Ertsey Katalin (LMP) kategória bejegyzései

6467/19 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról

Irományszöveg

Tóth Csaba (MSZP) Tóbiás József (MSZP) Boldog István (Fidesz) Ertsey Katalin (LMP) Hanó Miklós (Fidesz) Hadházy Sándor (Fidesz)


Forrás »

6467/15 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról

Irományszöveg

Simon Gábor (MSZP) Tóth Csaba (MSZP) Tóbiás József (MSZP) Boldog István (Fidesz) Ertsey Katalin (LMP) Hanó Miklós (Fidesz)


Forrás »

Ertsey Katalin (LMP) a képviselő elutasítja a választ

Ertsey Katalin (LMP)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Kíváncsian nézek körül, hogy kinek szólhatott vajon a válasz, mert nekem bizonyosan nem. Annak a pótszabadságnak, amiről ön beszél, és ami sajátos felfogással ugye 7 napot ad az ikerszülőknek is – tudomásom szerint az ikrek minimum kettő -, semmi köze nincsen ahhoz, amiről beszéltem.

Itt arról van szó, hogy az Európai Unió az összes országban és immár Romániában is elfogadhatóvá tette azt, hogy ezt át kelljen adni, különben elvész a jogosultság. Nagyon sajnálom, és tényleg őszinte szándékkal próbáltam elfogadni a választ, gondolván, hogy semmi akadálya nincsen annak, hogy ezt Magyarországon is bevezessék, hiszen ha már nálunk fejletlenebb országokban is bevezették, akkor miért ne lehetne bevezetni.

Mindazonáltal nem adjuk fel a próbálkozást, és örömmel átadok önnek egy javaslatot, ami azt a problémát oldja meg, amire az én kérdésem irányult, ellenben az ön válaszával, amit nem tudok sajnos elfogadni. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.)

Videó »

Forrás »

Ertsey Katalin (LMP) elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés

Ertsey Katalin (LMP)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm, hogy becsöngette a képviselőket. Lehet, hogy el fogom fogadni a választ attól függően, hogy mit mond a kormány.

Tisztelt Államtitkár Úr! A 2010. március 8-ai 2010/18/EU tanácsi irányelv átültetésének határideje 2012. március 8-a volt. Eddig a határidőig kellett volna átültetni a magyar jogrendbe az irányelvet. Az LMP álláspontja szerint a megfelelő szabályok különösebb gond nélkül kialakíthatók lennének, és segítenék a nők visszailleszkedését a munkába szülés után, és ezzel a demográfiai válság megoldását. Az irányelv célja ugyanis, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlőbb tehermegosztást ösztönözze, a gyermek születése utáni időszakban legalább minimális mértékben mindkét szülő legyen otthon egy ideig. Azokban az országokban, ahol a szülői szabadság a család egészének jogosultsága, vagy mint Magyarországon, egyéni joga, ott a másik szülő általában nem veszi igénybe azt, vagyis egyikük nem vagy alig vesz részt a gyermek gondozásában.

A kutatások viszont azt mutatják, hogy az apák korábban azért nem éltek a lehetőséggel, mert ezt a főnökük rossz szemmel nézte. Ha viszont szabályok védik az apákat, és meg kell osztani a szülői szabadságot, különben elvész a jogosultság, akkor boldogan élnek vele az apák. Dr. Kopp Mária kutatásaiból is tudjuk, milyen egészségvédő és demográfiai hatásai vannak annak, ha az apák is kötődést, érzelmi viszonyt alakítanak ki a gyermekeikkel, és ez nemcsak az anya privilégiuma marad. Azt is tudjuk, a mai fiatal szülők erről már így gondolkodnak. Az apák igénylik azt, hogy gyermekükkel legyenek, és annál jobban vágynak gyermekekre, minél inkább lehetőségük van részt venni a nevelésében, gondozásában.

A keretmegállapodás célkitűzése minimális. Lényegében csak az apai szülői szabadság intézményének bevezetését jelenti, egyetlenegy hónapnyi szabadságot ír elő Magyarország esetében a 36 hónapra nyúló szabadságból, amit csak az apa vehet igénybe. Ez elvileg számos módon biztosítható lenne. Ezek többsége azonban vagy a munkáltatónak, vagy a költségvetésnek jelentene jelentős többletterhet. A jelenlegi lehetőségekkel számot vetve javaslom a gyermek hároméves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, illetve az ugyaneddig az időpontig járó gyermekgondozási segély egy hónapjának az apára való kötelezően átruházandóvá tételét.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mikor tervezi a kormány átültetni a magyar jogrendbe a szülői szabadságról szóló 18-as tanácsi irányelvet? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.)

Videó »

Forrás »

Ertsey Katalin (LMP) kétperces felszólalás

Ertsey Katalin (LMP)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért kértem szót, mert úgy látom, gyakorlatilag elkezdődik itt az a vita, amit a vizsgálóbizottságnak kéne lefolytatnia, és mi szeretnénk nyilvánvalóvá tenni az álláspontunkat az ügyben, hogy milyen módon hozzuk létre a vizsgálóbizottságot.

A Lehet Más a Politika frakciója nevében akkor tudjuk támogatni ezt az országgyűlési határozati javaslatot, hogyha az kiterjed egészen a felszámolás végéig, tehát a jelenlegi kormányzat felelősségét is vizsgálja. Képmutatás lenne egy olyan módon létrehozott vizsgálóbizottság, ami véget ér a Malév csődjének a bejelentésével, és már a címben megfogalmazott feltevésben is szinte az ítéletet kimondja az előző korszakra. Az, hogy a dolgozók kifizetése, az utasok kártalanítása lebeg a levegőben, fontos, kivizsgálandó tény, különösen arra tekintettel, hogy munkaerő-kölcsönzőtől volt nagyon sok dolgozó kifizetve, ami rávilágít arra a rossz szabályozásra, ami a munkavállalókat illeti, hogy ők ilyen esetekben nagyon súlyosan kárt vallhatnak.

(19.20)

De azt is fontos megvizsgálni, amit a VEKE is felvetett, hogy a hűtlen kezelés gyanúját is felveti az, hogy ez a kormány, amely lassan két éve van hatalmon, tolta a tízmilliárdokat a Malévba akkor, amikor már világosan lehetett látni, hogy ez az EU-szabályokba ütközik.

Tehát mindenképpen érdemes vizsgálódni, de akkor, ha ez az összes eddigi érintett kormány felelősségét vizsgálja. Gyakorlatilag a jelenlegi helyzetben ez egy politikai szándékú zavarosban halászás. Ha csak a címét megnézzük az előterjesztésnek, a Malév és a Budapest Airport szocialisták, szabad demokraták és egyéb gyanús alakok általi privatizációja is lehetne a címe. Kérem, hogy próbálják meg tárgyszerűen tárgyalni ezt a felvetést (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és akkor tudjuk támogatni.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

Videó »

Forrás »

5842/10 A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról

Irományszöveg

Ertsey Katalin (LMP) Koszorús László (Fidesz) Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) Babák Mihály (Fidesz)


Forrás »

Ertsey Katalin (LMP) felszólalás

Ertsey Katalin (LMP)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném arra kérni a Házat, hogy támogassa a javaslat tárgysorozatba-vételét. Azt gondolom, épp itt az ideje húsz és még több év után annak, hogy tisztán láthassunk. Joguk van tisztán látniuk azoknak is, akik között én az egyik utolsó generációt képviselem, azoknak, akikről jelentettek annak idején. De joga van a választóknak is tisztán látni abban, hogy hol, melyik padsorokban milyen ügynökök bújnak meg. Mi, akik megdöbbenve olvastuk az egyetemi társaink nevét az ügynöklistákon az ügynökjelentések kapcsán, húsz éve arra várunk, hogy ebben végre biztosak lehessünk, láthassuk választóként és választottként, hogy ki bújik meg ezek mögött a nevek mögött, és ki melyik padsorban foglal helyet. Joga van, és ahogy András említette a Dialógus Csoportot, eszembe jutottak azok az időszakok, amikor Pécsen a városi KISZ-titkár olvasta azokat a jelentéseket, amelyeket rólam és egyetemi társainkról írtak. Ez az ember ma itt ül a teremben.

Jogunk van megismerni, hogy valóban ez a sejtés helytálló-e, megállja-e a helyét az, hogy ma itt vannak közöttünk azok, akik ezeket a jelentéseket olvasták. De jogunk van ahhoz is, hogy megtudjuk, hogy a padsorokban (Zaj. – Az elnök csenget.) , akár a másik oldalon ülnek-e olyanok, akik ezeket a jelentéseket írták. Írták rólunk, akik egy szabad, demokratikus Magyarország felépítésében vettünk részt ’88-tól, akár még kiskorúként, gyerekként is vagy később egyetemistaként.

Azt gondolom, ha húsz év után ez a magyar parlament ekkora felhatalmazással nem teszi meg azt, hogy a magyar nép elé tárja az igazságot, és hogy mi folyt itt a rendszerváltás előtt, akkor nagyon csúnyán megtagadja azt a szabadságharcot, amelyet mi annak idején kezdtünk.

Köszönöm szépen. (Ttaps az LMP soraiban.)

Videó »

Forrás »

Ertsey Katalin (LMP) kétperces felszólalás

Ertsey Katalin (LMP)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ékes képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy önök, illetve a kormányoldal rendszeresen a francia példát hozza, amikor éppen a családi adózást akarja megindokolni. Ilyenkor mindig felszólalok, hogy bocsánat, azt a francia támogatási rendszert akarják önök példaként venni, ahol 3 hónap után visszamennek? Én azt gondolom, nem ez az ideális. Valahol a 3 év és a 3 hónap között van az, ami a mai gazdasági lehetőségeket figyelembe véve ideális vagy legalábbis optimális lehetőség az, hogy a látszólagos védelem – és erről beszéltem tegnap is a miniszterelnök úrnak – pontosan abba a helyzetbe hozza az anyákat, hogy eleve nem is veszik föl a szülőképes korú nőt, mert pontosan tudják, hogy ha 3 évig elmegy gyesre, utána még eddig ki kellett fizetnie a felgyűlt szabadságát, ami őszintén, ez valóban egy nonszensz.

(15.30)

Most ezután részmunkaidőre kötelezi, és most még ebben a törvényben rögzíti, a járulékfizetést is ehhez köti.

A népesedéssel foglalkozó demográfusok műhelyében ott van abban teljes konszenzus Magyarországon és Európában egyaránt, hogy nem a részmunkaidő, hanem a rugalmas foglalkoztatási, munkavégzési formák – és nem a rugalmas munkaidő, ahogyan az előbb korrigáltam -, az hozza el azt a fajta változást, amit önök látni szeretnének, és amit mi is látni szeretnénk.

Kérem, higgye el, hogy Németországban, és sajnos azt kell mondanom a volt munkaügyi miniszternek is, hogy pontosan Hollandiában is próbálnak most visszajönni abból a csapdából, amelybe a 70 százalékos részmunkaidős foglalkoztatással zárták magukat, mert csökkennek a születésszámok. Németországban pontosan az egykeresős (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) családmodell miatt csökkennek a születésszámok.

Kérem, hallgassanak a szakemberekre, még hogyha urambocsá!, azokból politikusok lettek, akkor is. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

Videó »

Forrás »

Ertsey Katalin (LMP) kétperces felszólalás

Ertsey Katalin (LMP)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselő Asszony! Ez nekem szakmám. Nem a rugalmas munkaidőről beszéltem, hanem a rugalmas munkavégzési formákról, amelyeknek valóban szinonimája az atipikus, de ebben a pontban itt részmunkaidő van. A részmunkaidő és a rugalmas munkavégzési forma nem ugyanaz. Nincs időm ezt kifejteni, de azt kérem, mielőtt – hogy is mondjam? – valami olyat próbál elmagyarázni nekem, amit önmaga sem ért, akkor először nézzen utána. A rugalmas munkavégzési formák nem azonosak a rugalmas munkaidővel. Ne nyissuk meg ezt a vitát, mert akkor itt ülhetnénk estig. Én arról beszélek, hogy a rugalmas munkavégzési formák és azoknak a kombinációja, ami nem köti… – önök törvényben kötik a részmunkaidőhöz a járulékkedvezményt, ez káros. Ennyiről beszéltem. Köszönöm.

Videó »

Forrás »

Ertsey Katalin (LMP) felszólalás

Ertsey Katalin (LMP)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem akartam már kétpercest nyomni, de akkor felhasználom az alkalmat arra, hogy mielőtt a három ajánlási számhoz hozzászólnék, reagálnék erre.

Önök a vita során számtalanszor elmondták, hogy bizonyos értékrendet közvetít; nem is feltétlenül az egyházi vonatkozásában, hanem a keresztény értékrendnek a tisztelete ügyében mondtam én azt, hogy talán nem kéne odahajtani az ön által most a példában említett párt, hogy akkor kössenek házasságot. Hiszen azt gondolom, hogy ez önmagában nem tükrözi az ő értékválasztásukat, az elkötelezettségük nem a papírral lesz az, a papírral csak a támogatást szerzik meg. És ha jól értem, egyikünk sem azt szeretné, hogy a támogatás érdekében kössenek Magyarországon házasságot emberek. (Soltész Miklós: Az elkötelezettség miatt.) Ez az egyik.

A másik pedig az, hogy ha arról beszélünk, hogy egy párnak a különböző adórendszerek révén valamiféle támogatást nyújtunk, akkor azt úgy tegyük, hogy azzal valóban segítjük. És itt térek rá arra, amit az előbb már említettem, hogy valóban mi segíti azt, hogy ebben az országban több gyerek szülessen, a foglalkoztatási számok nőjenek.

Tegnap óta nyilván másképp tekintünk erre, hiszen elhangzott és beismerte a kormányfő, hogy a munka törvénykönyve kapcsán is immár világos és hivatalos az álláspont, hogy ha nem is segíti a nőket az újra munkába állásban a részmunkaidő erőltetése, de az adott pillanatban a családban a gyerekek neveléséhez ez segít. Tudomásul vesszük, és tisztában vagyunk ezentúl azzal, hogy a kormánynak nem célja a kisgyerekes nőknek a visszasegítése a munkaerőpiacra. Nem értünk vele egyet, de legalább egy tiszta helyzetet teremt, kimondja azt a másfél éve lappangó igazságot, hogy valójában a kormányprogramban ez csak egy szlogen volt, a valós szándék az, hogy otthon tartsák azokat a nőket, akik adott esetben, ha vissza tudnának rugalmas módon kerülni a munkaerőpiacra, tudnának újabb gyerekeket vállalni. (Ékes József: Egyszerűen nem értem.)

Ez az önök felelőssége. Azt gondolom, hogy évek múltán, amikor a továbbra is folyamatosan zuhanó születésszámokkal szembesülnek, akkor majd be fogják látni. Nagyon sajnálom, hogy csak évek múltán fogjuk levonni ezt a keserű tapasztalatot.

Mindenesetre a jövőnek és a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni azt, hogy mi a jelenleg konszenzus szintjén meglevő szakmai álláspont ebben az ügyben. Kifejezetten – már sokan unják is talán az ismétlést – nem a részmunkaidő, hanem a rugalmas munkavégzési formáknak a támogatása az, ami visszasegíti ezeket a kisgyermekes fiatal hölgyeket, adott esetben egyébként szülőket a munkaerőpiacra, és ettől fognak új gyereket vállalni, másodikat, harmadikat, és így tovább.

Ezért a 42-es és 67-es ajánlási pontban mi a “részmunkaidős” szó “rugalmas”-ra való cserélését javasoljuk. Számtalan kutatás bizonyítja azt, hogy Kelet-Európában az alacsony bérek miatt a részmunkaidőbe száműzés, illetve az ehhez hosszú évekre, már adott esetben más kormányok kezét is megkötő járulékkedvezmény adása kifejezetten ellentétes a kormány eddig legalábbis elvétve hangoztatott foglalkoztatási és demográfiai céljaival.

(14.50)

A 65. ajánlási pontban pedig a természetbeni támogatások kapcsán nyújtottunk be egy módosítást, hiszen ahogy elmondtam az általános vitában, pontosan azt teszi nagyon tévesen ez a javaslat, hogy pénztámogatások formájára szűkíti le azt az eszközt, ahogy az állam segíti a gyermekvállalást az önök sajnos szakmailag nem teljesen helytálló nézete szerint, ezzel lemondva arról, hogy – ahogy a demográfusok pontosan elmondják – ma már nem a pénztámogatás, hanem egyéb, elsősorban természetbeni, szolgáltatásbeli segítség az, ami valójában a családokat segíti és gyerekvállalásra készteti. Ezért szeretnénk újra kinyitni a lehetőséget, hogy elsősorban ne a pénztámogatásokra korlátozzák ezt a lehetőséget, és egyáltalán ne korlátozzák be.

Az utolsó ajánlási pont – a hároméves kor rögzítése. Megint csak egy ’67 óta, egy több mint negyvenéves szakmai álláspont volt, hogy a három évre emelt gyes lesz az, ami a születésszámokat növeli. Ez egy darabig így is volt, de már a hetvenes évek kezdete óta folyamatosan azt látjuk, hogy csökkennek és az utóbbi időszakban zuhannak a születésszámok. A hároméves hosszúságú gyes és ráadásul az ehhez kötött, hosszú távon három évhez kötött támogatások rögzítése egy kétharmados törvényben kifejezetten szembemegy azzal a szándékkal, amit azt gondolom, hogy mindannyian osztunk itt. Én kérem, hogy ne vegyék el azt a lehetőséget, hogy akár ez a kormányzat egy elmélyültebb – talán itt a nagy sietségben nem volt idejük elmélyedni ezekben a szakmai ajánlásokban -, jobban elmélyedve a szakmai ajánlásokban, azokban a közpolitikai próbálkozásokban, gondolkodásban, ami Európában folyik ez ügyben, vagy akár egy következő kormány találhasson más lehetőséget, találhasson olyan lehetőségeket, amelyek még csak nem is kifejezetten pénzébe kerülnek az államnak, hanem okos, adott esetben a helyi kis- és középvállalkozásokat, családi gazdaságokat, családi vállalkozásokat bevonó szolgáltatásokkal segítik a gyermekvállalás és a munka összehangolását.

Én kérem önöket, hogy gondolják meg újra ezeket a kőbe vésendő, és még egyszer mondom, szakmailag nem megalapozott javaslatokat, és tartsuk nyitottan és több család számára hasznosan ezt a törvényt.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiból.)

Videó »

Forrás »

Ertsey Katalin (LMP) kétperces felszólalás

Ertsey Katalin (LMP)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A családtámogatásokhoz kapcsolódóan, hogyan kötődik a házassághoz avagy nem, szeretném megismételni azt a példát, amit az általános vitában hoztam. Mi eleve nem tartjuk azt szerencsésnek, hogy hosszú távra megkössük a gazdaságpolitika kezét azzal, hogy az adójogszabályokat olyan módon kötjük meg, hogy kötelező, ráadásul pláne nem egy bizonyos gyerekszám fölött. Egyébként ez is egy szakmai félreértés.

Jelenleg a második gyerek megszületéséért küzdünk, és ehhez kellene közpolitikákat kitalálni. Nem értünk egyet azzal, hogy pont a harmadiknál lépjen be. De ha ez így van, pontosan arról van szó, hogyha valaki – itt most szándékosan utalok arra, hogy milyen értékrendet tükröz ez a törvény – pontosan a házasság szentsége miatt nem szeretné a második házasságát kissé képmutató módon a támogatás igénybevétele érdekében újra kötni; mondjuk egy özvegy – ezt a példát mondtam el – egyedül marad, utána talál egy olyan társat, aki elfogadja, és vele együtt neveli a gyerekeit, a hozott gyerekek után nem tudja lehívni, kérem, őt ne kergessük vissza az oltár elé, mert lehet, hogy úgy érezné, megtagadná az elhunyt férje emlékét.

(14.10)

Azt gondolom, és előfordul, sajnos a közéletben is ismert politikusnál is előfordul, hogy érvénytelenítteti a házasságát azért, hogy egy újat köthessen, de azt gondolom, hogy talán ezt a gyakorlatot nem lehetne szorgalmazni, pontosan akkor, ha önök tiszteletben tartják és szentnek tartják az egyház által elismert házasság intézményét. Tehát kérem, hogy ne azt a képmutatást erősítsük, ami ma sajnos elég gyakori a társadalomban, hogy csak formalitásból mennek templomba (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , csak formalitásból keresztelik, hanem az igaz keresztény szentséget tiszteljük, ha már ezt tisztelik a törvényben.

Köszönöm.

Videó »

Forrás »

Ertsey Katalin (LMP) kétperces felszólalás

Ertsey Katalin (LMP)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én normál hozzászólásra voltam bejelentkezve, ott szeretnék a szakmai vitára rátérni.

Egyetlen jelzés: én arra biztatom ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy kezeljük helyén ezt a dolgot. Azt gondolom, egy olyan törvény, amely deklarál bizonyos értékrendeket, de a valósággal szembemegy, az úgyis meg fog bukni az élet törvényén. Az élet helyet követel magának, és az erősebb, mint az ezekben a törvényekben rögzített viselkedési szabályok.

Itt térnék ki arra, hogy Kopp Mária, aki egy általam is nagyon nagyra becsült viselkedéskutató, valóban abban nagyon sok érvényes dolgot mond, hogy az emberek viselkedésére hogyan hatnak, főleg önkéntelenül, nem annyira tudatosan… – például a házasság egészségvédő szerepéről és nagyon sok mindenről igazat mond, nem demográfus.

Azokról a dolgokról, amelyekről normál felszólalásban szeretnék beszélni, a demográfusok a valóságra támaszkodva, az adatokból kiindulva dolgoznak ki olyan szcenáriókat és olyanfajta közpolitikai javaslatokat, amelyek az embereknek ezeket az életszerű változásait segítik, hogy ezek a választások abba az irányba hassanak, hogy több gyerek szülessen, illetve vissza tudjanak menni a nők a munkahelyükre.

Az a különbség, hogy nem mennék bele hosszasan abba, hogy a viselkedésünket milyen módon lehet megváltoztatni, úgymond átnevelni az embereket, mert ez úgysem fog a törvénybe menni. Az államnak az a feladata, hogy az emberek jól-rosszul megtett döntéseit afelé terelje, azzal segítse őket, ami aztán a társadalomnak hasznos. Azt gondolom, ez a családvédelmi törvény feladata. Ha a kétpercezésnek vége lesz, akkor a normál felszólalásban megpróbálnék egy kicsit szakmai alátámasztást adni ennek az álláspontnak.

Köszönöm.

Videó »

Forrás »