelőlegezi a költségvetés a későbbi bevételeket. Én ezt most javasolnám is most egyébként elnök úrnak, alelnök úrnak, illetve főtitkár úrnak, hogy fontolják meg, ahogy elnök úr említette, egy grémium jön létre a szervezőbizottság fölött. Mindenképp azt javasolnám, hogy a Turizmus Zrt.-nek egy képviselője abban legyen bent, hiszen velük kell majd ez a támogatás együttműködés, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sportállamtitkárságának egy képviselője is üljön ott. Akár az NSK vezetője, aki érintett a fejlesztésben, hiszen ő üzemelteti a létesítményt, akár sportszakmai oldalon érdemes lenne tényleg egy ilyen együttműködés annak érdekében, hogy azok a kormányzati forintok, azok a közpénzek, amik ezeknek a versenyek megrendezésére fordítódnak, azokat nyomon tudjuk követni, ne álljon elő az az eset, mint ami sajnos például az úszó európabajnokság kapcsán előállt, hogy még utolsó pillanatban tízmilliók, százmilliók igényként megjelennek. Azt gondolom, az se a szervezőbizottságnak, se a kormánynak nem jó. Az eddigi példák nem ezt mutatták a kajak-kenu szövetségnél, úgyhogy én ezt külön köszönöm. Szeretnénk ezeket megelőzni, ezért javaslom ezt az együttműködést a későbbiekben. (Jelzésre:) Hadházy Sándor képviselő úr kért szót, utána Pál Béla következik.

Hadházy Sándor (Fidesz) HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Kajak-Kenu Szövetség Képviselői! Elnök Úr! Főtitkár Úr! Először is szeretnék gratulálni önöknek és elismerésemet kifejezni az egész sportág iránt úgy a vezetőség, mint a versenyzők felé természetesen. Nagyon büszkék vagyunk és büszkék lehetünk erre a sportágra, és nagyon nagy szükségünk van arra, hogy büszkék lehessünk valakire, valamire. Rendkívül fontos számunkra az, hogy hogyan gondolkodnak rólunk a világban, és pontosan a sport lehet az egyik olyan terület, amely szimpátiát válthat ki országunk és nemzetünk iránt. Azonban rendkívül fontos, hogy ezt a jó imázst, amely az elmúlt évtizedek során kialakult akár a kajak-kenu sport területén, ezt meg tudjuk őrizni, és rendkívül nagy veszélyt látok magam részéről a dopping területén. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom azt, hogy ezen a területen kompromisszummentesen lehessen hosszú távon gondolkodni, és mindenképpen fontosnak tartom, hogy ezt a kérdést kiemelten kezelje a szövetség is, illetve a verseny rendezése is. Hogy ha ebben tévedünk, akkor évekre, akár évtizedekre is visszavethetjük ennek a sportnak a jövőjét, és pontosan ezért szeretném az önök figyelmébe ajánlani ezt a kérdést. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Pál Béla képviselő úré a szó!

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Az elismerők sorát szeretném nagyon röviden szaporítani, őszinte elismerésemet kifejezem a Magyar Szocialista Párt nevében is, de azt gondolom, a bizottság elnöke ki fogja fejezni természetesen a bizottság egészének a véleményét e tekintetben, és mi is része vagyunk ennek, azért az évtizedeken át tartó, nagyon szorgalmas és kitartó és előremutató munkáért, ami egyrészt a szövetség vezetése, másrészt amelyet a sportolók végeznek. Az a véleményem, hogy ez példaértékű lehet más sportág felé is. A legnagyobb értéknek azt tartom a sportág sikerei mellett, hogy ebből a sikerből még további lehetőségeket kovácsolnak, amely nemcsak az ország, hanem a sportág számára is fontos. Hiszen ez a trend, amely itt kialakult, fontos a kajak-kenu szövetségnek, de ez még fontosabb az országnak, hiszen jelentős része annak a folyamatnak, amelynek során Magyarország valóban be tudja mutatni, hogy sikeres sportolónemzet és be tudja ezeket a sikereket mutatni. Emellett természetesen Magyarország értékeit is, hiszen az ideérkezők, a tévéközvetítések, a kísérőrendezvények mind-mind ezt célozzák. Elismerésem a tudatos fejlesztésekért is és azt gondolom, hogy a bizottság ugyanúgy, ahogy eddig is tette, pártpolitikai színektől függetlenül egy ilyen jelentős, kiemelt rendezvénynek minden támogatást megad a maga részéről. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: (Jelzésre:) Kovács Ferenc képviselő úr, utána lehet reagálni.

Kovács Ferenc (Fidesz) KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is csatlakoznék az előttem szólókhoz az elismerések kifejezésében, és nagyon örültem elnök úr tájékoztatójának, amiben ismertette, hogy a tervezési munkába is be fog kapcsolódni már maga a Magyar Turizmus Zrt. Az én javaslatom konkrétan arról szólna, hogy a kapcsolódó rendezvények kapcsán az adott helyszínen legyen bemutatva az összes vízi lehetőség Magyarországon, amely a vadvízi kajakozástól a vitorlázáson keresztül a horgászásig és az egyéb vízi élményeken keresztül bemutatja Magyarországot alapvetően a vízisportok szerelmeseinek. Úgy gondolom, hogy ez olyan helyszín, ahol méltó kiállítótérben izgalmasan be tudnánk mutatni azokat a lehetőségeinket, amelyek a vízhez, a vízisportokhoz kapcsolódva Magyarországnak rendelkezésére állnak. Úgy gondolom, ez olyan lehetőség, amellyel meg kellene erre hatalmazni a Magyar Turizmus Zrt.-t, hogy kapcsolódjon hozzá, ehhez meg lehet találni a megfelelő támogatókat, szponzorokat, az érintett területen a szolgáltatók finanszírozzák is, és ez hosszú távon hasznot fog hozni Magyarországnak és ezeken keresztül a víziturizmusnak és a vízisportoknak is. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselői hozzászólásoknak a végére értünk, megadom a lehetőséget az előterjesztőknek, hogy reagáljanak az elhangzottakra. Elnök úr, elsőként.

Reflexiók az elhangzottakra

Dr. Baráth Etele (MSZP) DR. BARÁTH ETELE (Magyar Kajak-Kenu Szövetség): Nyilván kollégáim is fognak válaszolni. Először is hadd mondjam azt, hogy jó olyan helyen lenni, ahol kedvelik a sportot, megpróbálom csökkenteni az érzelmi oldalát ennek a dolognak. Köszönöm szépen, hogy itt lehettünk, bemutathattunk és köszönöm a kollégáknak is, hogy ezt a komoly tárgyalást előkészítették. Három dologra szeretnék reagálni. Az egyik magának a grémiumnak a dolga. Természetszerűleg benne kell lenni azoknak a szervezeteknek, személyeknek, akiket elnök úr mondott. Ezen kívül, bocsánat, hogy itt mondom el, de teljesen természetes, a politikát is szeretnénk, ha részt venne benne, mert anélkül meg nem lehet, mert nincs olyan erő, ami összefogja mindet. Nagyszerűnek tartom ennek a gondolatát, mármint a bemutatása. Hadd áruljam el, hogy évek óta keressük azt a fő szponzort, aki a tiszta víz, tiszta élet kategória alá be tud minket helyezni. Ha nézzük a sok kis szponzornak a küzdelmét, már ebből a szempontból nagyon szerencsések vagyunk, mert nagyon komoly támogatóink vannak, de keressük ennek a lehetőségét, és ez pont beleillik ebbe a fenntarthatósági, víztisztasági és egyéb más alapkérdésbe. A doppingról. Túl sok jót mondunk magunkról, nehogy egyszer ez visszaüssön, de azért az egyetlen szövetség vagyunk, akik rendszeresen saját pénzből, nem állami, nem olimpiai bizottsági, nem külföldi pénzből rendszeresen magas szintű doppingellenőrzéseket tartottunk, tehát vérvizsgálatot akkor is, amikor erre nem volt vagy nincs szükség. Azt tudnunk kell, hogy ebbe egy kis hányada esik bele a sportvilágnak. Azt is tudjuk, hogy őrülten fertőzött világ ez a sportvilág, a sport is mint olyan. Tehát nagyon nehéz lenne azt mondani, hogy Isten bizony, itt a dolog minden rendben van. Minden reggel rettegve kel fel az ember, hogy valaki megtévedhet, akár egy edző, nem versenyző. Edző is megtévedhet, mert odajön valaki, és azt mondja, most találtuk meg ezt a fantasztikus pirulát, gyerekek, ez ott lesz, úgy fogtok menni, mint a nem tudom, micsoda. Majd később kiderül, hogy se nem mennek úgy és kellemetlen is a helyzet. Összefoglalva igen, nagyon komolyan vesszük ezt a dopping ügyet a lehetőségeink mai keretein belül, de azt gondolom, az egész ország sportirányításának valóban nagyon komolyan kell venni. Magam részéről köszönöm szépen, ami elismerés volt, igyekszünk megfelelni még a következő években ennek.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Gyulay Zsolt alelnök úr!

GYULAY ZSOLT (Magyar Kajak-Kenu Szövetség): Köszönöm szépen képviselő uraknak ezeket a pozitív visszajelzéseket. Gyakorlatilag abban a helyzetben vagyunk, hogy külföldi útjaim során kajakosként, futballvezetőként és Forma 1-es vezetőként gyakorlatilag én is azt mondom, hogy amiben a világon a legjobbak vagyunk, azt erősíteni kell, és azt a magunk kis közösségei számára tényleg példaértékűvé kell tenni. Azt gondolom, amikor kint járok kajakosként, akkor tényleg valamiféle különlegesnek érzem magam, akár mint versenyző, akár mint vezető, hiszen valamiben tényleg a világ legjobbjai vagyunk. Ez lehet a tévéközvetítések megszervezése, a nézők beengedése a pályára, a nézők részvétele, a szervezés vagy bármi, vagy hogyha technikát kell oktatni, a magyar edzők sajnos külföldön keresik nagyrészt a kenyerüket, és próbáljuk majd őket visszahozni, de magyar edzőről technikailag, hozzáállásilag mindig csak jót hallani. Ilyen tekintetben tényleg az jó, ha a politikusok is azt látják, hogy a világon ilyen sportágban szervezésben, sportszakmailag elöl vagyunk és ezt tudjuk erősíteni itthon, és ezzel még inkább a nemzetközi szövetség húzóágazata lehetünk, illetve egy olyan ország, amely élen jár mindenben. A doppinggal kapcsolatban soha nem szeretem, amikor ezt nagyon kihangsúlyozzuk, de nem lehet kihangsúlyozni elégszer, mert gyakorlatilag egy élő probléma. Azt gondolom, ami a nemzetközi sportban van, illetve a magyar sportegészségügyben, az elég nagy küzdelem. Ebben is a Magyar Kajak-Kenu Szövetség élenjáró, hiszen kötöttünk a Semmelweis Egyetemmel egy olyan átfogó megállapodást, amelyik sok mindenre kiterjed. Hiszen az volt a problémánk, hogy a sportolóink eltévedhetnek, nem elég kontrollált az ő felkészülésük és egész tevékenységük. Ebben a tekintetben én is azt gondolom, hogy a kajak-kenu szövetség úttörő, hiszen egy új elképzeléssel egy olyan orvosi stábot állított fel, amely tényleg dietetikustól kezdve pszichológuson át a doppingmegfigyelésen keresztül egy nagyon szigorú rendszerben foglalja össze a sportolók felkészülését pontosan azért, hogy ne kerüljünk kellemetlen helyzetbe. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Schmidt Gábor, van-e még valami?

SCHMIDT GÁBOR (Magyar Kajak-Kenu Szövetség): Csak szeretném megköszönni a szervezőbizottság nevében is a támogató szavakat, és mindent el fogunk követni, hogy egy újabb olyan eseményt szervezzünk, ami az ország hírnevét növeli, azon leszünk a csapattal is. Köszönöm szépen.

Döntéshozatal

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. Megköszönve elnök úr, alelnök úr és főtitkár úr prezentációját, beszámolóját, a bizottság tagjainak a véleményét és kérdéseit, szeretném, ha egy állásfoglalást fogadna el a bizottság a napirendi pont lezárásaként. Felolvasnám a szöveget, és erről kérnék majd szavazást. A parlament Sport- és turizmusbizottsága meghallgatva a Magyar Kajak-Kenu Szövetség tájékoztatóját, a 2011. évi olimpiai kvalifikációs világbajnokság megrendezését illetően teljes támogatásáról biztosítja a szövetséget a rendezvény megszervezésében. A bizottság fontosnak tartja, hogy a verseny jól szolgálja a magyar sport és turizmus érdekeit, ezért arra kéri a szervezőbizottságot, hogy a verseny rendezése során törekedjen e két terület számára az előnyök maximális kihasználására. Kérdezem, hogy ehhez képest van-e még valamilyen kiegészítése a bizottság tagjainak? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, ki az, aki elfogadja az állásfoglalást, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt, egyhangú döntésével hozta meg az állásfoglalást, amelyet természetesen az elnökség részére meg fogunk küldeni. Sok sikert, jó munkát kívánok, és ha bármiben menet közben úgy érzi a szervezőbizottság, hogy a bizottság segítségére van szüksége, akkor készséggel állok, illetve állunk rendelkezésére. (Dr. Baráth Etele: Köszönjük szépen.) A napirendi pontot lezárjuk.

Egyebek

Kérdezem, Egyebekben kérdezem a bizottságot, van-e valamilyen kiegészítésük? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, a bizottsági ülést bezárom, további szép napot, eredményes munkát kívánok mindenkinek.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 45 perc)

Bánki Erik a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető : Dancsecs Dóra

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) ismerteti a bizottság véleményét

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turisztikai bizottság 2010. október 19-én tárgyalta meg az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslatot. A bizottság ülése során elhangzottakat szeretném ismertetni.

A legáltalánosabb változás mindenekelőtt a jövedelemadókat érintő változás, ezen belül is elsősorban a személyi jövedelemadóztatás reformértékű megváltoztatása. Ebbe a körbe tartozik az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadóztatás bevezetése, amely kiegészül az egy kulcs bázisán a családi adóztatással. Az egykulcsos adóztatás, amint a nevéből is következik, azt jelenti, hogy minden egyes jövedelmet, függetlenül attól, hogy milyen forrásból származik, egyetlenegy adókulccsal, mégpedig a 16 százalékos kulccsal adóztatja a jövőben az szja-törvény. Hozzá kell tenni, hogy 2011-2012 ebből a szempontból még átmeneti évnek számít, ugyanis az egykulcsos adóztatás mellett a kvázi szuperbruttó vagy a szuperbruttó intézménye még fennmarad. Ez, ahogyan eddig is, az úgynevezett összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozik, tehát ebben az esetben a 16 százalékos adókulcsot a jövedelem 1,27-dal felszorzott adóalapjára kell majd alkalmazni. 2011-ben ez az 1,27-dal való felszorzás működik, 2012-ben pedig ez a bruttósodás feleződik, tehát a felszorzás 1,135-del történik majd. 2013-tól természetesen ezek már elmaradnak.

Az egykulcsos adóztatás kiterjed valamennyi jövedelemre, és kiterjed az úgynevezett béren kívüli juttatásokra is. Itt az adóterhet a kifizető fogja majd viselni. A béren kívüli juttatások között található az étkeztetés, a meleg és hideg étkeztetés egyaránt. Ezek havonta 18 ezer forint összegben adhatók. Itt egy lényeges változás van: ez az utalvány egyaránt felhasználható lesz az úgynevezett meleg étkeztetés igénybevételére és készételek vásárlására is. Akinek az a kedvező, hogy ezt hidegre váltsa, természetesen ezt meg fogja tenni.

Megjelenik a kedvezményes adózói juttatási körben egy igen magas, évi 300 ezer forintos értékbeli korlátozással a megújulási kártya formájában történő juttatás lehetősége is.

(11.30)

Ezt azért tartjuk kiemelten fontosnak, mert a munkaerő újratermelése során rendkívül fontos az, hogy megfelelő felfrissülés és megújulás érhesse a munkavállalót. Ez a jövőben 300 ezer forint összegben vehető majd igénybe. Ennek a részleteinek a kidolgozása folyamatban van, ez még várhatóan ez évben meg fog jelenni annak érdekében, hogy a jövő év január 1-jétől ez alkalmazható legyen.

Az szja-n belül megjelenik a családi elem is. Ez rendkívül fontos, hiszen a család a társadalom legalapvetőbb építőköve. Ez igen jelentős összegű, gyermekenként az első és második gyermek esetében 62 500 forint, a harmadik gyermektől pedig 206 250 forint adóalap-csökkentés vehető igénybe havonta.

2013-tól a társasági adó kulcsa minden megkötés nélkül, tehát adóalap-korlátozás nélkül, a benyújtott javaslat szerint 10 százalékra csökken. Ebből a szempontból 2010 egy átmeneti év volt. Év közben lépett hatályba 250 millió forint adóalapig a 10 százalékos adókulcs. 2011 egy olyan év, amikor 500 millió forintos adóalapig alkalmazható a 10 százalékos adókulcs. Ilyen lesz 2012; 2013-tól pedig az adóalapbeli korlátozás teljes egészében megszűnik.

Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turizmusbizottság több mint kétharmados többséggel támogatja az adótörvény-módosítás általános vitáját. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Videó »

Forrás »

Hadházy Sándor (Fidesz) felszólalás

Hadházy Sándor (Fidesz)

HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai napon még kevés szó esett a turizmusról, bár megszívlelendők azok a felszólalások, amelyek azt mondják, hogy fókuszáljunk néhány igazán fontos kérdésre, és próbáljunk meg abban a néhány kérdésben látható eredményt elérni. Úgy gondolom, hogy a turizmus ilyen kérdés lehet.

Számunkra nagyon fontos ez, hiszen ez az az ágazat, azon ágazatok egyike, amelyek a munkaerő-problémát jelentős mértékben javíthatják, hiszen nagyon komoly munkaerő-felszívó hatása lehet ennek az ágazatnak.

Örülök annak, hogy a turizmus összefügg mindennel, és igazából egybeesik a kormányzat szándékával is, hiszen ha azt nézzük, hogy mely négy fontos célt tűzte ki a kormányzat, illetve a külügyi tárca maga elé, akkor mind a négy kérdésben a turizmus erősen érintett. Az egyik a határon túli együttműködés, a Kárpát-medencén belüli együttműködés, a határon átnyúló együttműködés. Ez rendkívül fontos a nemzeti önbecsülésünk számára, a nemzeti együttműködés számára is, és természetesen igen jelentős turisztikai hatása is van. Gondoljunk csak arra, hogy Románia uniós csatlakozását követően a Romániából bejövő turizmus igen erősen fejlődött és növekedett.

A második szintén rendkívül fontos: a Duna-medence alatt található természeti kincs fokozott védelme. A turizmus fókuszában az egészségipar, az egészségturizmus áll, és ez a magyarországi gyógyvízkincsre alapszik, és rendkívül fontos az, hogy ez a gyógyvízkincs hosszú távon megmaradjon. Nem csupán a vízminőség-védelmi kérdések kerülnek itt előtérbe, hanem a víz mennyiségi kérdései is, és rendkívül takarékosan és lelkiismeretesen kell bánnunk a termál- és gyógyvízkinccsel annak érdekében, hogy ez hosszú távon megmaradhasson.

A harmadik kérdés, amely fókuszban van, az a közlekedést érinti. A turizmus számára ez rendkívül fontos, és tisztelettel szeretném felhívni miniszter úr figyelmét arra, hogy nagyon fontos számunkra, hogy ne csak Budapesten és néhány kiemelt helyen működjön repülőtér, hanem azokon a turisztikailag fontos helyeken is, ahol fejlődést tervezünk és fejlődést várunk.

Ugyanilyen fontos számunkra az is, hogy a határon átnyúló vasúti forgalom, a gyorsvasúti forgalom lehetőleg minél hamarabb kiépüljön, és rendkívül örülök annak, hogy a Párizs-Strasbourg-Stuttgart-München-Bécs-Budapest-Bukarest-Konstanca gyorsvasút kiemelt helyet foglal el.

Természetesen a negyedik kérdés szintén fontos, a kultúra védelme, hiszen azért nagyon jól tudjuk, hogy a turisták elsősorban azért keresnek fel más helyeket, más országokat, mert szeretnék megismerni azt a kultúrát, szeretnék megismerni azokat a tájakat és azokat az értékeket. Éppen ezért rendkívül fontos az, hogy a kultúra és az identitás megőrzése is hangsúlyos szerepet kapjon a következő időszakban.

(19.00)

Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném még egy általam nagyon fontosnak tartott kérdésre felhívni a tisztelt miniszter úr figyelmét, mégpedig arra, hogy nagyon jó volna, ha az egészségipar egy kis marketinghátszelet is kaphatna azáltal, hogyha kiemelt gyógyhelyek is szerepelhetnének rendezvényhelyszínként, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az uniós elnökség idején kiemelt médiaérdeklődésre számíthatunk. Nagyon fontos volna a turizmus számára átvinni azt az üzenetet, hogy Magyarország egy gyógyító medencévé kíván válni, és erre megvannak a megfelelő hátterek, a megfelelő alapok.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

STB-16/2010. Sport- és turizmusbizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Szalay Ferenc (Fidesz) SZALAY FERENC (Fidesz), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Elkezdjük a munkánkat, határozatképesek vagyunk. A napirendi sor odakerült mindannyiukhoz. Kérdezem, hogy van-e módosító javaslat vagy bármiféle kiegészítenivaló. (Nincs jelentkező.) Azt javaslom, hogy vegyük előre az “egyebeket”, a sportlétesítményekkel foglalkozó albizottság megalakítását, illetve a munkatervet, és másodikként tárgyaljuk az adó- és járuléktörvényeket. Aki ezt így elfogadja, emelje fel a kezét, legyen szíves! (Szavazás.) Aki nem fogadja el? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Nincs jelentkező.) Egyhangúlag elfogadtuk.

Egyebek

Albizottság létrehozása

Javaslat érkezett, hogy sportlétesítményekkel foglalkozó albizottságot hozzunk létre. Meg nem mondom pontosan, hogy mi volt pontosan a javaslat ennek az albizottságnak a nevére, Tamás tudja… (Bárdossy Tamás: Szilágyi képviselő úr tudja.) Akkor Szilágyi képviselő úr; tessék parancsolni!

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): A javaslatom az volt, hogy hozzuk létre a “labdarúgás, sportlétesítmények és stadionok rendje” albizottságot.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: (Hangosítás nélkül.) Én azt javaslom, hogy ennek legyen egy rövidebb neve, amibe több minden belefér, tehát ne szűkítsük le ennek a bizottságnak a feladatkörét a labdarúgó-stadionokra, illetve a rendjére. (Szilágyi György: Nem lehetne mikrofonba? Nem hallom.) Azt javaslom, hogy rövidítsük le a nevét, és olyan nevet válasszunk neki, amivel azt tesszük lehetővé, hogy ne csak a labdarúgással és a sportlétesítmények biztonságával foglalkozzon, hanem foglalkozhat akár mondjuk a létesítményfejlesztési elképzelésekkel is, és mondjuk, nemcsak labdarúgó-stadionnal, hanem bármi mással, ezen belül persze a rendjével és a biztonságával is.

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Akkor azt javaslom, hogy a “labdarúgást” vegyük ki, mert a sportlétesítményekben benne van az, hogy a sportlétesítmények egészével, tehát akkor “sportlétesítmények és stadionok rendje” vagy “sportlétesítmények rendje”. Erre a hivatalos megfogalmazásra egyébként az EU-ajánlásokban és az UEFA-ajánlásokban is “stadionok rendje” szerepel, úgyhogy ezért javasoltam ezt a megfogalmazást, tehát azt javasolom, hogy “sportlétesítmények, stadionok rendje”.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Csak ha a “rendje” benne van, akkor mással nem fog foglalkozni az albizottság. Ha viszont azt mondjuk, hogy “sportlétesítményekkel foglalkozó albizottság” vagy “sportlétesítmények albizottsága”, akkor mindennel foglalkozhat, mert valószínűleg foglalkozni is kell egyébként különféle létesítményfejlesztési programokkal, uszodaépítéssel, tornaterem-építéssel, sok minden mással is.

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Azért javasoltam a “rendjét” egyébként – bocsánat, nem szőrszálhasogatásból -, hiszen a sportlétesítményeknél úgy értelmezhetné az ember, hogy csak a sportlétesítmények helyzetével, állapotával foglalkozik, itt viszont kimondottan foglalkozni kellene a sportlétesítményeknek azért a rendjével, hiszen abban minden benne van. Abban benne van az, hogy milyen biztonsági előírásokat határoznak meg egy sportlétesítménynél, milyen olyan humán erőforrásokat határoznak meg, ami azt jelenti, hogy hogyan kellene biztosítani egy pályát adott esetben; ebbe beletartozik a szurkolók kiszolgálása, tehát például, hogy a vendégszurkolóknak mit kell biztosítani egy-egy stadionban, tehát egy teljesen átfogó kép. Még egyszer mondom, hogy az 1998-as UEFA-ajánlásban is pontosan ez a meghatározás szerepel, komplexen a stadionok. Csak hogy egy példát mondjak, ebbe olyan is beletartozik, hogy Magyarországon talán két pálya, ha szigorúan megfelelne az UEFA előírásainak. Csak egy példát mondok: középen kell lenni a játékoskijárónak minden stadionban, meg van határozva az, hogy mekkorának kell lenni egy öltözőnek, mekkorának kell lenni egy vendégöltözőnek és hasonlóknak, tehát én erre gondoltam, hogy azokat az előírásokat is figyelembe kell venni, amiket az UEFA folyamatosan ajánl.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Értem.

(Hadházy Sándorhoz:) Képviselő úr!

Hadházy Sándor (Fidesz) HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekem is az a javaslatom, hogy egy általánosabb megfogalmazást használjunk, hiszen ha ezt leszűkítjük, akkor örök vita lesz, hogy akkor ez most az albizottság hatáskörébe tartozik, nem tartozik, és folyamatosan bővítenünk kellene. Én azt javaslom, hogy a “sportlétesítmények fejlesztése és üzemeltetése” nevet viselje ez az albizottság, és akkor ebbe aztán tényleg beleférnek az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdések. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Van-e más vélemény? (Jelzésre:) Alelnök úr!

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm. Gazdag a magyar nyelv, és ha mindent le szeretnénk fedni rövid kifejezéssel, az én javaslatom az, hogy sportlétesítmények – abba már a stadion is beletartozik – és sportrendezvények, mert a létesítmény a tárgyieszközrészét jelenti, a sportrendezvények alatt pedig a humán részét, tehát az azt látogatókat is értem, tehát “sportrendezvények és sportlétesítmények biztonságával foglalkozó albizottság”. (Moraj.) A biztonságtól ne távolodjunk el nagyon, mert az egész albizottságot az az igény hozta létre, hogy iszonyatos állapotok kezdtek elharapódzni a sportrendezvényeken. Ami nem a biztonsággal, hanem csak az egyéb sporttevékenységekkel kapcsolatos, arra itt van a nagybizottság, az a Sport- és turizmusbizottság hatáskörébe tartozik szerintem.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Van-e még javaslat? (Nincs jelentkező.) Én azt javaslom, hogy valóban ne szűkítsük a bizottság hatáskörét, ha lehet, mert akkor csinálunk egy másik bizottságot; jól nézne ki. Én azt gondolom, hogy bármennyire furcsa, nem a sportlétesítmények biztonsága a legnagyobb problémánk, hanem az, hogy nincsenek, vagy ha vannak, akkor milyen állapotban vannak. Ha ezt az egészet így kezeljük, akkor szerintem az a jó, ha a sportlétesítmények fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozik, mert ebben valóban benne van a biztonság, benne van az építés, benne van a felújítás, benne van a koncepció maga, hogy hogyan és miképpen álljunk neki a sportlétesítményeknek. Ezen belül egyébként a bizottság összeállíthatja a munkatervét, és azt mondja, hogy ő most a stadionok rendjével akar kiemelten foglalkozni valamelyik albizottsági ülésen, és azt gondolom, hogy akkor megoldódik az összes probléma. Én tehát nem szűkíteném a bizottság hatáskörét, de nem is bővíteném teljes mértékben.

Törő Gábor (Fidesz) TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Amikor Pannonhalmán voltunk, akkor felvetődött, azt hiszem, pont az Újpesti Dózsa-meccs (Közbeszólás: Ilyen nincs!) után, amikor szétszedték a stadiont, hogy kellene egy olyan törvényt hozni, hogy itt a stadionokban az angolokhoz hasonló biztonsági keretek között működjön a szurkolás. Akkor javasolta az elnök úr, Erik, hogy amikor megalakul ez az albizottság, akkor ezzel foglalkozzon. Most az a kérdésem, hogy ebbe belefér-e ez a törvényjavaslat, mert az a lényeg szerintem.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Belefér, persze.

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Örülök annak, amit elnök úr mondott, ha így gondolják, csak a bizottság elnöke, Bánki Erik, nem így nyilatkozott a tv-ben. Pontosan ez lenne a sorrend ugyanis, hogy először stadionokat fejlesszünk, először normális körülményeket teremtsünk, először normális játékot teremtsünk, és utána kezdjünk el foglalkozni azzal is, hogy milyen szabályok érvényesek a stadionban szurkolókra. De valóban, ezt az albizottságot azért óhajtjuk létrehozni egy kimondott esemény kapcsán, ez a Ferencváros – szeretném a jegyzőkönyvben rögzíteni, nehogy megsértődjenek az újpesti szurkolók, hogy Újpesti Dózsa nincs (Derültség.) , régen volt, mert ezt sértésnek veszik -, tehát az Újpest-Ferencváros-mérkőzéssel kapcsolatosan felmerült negatív események voltak ennek az albizottságnak a legfőbb létrehozói. Ezért szeretném, hogy azért azt mindenképpen szögezzük le, ha ezt itt deklaráljuk, tőlem hívhatjuk pohárnak is ezt az albizottságot, csak ezzel foglalkozzon; az a lényeg, hogy mire van hatásköre. (Közbeszólás: A személyed biztosíték erre. – Derültség.)

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Nekem tényleg nagyon-nagyon furcsa az, hogy a sport sokak fejében csak labdarúgásként szerepel. A labdarúgás nem sport vagy nem csak a sport. Az, hogy a labdarúgó-stadionokban mi van, az egy dolog; ma Magyarországon van temérdek sportág, temérdek létesítmény, és temérdek létesítménnyel kell foglalkoznunk. Én azt gondolom – utoljára mondom, aztán döntsük el -, hogy olyan albizottságot hozzunk létre, ami foglalkozik a sportlétesítmények rendjével, a rendezvények rendjével, a fejlesztéssel, a felújítással, a mit tudom én, mivel, tehát nem kell túlbonyolítani a dolgot, a bizottság meg majd eldönti, hogy mivel szeretne belül foglalkozni. Azt javaslom: “sportlétesítményekkel, sportlétesítmények fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó albizottság” vagy “sportlétesítmények fejlesztési és üzemeltetési albizottsága”. Az utóbbi szebb, nem?

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Bocsánat. Ha ennek a bizottságnak már amúgy is van egy várak, kastélyok albizottsága, és ki találja ugyan ki, nagyjából tudjuk, hogy mivel foglalkozik, és nem tettünk egyéb jelzőket és pántlikákat a bizottságra, akkor miért nem hívjuk “sportlétesítmény és sportrendezvény” albizottságnak? Ebben minden benne van, ugyanúgy, mint a kastélyok, várak albizottságnál.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Mert a sportrendezvény egy egészen más kategória, mint a sportlétesítmény.

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): De eredendően ezzel akartunk foglalkozni.

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Engedje meg, elnök úgy, hogy csak egy példát említsek. Azt mondták, hogy tágítsuk a kört, de ezzel pont leszűkítjük, hiszen nem elsődlegesen csak a fejlesztésekről van szó. Megint hadd említsek egy példát: jelen pillanatban Magyarországon nincs normálisan szabályozva az, hogy sportrendezvényeknél a biztonsági cégnek például milyen előírások vannak érvényben. Itt én sem csak labdarúgásról beszélek, hiszen nem kell mondani, akár kosárlabdáról, akár kézilabdáról beszélhetünk, de akármilyen másról is. Pont a látvány-csapatsportágak azok, amiket fejleszteni szeretne a kormány, és pont azzal szűkítjük, hogy csak fejlesztésről beszélünk, vagy pedig más… Akkor legyen csak az, amit alelnök úr javasolt: sportlétesítmények és sportrendezvények, szerintem ebben benne foglaltatik a jogkör is.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Van-e még más javaslat? (Nincs jelentkező.) Akkor én tartom azt, hogy “sportlétesítmények fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó albizottság” egyszer, másodszor pedig “sportlétesítmények és -rendezvények albizottság”. Jó? Akkor mind a kettőről szavazunk. Aki az elsőt, tehát a “sportlétesítmények fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkozó albizottság” nevet fogadja el, az tegye fel a kezét! (Szavazás.) Tizenegy. Aki a másodikkal ért egyet, a sportlétesítményekkel és -rendezvényekkel foglalkozó albizottság elnevezéssel? (Szavazás.) Négy. Akkor az előző a neve az albizottságnak. Az albizottság elnökének Kovács Péter képviselőtársunkat kértük meg, hogy vállalja el – nem tudom, hogy vállalja-e. (Kovács Péter: Igen.) Ki szeretne ennek az albizottságnak tagja lenni? (Jelzésre:) Hadházy képviselő úr. Szilágyi képviselő úr is szeretne tag lenni?

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Elnézést, ügyrendi kérdésem lenne. Az ügyrendi kérdésem az lenne, hogy rendben van, hogy elnök úr Kovács Pétert javasolta, de meg kellett volna esetleg kérdezni, hogy javasol-e valaki mást elnöknek, nem? Biztos, hogy nem fogják elfogadni, csak…

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Kinek van még javaslata elnökre?

Hadházy Sándor (Fidesz) HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Először a bizottságot állítsuk össze, és utána tudunk a bizottság tagjai közül elnököt választani, nekem ez a javaslatom.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Nekem meg az, hogy most válasszuk meg az elnököt, és utána megválaszthatjuk a tagokat. Kinek van még javaslata elnökre?

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Elnök úr! Alapvetően, semmi bajom Kovács képviselő úrral, tévedés ne essék. (Kovács Péter: Ennek örülök, köszönöm szépen. – Derültség.) Ha valaki egy elnök mellé rendeli a bizottság tagjait, az nem olyan egészséges, mintha tényleg feláll egy bizottság, és a soraiból elnököt választ. Ha azonban ezt a sorrendet követjük, akkor én Szilágyi György képviselőtársamat, bizottsági tagtársunkat is jelölöm szavazásra; az előélete predesztinálja arra, hogy ezt az elnöki funkcióját jól ellássa. Köszönöm.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Van-e még elnökjelölt-javaslat?

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Nem elnökjelöltre szeretnék javaslatot tenni, hanem Hadházy Sándor képviselő úrhoz csatlakozva azt javasolnám, hogy az albizottság a tagjai közül válasszon elnököt. Még azt sem tudjuk, hogy kik lesznek az albizottság tagjai. Szerintem ezt nyugodtan rájuk bízhatjuk.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Elfogadtam. Akkor ki szeretne albizottsági tag lenni? (Többen jelentkeznek.)

Horváth András Tibor (MSZP) HORVÁTH ANDRÁS TIBOR (MSZP): Nem én, hanem dr. Varga. (Derültség.) Most én vagyok dr. Varga.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Tehát akkor Kovács képviselő úr, Hadházy képviselő úr, Lasztovicza képviselő úr, Szilágyi képviselő úr, dr. Varga képviselő úr (Bús Balázs: És Vincze képviselő úr is.) és Vincze képviselő úr. (Közbeszólások: Hoffmann Pál!) Ki nem szeretne albizottsági tag lenni? (Derültség.) Horváth András képviselő úr is. Tehát Kovács, Hadházy, Lasztovicza, Szilágyi, Varga, Vincze és Horváth képviselő urak. (Közbeszólás: Csak ne egyszerre ülésezzünk, mert akkor nem leszünk határozatképesek.)

Horváth László (Fidesz) HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Melyik Horváth képviselő úr? (Bárdossy Tamás: A másik. – Lasztovicza Jenő: Megijedtél, mi? – Derültség.)

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e, hogy ez a hét képviselőtársunk alkossa az egész nagy erőkkel felvonuló albizottságot. Aki elfogadja, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk. Akkor az albizottság az első ülésén megválasztja az elnökét. (Bárdossy Tamás: Mi választunk elnököt.) Most mégis mi választunk elnököt?

Szalay Ferenc (Fidesz) Elnöki javaslat Kovács képviselő úrra és Szilágyi képviselő úrra érkezett. Aki egyetért azzal, hogy Kovács Péter képviselőtársunk legyen az albizottság elnöke, az emelje fel a kezét! (Szavazás.) Aki nem fogadja el? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) 11 igen szavazat és 5 tartózkodás. Aki Szilágyi képviselő úrra adja az igen voksot? (Szavazás.) Egy. Aki nemmel szavaz? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) 15 tartózkodás. Kovács Péter úr a bizottság elnöke, a tagjait pedig megválasztottuk. Kovács Péter elnök úr fogja összehívni a bizottság első ülését.

A bizottság munkaterve

A munkatervünk a következő “egyebek” napirendi pont. Van-e a munkatervhez kiegészítő javaslat? (Nincs jelentkező.) Aki elfogadja a munkatervet, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Aki nem fogadja el a munkatervet? (Nincs jelentkező.) Aki tartózkodik? (Szavazás.) 1 tartózkodással elfogadtuk a munkatervet. (Vincze László Mihály az ülésterembe érkezik.)

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1376. szám)

Az adó- és járuléktörvények a következő napirendi pontunk. A minisztérium képviseletében?

Szatmári László szóbeli kiegészítése

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Jó napot kívánok! Szatmári László vagyok, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese, és segítőtársam Csákiné Fodor Anna, szintén a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amennyiben megengedik, röviden áttekinteném ennek a törvénycsomagnak azt a vonulatát, amit általános vonulatnak lehet tekinteni, illetve egy-két olyan mozzanatra kitérnék, ami szűkebb értelemben a tisztelt bizottságnak az ügykörét érinti. Ez utóbbiból van viszonylag kevesebb, de célzottan az ágazatokat érintő változásból azt lehet mondani, hogy viszonylag kevesebb van. A legáltalánosabb változás, amiről beszélni kell, nyilvánvalóan és mindenekelőtt a jövedelemadókat érintő változás, ezen belül is elsősorban a személyi jövedelemadóztatás reformértékű megváltoztatása. Ebbe a körbe tartozik az egykulcsos arányos személyi jövedelemadóztatás bevezetése, amely kiegészül az egy kulcs bázisán egy családi adóztatással. Az egykulcsos adóztatás – mint a nevéből is következik – azt jelenti, hogy minden egyes jövedelmet, függetlenül attól, hogy milyen forrásból származik, egyetlenegy adókulccsal, mégpedig a 16 százalékos adókulccsal adóztatja a jövőben az szja-törvény. Hozzá kell tenni, hogy 2011-12 ebből a szempontból még átmeneti évnek számít, ugyanis az egykulcsos adóztatás mellett a kvázi szuperbruttó vagy a szuperbruttó intézménye fennmarad. Ez – ahogyan eddig is – az úgynevezett összevont adóalapba tartozó jövedelmekre vonatkozik, tehát ebben az esetben a 16 százalékos adókulcsot a jövedelem 1,27-tel felszorzott adóalapjára kell alkalmazni. Mint említettem, 2011-ben ez az 1,27-tel való felszorzás működik, 2012-ben ez a bruttósodás feleződik, tehát a felszorzás 1,135-tel történik, és 2013-tól szűnik meg ez a kvázi szuperbruttó, tehát az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre, mint jövedelmekre, onnantól kezdődően igaz minden további nélkül, hogy a 16 százalék valóban 16 százalék. Hozzá kell azonban tenni, hogy a szuperbruttó átmeneti fennmaradása nem abból adódik, hogy a kormány ezt a módszert helyesnek tartja, a kormány úgy gondolja, hogy ez a módszer rontja az adóztatás áttekintését; a fennmaradást az indokolja, hogy ennek költségvetési hatásai rövidebb távon nem igazán vállalhatók, tehát a kormánynak határozott szándéka a szuperbruttó kivezetése, átmenetileg marad a rendszerben. Nagyon lényeges hangsúlyozni azt is, hogy a másik ilyen elem, ami rendszerben viszonylagos bonyolultságot okoz, az adójóváírás intézménye, amely azonban 2011-ben – és feltehetően a további években is – csökkentett mértékben, de megmaradt. Az adójóváírás intézménye gyakorlatilag a technikai nullakulcs szerepét tölti be az szja-törvény rendszerében, a bérjövedelmet érvényesítők vehetik igénybe. Fontos kitérni arra, hogy az egykulcsos adóztatás, mint említettem, kiterjed valamennyi jövedelemre, tehát kiterjed a tőkejövedelmekre is – azokra is általánosan 16 százalékos kulcsot kell alkalmazni -, és kiterjed az úgynevezett béren kívüli juttatásokra is, illetve azokra a juttatásokra, amelyeknek jövőre ugyan megváltozik a neve, de jelenleg még úgy hívjuk őket, hogy természetbeni juttatások. Ezeknél a juttatásoknál az a főszabály, hogy itt az adóterhet a kifizető viseli, tehát nem a magánszemély, aki a jövedelmet szerzi. Itt a pénzbeli juttatásokkal való azonos adóterhelés megteremtése érdekében az adóalap a juttatás értékének 1,19-szerese, és erre kell vetíteni a 16 százalékos adókulcsot. Ez tehát egy másfajta adóalap-korrekció, ennek nincs köze a szuperbruttóhoz, itt igazából a kétfajta juttatás közötti különbség indokolja ennek az eltérő adóalap-megállapításnak a módját. Mint említettem, ebbe a körbe, a kifizető által az adóterhet viselő körbe tartozik a béren kívüli juttatások köre is. A béren kívüli juttatások – köznapi néven a cafeteria-juttatások – köre 2010-ben jelentősen nem változik, jelentősen nem változnak azok az értékhatárok sem, amelyek ebbe a körbe tartoznak, de azért itt van egy-két olyan változás, ami kifejezetten a tisztelt bizottság ügykörét érinti, és erre ki kell térni. Az egyik: a béren kívüli juttatások között található az étkeztetés – szándékosan nem meleg- vagy hidegétkeztetést mondok – formájában megszerzett vagyoni érték kedvezményes adóztatása, mégpedig havi 18 ezer forint értékben. Természetesen ez akkor is kedvezményesen adózó, mint ahogy jellemzően így van, ha nem természetben biztosítja a munkáltató vagy a kifizető, hanem valamely utalvány vagy pedig elektronikus közvetítőeszköz segítségével. Itt az egy lényeges változás, hogy ez az utalvány egyaránt felhasználható lesz úgynevezett melegétkeztetés, tehát a klasszikus vendéglátóhelyi szolgáltatás igénybevételére, illetve fogyasztásra közvetlenül kész ételek vásárlására, ebből a szempontból tehát ezen a körön belül ez egy átjárható felhasználási utalványként fog viselkedni, mint említettem, havi 18 ezer forintig. Lehet mondani némi leegyszerűsítéssel, hogy akinek az a kedvező, hogy ezt hidegre, tehát közvetlenül fogyasztásra kész ételre használja, akkor nyilván ezzel fog élni; aki eddig is igénybe vette a melegétkeztetést, és ezzel élt, az továbbra is ugyanerre fogja használni. Bizonyára a tisztelt bizottság előtt is ismert volt az a jelenség, ami 2010-es évet végigkísérte, hogy tulajdonképpen a melegétkezési utalványok kezdtek el viselkedni egyfajta kvázi univerzális utalványként. Gyakorlatilag amióta a nagy kereskedelmi hálózatok elfogadták, ez lényegében bármiféle felhasználási körre kiterjedt, mondhatni, hogy ebből a szempontból az univerzális – tehát hidegre, illetve melegre felhasználható – utalvány lényegében újat ebben a körben nem jelent. (Lasztovicza Jenő távozik az ülésteremből.) Megjelenik a kedvezményesen adózó juttatási körben egy igen magas, éves 300 ezer forintos értékbeli korlátozással a megújulási kártya formájában történő juttatás lehetősége, azonban azt hozzá kell tennem, hogy a törvény erről az új juttatási lehetőségről viszonylag keveset tartalmaz. Gyakorlatilag annyit tudunk, és annyit lehetett leszabályozni, hogy ezt a megújulási kártyát egy arra a kormányrendeletben felhatalmazott hitelintézet fogja kibocsátani, és hogy a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra lehet majd felhasználni, mint említettem, egy 300 ezer forintos értékhatáron belül. Nyilván ehhez elfogadóhely kell, tehát nemcsak szabályozási kérdésekről van itt szó, hanem elfogadóhelyi hálózat kiépítéséről és a többiről, ami azért időt vesz igénybe, tehát ebben a pillanatban pontosan nem lehet megmondani, hogy ez mikor fog indulni az éven belül. A várható felhasználási köre, ahogyan erről tájékozódtunk, nagyjából a szálláshely-szolgáltatás, illetve az úgynevezett melegkonyhás étkezési szolgáltatás igénybevétele, és valószínűleg egy egyéb más, életmódjavító szolgáltatás igénybevételére fog vonatkozni, de mint említettem, ebben a kérdésben még az folynak előkészítő munkálatok. Amire még ki kell térnem, és külön meg kell említenem, mint általános jellegű hatást, az természetesen az szja-n belül megjelenő családi elem. Mint önök előtt is ismert – hiszen erről a tájékoztatóban is olvashattak, illetve a sajtó is tájékoztat róla -, egy igen jelentős összegű, már az első gyermektől igénybe vehető családi adóalap-kedvezmény jelenik meg a személyi jövedelemadóztatás rendszerében. Ez egy-két gyermek esetében 62 500 forint, természetesen gyermekenként, illetve jogosultsági hónaponként, ami levonható az adóalapból, három és több gyermek esetében pedig 206 250 forint, ami havonta és gyermekenként levonható az adóalapból. Ez egy igen jelentős mértékű támogatás a családoknak, és nyilvánvalóan az az üzenete, hogy az adórendszer, ahol tud, segít a gyermeket nevelő családoknak, tehát alapvetően, akik tevékenységjövedelmet szereznek, a tevékenységjövedelmükből ezt az adókedvezményt igénybe véve tudják könnyebben fenntartani családjukat, illetve arra teremt lehetőséget, hogy ugyanezek a családok gyermeket vállaljanak. Hozzátenném azt is, hogy más változások is számosan találhatók az szja-törvényben, hiszen gyakorlatilag, bár nincs új törvény, lényegében olyan súlyú változásokat jelent, ami az szja-törvény egész rendszerét érinti, tehát például az adóterhet nem viselő járandóság kategóriája 2011-től lényegében megszűnik. Ezeknek a járandóságoknak a többsége – ne beszéljünk rébuszokban, itt van a nyugdíj, itt van a gyes – adómentessé válik. Ez következik abból, hogy két funkciója volt az adóterhet nem viselő járandóságnak: egyrészt, ameddig volt progresszió, addig a mellette megszerzett jövedelmet egy magasabb kulcsba emelhette, a másik funkciója pedig az adójóváírással függ össze, hogy beletartozott az éves összes jövedelembe, tehát aki jövedelmet szerzett, az az adójóváírásból kevesebbet vagy akár egyáltalán nem tudott igénybe venni. Tehát az, hogy az adóterhet nem viselő járandóságok kategória megszűnik, és jellemzően adómentessé válik, az két szempontból is könnyebbséget jelent ilyen szempontból. Ki kell térni egy olyan változásra, amely meglehetősen sok vállalkozót irritált, hogy a 2010. évben működött a tevékenységre jellemző kereset intézménye. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a főállású egyéni vállalkozók, illetve a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai a járulékfizetési kötelezettségüket ez alapján az elég nehezen meghatározható bűvös érték alapján kellett, hogy teljesítsék. Ha a kivétjükkel vagy a társas vállalkozásban személyes közreműködés ellenértékével nem érték el ezt a bizonyos, tevékenységre jellemző kereseti értéket, akkor az adóévet követően át kellett minősíteni az osztalékalapot, illetve a társas vállalkozó által megszerzett osztaléknak egy részét nem önálló tevékenységből származó jövedelemmé, és ilyen módon súlyosabb adókövetkezményekkel kellett volna megfizetni a közterheket. A benyújtott javaslat szerint ezt az átminősítést a 2010. évvel kapcsolatban már természetesen nem kell végrehajtani, és a 2011. évtől ez az intézmény egész egyszerűen megszűnik. Ezzel függ össze – elnézést, ez már nem szja, járulékszabály -, hogy megváltozik a minimum járulékalap is, mégpedig ez a minimálbér, illetve azoknál a tevékenységeknél, ahol a tevékenységvégzés feltétele a minimum középfokú végzettség vagy pedig a garantált bérminimum. Ez egy olyan változás, ami természetesen a tisztelt ágazatokat is érinti, tehát mind a tevékenységre jellemző kereset megszűnte, mind pedig a járulékszabályoknál az új járulékminimum alkalmazási szabályának változása. Talán még egyetlen dolgot emelnék ki; elnézést, ez az egy dolog inkább két dolog. Az egyik, hogy szintén a jövedelemadót érintően még meg kell említeni azt, hogy 2013-tól a társasági adó kulcsa minden megkötés nélkül, tehát adóalap-korlátozás nélkül a benyújtott javaslat szerint 10 százalékra csökken. Ebből a szempontból 2010 egy átmeneti év volt, év közben lépett hatályba 250 millió forintos adóalapig a 10 százalékos adókulcs, 2011 egy olyan év, amikor 500 millió forintos adóalapig alkalmazható a 10 százalékos adókulcs, ilyen lesz 2012, 2013-tól pedig ez az adóalapbeli korlátozás megszűnik. A másik, amire ki kellene térni, ami közvetlenül érinti az utazásszervezőket, az egy áfatörvénybeli pontosító szabály. Ez azt jelenti, hogy az utazásszervezők esetében, akik az árrés szerinti adózás szerint adóznak, a más személy által nyújtott szolgáltatás, illetve a mástól igénybe vett termékre jutó általános forgalmi adó nem vonható le, és ez akkor sem vonható le, ha egyébként az adóalany a fordított adózás szabályai szerint veszi igénybe az adózási kötelezettségét. Ami itt újdonság, az igazából az, hogy rá kellett erősíteni a törvényszövegben, hogy fordított adózás szerint sem lehetséges a levonás, de természetesen ezzel együtt jár, hogy a le nem vonható forgalmi adó viszont természetesen csökkenti az árrést, tehát azután, mondhatni, forgalmi adót fizetni nem kell, tehát ilyen módon teljes ez a szabály. Ha ezzel kapcsolatban még lenne valami részletkérdés, akkor kolléganőm készséggel áll rendelkezésükre. Én az első körben ennyit mondtam volna el. Talán egy-két dolog, hogy az szja-változás tulajdonképpen mit jelent költségvetési hatásában. Körülbelül 308 milliárdnyi adótömeg az, amit otthagy a magánszemélyeknél, tehát ez nem adóátrendezés, ez konkrétan ott marad. Ezen belül a családi kedvezmény 145 milliárdot hagy a gyermeket nevelő családoknál, magánszemélyeknél, és van egy – mondhatni, természetes – velejárója a személyi jövedelemadóztatás rendszere átalakításának: azzal, hogy működik az egykulcsos adóztatás, jelentősen leegyszerűsödik az előlegeztetés, ez pedig minimalizálja azoknak az eseteknek a számát, amikor az előleg és az év végén fizetendő adók közötti különbözet egyáltalán előállhat. Ez teszi lehetővé azt, hogy a magánszemélyeknek egy viszonylagos szélesebb körében a bevallási kötelezettség leegyszerűsödhet egy egyszerű adattartalmú adónyilatkozatra: tehát ez a bizonyos elhíresült söralátét. Ez a söralátét egy adónyilatkozat, amely valóban csak arról szól, hogy a magánszemély, azon túl, hogy közli az adóazonosító jelét és a személyes adatait, egyetlenegy egyszerű tartalmú nyilatkozaton közli az adóévben összes megszerzett adóköteles jövedelmét, a tőle levont adót, adóelőleget. Elképzeléseink szerint egyébként ez az adónyilatkozat lesz alkalmas a kétszer 1 százalékról történő nyilatkoztatásra is, de ha a magánszemély úgy dönt, hogy ezt nem teszi rá az adónyilatkozatra, akkor természetesen a továbbiakban ez az 1 százalékos nyilatkozat is futhat külön, mint ahogy egyébként most is, tehát nem feltétlenül a bevallásban adja be a magánszemély, hanem külön nyilatkozaton. Ez, ami szintén nem egy elhanyagolható változás, hogy jelentősen egyszerűsödik az szja-val kapcsolatos adminisztráció, amely a magánszemélyeket érinti, de természetesen érinti a bérszámfejtő feladatokat végrehajtó kifizetőket, munkáltatókat is; ezek a feladatok is lényegesen egyszerűbbek lesznek. Köszönöm a türelmüket.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottságot, hogy kérdések merültek-e fel. (Nincs jelentkező.) Vélemények?

Kérdések

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Még a kérdésnél maradva hadd kérdezzek valamit. Volt-e lehetőség arra, hogy a kormány egyeztessen – mivel a Sport- és turizmusbizottságnál vagyunk – a sport és turizmus szakmai szervezeteivel, az érdekképviseletekkel néhány kérdésben – itt például az utazási irodákra vagy éppen a megújulási kártya lehetőségére gondolok – és más olyan új elemben, amely érinti a turizmus területén működő munkaadókat és munkavállalókat is.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Akkor a kérdések körét lezártuk. (Bánki Erik az ülésterembe érkezik.)

Szatmári László válaszadása

SZATMÁRI LÁSZLÓ (Nemzetgazdasági Minisztérium): Az érdekegyeztetésre – elnézést, egy kicsit összetett lesz a válasz – ezt követően fog sor kerülni. A megújulási vagy rekreációs kártya esetében – mert ez többfajta munkanéven folyt – már összetettebb a helyzet. Folytak már a nyár folyamán előkészítő munkálatok. Ezekben a munkálatokban a különböző szakmai szervezetek szakértői részt vettek, tehát ezek – mondhatni – ilyen informális, de azért puhatolózó jellegű előkészítő munkálatokként folytak, tehát egyfajta tesztelése azért folyt annak, hogy az ágazat miként viszonyulna ehhez az újfajta eszközhöz, a megújulási kártyához, illetve mit kívánna benne látni, milyen típusú szolgáltatásokat, és nemcsak ilyen, tehát a potenciális felhasználóknál is azért volt egyfajta előtudakozódás.

(Az elnöklést Bánki Erik, a bizottság elnöke veszi át.)

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük szépen. Köszöntöm a bizottságot! Időközben átvettem az alelnök úrtól az ülés vezetését. További vélemények vannak-e a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelentkező.) Pál Béla képviselő úr, öné a szó.

Vélemények

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Ez kérdés volt, elnök úr. Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főosztályvezető-helyettes úr! Mivel nyilván az általános vitára való alkalmasságáról döntünk, itt van hely és lehetőség arra, hogy elmondják a frakciók a véleményüket. A Magyar Szocialista Párt képviselői, akik a Sport- és turizmusbizottságban tevékenykednek, a lehetőségükre álló nagyon rövid idő alatt áttanulmányozták azt a törvénytervezetet, amely több elemet tartalmaz, nyilván jóval többet, mint amit most főosztályvezető úrnak lehetősége volt ismertetni, hiszen a számviteli törvény, a Könyvvizsgálói Kamara, az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettség teljesítését célzó adó- és vámjogi törvények módosítása is benne szerepel ebben a T/1376. számú törvénycsomagban. Mindegyikkel természetesen most én sem foglalkozom, a rendelkezésre álló időben én a személyi jövedelemadóval foglalkoznék, és azzal, hogy hogyan érinti a turizmus, illetőleg a sport területén tevékenykedő munkaadókat és munkavállalókat ez a törvénytervezet. Azzal szeretném kezdeni, amelyre a kérdésem is irányult, hogy világosan látszik, és ezt nyilván tudtuk is, hogy minekutána mi is szombaton kaptuk meg ezt a törvénytervezetet – amelyet lehetne salátatörvénynek is nevezni, ahogyan korábban az ellenzék, természetesen a korábbi ellenzék a kormány által beterjesztett javaslatokat illette -, természetesen nekünk sem volt rettenetes sok lehetőségünk az áttanulmányozásra. De nem történt meg, és nem is történhetett meg az érdekegyeztetés a törvény különböző passzusai vonatkozásában, nem tárgyalta az Országos Érdekegyeztető Tanács, nem volt érdekegyeztetés, hisz a különböző összefüggésekről nyilván nagyon nehéz véleményt formálni. Csak egyet hadd mondjak, hogy természetesen a beterjesztett törvénytervezetet az is módosítja majd, hogy sikerül-e és milyen mértékben emelni a minimálbért. Itt azért mondom, hogy ezzel kapcsolatban természetesen nekünk is fenntartással és óvatosan kell fogalmazni, mert ez pozitív irányban is változtathatja a beterjesztett törvényjavaslatot. Az sem nagyon helyes, hogy nem lehet látni az összefüggést a költségvetés és a beterjesztett adótörvények között, hiszen ha látnánk az összefüggéseket, akkor pontosabban és alaposabban formálhatnánk véleményt. Három szempontból vizsgáltuk a beterjesztett törvényjavaslatot. Az első szempont arra vonatkozott, hogy ez az adócsökkentés, amely kétségtelenül jelentős mértékű – nem olyan jelentős, mint amit a Fidesz a választások során ígért, de jelentős – főleg a jobb jövedelmi helyzetben lévő állampolgárok és munkavállalók körében, hogyan érinti a turisztikai szektort, és hogyan érinti a személyi jövedelemadó hatálya alá esőket. Meg kell állapítani, hogy a 16 százalékos egységes adókulcs nem az alacsonyabb jövedelműeknek kedvez, hanem a magasabb jövedelműeknek, hiszen érzékelhető és pozitív változást a 250 ezer forint feletti kereseti kategóriában jelent. Minél magasabb a fizetés, minél magasabb az adózott jövedelem, annál kedvezőbb, még néhány tízezer forintos is lehet a változás, és minél lejjebb megyünk, tehát 250-300 ezer forint körül vagy ezalatt, ott még az is elképzelhető – a tévedés lehetőségét azért tartom fenn, mert nyilván a minimálbéremelést még nem ismerjük -, hogy ott nemhogy nem változik, hanem még esetleg veszteséget is szenvednek a munkavállalók. (Becsó Zsolt távozik az ülésteremből.) Köszönjük szépen ezt a hatástanulmánynak is beillő anyagot, amelyet most kaptunk meg a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről, pont az ülés előtt. Én kiváló gyorsolvasó vagyok kollégáimmal együtt, amit lehetett, átolvastunk, de nyilván örömtelibb lett volna, és jobban megtisztelte volna a bizottságot, ha erre előbb is lehetőséget kapunk. Azt is világosan lehet látni, hogy tegnap a különadókról elfogadott törvény az energia, a távközlés és a kereskedelem megadóztatásával teremti meg annak lehetőségét, hogy ez a 300 milliárd forintos adócsökkentés létrejöhessen, ugyanakkor ez a három szektor nagy valószínűséggel rá fogja terhelni a fogyasztókra ezeket a terheket, így tehát megint az alacsonyabb, a kisebb jövedelmi helyzetben lévő rétegek járnak rosszul. Ezt azért kell elmondani, és azért kell hangsúlyozni, mert a turizmus specifikusan egy olyan ágazat, ahol nem magasak a bérek, ahol általában alacsony fizetéssel dolgoznak az emberek, így egyáltalán nem mindegy, hogy a borravaló vagy egyéb más lehetőségük mellett mennyi marad majd a borítékban, ezért a turizmus területén dolgozók jelentős része – mint ahogy a kis keresetűek is – nem jár jól ezzel az adómódosítással. Szeretném azt is jelezni, hogy ezt az adócsökkentést 17 százalékra, illetve 32 százalékra 2010-re vonatkoztatva megvalósította a Bajnai-kormány is. Azt is szeretném elmondani – mint ahogy ebből a tájékoztató anyagból kiderül, amelyet most kaptunk kézhez az ülés előtt -, hogy a Lajtán nyugatra általában többkulcsos adórendszer van érvényben, pontosan azért, mert ott az adóterhelés elvi része, hogy a magasabb jövedelmi helyzetben lévőktől elvont adókból kompenzálják a kisebb keresetűeket; ez most az egy adókulccsal nem érvényesül. A másik, amit vizsgáltunk, hogy segíti-e a munkahelyteremtést. Meg lehet állapítani, hogy ez nem gátolja, de nem is segíti olyan mértékben a munkahelyteremtést, mint ahogy ezt a kormánypárt képviselői előzetesen ösztönözték, hiszen munkáltatóijárulék-csökkentés nincs benne…

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: De van.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): …, ugyanakkor viszont, ahogy főosztályvezető-helyettes úr is elmondta, kivezeti például az adómentes kört jelentős részében, és jelentős részben adózni kell olyan tevékenységi körök után, amely például a munkahelyteremtést is segítené. Itt nyilván a munkáltatói járulék csökkentése segítette volna inkább a munkahelyteremtést, amelyet annak idején – pont a Fidesz ösztönzésére is – a Bajnai-kormány megtett, 5 százalékkal csökkentette a munkáltatói járulékot. Ennek a csökkentésnek itt most nyoma sincs. Azt is el kell mondani, hogy az elmúlt években – mindannyian emlékszünk arra, akik a bizottság tagjai voltunk – nem múlt el bizottsági ülés anélkül, hogy a Fidesz képviselői ne ösztönözték volna a szállásáfa-csökkentést, a vendéglátásáfa-csökkentést, hogy a legutóbbi időszak fejleményeihez visszahivatkozzak, az üdülési csekk adómentességét, az étkezési utalványok adómentességét. Ezért kíváncsian vártuk, hogy a beterjesztett törvényjavaslat hogyan áll hozzá ezekhez a kérdésekhez: azt lehet mondani, hogy ezen a területen nem történt semmi. Annyi történt, hogy nyilván az üléspont határozza meg az álláspontot: most kormányzati pozícióban felelősségteljesebb javaslatokra és véleményekre van szükség a Fidesz-KDNP képviselői részéről is, így tehát világosan látható, hogy kis mértékben ugyan, 25 százalékról körülbelül 20 százalékra csökken az üdülési csekk és a melegétkezési utalvány adóterhelése, de messze van attól az adómentességtől, amelyet, mint említettem, a Fidesz képviselői az elmúlt években sorozatosan ösztönöztek a bizottsági üléseken. A magunk részéről – természetesen van néhány elem, amit mi is pozitívnak tartunk – azt gondolom, hogy a családi adókedvezmény például akár pozitív is lehetne, ha figyelembe venné azt, hogy valamilyen módon kompenzálni lehessen azokat a családokat, akik egyszerűen nem rendelkeznek megfelelő jövedelemmel ahhoz, hogy ezt igénybe vehessék; sokan vannak a turizmus, vendéglátás területén is. Azt gondolom, hogy a megújulási kártya lehetősége is egy pozitív elem lehet a beterjesztett törvényjavaslatban, főleg az értékhatár vonatkozásában is, de jó lenne tudni azt is, hogy ez hogyan viszonyul az üdülési csekkhez. Ez azt jelenti, hogy az üdülési csekket kivezetik a piacról? Tovább folytatva a gondolatot, a szakszervezetek által üzemeltetett, korábban megvalósított üdülésicsekk-rendszer ezzel halálra van ítélve, és jön majd a megújulási kártya lehetősége, amely egyébként számos pozitívumot hordozhat amellett, hogy korábban már elmondtuk a véleményünket a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány államosítása mellett. Ahhoz azonban, hogy erről alaposan véleményt tudjunk formálni, mindenképpen kellene egy részletesebb ismeret arról, hogy mi is ez a megújulási kártya, mire lehet majd igénybe venni és milyen módon. Nem támogatjuk az utazásszervezés területén az utazásszervezőket kedvezőtlenül érintő módosításokat; nyilván ebben a vonatkozásban be fogjuk adni a módosító indítványainkat. Én azt gondolom, hogy az általam elmondottak alapján – most nagyon gyorsan, talán három pontban összefoglalva – az egyik az, hogy a nagyobb jövedelmi helyzetben lévőket segíti az egykulcsos adóteher, a második, hogy ugyan nem gátolja, de nem is segíti a munkahelyteremtést olyan mértékben, ahogy azt annak idején a Fidesz megígérte, a harmadik, hogy az érdekegyeztetés rendszerére nem került sor, a negyedik pedig az, hogy turizmust és a sportszolgáltatásokat nem segíti olyan mértékben, mint ahogy ezt a Fidesz korábbi megnyilvánulásai, ígéretei tartalmazták. Mindennek alapján mi általános vitára nem tartjuk alkalmasnak a benyújtott törvénytervezetet. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Hadházy Sándor képviselő urat illeti a szó.

Hadházy Sándor (Fidesz) HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Sajnálattal hallom azt, hogy az MSZP nem tud túllépni a saját árnyékán, és még mindig ugyanazokat a rosszul beidegződött gondolatokat mondja, mint korábban. Itt igazából egy jelentős változás van, amire szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig az, hogy ez a kormány az emberek pártján van, és a megszorításokat nem úgy gondolja, illetve nem megszorításokban gondolkodik, hanem megpróbálja a terheket azokra hárítani, akik képesek ezeket megfizetni, illetve akik az elmúlt néhány évtized során haszonélvezői voltak az állami támogatásoknak akár adókedvezmények, akár vissza nem térítendő támogatás formájában. Nem az embereket próbálja megint megadóztatni, és nem így próbál ebből az igen nehéz pénzügyi helyzetből kilábalni, amelybe az előző kormányzatok belevezették az országot (Pál Béla: És a válság.) , ebből a helyzetből nem az emberek árán és a bőrén kíván kilábalni. Én úgy gondolom, hogy ez az irány helyes. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra is, hogy nem felel meg teljes mértékben a valóságnak az, amit hallhattunk Pál Béla képviselőtársamtól, hiszen azért ez a törvényjavaslat tartalmaz olyan elemeket is, amelyek a vállalkozások számára kedvező hatásúak: szeretném jelezni, hogy például tartalmazza a kétszer négyórás részmunkaidős foglalkoztatással járó járulékcsökkentést; tartalmaz nagyon komoly olyan juttatási rendszert, amelyet a korábbi időszakban az előző kormányzat jelentős mértékben megnyirbált. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az előzetes számítások szerint ez a törvényjavaslat 308 milliárd forintot hagy az embereknél. Ez nyilvánvaló, hogy minden esetben pozitív hatású, hiszen ennek van egy nagyon komoly keresletélénkítő hatása is. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a rekreációs kártya egy nagyon komoly előrelépés, és ez 300 ezer forintig vehető igénybe, ez egy igen jelentős tétel, habár nyilvánvalóan ezt is – legalábbis, ha jól figyeltem, akkor ezt is – sújtja a 16 százalékos általános adóteher, de csak 16 százalék sújtja. Ez igen jelentős előrelépés. Nagyon fontos az is, hogy havi 18 ezer forintos étkezési utalvány vehető igénybe, illetve adható, amely nemcsak hidegétkezésre, tehát élelmiszer-vásárlásra, hanem melegétkezésre is igénybe vehető. Én úgy gondolom, hogy figyelembe kellene venni azt is, hogy a Széchenyi-kártya jóvoltából a hazai kis- és közepes vállalkozások 1000 milliárd forint tőkéhez juthatnak, amely forrás értelemszerűen figyelembe vehető a fejlesztéseknél. Összességében: én azt gondolom, hogy egészen más módon képzeli el a jelenlegi kormányzat a gazdaságtámogatást és a kilábalást, mint ahogy a szocialista előző kormányzat ezt gondolta, és azt gondolom, hogy ez a helyes út. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szalay Ferenc alelnök úr kért szót. Öné a szó.

Szalay Ferenc (Fidesz) SZALAY FERENC (Fidesz): Pál Béla képviselőtársamnak mondanám a sporthoz kötődő adókedvezményeket, amelyről néhány hónapja beszéltünk. A kedvezményes adózás lehetőségét megadtuk a sportolóknak. Ez arról szólt, hogy 18 százalékkal adózik a munkavállaló, 12-vel a munkaadó, tehát egy nagyon komoly lehetőséget tártunk a kiemelt sportolók és dolgozók felé; az ajándéktárgyak és a kis értékű, a versenyeken használható ajándéktárgyak adóját eltöröltük, vagy azt hiszem, 5 százalékos adóra csökkentettük, tehát nagyon jelentős csökkenése történt meg az adózásának, és azt mondtuk, most van kint az Uniónál…

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Szja-mentes.

Szalay Ferenc (Fidesz) SZALAY FERENC (Fidesz): Szja-mentes lett, igen, és most van kint az Unióban vizsgálat alatt a társasági adó címkézésének lehetősége. Azt gondolom tehát, hogy ha ezt most hozzávesszük a mai napirendhez, egy igen különleges dolog az, amit ma a mi bizottságunk tárgyalhat. Hadd egészítsem ki, amit Hadházy képviselő úr mondott. Azért az elmúlt nyolc év problémái – legyen ez a kormány, legyen ez a válság, legyen ez a sokak által elmondott államcsőd szélén toporgó ország – azért sok mindent hozott: mondjuk 600 ezer körüli munkanélkülit, 195 ezer bruttó forint átlagbért, rengeteg kiszolgáltatott és bizonytalan embert, egy olyan országot, amelynek a versenyképessége hihetetlen mértékben csökkent, és még sorolhatnám. Ezt azért csak elismerjük! Ebből kell most valamilyen módon kijönni.

Szalay Ferenc (Fidesz) Elnök úrtól kérdeztem, hogy mi lett volna, ha most eltöröljük az adókat, akkor mit tetszenek kitalálni; ha most azt mondjuk, hogy nem adózik Magyarország, akkor most mit tetszettek volna mondani. Igazából jó lenne, ha ezt a kérdést úgy… (A mikrofon recseg.) Nem hallani? (Pál Béla: Én kiválóan hallom alelnök urat.)

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Valakinek a telefonja bezavart. (Szalay Ferenc: Varga képviselő úr szeretne valamit mondani. – (Dr. Varga László: Csak elnök úrnak jeleztem, hogy majd én is hozzá kívánok szólni. Elnézést.)

Szalay Ferenc (Fidesz) SZALAY FERENC (Fidesz): Azt gondolom tehát, hogy ezt a kérdést jó lenne kezelni, és valóban elindulni abba az irányba, hogy ki kell mozdulni ebből a mostani gödörből, de mihamarabb, és ha lehet, akkor nem úgy, hogy megint az emberekre terheljük a terheket, ahogy Hadházy képviselő úr elmondta, hanem azokra, akik igazából eddig nagyon sokat nyertek az eddigi időszakban. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Varga László képviselő úr kért szót. Öné a szó, képviselő úr.

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én igazán nem kívánom nyújtani a polémiát, azért mégiscsak egy általános vitát folytatunk le, és nyilván nagyon sok előterjesztés, információ egyszerre nagy dömpingben, mondjuk, hogy az önkormányzati választások után jutott el a képviselőkhöz. Szerettük volna nyilván az adótörvényeket is, illetve a költségvetésnek legalább a sarokszámait látni előtte, de nem így történt. Mindegy, ezen túl vagyunk. Én azt gondolom, hogy az szja tekintetében ez az átrendezés, mondjuk úgy – igyekszem pontosan fogalmazni -, minimum a gazdagok pártján van, és a legrászorultabbaknál nem hagy még annyi pluszforrást sem, amennyi valószínűleg a reálértéken tartást szolgálná. Nem azt kifogásoljuk tehát az általunk elmondottakban, hogy ez a 16 százalékos adókulcs ne lenne bizonyos rétegek számára kedvezőbb, azt azonban elmondhatjuk, hogy alapvetően más a társadalompolitikai felfogásunk ebben a tekintetben. Azt gondoljuk, hogy a 2011-es évben – ami azért még önök által is válság által sújtott évnek definiált – talán egy ilyen 300 milliárd forint feletti pluszforrást nem erre az egy kulcsra kellene fordítani, nyilván ezt a részét nem tudjuk támogatni. Csak egy kis kitérő a részemről, hogy nyilván kísértetiesen hasonlít a szám a tizenkét hónap alatt a magán-nyugdíjpénztári befizetésekből származó összegre. Ez a 360 milliárd forint majdnem annyi, amennyi ebben a tekintetben a felső középosztály, illetve a leggazdagabbak zsebében ott marad, amely, nyilván el lehet mondani, támogatja majd a fogyasztást, tehát ez serkentheti akár a gazdaságot, nyilván ezeket önök el is fogják mondani, már tegnap is elhangzott, de azért mégiscsak igaz, hogy ez a legtehetősebbeknél marad ott, ők fogyaszthatnak majd ebben a tekintetben többet. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy akkor a tizennégy hónapos járulék-átcsoportosításra vélhetően azért van szükség, hogy ezt a társadalompolitikai céljukat önök megvalósítsák, ez pedig természetesen – azt gondolom a baloldalról nézve, vagy a leginkább elesetteket támogatva – egy ilyen időszakban azért mégiscsak minimum problémás. Vannak persze előremutató elemei ennek a javaslatnak, nyilván a következő hetekben ennek le fog zajlani a vitája, majd mindenki elmondja a plenáris ülésen és a média nyilvánosságában is az erről való véleményét, reméljük szakmai alapon. Az azonban már most játszik – és nem csak kútfőből, nyilván azért a javaslatot áttekintve -, egy internetes portál írását idézem ide, ami az előremutató elemeket nyilván felsorolja, de innen idéznék egy mondatot: “Megszorításnak számítanak viszont, hogy a sportszolgáltatás, a személyi szállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján nyújtott juttatás, a helyi bérlet, az iskolarendszerű képzés átvállalt díja és az iskolakezdési támogatás is adókötelezettséget létesít a munkavállalóknál.”. Magyarán azért nem fekete-fehér ez a kérdés sem. Nyilván vannak olyan dolgok, talán olyan módosító indítványok lehetségesek, amikkel jobbá lehet tenni még ezt az előterjesztést is, én azt gondolom, hogy a frakció nevében is mondhatom, hogy ezeket meg fogjuk tenni, de mondjuk például pont az szja tekintetében, amit nem győzök eléggé hangsúlyozni, alapvetően más az elképzelésünk ebben a tekintetben. Természetesen a kormánytöbbség joga az adótörvényeket mindenkor elfogadni, és a felelőssége is most már az önöké. Nem egyetértve, de várjuk, hogy mi lesz ebből. Köszönöm szépen.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További vélemény, hozzászólási igény? (Jelzésre:) Pál Béla képviselő úr még egyszer.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Csak egy viszontreagálásom hadd legyen, mivel mindkét kormánypárti képviselőtársam a nevem megemlítésével is kezdte a hozzászólását. Azt szeretném kérni, sokkal könnyebb lenne, ha mindenki azt hallaná, amit a másik mond, és nem azt, amit szeretne hallani. Én például igazat adok Szalay Ferenc képviselőtársamnak, valóban, az adótörvények benyújtása előtt hoztunk számos olyan intézkedést, és támogattuk a bizottság által, amely a sport területét kedvezően érintette. Mindez nem von le abból, amit éppen most mondott képviselőtársam, hogy a sportszolgáltatások azért adózás alá kerülnek. Azt is szeretném elmondani, hogy nem a korábbi retorikához igazodom, tudniillik név szerint még csak nem is említettem azokat a képviselőtársaimat, akik korábban élharcosai voltak minden bizottsági ülésen – hiszen elnök úr is emlékszik erre -, hogy miért nem csökkentjük a szállásáfát, a vendéglátásáfát, miért nem tesszük adómentessé az üdülési csekket, a melegétkezési utalványt, a hidegétkezési utalványt. Ezek elhangzottak az önök részéről, amikor mi kormányoztunk. Én most nem ezt kérem számon, csak azt mondom, hogy az üléspont meghatározza az álláspontot; nyilván ezek az ösztönzések most lemaradtak a jelenlegi kormányzó párt részéről, mert szembesülniük kellett azzal, hogy nemcsak az elmúlt nyolc év kormányzása, hanem a válság is olyan tekintetben érintette az ágazatot, amelyet nem lehetett másképpen kivédeni. Mi a lehetőségeink szerint csökkentettük a szállásáfát, emeltük az üdülési csekk adómentes értékhatárát, csökkentettük – többek között a bizottság segítségével – az üdülési csekket terhelő adót és a melegétkezési utalványoknál is, nem ebben az összetételben, de jelentős részben, az akkori ellenzéki képviselőtársaink segítségével is. Én azt gondolom, hogy ezt nem kell letagadni. Beszéltem arról is, hogy a kormánynak azt a realitást is figyelembe kell venni, és ezt tudjuk is, amit nálunk nem fogadott el, hogy csak 3,8 százalék lehet a hiány, jövőre pedig 3 százalék, és nem azért, mert a gonosz kormány kitalálja – a korábbi vagy a jelenlegi, teljesen mindegy, természetesen egyiket sem tartom annak -, hanem azért, mert ezek olyan kötelezettségek, amelyeket az országnak teljesítenie kell. Ezeket azért szerettem volna elmondani, mert én azt gondolom, hogy jó néhány esetben a bizottság munkájára az volt jellemző, hogy hallottuk, hogy mit mond a másik, ezért tudtunk olyan területeken is sikereket elérni, amely más bizottságnak nem sikerült, és én nemcsak azt soroltam, amit kedvezőtlennek tartok, elmondom az elvi álláspontunkat; ezzel szemben lehet teljesen más elvi álláspontja a Fidesznek, tehát nincs ezzel semmi gond. Az az álláspontunk, hogy szerencsésebb lett volna, ha a kisebb jövedelmi helyzetben lévők is nagyobb részt kapnak például az szja csökkentéséből, de tudomásul vesszük, hogy a jelenlegi kormánypártnak nem ez a filozófiája. A rekreációs utalvánnyal kapcsolatban pedig végképp nem mondtam negatív megjegyzést. Azt mondtam, hogy meg kell nézni, hogy mi lesz a részletekben, egyébként az összeghatár vonatkozásában kedvezőnek tűnik, de minekutána még nem beszéltünk róla, így természetesen csak ilyen megengedő vagy nagyon puha véleményeket lehet ezzel kapcsolatban megfogalmazni, azzal együtt, hogy világosan kell látni, hogy a jelenlegi kormány ezzel az üdülési csekket tulajdonképpen kivezeti a piacról; természetesen a kormánypárti többségével ezt is megteheti. Köszönöm szépen a figyelmet. Azért szerettem volna erre visszareagálni és ezt elmondani, mert szerettem volna – eddig is és a jövőben is – azt a zsinórmértéket követni, hogy meghalljam, és meg is hallom, amit kormánypárti képviselőtársaim mondanak. Elismerem azt is, ha valami jó, mert az mindannyiunknak öröm, ellenzéknek és kormánypártnak egyaránt, de azt is el kell mondani, ami mondjuk a mi filozófiánkkal adott esetben ellentétes. Köszönöm szépen, elnök úr.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Nem akarom elkeseríteni, de amióta világ a világ, azóta mindenki másként értelmezi az azonosnak tűnő dolgokat is. Engedje meg, hogy mondjuk, Winston Churchillt idézzem, aki azt mondta, hogy “Én egyetlenegy statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam.”, tehát azt gondolom, hogy ez mindenről elmond mindent. Szerintem nem dolga se a bizottság elnökének, se a bizottság tagjainak, hogy az őáltala elmondott véleményt értékelő képviselőkre újra reagáljanak; ennek semmi értelmét nem látom. Van számos olyan dolog, amit a képviselőtársaim elmondtak, ami valóban – úgy van – értelmezés kérdése: önök azt mondják, hogy csökkentették a szakma adóterheit, a szakma azt mondja erre egyébként, hogy 100 milliárd forinttal nőtt az önök kormányzása alatt, különböző statisztikai mutatókkal ezeket a számokat be tudják bizonyítani. Beszélhetünk a szállásférőhely áfájának csökkentéséről, ami gyakorlatilag egy olyan trükk volt, mint amit az üzletben leértékeléskor használnak az eladók: először felemelem az árat, majd ahhoz képest árengedményt adok. Azt ne felejtsük el, hogy önök 20 százalékról 25 százalékra emelték az áfát, majd a 25-öt ugyan csökkentették 18-ra, csak a szállásadóknál. Ezt is az összes számadás kimutatta, hogy az ő árbevételi struktúrájuk alapján ez nem csökkentés, hanem emelés volt, hiszen az árbevételüknek csak nagyjából a fele az, ami szállásférőhelyből származik, az áfanövelés miatt összességében a 18 helyett nagyjából 21 százalék az áfatartalom, ami a bevételeiket terheli. Én nem gondolom tehát, hogy ilyen részletekbe bele kellene mennünk; tudomásul kell venni azt, hogy ha az ember ellenzékben van, akkor nem tudja az akaratát és a szándékát érvényesíteni. Arra pedig felhívnám képviselő úr figyelmét, hogy se a választási programunkban, se a kormányprogramunkban nem szerepelt a szállásférőhely-szolgáltatás áfájának csökkentése. (Pál Béla: Nem is mondtam. Én azt mondtam, hogy bizottsági ülésen elhangzott.) Az rendben van, ami a vitában elhangzik, az egy dolog, a választók pedig az alapján döntöttek, ami a választási programban és kormányprogramban szerepelt, tehát azt gondolom, hogy nincs mit számon kérni a kormánypárti képviselőkön. Ez a csomag, ahogy képviselőtársaim is elmondták, egy jelentős adócsökkentést fog hozni, úgy a magánembereknek, mint például a sport terén a különböző foglalkoztatottaknak, kluboknak, és a fejlesztéseket is támogatja. Azt gondolom, hogy rég volt olyan adótörvény a tisztelt Ház előtt, amely a társadalom számára egy ilyen jelentős enyhülést és csökkentést tudott hozni.

Döntés általános vitára való alkalmasságról, előadók állítása

Van-e még valakinek véleménye, hozzászólása? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, akkor javaslom, hogy a bizottság támogassa, és általános vitára alkalmasnak ítélje meg ezt a törvényjavaslatot. Aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ez tizenkét igen szavazat. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Három. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Kettő. Köszönöm szépen. A bizottság több mint kétharmados többséggel támogatja. A bizottsági előadó állítása kérdéses. Ki az, aki ezt magára vállalná? (Jelzésre:) Hadházy Sándor képviselő úr vállalja a bizottsági előadó szerepét. Kisebbségi előadóként az ellenzék közül? (Jelzésre:) Pál Béla képviselő úr az, aki a kisebbségi vélemény előadója lenne. Ki az, aki ezzel egyetért, hogy a bizottsági előadó Hadházy Sándor, a kisebbségi vélemény előadója Pál Béla legyen a tisztelt Ház előtt? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs jelentkező.) Tartózkodás? (Nincs jelentkező.) Egyhangú döntéssel a bizottsággal ezt elfogadta. Főosztályvezető-helyettes úrnak és a kolléganőjének köszönöm szépen a részvételt. A napirendet lezárom. (Horváth László: Bocsánat, tudom, hogy az “egyebeket” előrevettük, csak nem voltam eléggé éber.) Az “egyebek” kategóriában még Horváth László képviselőtársamnak lenne véleménye. Öné a szó, képviselő úr.

Horváth László felvetése

Horváth László (Fidesz) HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azt javasolnám, hogy az iszapkatasztrófa kapcsán forduljon a bizottság a Turizmus Zrt.-hez, és kérje meg, hogy az országimázs szempontjából értékelje a helyzetet. Annak idején a ciánkatasztrófa bekövetkezésénél is volt egy ilyen akció: be kellett avatkozni, reparálni kellett azt a sebet is, ami az ország imázsán keletkezett. Már látható, hogy az iszapkatasztrófának vannak a turizmus számára is érzékelhetően kártékony hatásai szálláslemondásban, egyebekben. Én azt javaslom, hogy a bizottság forduljon a Turizmus Zrt.-hez ez ügyben, és hívja fel a figyelmét arra, hogy amennyiben lehetséges, és vannak eszközei, akkor az országimázs keretéből – illetve nem tudom, milyen eszközökkel – próbálja meg, még egyszer mondom, ezt a negatív képet enyhíteni.

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Teljesen egyetértek a javaslattal és a kezdeményezésével. Annak idején a tiszai ciánszennyezésnél is volt egy külön marketingkampány 2001-ben, aminek az volt a célja, hogy a ciánszennyezés turizmust érintő negatív hatásait kompenzáljuk. Akkor az egy elég jól sikerült akció volt, hiszen már a szennyezést követő évben sem volt csökkenés, sőt enyhe növekedés mutatkozott a Tisza és a Tisza-tó környékén.

Határozathozatal

Azt javaslom, hogy a bizottság fogadjon el egy határozatot képviselő úr javaslatára, ami pedig arról szóljon, hogy a Magyar Turizmus Zrt. indítson egy marketingkampányt annak érdekében, hogy a vörösiszap-szennyezés okozta természeti katasztrófa negatív hatásait kompenzálni tudjuk. Ki az, aki egyetért egy ilyen határozati javaslattal? Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs jelentkező.) Tartózkodás? (Nincs jelentkező.) A bizottság egyhangú döntésével a határozatot elfogadta. (Vincze László Mihály: Kellett volna valamit mellétenni.) Azt majd ők meghatározzák, hogy mennyi pénzből meg hogyan. Képviselő úr!

Horváth László (Fidesz) HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Még egy szolgálati közlemény lenne, hogy az az albizottság, amelyik az elmúlt kormányzati ciklusok tisztázatlan ügyeit vizsgálja, hétfőn tervezi ülését 10 órától, de a meghívók nyilván meg fognak érkezni képviselőtársaimhoz. Elfogadható ez? (Nincs ellenvetés.)

Szalay Ferenc (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Van-e még további igény az “egyebek” között bejelentésre? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megköszönöm képviselőtársaim aktív közreműködését és a munkáját, alelnök úrnak pedig az ülés vezetésében nyújtott segítségét. További szép napot kívánok mindenkinek!

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 18 perc)

Bánki Erik a bizottság elnöke

Szalay Ferenc a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezető: Várszegi Krisztina

Forrás »

STB-15/2010. Sport- és turizmusbizottság

Hansághy Péter bevezetője

HANSÁGHY PÉTER turisztikai és marketing igazgató: Tisztelt Képviselő Urak! Szeretettel köszöntök mindenkit itt köreinkben, és mindjárt meg is kérem Várszegi Asztrik főapát urat, hogy tartsa meg köszöntőjét és tájékoztatóját.

Dr. Várszegi Asztrik köszöntője

DR. VÁRSZEGI ASZTRIK pannonhalmi főapát: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy szeretettel köszöntöm a sport- és turizmusbizottság kihelyezett ülésének elnökét és minden tagját itt Pannonhalmán. Ha lokalizálni akarom, hogy hol vagyunk, Szent Márton hegye főmonostora alatt, a Kosaras-dombon, a nemrég átadott Kosaras-dombi vendéglátó turistacentrum konferenciatermében vagyunk. Nemrég adtuk át, ezt szeretném külön hangsúlyozni, hiszen ez is a mi vendéglátásunkkal, turizmusunkkal, vendégfogadásunkkal van kapcsolatban. Nagyon szépen köszönöm, hogy a Hansághy Péter úr közvetítette meghívásomat elfogadták, és a kihelyezett bizottsági ülésüket ma itt tartják. Kedves Vendégeink! Önök egy szinte beláthatatlan sornak, vendégeink hosszú sorának mai – hadd legyek udvarias – kedves láncszemei, mert hiszen a bencés monostorok látogatása az európai térségben cirka 1500 évvel ezelőtt kezdődött, itt a mi Kárpát-medencei földrajzi térségünkben pedig több mint ezer évvel ezelőtt. Vendég, látogató, zarándok, turista – a címszavak és a nevek változnak, a létszám is változik, kisebb és nagyobb csoportban, szóló csoportban. A lényeg: a világban élő, mozgó, lelki, szellemi, testi felüdülést kereső ember útra kel, kiváltságos helyeket látogat meg hagyományai szerint vagy új felfedezése szerint, és be akar telni a hely kínálta lehetőségekkel, vagy pedig fölméri azt a helyet mások érdekében is, ahogy részben talán ma önök is ezt teszik Pannonhalmával, tapasztalatukkal. Valamit magunkról. Pannonhalma, Pannónia szent hegye 996-os Szent István-i alapítás, és a hosszú történelmi idő megpróbált bennünket ugyanúgy, mint ahogy magyar népünket is – ha ezt elkezdeném az én kedves hallgatóimnak részletezni, akkor délután is itt ülnénk, egy elszabadult nyugdíjas történelemtanár sokat tudna mesélni az elmúlt ezer esztendőről. De ugorjunk vissza az elvi alapokig, és egy kicsit járjuk körül, minek alapján, vagy milyen módon gondolkodnak az itt élő bencések, és hogyan próbálják megvalósítani minden korban, korszaktól függően az adott lehetőségek között a vendégvárás, a vendéglátás igényét, bárki részéről merüljön is föl. És akkor bocsássanak meg nekem, hogy ezt a kis ütött-kopott könyvecskét fölemeljem, bemutassam, ez a mi Regulánk. A modern ember meghallja, hogy regula, szent Isten, valami kétségbeejtő dolog lehet, valamit agyonszabályoznak. Ez valóban egy gyakorlati szabály, hogy egy közösségben hogyan és miként éljenek az emberek. És egy önálló fejezetet szán Szent Benedek a VI. század elején, az 53. fejezetet a vendégeknek a fogadására. Itt a vendéget aztán a legtágabb értelemben kell érteni. És ha nagyon gyakorlatiasan közelítem meg ezt a rövid, egy-másfél oldalas szöveget, akkor azt mondhatom, van egy elvi alapvetés, és ad hozzá etikai kódexet, szmsz-t, és én azt gondolom, hogy a szöveg olyan, hogy politikusok, az országot képviselők, mindenki tanulhat belőle. Keresztény világban vagyunk akkoron, illetve kezdődő keresztény világban, a Krisztus utáni VI. század elején, amikor a világ legtermészetesebb módján azt írja Benedek: minden érkező vendéget úgy fogadjanak, mint magát Krisztust, mert ő maga mondja majd egykor: idegen voltam és befogadtatok engem. És mindenkinek adják meg a megfelelő tiszteletet. Azt gondolom, ennél egyetemesebb vendégmegközelítést nem nagyon olvashatunk. És akkor utána írja: siessenek eléje, adjanak vizet a kezére, sőt, mivel hosszú útról, rossz utakról, hepehupás utakról jön, a felfrissülés teljességéhez tartozik az is, hogy valakinek a lábát megmossák, és az Úr is megmosta apostolainak a lábát. És azt mondja, hogy minden humanitást adjanak, tehát mindazt, ami az emberség igénye, adják meg a vendégnek, és így teremtsék meg a számára azt a testi-lelki miliőt, ahol érkezik a vendég, jól érezheti magát, gondoskodjanak ágyakról, az tiszta legyen, és itt van ez a gyakorlati rész, és hogy miként történjék az egész vendégfogadás, itt van ez a kulcsmondat, hogy az Isten házát bölcsek bölcsen kormányozzák. Tehát mindent a maga idejében, a maga helyén, kellő tapintattal, körültekintéssel – így fogadják a vendéget. Ez az alapja annak, hogy Európa térségében mintegy 1500 éve kiművelt iparág a vendéglátás és a kolostori turizmus kialakult az évszázadok során. Ezt örököljük mi magyarok is itt, Pannónia szent hegyén, és a Regulából az előbb nem idéztem, de szegénytől a gazdagig mindenki látogat a kolostorba, és a Regula fölhívja a figyelmet, ha szegény jön, arra jobban figyeljenek oda, mert ha gazdag jön, a gazdagoknak amúgy is megadják a tiszteletet, mert az emberi természet olyan, hogy a gazdaggal úgy van, hogy neki mélyebben fejet hajt. Mi, Pannonhalma királyi alapítású apátság vagyunk, tehát ha az ezer évet végignézzük, akkor azt kell mondanom, nem minden, az túlzás, de jeles, jelentős királyaink családjukkal együtt Pannonhalmára látogattak. Ezt tudjuk Szent Istvánról, tudjuk II. Béláról, aki itt van a templom fölszentelésénél, sőt tudjuk, II. András királyunkról is, hogy részt vesz a templom fölszentelésén, 1876-ban az akkori apostoli királyunk, Ferenc József csak küldötte révén, de egyébként aztán idelátogat, mint ahogy korábban Mária Terézia is. De Pannonhalmát meglátogatják főpapjaink, tudósaink a XIX. században, Kazinczy Ferenc, a XX. századból számos magyar kiválóságot mondhatnék, és igazában véve a turista jellegű látogatás már a legújabb kornak a velejárója. Ha a perjeli naplókat lapozgatom, akkor intézményesen a vendégekről, vendégek kalauzolásáról gondoskodó intézmény a hatvanas évektől létezik Pannonhalmán, ez a Ciklámen Tourist, és aztán 1990-re átvesszük mi ezt a hivatalos intézményes vendégfogadást, turistafogadást, és attól kezdve igazában véve egy új szakasz kezdődik, és ez – ahogy a kezdetekben is utaltam rá – a Kosaras-dombi vendégfogadással, turistafogadással, zarándokfogadással kezdődik. Ez már ténylegesen a legmodernebb utolsó szakasza ennek a vendéglátásnak. A világ kulturális öröksége elnyert cím arra kötelezett bennünket, hogy monostorunk küldetését új, korszerű módon fogalmazzuk meg, és mutassuk meg az idelátogató zarándokoknak, turistáknak. Az új évezred elején elkezdett építkezéssel, az említett turistafogadóval és az új létesítményekkel – étterem, borbár, konferenciaterem, megfelelő parkolási lehetőség hozzá -, azon túl a Szent Jakab Vendégház itt egy dombbal, egy völggyel lejjebb, továbbá az arborétum készülő rehabilitációjával, a gyógynövénykert kialakításával Pannonhalma nagyot lépett előre a turizmus, a vendégfogadás területén. Azt szeretnénk a megváltozott körülmények között, hogy Pannonhalma a maga lehetőségével a bencés békét – ez egy fogalom volt a középkorban, pax benedictina -, a bencés regula lehetőségéből fakadó békét, harmóniát közvetítse a magyar társadalomba, a keresztények és minden jóakaratú idelátogató honfitársunk és a világörökséget fölkereső külföldi embertársunk számára. Ez a küldetésünk megváltozott körülmények között, ezt szeretnénk a továbbiakban is maradéktalanul teljesíteni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, Isten hozta mindannyiukat, és jó munkát kívánok a mai napra.

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Bánki Erik (Fidesz) BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönjük szépen, főapát úr, mint ahogy köszönjük a meghívást. Nem könnyű a mai rohanó világban egy-egy kihelyezett bizottsági ülést megszervezni, különösen úgy, hogy a bizottság tagjainak jó része az országgyűlési képviselői munkája mellett még polgármester, vagy közgyűlési elnöki funkciót is betölt, de a meghívó személye és a hely szelleme azt gondolom, elég nyomatékos volt, hiszen bizottságunk igen nagy létszámban jelent meg ma, és nagyon örülök annak, hogy valamennyien láthatjuk azokat a fejlesztéseket és elképzeléseket, amelyeket itt az apátság még a későbbiekben szeretne megvalósítani. A mai ülésünknek van egy hivatalos forgatókönyve, ennek megfelelően képviselőtársaim megkapták írásban előre a mai ülésre szóló meghívót, amelynek két napirendi pontja van, az egyik egy tájékoztató a turizmus helyzetéről, várható jövőjéről, az utóbbi évek turisztikai fejlesztéseiről és a következő évek terveiről itt, a Pannonhalmi Bencés Főapátságban. A 2. napirendi pontban egyebek szerepelnek. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy az írásban megküldött meghívóhoz képest van-e egyéb kiegészítő javaslatuk. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, a jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes. Kérdezem, ki az, aki elfogadja a mai ülés napirendjét az írásban közöltek szerint. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény, tartózkodás nem volt, megállapítom, hogy a bizottság egyhangú döntésével elfogadta a napirendet. Főapát úr köszöntőjét megköszönve haladnánk akkor tovább a sorban, Kara Ákos, aki ennek az országgyűlési választókerületnek a képviselője, jelezte, hogy szeretné köszönteni a bizottságot, ezért képviselőtársamnak megadom erre a lehetőséget, mielőtt a napirendi pont tárgyalását megkezdjük.

Kara Ákos köszöntője

Kara Ákos (Fidesz) KARA ÁKOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Főtisztelendő Főapát Úr! Kedves Elnök Úr! Kedves Bizottsági Tagok, Kedves Jelenlevők! Megtisztelő számomra, hogy első alkalommal nem a saját bizottságomban, hanem egy másik bizottságnak egy fontos helyszínén és egy fontos ülésén jelen lehetek. Tisztelettel és szeretettel köszöntöm mindannyiukat, valóban úgy kötődöm, elnök úr, a térséghez, hogy a térségben az egyéni megválasztott országgyűlési képviselő vagyok. Nagyon örvendek annak, hogy a bizottságnak és azoknak az embereknek a közös találkozójára sor kerül, akik számára, mindannyiunk számára fontos az értékőrzés és az értékteremtés. Azt gondolom, itt Pannonhalmán, a Pannonhalmi Főapátságban az emberi szeretet, az emberi odafigyelés mellett két fogalom biztosan az évszázadok során és a jelenben is itt van közöttünk, ez az értékőrzés és az értékteremtés. Azt gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy nemcsak a térség, hanem Magyarország szempontjából, a magyar nemzet szempontjából is fontos vonzerő és fontos hely a Pannonhalmi Főapátság, és azt gondolom, jó az, ha a magyar Országgyűlés illetékes bizottsága, egyáltalán, a magyar Országgyűlés minden képviselője tudja azt, hogy az elmúlt években, az újkori, megváltozott pályázati, finanszírozási helyzetben is a Pannonhalmi Főapátság jó projektgazda, ha szabad ezt a kifejezést használnom, tehát nagyon jó projektekkel nagyon jól élő, azt nagyon szépen megvalósító projektgazdaként működött az elmúlt esztendőkben. Tisztelt Bizottsági Tagok! Kedves Elnök Úr! Szeretném megerősíteni a térség országgyűlési képviselőjeként azt, ami nagyon fontos szempont itt a térségben, de azt gondolom, nemcsak a térségben, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a főapátsági projekteknek, ötleteknek, terveknek jelenleg mi a sorsa, mi a jövője, hiszen ha kicsit hazabeszélhetek, az én bizottsági posztomhoz, az én bizottsági tevékenységemhez, illetve a mi bizottságunk tevékenységi területéhez a Főapátság a térség legjelentősebb munkáltatója. Tehát itt a térségben nem találunk olyan céget, üzemet, olyan foglalkoztatót, ahol hasonló nagyságrendben foglalkoztatnának különböző sorsú, képességű, végzettségű férfiakat, nőket, egyedülállókat, családosokat, és én azt gondolom, hogy ilyen szempontból is fontos az, hogy a Pannonhalmi Főapátság gondolatai, elképzelései mennyi támogatást, mennyi teret kapnak az elkövetkezendő időben. Azt kívánom kedves képviselőtársaimnak, a bizottsági tagoknak, hogy a mai hasznos tanácskozás mellett térjenek vissza ide Pannonhalmára, térjenek vissza a Főapátság, a választókerület egyéb településeire, itt is vendégszerető, olyan emberek élnek, akik szeretnék, ha az elképzeléseik támogatást kapnának, és természetesen mind a képviselői munkájukban, az önök munkájában, mind pedig a Főapátság munkájában szeretném ezt támogatni képviselőként. Kedves Elnök Úr! Kedves Főapát Úr! Köszönöm szépen, hogy ezt a lehetőséget megkaptam.

Tájékoztató a turizmus helyzetéről és várható jövőjéről, az utóbbi évek turisztikai fejlesztéseiről és a következő évek változásairól a Pannonhalmi Bencés Főapátságban

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük a köszöntő szavakat, képviselő úr. Megkezdenénk akkor a napirend tárgyalását, aminek a címe is jelentős, ezer év jelen időben. Azt gondolom, amit főapát úr is fölolvasott az ágendából, egy nagyon komoly dolog, nem véletlen az, hogy ilyen vendégfogadás, ilyen vendégszeretet és ilyen kultúrája alakult ki 1500 év alatt a bencés rendben a vendégfogadásnak. Bízunk benne, hogy ez a későbbiekben, a hátralevő 1500 évben sem változik. Azt gondolom, hogy erre joggal alapozhatunk. Nem tudom, mi lenne a sorrend, hogy Rábai László vagy Hansághy Péter kezdi-e. (Jelzésre:) Akkor Hansághy Péter kezdi az előterjesztést, megadom a szót.

Hansághy Péter tájékoztatója

HANSÁGHY PÉTER turisztikai és marketing igazgató: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Pannonhalma turizmusával kapcsolatban nem szeretném önöket nagyon sok adattal terhelni, a legfontosabbakat mondanám el, és rövid hozzászólásomat három részre osztanám, a múlttal, a jelennel és az elképzelt jövővel kapcsolatban mondanék el néhány gondolatot. Főapát úr szavai után tényleg zavarban vagyok a tekintetben, hogy mikor kezdődött itt Pannonhalmán a turizmus, valószínűleg akkor, amikor a bencések itt megtelepedtek, de lehet, hogy egy kicsit korábban is, hiszen kultikus célokat szolgált valószínűleg a hely, sőt írásos dokumentumok vannak arról, hogy sokak szerint Szent Márton itt született a közelben. Tudom, a szombathelyiek másképp gondolják (Derültség.) , és Savaria nevű helység több is volt, de mindenképpen Pannóniában született, és az írások szerint a közeli hegyre gyakran feljárt imádkozni; Szombathelyen még nem találtuk meg a hegyet, itt viszont megvan. Tehát ha meg följárt ide rendszeresen imádkozni, az már a vallásturizmus része volt. De nem gondolom, hogy 1700 évre kellene visszanyúlni, elég, ha ugrunk egyet, és mondjuk a II. világháború utáni időszaktól kezdjük tulajdonképpen Pannónia turizmusát. Már akkor, a világháború utáni időszakban, az ötvenes és a hatvanas években is voltak természetesen vendégek Pannonhalmán, az államhatalom kitüntető figyelme kíséretében jobbára zarándokok jöttek ide liturgikus eseményekre, a novíciusok vezették az ide érkezőket a Főapátságon belül, egy történész bencés szerzetes följegyzése alapján. Ahogy főapát úr is említette, 1962-ben engedték meg hivatalosan először, hogy itt turizmusról lehessen szó, és ezt szervezett módon végezzük. Mindjárt abban az évben 22 ezer ember látogatta meg az apátságot. Hosszú évekig működött egyszemélyes intézményként a vendégfogadásban Kunczfalusi Jenő, aki korábban tüzér altábornagy volt egyébként, és mint katonai attasé sok nyelven beszélt, rendkívül kulturált ember volt, és tulajdonképpen ő teremtette meg a vendégfogadás, az ipari jellegű vendégfogadás alapjait, ha szabad így fogalmazni. 1966-ban megalakult a pannonhalmi idegenforgalmi kirendeltség, ami a megyei idegenforgalmi hivatalnak volt egy kirendeltsége, és természetesen oda is tartozott, ezáltal a bevételek nagy része is oda vándorolt. Erre az időszakra jellemző volt a sok kiránduló csoport, a szocbrigádok, tsz-ek, iskolák, vállalatok, és sok volt az iskolai csoport is, viszonylag kevés egyéni turistával. Az éves látogatottság évről évre növekedett, hamarosan, tehát még a hatvanas években elérte a százezer főt. A turizmust főleg az Ibusz szervezte, majd ’68 után – akkor lépett életbe az új gazdasági mechanizmus – alakulhattak meg egyéb más utazásszervező cégek is, beléptek ők is a piacra, és nagyjából ők biztosították a forgalmat. Az idegenvezetők jobbára diákok voltak, akiknek ez részint pénzkereseti lehetőséget jelentett, másrészt nyelvgyakorlási lehetőséget, persze egyéb motivációik is voltak, amikor látogatók érkeztek ide. Sok bencés atya és szerzetes is vállalt idegenvezetést abban az időben. Őket nagyon kedvelték, én magam is emlékszem párra, és az utazási irodák is kérték őket, hogy lehetőleg a csoportokat ők vezessék. A Ciklámen Tourist – közben a megyei idegenforgalmi hivatalnak ez lett a neve – kirendeltsége 1989-ben szűnt meg, és a ’89-90-es évfordulóján vette át a Pax Tourist az itteni turizmus vezetését. Minekutána a diákvezetések száma és az atyák vezetése is csökkent, így aztán több állandó idegenvezetőt is kellett fölvenni, előbb egyet, majd kettőt, és így növekedett, szaporodott a számuk. A turisták száma elérte a 140 ezret is. Sajnos ez folyamatosan csökken, egy-két hullámzás, egy-két kiemelkedő év kivételével. De úgy százezer fő körül stagnált a legutóbbi évekig. Az 1996-os esztendő kiemelkedő volt a rend életében, így a turizmusban is. Főapát úr említette, akkor volt Pannonhalma alapításának ezer éves évfordulója, akkor lett világörökségi helyszín is, és ekkor látogatott ide a pápa. Ekkor ismét majdnem 140 ezer látogatója volt az apátságnak, majd ezt követően ismét némi csökkenés következett, a 2001-es év volt kiugró, amikor a forgalom az előző évinek duplája lett, de nem érte el még így sem a csúcsokat. A turizmust is érintő nagy beruházások ekkor kezdődtek, pincészet, környezeti infrastruktúra kialakítása, utak, burkolatok rendbehozatala, a turistafogadó épületének elkészítése – de ezekről majd részletesen Rábai László kollégám fog beszélni. A jelent jellemzi, hogy a látogatók száma idén, úgy gondoljuk, legfeljebb 70 ezer fő lesz, ami tükrözi az utóbbi évek általános dekonjunktúráját, ahogy az egész ország turizmusára is a csökkenés volt jellemző, ez természetesen nálunk is megmutatkozott. Bízunk benne, hogy ez a folyamat idén megáll, és jövőre növekedés következik be, már csak azért is, mert belépnek azok a turisztikai fejlesztések, amelyeket most fejeztünk be. Az általános turizmustól eltérően, ahol a szervezett turizmus részaránya 10 százalék alatt van, nálunk ez az arány 60 százalék körüli vagy afölötti, ezeknek is kétharmada iskolás csoport, akiket 8 főállású idegenvezetőnk és emellett természetesen még diákok is vezetnek. Sajnos a szerzetesek már nem tudnak részt venni a turizmusban, vendégeink vezetésében, részint mert nagyon leterheltek, másrészt meg a koruk miatt. A külföldi vendégek részaránya 10 és 20 százalék között mozog. A felnőtt belépőjegy ára 2500 forint, ebből a magyaroknak kedvezményt adunk, nekik 1800 forintba kerül. A legolcsóbb belépőjegy 500 forint. Összesen 33 árral dolgozunk, a különböző engedményekkel és kedvezményekkel együtt. A turizmusból származó bevétel tavaly 90 millió forint volt, idén ezt valószínűleg nem fogjuk elérni. A legtöbb bevétel egyébként 2007-ben volt, akkor meghaladta a 102 millió forintot. A főszezoni időszakban, ez nálunk július 1-je és augusztus 31-e között van, realizálódik a forgalom 70 százaléka, a holt szezonban, ami november 11-e és március 21-e között van, körülbelül az egésznek az 5 százaléka, a többi az átmeneti időszakokban. A főszezonban mindennap nyitva vagyunk, az első vezetés 9 órakor kezdődik, az utolsó 17 órakor indul. Holtszezonban hétfőn zárva tartunk, és 10 óra és 16 óra között van vezetés egyéb napokon. A csoportok érkezésétől függetlenül óránként indul garantált vezetés magyarul, 20 perccel később idegen nyelven, általában németül. Idegenvezetőink a magyaron kívül természetesen németül – erre van a legtöbb igény -, angolul, oroszul, franciául és olaszul vezetik a csoportokat. A tárlatvezetés minden esetben egy negyedórás film vetítésével kezdődik, amelynek során bepillantást nyerhetnek a vendégek olyan helyszínekbe, ahova nem jutnak el a tárlatvezetés során, illetve a bencések mindennapi életéből kapnak ízelítőt. A tárlatvezetéseket igyekszünk interaktívvá és érdekessé tenni. Az általános iskolások alsó és felső tagozatának, valamint a középiskolásoknak korcsoportjuknak megfelelő interaktív tárlatvezetést és múzeumpedagógiai programot dolgoztunk ki. Ilyen program az országban alig akad, mi a Ludwig Múzeumban láttunk hasonlót Budapesten, egyébként igazán Bécsben az Albertinumban tanulmányoztuk az ő módszereiket. Egyébként ízelítőt tudok mutatni annak, akit érdekel, hogy ez a múzeumpedagógiai program hogyan néz ki, és milyen feladatok, tesztek vannak, milyen játékos feladatok a gyerekeknek, tehát ezt meg tudom mutatni. Gondoltunk a családokra is, nekik is sajátos tárlatvezetést ajánlunk föl vasárnaponként, és a felnőtteknek is biztosítunk interaktivitást, erről is szívesen beszélek, ha valakit részletesen érdekel. Az utazási irodáknak azzal kedvezünk és juttatjuk őket piaci lehetőségekhez, hogy minden szolgáltatásunkból adunk jutalékot, tehát a belépőjegyekből is, ez nem egészen általános. Több szolgáltatás rendelése esetén mennyiségi engedményt adunk, továbbá fenntartunk számukra olyan szolgáltatás rendelését is, amit egyébként másoknak nem adunk, tehát kifejezetten utazási irodáknak is van külön programjuk, hogy ezzel piacot teremthessenek. Tízfajta különböző vezetésünk az időszaki kiállításainkkal a monostorban, valamint a pincészetben és a gyógynövénykertben nyugat-európai színvonalban is kiemelkedő mind színvonalban, mind változatosságban, ezt túlzás nélkül állíthatjuk. Rendezvényeket nemcsak mi magunk szervezünk, hanem részt veszünk a “múzeumok majálisá”-n Budapesten, csatlakoztunk a “magyar katolikus kultúra napjai”-nak rendezvényeihez és a “múzeumok őszi fesztiváljá”-hoz. Előkészítés alatt van egy konferencia a pedagógusok számára múzeumpedagógiai témában, amit a jövő év március 25-ére tervezünk. Pincészetünkben a tárlatvezetői iroda a főszezoni hónapokban 500-600 vendéget közvetít, természetesen ezen kívül vannak saját vendégei is a pincészetnek. Vannak borkóstoló nélküli vezetések, valamint 3 és 5 különböző bor megkóstolásával történő vezetések. Erről még majd részint hallunk, meg remélhetőleg tapasztaljuk is a délután folyamán. A jövő. Az igények pontosabb feltárására, az elégedettségre, az új szolgáltatások bevezetésére erősíteni szeretnénk egy kicsit a primer kutatásokat, visszacsatolásokat. Éppen jelenleg is folyik egy imázsvizsgálat az apátság egészére nézve. Tudjuk, hogy ez nem olcsó, de nélküle a tervezés, a szolgáltatásfejlesztés nem lehet igazán szakszerű, ellenben segít elkerülni az időnként drága vargabetűket is. Annak érdekében, hogy érveket tudjunk mondani azoknak, akik azt mondják – és ez hangzik el legtöbbször -, hogy én már voltam Pannonhalmán életemben egyszer, kipipálhattam, sok esetben iskolai kirándulás keretében voltak itt emberek Pannonhalmán, a következőket tervezzük. Ezek az érvek két területre vonatkozhatnak. Tovább folytatjuk és fejlesztjük a március 21-e, Szent Benedek napja és november 11-e, Szent Márton napja, a védőszent közötti időszakban az időszaki kiállítást. Ez minden évben más és más, tehát ezért is érdemes idejönni, és ennek színvonala is, érdekessége is olyan, hogy valóban érdemes csak ezért is visszajönni Pannonhalmára azoknak is, akik már korábban voltak itt. Tehát ez minden évben más. Az idei a középkori kódexírás gyakorlatát, munkamenetét mutatja be, ehhez kapcsolódik az iskolásoknak kidolgozott interaktív program is. Ebből majd egy kis ízelítőt láthatunk. Jövőre a régi és az új, a tradicionális és a modern párbeszédet mutatjuk be Pannonhalmán az építészet nyelvezetét felhasználva. A másik a rendezvények, ami miatt érdemes ide visszajönni. Legnagyobb rendezvényünk a már hét éve minden évben megvalósult “arcus temporum”, amely egy modern, több művészeti ágat is felvonultató kortárs művészeti fesztivál, amely mindig képez egy időhidat itt a templomok ívei között, a két pont között egy összeköttetést valamelyik klasszikussal. Idén a világ egyik legismertebb kortárs zeneszerzője, Beat Furrer volt a vendégünk, és Dmitrij Sosztakovics jelentette a híd másik felét. A több évtizedes hagyományokkal bíró orgonahangversenyeket a nagy egyházi ünnepek körül rendezzük továbbra is, de emellett csomagok összeállításával egész napos programokat is szeretnénk kialakítani. Erre volt kísérlet idén a Mária-napi rendezvényünk, ahol díszebédre, a pincészet meglátogatásával együtt egy kis borkóstolóra, apátsági vezetésre és hangversenyre vártuk a vendégeinket. Pannonhalma turizmusában új, hangsúlyos elemek is megjelennek, az arborétum felújítása és fejlesztése, a gyógynövénykert kialakítása, a gyógyteázó, a tavaly beindított biomassza fűtőmű a bencéseknek a környezettel kialakított bensőséges és tudatos viszonyát jeleníti meg. A gyógynövények ismerete és termesztése egyidős az apátsággal. A szerzetesi kolostorban mindig megtalálható volt a gyógynövénykert. A növények felhasználásáról összegyűlt tapasztalataikat pedig továbbadták egymásnak a generációk. Ezeket a gyógynövényeket és receptúrákat használjuk fel napjainkban teáinkban, krémjeinkben, fürdősóinkban, likőrjeinkben, szappanjainkban. A 22 hektárra bővült arborétum és gyógynövénykert megtekintése önálló programként jelenik meg a turisztikai kínálatunkban. Ezekről a létesítményekről is majd Rábai László beszél, és ebéd után meg is tekintjük. Az étteremről, mint új beruházásról szintén ő fog szólni. Annyit jegyeznék csak meg, hogy ezzel együtt lett kerek a kínálati paletta, most már éttermünk, szálláshelyünk és látnivalóink, programjaink is vannak. Exkluzív igények kielégítésére új helyszíneket is bevontunk, ilyen a prelatúra vagy esküvők céljára a hospodár – ez a gyümölcsöskert – idén felépült színpada. A prelatúrát ezek közül meg tudom mutatni majd. A sokfajta program, a bővülő szolgáltatáspaletta, valamint a vallásturizmusban jelentkező feszítő igény kielégítésére építettük meg a Szent Jakab Házat, ami olcsó szálláslehetőséget biztosít zarándokoknak, iskolai csoportoknak, nagycsaládosoknak, baráti társaságoknak, esküvőknek. A mostanra kialakult sokféle programlehetőség pozitív elmozdulást fog előidézni a turizmus alakulásában a benne rejlő szinergiák kihasználásával. Klasszikusnak számító szolgáltatásaink árait még az infláció mértékével sem kívánjuk emelni. Sokkal inkább az a célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a költekezésre, így növeljük a fajlagos költést. A sokfajta időeltöltési lehetőség, program szervezési lehetőséget is kínál számunkra. Eddig, ha nem akartuk váratni a vendégeinket, gyakran kellett vezetést indítani, sokszor tíz alatti létszám esetén is. Most tudunk programot javasolni az esetleg ritkábban bekövetkező vezetésig hátralevő időre, valószínűleg jövőre nem feltétlenül szükséges az óránkénti garantált vezetés. Alapvető változás hoz az audioguide bevezetése, ezt 2012-től tervezzük, de erről is majd Rábai László projektigazgató fog szól. Azt gondoljuk, hogy a jövőben lényegesen növekszik a vallásturizmusban résztvevők és az ez után érdeklődők száma. Mi azt tekintjük vallásturizmusnak, amikor a fő motivációs tényező emberek hitéletének megnyilvánulása, illetve lelki megnyugvásának keresése, tehát önmagában szakrális helyszínek meglátogatása még nem feltétlenül az. A zarándoklatok egyre keresettebbek hazánkban is, nemcsak az ismert, nagy külföldi zarándoklatokra gondolunk, mint például az El Camino. Ezen a területen is növekszik az érdeklődés, Pannonhalma, Bakonybél, Tihany-zarándoklat; a Szent Benedek zarándoklaton közel százan vettek részt, szinte minden reklám nélkül, döntő többségükben 30 év alatti fiatalok. Ugyanez mondható el a hazai Szent Jakab zarándoklatról is, ami Budapest és Lébény között zajlik. Nemzetközi kezdeményezésről is tudunk, ebben mi nem esünk útba, de nagyon érdekes és támogatandó a Máriazellről Csíksomlyóig vezető Mária-út, de lehetne ilyet akár észak-déli irányban is kialakítani, például a lengyelországi Jasna Górától a bosznia-hercegovinai Medjugorjéig. Gyakran találkozunk olyan igénnyel, hogy szívesen jönnének emberek eltölteni néhány napot a kolostorban, felvennék a szerzetesek életritmusát és liturgikus programjait, szeretnénk egy kicsit feltöltekezni. Megint csak külföldi példákat tudok mondani, ahol ez a kolostorok egyik fontos szolgáltatása, a pasztoráció és az evangelizáció része. Látjuk ezt egy nemzetközi együttműködés, a “klösterreich” keretében is, amelynek tagjai vagyunk. Az ilyen igények fogadására jelenleg igen kicsi a kapacitásunk, ezért fejlesztésére saját erőből nem is gondolhatunk. Egészen extrém példa is akad, amikor egy angliai bencéskolostorba betelepítettek öt kiválasztott férfit sok ezer közül 40 napra, és a BBC folyamatosan követte a velük és bennük lejátszódó eseményeket. A turizmus ezen erősödő ágára reményeink szerint lesz pályázati lehetőség az új Széchenyi-tervben, hiszen az egészségturizmusnak, a mentális egészségturizmus része kell hogy legyen. Szeretnénk lehetőséget teremteni arra, hogy emberek testi méregtelenítésük mellett lehetőséget kapjanak lelkük méregtelenítésére is. Ez össztársadalmi érdek. Köszönöm a figyelmüket, és akkor visszaadnám a szót az elnök úrnak.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönjük szépen Hansághy Péter tájékoztatóját. Folytatnánk akkor ezek szerint a következő időszak fejlesztési terveivel, Rábai László projektigazgató úr, öné a szó.

Rábai László tájékoztatója

RÁBAI LÁSZLÓ projektigazgató (A tájékoztatót számítógépes vetítés kíséri.) : Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot. A fejlesztési tervek ismertetése előtt azért még az aktuális fejlesztésekről is szeretnék szólni, amelyek befejezés előtt állnak, vagy éppen befejeződtek, természetesen a teljesség igénye nélkül. Tehát a Hansághy Péter kollégám által vázolt teljes beruházási ívet nem szeretném bemutatni, mert az ugyanolyan hosszú lenne szerintem, mint főapát úr történelemórája; de azért az utóbbi évekről mindenképpen szeretnék szólni. Bevezetésképpen azt mondanám el, hogy igazából 1996-ra, a Pannonhalmi Főapátság alapításának ezredik évfordulójára sikerült az épületegyüttest oly módon felújítani, hogy az nemcsak a bentlakók igényeit, hanem az idelátogatók elvárásait is kielégítette és ma is kielégíti. Tehát az első feladat a források mozgósítása során az volt, hogy maga a történelmi épületegyüttes megfelelő formát kapjon, hiszen a II. világháborút követő időszakban erre nem volt igazából lehetőség, a nyolcvanas években indultak meg apróbb munkálatok. 1996-ot követően egyrészt az épületegyüttes felújításának befejezése, másrészt a világörökségi cím elnyerése adott arra lehetőséget, hogy az apátság falain kívül a turizmus érdekében olyan infrastrukturális beruházásokat hozzunk létre, amelyek az idelátogatók érdekeit szolgálják, a szolgáltatások minőségét javítják, és egyáltalán, egyfajta látogatóbarát környezetet alakítanak ki. Erről lenne itt röviden szó. Az előzményeket, amelyek a mostani fejlesztésekhez elvezettek, ott ragadnám meg, hogy a ’96-os időpontot követően készítettünk egy turisztikai hasznosítási tervet a világörökségi cím kihívásának okán, amiben megpróbáltuk egy külső tanácsadó szervezet közreműködésével megálmodni azt, hogy egyáltalán merre is kellene menni, megpróbáltunk készíteni egy olyan hosszú távú fejlesztési tervet, ami nem évről évre, ad hoc módon alakítja ki a beruházásokat, hanem mondjuk legalább egy 10-20 évvel előre vázolja a főbb lépéseket. Ennek volt az egyik és nagyon fontos állomása, pontosabban első, itt, a mellettünk látható turistafogadó építése, ami lehetővé tette azt, hogy az ideérkező turisták ne a főkapu előtti téren várakozzanak esőben, napsütésben, mindenféle – hogy mondjam – infrastruktúra nélkül, hanem kulturált helyre érkezhessenek meg, és ez tette lehetővé a filmvetítést, amiről Hansághy Péter kollégám már említést tett. Ez a Széchenyi-terv támogatásával valósulhatott meg, és 2003-tól működik, használjuk. Az új pályázati rendben az EU-csatlakozást követően megpróbáltunk egy négylépcsős turisztikai fejlesztési tervet összeállítani, aminek a turistafogadó mondhatjuk azt, hogy nulladik lépcsője volt, és nyilván a négynél nem fejeződik be, ez majd ki fog derülni, de mindenesetre négy olyan konkrét lépcsőt állítottunk fel, amire megpróbáltunk forrást teremteni és konkrét terveket kidolgozni. Ez a négy terv a világörökségi helyszín környezetének rendezése és fejlesztése. Ez egy kevésbé direkt program volt, a nagyon szükséges utak, terek, közművek egyebek rendbetétele, ami nélkül az egész nem működik. Ezt a nemzeti fejlesztési terv első szakaszában sikerült finanszírozni. A második, harmadik és negyedik projektről már részben szó volt. A második lépés az az épületegyüttes, ahol most vagyunk, étterem, konferenciaterem, parkoló, kerékpártároló, csomagmegőrző, és a többi. A harmadik lépés a kertészeti, a botanikus és gyümölcsöskert fejlesztése turisztikai szempontból. A negyedik pedig a már szintén említett Szent Jakab Ház, amely ifjúsági és zarándok szállásként üzemel. Ahogy említettem, a környezet rendezése még az előző nemzeti fejlesztési terv keretében valósulhatott meg az itt felsorolt paraméterek mellett, hadd kíméljem meg attól önöket, hogy ezt mind felolvassam. Gyakorlatilag a második, harmadik és negyedik ütemet kiemelt projekt keretében próbáltuk meg finanszírozásilag rendezni, ami nem kis küzdelem árán, de sikerült, és gyakorlatilag a 2007-es évre készültek el olymértékben a tervek, hogy be tudtuk nyújtani érdemben a Regionális Fejlesztési Tanácshoz, aztán kiemelt projektként egy kormánydöntést követően kezdődhetett meg gyakorlatilag a részletek kidolgozása 2008-ban, amiről régiós szinten döntés is született, és 2008 őszén a támogatási szerződés is aláírásra került. Ez egy 80 százalékos támogatást jelentett az itt felsorolt összegek mellett, ez a költsége a projektnek együtt, ennek a második, harmadik és negyedik ütemnek, amelynek gyakorlatilag a lezárása előtt vagyunk. Ez egy picit az időbeli ütemezését mutatja ennek a három elemnek, hogy hogyan is terveztük, nagyjából a megvalósulás is plusz-mínusz egy hónap, e szerint történt. És akkor röviden erről a három elemről szeretnék mutatni pár rajzot vagy képet. Először röviden arról, ahol most vagyunk, a Kosaras-dombon, ennek a látogató épületnek a megvalósításáról. A Kosaras-domb így nézett ki a fejlesztés előtt, látjuk a 2003-tól működő turista fogadóépületet a híddal, ami összeköti a várköpennyel az épületet, ugyanakkor látjuk, hogy egy össze-vissza dombtető, illetve egy régebben épült faszerkezetes étterem található rajta. Más világításból ugyanez, itt lehet látni egy-két ilyen közelképet, hogy a korábbi épület milyen állapotban volt. Azt lehet mondani, hogy ilyen volt rajzban, képben, és ilyen lesz, még csak rajzokban álmodtuk meg először, hogyan is nézne ki; egy holland építész iroda budapesti kirendeltsége nyerte el egy nyílt közbeszerzési pályázaton ennek a tervezését. A tervnek fontos eleme volt a domb rehabilitációja, másrészt az illeszkedése építészetileg a már meglevő épülethez, amely Skardelli György tervei alapján készült a 2000-es évek elején, harmadrészt azoknak a funkcióknak a megvalósítása, amelyekről már említést tettem. Itt már a látványtervet látjuk, itt pedig a már kész épületet elölről és hátulról. A másik nagy eleme ennek a projektnek a Csider-völgyben, innen 500 méterre a zarándokház, az ifjúsági szálláshely kialakítása, amely a monostornak a nagyon szerény számú vendégszobáit hivatott növelni, hiszen gyakorlatilag az iskolának egy testvérosztályát sem tudtuk rendesen elszállásolni, nemhogy egy nagyobb létszámú csoportot. Itt látjuk a térképen, hogy a két helyszín hogyan viszonyul egymáshoz. Ezt egy út is összeköti, amelyet megerősítettünk és szilárdburkolattal láttunk el, itt már a fotón is látszik gyakorlatilag, hogy egy kicsit látjuk, hogy egyáltalán mi hol van, a Főapátság, a Kosaras-domb, a régi épület és a Csider-völgy, a régi épület, a hospodár, egész pontosan, és a korábbi, több mint kétszáz éves épületnek a részbeli elbontása, részbeli felújítása által alakult ki az új zarándokház. Így nézett ki közvetlenül maga az épület a munkák előtt. Itt egy közösségi épület alakult ki a meglevő felújítása által, valamint négy önálló szálláshely, egy, amiben két nagyobb családnak van hely, és három olyan, amelyben három nagyobb csoportnak van helye, külön kísérő tanárok vagy kísérő személyek számára kialakított szobákkal. Egy kis kápolna épült hozzá egy meditációs résszel. Ez rajzban álmodja meg a négy épületet, illetve az átalakított közösségi helyet a parkolóval. Így néznek ki az egyes épületek alaprajzi szinten, ez a közösségi épület, ami egy étkezési lehetőséget biztosít, a fölső fele, az alsó fele pedig egy előadóteremként tud üzemelni, illetve fordítva, elnézést. Itt látjuk azt az épületet, ami családi szállásként funkcionál, nagyobb családok számára alakítottunk ki, és itt pedig annak az alaprajzát, amiből három van, ami inkább ifjúsági csoportok számára jött létre. Ez pedig a kápolna, ez is fából épült kis meditációs hely. Itt pedig már az elkészült épületegyüttest látjuk. Ez a közösségi rész, a baloldali, sárga vakolatú az étkezésre alkalmas, a jobboldali pedig az előadóterem, illetve a kiszolgáló részek, és itt pedig a négy házat, illetve a kápolnát is látjuk a közösségi helyiségekkel együtt. Ez nagyon szép természeti környezetben található, tényleg a nyugalom szigete, ha lehet ilyet mondani, Pannonhalmán belül is. A harmadik eleme ennek a fejlesztésnek az arborétumban és a hospodár-kertben valósult meg a turisztikai szempontok alapján. Az arborétumban gyakorlatilag négy helyet vagy négy projektet ölel fel, az utak felújítását, a grotta rekonstrukcióját, pihenőhelyek kialakítását és egy labirintusnak az építését. Itt látjuk a terveket, amit álmodtak a tervezők ebbe a szép környezetbe. Itt részben meglevő helyeknek a felújítása, részben újak kialakítása történt meg, pont azért, ahogy elhangzott már, hogy ennek a hasznosítása, a vendégek számára egyfajta tartalommal történő megtöltése lehetséges legyen. Az arborétum után a következő a kertészetben megvalósuló fejlesztés, itt egy már részben működő levendula lepárlót alakítottunk át látványműhellyé, kialakítottunk egy olyan épületet, ahol a gyógynövényi kultúrákat tudjuk bemutatni és a gyógynövényes termékeinket kóstoltatni a vendégekkel. És kialakítottunk egy olyan kertet, ahol nem termelés, hanem inkább bemutatás folyik a gyógynövényekből. Van termelő része is a kertészetnek, de megpróbáltunk egy egyszerűbben és gyorsabban áttekinthető bemutató részt is létrehozni. Ezek még a tervek, illetve a régi fotók. És a hospodár-kert, ami a gyümölcsöskertje az apátságnak, ami – ahogyan elhangzott már – egy szabadtéri színpad, illetve rendezvények céljára szolgál, valamint további pihenőhelyeket alakítottunk ki. Ez pedig már a felújított változat, ahol látjuk a biomassza fűtőmű mellett a kialakított teaházat és az átalakított levendula lepárlót, valamint ezeket a kazettákat a gyógynövények bemutatására. Ez pedig a szabadtéri színpad lenne a hospodár-kertben, felülnézetből. Ezen nagy turisztikai program mellett vannak apróbb olyan munkáink is, amelyeket idecsatolnék részben, kicsit még rövidebben bemutatva őket. Az arborétumnak nemcsak egy turisztikai felújítása folyik, hanem egy botanikai rehabilitációja is. Ez egy kétszáz éves botanikus kert természetvédelmi területként, aminek a növényállományát is próbáljuk rendbe tenni az itt látható pályázat keretében. Ez egy jelenleg is folyó munka, az első fele tavasszal zajlott, a második fele most ősszel, és az év végére reméljük, hogy elkészül. Itt látjuk a műfaját ennek a történetnek, gyakorlatilag az arborétum látható a Főapátság keleti oldalánál, és itt pedig a tervezők által megálmodott részek. Egy kicsit tematizálni szeretnénk a növényeket, és olyan részeket kialakítani, amelyek egy-egy növénykultúrának markánsabban a képviselői tudnak lenni; itt a rajzon, illetve a feliratokon ez látszik, mindez egy picit a terveken is konkrétabban megjelenik. Parcellákra osztva a területet két növénynek a védelmét is megtervezték a botanikusok, és itt pedig a pályázat, illetve az egész munkának az adatai láthatók, amiből az derül ki, hogy itt is többéves folyamat zajlott, tervezés, pályázás, és igazából egy idei munkakezdésre kaptunk lehetőséget. A munkák költségeit láthatjuk ezen a képen. Egy másik, amit szeretnék megmutatni, az pedig az energetikai munkáknak az eredménye. Ezeket azért csatoltam ide, mert áttételesen kapcsolódnak a turizmushoz, hiszen az arborétum botanikai rehabilitációja is javítja a turizmus feltételeit. A biomassza kazán létesítését pedig azért tenném ide, mert ez is látogatható formában lett kialakítva, természetesen nem azért építettük, hogy a turisták ilyet láthassanak, hanem azért, hogy racionalizáljuk a fűtésünket. De ha már egyszer építettünk ilyet, főleg egy olyan környezetben, ami vonzza a turistákat, akkor ezt úgy tesszük, hogy azt meg is lehessen nézni. Itt látjuk az épületegyüttest, régi asztalos üzem, szürke födém volt az épületen, amelynek az átalakításával jött létre a biomassza üzem. Ott van fönn a kazánházunk, eddig gázkazánok voltak, itt lent pedig az asztalos üzem, amit átalakítottunk, és természetesen a kettőt össze kellett kötni hővezetékkel. Ez lett belőle, egy nagy tároló, ahol a faaprítékot tárolni tudjuk. Mellette egy kisebb méretű kazánház, aminek van egy galériája, amiről be is mutatható az egész, egy projektor segítségével kisfilmet is le tudunk vetíteni. Ez maga a kazán, egy Viessmann kazán, 750 kilowattos, és általában ilyesmit égetünk el benne. Gyakorlatilag ezer tonna fahulladékot égetünk el, ennek van egy része, ami saját, egy része pedig a Kisalföld nevű erdőgazdaságtól vásárolt, másra nem nagyon használható hulladékfa. Ez így nagyon jelentős megtakarítás, túl a bemutathatóságon. Itt is költségeket és ütemezést is mutatnék röviden. És ide csatolnám egy picit az iskolának az infrastrukturális fejlesztését is. Az iskolának a bevonása a legújabb része a turisztikai programunknak. Azt érezzük, hogy ez egy kölcsönös igény, tehát nagyon sok idelátogató diák, meg a mi oktatási és nevelési munkánk tud találkozni azon a ponton, ha a fiataloknak nemcsak a több száz éves köveket mutogatjuk, meg annak a különböző feldolgozásait, hanem egész egyszerűen a jelen iskolai környezetét is. Természetesen ez a program sem turisztikai célra készült, de mint kapcsolódó programot emeltem ide. Látszik, hogy körülbelül milyen fő céljai voltak ennek, és az összegek és az időtartamok szintén látszódnak; ebből csak egy-két felvillantás. Természetesen más projekteket is megvalósítottunk az elmúlt években, itt szóba került a pincészet kialakítása, de azt inkább egy mezőgazdasági projektnek tekintjük, ha szabad ilyet mondani, illetve mindent nem lehet egy ilyen prezentációba beletenni. Viszont ami az aktualitást jelenti, az két elemből állna. Van egy olyan programunk, ami most fog indulni. Ez igazából visszatér egy kicsit a falakon belüli turizmusnak a fejlesztésére. Ennek a projektnek három fő célja van. Az egyik, hogy egy új bejáratot nyújtunk az apátságba, és ezáltal szétválasztanánk a turistaforgalmat és a mindennapi diák-, alkalmazotti és egyéb forgalmat. A bazilikát szeretnénk belülről kicsit rendbe tenni, és a turisták számára is jobban feldolgozhatóvá tenni, valamint az egészre ráépül, és az előző két kép is igazából megteremti a lehetőségét annak, hogy ne csak idegenvezetővel lehessen látogatni a Főapátságot, hanem önállóan is, egy audioguide-rendszer bevezetésének segítségével, amitől azt reméljük, hogy mindazok, akik idegenkednek az ilyen csoportos látogatásoktól, meg az igen sok kötöttségtől, azok is kedvet kapnak a látogatáshoz. Itt láthatók az összegek és az ütemezés. Ebből látszik, hogy valójában az előkészítési fázisban vagyunk, és maga ez a program effektív formában a jövő évben fog elindulni, és majd 2012-ben készül el. Ez egy-egy oldal a turista bejárat rajzai közül, aki ismeri picit Pannonhalmát, a Hóman-bástyát nyitnánk meg, tehát gyakorlatilag a nyugati oldalát az apátságnak, a mostani bejárattal szinte átellenben kerülne kialakításra egy lépcsőház, ami csigalépcsőt és liftet is jelentene, ami által rögtön a bazilika előtti térre érkeznének a turisták, és ott kezdhetnék a látogatást. A bazilikáról pedig egy mostani, aktuális felvétel, ezt akár tegnap is készíthettük volna, egy-két bútor nincs a helyén éppen, és itt pedig egy olyan kép, ami egy felújítást követő elképzelést mutat. És akkor a hogyan továbbról, mert olyan is van, hogy tervek és még nem megvalósult programok. Igazából azt látjuk az itteni turizmusban, hogy az egyik legnagyobb kihívás számunkra a sokféle fejlesztéssel, hogy hogyan lehet nem átmenő turizmust Pannonhalmán művelni, hanem itt maradó turizmust; nyilván ehhez a szálláshelyek fejlesztése az egyik legfontosabb rész. A Szent Jakab Házzal abban a kategóriában, amit mutattunk, ez gyakorlatilag megtörtént, a településen ennél nagyobb kategóriájú egyszerű panziók vannak, viszont egy magasabb színvonalú szálláshely sem itt, sem a környéken nem található. Ez volt az egyik ötlet, ami egy szállodának az építését vetette fel. A másik pedig a Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykultúrája, illetve azoknak a gyógynövénytermékeknek a hasznosítása, amelyeknek a fejlesztésével évek óta foglalkozunk. Ez gyakorlatilag egy gyógyszállónak a terveit indukálta. El is készültek a tanulmánytervek, amelyek a régi apátsági major helyén, kéthektáros területen álmodnak meg egy legalább százszobás szállodát megfelelő wellness részleggel, amely elsősorban az egyházi eredetű Kneipp-kúra mind az öt részének az alkalmazását tenné lehetővé, talán egyedülállóan Magyarországon, hiszen a teljes vertikuma ennek tőlünk csak Nyugatra érhető el. Gyakorlatilag ezzel a végére is jutottunk a gondolatsornak. Ez az a terv, amin mi most aktuálisan infrastrukturális szempontból dolgozunk, és nagyon bízunk abban, hogy az új Széchenyi-terv keretében ezeket a projekteket, amelyeket elkezdtünk a szálloda vonatkozásában, tudjuk folytatni. Erről részletesebb elképzeléseket szívesen mondok, de azt hiszem, hogy erre a plenáris programra ennyi elegendő volt. Köszönöm a figyelmet.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen Rábai László projektigazgató úr előadását, amelyben valóban láthattuk azt, hogy milyen jól átgondolt és strukturált fejlesztési program valósult meg eddig, és azt gondolom, a gyakorlati példákból kiindulva, hogy a szálloda sok szempontból segítené a meglevő rendszer működését, hiszen valóban itt tudná tartani a vendégeket több napon keresztül. Ráadásul, ha ilyen kuriózumot tudnak kínálni, mint egy Kneipp-kúra, illetve a gyógynövényháttér és gyógynövényekből készült különböző készítmények használata, illetve amit, ha jól emlékszem, akkor Hansághy Péter mondott, hogy egy ilyen testi-lelki megtisztulást, tehát egy olyan típusú kúrát, ami azt gondolom, hogy a mai világban egyre szükségesebb, akkor ez jelentős többletbevételekhez tudja juttatni a Főapátságot, és ezzel a fenntartható fejlődés alapjait meg tudja teremteni. Köszönjük szépen az előadásokat. Kérdezem képviselőtársaimat, van-e olyan kérdés, ami felmerült bennük az előadások hallatán, vagy van-e olyan dolog, amire még kíváncsiak volnának, mielőtt egy helyszíni bejárással megtekintjük ezeket az objektumokat.

(Jelzésre:) Hadházy Sándor képviselő úr!

Hozzászólások, reagálások

Hadházy Sándor (Fidesz) HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm főapát urat és kedves házigazdáinkat. Egy nagyon grandiózus fejlesztést láthattunk, és nagyon komoly terveket is. Azt szeretném megkérdezni, hogy az eddig megvalósult fejlesztésnek köszönhetően hogyan alakult a bevétel, hogyan alakult a bevétel és kiadás aránya. Magyarul, mennyivel, mennyiben járultak hozzá a megvalósult fejlesztések a gazdasági, pénzügyi alapok stabilizálásához? A másik kérdésem: milyen üzemeltetési struktúra van? Tehát teljesen tisztán az apátság rendelkezik ezekkel, és saját, úgymond vállalkozásában végzi az üzemeltetést, vagy külső segítséggel? Ha külső segítséggel, akkor milyen típusú az együttműködés? A harmadik kérdésem egy picit aggodalommal is tölt el engem, ugyanis az látható a magyar turizmusban jelen pillanatban, hogy a szállodák bizony kezdenek kifulladni, sőt nagyon komoly gazdasági problémák jelentkeznek a szállodák működtetésénél, üzemeltetésénél. Tehát az a kérdésem, hogy pénzügyileg, gazdaságilag mennyire sikerült átgondolni, és megalapozni ezeket a fejlesztéseket. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Vannak-e további kérdések? (Jelzésre:) Pál Béla képviselő úr! (Pál Béla: Vélemény is lehet?) Természetesen, abszolút.

Pál Béla (MSZP) PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Nagy tisztelettel köszöntöm főapát urat. Tényleg fantasztikus ez az egész fejlesztés, amely az elmúlt néhány évben megvalósult. Különösen azért volt érdekes számomra, mert most is emlékszem arra a beszélgetésre, amelyet főapát úrral még 2002-ben folytattunk, amikor államtitkár voltam, és nem azért mondom ezt, mintha magam szeretném fényezni, hanem akkor is arról beszéltünk, hogy ez egy olyan, több évre szóló fejlesztési program, amely kormányzati ciklusokon átível, amiben nyilván minden politika egyetért, hiszen mindannyiunknak fontosak ezek a fejlesztések, amelyeket annak idején a Széchenyi-terv indított el, és amelyekben minden kormányzati ciklus megteszi a maga lehetőségeit. Megvallom őszintén, akkor azért azt nem gondoltam, hogy ilyen időtávon belül ilyen óriási léptékű fejlesztések valósulnak meg a helyszín, a szolgáltatások, a környezet, valamint a szálláshelyfejlesztés területén is; az eddig elképzeltek és a már megvalósultak vonatkozásában értem ezt. Úgyhogy a legőszintébb tiszteletem és megbecsülésem a pályázatíróknak is, természetesen főapát úrnak és munkatársainak ezért a grandiózus fejlesztésért, ami nemcsak Pannonhalmának, hanem az egész országnak fontos. Azt is szeretném hozzátenni, hogy mintát mutat a Főapátság abban, hogyan kell ezeket a fejlesztéseket évről évre ütemezve megvalósítani, így érdemes, szinte eddig is az összes ilyen lehetőséget kihasználták, és mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy ha összeadjuk, azt gondolom, az elmúlt három kormányzati ciklusban közel kétmilliárd forint értékű fejlesztési forrás érkezett, és remélhetőleg a következőkben – biztos vagyok benne – tovább folytatódnak. Nemcsak az apátság vonatkozásában fontos ez, hanem magam is tapasztaltam azt, hogy milyen fejlődést indukált ez más vonatkozásban is, hadd mondjam erre például a tihanyi példát, ahol szintén jelentős fejlesztés indult meg regionális operatív programból, vagy például Veszprémben a Szalézi Szent Ferenc Kommunikációs Központ létrehozása, ami szintén folyamatban van. De ugyanígy lehet mondani a majki remeteséget, és szinte vég nélkül lehetne sorolni azokat a példákat, amelyeket ilyen és hasonló fejlesztések sikerei indítottak el. Mindez illeszkedik abba a sorba, hogy egyre nagyobb szerepe lesz a vallási turizmusnak, egyre többen kíváncsiak azokra a hallatlan kulturális, egyháztörténeti értékekre, és nemcsak a vallásos emberek, amelyeket évszázadok, évezredek során felhalmozott az egyház, és ez az értékmegőrzés, értékteremtő munka és bemutató munka, ami itt a Pannonhalmi Főapátság területén történik, mindenképpen példaértékű. Én még azt is megreszkíroznám, hogy érdemes lenne egy szélesebb körben is bemutatni ezt a fejlesztést, azt, hogy hogyan lehet üzemeltetni egy ilyen komplexumot, és hogyan lehet egy ilyen évtizedes vagy talán még hosszabb időtávra szólóan fejlesztési programot is megvalósítani egyházi forrásokból, uniós forrásokból, kormányzati forrásból, összefogásból, összefogással. Nagyon szépen köszönöm főapát úrnak és munkatársainak is, és őszinte tisztelettel gratulálok.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igényt jelez Zakó László alelnök úr. Öné a szó, alelnök úr.

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik), a bizottság alelnöke: Köszönöm. Tisztelt Vendéglátóink! Tisztelt Bizottság! Lenyűgöző számokat és méreteket láttunk, hallottunk. Néhány apróbb kérdésem lenne, amit csupán a kíváncsiságom mondat velem. Tényleg a tizedik szám után a tizenegyedik már törli az elsőt, de egy-két adatra azért kíváncsi lennék, csak hogy fölfogjam a méreteket. Az egyik. Elhangzott, hogy az apátság térség legnagyobb foglalkoztatója. A takarítónőkig bezárólag hány főt foglalkoztatnak?

DR. VÁRSZEGI ASZTRIK pannonhalmi főapát: Közel 300 alkalmazottunk van, ebben a tanáraink benne vannak és a takarítónők is, illetve a vállalkozásaink, munkatársaink is.

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik), a bizottság alelnöke: És tudom, hogy van egy napirendi pontunk még hátra, de ott kapunk tájékoztatást a pincészetről, gasztronómiáról, mert ez nagy vonzerő, a magyar ember szeret enni, inni, és ha böngészem a turisztikai folyóiratokat, lapokat, picit alulreprezentált szerintem – a megjelenést tekintve természetesen, terjedelemben vagy gyakoriságban értem ezt – a Főapátság. Illetve nem tudom, előrevetítve a jövőképet, a szállodaszövetségnek tagja-e az apátság, tehát milyen marketing munkát végeznek, mert már igazán komoly csapatot igényel egy ekkora beruházásnak az eladása, idézőjelben. Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Van-e további hozzászólási igény, kérdés, esetleg vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor főapát úrnak és munkatársainak adnám meg a lehetőséget a válaszadásra.

DR. VÁRSZEGI ASZTRIK pannonhalmi főapát: Köszönöm szépen. Köszönöm szépen mind Pál Béla képviselő úr elismerő szavait, mind pedig a kérdéseket. Pár mondat után átadnám Rábai Lászlónak, illetve Hansághy Péter úrnak a válaszadás lehetőségét. Leegyszerűsítve a képletet, 1945-ben a magyar bencés közösség, a Szent Benedek Rend 300 fővel rendelkezett, és ez a 300 ember 9 középiskolában tanított, egy rendi főiskolát és 26 plébániát látott el. Ennek a gazdasági háttere 60 ezer hold föld, szántó, erdő, vízfelület volt. A földtörvény gyakorlatilag megszüntette a rend gazdasági alapját. 1948-ben államosítottak mindent, elméletben, 1950-ben Pannonhalma és Győr maradt fenn. Az 1950 és ’90 közötti időszak a túlélésre rendezkedett be. 1990 után ugyanazon hagyományok más elemeire kellett áttennünk a hangsúlyt, hogy új forrásokat tárjunk föl ahhoz, hogy meg tudjunk maradni, és hosszú távon tervezzünk. A teljes munka – vagy célkitűzés – két iskola, 330, illetve 400 gyerekkel a győri iskolák, 15 egyházközség, tudományos munka, és a többi, és a többi, tehát ennek a sértetlenül hagyásával megpróbáltunk a turizmusra bazírozva újraépíteni magunkat. Az út kezdetén vagyunk, amikor elismerést fogalmaznak meg az apátság felé, ezt az elismerés a munkatársaimnak továbbítom, mert fiatal gárdával nagyszerű és jó itt dolgozni. Egy új útnak az elején vagyunk. Az aktivitásunkat megcsodálták, most egyházi vonatkozásban nagyon sok kritikát is kaptunk, de aztán rá kellett jönni, hogy szép csendben elkezdtek követni bennünket. Tehát egyházi vonatkozásban is azt gondolom, jó példával jártunk elől, hogy megváltozott körülmények között hogyan és mint lehet valamit tenni. Átadnám a szót Rábai igazgató úrnak, ő matematikus, és ő precízebb, a számok embere, nem úgy, mint én, a történész.

RÁBAI LÁSZLÓ projektigazgató: Köszönöm szépen. Megpróbálok sorban válaszolni, ha valami kimaradt volna, akkor elnézést kérek. A számokra, az eredményekre vonatkozóan egyrészt tényleg az a helyzet, amit itt a prezentációból is lehetett látni, hogy ezek a nagyobb beruházások ebben az évben meg tavaly készültek el. Tehát egyelőre ezeknek a hatását árbevételi oldalon mérni nem tudjuk. A korábbiaknak igen, arról mindjárt fogok mondani valamit. De ezekhez is azt tenném hozzá, hogy miközben jelentős támogatásban részesültek ezek a beruházások, számunkra legalábbis nem jelentéktelen önrészt is igényeltek. Úgy gondolom, hogy a Főapátság kétszer is megfontolta azt, hogy azt a nem túl sok forrást, amivel rendelkezik, azt mibe és hova tegye bele. Ezek a források az egyházi kárpótlásból származnak. Tehát az 1990. évi egyházi kárpótlásról szóló törvény alapján az ingatlankárpótlásnak a nem természetben igényelt része képezi ezeknek a fejlesztéseknek a saját erejét. Nyilván ezeknek a megtérülésével számoltunk, számolunk, és ha megtérültek, akkor utána tudunk ebből eredményt remélni. Úgy gondolom, hogy egy-egy beruházásnál minimum egy ötéves időszak az, amíg a felhasznált átlagosan 20 százalékos önrész megtérüléséről beszélhetünk, és azt követően tudunk olyan eredményekről beszélni, amelyek valamilyen értelemben az oktatás, nevelés, kulturális vagy szociális tevékenységet erősíthetik és fejleszthetik tovább, hiszen gazdasági értelemben ezeknek a fejlesztéseknek ez lenne az elsődleges célja, túl azon, hogy a turizmus számunkra is szükségszerű feladat, egyfajta kihívás, aminek valamilyen értelemben meg kell felelni. Azt nem mondom, hogy mindenáron, nyilván az az optimális, ha színvonalas szolgáltatást tudunk nyújtani, és az hosszú távon egy gazdasági racionalitást is magában foglal. Azt látom, a korábbi beruházásokra visszatérve, tehát például a fogadóépületnek a létrejötte, az abban elhelyezett ajándékbolt, az a pluszszolgáltatás, amit ez biztosított, az a nem túl radikális, de mégiscsak mérhető jegyáremelés pluszbevételt eredményezett, amiről Hansághy Péter kollégám is beszélt. Tehát azt gondolom, amikor többet adunk, jobbat adunk, akkor nyilván nem radikálisan és nem mindent érvényesítve, de tudunk többletárbevételt is realizálni, akár direkt módon, belépőjegyeken keresztül, különböző szolgáltatások díjai keretében, akár azokon az apátsági termékeken keresztül, amelyeknek a fejlesztése szintén folyik a háttérben, és itt most arra nem tértünk ki, hiszen az másik terület részét képezi. Nem tudom, hogy ezzel válaszoltam-e a kérdésre. Az üzemeltetés volt a másik kérdés. Az üzemeltetés többszintű, alapvetően azt gondolom, a Főapátságnak van direktben vállalkozási tevékenysége, vannak olyan területek, amelyeket a Főapátság kiszervezett gazdasági társaságokba, akár olyanba, amelynek száz százalékban ő a tulajdonosa, akár olyanba, aminek csak résztulajdonosa, általában többségi tulajdonosa. Mondok egy példát, az éttermet, ami megnyílt tavasszal, a Főapátság százszázalékos vállalkozásban üzemelteti, de ez egy annyira sajátos profil, amit a Főapátságon belül nem igazán lenne célszerű üzemeltetni. De erről jut eszembe, hogy itt az eredményekről szóljak, hogy messze vagyunk a megtérüléstől, az optimumtól, de örömmel tölt el bennünket az, hogy az elmúlt négy hónap során minden hónapban az árbevétel több mint 20 százalékkal növekedett hónapról hónapra. Tehát azt látjuk, hogy jó irányba halad a történet. Van olyan vállalkozásunk, például az apátsági pincészet, amit eleve közösen hoztunk létre, az MKB Bankkal alakítottunk ki közös célt, ahol többségi tulajdonosok vagyunk, befektetők vannak jelen a társaságban, és nyilván az üzemeltetést is közösen felállított menedzsment végzi. De talán mind a kettőben közös az, hogy mivel egy-egy speciális területről van szó, szaktanácsadót alkalmazunk külső személy formájában, akár gasztronómiait az étteremben, akár szőlész-borászt a pincészetnél, addig, amíg egy saját csapat megerősödik, kifejlődik és önállóan is tudja vinni, hiszen a semmiből nem varázsolhatunk szőlészt vagy borászt; 1948 óta nem dolgozott ilyen a Főapátságnál. Szakácsunk már a menzán van, de nem gondolom, hogy azt a fajta gasztronómiát vinné, amire itt szükség van. Természetesen, a szállodára áttérve, itt is fölmerült a második kérdésben, azt gondolom, megkerülhetetlen és ezzel számolunk, hogy valamilyen nemzetközi tapasztalattal rendelkező üzemeltetőt is bevonjunk. Bátrak vagyunk, de annyira nem, hogy egy ilyen méretű létesítménynek az üzemeltetését akár magunk, akár saját cégünk keretében vállaljuk. Ennek azt hiszem, mind a reménybeli támogatása, mind pedig a bankhitelek egyfajta feltétele is egy ilyen biztonságosabb üzemeltetési rendszer; keresgélünk, tárgyaltunk, folyamatban ez a szervezés, próbálunk körültekintően eljárni. A gasztronómiára és a pincészetre még egy kicsit visszatérve, úgy éreztem, ennek a prezentációnak elsősorban nem ez a feladata, legalábbis nem ez volt megfogalmazva. A gasztronómiát röviden elintézném, azt hiszem, a közös ebédünk keretében erről sikerül az asztal mellett beszélgetni is és valamiféle élményt is szerezni. Mindenképpen az étteremről két mondatot azért addig is: egy olyan éttermet alakítottunk ki, aminek eleve fizikailag is – látni fogjuk – két része van, van egy nagyobb rendezvényterem, ami csoportos látogatók számára vagy alkalmi rendezvények számára jött létre, és van egy “á la carte” étteremrész, ami inkább egyéni vendégek számára működik. Természetesen egy közös konyhával, mindenkinek a maga igényei szerint. Nem Michelin-csillagot szeretnénk szerezni az étteremnek, de szeretnénk kilépni abból a középszerből, amibe nagyon sok vidéki étterem benne van. Tehát nem az a cél, hogy lelógjon a rántott hús a tányérról, hanem az, hogy többféle ízt harmóniában megkóstolhassanak a vendégeink, és esetleg eljussunk oda, ahova a pincészettel is sikerült eljutni, hogy ne csak azért jöjjenek a pincébe vagy az étterembe, mert eljöttek Pannonhalmára – nyilván ez a többség -, hanem legyen olyan, aki a pincészetbe a borért jön – ilyen már van -, és legyen olyan, aki az étterembe az étkezés öröméért jön. A pincészetről szívesen mondanék pár szót, ha az idő engedi, nem tudom…

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Gondolom, a pincében lesz még erre alkalom, mert borkóstoló is lesz.

RÁBAI LÁSZLÓ projektigazgató: Lesz alkalom, a helyszínen ezt jobban meg lehet ismerni. Három mondatot hadd mondjak, 2000-ben elhatározott beruházás, ami 2001-ben szőlőtelepítésekkel kezdődött el, a régi 110 hektáros birtokból 52 hektár újratelepítése zajlott le az elmúlt években, és nagyjából már mindenhol termő szőlő van, illetve egy-két év múlva az utolsó telepítések is termőre fordulnak. Ehhez épül zöldmezős beruházással körülbelül kétezer négyzetméter alapterületű, modern technológiát magába foglaló épület, ahol szőlőfeldolgozást tudunk megvalósítani. Ez az egész kapacitásban 300 ezer palack/évet jelent, most 200 ezer palack/évnél tartunk. Az értékesítése helyben történik kisebb részben, de nem jelentéktelen mértékben, 20 százalékban, és hasonló mértékű exportot tudunk realizálni, a többi pedig egy disztribúciós cégen keresztül Magyarország szaküzleteibe, éttermekbe jut el. Idén elnyertük “Az év pincészete” megtisztelő díjat, aminek szeptemberben itt volt az átadása, és nagy öröm számunkra, hogy tíz éven belül idáig eljutottunk.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, igazgató úr. Hansághy Péter!

HANSÁGHY PÉTER: Köszönöm a szót. Én nagyon röviden szeretnék most már csak reflektálni, hiszen főapát úr és Rábai László a lényeget elmondta már. A pénzügyi dolgokhoz szólnék. Természetesen csak azt tudom én is mondani, hogy ezek az új beruházások részint, nem kifejezetten pénztermelő beruházások, másrészt meg még nem volt tapasztalatunk, hiszen egy-két hónappal ezelőtt nyíltak meg. Érdekességképpen megnéztem, 1989-től vannak adataink, akkortól kezdve Pax Tourist néven működött itt a turizmus szervezése. Akkor 4,7 millió forint volt az éves bevétel, és ennek kiszámítottam jelen értékét, ami pontosan megegyezik a mostani 90 millió forintos bevétellel. Tehát relatíve ez nem sokat változott. Mi ezzel együtt nem szeretnénk az áraink emelésével növelni az árbevételt, sokkal inkább a látogatók számának növelésével, ami most ugyan sajnálatos módon csökkenőben van, mint az egész országban, de bízunk abban, hogy ez növekedni fog, és erre rásegítenek az új beruházások. Másrészt pedig a szolgáltatási kör bővítésével a költési lehetőségek számát, ezzel együtt a fajlagos költést növeljük itt, Pannonhalmán. Szálloda – Hadházi képviselő úr aggodalmát próbálom egy kicsit eloszlatni, hiszen azért vágtunk bele, mert a környéken nincsen ilyen kategóriájú szálloda, még Győrben sem lehet egy valamirevaló konferenciát megrendezni. Ezzel együtt, ha ez megvalósulna, akkor itt nálunk is gondolhatunk például a konferenciaturizmusra, ami a konferenciák egy sajátos területét tudná lefedni. Tehát régiós hiányt, fehér foltot szeretnénk ezzel a szállodával lefedni. Pál Béla képviselő úrnak is köszönjük szépen az elismerő szavait, igyekezünk megfogadni a szélesebb körben való bemutatásra való felszólítást is, mi is ezen vagyunk, és az alelnök úrnak is a marketinggel kapcsolatos felvetését is köszönjük. Meg kell mondanom, egészen megható, megtisztelő felkérés volt főapát úr részéről, amikor fölhívott és azt mondta, hogy szükség van a turisztikai és marketingismereteimre, és jöjjek ide dolgozni, és ezt nagy megtiszteltetésnek vettem, és ez meg is történt idén márciustól. Ebben az elmúlt időszakban természetesen igyekeztem fölmérni azokat a lehetőségeket, amelyek itt feltárulkoznak, és némi apró, lépésről lépésre bekövetkező változásokat igyekeztem meg is valósítani. Az előadásomban is említettem azt, hogy egy picit a kutatások felé tennénk egy lépést, egy elmozdulást, hogy legyen valami visszacsatolás, hogy amit csinálunk és ahogy csináljuk, az jó vagy nem jó, vagy korrigálni kellene menet közben, ez azért fontos dolog. És folyamatban van egy imázskutatás, amit most rendeltünk meg, ami az egész apátságra vonatkozik, hiszen jó az, ha nemcsak sejtjük, hanem kicsit jobban tudjuk is, hogy ki mit gondol az egész apátságról, annak tevékenységéről, hogy milyen az attitűd vele kapcsolatban, és a többi. És a jövő évnek lehet lehetősége az, hogy a saját költségvetésünkben is a marketingnek egy kicsit nagyobb szerepet juttassunk. Kötöttünk is megállapodást szakcégekkel, amelyekkel együttműködünk, úgyhogy ennek a tanulságait levonjuk, és ennek függvényében döntünk majd a jövőbeli együttműködésekről. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha marketingről volt szó a végén, akkor javasolom megfontolni, hogy a TDM-szervezetek létrehozására és üzemeltetésére egy új típusú pályázat kerül kiírásra, aminek éppen most van a kidolgozása folyamatban. Azt gondolom, miután Pannonhalma a térség központja, itt szóba került már, hogy az egyik legnagyobb foglalkoztató és minden tekintetben nagyon fontos szerepe van a környező települések összefogásában, azt gondolom, érdemes megfontolni egy úgynevezett közös szolgáltatói körre épített TDM felállítását pannonhalmi központtal, értelemszerűen, ugyanis ez segíthetné az apátságnak is, nem saját magának kellene a teljes forrást előteremteni, hanem azok a vállalkozások és önkormányzatok, amelyek még érintettek ebben a turizmusban ott a térségben, ők is részt vehetnének ebben, a költségeket meg tudják osztani és a hatékonyságot növelni tudnák. Köszönöm szépen főapát úrnak és kollégáinak a megtisztelő tájékoztatást, az 1. napirendi pontot lezárnám. Kérdezem, hogy egyebek között van-e valakinek felvetése. (Jelzésre:) Képviselő úr!

Egyebek

Szilágyi György felvetése

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Kicsit el fogok térni az eddigiektől, és egy teljesen más részre mennék át. Két kérdésem lenne. Az egyik: a már létrehozott albizottság az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseiről mikor kezdi el a munkáját és van-e erre valami elképzelés, mert szeretnénk, ha minél előbb elkezdenénk, hiszen más bizottságoknál régóta folyik a munka, lásd például a 2006-os események kivizsgálása és hasonlók. A másik pedig, hogy az elmúlt időszak negatív történéseit tekintve, amelyeket bizottsági elnök úr is észrevett és nyilatkozott is róla többször, nem szeretném azt mondani – vagyis bár ne így lenne -, hogy igazam volt a legelső ülésen, amikor fölvetettem és javasoltam egy albizottság létrehozását, itt most konkrétan a labdarúgó pályákon tapasztalható negatív dolgokkal kapcsolatban, az első ülésen fölvetettem, hogy hozzunk létre egy albizottságot a labdarúgás, a sportlétesítmények és stadionok rendje albizottságot; akkor ezt nem támogatta a bizottság. Ismét javasolni szeretném, hogy hozzunk létre egy ilyen bizottságot. Azért is lenne jó az elmúlt hetek és hónapok történéseit figyelembe véve, mert tudom azt, hogy különböző tanulmányokat készíttetnek a kormánypárt részéről, véleményem szerint egy ilyen albizottság segíthetne ennek a tanulmánynak vagy az egész rendszernek, amit óhajtanak kidolgozni, törvénybe óhajtanak foglalni, több szempontból való megvizsgálását, tehát ez egy jó alapja lehetne szerintem azoknak a meghozandó törvényeknek, amelyekről a szándékot már elnök úr is bejelentette. Tehát javasolni szeretném, hogy hozzuk létre a labdarúgás, sportlétesítmények és stadionok rendje albizottságot, és erről szeretném, ha esetleg szavaznánk is.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság vezetője Horváth László képviselő úr, aki jelezte, hogy a nyár folyamán és az ősszel azért folyt munka, ennek összegzéseképpen, ha jók az információim, a jövő héten egy albizottsági ülést is tart, ahol tájékoztatja az albizottság tagjait, hogy milyen információkat szerzett be, hol tartanak az eddigi folyamatok. Tehát erre lehet majd számítani. A futballhuliganizmussal és a stadionok rendjével kapcsolatos felvetéseivel teljesen egyetértek, hiszen sajnos éppen az élet kényszerítette ki azt részben, hogy felgyorsuljon ez a folyamat. Ha elfogadja képviselő úr, akkor a következő bizottsági ülésre én javaslatot is tennék ennek az albizottságnak a fölállítására, személyekkel együtt, illetve a munkarendjére vonatkozóan is, hiszen a belügyminiszter úr vezetésével elindult egy kormányzati koordináció a legfőbb ügyésszel, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, illetve a futballklubok elnökeivel és tulajdonosaival. Tehát ha ez így elfogadható, akkor azt javasolom, ne most szavazzunk ebben, hanem jövő héten kedden lesz bizottsági ülésünk, arra előterjesztenék egy javaslatot – személyekkel együtt – az albizottság felállítására.

Szilágyi György (Jobbik) SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, természetesen elfogadható. Már előre szeretném jelezni, hogy szeretnék részt venni ebben a munkában, és azért is lenne jó, csakhogy még egy érvet mondjak, mert most említett elnök úr egy-két olyan szervezetet, személyt, aki már ebben a munkában részt vesz, például a Magyar Labdarúgók Szövetségénél Kutasi Róbert kapta meg azt a feladatot, ha jól tudom, hogy a szurkolói bizottságot alapítson, őt is bele lehetne vonni ebbe a munkába. Tehát tényleg többszereplős legyen, és minden oldalról vizsgáljuk meg ezt a kérdést, hogy megfelelő döntéseket hozzunk, mert történtek már különböző próbálkozások az elmúlt években, mindegyik kudarcba fulladt, nem kevés pénzt is elköltöttek különböző projektre, most már végre olyan dolgok történjenek, aminek tényleg lesz eredménye, ezért szeretném csak. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Megnyugtatom a képviselő urat, a kormány elszánt ebben az ügyben, én bizottsági elnökként is elszánt vagyok, és a Labdarúgó Szövetség elnökségének tagjaként is. Tehát azt gondolom, hogy év végéig le tudjuk zárni ezt a törvény-előkészítő munkát, amely ezeknek az egyeztetéseknek az eredménye lesz, és szeretném, ha tavasszal be tudnánk nyújtani azt a törvényjavaslatot, amelynek az elfogadása rendezi a stadionok rendjét. Nagyjából a példák Európában adottak. Tehát ezt a jövő héten a bizottság elé hoznám. Van-e egyebek között további felvetés képviselőtársaim részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor az egyebek napirendi pontot lezárjuk. Ezzel a bizottsági ülésnek az érdemi része véget ért. Megköszönöm képviselőtársaim együttműködését, illetve az előterjesztők segítségét.

Elnöki zárszó

A következőkben most egy bejárást tennénk a Főapátság épületében, azt követően egy ebédmeghíváson vennénk részt, majd a gyógynövénykertet, illetve a biomassza fűtőművet látogatnánk meg, és végül ez a látogatás a pincével zárulna, ahol egy rövid ismertetőt kapnánk az apátsági borokról, és aki teheti, meg is kóstolhatja ezeket a nedűket. Úgyhogy köszönöm szépen az eddigi együttműködést, és Hansághy Pétert megkérem, hogy segítsen nekünk ebben a bejárásban.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 43 perc.

A bizottsági ülést követően a résztvevők látogatást tettek a Főapátság területén.)

Bánki Erik a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Dani Judit

Forrás »

STB-14/2010. Sport- és turizmusbizottság

Az ülés megnyitása

Bánki Erik (Fidesz) BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottságe, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait és a kedves érdeklődőket a Sport- és turizmusbizottság mai ülésén.

A napirend elfogadása

Két napirendi pontunk lesz a mai ülésen. A napirendről szóló meghívót írásban megkapták képviselőtársaim, illetve azt az önálló képviselői indítványt is, amelyről ma határoznunk kell. Kérdezem, hogy a napirendhez kapcsolódóan van-e valakinek módosító indítványa. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, ki az, aki elfogadja ebben a formában a mai ülés menetrendjét? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenvélemény? Tartózkodás? Nem volt. A jelenléti ívből megállapítom, hogy bizottságunk határozatképes, így munkánkat megkezdjük.

A mederhasználati díj megfizetése alóli mentesség szabályozásáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott határozati javaslat tárgysorozatba-vételének megtárgyalása

Az 1. napirendi pontunk keretében tárgysorozatba-vételről kell döntést hoznunk, Samu Tamás Gergő országgyűlési képviselő úrnak a mederhasználati mentesség szabályozásáról szóló önálló képviselői indítványáról, határozati javaslat formájában. Képviselő úr jelen van a bizottság ülésén. Köszöntöm, és megadom a lehetőséget arra, hogy javaslata mellett érveljen a bizottság ülésén. Öné a szó!

Samu Tamás Gergő szóbeli kiegészítése

Samu Tamás Gergő (Jobbik) SAMU TAMÁS GERGŐ (Jobbik), előterjesztő: Köszönöm szépen. Az indokolásban nagyjából leírtam, hogy miről van szó, azon kívül túl sok kiegészítenivalóm nincs. Több választópolgártól kaptam megkeresést Békés megyében, de miután benyújtottam ezt a határozati javaslatot, máshonnan is megkerestek. Ennek az egésznek a lényege az, hogy úgy érzik a mederhasználati díj megfizetői, nem kapnak semmit cserébe azért, akár a vízminőség terén, akár más téren, amit fizetnek. Ez egy füstadó jellegű pénzbeszedés, ahogy mondják. Ezt sérelmezték, ezért adtam be a módosító indítványt. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassák a tárgysorozatba-vételt. Ha van kérdés, akkor arra megpróbálok válaszolni. Köszönöm szépen.

Kérdések, észrevételek

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Nem módosító indítvány, amit benyújtott képviselő úr, hanem országgyűlési határozati javaslat. Kérdezem, van-e az indítvánnyal kapcsolatban vélemény, észrevétel. Kovács Péter képviselő úr!

Kovács Péter (Fidesz) KOVÁCS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Nekem először kérdésem lenne, mert nem vagyok járatos a mederhasználatban. Ez micsoda? A csapadékvíz-elvezető csatornák medreiről, folyómederről, patakmederről van szó? Milyen meder ez?

Samu Tamás Gergő (Jobbik) SAMU TAMÁS GERGŐ (Jobbik), előterjesztő: Annyira én sem vagyok ebben járatos, de utánanéztem néhány dolognak. A holtágak esetében a vízügyi szervek szabhatják ki ezt a díjat, a beépített vízterület után. Itt mólóra, stégre kell gondolni. A Balatonon a kikötőknél volt ilyen probléma, de ebben a határozati javaslatban az üdülő célú ingatlanok képeznének kivételt. Az ipari célú vagy luxust szolgáló hasznosítás esetében, mondjuk vitorlásoknál a Balatonon, megmaradna ez a mederhasználati díj. Mert itt az a cél, hogy a kisebb pénzű, kisebb üdülőkkel rendelkező tulajdonosok kaphassanak mentességet a díj megfizetése alól. Itt elsősorban a stégekre, kisebb mólókra kell gondolni a holtágakban.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A bizottságot arról mindenképpen tájékoztatni szeretném, hogy ebben a tárgykörben, a mederhasználati díj fizetésének kérdéskörében egyeztetéseket folytattunk Bóka István képviselő úrral. Ő elsősorban a balatoni üdülőtulajdonosok, vitorlázók és horgászok megkeresésére tette ezt. A kormány megalakulását követően fölvettük a kapcsolatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, Halasi Tibor államtitkár úrral egyeztettünk, mert egy átfogó újraszabályozását kívánjuk elérni ennek a területnek, amelynek része a mederhasználati díj csökkentése, illetve ott, ahol ez indokolt, akár a megszüntetése is, továbbá olyan egyéb, a turizmust és a sportot érintő javaslatok, mint például a kikötőhasználat rendezése és az új kikötők építésének egyszerűsítése, gyorsítása. Tehát egy olyan komplex javaslatcsomag fog elkészülni az év végére, amely nemcsak ezt az egy ügyet, hanem a mederhasználati díjjal érintett teljes vertikumot szabályozná. Ezért azt gondolom, hogy talán egy kicsit korai külön egy kérdést kiragadni ebből a körből. Ezért nem is javaslom ennek a határozati javaslatnak a tárgysorozatba-vételét. Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy tanúsítsunk önmérsékletet, várjuk meg ennek az egyeztetési folyamatnak a végét, és így nagyjából októberre egy olyan új konstrukció körvonalazódhat, amelynek szabályozása január 1-től rendezheti ezeket a kérdéseket. Van-e a javaslattal kapcsolatban egyéb észrevétel? Alelnök úr, öné a szó!

Zakó László (Jobbik) ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen. Először úr álláspontjához van egy egymondatos hozzáfűznivalóm. Alapvetően logikus, amit ön elmondott, viszont egy olyan súlyú törvényt, mint az alkotmány, csepegetve hoztak a parlament elé, éjjel 2 órakor, és tavasszal az egész alkotmányt újra kívánják írni. Nem akarok számot mondani, de 8 vagy 12 alkotmánymódosítás történt az elmúlt hónapokban, elég súlyos kérdésekben. Holott tudjuk, hogy jön a nagy törvénymódosítás. Ha ezt az analógiát ráhúzom erre a javaslatra, akkor a magam részéről ezt támogatom, mert miért ne könnyítsünk az emberek terhein. De a kérdésem is pont ezzel kapcsolatos. Ez összesen, országosan hány embert érint? Átlagosan mennyi egy ilyen mederhasználati díj, illetve összességében ez hány forintot jelenthet? Köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. További kérdések, vélemények vannak-e? Hadházy Sándor képviselő úr, öné a szó.

Hadházy Sándor (Fidesz) HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, úr. Én is azzal értek egyet, hogy átfogóan kell rendezni ezeket a kérdéseket, így csatlakozom úrhoz. Arra viszont mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, hogy amennyiben teljes egészében eltöröljük ezt a díjat, akkor eléggé nehezen kezelhető állapotok alakulhatnak ki a holtágaknál, hiszen akkor boldog-boldogtalan bejelenti majd igényét, hogy ő szeretne egy stéget építeni, és a stégek olyan sűrűn lesznek egymás mellé telepítve, hogy lapjával már nem is fognak elférni, élükre kell állítani. Itt ezért valamilyen koncepciót, valamilyen rendszert kell kialakítani. Ezért maximálisan támogatom urat, hogy alkossunk meg összességében egy szabályozást, és egyáltalán nem vagyok híve a kivételezésnek e tekintetben. Köszönöm szépen.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, mielőtt még képviselő úrnak megadnám a lehetőséget arra, hogy válaszoljon az elhangzott kérdésekre, jelen van az ülésen a Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében Varannai András vezető tanácsos úr és dr. Kis Norbert, a jogi főosztály vezetője. Megkérném, hogy a minisztérium álláspontját mondja el nekünk ezzel a javaslattal kapcsolatban.

A kormány álláspontjának ismertetése

DR. KIS NORBERT (Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tárca nem támogatja ezt a javaslatot. Röviden indokolnám is, hogy miért. A mederhasználati díj kiszabása a fenntartó szakmai feladatainak ellátásához kapcsolódik, és éppen ezekből a vízi létesítményekből, elsősorban stégekből és más hasonlók beépítéséből adódó többletköltségek kipótlását, megtérítését szolgálja. Másrészt az elmúlt időszakok jogszabályváltozásai következtében ez az egyetlen szabályozó eszközünk is annak érdekében, hogy valamilyen szinten állami kontroll alatt lehessen tartani ezen építmények nagyságát, illetőleg számát. Ez kiemelten fontos a parti sáv élővilágának védelme érdekében, illetve a halak ívó- és táplálkozó helyeinek védelmében is. Valóban, többletköltséget, többletmunkát eredményez a fenntartóknak, a vízügyi igazgatóságoknak ezeknek a stégeknek a létezése akkor, amikor ellátják szakfeladataikat, amiket jogszabály ír elő. Ilyenek az árvízvédelmi művek fenntartása, a mederkotrás, a partvédő művek karbantartása, a hajózó út fenntartása, és a többi. Az, hogy ott vannak ezek a stégek, ezek többletköltséget jelentenek, és ennek pótlására is szükséges ez a mederhasználati díj. Ahogy úr is említette, valóban, a kormány többek között a vízgazdálkodási törvény módosításával ezt a problémát komplexitásában kívánja kezelni. Még egy-két adatot mondanék. A Balaton egészét tekintve a mederhasználati díj éves szinten 40-50 millió forint. De ez megtévesztő, mert ennek több mint 90 százalékát a kikötők és az egyéb nagy létesítmények adják össze. A Balatonnál egy önálló stég éves díja 954 forint/négyzetméter. Tehát nincs ezer forint. Ha ehhez a stéghez még hozzáépítünk egy parti bejárót, annak éves díja 477 forint/négyzetméter. Nem gondoljuk, hogy ez aránytalan terhet ró az üdülők tulajdonosaira. A Velencei-tónál ezeket az összegek még alacsonyabbak. Az előbb említett szakmai okoknál fogva sem támogatjuk jelen formájában a javaslatot. Az átfogó törvényi felülvizsgálatra szeretnénk mi is a hangsúlyt helyezni. Nagyon szépen köszönöm.

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm szépen. Végül megadnám az előterjesztőnek, Samu Tamás Gergő képviselő úrnak a szót.

Samu Tamás Gergő reflexiója

Samu Tamás Gergő (Jobbik) SAMU TAMÁS GERGŐ (Jobbik), előterjesztő: Köszönöm szépen. Ha jól sejtem, úr megkapta a kérdésére a válaszokat a minisztérium képviselőjétől. Arra azonban fontos kitérni, hogy ez az üdülőtulajdonosokra vonatkozna. Örülök annak, hogy egy komplex törvénymódosítási csomagot készítenek majd, de nem látom azt, hogy előtte miért ne lehetne egy kisebb súlyú módosítást támogatni. Ezen kívül nyilván a komplex módosító csomagban lehetne más kérdéseket is, az egész téma más aspektusait is tisztázni. Úgyhogy továbbra is kérem a bizottságot, hogy támogassa ezt a javaslatot. Túl nagy bevételkiesést ez nem jelent a Balatonnál sem, ahol talán a legnagyobb mértékű ez a díj. Kérem még egyszer, hogy támogassák, vegyék tárgysorozatba. Köszönöm szépen.

Döntés az országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről

Bánki Erik (Fidesz) ELNÖK: Köszönöm. A bizottság tagjait kérdezem, ki az, aki támogatja a mederhasználati díj megfizetése alóli mentesség szabályozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételét. Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kettő, köszönöm. Ki az, aki nem támogatja? Tizenkettő. Tartózkodott? Négy. Köszönöm szépen. Tehát a Sport- és turizmusbizottság nem támogatja az indítvány tárgysorozatba-vételét. Képviselő úr, köszönöm a megjelenést, és köszönöm a tárca képviselőjének is, hogy segítette a bizottság munkáját. Az 1. napirendi pontunkat lezártuk.

Egyebek és az ülés bezárása

Áttérünk az Egyebek napirendi pontra. Kérdezem, van-e valakinek észrevétele, javaslata. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, megköszönöm képviselőtársaim munkáját, a bizottság ülését bezárom. További szép napot kívánok mindenkinek.

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 45 perc.)

Bánki Erik a bizottságe

Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit

Forrás »