Dr. Tarnai Richárd (KDNP) kategória bejegyzései

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) előadói válasz

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Zavarban vagyok. Az LMP képviselője azt mondta, hogy nem vesznek részt a vitában, majd itt maradtak. Úgyhogy némi következetlenséget vélek felfedezni a kimondott szó és a megvalósult tett között. Ezt csak megjegyezném.

A másik. Az ellenzéki pártokat kérem, hogy egyeztessenek, ugyanis a háromból két ellenzéki párt többször is kijelentette, hogy támogatja a javaslatot, az LMP pedig nem is hajlandó részt venni, aztán mégis részt vesz. Szóval, itt kéne némi egyeztetés. (Gőgös Zoltán: Miért kéne egyeztetni?) Egymásnak adtak választ, ugye, LMP-s felvetésre a Jobbik válaszolt, úgyhogy köszönöm, hogy ezt egymás között meg tudták beszélni.

Ami érdemi kifogásként merült fel a törvényjavaslat, illetőleg a módosító javaslatok kapcsán, azt azért szeretném tisztázni. Az eredeti javaslatban megjelenő intézkedéseket ez a módosító indítvány, amely bizottsági módosítóként jött be, nem befolyásolta érdemben. Ugyanis az objektív felelősség, a hamisított élelmiszer fogalma, a bérgyártató felelőssége, a lefoglalással, illetőleg a magánterületre való belépéssel kapcsolatos szabályokat a módosító javaslat nem befolyásolta vagy nem változtatta meg.

Viszont a bizottsági módosító javaslat igenis egy sor új, az eredeti javaslatban nem szereplő intézkedést hozott, amely egyébként ennek a törvénynek a tárgya, úgymint a GMO-vizsgálattal kapcsolatos feladatok, úgymint az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmasságának vizsgálata, úgymint a gombaszakellenőrök tekintetében a lefoglalási jogosítvány megjelenése, úgymint a FELIR rendszernek, tehát egy teljesen új információs rendszernek, egységes információs rendszernek a létrehozása, úgymint a felügyeleti díjak tekintetében egy egységes szabályozás, úgymint az állatbetegségek továbbterjedésének megakadályozására hatékony intézkedések bevezetése, és egy sor egyéb.

Tehát új, az eredeti javaslatban nem szereplő javaslatokkal egészítette ki a javaslatot. Magyarán nincs ellentmondás az eredeti javaslat és a bizottsági módosító indítvány között. Azt gondolom, hogy akkor pedig furcsa lenne, ha nem támogatnám azt a javaslatot, amely az eredeti javaslat eredeti céljának megfelel, és erre egyébként Gőgös képviselőtársam is, illetőleg jobbikos képviselőtársam is utalt. Az itt elhangzottak alapján csak azt tudom mondani, hogy továbbra is jó szívvel ajánlom a javaslatot, és annak módosító indítványait is elfogadásra, ezért is támogattam jómagam is például ellenzéki módosító indítványt a bizottsági ülés tekintetében.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) személyes érintettség miatti felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen. A személyeskedő megjegyzésre nem kívánok válaszolni, hiszen két különböző frakcióban ülünk, két út van előttem e tekintetben is, két különböző kultúra. Én azt gondolom, hogy ez önmagáért beszél. (Simon Gábor: Így van. – Taps a kormánypárti padsorokból.)

Az adatok tekintetében még egyszer szeretném megismételni (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Elitizmus!) , ha képviselőtársaim hagyják elmondani, hogy 2002-ben egy pozitív gazdasági környezetű Európában az EU GDP-növekedése 1,2 százalékos volt, Magyarországé 4,5 százalékos. Ez volt az utolsó év, amit még a Fidesz-KDNP-kormányzás költségvetése jelentett.

Eltelt öt év. Ugyanígy kedvező gazdasági környezet volt, válság előtt vagyunk, és eközben sikerült Magyarországnak 0,1 százalékos növekedést elérni egy kedvező környezetben, miközben az Európai Unió 3,1 százalékkal növekedett. Mindenféle megjegyzés és mindenféle minősítő (Dr. Józsa István: És a múlt héten? – Simon Gábor: Mostani adatokat is halljunk!) megjegyzés nélkül ezeket az adatokat ajánlom figyelmébe (Simon Gábor: Ne csak a Magyar Hírlapot olvassátok!) , és azt az adatot ajánlom képviselőtársam figyelmébe, ami azt mutatja, hogy most, 2011-ben az első-harmadik negyedév alapján mindössze 0,1 százalékos különbség van az Európai Unió és Magyarország GDP-növekedése között, tehát gyakorlatilag az Európai Unió növekedésével azonos szinten vagyunk.

A mondatot, amit Roubini professzor úr mondott Amerikából, hogy be kellene fejezni a forint elleni spekulációt, nem mi mondjuk, nem a Fidesz, nem a KDNP mondja (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Az ellenség!) , ezt az az amerikai közgazdász mondja, aki már két évvel a 2008-as válság előtt jelezte, hogy itt nagy baj lesz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előző felszólalásokat hallgatva az a népdal jutott eszembe, hogy két út van előttem, melyiken induljak. Eléggé egyértelmű kép rajzolódik ki, hogyha a Ház falain kívülre tekintünk, és megnézzük, hogy éppen hogyan alakulnak az árfolyamok, éppen mi az oka ezeknek a mozgásoknak. Ugyanis két nagyon jól elkülöníthető út van, és ez nem most alakult ki, hanem az elmúlt években vált világossá.

Az egyik az IMF útja, amit nevezhetünk nyugodtan görög útnak, nevezhetjük annak az útnak, amire az előző szocialista kormányok voltak szívesek rávezetni minket, ami a teljes kiszolgáltatottságot jelenti, ami Görögország esetében jelenleg azt jelenti, hogy már a fizetések, a nyugdíjak kifizetése is veszélybe került, cserébe az IMF lélegeztetőgépén van az ország.

És van a másik út, az pedig a függetlenség, a gazdasági függetlenség útja, aminek érdekében a kormány határozott lépéseket tett az elmúlt időszakban. Gondoljunk csak a bankadóra, amiről ellenzéki képviselőtársaim azt mondták még fél évvel ezelőtt, hogy ezt nem lehet megcsinálni, ez egy kitaláció és megvalósíthatatlan dolog. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Egyes ellenzéki képviselőtársaim ezt mondták. Aztán közben egész Európa bevezette ezt a fajta intézkedést. A rögzített árfolyamon való törlesztés, ami a devizahitelesek gondjain enyhít, e tekintetben szintén folyamatosan hallhattuk szocialista képviselőtársaink részéről az ellenérveket, pedig emberek széles tömegein segít az országon belül (Dr. Józsa István: Nem így van.) , akik pont azért adósodtak el, mert voltak szívesek önök nem tájékoztatni őket az árfolyamban rejlő kockázatokra.

No, tehát a két út teljesen egyértelmű, az egyik az IMF lélegeztetőgépére való rákötése az országnak, a másik pedig a függetlenség útja. A 2012. évi költségvetés a függetlenség költségvetése. Ebben a költségvetésben, ha megnézzük, melyek azok az intézkedések, amelyeket a kormányzat meg kíván valósítani az országban, akkor pontosan ezt a fajta függőséget kívánja megszüntetni, ami eddig van. És szeretnék egy idézettel kezdeni, Roubini úr, az a neves közgazdász, aki a 2008-as válságot előre megjósolta, a következőt mondta: be kellene fejezni a forint elleni spekulációkat. Be kellene fejezni, hiszen arról van szó, hogy miközben a GDP-adatok a vártnál is kedvezőbbek Magyarországra nézve, miközben a tartalékok – pontosan az előbb elhangzott egyik képviselőtársam hozzászólásában, hogy igenis vannak meglévő tartalékok -, sőt, az országvédelmi alap létrehozása pontosan ennek a tartaléknak a kőbe vésését szolgálja a költségvetés tekintetében, tehát miközben pozitívak Magyarországra nézve ezek az adatok, mégis a forint árfolyama különböző spekulációk miatt elkezdett romlani. És ezt nem mi mondjuk, hanem – még egyszer mondom – az a közgazdász, aki a 2008-as válságot is előre jelezte.

A képviselőtársam részéről elhangzott egy mondat, hogy a költségvetésben szereplő intézkedések és a korábbi kormányzati intézkedések a legvagyonosabb réteg támogatását valósítják meg. Nos, hogyha a több gyermeket nevelő, munkabérből élő családok a legvagyonosabb rétegei ma Magyarországnak, akkor igen, akkor őket támogatja ez a költségvetési törvényjavaslat, és őket támogatja az a kormányzati intézkedéssor, amely a költségvetés egyes fejezetein belül megjelenik. Hogyha vitatják képviselőtársaim azt a célt, hogy a munkából élő, saját bérből, a fizetésükből élő és gyermekeket nevelő családokat támogassuk, akkor ebben nem értünk egyet, mert mi igenis őket kívánjuk támogatni, és a költségvetés pontosan erről szól. (Dr. Józsa István: Jobban kellene.)

Háromféle megközelítésből és háromféle módon kívánjuk elérni ezt a célt. Az egyik, ami a függetlenséget biztosítja, az az Új Széchenyi-terv. Tehát pontosan azokat a forrásokat, amelyeket az Európai Uniótól kapunk, pontosan arra kívánjuk fordítani, hogy amit az emberek az országban meg kívánnak valósítani, ahhoz az állam adja hozzá a szükségest, a szükséges eszközöket, pénzeket, és ebből jöjjön létre valami jó, tudjunk függetlenedni Európától és egyébként az Egyesült Államoktól is, gazdasági értelemben.

A másik intézkedéssor, amit szintén az előbbi felszólalásban kritizáltak képviselőtársaim, az a kormányhivatalok létrejötte. Hát pontosan azért jöttek létre a kormányhivatalok, és azért szerepel a költségvetésben is külön soron a kormányhivatalokra fordítandó pénz, merthogy csak ezzel az intézkedéssel körülbelül 60 milliárd forint közpénzt sikerült már eddig is megspórolni. Hiszen az eddig külön-külön, egymástól függetlenül kvázi kiskirályságként működő szakigazgatási szervek egy egységbe lettek hozva, szakmailag megtartva az önállóságukat, pénzügyi, funkcionális értelemben viszont egységes költségvetésre lettek kötve, átláthatóvá váltak a pénzmozgások, egységesek lettek ezek. Még egyszer mondom, mintegy 60 milliárd forint megtakarításról beszélünk csak az idei, 2011-es évben, és ezeknek a hivataloknak pontosan az a feladata, hogy megszüntessük azokat a bürokratikus akadályokat, azokat a hivatali packázásokat, amelyeket szerintem mindannyian – önök is és a tévénézők is – tapasztalhattak nap mint nap, és egyszerűsítsük az eljárásokat. Hát ezért szerepel a költségvetésben a kormányhivatalok fejezete, és ezért sikerült már ebben az évben is ezt a 60 milliárd forintot megspórolni a közpénzekből.

A költségvetés egyes konkrét intézkedései is mind-mind ezt szolgálják. Hallhattunk az országvédelmi alapról; az országvédelmi alap pontosan egy olyan tartalék létrehozását és olyan tartalék képzését tartja nagyon-nagyon fontosnak, hogy azokat a naponta változó körülményeket, amit Roubini úr nyilatkozata alapján a tudatos forint elleni spekuláció is jelent, és ami le fog csengeni véleményünk szerint és reményeink szerint hamarosan, no, ennek a negatív hatásait ki tudja védeni a költségvetés.

Egyébként megjegyzem, pluszforrások is elég jelentősen kerülnek a rendszerbe, ha csak a közbiztonság és az oktatás fejezetét áttekintik, akkor ezt önök is láthatják, úgyhogy kérem, figyelmesen tanulmányozzák ezeket a rovatokat is. És hát az egész költségvetés szellemiségét és a konkrét intézkedéseit is az államadósság leépítése, az adósság leépítése, a függetlenség kiépítése jellemzi mind országos szinten, mind pedig az egyéni, állampolgári szinten. Akkor, amikor a kormány intézkedéseket hoz arra vonatkozóan, hogy a szocialisták által az elmúlt években összelapátolt több mint 80 százalékos adósságállományt levigyük, és kőbe véssük azt, hogy ezt ne lehessen a továbbiakban büntetlenül túllépni, akkor pontosan azt szolgáljuk, hogy függetlenek legyünk az IMF-től, függetlenek legyünk a többi európai és a többi, világbeli államtól, és akkor is, hogyha önök ezt oly viccesnek tartják. Erre ráment sok-sok éve az országnak, és ennek a helyrehozása most a mi feladatunk, és ennek a költségvetésnek a feladata.

Egypár adatot azért hadd mondjak kedves szocialista képviselőtársaimnak. 2002, ugye, emlékeznek rá, ez volt a kormányváltás, az önök hatalomra jutásának az éve, ebben az évben az EU-27-ek átlagának GDP-növekedése 1,2 százalék volt, miközben Magyarországé 4,5 százalék. Tehát az utolsó olyan évben, amit a Fidesz-kormányzat még gazdasági teljesítményként fel tudott mutatni, több mint 3 százalékkal magasabb volt a GDP-növekedésünk, mint az Európai Uniónak. Szerintem ez nem elhanyagolható körülmény. Aztán jöttek önök, és 2007-re – a válság előtti utolsó évről beszélünk – sikerült a szocialista kormányoknak elérni, hogy a 3,1 százalékos európai GDP-növekedés 0,1 százalékos magyar növekedéssel párosult. Tehát miközben lejtett a pálya, miközben kedvezők voltak a külső feltételek, eközben Magyarország gyakorlatilag nem tudott semmiféle növekedést produkálni. Ezt önök 5, azaz öt év alatt hozták össze sikerrel.

(10.30)

Ha megnézzük a mai adatokat, akkor azt látjuk, hogy 2011-ben gyakorlatilag 0,1 százalékkal behoztuk az EU növekedési átlagát, másfél évvel a kormányváltás után, egy sokkal negatívabb, sokkal nehezebb gazdasági környezetben, mint ami 2002-2007 között volt, hiszen akkor nem volt válság, most pedig van válság, és ennek ellenére most az EU átlagával egyazon emelkedést tud mutatni a magyar gazdaság.

Azt gondolom, hogy az adatok önmagukért beszélnek, és ezt érdemes figyelembe venni akkor, amikor a költségvetés számairól és a költségvetés kiadási részéről beszélünk. Egyébként ezt az utat fogja folytatni a kormány: függetlenedni a külső negatív tényezőktől, és a saját utunkat járni a továbbiakban is, mégpedig azért, hogy eljussunk oda, ahol 2002-ben voltunk. Szomorú, hogy közben 8 év eltelt a semmire, illetőleg a visszafele gyaloglásra.

A nyugdíjrendszer saját lábra állítása, ami a költségvetésben megjelenik, szintén a függetlenedést szolgálja; azt, hogy itt a képviselőknek ne kelljen minden évben egyre növekvő összeggel kipótolni a nyugdíjkasszát, hanem a nyugdíjkassza a saját lábára tudjon állni. A 2012-es évben a költségvetés elfogadása esetén ez meg fog történni, az Egészségbiztosítási Alap tekintetében pedig ez a folyamat meg fog kezdődni. Ez azt jelenti, hogy miközben a demográfiai adatok – ebben talán mindnyájan egyetértünk az itt ülők közül – katasztrofálisak az országra nézve, egyre több idős, egyre több eltartott emberre egyre kevesebb aktív korú jut, egyre kevesebb befizetés történik, ahhoz, hogy a nyugdíjakat ki lehessen fizetni, az Országgyűlésnek értelemszerűen mindig egyre nagyobb összeget kell biztosítani arra, hogy a nyugdíjak kifizethetővé váljanak.

Ez így nem tartható – ezzel mindenki egyetért -, ezért történt meg a magán-nyugdíjpénztári bizniszeknek a megszüntetése, ezért történt a 2012-es költségvetésben a Nyugdíj-biztosítási Alap talpra állítása. Aki nyugdíjjárulékot fizet, az a nyugdíjalapba kerül, és abból mindenki megkapja a nyugdíját, aki nyugdíjra jogosult. (Simon Gábor: Nyugdíj se lesz.) Nincsenek kiskapuk, nincsenek mindenféle olyan juttatások, amelyek nem illenek ebbe a tiszta rendszerbe. Ami az előbbi években, az elmúlt 20 évben jellemző kiadásokat jelenti, azok a helyükre kerülnek, a szociális kasszába kerülnek, a szociális részre kerülnek, hiszen nem járulékfizetés alapján történő nyugdíjfizetésről beszélünk, így viszont fenntarthatóvá válik egyébként a nyugdíjrendszer.

Nehéz a képviselők dolga és nehéz a dolgunk, hogy az igazságosság és a szolidaritás szempontját egyaránt tudjuk érvényesíteni. Joggal mondják azt az emberek országszerte, hogy ők, akik megfeszített munkával dolgoznak, verejtékesen rakják össze azt a pénzt, amit megkapnak hó végén keresetként, miért tartsanak el olyan embereket, akiknek egyébként eszük ágában sincs dolgozni, és kapják az államtól vagy az önkormányzattól a különböző juttatásokat. Ez jogos érv, igazuk van ezeknek az embereknek. Ugyanakkor az érem másik oldala a szolidaritás kérdése, hogy vannak olyan emberek, akik betegségükből, életállapotukból fakadóan nem képesek eltartani magukat; ebben az esetben meggyőződésem szerint az államnak igenis kötelessége róluk gondoskodni.

Ezt a két szempontot, az igazságosság és a szolidaritás szempontját egyesíti ez a törvényjavaslat, amikor azt mondjuk, hogy a nyugdíjjárulékból a nyugdíjra jogosultak megkapják a nyugdíjukat. Amit a választási kampányban ígértünk egyébként, hogy megtartjuk a nyugdíjak értékállóságát, ezt valóban megtartjuk, viszont minden ezen kívüli dolgot, ami 38 éves emberek nyugdíjba vonulását és egyebeket tesz lehetővé, kivesszük a rendszerből, és ezek vagy megszűnnek, vagy pedig a szociális ellátórendszer keretén belül jelennek meg. Azt gondolom, hogy a költségvetés intézkedéseinek támogatása pontosan az igazságosság és a szolidaritás határmezsgyéjének a megtalálását jelenti.

Egy mondattal említettem a munkaképesség kérdését. A Start-munkaprogram – amit idén indítottunk el, és amire a költségvetés most már az egész országra nézve a forrásokat tartalmazza – pontosan ezt a célt szolgálja. Engedjenek meg egy példát, amit pontosan a Start-munkaprogram elindított akcióinak az egyikén tapasztaltak az ott dolgozó kollégák. Amikor a Start-munkaprogramba jelentkezők mintegy 50 százaléka megtudta, hogy neki dolgoznia kellene azért, hogy továbbra is kapjon valamiféle ellátást az államtól vagy az önkormányzattól, eleve az 50 százaléka bejelentette, hogy ők inkább nem kívánnak élni a lehetőséggel, hiszen így-úgy ők majd megoldják a saját helyzetüket.

Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy kikövetkeztessük, hogy ők eddig is a fekete- vagy a szürkegazdaságból éltek, úgy tartották el magukat, és egyébként még az állam csak úgy odaadott nekik havi 30, 50, 100 ezer forintot. Ez a rendszer megszűnik. Ha valaki munkaképes, és ha valaki akar dolgozni, akkor a Start-munkaprogram keretén belül megkapja ezt a lehetőséget. A költségvetési törvényjavaslat szerint abból a 600 ezer emberből, aki az előbb említett módon jelenleg ellátást kap, körülbelül 200 ezer ember vissza tud térni a Start-munkaprogramon keresztül a rendszerbe, tehát ennyivel csökken az állam – tegyük hozzá, hogy fölösleges – kiadása. Gyakorlatilag azokat jutalmaztuk, akik megpróbálták kijátszani a jogszabályokat, és eszük ágában nem volt a valós gazdaságból megélni.

A segélyezési rendszer egyébként eddig rendkívül igazságtalan volt, hiszen ha valaki egy olyan településen élt, ahol az önkormányzat lehetőséget biztosított arra, hogy nagyvonalú segélyeket osszon, akkor ő ezt megkapta, de ha mondjuk 10 kilométerrel arrébb, egy másik településen élt az illető, és ott az önkormányzat rosszul gazdálkodott – tegyük fel, hogy szocialista polgármestere volt -, akkor ott nem volt lehetőség arra (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Mit beszélsz hülyeségeket? – Moraj az MSZP padsoraiban. – Káli Sándor: Honnan jött?) , hogy ilyen pénzeket kapjanak, és ilyen segélyekhez jussanak, tehát maga a születési hely, az a hely, ahol élt, meghatározta a lehetőségeit. A korábbiakban nem volt független a lakóhelytől a segélyezési rendszer, ezért a költségvetési törvényjavaslatban azt mondjuk, hogy függetlenné válik a lakóhelytől, és megszűnik a munkaképes lakosság segéllyel való tömése: aki dolgozni tud, annak dolgoznia kell, akkor fog bért kapni, és ez jóval magasabb összeg, mint amit egyébként segélyként megkapna. (Káli Sándor: Katasztrófa!)

Még egy, a minimálbérre vonatkozó adatot szeretnék önökkel megosztani. Ha munkára szeretnénk építeni egy társadalmat, és egy költségvetés, mint a 2012. évi költségvetés, a függetlenedés szempontjából is a munkát helyezi mindenek fölé és előtérbe – akkor is, ha a szocialista képviselőtársaim ezzel nem értenek egyet -, abban az esetben akkor nézzük meg, hogy mondjuk, 1998-ban, az előző Fidesz-kormányzás idején mennyi volt a minimálbér összege. Ez az összeg 19 500 forint volt, amit 4 évvel később 50 ezer forintra, tehát két és félszeresére emelt az akkori kormányzás, majd elkövetkezett újabb 4 év, amikor önök voltak szívesek kormányozni, amikor az 50 ezer forintról 62 500-ra sikerült ezt feltornászni – tehát az egynegyedével növelték -, azaz a két és félszeres minimálbér-emelés után jött egy egynegyedével történő minimálbér-emelés. Most a költségvetési törvényjavaslatban a minimálbér-emelés is szintén elég jelentős szerepet kap, és így most már lassan a 100 ezer forintot fogja megközelíteni a minimálbér, hiszen azt gondoljuk, hogy a bérek emelése önmagában ösztönzi a munkavállalást.

Összefoglalóan tehát azt tudom mondani, hogy ez a költségvetés és az ehhez benyújtott kormánypárti módosító javaslatok – mint a 450., 452. és 479. módosító javaslat is – mind azt a célt szolgálják, hogy a gazdasági függetlenedés megvalósuljon mind az egész nemzet, mind pedig az egyének számára. Ezért csökkentjük az adósságot az ország szintjén, ezért hoztunk intézkedéseket a devizahitelesek védelme érdekében több lépcsőben is.

Az a két út, amiről a felszólalásom elején beszéltem, továbbra is nyitva áll. Választhatjuk azt az utat, amin 8 éven keresztül jártunk a szocialista hatalomgyakorlók vezetésével, ami az IMF karjaiba lökött minket, és ami a görög utat jelenti; ami azt jelenti, hogy ha azt az utat választanánk, akkor Magyarországon se fizetések, se nyugdíjak nem lennének. Mi erről az útról letértünk, és egy teljesen más utat választunk: mi a magyar utat választjuk, ami pedig azt jelenti, hogy függetlenedünk, minden tekintetben megvalósítjuk Magyarország gazdasági függetlenségét, a 2012-es költségvetés és az ehhez benyújtott kormánypárti módosító javaslatok pedig éppen Magyarország gazdasági függetlenségét jelentik, és ennek biztosítékát adják.

Köszönöm szépen azoknak, akik meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Véleményem szerint egy költségvetés lényege és a veleje az, hogy tud-e lehetőséget adni az adott ország állampolgárainak, lehetőséget tud-e adni arra, hogy kibontakoztassák a tehetségüket, megadja-e az állam ehhez a szükséges eszközöket. Ezért én a költségvetés tekintetében a lehetőségek alapján mennék végig, s a lehetőségeket vizsgálnám meg.

Három nagy terület van, három nagy csoport van, ami lehetőséget biztosít a magyar embereknek. Az egyik maga a költségvetési törvényjavaslat, amelyről itt most beszélünk, a másik az Új Széchenyi-terv, amely lehetőségeket, forrásokat biztosít a meglévő életképes tervek megvalósításához, harmadrészt pedig az akadályok elhárítása, a bürokrácia leépítése a harmadik olyan terület, ahol ez a költségvetés és ez a kormányzat a lehetőségeket kívánja biztosítani.

Nézzük először magát a szűken vett költségvetési törvényjavaslatot! Amikor azt olvassuk a költségvetési törvényben, hogy az államadósságot csökkentjük, akkor pontosan ahhoz az állapothoz segíti hozzá ez a rendelkezés, ez az intézkedés az embereket, hogy ki tudjanak teljesedni, a pénzüket arra a célra tudják felhasználni, amelynek megvalósítása mind az ország, mind a saját egyéni sorsukat jobbra fordítja, előreviszi. Egyébként ugyanezek az intézkedések, amelyeket az elmúlt hetekben, hónapokban a parlament meghozott, pontosan ezt a célt szolgálják az egyén szintjén is, tehát amikor az egyének, a hitelt, devizahitelt felvevő magyar emberek terhén próbálunk könnyíteni különböző módszerekkel, akkor pontosan azt akarjuk elérni, amit a költségvetésben országos szinten is szeretnénk elérni, tehát az adósság fojtogató nyomása enyhüljön mind az állampolgárok tekintetében, mind pedig az egész ország tekintetében.

De ugyanezt látjuk akkor, amikor a közbiztonság vagy az oktatás területén pluszforrásokat, az eddigiekhez képest nagyobb összegeket áldoz a költségvetés, hiszen azt gondoljuk, hogy ha egy országban a közbiztonság adott, és a közbiztonságra áldoz az adott ország parlamentje, akkor ez mindenképpen az egész ország és az egyén érdekét is fogja szolgálni, csakúgy, mint az oktatás tekintetében is. Ugyanígy, amikor országvédelmi alapot hozunk létre, akkor ezzel lehetőséget adunk arra, noha nagyon gyorsan és nagyon nagy mértékben változik mind az európai, mind a világ gazdasági helyzete – sajnos, az utóbbi időben ez általában inkább a negatív irányban jelentkezik -, akkor egy olyan tartalékot hozunk létre, amely relatíve biztonságossá teszi az ország költségvetését, biztonságossá teszi az emberek és az ország pénzét is.

De ugyanígy a nyugdíjrendszer átalakítása is lehetőségeket ad, hiszen hogyha a nyugdíjrendszer valóban a saját lábára tud állni, akkor megszűnik az az állapot, miszerint az éves költségvetés minden évben egyre nagyobb és nagyobb összeggel kényszerül, illetve kénytelen hozzájárulni a nyugdíjkasszához, mindig kipótolja azt, és ha megnézzük a demográfiai folyamatokat, akkor ez értelemszerűen a következő években, évtizedekben folyamatosan növekvő összegeket jelentene. Ha viszont egy merész lépéssel a nyugdíjkasszát a saját talpára állítjuk, akkor ez a folyamatos, évről évre növekvő kiadás csökken, illetőleg lekerül a költségvetés válláról, lehetőséghez, levegőhöz juttatja a magyar embereket.

Az arányos adózás meghonosítása is ugyanezt a célt szolgálja, amit olyan egyszerűen fogalmazunk meg, és ez a lényege az arányos adózásnak: aki tízszer annyit keres, az tízszer annyit fog adózni, nem többet, nem kevesebbet, arányosan adózunk, pontosan azért, hogy aki dolgozni akar, az a lehetőségeket is megkaphassa mellé.

Az egészségügyi alap saját talpra állítása is megkezdődik a 2012. évi költségvetésben. Az indokok egyébként ugyanazok, mint a Nyugdíj-biztosítási Alap tekintetében, azt hiszem, itt ez teljesen nyilvánvaló mindenki számára. Ha az Egészségbiztosítási Alap nem egy lélegeztetőgépre van kötve, amikor azon múlik az Egészségbiztosítási Alap bevétele, hogy az adott évben az adott parlament milyen összeggel egészíti ki a forrásait, akkor a lehetőségek tekintetében biztonságosabb működést tesz lehetővé.

Itt van a munkahelyek kérdése, a Start-munkaprogram. Itt engedjenek meg egy kitérőt! Évekkel, évtizedekkel ezelőtt valahol, valakik egy minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Hivatalban leültek az asztal mellé, különböző számokat, különböző fejezeteket leírtak egy papírra, és attól kezdve a következő 20 évben ezt az adatot, ezeket a számokat mindenki kőbe vésettnek tekinti. Arról szólt minden költségvetési vita, hogy 10 forinttal többet vagy 10 forinttal kevesebbet rakjunk ahhoz a fejezethez, viszont senki sem volt elég bátor ahhoz, hogy az alapját megkérdőjelezze, márpedig 20 év nagy idő, és az élet elszaladt mellettünk.

Amikor Magyarországon sokan arra rendezték be és rendezik be az életüket, hogy munka nélkül az államtól különböző juttatásokat kapnak, munka nélkül jutnak különböző jövedelmekhez, akkor ezt az alapvető kérdést fel kell tenni, hogy igenis, a költségvetés asszisztáljon-e ehhez a következő években, úgy, mint ahogyan az eddigi 20 évben tette, vagy pedig mondjuk azt, hogy az kaphat az államtól bármilyen módon anyagi ellátást, aki maga is tesz ezért, aki maga is munkát vállal, aki maga is dolgozik. Mi azt mondjuk a 2012. évi költségvetésben, hogy lépjük meg ezt a lépést, tiszta lapot nyissunk, és ne az elmúlt évtizedek berögződéseit toldozgassuk-foldozgassuk, hanem egyértelmű elvek alapján haladjunk. Persze, ez a kérdés felveti azt a problémát is, hogy a szolidaritás, illetőleg az igazságosság hogyan tud érvényesülni.

Nekünk, kereszténydemokrata képviselőknek meggyőződésünk, hogy azt a vékony mezsgyét kell megtalálni, ami biztosítja a szolidaritás teljes érvényesülését, ugyanakkor igazságos is. Konkrétabban értem ez alatt a következőt. Hogyha valaki egészségügyi vagy egyéb állapota tekintetében nem képes a munkára, az államnak igenis kötelessége, illetőleg az adófizetők kötelessége, hogy a szolidaritás elve alapján segítse őket, ne hagyják, hogy ezeknek az embereknek mindenféle jövedelem nélkül kelljen élniük. Ugyanakkor a másik oldalon az igazságosság pedig azt kívánja, hogy ha valaki dolgozik, és erejét megfeszítve napi 8, 10, 12 órát dolgozik, akkor ne az ő általa megkeresett pénzből tartsanak el olyan embereket, akik egyébként nem érdekeltek a saját munkájuk elvégzésében.

Egy érdekes példát hadd mondjak: a Start-munkaprogram pár hónappal ezelőtt indult Magyarországon. Megjegyzem, egyébként jelenleg körülbelül 600 ezer olyan ember él Magyarországon, akik életvitelszerűen segélyből élnek. A 2012. évi költségvetés ezt a számot 200 ezerrel kívánja csökkenteni. Nos, tehát a Start-munkaprogram keretében az egyik településen, ahol egy ilyen mintaprojekt végrehajtásra került, a jelentkezőknek eleve az 50 százaléka, amikor meghallotta, hogy ezentúl a segélyért, amit az államtól kap, dolgozni kell, bejelentették, hogy ők akkor inkább a továbbiakban nem kívánnak ezzel a lehetőséggel élni, majd csak megélnek valahogyan. Tehát eleve a potenciális munkavállalók 50 százaléka kiesett a rendszerből. Nagy valószínűséggel ezek az emberek a szürke- vagy a feketegazdaságban dolgoztak az elmúlt időszakban, és az állam még mellé adott pénzt.

Azt gondolom, sokaknak igazuk van, akik azt mondják, kinyílik a bicska a zsebükben az ilyen történetek hallatán, hogy miközben valaki törvénytelenül a szürke- és a feketegazdaságban “keresi meg” a pénzét, az állam még odarak mellé 20-, 30-, 50-, 80 ezer forintot. No, ennek a világnak fogunk véget vetni a 2012. év költségvetésében, és ez az a mezsgye, amelyről az imént szóltam, hogy a szolidaritás és az igazságosság határán kell egyensúlyoznunk. Azt gondolom, hogy a 2012. évi költségvetés ezt jól teszi az előbb említett intézkedések alapján.

Még egy gondolatot engedjenek meg! A tavalyi évben, amikor a költségvetésről beszéltünk, akkor megemlítettem, hogy két olyan probléma van az országban, amelynek a megítélésében, azt gondolom, minden képviselőtársammal egységesen gondolkodunk. Az egyik a demográfiai probléma, a másik pedig a munka világának a problémája. Azt gondolom, teljesen világos mindenki számára, hogy a következő évtizedek úgy fognak eltelni, hogy egyre kevesebb aktív korú, egyre kevesebb járulékfizető van, és egyre nagyobb létszámú inaktív korú, tehát idős embert kell ennek a rendszernek eltartania. Ez nem lehet másképpen – és akkor itt a munka világára térnék át -, mint úgy, hogy egyébként az aktív korú munkaképes lakosság valóban munkát végezzen, valóban járulékot fizessen, és így tudja az idős nemzedékeket eltartani.

(10.30)

Magyarul, az idős korosztályoknak is érdekük az, hogy egyre több aktív korú dolgozzon. Aki pedig nem vállalja azt, hogy munkát vállal akár a Start-munkaprogram keretében, akár pedig más módon, ő pedig ne kapjon az államtól és ne kapjon az önkormányzattól sem semmiféle juttatást vagy pedig segélyt.

Egyébként amikor a lehetőségekről beszéltem a felszólalásom elején, akkor pontosan erre a kérdésre is utaltam. Jelenleg, ha valaki az egyik X településen lakik, és az adott önkormányzat jó anyagi körülmények közt van, jól működik a testület, jól működik a polgármester, akkor arra számíthat, hogy magasabb összegű segélyeket kap az adott településen. Ha esetleg 5-6 kilométerrel arrébb egy másik településen, egy másik faluban lakik, akkor az adott önkormányzat, ha rosszul gazdálkodik, akkor esetleg egyáltalán nem tud vagy jóval kisebb összegű segélyeket tud fizetni.

Azt gondolom, hogy ez teljes mértékben egyenlőtlenség. Itt elhangzott az egyik felszólalásban a röghöz kötöttség kérdése. Pontosan itt jelenik meg a röghöz kötöttség, amit 2012-től fel fogunk számolni, mert az véleményünk szerint tarthatatlan, hogy valaki pusztán azért kap kevesebb vagy több pénzt, kevesebb vagy több segélyt, mert az adott településen vagy egy másik településen él.

De az oktatás tekintetében ugyanebbe az irányba szeretnénk elmenni. Az, hogy 2012. január 1-jétől az iskolák fenntartása állami kézbe fog kerülni, pontosan azt az érdeket szolgálja, hogy ne azon múljon valakinek a taníttatása, hogy egy jobb módú településen lakik, ahol az önkormányzat a zsebébe tud nyúlni, és magasabb szintű oktatást tud nyújtani, vagy pedig egy esetleg rosszabb helyzetben lévő önkormányzat kisebb összeget, alacsonyabb szintű oktatást tud biztosítani. Tehát ne a gyermek lakóhelye döntsön arról, hogy ő milyen lehetőségekhez jut.

És akkor még egyszer egy gondolatot engedjenek meg! Lehetőségeket vizsgáltunk, lehetőségeket néztünk. A költségvetés megadja ezeket a lehetőségeket. Az Új Széchenyi-tervvel pénzt pumpálunk a rendszerbe, pénzt adunk ahhoz, hogy az emberek elképzelései, életképes tervei megvalósulhassanak, harmadrészt pedig eltakarítjuk a bürokratikus akadályokat, eltakarítjuk azokat a sokszor okvetetlenkedő alkalmazottakat, tisztviselőket, akik ezeknek az elképzeléseknek a megvalósulását akadályozzák. Erről szól egyébként a 2011 januárjában létrejött kormányhivatalok létrehozása.

A 2012. év a lehetőségek éve, a lehetőségek költségvetése. Kérem önöket, hogy támogassák ezt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) napirend előtti felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Bizonyára a napokban hallották önök is azt a hírt, miszerint 38 ezer kilogramm lejárt szavatosságú élelmet adott át az egyik cég megsemmisítésre az arra hivatott szervezetnek. Ha egy kicsit a hír után nézünk, és a korábbi, egy héttel azelőtti híreket figyeljük, akkor azt is hallhattuk, hogy ugyanez a cég egy héttel azelőtt 3000 kilogramm lejárt szavatosságú élelmiszer forgalomba hozatalában találtatott bűnösnek – úgymond -, tehát 3000 kilogramm lejárt szavatosságú élelmiszert hoztak forgalomba.

Januárban létrejöttek a kormányhivatalok. Pontosan azért jöttek létre, hogy azok a szakigazgatási szervek, amelyek korábban külön-külön működtek, egymástól teljesen függetlenül és sokszor – lássuk be – kiskirályságokként működtek egy adott megyében vagy egy adott régióban… – most a működésük összehangolásra került. Januártól a kormányhivatalok keretein belül ezek a szakigazgatási szervek egységesen lépnek fel pontosan annak érdekében, hogy ilyen, az előbbihez hasonló esetek ne fordulhassanak elő. A munkavédelem, az élelmiszer-biztonsági szakigazgatási szerv, illetőleg a fogyasztóvédelem közösen lépnek föl azért, hogy lejárt szavatosságú, illetőleg romlott élelmiszer ne kerülhessen a magyar emberek asztalára, és ne legyünk Európa élelmiszerszemét-lerakata.

Az egyik legjobb példa körülbelül egy hónappal ezelőtt fordult elő. A kollégák tájékoztattak arról, hogy az egyik nagy áruházlánc üzletében három napja lejárt sajtot helyeztek ki – hűtést igénylő termékről van természetesen szó – a pénztár mellé, és úgy reklámozták, hogy ha valaki ezt megvásárolja, ajándékba kap mellé két napja lejárt somlói galuskát. Azt gondolom, hogy ha Magyarországon a szabályok az élelmiszer-biztonságra vonatkozóan így érvényesülnek, akkor valami nagy baj van.

A kiutat viszont ebből a helyzetből az előbb említett példa mutatja. Míg egy héttel korábban az adott cég úgymond törvénysértő módon forgalomba hozott lejárt termékeket – most nem szeretném untatni önöket a részletekkel, hogy milyen módon hamisították meg a dátumot, egyébként 11 évvel ütötték át a lejárati dátumot a legkirívóbb esetben -, ahhoz képest egy hétre rá, mivel tapasztalták azt, hogy szigorú büntetés és szigorú felderítés folyik, ezek után önkéntes jogkövető magatartást tanúsítottak.

A kormányhivatalokon belül működő szakigazgatási szerveknek tehát nem boszorkányüldözés a céljuk. Nem azt szeretnénk, hogy rettegjenek a cégek attól, hogy mikor kapnak komplex ellenőrzéseket, amikor több szakigazgatási szerv egyszerre átvizsgálja az ő működésüket, hanem azt szeretnénk elérni, ha az önkéntes jogkövető magatartás alakulna ki, és ne érje meg egész egyszerűen ilyen termékeket forgalomba hozni.

E tekintetben egyébként a magyar sajtó nagyon jól vizsgázott, hiszen valamennyi sajtóorgánum beszámolt ezekről az ügyekről, és valamennyi sajtóorgánum eredményének tudható be, hogy az önkéntes jogkövetés ebben az egy, de elég fontos esetben – hiszen nagy tételről van szó – már bekövetkezett. A továbbiakban is a maximális bírságok kiszabására fog sor kerülni, és az adott hatóságok mindent el fognak követni annak érdekében, hogy ne érje meg a cégeknek. Nem feltétlenül a bírság miatt ne érje meg átütni a lejárati dátumot, vagy romlott élelmiszert hozni forgalomba, hanem azért nem, hiszen ha harmadszor-negyedszer hallják a fogyasztók az adott cégről, hogy az az adott cég lejárt termékeket forgalmaz, akkor el fognak fordulni tőle. Azt gondolom, hogy a sajtó szerepe éppen ezért kitüntetett ebben a kérdésben.

Azt szeretném kérni valamennyi képviselőtársamtól és a kormány képviselőjétől is, hogy ebben a munkában legyenek partnerek. Ha jogszabály-módosítások jönnek, mondjuk, a büntetési tételek szigorítása érdekében, akkor azt támogassák, hiszen közös érdek, minden magyar ember közös érdeke, hogy csak jó minőségű, nem lejárt termék lehessen a polcokon.

Ehhez kérem a támogatásukat, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) vezérszónoki felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A napokban kezembe került Márai Sándor Naplója. Hogyha valaki naplót ír, akkor abban a naplóban általában benne vannak tényszerűen azok a dolgok, amelyek történtek vele az adott időszakban, tényszerűen fel vannak sorolva az időpontok, helyszínek és az esetleges találkozások körülményei. Azonban, ha csak ezek lennének benne egy naplóban, akkor nem lennének többek ezek az alkotások egyszerű jegyzőkönyvnél. Ha valaki komolyan veszi a napló megírását, akkor éppen az egyéb dolgok, a tartalmi dolgok, az abban megjelenő értékek képviselik azokat a finomságokat, amelyek miatt azt mondjuk, mondjuk, az adott író munkájára, hogy ez egy kiváló munka, ez értéket hordoz.

Jómagam mint a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, értékeket keresek. Értékeket keresek akkor, amikor az új alaptörvény tervezetét nézem, és értékeket keresek azért, mert tisztelni szeretném a leendő alaptörvényt, tisztelni szeretném, hiszen ez lesz az a dokumentum, amely meghatározza reményeink szerint a következő évtizedek Magyarországát. Magam elé vettem a jelenleg hatályos alkotmányt, az 1949. évi XX. törvényt, illetőleg azt a tervezetet, amelyik jelenleg a parlament asztalán fekszik. A hatályos alkotmány egyetlenegy kurta mondatot szentel a preambulumnak, amelyben rögzíti, hogy ez egy ideiglenes dokumentum, ez egy ideiglenes alkotmány, és addig van hatályban, amíg az új alkotmány meg nem születik. Azt lehet mondani tehát, hogy a jelenleg hatályos alkotmány egy használati utasítás.

Engedtessék meg, hogy egy használati utasítást ne tiszteljek, és ezért annak a vitának a végére tegyek pontot, legalábbis a magam részéről, hogy egy használati utasítást lehet-e vagy nem lehet tisztelni. Aki szeretné, persze ezt megteheti, de én azt gondolom, hogy egy dokumentum nem feltétlenül arra szolgál, egy nemzet alaptörvénye nem arra szolgál, hogy objektív adatokkal, a működéshez szükséges használati utasítással lássa el a nemzet tagjait és állampolgárait, hanem arra szolgál, hogy a nemzet egészének értékeit, a közösen vallott értékeket megjelenítse.

Amikor a tervezetet magunk elé vesszük, akkor nemzeti hitvallás néven – többen szóltak már róla – ezeket az értékeket találjuk meg. Először is tisztázza nagyon világosan és nagyon egyértelműen a törvénytervezet, hogy miről is beszélünk, említette már képviselőtársam, szerződés múlt, jelen és jövő magyarjai között ez a kezünkben lévő alaptörvény. Miután tisztáztuk, hogy miről van szó és miről tárgyalunk, ezek után a két-három legfontosabb értéket elénk vetíti a javaslat, amikor azt mondja, hogy a család, a hit és a szeretet értékére építi a nemzet ezt az alaptörvényét, valamint fundamentumként a munka és az ember szellemi teljesítményét jeleníti meg. Én azt gondolom, igen, ezek a célok és ezek az alapok tiszteletre méltóak.

Az alaptörvény kijelöli azt a megvalósítani kívánt célt, amelyet az egyéb részletező rendelkezések, amelyek tekintetében egyébként nem történt alapvető változás a hatályos alkotmányhoz képest, meghatározza, hogy hova szeretnénk eljutni és elérni. A cél tehát a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság és a szabadság kiteljesítése. Azt gondolom, függetlenül attól, hogy melyik padsorokban ülünk, ezekkel a célokkal mind egyetérthetünk. Sokan riogattak minket itt, a Ház falain belül is, illetőleg a különböző újságokban, televíziókban, hogy na, majd ha a Fidesz-KDNP alkotmányozó hatalmat kap, akkor gyökerestől fel fogjuk fordítani a jelenlegi alkotmányos berendezkedést, és a legvadabb elképzelések szerint – de ezt nem is idézném – majdnem hogy más államformát is kívánunk létrehozni. Ezek a hangok most elhallgattak, hiszen erre utaltam az előbbi félmondatomban, amikor arról beszéltem, hogy a technikai kérdések tekintetében, az állami berendezkedés tekintetében alapvető, nagy radikális változások nem történtek. Csakhogy azt teszi hozzá ez az alaptörvény-tervezet a magyar közélethez, ami nem volt benne, az értékeket, azt, hogy honnan jöttünk, hova megyünk, és milyen úton kívánunk oda eljutni. Az alaptörvénynek pedig alapvető rendelkezése és alapvető célja meggyőződésem szerint éppen ez. Keresem tehát az értékeket, keresem tehát azokat az értékeket, amelyek alapján tisztelni tudom a leendő alaptörvényt.

Külön védelem jelenik meg, és külön védelem illeti az új alaptörvény szerint a nőket, az időseket, a gyermekeket, a fogyatékkal élőket, valamint a fiatalok és a szülők munkahelyi védelme is újdonságként jelenik meg a törvénytervezetben.

(12.10)

Igen, tisztelni tudom ezeket az értékeket, merthogy saját családunkban, saját környezetünkben is tapasztaljuk azt, hogy igen, ezeknek a legrászorultabb, legelesettebb embereknek szükségük van a védelemre, és szükségük van külön védelemre.

Szembenéz az új kihívásokkal, amelyekre a 20 évvel ezelőtti, jelenleg hatályos alkotmány nem tudott választ adni, így megjelenik az emberkereskedelem tilalma, a fenntartható fejlődés követelménye, a jövő nemzedékért érzett felelősség, a szervkereskedelem és az emberi egyed másolásának tilalma – erre kereszténydemokrata szempontból külön fölhívnám a figyelmet -, valamint a termőföld és ivóvíz, valamint a biológiai és kulturális sokféleség megőrzésének állami kötelezettsége is.

A termőföld és ivóvíz tekintetében mindenki teljesen tisztában van azzal, hogy a következő évtizedeknek, a XXI. század elejének talán ez a legnagyobb kincse, és pontosan az új alaptörvény ezeket a nemzeti kincseket részesíti külön, kiemelt védelemben. Szerintem ez tisztelendő cél, és mindenképpen alkalmas arra, hogy alapját jelentse az új kihívásokra adott válaszoknak.

A felelősség kérdését is nézem, és amikor értékekről beszélek, akkor a felelősség az egyik legfontosabb érték. Azt vizsgálom, hogy megjelenik-e ebben az új alaptörvény-tervezetben – és ha igen, milyen módon – a felelősség. Azt találhatjuk a dokumentumban, hogy minden embernek, minden magyar állampolgárnak szükséges hozzájárulni a közös szükségletek fedezéséhez. Az eddigi, kizárólag a jogokat hangsúlyozó szempontrendszer helyett az állampolgárok részéről fennálló felelősség megjelenik. Igen, ez tiszteletre méltó.

A honvédelemmel foglalkozó résznél egy apró és eddig nem említett rendelkezés is megbújik. Ez pedig azt tartalmazza, hogy polgári védelmi kötelezettség írható elő abban az esetben, ha valami katasztrófa éri például hazánkat. Az elmúlt időszakban volt példa a vörösiszaptól kezdve az árvízen át az aszályig gyakorlatilag mindenre, és sokszor tapasztaltuk azt, hogy önkéntes módon magyar emberek valóban kimentek a gátakra, ha kellett, illetőleg végezték ezeket a kárelhárító munkákat, ennek azonban nem volt egyfajta kötelező erejű jogszabályi alapja.

Az alaptörvény rendelkezik arról, hogy amikor nagy bajban van az ország, akkor igenis az állam élhet azzal a lehetőséggel, hogy polgárait nyomatékkal megkéri arra, hogy segítsenek egymásnak, segítsenek az országon. Szerintem ez a felelősség tekintetében egy nagy előrelépés, és az eddigi alkotmányban nyoma sem volt ennek a gondolkodásnak.

Végül még egy szintén fontos dolog, ami a jogok és kötelezettségek egyensúlya tekintetében a kötelezettségeket is megjeleníti. A szociális ellátások mértéke és jellege tekintetében ez a mérték és ez a jelleg függhet attól, hogy az illető, aki ebben az ellátásban részesül, a közösség számára végez-e és ha igen, milyen mennyiségű és milyen minőségű tevékenységet és munkát. Magyarul: az egyén, az állampolgár kötelezettséggel tartozik hazája, a nagyobb közösség iránt, és ez a felelősség megjelenik ebben az alapdokumentumban. Igen, tisztelni tudom a leendő alaptörvényt azért is, mert a felelősség egyértelműen, több helyen megjelenik benne.

A legnagyobb problémánk, amiről már e Házban többször is beszéltünk, ez a demográfiai probléma. Mindenki egyetért abban, hogy az a folyamat, ami már évtizedek óta tart és egyre nagyobb méreteket ölt, miszerint egyre kevesebb gyermek születik és egyre nehezebb lesz például a nyugdíjrendszer fenntartása, erre valamiféle választ kell adni. Az elmúlt hónapok törvényalkotási folyamata szerintem jó irányba indult el – itt gondolok például a gyermekek elismerésére az adórendszeren belül és egyéb intézkedésekre -, de most a leendő alaptörvényben a demográfiai szempont különösen érvényesülni fog. Azt látom, hogy a törvényszöveg beterjesztői átérzik azt a felelősséget, miszerint minden problémánk gyökere az a demográfiai katasztrófa, amely gyakorlatilag évtizedek óta szép lassan, de kiteljesedett.

Ennek érdekében a dokumentum – többször hallottunk róla – védi a házasság intézményét, az előbb elmondottak alapján egy férfi, egy nő tartós kapcsolatának tekintve azt. Szerintem ez így a normális, nem kell különösebben magyarázni. Védi a család intézményét, és e tekintetben az adórendszeren belüli intézkedések tartósságát is biztosítja, tehát magyarul, kiszámíthatóvá teszi a családok életét, a gyermekvállalást, és a magzati élet, amiről szó volt, szintén megjelenik itt. Egy gondolatra én is hadd álljak meg: a magzat jelenleg polgári jogi jogügyleteknek az alanya lehet, tehát például örökölhet egy magzat.

A 91. nap után a megfogant élet után, a magzati élet után különböző családtámogatási ellátások igénybe vehetők, tehát pénzbeli ellátásra is jogosultak ezek a magzatok. Végül ez az alaptörvény a harmadik tekintetben is egyértelmű választ ad, amikor kimondja, és bekerült az alaptörvény szövegének tervezetébe, miszerint az életét is védi egészen a fogantatástól kezdve az alaptörvény. Azt gondolom, hogy ezt nem kell túlmagyarázni.

Itt a Házban van olyan képviselőtársunk, aki éppen várandós, ő pontosan tudja hogy ez mit jelent, és azt gondolom, mindenki pontosan tudja, hogy ami ebben az alaptörvény-tervezetben le van írva, az mit jelent. Azt jelenti, hogy a polgári jogi védelem mellett, illetőleg a családtámogatási ellátásokra való jogosultság mellett a fogantatástóli életének védelme is bekerül az alaptörvénybe. Azt gondolom, hogy ezt mindannyian támogathatjuk. Az ezen túli magyarázatok pedig szerintem teljesen fölöslegesek.

Amikor tehát azt vizsgálom, hogy mit tesz ez az alaptörvény a demográfiai katasztrófa lassítása és megállítása érdekében, akkor azt mondom, igen, tiszteletre méltó értékeket és tiszteletre méltó intézkedéseket tervez bevezetni a leendő alaptörvény.

A gazdaságról nem szeretnék sokan beszélni, azt már megtették az előttem szólók közül többen, de azért a fogyasztók jogainak védelme és az eladósodással szembeni védelem nem valamiféle elvont fogalom, hiszen a fogyasztók védelme valamennyi magyar ember védelmét jelenti, hiszen mindannyian fogyasztók vagyunk, vásárolunk itt-ott-amott. A mi védelmünk, a fogyasztók védelmének bekerülése az alaptörvénybe mindannyiunk védelmét jelenti.

Ugyanígy az eladósítással szembeni védelem teljesen természetes, és igazából az az érdekes, hogy az eddigi használati utasításszerű hatályos alkotmányban ez nem volt benne. Az állam azonban saját maga kötelezettségeit is megfogalmazza, és az a megfogalmazás, ami mindenki számára megfelelő lehet, miszerint az állam kötelezettsége szolgálni az embereket, ügyeiket méltányosan intézni, csodálkozom, hogy valóban ez eddig nem volt benne a hatályos alkotmányban.

Több vád ért itt minket a tekintetben, hogy nem elég előkészített alkotmányszöveget terjesztettünk az Országgyűlés elé, igazából nem volt idő erre fölkészülni. Négy felkészülési periódus volt a jelenlegi alkotmány tekintetében. Húsz éve minden kormányzat – erről már hallhattuk képviselőtársainkat – előkészített valamiféle javaslatot, hogy ez miért nem valósult meg, ez különböző okokra vezethető vissza, nem szeretnék erre kitérni. Az első periódus 20 éve folyamatosan tart.

A 2010. évi országgyűlési választás második fordulója előtt a tétet maga a jelenlegi ellenzéki és a sajnos itt nem lévő Szocialista Párt adta meg, amikor azt mondta, hogy az a tétje a második fordulónak, hogy alkotmányozó hatalmat adunk-e a Fidesz-KDNP-többség kezébe. A választók döntöttek. Ilyen hatalmat adtak a Fidesz-KDNP-többség kezébe. Ha ezt a feladatot nem hajtjuk végre, akkor a választók akaratát nem hajtjuk végre, ez pedig egy demokráciában a mi felfogásunk szerint megengedhetetlen.

A parlament és a kormány megalakulását követően szinte azonnal fölállt az alkotmány-előkészítő bizottság, amelyben akkor még minden párt részt vett, és elkezdtük azt a munkát, amely először munkacsoportokban, majd pedig bizottsági üléseken elkészített egy koncepciót, a koncepció alapján pedig elkészült az a javaslat, amely itt van az Országgyűlés asztalán. Ez volt tehát a harmadik felkészülési idő.

(12.20)

Végül zajlik jelenleg is a nemzeti konzultáció, amiben pedig minden magyar állampolgár elmondhatja a véleményét, hogy mi az, amit szeretne, ha bekerülne az alkotmányba, mi az, amit esetleg kivenne onnan, és milyen egyéb ötletei, javaslatai vannak.

Négy faktorban láthattuk tehát az alkotmány-előkészítő munkát, amely 20 éve zajlik folyamatosan; én azt gondolom, hogy az a kifogás, miszerint nem kellően előkészített az alkotmány, és egyáltalán miért van itt az alkotmány ilyen gyorsan – ahogy fogalmaznak ellenzéki képviselőtársaim – az Országgyűlés asztalán, ezek a kritikák nem elég alaposak, és akkor egészen finoman fogalmaztam.

Viszont egy személyes megjegyzést azért engedjenek meg. Jómagam az alkotmányos alapértékek munkacsoport vezetője voltam ebben az előkészítő munkában. Azok az értékek, azok az alapértékek, amelyekről az imént szóltam, és amelyek megjelennek az alkotmány, illetőleg az alaptörvény koncepciójában, az alaptörvény tervezetében, ezek ellenszavazat nélkül születtek meg, még amikor minden párt jelen volt a munkában; tehát még egyszer hangsúlyoznám, hogy amikor az ellenzéki pártok mindegyike részt vett az alapérték-munkacsoport munkájában is, akkor ellenszavazat nélkül fogadtuk el ezeket az alapértékeket. Ezért csodálkozom tehát, hogy noha az alapértékek tekintetében teljesen egyetértettünk a bizottságban, most két ellenzéki párt egyszerűen nem jelenik meg, tehát valami nem stimmel a rendszerben, hogyha az alapokban egyet tudtunk érteni, akkor a konkrét megfogalmazás tekintetében miért nem ülnek le velünk, és miért nem tudjuk ezeket a javaslatokat finomítani. Hiteltelennek tűnik az ő kritikájuk, ennek a két pártnak a kritikája e tekintetben.

Összefoglalóan tehát azt tudom mondani, hogy végigtekintettem naplószerűen az előttünk lévő alaptörvény-javaslatot, kerestem az értékeket, és megtaláltam ezeket az értékeket; megtaláltam akkor, amikor a demográfiai kérdésekre jó választ ad az alaptörvény-tervezet, megtaláltam akkor, amikor a felelősséget vizsgáltam, és mind az állam, mind pedig az állampolgár felelőssége megjelenik; megtaláltam akkor, amikor a gazdasági szabályokat néztem a tekintetben, hogy az mennyire szolgálja mindannyiunk, tehát a magyar emberek érdekét, és megtaláltam akkor, amikor a leghátrányosabb helyzetben lévők, az idősek, a fogyatékossággal élők, a gyermekek, az ifjúság és a nők védelmét kerestem.

Az előttünk lévő alaptörvény-javaslat értékeket hordoz, és ha értékeket hordoz, akkor ezt tisztelni tudom, és jó szívvel ajánlom valamennyi képviselőtársam és a nemzet figyelmébe. Ez egy tiszteletre méltó alaptörvény, kérem, támogassák önök is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) jegyzői ismertetés

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő:

A vita első szakaszában azt a módosító javaslatcsomagot vitassa meg az Országgyűlés, amely azt kezdeményezi, hogy a nyomtatott és az internetes sajtó szabályozására ne ebben a médiatörvényben kerüljön sor, hanem maradjon hatályban a jelenlegi sajtótörvény. Ez az ajánlás 1., 2., 3., 5., 6., 41., 43., 46., 47., 161., 184., 204., 206., 208., 210., 218., 224., 234., 243., 245., 247., 250., 254., 264., 274., 278., 280., 285., 288., 291., 293., 294., 301., 309., 310., 322., 329,. 331., 332., 333., 338., 345., 346., 347. és 351. pontjaiban szerepel.

(21.40)

A második szakaszban a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseit módosító javaslatok vitája következzen az ajánlás 4-358. pontjai szerint, értelemszerűen a már tárgyalt javaslatok kivételével.

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) vezérszónoki felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor úgynevezett salátatörvény tárgyalását kezdjük meg, akkor mindig nehéz kiemelni egy-egy dolgot, hogy tulajdonképpen miért is kell több törvényt egy időben módosítani, több törvényhez egy időben hozzányúlni.

Ezért én megpróbáltam azt a legkisebb közös többszöröst megkeresni, ami ennek az indokát adja, és ezt nagyjából úgy tudtam összefoglalni, hogy szolidaritás és ellenőrzés. Ez az a kettős elv és kettős cél, ami indokolttá teszi azt, hogy benyújtotta a kormányzat ezt a javaslatot, és amiért ezeket a törvényeket tárgyalni akarjuk. Ezeket az értékeket szeretnénk megjeleníteni ezekben a törvényekben, amelyeket érint ez az úgynevezett salátajavaslat.

(18.40)

Ha pedig konkrétabb formában akarjuk megfogalmazni, akkor pedig azt lehet mondani, hogy a gyesnek két évről ismét három évre való emelése a leglényege, ez a magva ennek az egész javaslatnak.

A szolidaritás és ellenőrzés kettőssége pedig, ha lefordítjuk egy rövid mondatra, akkor azt lehet mondani, hogy aki tényleg segítségre, tényleg segélyre szorul, az kapja meg, aki viszont visszaél vele, azt pedig szűrjük ki, és ő pedig ne kapja meg ezeket az ellátásokat. Azt, hogy hogyan jelenik meg ezekben a törvényekben, illetőleg ebben a saláta-törvényjavaslatban ez az elv, én három részre szeretném bontani. Először röviden az időseket érintő javaslatokat venném górcső alá, egy-kettőt kiemelnék, aztán a gyermekekre vonatkozó javaslatok közül emelnék ki egyet-kettőt, és végül magára a teljes szociális ágazatra, a teljes szociális rendszerre vonatkozóan, de nem fog visszaélni senkinek az idejével és türelmével természetesen.

Amikor az idősekről beszélünk, akkor én az ápolási díj emelésének a megkezdését, ami 2011-től kezdődik meg, ennek a folyamatát emelném ki. Az egyik legnagyobb probléma a családokban – főleg a demográfiai folyamatok elég kedvezőtlen alakulása miatt – az, hogy egyre több idős ember van, egyre több beteg ember van, akiket el kell látni, gondozni kell, és természetesen a gondozottaknak az igénye az elsősorban, hogy családban történjen ez meg. Az állam jelen formában az ápolási díjon keresztül járul ehhez hozzá, viszont ennek az összege jelenleg nem elég arra, hogy valóban azt az ember feletti munkát, amit egy családtag végez – egyébként levéve az állam és az önkormányzat válláról a terhet -, kompenzálja, ezért 2011-ben ugyan még nem egy túl nagy összegű emeléssel, de megkezdődik ez az emelési folyamat, és a törvényjavaslat indokolásában szerepel is, hogy ez az első lépés ebbe az irányba. Ez szerintem a szolidaritás irányába hat.

Mindannyian ismerjük azt a szituációt, amikor egy idős ember bekerül egy idősotthonba, és szeretné az ő kis szobáját vagy az ő kis lakrészét úgy kialakítani, ahogy az neki tetszik. Jelenleg különböző bürokratikus akadályai vannak ennek a vágynak és pénzügyi akadályai is, ugyanis ő hiába fizetne azért az intézmény részére, hogy mondjuk, egy olyan speciális bútort rakjanak be, vagy úgy alakítsák át azt a kis lakrészt, ahogy az ő igényeinek megfelel, ezt nem teheti meg. Ha a javaslat elfogadásra kerül, akkor attól kezdve megteheti, tehát komfortosabbá, a saját igényeihez igazodóvá teheti a kis lakrészét vagy a kis szobáját. Ezt szintén a szolidaritás megnyilvánulásának találjuk. Természetesen, azt talán mondanom sem kell, ez nem vonatkozik az olyan átalakításokra, amelyek jogszabályi kötelezettséggel az intézmény vállán nyugszanak; illetőleg van még egy kiegészítő garanciális szabály, amit beépít a javaslat szövege, amikor azt mondja, hogy ha az ilyetén szerződés megkötésétől számított öt éven belül a szerződés megszűnik, akkor az összeg arányos részét vissza kell fizetni. Tehát garanciális elemekkel van ez körbevéve.

Megszűnik a kötelező előtakarékosság. Sajnos azt kell mondani, hogy napjainkban nincs olyan sok idős ember, akinek lenne bőven pénze, vagy bőven lenne olyan jövedelme, amiből takarékoskodni tudna, ezért kötelezővé tenni az előtakarékosságot az eddigi jogszabálynak egy eléggé lehetetlen eleme volt. Ezt most megszüntetjük. Természetesen az önkéntes előtakarékosság lehetőségét a jogszabály nyitva hagyja. Én azt gondolom, ez is a szolidaritás megnyilvánulása a javaslatban.

Az energiatámogatási rendszernek az alsó két jövedelmi kategóriájában megmarad az állami támogatás, és egy fontos elemmel egészül ki. Figyelembe veszi a javaslat azt a szempontot, miszerint főleg vidéken a kevés jövedelemből élő idős emberek nem feltétlenül gázfűtéssel fűtenek, hanem fával, olajjal, illetőleg a hagyományos módokon. Eddig ezekre a fűtési eszközökre nem vonatkozott a támogatás. Magyarul, életszerűvé teszi a javaslat ezt a támogatási formát, és ettől kezdve támogatásban részesülhetnek az ilyen módon fűtéssel rendelkező idős emberek is. Ez az életszerűséget jeleníti meg, és szerintünk ez is a szolidaritás megnyilvánulása a javaslatban.

Aztán a bürokrácia csökkentése egy fontos dolog. A kormányprogramban is, illetőleg előtte a választások során is megígértük, hogy minden eszközzel azon leszünk, hogy a fölösleges papírmunkát, a fölösleges ide-oda rohangászást csökkentsük, és ez a javaslat is a nyilvántartási rendszert átláthatóbbá teszi. Például az ellátások igénylésével kapcsolatos formakényszert megszünteti, itt az írásbeliség egy kicsit vissza fog szorulni, amennyiben elfogadásra kerül javaslat. Összességében azt lehet mondani, hogy rugalmasabb lesz az ellátások igénylése.

Ha az idősek szempontjából nézzük a javaslat szerintünk és szerintem legfontosabb elemeit, akkor én ezeket szeretném kiemelni. De térjünk át esetleg a gyerekekre, a javaslat rájuk hogyan tér ki, a szolidaritás hogyan jelentkezik.

Mondtam az elején, hogy a gyesnek két évről három évre történő visszaállítása a legfontosabb eleme talán ennek a törvényjavaslatnak. Tudjuk, az előző szocialista kormány csökkentette három évről két évre ezt az ellátást úgy, hogy közben a bölcsődei férőhelyek bővítése nem történt meg. Tehát két szék között padlóra kerültek a kisgyerekes anyukák és kisgyerekes családok, merthogy bölcsődei férőhelyek még nem voltak, viszont a gyest pedig elég radikálisan és elég hamar lecsökkentették egy évvel. Visszaállítjuk azt az állapotot, ami eddig volt.

Hadd térjek ki egy pillanatra a szocialista képviselőtársam érvelésére, ami azt kifogásolta, hogy a gyes mellett miért nem lehet korlátlanul dolgozni. Azért, mert a gyes a gyermekgondozási segély szóösszetételnek a rövidítése. Gyermekgondozási segély, kérem, a szót ízlelgesse egy kicsit képviselőtársam. Kérem szépen, ha valaki naponta 6-8 órát dolgozik, akkor hogy gondozza ő a gyermekét, ha egyébként egy munkahelyen 8 órában, 6 órában munkát vállal?

Megjegyezni kívánom, hogy az Európai Unió országaiban 30 százalék fölötti a részmunkaidős foglalkoztatás, azt gondolom, hogy Magyarországon nagyon-nagyon hátul állunk e tekintetben, egyszámjegyű a részmunkaidős foglalkoztatás. Engedjünk már egy kis szabadságot e tekintetben is a családoknak, engedjük már meg, hogy hadd döntsék el ők, mondjuk, az édesanyák, hogy 4 órában, 6 órában vagy 8 órában szeretnének elmenni dolgozni! Ha elmegy 8 órában, akkor természetesen a gyesre nem lesz jogosult, hiszen az előbb elmondottak alapján a gyermekgondozási segély a gyermek gondozásához kötődik, nem pedig a munkavégzéshez.

Egyébként kérem – elnézést, nem akarom megbántani, de ön talán már nagypapakorban van (Derültség.) -, hogy esetleg a lányát, fiát, illetőleg a családtagjait, fiatalabb, anyukakorban lévő szülőket kérdezze meg, hogy mit szeretnének. Én a saját feleségem példájából indulok ki. Azt gondolom, hogy ha egy édesanya otthon van több évig a gyermekekkel, attól függ, hogy hány gyermekkel, reméljük, minél több gyermekkel, akkor visszatérni a munkaerőpiacra egyből egy 8 órás állásba egy akkora mértékű váltást jelent, amit nehezen tudnak elviselni. Magyarul, véleményem szerint – és ez nem az én véleményem csak, hanem sok-sok ismerősömnek és a választókerületemben választónak a véleménye is – egy lassúbb ráengedés a munkaerőpiacra mindenképpen segíti az anyák munkaerő-piaci újraintegrálását. Tehát az, hogy mi a 4 és 6 órát preferáljuk e tekintetben, szerintem a kisgyermekes anyukák felé szintén egy kedvező lépés.

Ha a gyerekekről van szó, akkor megemlíteném a 16 év feletti kiskorú szenvedélybetegek nappali intézményben történő kezelését. Eddig a szülők hozzájárulása kellett hozzá. Itt főleg kábítószeres problémák jelennek meg nagymértékben napjainkban. A javaslat lehetővé teszi – természetesen a szülők egyidejű tájékoztatása mellett -, hogy a 16. évét betöltött kiskorú igénybe vehesse ezt a szolgáltatást. Életszerű a dolog, hiszen fél a szüleitől, fél, hogy kikap otthon vagy pedig nagyobb retorzióra is számíthat, ezért a javaslat elfogadása esetén úgy vehet részt ebben az ellátási formában a 16. évét betöltött kiskorú – még egyszer mondom, a szülők egyidejű tájékoztatása és a velük való kapcsolattartás mellett -, hogy az anonimitását félig-meddig mégiscsak meg tudja őrizni.

Az időm eléggé elszaladt, úgyhogy csak tényleg slágvortokban. Azt hiszem, hogy az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése kérdésében nincs vita köztünk, és ez el is hangzott.

A kapcsolattartás formáinak a kiterjesztése. Én a felügyelt kapcsolattartás új intézményét említeném meg. Ennek a célja a gyermekbántalmazás megelőzése. Tegnap éppen egy ellenzéki interpellációt hallhattunk, elég naturalisztikus képekben ecsetelte képviselőtársam, hogy milyen esetek fordulnak elő napjainkban gyermekbántalmazás ügyében.

(18.50)

Azt gondolom, a javaslatnak az az eleme, amely a felügyelt kapcsolattartást bevezeti, pontosan ebben fog segíteni.

Az önkormányzatnak újabb lehetőséget ad a javaslat, amikor a bölcsődei ellátást a családi napközi fenntartásával is megvalósíthatja, tehát ez is a rugalmasság irányába hat, és abba az irányba hat, hogy minden település tudjon létrehozni egy ilyen jellegű intézményt.

Fontosnak tartom megjegyezni a különleges hivatásos nevelőszülő alkalmazásának lehetőségét. Ez egy új lehetőség, a tartósan beteg, fogyatékos és 3 év alatti, különleges ellátást igénylő gyermek neveléséhez nyújt új lehetőséget és segítséget, minimum három, maximum öt gyermek egy családon belüli nevelésének a lehetőségét teremti meg. Egyébként az előbb beszéltünk a gyes idejének 3 évre történő visszaállításáról, ez természetesen érinti a gyetet, tehát a gyermeknevelési támogatást is, ennek az ideje szintén kitolódik a javaslatnak megfelelően, szerintem ezt szintén támogathatjuk mindannyian.

Még egy érdekes intézkedés, amely gyermekeket érint, bár szerintünk rendkívül praktikus intézkedés, és sajnos az élet diktálta, hogy ezt a módosítást, illetve javaslatot is idehozzuk, ez a családi pótlék egyenlő arányban két jogosult számára történő megosztása. Gyakran látjuk, hogy egyre inkább a klasszikus családmodell felbomlik, egyre több a válás, egyre több az a helyzet, amikor a két szülő neveli, gondozza a gyermekét, és időben is eléggé elhatárolódik ez egymástól, az egyik nap itt, a másik nap ott van a gyermek, vagy pedig ez hetenként változik. Hogyha bírósági döntés rendelkezik arról, hogy a gyermeket egyenlő arányban gondozhatják, nevelhetik a szülők, akkor ebben a esetben lehetővé válik a családi pótlék megosztása is a két szülő között. Ezért talán azoknak az egykori családoknak az anyagi nézeteltéréseit tudja csökkenteni a javaslat, amely oly sokszor mérgezi meg nem annyira a szülők, hanem a gyermekek életét.

Amikor az egyéni jövedelemszámítást behozza a javaslat, az szintén a gyermekek felé történt fontos intézkedés. Eddig egy kiskorú esetében a két szülő jövedelmét kettővel elosztották, hogyha két szülő nevelte a gyermeket, a gyermekek számát viszont nem vette figyelembe az eddig hatályos törvény. Most ez a javaslat behozná azt az elemet, miszerint a kiskorú gyermek számát is osztótényezőként kell figyelembe venni, magyarul, a több gyermeket nevelő családok előnyösebb helyzetbe kerülnek ezzel a javaslattal. Szerintem ez is a szolidaritás megnyilvánulása a javaslatban.

Végül a gyermekek tekintetében a különleges szükségletű gyermekek utáni ellátásoknak nemcsak az összegszerű emelése – amit szintén tartalmaz a javaslat -, hanem az az intézkedés, hogy a három év alatti gyermek nevelőszülőjét vagy hivatásos nevelőszülőjét is megilleti ez az ellátás, ez szintén újdonság a javaslatban. Elismeri azt, hogy ha valakinek esetleg nem lehet gyermeke, és nevelőszülőként szeretne gyermekeket örökbe fogadni, akkor ezzel is ösztönző eszközt adunk az ilyen nemes feladatot vállaló szülők kezébe.

Végül az egyéb javaslatok közül egyet-kettőt hadd említsek meg. A szociális igazgatási bírság 500 ezer forintra való emelése a szolidaritáson kívül az ellenőrzést szolgálja. Aki jogosulatlanul vesz fel valamit, kemény szankciók várjanak ott rá, és ne tömjük olyanok zsebét, akik egyébként visszaélnek ezzel. Röviden erről szól ez az intézkedés.

Az egyházi fenntartók tekintetében szintén az ügyeskedő, magukat egyháznak hazudó mindenféle bt.-k, kft.-k kiszűréséről szól a javaslat. Valóban, azok az egyházak, amelyek állami feladatot vállalnak el, állami feladatot vesznek át önkormányzatoktól vagy állami szervektől, és erről megállapodás – tehát ellenőrizhető, kikényszeríthető megállapodás – is van, ezek az egyházak kapják meg a támogatást, ne pedig a mindenféle, ezzel visszaélő gittegyletek. Tehát ez is az ellenőrzést és a visszaélések kiszűrését szolgálja.

A bérpótló juttatások tekintetében az önkormányzat lehetőséget kap arra – de erről már hallottunk -, hogy rendeletben, kötelező elemként határozza meg a lakókörnyezet rendben tartását. Az elmúlt időszakban, talán az elmúlt évben volt erre példa egy-két önkormányzat részéről, amit az Alkotmánybíróság végül is hatályon kívül helyezett. Ez most egy alkotmányos, törvénybe foglalt megoldás, és akkor így azt a problémát, ami az elmúlt években keletkezett, együtt meg tudjuk oldani.

Fontos, és több helyen megjelenik – például az étkeztetésnél – az igénylő jövedelmi helyzetének vizsgálata. Ismerjük azt a klasszikus esetet, amikor luxusautóval valaki begördül az önkormányzat elé, fölveszi a különböző támogatásokat, majd tovagördül onnan. Ezzel a módosítással a tényleges jövedelmi helyzet vizsgálata lehetővé válik. Nem azok a papírok, amiket benyújtanak, hiszen tudjuk, hogy sokan nagyon leleményesek, és noha havi több százezer forintos jövedelmük van, azért papíron ki tudnak mutatni minimálbért is. Nem, tényleges jövedelmi viszonyok vizsgálatának lehetőségét adja meg a javaslat az önkormányzatoknak. Azért az önkormányzatok kezébe helyezzük ezt a lehetőséget, hiszen ők élnek a terepen, ők tudják, hogy valójában annak az embernek vagy annak a családnak milyen jövedelmi viszonyai vannak. A lakásfenntartási támogatásnál egyébként ugyanez az elv jön be, ugyanez az ellenőrzési forma jön be.

A közfoglalkoztatás egységesedik, végül is ugyanazt a közösségért végzett munkát látják el az emberek. Eddig két-három néven látták el, sokkal egyszerűbb, ha egy néven látják el. Azt gondolom, ez is az egységesítés és az egyszerűség irányába hat.

Az időm tényleg lassan lejár, és elnézést kérek, hogy végül is kitöltöttem a vezérszónoklatra szánt időt, de még egy gondolatot engedjenek meg. Intézkedéseinkkel a korábbi hetekben egyrészt próbáltunk a munkából, munkajövedelemből élő, gyermekeket nevelő családoknak segíteni. Ez volt az önök által oly sokat támadott 16 százalékos, az eddigi legalacsonyabb adókulccsal megjelenő, jövő évtől hatályba lépő adózás, és a gyermekek figyelembevétele, már az egy gyermek figyelembevétele is az adórendszerben. Tehát ez a munkából élő, gyermekeket nevelő családokat segíti. Másrészről pedig azon családoknak, amelyek nem rendelkeznek esetleg munkajövedelemmel, vagy pedig szerényebb anyagi körülmények között élnek, ez a javaslat biztosítja azt, hogy egyébként az őket megillető ellátások egyrészt magasabb összegűek legyenek az eddigieknél, másrészt pedig célzottan hozzájuk kerüljenek, ne pedig azokhoz, akik ügyeskedéssel próbálják ezeket egyébként jogtalanul, de legalábbis erkölcstelenül fölvenni.

Egyébként például erről szól a gyes idejének 2-ről 3 évre emelése; szemben az előző időszakkal, amikor az adókedvezményt megszüntették, tehát a munkából élő, gyermeket nevelő családokon verték el a port, és amikor egyébként a gyes idejét 3 évről lecsökkentették 2 évre. Két teljesen más irány az elmúlt időszak iránya és a mostani irány. Azt kérem, hogy ezt a javaslatot támogassák, azt az irányt, ami segíti a munkajövedelemből élő, gyermeket vállaló családokat, és segíti, erőteljesen segíti azokat a családokat is, amelyek nehéz helyzetben vannak, segíti őket, hogy ebből a helyzetből kikerüljenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

ISB 26/2010 Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Sneider Tamás (Jobbik) SNEIDER TAMÁS (Jobbik), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kérem, foglaljuk el a helyünket. A bizottsági ülést ezennel megnyitom. Köszöntöm a képviselőtársaimat, a vendégeket. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. A helyettesítések ismertetésére majd a szavazás előtt kerül sor, ami nem soká megtörténik. A kiküldött napirendi javaslatot azzal a módosítással terjesztem a tisztelt bizottság elé, hogy a T/1813. számú törvényjavaslat harmadik, az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú törvényjavaslatnak a 4. napirendi pontjaként pontként kerüljön tárgyalásra. Mivel Nyitrai Imre helyettes államtitkár úr, egyéb elfoglaltságára való tekintettel kérte, hogy hozzuk előre a szociális törvény és egyéb törvények módosítását. Amennyiben ezzel a módosítással egyetért a bizottság, akkor kérem, azt kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangú, de megkérdezem, hogy volt-e nem szavazat vagy tartózkodás. (Nincs jelentkező.) Nem volt. Köszönöm. Ennek tükrében kérdezem a bizottságot, hogy elfogadjuk-e a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Soron következik a 2011. évi költségvetéshez benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása. Köszöntöm a kormány képviseletében dr. Somogyi Andrea osztályvezető asszonyt a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről. A kiegészítő ajánlástervezet 9/2-es számú pontjában Bertha Szilvia indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Én is köszöntöm a bizottságot. A módosító javaslatot a kormány nem támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottságot, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, azonnal szavazás következik, csak felolvasom a helyettesítéseket. Ágh Péter képviselő urat Hirt Ferenc helyettesíti, Talabér Márta képviselő asszonyt Bábiné Szottfried Gabriella, Csizi Péter urat Iván László professzor helyettesíti, Czunyiné dr. Bertalan Judit képviselő asszonyt Tarnai Richárd képviselő úr helyettesíti, Lakatosné Sira Magdolnát Kapus Krisztián képviselő úr helyettesíti, Székyné dr. Sztrémi Melindát Rónaszékiné Keresztes Monika képviselő asszony helyettesíti, Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszonyt Stágel Bence képviselő úr helyettesíti, Boldvai László képviselő urat Szűcs Erika képviselő asszony helyettesíti, Szanyi Tibor képviselő úr megérkezett. Ezek a helyettesítések. Miután nem volt hozzászólás a 9/2-es ponthoz, kérem, szavazzunk róla. Aki egyetért a módosító javaslattal, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 2 igen. Aki nem? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 4. A bizottság nem támogatja, nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 12/5-ös pontban Lukács Tamás indítványa.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Aki egyetért a módosító javaslattal, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Nincs jelentkező.) Aki nem támogatja? (Szavazás.) 6 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 16. A bizottság nem támogatja, nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Az ajánlástervezet 445/2-es Rogán Antal képviselő módosító indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Aki egyetért a módosító javaslattal, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! ( Szavazás .) 16 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 6 nem. A bizottság támogatja a módosító javaslatot. A 718/1. pontban Harrach Péter indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja a módosító javaslatot.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, ki kíván hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs hozzászólás, akkor szavazás következik. Aki támogatja a 718/1. számú módosító javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 2 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 4 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 16 tartózkodással a bizottság nem támogatta a módosító javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát sem. A 718/2. pontban Tapolczai Gergely képviselő úr indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja még a módosító javaslatot.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottság képviselőit, hogy kíván-e valaki hozzászólni. Tapolczai Gergely képviselő úré a szó!

Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz) DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): (Jeltolmács segítségével mondja el a hozzászólását.) Köszönöm a szót. Az indítványommal kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, hogy a fogyatékosügyi programra kértem plusz 60 millió forintot, ez szerepel a módosításban, mert 8 olyan országos szintű program van, amire kellenének pluszforrások, ezért kértem a bizottság támogatását. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Én csak annyit tennék hozzá, hogy ez az az ügy, amiről az előző kormányzat nem nyújtotta be a beszámolót a parlamentbe, amit többször indítványoztam, hogy tegyék meg – a Jobbik mindenesetre ezt a módosító indítványt támogatja. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Aki a 718/2. pontban szereplő módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 18 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) 4 tartózkodással a bizottság támogatta a módosító javaslatot. Köszönöm szépen. A következő a 743/1. pontban szereplő Tukacs István képviselő úr módosító javaslata. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja a módosító javaslatot.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Aki a 743/1. számú módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 6 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás nem volt. Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatta a módosító javaslatot, nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 781/1. pontban Lázár János képviselő úr indítványáról kérdezem a kormányt.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, a kormány támogatja a módosító javaslatot.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, szavazás következik. Aki támogatja a 781/1. pontban szereplő módosító javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 18 igent láttam. Tartózkodás? Ilyen nincs. Nemmel szavazott-e valaki? (Szavazás.) 4 nem szavazat mellett a bizottság támogatta a módosító javaslatot. A 783/1. pontban Vágó Gábor indítványáról kérdezem a kormányt.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány. (Dr. Lanczendorfer Erzsébet megérkezett.)

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. (Dr. Szanyi Tibor távozik.) Aki a 783/1. pontban szereplő módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 6 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás? Nem volt. A módosító javaslatot nem támogatta és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 793/1. pontban Hegedűs Lórántné és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, szavazás következik. Aki a 793/1. pontban szereplő módosító indítványt támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 2 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 20 nem szavazat mellett a bizottság nem támogatta, nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 835/1. módosító javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, a kormány támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 16 igen. Aki nem támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) 6 nem. Tartózkodás nem volt. A módosító javaslatot a bizottság támogatta. A 875/1. számú módosító javaslatról, Vágó Gábor képviselőtársam indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, szavazás következik. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 2 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 4 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta a módosító javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap a Számvevőszéki bizottság több módosító javaslatot is benyújtott, melyek közül kettő érinti a bizottságunkat. A javaslatokat kiosztottuk a képviselők számára. Kérdezem először az 539. számú módosító javaslatról a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Ez melyik, ha a tartalmát segítene, elnök úr.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Ez a közszolgálatban dolgozóknak a bérkompenzációjáról szól ez a törvényjavaslat.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm. A kormány támogatja. (Szűcs Erika: Mi a forrása?.)

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: A forrása – ki van osztva mindenkinél -, de egyébként az általános forgalmi adó, nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék. Egy pillanatra adok időt, hogy megnézzék képviselőtársaim, mert ez egy új indítvány. A kormány támogatja a módosító javaslatot. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatta a módosító javaslatot. Tné 20. La/21 (elnök) Az 541. számú módosító javaslat, amely a Zánkai Ifjúsági Központ plusz támogatásáról szólna 350 millió forinttal, ez is a Számvevőszéki bizottság előterjesztése. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. SOMOGYI ANDREA (Nemzetgazdasági Minisztérium): Igen, a kormány támogatja a módosító javaslatot.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni. Varga László képviselő úré a szó.

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Minek a terhére, hadd kérdezzem már meg. Az áfa terhére?

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Igen, az áfa terhére. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, szavazás következik. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú támogatás. Ezzel a szavazás végére értünk.

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1665. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Soron következik a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/1665. számú törvényjavaslat, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. A kormány képviseletében köszöntöm Selmeczi-Kovács Zsolt ellenőrzési osztályvezetőt, a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről. A kiegészítő ajánlástervezet 2. pontjában Gúr Nándor indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

SELMECZI-KOVÁCS ZSOLT (Nemzetgazdasági Minisztérium): Én is köszöntöm a bizottság tagjait, a kormány a javaslatot nem támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, szavazás következik. Ki az, aki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) 6 igen. Ki nem? (Szavazás.) 16 nem. A bizottság nem támogatta a módosító javaslatot, nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 12-es pontban Rogán Antal képviselő indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

SELMECZI-KOVÁCS ZSOLT (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány a javaslatot támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, szavazás következik. Ki az, aki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) 16 igen. Ki nem? (Nincs jelentkező.) Tartózkodás? (Szavazás.) 4. A bizottság támogatta a módosító javaslatot. Érkezett egy új módosító indítvány az Emberi jogi bizottság részéről. A 91-es számon található meg, a javaslat ki van osztva. Ez a közbeszerzési szektorsemlegességről szól.

SELMECZI-KOVÁCS ZSOLT (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány a javaslatot támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait. Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, szavazás következik. (Vágó Gábor érkezik.) Ki az, aki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) 18 igen. Ki nem? (Nincs jelentkező.) Tartózkodás? (Szavazás.) 5. A bizottság támogatta a módosító javaslatot. Közben megérkezett Vágó Gábor képviselőtársunk is. Köszönöm szépen, ezzel végére értünk a napirendnek. Köszönöm a kormány képviselőinek, hogy megjelentek.

Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1813. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)

Következik az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló T/1813. számú törvényjavaslat tárgyalása. Köszöntöm a kormány képviseletében Nyitra Imre helyettes államtitkár urat, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részéről. Tisztelt Államtitkár Úr! Öné a szó.

Nyitrai Imre előterjesztése

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Köszönöm szépen. Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok! Hosszas expozé helyett egy nagyon rövid felsorolást szeretnék tenni, mert megpróbáltuk egy összefoglalóban kigyűjteni azokat a pontokat, amelyek főbb módosításként megjelennek. Különös tekintettel a bizottság által már korábban is tárgyalt témákhoz való kapcsolódást tekintve. Ötvenegy jelentősebb módosítást tartalmaz ez a csomag, amelyeknek a fő iránya az adminisztráció csökkentése és az életszerűség megjelenítése a jogszabályainkban. Röviden mely pontokat emeltük ki? Egységesül a nyilvántartási rendszer a szociális törvényben, jelentősen csökken az adminisztrációs teher a szolgáltatókon, ez egy elég jelentős lépés a korábbiakhoz képest. Az egyházi fenntartók körében újra megalakult az egyházi fenntartók tanácsa, ami 2005-ig működött, és látható, hogy sajnos a fenntartói tanács működése során rendkívül sok üzletiegyház-problémát kellett megélniük a kormányzatoknak, úgyhogy július 1-jétől egy elég nagy változás e tekintetben is bekövetkezik. Változik a szociális rászorultság vizsgálatának a szabályozása, ahol kötelező felülvizsgálatot nem ír már elő a jogszabályunk. A tanyagondnoki szolgáltatás a legutóbbi alkalommal is felmerült, működtethető a jövőben ott is, ahol a tényleges lakosságszám meghaladja a törvényben előírtakat. Megszűnik a senki által nem támogatott, és egyébként nulla szolgáltatási teljesítést mutató bázisszállás lehetősége, ez a sátorállításos történet a hajléktalanellátásban, kikerül. Egy problémát megpróbáltunk orvosolni a társulásos helyzetekben. A kistérségi társulások önállóan nem alkothatnak rendeletet, ezért a szociális szolgáltatások területén egy erre kijelölt települési önkormányzat rendeletalkotási lehetőségét teremtjük meg. A szociális igazgatási bírság – szintén itt a bizottság ülésén is felmerült már – növekszik, 500 ezer forintig szabható ki ez a bírság a jövőben. Lényegesen egyszerűsödik a szociális szolgáltatások igénybevételi rendszere, ennek a részleteiről nem szeretnék hosszabban beszélni. Nagyon sok pontban a különféle – mondjuk így – adminisztrációs és bürokratikus terhek csökkennek a jövőben. Nagyon fontos pont, hogy a közfeladatot ellátó személyek köre bővül, és bekerülnek azok a kollégáink is, akik a személyükben bizony védettséget kell, hogy élvezzenek. Érdekképviseleti fórum. Csak tartós bentlakásos intézményekben működik a jövőben. Egyszerűbbé válik a rehabilitációs intézményekbe való bekerülés. A jelenlegi rendkívül bonyolult térítésidíj-rendszerben is jelentős változások lesznek, és ami – én azt gondolom – a fenntartók, szolgáltatók számára fontos dolog, hogy végre nem kell illegálisan térítési kapcsán eszközökhöz nyúlni, hanem lehetővé tesszük a jelentős pénz, illetve ingatlanvagyont, hogy fedezetül szolgáljon az intézményi térítési díjak megfizetése terén. Összességében és nagyon nagy ívben így próbáltuk összefoglalni, de ahogy még egyszer mondtam, 50 fölötti a módosítások száma, tehát tisztelettel várom az esetleges kérdéseket. Köszönöm szépen.

Vita

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönjük. Tisztelt Képviselőtársaim! (Czunyiné dr. Bertalan Judit érkezik.) Akkor kérdezem önöket, hogy ki kíván hozzászólni. Szűcs Erika képviselő asszonyé a szó.

Szűcs Erika (MSZP) SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én két kérdéssel kezdeném, nem a véleménnyel. Az egyik az, hogy szociális bírságolási rendszer módosítása hogyan hat, hogyan befolyásolja a múltkoriban, bizottsági ülésen tárgyalt illegális bentlakásos időotthonok helyzetét, hiszen ott megállapításra került, hogy nem attól illegális, hogy megszerzi a működési engedélyt és nem aszerint dolgozik, hanem hogy nem erre van neki jogszabályi szerződéses alapja, de bentlakásos idősotthonként működik, de a működését megalapozó szerződések nem erről szólnak. Tehát, hogy ez a bírságolás képes-e ezt kezelni vagy ez egy teljesen más ügy lesz. A másik pedig a térítési díjjal kapcsolatos. Mert ugyan elég régóta küzdünk azzal, hogy a két szabály együttes alkalmazása, amely azt mondja, hogy bentlakásos idősotthonban két feltétel van, az egyik az, hogy 4 órát meghaladó ápolási igénye legyen, vagy gondozási igénye legyen az érintettnek, illetve rászorult legyen az anyagi jövedelmű családi helyzete miatt is. Ez egy olyan korlátozás, ami mellett az állam által jelenlegi helyzetben folyósítható normatívák nem fedezik vagy nagyon, hogy mondjam, sok önkormányzati vagy fenntartói hozzájárulást igényelve, fedezik az ellátást. Én most ebből a térítési díj módosításból nem éreztem azt a lehetőséget, illetve a többletszolgáltatás esetén többet lehet kérni című történet, hogy ezt a problémát ez a térítési díjrendszer az önök jövendölése szerint képes-e enyhíteni, esetleg orvosolni. Ugye korábban volt olyan elképzelés, hogy a szabályozásba vegyük be, hogy a férőhelyek meghatározott százalékát vagy a kapacitások egy részét a piaci térítési díj mellett lehessen igénybe venni és így lehessen kiegészíteni. Most nem ezt látom, tehát ebből a koncepcióból nem érzem azt, hogy ezen a finanszírozási problémán a helyzet átláthatóan, ellenőrizhetően változtat-e. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor először én szeretnék egy általános megjegyzést tenni a törvénytervezethez. Örültünk, hogy láttuk ezt a módosító törvénytervezetet magunk előtt. Számos olyan pontot láttunk benne, ami a Jobbiknak is elképzelése, ezek nyilvánvalóan egyértelműen támogatandók. Vannak pozitív dolgok, viszont egyértelműen vannak olyanok, amiket kritikai szemmel nézünk, ezeket majd sorba ki fogjuk még fejteni. Az általános véleményem a törvénytervezetről. Véleményünk szerint ez még inkább a felszínt kapargatja, a mostani módosító javaslatoknak a tömkelege, sok olyan dolgot megváltoztat, ami zavarja a szociális munkában lévő embereket vagy az ellátottaknak a személyét. Viszont olyan lényeges dolgokkal nem foglalkozik, mint példának okáért a szociális kártyának a bevezetése, amit mi mindenképp szeretnénk elérni, hogy Magyarországon működjön, már csak azért is, mert a Felvidéken is bevezetik hamarosan a szociális kártyát, amit a Jobbik mindig folyamatosan hangoztatott, mint egyik fontos programpontját. Nyilvánvalóan ez egy komoly átfogó intézkedést igényel és nem egyszerű munka, de szeretnénk látni, hogy elindul ilyen irányba a törvénytervezet. A másik fontos, ami a Jobbik elképzelése, hogy a szociális segélyek folyósításánál – és most már tulajdonképpen a bérpótló, az új nevén, a rát át lesz keresztelve bérpótló támogatásra – a heti rendszerességű kifizetést tegyük lehetővé. Miért mondjuk ezt? Azért, mert azoknál a családoknál, ahol láthatóan nem tudják beosztani a pénzt, és tudjuk jól, hogy az első kifizetés után a kocsmában landolnak ezek a pénzek, ott nagyon is jogos és megszívlelendő, hogy ne egyszerre egyhavi, viszonylag nagy összeget kapjanak ezek a családok. Hanem azért is, hogy kicsit jobban be tudják osztani és ne két hétig legyen éhkoppon, és adott esetben járjanak a polgármesteri hivatal nyakára, ezeknél a családoknál igenis indokolt az, hogy heti rendszerességgel folyósítsuk ezeket az összegeket. Természetesen ezt nem kötelező jelleggel, hanem meg kellene teremteni annak a lehetőségét véleményünk szerint, hogy erre meglegyen a lehetőség. Tulajdonképpen ez a két olyan momentum, amit így hirtelen megjegyeznék, amit még hiányolunk, ami fontos dolog a részünkről a szociális törvény változásában. Egyébként összességében támogatandó a törvényjavaslat, de még számos kritikai ponttal fogunk élni itt a vita során. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki hozzászólni? (Szűcs Erika: Majd a kérdésekre történő válasz után.) Én úgy gondoltam, hogy a kérdésekre a végén lenne válasz, összeírja államtitkár úr és akkor a végén fog válaszolni. Szűcs Erika képviselő asszonyé a szó!

Szűcs Erika (MSZP) SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Igen ez egy nagyon-nagyon bő terjedelmű módosítás, és nyilván helyettes államtitkár úr azt fogja mondani, hogy készül egy olyan egységes végre lalala – ismerjük a szöveget. Azt gondolom, hogy miután ez egy rendkívül széles, teljesen helyénvaló, félreértés ne essék!, én is ezt mondanám az ön helyében, meg mondtam is, amikor ebben a helyzetben voltam, nekem az az érzésem, hogy itt külön törvényekre lenne szükség, tehát olyan széles a terület, hogy mindent ebben az egyben szabályozni nem igazán lehet. Tehát én például a szociális szolgáltatást, a pénzbeli ellátást külön szabályoznám azért, mert azt meg tudomásul kell venni, hogy a szociális törvény, illetve az a sokszínű szolgáltatás és pénzbeli ellátás, amit Magyarországon a törvények a jogosultaknak garantálnak, azoknak a feltételei viszonylag gyorsan változnak, ahogy az élet változik. Tehát itt nem nagyon azt elvárni, hogy most akkor lefektettük és 10 évig hozzá se nyúlunk, mert már a következő két évben új szolgáltatás jöhet, megváltozhatnak más törvények, amiatt a családi helyzet. Tehát azt gondolom, hogy egyáltalán a változások kezelése és áttekinthetősége miatt egy szociális törvénycsomag, ami jól strukturált, és amiben a változások jobban követhetők, azok célszerűek lennének és akkor a módosítások se így egy ilyen őrült nagy csomagban, amiben van gyermekvédelmi, foglalkoztatási törvény, szociális, szolgáltatás, pénzbeli és minden más. Úgyhogy én miközben tudom, hogy most nagy eszme és eszmény az átláthatóság és a rendkívüli egyszerűség, meg az egységesülés, azt gondolom, hogy ezek fontos dolgok, de az élet sajnos differenciál. Tehát az egységesülés mindig azt jelenti, hogy egyre szűkebb az a kör, akire ez illik és van egy csomó, egyre szélesebb kör, akinek meg egészen mások a helyzetei, tehát ennek vannak határai: az egységesülésnek és az egyszerűsítésnek – tehát ez egy általános megjegyzés, úgyhogy most ugyan nehezen kezelhető, de mégis azt gondolom, hogy nem kritizálnám. Valóban vannak benne olyan dolgok, amelyek a gyakorlat által kiérlelt és igényelt módosítások, amelyeket mi is tudnánk és tudunk is támogatni. Számomra az egyik nagyon kedves, hogy az anya kérésére az apa is beköltözhet például a családok átmeneti otthonába, mert nagyon sok olyan helyzettel találkoztam, amikor a férjnek – noha önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy elvesztették a lakhatásukat – másutt kellett keresni és egyszerűen nem tudtunk megoldást erre a dologra. Azt gondolom, hogy a költségvetésben is a jövőben arra figyelni kellene, hogy sajnos ez az élethelyzet nem extrém és egyedi, hanem egyre többször, vagy visszatérően megvan, és úgy látom, hogy egy igen szűk keresztmetszet a családok átmeneti otthona és az új otthonteremtés kérdése, tehát ehhez az ügyhöz ezeknek a kapacitásoknak a bővítése is szükséges volna. A szociális szolgáltatások igénybevétele esetén bizonyos dolgokat támogatni tudok, bizonyos dolgokban aggályaim vannak. Itt mindenképpen az intézményvezető feladatainak, felelősségének és lehetőségének az ilyen típusú bővítése az, amit aggállyal figyelek. Még egyszer mondom, én az intézményvezetőkhöz, mint általában minden emberhez, optimistán és bizalommal viszonyulok, tehát nem feltételezek semmit, hogy egy ilyen nagyon széles hatáskörrel visszaél, de hát sajnos a gyakorlati tapasztalatok azt mondják, hogy esendőek. Plusz, ahogy mondtam, finanszírozási problémák vannak az intézményben és a finanszírozás az egy gazdálkodási logikát is kikényszerít, ami mentén nem biztos, hogy éppen a legrászorultabbak jutnak hozzá a szociális szolgáltatáshoz. Ezen belül az étkeztetésnél az a megszorítás, hogy szociális helyzet szerint juthat hozzá, az nem igazán szimpatikus. Azt gondolom, hogy az idősödő társadalomban nem feltétlenül a szociális helyzet; egy étkeztetés, akár úgy, hogy elmegy egy idősotthonba és ott étkezik, akár úgy, hogy kihordják, egy kapcsolattartás, egy közösséghez való kapcsolódás mindennapos gyakorlatát és lehetőségét biztosítja. Tehát úgy gondolom, hogy ez a gyakorlat, ahol talán nem kellene semmilyen kizárásra törekedni. A gyermekétkeztetésnél pedig a térítési díjnak a megállapítása egyértelműen a térítési díj emelésének a tendenciáját vetíti előre. Ne legyen igazam, de ezzel nem tudunk igazából egyetérteni. Vannak ebben aztán olyan módosítások, amelyek politikai ígéretek megvalósítását jelentik. Ilyen például a gyes három évre történő ismételt kiterjesztése és mellette a munkavégzés jelenlegi napi nyolc órájának a korlátozása heti 30 órára. Én azt gondolom, hogy ha a kormány intézkedéseit és ígéreteit vizsgáljuk, meg azt, hogy hogyan írja le a jövőképet, azt, hogy egymillió munkahely kell, ahová kell egymillió új munkavállaló, akkor ebben az esetben nem igazán tudom, mert még soha senki nem vezette le, hogy honnan lesz az egymillió új munkavállaló, mert a kiegészítő törvények más logika és más filozófia mentén, nem a nők mielőbbi visszatérését a munkaerőpiacra, valamint a gyermeknevelés és a munkavégzés együttes ellátása feltételeinek a javítását szolgálják, hanem a nőknek a munkaerőpiacról történő kivonulásának és kinntartózkodásának a meghosszabbítását. Úgyhogy ez igazából a foglalkoztatási célokkal ellentétes, tehát mi azt gondoljuk, hogy a gyes két évre történő lecsökkentése, egy óvoda- és bölcsődefejlesztési programmal, illetve a nők munkahelyi foglalkoztatási feltételeinek és biztonságának a javításával egy jobb megoldás hosszú távú társadalmi célok elérésére, mint a jelenlegi. A közmunka és pontosabban a pénzbeni szociális ellátás átalakítása az utolsó kérdés, amivel szeretnék foglalkozni. Egyrészt örülök annak, hogy noha ez a törvény, amikor hatályba lépett, 2009-ben, Czomba államtitkár úr – minden nyilatkozatát vissza lehet olvasni – átkokat szórt a közmunkaprogramra, és folyamatosan azt hangoztatta, hogy csak egyfajta munkavégzés az igazi, ami a nyílt munkaerőpiacon és a vállalkozóknál történik. Hát ehhez képest örömmel veszem tudomásul, hogy a kormány belátta, hogy a ma Magyarországon egy tömegesebb közmunka még egy darabig nélkülözhetetlen. Őszintén remélem, hogy nem sokáig, de ha megnézzük, hogy ez a bizonyos munkaerő-tartalék, amiről én beszéltem, az nem egy konjunkturális munkaerő-tartalék, amely a válság miatt kikerült, és mondjuk fél évig, egy évig, max. két évig van otthon, hanem olyan, aki – mondjuk -, példákat mondtak nekem polgármesterek, 40 éves korában a közmunkában létesítette az első legális munkaviszonyát. Tehát ez azért egy picit nagyobb feladat, mint amit meg lehet oldani egy-két év alatt, de legyen szerencsénk és minél előbb jussunk túl rajta. Tehát ez egy fontos dolog. Azonban úgy tűnik, hogy a törvényalkotók az előző módosítások lényegét nem értették meg, és pontosan a dolognak a társadalompolitikai szempontból legfontosabb vonását irtották ki. Mert miről szólt a szociális rendelet korábbi módosítása? Arról a felismerésről, hogy az embereknek a megélhetését nem a pénzbeli juttatásokkal, hanem a munkalehetőség felkínálásával kell biztosítani. Ahogy az alkotmány fogalmaz, hogy minden embernek joga van a munkához, nem véletlen, hogy a Szocialista Párt adott be egy módosítást, amely arról szól, hogy az államnak meg feladata a munkához való jog gyakorlásának az elősegítése. Ugyanis féloldalas volt eddig a gyakorlat, hiszen a vállalkozásoknak nyújtott különböző, alapvetően beruházási támogatások abban a hitben születtek, hogy ettől majd lesz foglalkoztatásbővülés, és a vállalkozások szívesen fognak hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatni, de ez nem igaz. Mert a vállalkozások olyan munkaerőt foglalkoztatnak még bértámogatás mellett is szívesen, akinek nagyjából tudják, hogy mi a teljesítő képessége, és tudják, hogy mi a kockázata annak, hogy egy ilyen embert beengednek egy kialakult munkaszervezetbe. A hátrányos helyzetű munkavállalók nem ebbe a körbe tartoznak. Az ő foglalkoztatásuk ösztönzéssel csupán nem érhető el. Egy részük, a legjavának a foglalkoztatása igen, de a tömegnek, aki ugye most már 300 ezer fő, nem. És ennek a törvénynek az volt a lényege – a 2008-as módosításnak -, hogy kötelezővé tette az állam és egy közösségi szereplő az önkormányzat számára, hogy a leghátrányosabb helyzetűeknek munkalehetőséget kell szerveznie. Tehát az államnak és az önkormányzatnak nem azért kellett erőfeszítéseket tennie, hogy pénzt teremtsen elő, amit odaad a rászorultnak, hanem abban kellett erőfeszítést tennie, hogy munkalehetőség után nézzen, hogy alakítsa át úgy a közösség működését, a település gazdaságát, hogy abban a helyi munkaerő számára minél több lehetőség legyen. Ez volt a dolog lényege. Mi amellett köteleztük el magunkat, hogy a munka jár az embereknek. Azt tűztük ki célul egy rövid távra, hogy lehetőleg minden családban mindig legyen legalább egy kereső, mert a magyar társadalom szétesésének az egyik fő oka az, hogy ez a fajta életmodell megszűnt és családok tíz-, akár százezrei számára ez a lehetőség nem volt adott, és ahogy önök is szokták mondani, felnőtt egy, sőt most már szerintem két generáció úgy, hogy nem látta a szüleit munkába menni. Ezt ösztönzéssel nem lehet elérni. Kötelezettségvállalással és kötelezéssel lehet csak elérni. Ez a törvénymódosítás a szociális törvényből pontosan ezt iktatja ki. Ez az elsődleges kifogásunk, hiszen innentől kezdve nincs olyan szereplő, akinek kötelező munkalehetőséget próbálna meg generálni. Mindenkinek van feladata, de ez senkinek nem feladata. A munkaügyi központnak a közvetítés a feladata. Számára valakik jeleznek igényeket, bejelentkeznek munkára, ezeket, amilyen számban tudja, összepasszítja, egyébként sajnos széttárja a kezét. És az önkormányzat is ebbe a helyzetbe került. A másik az, hogy 30 napra csökkenti a foglalkoztatás idejét. Bevallom őszintén, amikor ez az előterjesztés megszületett 2008 végén, abban is 30 nap volt, és Czomba képviselő úr, Bernáth Ildikó és még néhány fideszes képviselő nyújtotta be azt a módosító indítványt, hogy 90 napra emeljük. És ezt mi támogattuk. Szívtuk a fogunkat, mert tudtuk, hogy ennek lesz költségvetési hatása, de én ma azt mondom, hogy ez egy jó javaslat volt, és örülök, hogy melléálltam. Mert a 90 nap gyakorlatilag négy és fél hónap, ami a valóságban közel féléves folyamatos foglalkoztatásban realizálódott, és minden tapasztalat arra mutat, hogy míg egy 30 napos foglalkoztatásban átmenő, az tulajdonképpen a munkatesz, ami az Út a munkához programnak az első, de nem megvalósított változata volt, az igazából újraszocializációt nem jelent. Az egy látszólag foglalkoztatás, a statisztikát javítja, de valójában az érintett társadalmi csoport munkaerő-piaci értékét érdemben nem javítja, vagy csak akkor javítja, hogy a 30 nap úgy fog realizálódni, hogy lesz egy réteg, aki megint hat hónapig vagy akár egy évig is dolgozhat, mások meg egyetlen napot sem. Tehát én azt gondolom, hogy ennek a költségvetési forrásait nem szabad sajnálni. Mert hogyha nem volt sok 2002-ben több mint 200 milliárd forint a középosztály akár több lakás vásárlásához igénybe vehető lakástámogatására, akkor százmilliárd forint vagy 120, mert annál több nem lesz, majd elmondom, hogy szerintem miért, nem sok egy ilyen nagyságú és ilyen rettenetesen hátrányos helyzetű társadalmi réteg munkaerő-piaci felkészítésének. Sokszor el szokott hangzani, hogy nem értékteremtő munkát végeznek. Szerintem a termelési folyamatban a legnagyobb érték az ember, és ezek a programok éppen arról szóltak, hogy ezt a termelési tényezőt az embert, ennek a minőségét javítja. Bármit is csinál, sokkal többet ér és jelent az érintettek számára mint otthon ülni. Ezer és egy példát tudnék mondani, de nem akarom húzni az időt, hiszen végigjártam az országot széltében-hosszában és a helyszínen polgármesterekkel és az érintettekkel beszéltem, és észleltem és tapasztaltam azt, hogy milyen sokat jelentett ez a lehetőség mindkettőjük számára. Ezért úgy gondolom, hogy a 30 napra történő lecsökkentése a foglalkoztatásnak az a hosszú távú cél a foglalkoztathatóságnak a megteremtése szempontjából abszolút kontraproduktív. Ebből új munkaerő nem lesz, illetve az a tíz százalék le lesz fölöződve. Azzal, hogy az önkormányzatnak ez a köteleződése megszűnik, megszűnik a programnak az önfejlesztő, önépítő jellege. Ha megnézik az adatokat, nagyon érdekes. Mielőtt a program elindult, azelőtt a pénzbeli ellátások 20 százaléka finanszírozott foglalkoztatást és 80 százaléka pénzbeli ellátást. Emiatt volt 2008-ban robbanás előtti állapot Magyarországon. Azt gondolom, mindannyian emlékeznek rá, hogy milyen is volt akkor Magyarországon a hangulat és milyen kezdeményezések születtek az önkormányzatok részéről, hogy azt a helyzetet legalább a saját közösségükben megpróbálják orvosolni. A törvény előkészítésénél azzal számoltunk, hogy a módosítással ez az arány fele-feléra módosul, de ez 2009-ben a 9 hónapos foglalkoztatás alatt nem következett be. Szerintem mindenekelőtt azért, mert százezer fővel nőtt 2009-ben az ellátásra várók száma, de így is egyharmadra nőtt annak az összegnek az aránya, ami foglalkoztatást finanszírozott. 2010-ben ez a dolog már fele, 50 százalék, és azért gondolom, hogy ez nem is menne tovább, hiszen 2010-ben kinyíltak a kapuk a vállalkozások felé, az infrastruktúrakezelők felé. Ez nem ennek a törvénynek az újdonsága, ez már 2010-ben megtörtént, és ezeknek a feltételeknek a javításával, finomításával, a tapasztalatok hasznosulásával, szerintem, és az európai uniós forrásoknak egy jóval nagyobb arányban történő bekapcsolásával ennek a társadalmi csoportnak a foglalkoztathatósága érdekében ez az összeg már nem nőne és a végeredményt tekintve sokkal jobb eredményt lehetne elérni. Összességében azt tudom mondani, hogy miközben örülök annak, hogy a közmunka fontosságát, ennek a társadalmi problémának az orvoslásában az új kormány is elismeri, felismeri és érvényesíteni kívánja, az alkalmazott eszközök visszafele mutatnak és nem előre; azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az egyes települések vagy településcsoportok már kialakítottak. Ugyanis itt arról szólt a történet, hogy a polgármesterek elkezdtek újra a foglalkoztatással, mint lehetőséggel foglalkozni, sokszor vitatkoztak, meg megbírálták a polgármestereket, hogy csak a községházával, meg a ravatalozóval, meg nem tudom, még mivel foglalkoznak, a foglalkoztatással nem. Elkezdtem gondolkodni, hiszen olyan hosszú ideig önkormányzati ember is voltam, hogy bizony a ’90-es évek első felében, akár első kétharmadában, a polgármesterek nagyon komolyan vették a foglalkoztatással kapcsolatos felelősségüket és feladatokat, és mint pók a falon mászkáltak befektetők után. És ennyi idő után aztán természetesen az a tapasztalat meggyökeresedett bennük, hogy befektetőre a magyarországi 3200 településnek talán, ha egyharmada számíthat, a többiek nincsenek abban a társadalmi, gazdasági, geográfiai helyzetben, hogy vonzó célpontok lennének a befektető számára, hát valamit azért a település lakóinak nyújtani kell, innentől kezdve fordultak a település szépítése, csinosítása, és ilyen értelemben improduktívnak nevezett fejlesztések felé. Ez a program viszont ismételten aktivizálta a gondolkodásukat. Jó néhány olyan kezdeményezéssel volt módom találkozni, ahol a közcélú foglalkoztatást nagyon szisztematikusan a helyi gazdasági szereplők hátterének, háttér szolgáltatásainak a megteremtésére, a helyi gazdasági szereplőkkel való együttműködés szisztematikus kiépítésére próbálták kihasználni. Tehát egy olyan helyi gazdaságfejlesztési irányt próbáltak meg kialakítani, amelyben együttműködtek a helyi szereplők: az önkormányzat, a szociális szolgáltatás, a munkaügyi központ, a gazdasági szereplő, a képzés. Hiszen erre is volt, április 15-én volt Cegléden egy konferencia, ahol több prezentációból világossá vált, hogy a nagytömegű közmunka a képzési szerkezetet is elkezdte módosítani, és nemcsak az önkormányzati, hanem a helyi vállalkozási igények felé, tehát több pozitív hatás kibontakozását vagy esélyét lehetett látni ebben a dologban. Ezzel, hogy ez pályázatossá válik, szétdarabolja a szereplőket, megszünteti az ő szükségszerű, értelmes és belsőleg is ösztönzött együttműködését. Tehát azt tudom mondani, hogy a 2008 vagy azelőtti időkbe visz vissza, és statisztikában lehet, hogy nagyon szép lesz, de hosszú távú társadalmi hatást nem várhatunk tőle, a helyzet nem fog változni, nem fog javulni. És azt gondolom, sőt meggyőződésem 20 év tapasztalat alapján, hogy ha a helyi szereplők a helyi gazdaság fejlesztésében, a helyi foglalkoztatás bővítésében nem aktívak, akkor azon az állam az atyaúristen eszközével se tud, semmivel nem tud segíteni, mert nélkülük és helyettük ezt senki nem tudja megcsinálni. Úgyhogy egyik problémánk ezzel a szabályozással a tartalom, ebben a szabályozásban nincs benne az összeg, az a másik, merthogy ott majd lehet bűvészkedni a létszámmal, de alapvetően a rendelkezésre álló összegből teljesíthető munkaórákat kell majd összevetni, mert ez nem csal, ez egy szám lesz 2009-re, 2010-re és 2011-re, és meg fogják látni, hogy kevesebb pénzből nem lehet többet foglalkoztatni. Ez egy nagyon súlyos problémája a magyar társadalomnak, és mivel ebben nem előrevisznek a megoldások, hanem vissza, ezért sajnos a többi pozitív kezdeményezés ellenére sem tudjuk ezt a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönjük a kimerítő indoklást. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. Baráth Zsolt képviselőtársamé a szó!

BARÁTH ZSLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Megpróbálom kicsit rövidebben összefoglalni azt a néhány kérdést, ami pillanatnyilag felvetődött bennem és a Jobbikban ezzel a törvénymódosítással, csomaggal kapcsolatban. Először is félig ügyrendben azért tennék egy megjegyzést a jegyzőkönyvnek, hogy én ugyanúgy, mint képviselőtársaim is, egy féléve ülünk itt ebben a bizottságban, és megítélésem szerint még egy kérdésemre sem kaptam konkrét választ; ezt elöljáróban azért mondom, hogy megint csak konkrét kérdéseket fogok feltenni, tehát erre is konkrét válaszokat szeretnék kapni. Paragrafusonként próbálom az indoklási részt egy kicsit kivesézni. A 7-es paragrafushoz, a szociális gáz- és távhőtámogatás megszűnése okán van egy olyan mondat, hogy a támogatás célzottságának és hatékonyságának növelése érdekében a módosítás két további alapvető intézkedést vezet be: az egyik a támogatást igénylők vagyoni helyzetének vizsgálata. Itt a konkrét kérdésem az lenne, hogy hogyan képzelik el a támogatást igénylők vagyoni helyzetének a vizsgálatát. A 8-as paragrafushoz mi már adtunk be módosító javaslatot. Itt az ezerforintos ápolási díj emeléséről van szó. Az ezer forint körülbelül annyi, hogy tudjuk, hogy egy mozijegy ezer forintba kerül, habár azok az emberek, akik ezt az ápolási díjat igénylik és igénybe veszik, azok gyanítom, hogy nem gyakran járnak moziba. A Jobbik adott már be egy módosító javaslatot, 45 ezer forintra emelnénk ezt az ápolási díjat. Továbbra is az a gondunk, hogy ez a 29 500 forintra növelt összeg nagyon csekélynek tűnik. A 15-ös paragrafushoz. Itt a szociális igazgatási bírság 500 000 forintos emelésére kerül sor, ezt tulajdonképpen üdvözöljük és támogatjuk. Itt gyanítom, hogy az illegális idősotthonok feltárása utáni hatékonyabb kezeléséről is szó van a bírság emelése kapcsán. Aztán a 16-os paragrafus, ez egy nagyon frekventált téma számomra, számunkra főleg, itt a 16-18 éves korosztály, akik kapcsolatba kerültek az alkohollal és a droggal. Mint tudjuk, ezek kiskorú gyermekek, tehát legfőképpen szülői felügyelet alatt kell hogy álljanak a törvény szerint is. Itt arról lenne szó, hogy a módosítással a 16 év feletti kiskorú szenvedélybetegek nappali intézményében, illetve közösségi ellátásban történő kezelése lehetővé válik a szülők bevonása nélkül. Én itt arra szeretném felhívni a figyelmet – habár zárójelben ide van írva, hogy a szülővel való együttműködésre azonban változatlanul törekedni kell -, hogy akkor hogyan képzeli el a törvénymódosító a szülőkkel való együttműködést, illetve arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt a szülők felelősségét ne próbáljuk már egy ilyen törvénymódosítással elbagatellizálni. Mert habár az is elképzelhető, hogy azokban a családokban, ahol már a 16, 18 éves korosztály, tehát kiskorú gyermekek, vagy esetleg korábban, fiatalabb korában, kapcsolatba kerül a droggal vagy az alkohollal, ott azért a szülőknek a felelőssége, illetve a hatása igen nagy lehet. A felelősség egyértelmű, a hatás az vitatható, de ismerjük ezeket a történeteket. A 17-es, 21-es paragrafusokhoz. Egyszerűsödnek a soron kívüli elhelyezés hatályai, az intézményvezető hoz döntést. Csak kiemelek mondatrészeket, illetve szavakat – nem tudom, bennem az a kérdés merült fel, hogy nem-e erősödhet a korrupció ezáltal. Aztán a 26, 29 és 31-es paragrafusoknál díjemelést vélünk látni, ami nem jó, szerintünk. A családi jövedelemszámítás is érdekes módon alakulhat, illetve megszűnik a házi segítségnyújtás esetében. Aztán, a 35. §-hoz mindenképpen szeretném elmondani, hogy a bázisszállás fenntartása megszűnik, nem találják indokoltnak. Ezt nagyon üdvözli a Jobbik, ugyanis kevésbé fog így Magyarország Palesztinához hasonlítani. A 37. §, annak érdekében, hogy a gyermekmunka kitudódjon, a gyermekvédelmi rendszer a megfelelő intézkedéseket meg tudja tenni, például gyermekmunka autópálya-építéseknél. Ez is különféle asszociációkat kelt az én gondolatvilágomban, főleg a gyermekvédelemmel kapcsolatban, úgyhogy ezt is egy frekventált kérdésnek tartom. Több paragrafusban előjött ez a legalább-legfeljebb kitétel, különbségtétel. Arra mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, hogy lehet, hogy az én kommunikációmban vagy gondolkodásomban okoz csak gondot, de itt jó lenne ezeket a szavakat egyértelműsíteni, illetve a tól-ig határokat egyszerűbben, közérthetőbben kifejezni. Az 55. §-t egy kicsit liberálisnak tartjuk. Mivel családi napköziről van szó, és ez nagy dilemma, de nekünk az a véleményünk, hogy azért lehetőség szerint a gyermekek szülői körben nevelkedjenek, azon kívül, hogyha egy lakótelepi családi napközire gondolok, az nem biztos, hogy teljesen egyértelműen betöltheti a törvényalkotó által elképzelt funkcióját. A 61. §-hoz kapcsolódva is el szeretném mondani, hogy semmiféle díjemelést, emelést nem tudunk támogatni. Nem tudunk azzal egyetérteni. Csak a díjcsökkentésekkel. Főleg abban a szférában, közegben, amely paragrafusok a szociális szférához kapcsolható tömegeket érintenek. A tankötelezettség fő szabályaként, hogy a gyermek betölti a 18. életévét. Hát mi továbbra is ragaszkodunk ahhoz, és adtunk is be törvénymódosítót, hogy 23 évre visszaemeljük a tankötelezettséggel kapcsolatos dotációt. Egyelőre ennyit szerettem volna mondani, aztán még ha eszembe jut valami, akkor mindenképpen szót kérek. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Vágó Gábor képviselő úré a szó.

Vágó Gábor (LMP) VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tényleg csak nagyon-nagyon röviden. Összességében nagyon sok olyan pontot találunk ebben a – mondhatni – saláta-törvényjavaslatban, ami valóban életszerű és előrelépőnek tekinthető. De vannak valóban problémák ebben az egészben. Én tényleg csak ellenzéki képviselőtársaimra szeretnék reagálni. Itt egyrészt az eddigi foglalkoztatási programnak az átalakítása már érett, tehát, hogy nem biztos, hogy ez a legjobb módszer, hogy mindenféle eszköz nélkül kiküldjük az embereket dolgozni, főleg “örkényi dobozolásmunká”-ra. A másik véleményem, amivel képviselőtársamra reagálnék, a családi napközi kérdése. Sajnos tényleg az a probléma, hogyha az állam nem tart fenn elég óvodát, nem tart fenn elég bölcsődét, akkor szükség van úgymond a civil szektornak vagy a piacnak belépnie ebbe a helyzetbe, hogyha valóban közös célunk az, hogy a demográfiai válságot leküzdjük, így hát ezeket a változásokat üdvözöljük, de van elég sok probléma, amikre igazából nem most szeretnék kitérni, hanem majd az általános vitán. Azt sokkal megfelelőbb plénumnak tartom, merthogy annyira szerteágazó az egész, hogy most itt ha 30 pontot szétcincálunk, talán délre sem végzünk. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, ki kíván hozzászólni. Amennyiben senki, akkor én szeretnék még néhány gondolatot felvetni. Én is még néhány paragrafust emelnék ki a törvénytervezetből, a 11. §-t csak mint pozitívumot emelném ki, mert ez talán itt még nem hangzott el, de én magam is küldtem egy ilyen irányú levelet a minisztérium felé, hogy azokban az esetekben, amikor valaki már olyan helyzetbe került, hogy egyértelműen nem lehet rehabilitálni, azt ne kelljen újból ilyen vizsgálatoknak kitenni. Magyarul, ha egyszerűen akarnám megfogalmazni, ha valakinek nincsen már keze, az nem valószínű, hogy ki fog nőni az elkövetkező időszakban, úgyhogy ezt a szabályozást jelenti tulajdonképpen. Úgyhogy ezt mindenképp még pozitívumként szeretném kiemelni. A 44. § a következő, amit én feljegyeztem. Szűcs Erika képviselő asszonnyal szemben én ezt nem tartom most jelenleg kivitelezhető megoldásnak. Ez arról szól, hogy azok az anyák, akik bántalmazásért ezekbe az otthonokba beköltöznek, maguk mellé vehessék az élettársukat vagy a férjüket, ha akarják, természetesen. Az egyik problémám az, hogy általában a bántalmazás a férjük vagy az élettársuk részéről szokott történni, tehát elég érdekes, de megtörténhet, mert sajnos van erre példa, hogy pont azt az élettársat veszik maguk mellé, akik miatt esetleg be kellett kerülni ebben az intézménybe. És ez egy létező dolog, tehát sajnos ebben a közegben ez sűrűn előfordul. A másik, hogy véleményem szerint maga az infrastruktúra sem alkalmas erre. Tehát ezekben az otthonokban gyakorlatilag csak asszonyok vannak, tíz-húsz, legalábbis az én ismereteim szerint, az én környékemen, ha én most Egerre gondolok, és el tudom képzelni, amikor az egyik asszony befogadja a férjét, és akkor még egyébként ott van tíz-húsz asszony is ebben az épületben, hogy milyen körülmények uralkodhatnak. Tehát azért azt lássuk be, hogy ennek a rétegnek a jelentős része máshogy viszonyul a családi élethez, és eléggé – hogy is mondjam – liberálisan fogja fel ezeket a dolgokat. Tehát nem vagyok benne biztos, hogyha ez életbe lép, egyáltalán megvalósítható-e, másrészt, hogy nem lehet-e esetleg majd a piros lámpát is kirakni ezekre az épületekre. Ezt nem szeretnénk látni. Nem látjuk ennek a pozitív oldalát jelen pillanatban. Természetesen, ha duplájára növeljük ezeknek az intézményeknek a területét, akkor lehet, hogy ez működtethető így. A következő az 55. §, amiről már Baráth Zsolt beszélt, de szeretném külön megemlíteni, hogy a napközbeni kisgyermek-ellátási formát az előző kormány indította el, és ennek akkor az indoklása – egyébként hozzá kell tenni, hogy jogosan – gyakorlatilag az volt, hogy a kistelepüléseken nem érdemes bölcsődéket fenntartani 3-4-5 gyermek miatt. Ezzel egyet is lehet érteni, hogy ez itt működjön. Viszont a mostani szabályozás szerint gyakorlatilag a tízezer fölötti településeken próbálják ezt az ellátási formát egyre inkább működtetni. Mi ezzel nem tudunk egyetérteni. Gyakorlatilag itt pénztelenséget látunk ezen a területen, hogy nincs pénz arra, hogy bölcsődéket építsünk, férőhelyeket bővítsünk, és ezért ezt az alacsonyabb szintű megoldást kívánjuk elterjeszteni. Tehát azért azt mindenképp le kell szögezni, hogy ez egy alacsonyabb szintű megoldás a kisgyermekek elhelyezésére, és hozzá kell tenni, hogy városokban nem is nagyon működik. Kisfalvakban, kistelepüléseken még igen-igen, mert jobban ismerik egymást az emberek, és szívesebben rábízzák a 300-400 lelkes településeken a szomszédjukra vagy valamelyik rokonukra, ahol már az ükapa is rokon volt adott esetben, a gyermeküket, de nagyvárosokban, városokban ez egyáltalán nem így működik. Ott egyébként, az én véleményem is és egyértelműen azt látjuk, hogy a szülők elsősorban bölcsődékben szeretnék látni a gyermekeiket, mert ott látják szakszerűnek és biztonságosnak az ellátást. Tehát azért nem értünk ezzel egyet, mert véleményünk szerint itt a bölcsődei férőhelyek növelését kellene szorgalmazni ezeken a településeken. Nem pedig ezt az ellátási formát. A következő a 65-ös paragrafusban található, az óvodáztatási támogatás. A Jobbik eddig sem értett egyet azzal, hogy egyáltalán ilyen forma létezik. A mi határozott véleményünk, hogy ez egy rendkívül liberális gondolkodást tükröz, mert mi úgy gondoljuk, hogy a szülőnek kötelessége lenne óvodába járatni a gyerekét, és nem nekünk kell még arra ösztönözni pluszpénzekkel, plusztámogatásokkal, hogy ezt a kötelezettségét teljesítse a szülő. Így gyakorlatilag még liberálisabbá tesszük ezt a jogszabályt, ugye most már nem három hónap kell ahhoz, hogy valaki megkapja ezt a pénzt, ahhoz hogy három hónapig járassa a gyerekét óvodába, hanem elég lesz két hónapig járatni az óvodába, ezt mi teljes mértékben, ismétlem, elfogadhatatlannak tartjuk. Mi inkább azt látnánk jónak, hogy börtönbe kerüljön az a szülő, aki nem hajlandó óvodába vinni a gyerekét, holott ez kötelezettség lenne. Meg kell értetni ezekkel a személyekkel, hogy az óvodában van a gyermekük helye, és nem azzal, hogy még több pénzt adunk, hogy aztán a kocsmába még több pénz kikössön, mert gyakorlatilag jelen pillanatban ez a jogszabály erről szól, és ezt mi mindenképp szeretnénk, ha megváltozna. Volna még egy kérdésem, ez a 97. paragrafus az álláskeresők ösztönzéséről szól. Ugyebár, aki nem a lakó vagy a tartózkodási helyén vállal munkát, azt különböző kedvezményben részesítsük. Mi ezt alapvetően úgy gondoltuk, hogy mondjuk, a bérletét fizetjük az ilyen személyeknek; itt viszont azt látom, hogy ha jól értelmezem – mert nem tudtam jól értelmezni ezt a jogszabályt, ezért kérem, hogy segítsenek értelmezni – a munkanélküli járadék fennmaradó összegét kapja meg az a személy, aki egy távolabbi helyre megy el dolgozni. De viszont ha ez tényleg így van, akkor nem mindegy, hogy valaki nyolc hónapig kapná még a segély összegét vagy csak már egy hónapig, tehát itt igazából csak pontosítást szeretnék kérni a kormánytól. Most ezek lettek volna a kérdéseim és megjegyzéseim. Baráth Zsolt képviselő úrnak adom át a szót.

Baráth Zsolt (Jobbik) BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Sok mindenről nem esett itt még szó, de egy dolgot mindenképpen szeretnék a kormány figyelmébe ajánlani, a 24-es paragrafushoz kapcsolódóan a közfeladatot ellátó személyek köre. El kell hogy mondjam, hogy saját élményeim és volt kollegáim nevében mindenképpen ki kellene bővíteni, habár lehet, hogy ez a Gyvt.-hez kapcsolható, egy más lehetőséget megragadó, akár törvénymódosító javaslat is lehetne. Az ápoló, intézményvezető, ápoló, gondozó, szociális mentálhigiénés munkatárs, továbbá falu és tanyagondnok személyét mindenképpen ki kellene bővíteni a szociális intézményrendszer gyermekvédelmi intézményeiben dolgozó gyermekfelügyelőkkel, nevelőszülőkkel és tulajdonképpen nevelőkkel, minden ott dolgozóval, mert olyan fizikai hatásnak, veszélynek, atrocitásnak vannak kitéve, amit csak azt hiszem, ők tudnának elmesélni, illetve azok a bírósági akták, amik erről szólnak. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor államtitkár úrnak adom meg a szót.

Nyitrai Imre helyettes államtitkár (NEFMI) válaszadása

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Köszönöm szépen. Lesz olyan kérdés, amelyben a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjének adnám át majd a szót. Megpróbálom sorba venni a kérdéseket, illetve a megjegyzéseket. A szociális bírság hogyan hat – Szűcs Erika képviselő asszony kérdezte. Reméljük visszatartó erővel hat, eddig háromszor kellett ahhoz bírságolni, hogy félmillió forintos bírságot ki lehessen szabni; azt gondolom, hogy a fenyegetettség vagy a szankciók erejének emelése mindig visszatartó erővel hathat. A térítési díj kapcsán bentlakásos intézményekben felveti a többletszolgáltatásokért lehet többletet kérni – ez szó szerint benne van a fejlesztési részeknél például a jogszabályban, ebben a módosításban, hogy az átlagtól eltérő színvonalért kérhető pénz. Mind itt, mind pedig a térítési szabályoknál egyet szerettünk volna végre valahára helyretenni. Tehát ma mindenki beszedi ezt mutyiban, beszedi: alapítványban, beszedi off shore számlára, rengetegféle példát láttunk az országban. Szerettük volna azt mondani, hogy hát akkor most ezt miért kell ilyen illegális vagy ilyen féllegális csatornákon keresztül, miért nem lehet ezt tisztességesen, minden változtatás ezt szolgálja, tehát mind az úgynevezett egyszeri hozzájáruláshoz hasonló hozzájárulás, mind pedig a térítési díj kiegészítésének a legalizálása, legális formában ezeket szedhessék be a szolgáltatók. A felszínt kapargatja ez a változtatás, illetve szintén Szűcs Erika képviselő asszonynak volt egy ilyen mondata a mondani és cselekedni kapcsán. A nagy különbség a kormányzat, a jelenlegi és az előző kormányok működése között, hogy mi mondjuk is, de cselekszünk is. A felszínt kapargatni, valóban erre jut most mód, ez erről szól, megpróbálunk életszerűen reagálni erre és megpróbáljuk a terheket, a szolgáltatók terheit csökkenteni ahhoz képest, amennyit ráraktak az elmúlt évek. Szeretnék egy mondatban reagálni arra a felvetésre, hogy a segélyezés kapcsán paradigmaváltásra van szükség. Ezzel maximálisan egyetért a kormányzat is és éppen ezért vizsgáljuk a feltételekhez kötött vagy a feltételhez kötött segélyezésnek a megalapozását, és ennek a rendszerbe állítását Magyarországon is; ez látható, hogy nagyon sok önkormányzattól kaptunk erre jelzést, hogy bizony erre szükség lenne. Azzal is maximálisan egyetértek – visszatérve Szűcs Erika képviselő asszonyhoz -, hogy igen jövőre szétválik és lesz egy egységes szolgáltatási törvény és a pénzbeli ellátások egy külön jogszabályban kerülnek megfogalmazásra ugyanúgy, ahogy egyébként a gyámügyi, gyermekvédelmi kérdések is visszakerülnek abba a körbe, ahol korábban is voltak, ettől olyan őrült nagy a csomag, hogy ezt a kifejezést használjam én is. Az is törekvésünk, hogy természetesen kerettörvényre lenne szükség, mert egy kerettörvény sokkal hosszabb ideig; azt gondolom, megmaradhat, és nem kell évente és évente többször hozzányúlni, ahogy ez látható volt a jelenlegi, illetve az elmúlt évek változtatásain is. A családok átmeneti otthona kapcsán valóban egy szűk keresztmetszetről van szó. Már annyiban szűk keresztmetszet, amennyiben folyamatosan ennek a normatívája csökkent az elmúlt években, és emiatt nagyon sok civil szervezet kivonult ebből a szolgáltatásból. Még a ’90-es évek végén zömében a bővülés, a civil és egyházi, pontosabban: leginkább civil szolgáltatói bővülésekre épülhetett, nem tudták már finanszírozni a normatívából, nagyon sok helyen ezért zárt be a családok átmeneti otthona az elmúlt években, ezen most sajnos nem tudunk változtatni, de ismerjük a problémát. Én az intézményvezetők kompetenciáját, illetve szakmai tudását elégségesnek tartom ahhoz, hogy visszaépíthessünk egy bizalmat – azt a bizalmat, amit az előző kormányok elvettek és központosítottak. A bizalom és az optimizmus nyilván itt összefügg ebben a kérdésben. De jelezni szeretném, hogy azzal együtt, hogy visszaadjuk arra a szintre, amelyik szinten szerintem a legkönnyebben utolérhetők ezek a szakmai döntések, ezzel együtt a nemzeti rehabilitációs és szociális hivatal, amely egy egységes hivatal a szociális területen január 1-jétől, ez a hivatal az ellenőrzései során sokkal, azt kell mondjam, szigorúbb lesz a helyzetek megítélésében, hiszen ha visszaadunk egy bizalmat, rábízzuk az intézményvezetőre ezeket a döntéseket, joggal várjuk el, hogy ne éljen vissza ezekkel. Az is látható, hogy igen, finanszírozási problémák alakultak ki, ezzel is maximálisan egyetértünk. Az étkeztetés kapcsán az önkormányzat jövedelmi feltételeket igen, megállapíthat a jövőben. Azt gondolom egyébként, hogy a szociális étkeztetés, vagy úgy általában az étkeztetésben, ha egy önkormányzat így dönt, akkor azt megállapíthatja, ez megint csak nem kötelezettség. Nagyon sok pontban – úgy általánosan egy mondatot hadd mondjak erről – megjelennek olyan felvetések, amelyek lehetőséget adnak, de nem kötelezettség. Egy önkormányzat a saját autonómiájában, saját körében dönthet nyilván emellett, a feltételek megteremtése vagy a feltételek figyelmen kívül hagyása között. Például ilyen volt a térítési díj kapcsán, hogy beépítheti, mondjuk egy konyhának a rezsijét, erre még egy mondattal azért majd visszatérnék. Azt gondolom, hogy a térítési díj rendszere igazságosabb lesz a jövőben, mint eddig volt. A gyessel kapcsolatban a képviselő asszonynak hadd jelezzek vissza, 1968-tól 2008-ig, negyven éven keresztül a gyes azt jelentette, ami az anyák számára lehetőség és választás, hogy a kieső jövedelem nyilván valamiféle visszapótlásaként, kiegészítve természetesen a gyeddel, amit éppen – volt egy időszak, amikor – a szocialista kormány felfüggesztett korábban, de a gyed és a gyes rendszere ezt a célt szolgálja. A gyes és a gyed mellett korábban is korlátozottan lehetett csak munkát vállalni, illetve, ha jól emlékszem, korábban úgy volt, hogy két év után, tehát a gyes harmadik évében lehetett ezt meghozni. Akkor, amikor a szocialista kormány visszavágta a gyest háromról két évre, akkor jött ez a módosítás, hogy nem baj, lehet nyolc órában munkát vállalni. Nem! A gyes egy döntés, hogy gyermekgondozás vagy munka. Aki munkában akar lenni, az munkában is fog maradni. Ez teljesen rendben van. Tehát nem fog ezzel a munkavállaló nők száma csökkenni. A kormány a választhatóságra teszi a hangsúlyt, és visszaáll a 40 évig hatályos szabályozási körbe ezzel, hogy korlátozza, nagyon enyhén korlátozza a munkavállalás lehetőségét. Pontosabban a tartamát, időtartamát csak. Maximálisan egyetértek azzal, hogy nem a pénzbeli juttatások fognak valakit kimozdítani az ő sanyarú, nyomorúságos helyzetéből, hanem a munkajövedelem. Az, hogy ez nem így van az országban, arról pontosan a Göncz Kinga-féle módosítások tehetnek a szocialista időszakban, amikor segélyből – kiszámoltuk – közel kétszer akkora jövedelmet lehetett szerezni, mint munkából. Azt az elvet, amit a korábbi kormányok kialakítottak, hogy a munkajövedelem jelentősen vagy kevésbé jelentősen, de haladja meg a segélyből megszerezhető jövedelmet, ezt pont a szocialista kormány borította fel, és én azt gondolom, hogy ez a nyomor újratermelődésének egy nagyon fontos pontja volt. De egyetértek és örülök annak, és látható volt a korábbi kormányzat politikájában is, hogy 2008 után azért változtatott ezen a korábbi elképzelésén. De azt azért hozzá kell tennem, és nem a Nemzetgazdasági Minisztérium kenyerét szeretném elvenni, de hogy azért az utcaseprés, meg az önkormányzatoknak azon tevékenysége, hogy a közhasznú tevékenység körébe beleteszik azokat a tényleges, korábban közalkalmazottakkal elláttatott munkákat, hiszen finanszírozási kényszer van erre, valahonnan ki kell fizetni a béreket, ez megint csak látható, nem vezetett sehová. Tehát a közmunka, egyetértek vele, egy átmeneti időszakra szól és pótolja a piacról kieső emberek számára azt, amit a munkaerőpiacon nem tudnak megszerezni. De szeretném jelezni, hogy továbbra is a négy-hat-nyolc órás önkormányzati körben igénybe vehető közhasznú foglalkoztatás fennmarad. Ez egy tévedés, hogy ez megszűnik. Természetesen ebben benne van, sőt, hozzá kell tenni azt is, hogy nincs ilyen, hogy maximum 30 nap. Ez is egy tévedés. Benne van, hogy minimum 30 nap munkáltatás kell ahhoz, hogy a következő évben igénybe lehessen venni, de semmi nem zárja ki azt, hogy 365 napos legyen az a foglalkoztatás. Úgyhogy lehet, hogy ez egy félreértés, de nincsen maximális 30 nap. És szeretném azt is kiemelni, hogy bizony a vállalkozások mellett az egyházi és civil szervezetek is ugyanúgy benne vannak ebben a körben, akik bevonhatók a közfoglalkoztatásoknak a szervezési rendszerébe. Baráth Zsolt képviselő úr felvetésére, kérdéseire szeretnék válaszolni, aki konkrét kérdésre konkrét választ kért. Erre azért megpróbáltam én a magam részéről törekedni eddig is. Lakásfenntartási támogatás, vagyonvizsgálat, hogyan zajlik? Pont úgy, ahogy eddig. Ahogy eddig az önkormányzatok ezt elvégezték, tehát ebben semmi változás nincs. Vagyonvizsgálatot jelen pillanatban is elrendelhet a jegyző, ez ezután is így lesz. De a lakásfenntartási rendszert viszont jelentősen bővítjük. Mert jövő szeptembertől vélhetően körülbelül duplájára emelkedik a lakásfenntartási támogatás igénybevételére lehetőséget kapó családok vagy háztartások magas száma. Nagyon jelentős bővítés lesz. A rendszerben egyébként azonkívül, hogy bővülés, többen kerülhetnek ebbe bele, nincsen például a vagyonvizsgálatra nézve változás. Ápolási díj. A múltkor is egyetértettünk vele, hogy ez egy inkább szimbolikus mintsem jelentős lépés, az ezer forint. De az ápolási díj kiszámítási logikája változik meg. És innentől lehetőség lesz arra, hogy nyilván az ország jövedelemtermelő képességétől függően emelni lehessen, ugyanis kikerül az öregségi nyugdíjminimumhoz kötöttségéből. És ezt húznám alá, hogy ez egy jelentős lépés az ápolási díj rendszerében. Elfogadjuk, tény, mi magunk is szeretnénk emelni ennek az összegét. Amint lehetőség lesz rá, erre biztos, hogy vissza fogunk térni. Egyetértek önnel, így van: a szociális bírság leginkább az illegális tevékenységek ellenében hat. Én úgy érzem, hogy itt a 16-18 éves kor környékén, illetve a szülők szerepének az értelmezésében megint csak egy félreértés lehet. Ugyanis jelen pillanatban is az úgynevezett alacsony küszöbű ellátásban, ahol – hát azért lássuk be – elég nagymértékben, tehát sűrűn lehet találkozni kemény drogosokkal, tűcsereprogramokkal, egyebekkel, mindenféle szülői felügyelet nélkül be lehet lépni. Mi annak a lehetőségét szerettük volna megteremteni, hogy ne ebbe a rendszerbe, hanem a közösségi ellátásokba, nappali ellátásokba lehessen úgy belépni, már ebben a 16-18 éves korosztályban, ahol egyébként a szülőket majd a gyermekjóléti szolgálat vonja be. Hiszen ez a rendszer már a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a részeként értelmezve is a normál gyermekjóléti munkatársak munkája körében igenis a szülővel, a szülői kapcsolattartással, sőt bizonyos szempontból azt gondolom, hogy annak a lehetősége teremtődik meg, hogy egy mediáció induljon el az egyébként már a családtól már elszakadt tinédzser, aki már droghoz is fordult és a szülők vagy a gondviselők között. Erre egyébként a gyermekjóléti alapellátásunk alkalmas is. Nyilván sokkal inkább mint az alacsony küszöbű szolgáltatás. Soron kívüli elhelyezés. Nem gondolnám, hogy a korrupció lehetőségeit nyitná ki. A soron kívüli elhelyezésben az intézményvezető eddig is döntően tudta befolyásolni a folyamatokat. Ezt most egyszerűen nevesítjük is, hogy a fő felelősség és a számonkérhetőség is az intézményvezetőé. A térítési díj – és itt egy mondattal visszatérnék rá – a gyermekétkeztetésben. Mindenféle étkeztetésben figyelembe vehető. Csak gondoljuk végig. Az étel nemcsak a nyersanyagból áll, amiből elkészítjük azt az ételt. Van a konyhának költsége, van a személyzetnek költsége. Van egy csomó járulékos dolog még, ami hozzátartozik. Ezt egy külső beszállító igenis beleteheti és érvényesítheti az árában. Amikor viszont egy önkormányzat, mondjuk a saját konyháján megfőzi ezt, akkor ő ezt miért nem teheti be? Most arra adunk lehetőséget, hogy ezt 50 százalékig beleteheti. Nem kötelező. Lehetőség, hogy az önkormányzat egy számára igazságosabb rendszerben legyen. Ellenben azzal egyetértünk, hogy mondjuk egy bölcsőde esetén, hogyha ezt megteheti egy szülő, akkor fizesse is ki ennek a konyhai működésnek is az árát. Nem tudom, elég konkrét-e. Köszönöm szépen. Legalább. Ugye a legalább azt jelenti, hogy ennyi vagy ennél több. A legfeljebb az azt jelenti, hogy ennyi vagy ennél kevesebb. Azt gondolom, hogy ebben és itt most nem a magyar tanár vénám jön elő, hanem ez egyértelmű volt eddig is, és nem nagyon látom, hogy ez hol térhet el az eddigi alkalmazásoktól. A családi napközivel kapcsolatban több kérdés is felmerült, de ön is felvetette. Csak jelezném, hogy ugye ön azt mondja, hogy erősíteni kellene a szülő-gyerek kapcsolatot úgy általában is, és lehetővé tenni. Hát ezért emeltük meg három évre a gyest, hogy ez a lehetőség újra visszaálljon. A családi napközi megint csak nem egy kötelezettség, hogy eztán oda kell hordani a gyereket. Egy lehetőség. Az anyák számára lehetőség a gyermekek napközbeni ellátása. Azzal maximálisan egyetértek, hogy a bölcsődék, amelyek – azért önnel vitatkoznék egy kicsit, lehet, hogy az elnök úr mondta, hogy nem az előző kormány, 150 éve létezik Magyarországon, sőt a kontinensen, sőt azt hiszem, talán Anglia előzött meg Európában, mi voltunk a másodikok a kisdedóvás megteremtésében és kidolgozásában, úgyhogy egy picit régebbi annál, mint amiről beszélünk. Ebben az újszerű az, hogy valóban azt el kell ismerni, hogy egy bölcsőde kialakítása és egy bölcsőde fenntartása egy lényegesen – két és félszer – magasabb kiadást jelentő szolgáltatás, mint a családi napközi. Ezt figyelembe kell venni, és valaki mondta, hogy “ez a pénztelenség”. Hát igen, ebben a helyzetben ezt az eszközt kell előhozni. Azzal együtt, hogy jelzem, hogy jövőre az európai uniós pályázatoknak remélhető végre beérése után 1500-1700 bölcsődei férőhelyes bővüléssel számol a kormányzat. Emellett viszont semmi másról nem szól most ez a módosítás, mint hogy egy önkormányzat, amelyik egyébként bölcsődét is üzemeltet, lehetőséget kap arra, hogy emellett akár családi napközivel is bővítse ezt a szolgáltatást. Ami szerintem egyébként pont a hölgyek vagy a nők munka- és gyermekvállalás közötti választhatóságát tudja elősegíteni. A 69.§ szerintem egy elég nagy félreértés, nem akarok rá reagálni. Itt az egészségkárosodás szerepel, de inkább az a lényeg, hogy nem kell ezen túl… tehát itt helyrehozunk valamit, ami korábban a családi pótlékról szóló jogszabályban valószínűleg, hogy elcsúszhatott a kodifikáció során. Ez másról szólhat ez a pont, ez lehet, hogy egy félreértés. Nagyon konkrét kérdésére nagyon konkrétan szeretnék válaszolni: a közfeladatot ellátó személyek körében a gyermekotthonokban dolgozók benne vannak. Az teljesen egyértelmű, nem kerültek onnan ki, tehát ebben nincsen változás, illetve egy megerősítés történik inkább, semhogy szűkítés lenne. Vágó képviselő úr inkább, én azt gondolom, véleményt formált, nem találtam kérdéseket benne. Az elnök úr viszont lehet, hogy megint csak egy félreértésre mutatott rá. A várandós anya kérelmére lehet ott az élettárs vele együtt. Én azt gondolom, hogy akit bántalmaznak, az nem fogja kérni. Ezt talán bízzuk már azokra, akik ezt a szolgáltatást igénybe veszik. Nyilván az is egy fontos dolog, hogy oda tud-e költözni, együtt tudnak-e lakni. Ez nyilván annak az adott intézménynek az adottságaitól is függ. Nem azt gondoljuk, hogy mondjuk, ha két anyuka van a gyermekeivel együtt egy szobában, akkor majd ott megjelenik egy férfi. Ez minden más etikai előírásnak természetesen ellentmond. Tehát én azt gondolom, hogy vannak ilyen felkészültek a kollégáink, hogy ez nem lesz jellemző a területen. Ilyen egy esetet sem tudok elképzelni. Még egy mondat a csana-val kapcsolatban. A szubszidiaritásnak megint csak egy következetes végigvitele ez, hiszen valahol ez elhangzott, igen ezek a csana-k inkább a közösségi szinthez állnak közel kistelepülésen, és én ezt nem zárnám ki nagytelepülésen sem. Budapesten is működnek kerületekben csana-k, ugyanúgy, sőt működnek informálisan olyan közösségek, ahol a szülők egymás gyerekeire vigyáznak. Ezt is tudjuk. Én azt gondolom, ez az élet legtermészetesebb dolga. Hogyha ezt valaki professzionalizálni akarja, akkor úgynevezett családi napközivel ezt megteheti, most a jövőben egy bővebb körben is. Nem véletlen egyébként, hogy a második gazdasági akcióterv részeként is megjelenik, mint a munkahelyteremtésre hatással lévő szolgáltatás, a csana-k bővítése. Végül két megjegyzés, illetve az egyiknél átadom a szót az engem képviselőknek. Az óvodáztatási támogatás, mint rendkívül liberális eszköz, én azt gondolom, ugyanabba a körbe illeszkedik, mint az iskoláztatási támogatás, ahol megfordítottuk. Tehát azt mondtuk, hogy ez is egy olyan ösztönző eszköz kell hogy legyen, maga a pénz, ami az iskolába járást szolgálja. Azt gondolom, hogy ezt az óvodánál is el kell kezdeni. Az óvodáztatási támogatás erről szól. Az óvodáztatási támogatás, igen, persze kutyakötelessége, kutyakötelessége lenne mindenkinek írni-olvasni megtanulni, mégsem tanul meg ma Magyarországon mindenki írni-olvasni, és tudunk, én egyébként egy jezsuita remek programot ismerek közelebbről, ahol bizony le kell tenni azt a néhány száz vagy ezerforintos utalványt, amiért cserébe eljön, és a nyolc általánost megpróbálja befejezni a leghátrányosabb helyzetben lévő, mondjuk cigány családanya is, nem egy ilyen helyzetet láttam. Éppen, mondjuk jelesül Nagykátán. Igen, lehet, hogy azért az ezer forintért jön ő be és üli végig ezt a napot, ahol megpróbálják az írás-olvasásra is őt megtanítani. Ezt nem tartom túlzottan liberális eszköznek, ez egy motivációs eszközként megmarad a jövőben is. És a 97. §-sal kapcsolatban, ha lehet, átadom a szót. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm a szót, elnök úr.

DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm. A vonatkozó paragrafus egy, a törvényben már meglévő rendelkezést egészít ki, egyébként is van lehetőség a törvényben, illetve tartalmaz a törvény egy olyan szabályt, hogy aki az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően helyezkedik el, attól függően, hogy ez a folyósítási időszak első részében történik vagy a második részében, a járadéknak a hátralévő összegét kérelmére felveheti, de a kifizetést hozza előre azoknak az esetében ez a rendelkezés, akik a lakóhelyüktől távolabb, egy másik helységben vállalnak munkát. Ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy mondjuk még a munkaügyi központ 60 nap múlva fizetné ki a hátralévő összeget a kérelmére, a legközelebbi számfejtéskor, amennyiben ez a munkavállalás a tartózkodási vagy lakóhelyétől eltérő helységben történik, a legközelebbi számfejtéskor, tehát a járadék legközelebbi számfejtésekor megtörténjen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönjük szépen a választ. Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. Varga László képviselő úr jelezte.

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Én csak másfél percben, mert igazán nem kívánom a türelmét igénybe venni itt sokaknak, de kihasználva a lehetőséget, hogy helyettes államtitkár úr még itt van egy ideig a körünkben, én kérdeznék tőle, de tudom, hogy a kérdésem inkább költői. Tehát szóba került itt érintőlegesen a közmunkával kapcsolatos források mértéke, nagyságrendje a következő évi költségvetésben és ennek a viszonya az előző évhez, aminek kapcsán jelezte, hogy ez az általunk tett kitétel, hogy itt felére csökkennek a források, ez miért és hogyan nem helytálló. Többek között azt is mondta, hogy – ami egyébként részint igaz – olyan típusú munkalehetőséget is biztosított adott esetben önkormányzati intézményekben, iskolákban közfoglalkoztatásra egyes embereknek ez a lehetőség, ami korábban 10-15-20 éve adott esetben közalkalmazotti státusban vagy direktben az iskolánál, szociális intézménynél jelent meg. Nyilván lehet ott is foglalkoztatni valakit adott esetben, mondjuk karbantartóként, most csak mondok valamit, meg lehet egy közfoglalkoztatásban is az illetőt alkalmazni. Én azt gondolom, hogy igazából lehetőleg dolgozzon az illető. Az, hogy pontosan hogy, ez nyilván egy kérdés. Én csak azt kérdezném, hogy frakciónk szakértőjének számítása szerint az önkormányzati szférából reálértékben 86 milliárd kerül kivonásra, a bázishoz képest, amit önök egyébként vitattak már tavaly, bár inkább persze ezt a képviselőknek mondom, hogy egyébként ellehetetlenülésről beszéltek. Ja, és bértömegcsökkenés a közszférában. Tehát oda-vissza foglalkoztatni ezeket az embereket nem igen lehet, vagy újabb státusokat létrehozni, hát épp ellentétes a folyamat. A közmunka keretein belül azt mondta ön is, hogy nem kívánatos az ő foglalkoztatásuk, hát a lehetőséget sem nagyon látjuk ebben a volumenben. Mi a harmadik? Talán, hogy a versenyszférában jönnek létre munkahelyek? Hát elmondta a Költségvetési Tanács elnöke, hogy negyedannyi sincs benne ebben a költségvetésben munkahelyteremtésre, mint amit mondanak. Látjuk a folyamatot, hogy utána meg ellehetetlenül a Költségvetési Tanács, mert megvonják a forrásait, mert hogy kritikát mert megfogalmazni. A szociális normatíváknak meg egy befagyasztása történik meg, csak azt kérdezném, hogyha mindez így van, akkor hol fognak dolgozni azok az emberek, akiknek volt munkájuk adott esetben Kelet-Magyarországon idén vagy december 15-ig a közfoglalkoztatásban. Szóval nem akarom ezt a vitát nyújtani, azt gondolom, hogy ezeket a kérdéseket általános vitában, plenáris ülésen, napirend előtt, nagyon sok mindenhol lefolytatjuk. Szerintem a nyilvánosság lesz ennek az igazi próbája. Meg fogjuk látni, hogy a jövő év tavasszal, nyáron hogy tudnak dolgozni ezek az emberek, akiknek a foglalkoztatása a versenyszférákban adott, a hátrányos helyzetű kistérségekben nehezen megoldható. Szerintem ebben egyetértünk, ezt ugyanúgy látjuk. Én csak azt nem látom, hogy velük jövőre mi lesz. Elhiszem én, hogy mi vagyunk itt nagyon rosszul tájékozottak vagy máshogy látjuk a dolgokat és itt egy-két-három év múlva tömegével jönnek létre munkahelyek. Bár így lenne. Szerintem sajnos nem efelé mutatnak a dolgok, de bár így lenne! De azt nem látom, hogy jövő évben mi lesz ezekkel az emberekkel, akiket az önkormányzati intézményekben közalkalmazottként nem lehet foglalkoztatni, mert csökken a bértömeg, meg hát már tavaly sem volt a magasabb bázishoz képest foglalkoztatható itt tömegével ez a létszám, felére csökken a közmunkatámogatás, szociális normatívák befagyasztása történik meg, meg hát eleve az adópolitika is meg a költségvetési politikájuk is olyan én szerintem, ami Kelet-Magyarországnak hátrányos. Tehát mi fog történni tavasszal ezekkel az emberekkel? Erre nem kapunk szerintem választ hetek óta. Nem direkte és teljesen szorosan kapcsolódik a napirendhez, de kitértünk rá, tehát ezt bátorkodtam elmondani. Ha gondolja, válaszoljon rá, bár a kérdésem költői jellegű, nyilván fog valamit rá válaszolni. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm.

A válaszadásra történő reagálások

Baráth Zsolt (Jobbik) BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Csak három gyors reflexió államtitkár úr válaszaira. Az egyik a 16-os paragrafushoz. Itt igazából a 16, 18 éves korosztály alkohollal, droggal kapcsolatba kerüléséhez én nem a szülők szerepét próbálom kiemelni, hanem a felelősségét, habár ez lehet, hogy inkább büntetőjogi kategória lenne, ha ebbe mélyebben belemennénk; csak az államtitkár úr így válaszolt, hogy a szülők szerepe. Félreérthető volt, nem a 69-es paragrafushoz: nem a magasabb összegű családi pótlékkal kapcsolatban szóltam, hanem a 67-es paragrafushoz: az iskoláztatási támogatáshoz. És még annyit a családi napközikkel kapcsolatban, azt azért tudjuk, hogy a bölcsődékben inkább dolgoznak szakemberek, mint a családi napközikben, tehát mi azért is preferáljuk a bölcsődét, azt a szakellátást mondjuk, mint a családi napköziket. (Czunyiné dr. Bertalan Judit: Ugyanaz.) Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, ki kíván hozzászólni. (Nincs jelzés.) Nekem is lenne még két reflexióm államtitkár úr válaszára. Az egyik, a családok átmeneti otthonában lévő személyekkel kapcsolatos. Azért én úgy gondolom, azt kell látni, hogy azok a lelki problémák, amik odavezetnek, hogy ilyen szolgáltatást igénybe vegyen valaki és az a légkör, az teljesen más, mint amit mi, vagy általában az embereknek a nagytöbbsége el tud képzelni Magyarországon. Igenis tisztában kell lenni azzal, hogy megtörténhet az, és nagyon-nagyon sokszor megtörténik ezekben a családokban, hogy adott esetben a férj, vagy az élettárs nagyon megveri az élettársát, és mégis ennek ellenére egy hét múlva már iszonyúan szerelmesek egymásba. És ilyen esetben igenis – erre gondolok én – mégis azt mondja, hogy őmiatta került ugyan be a családok átmeneti otthonába, ott kapott elhelyezést, de lehet, hogy egy hét múlva, vagy egy hónap múlva ő maga fogja kérni, hogy jöjjön már hozzá mégis az élettársa. Tehát én ezt továbbra is egy komoly problémának látom, amit orvosolni kellene, erre hívtam fel a figyelmet. A másik pedig az óvodáztatási támogatás. Úgy érzem, hogy itt egy koncepcionális különbség van köztünk; végül is az iskoláztatási támogatás, illetve a családi pótlék összegét is azért vonjuk el adott esetben egy-egy családtól, hogy iskolába járjon az a gyerek, mert nem járatják iskolába a gyermeküket – erről szól, amit a nyáron elfogadtunk. Ezzel szerintem ez a mostani jogszabály, az óvodáztatási támogatással kapcsolatban, pont ellentétes. Tehát mi inkább azt mondjuk, hogy akkor legyen az, hogy aki nem járatja óvodába a gyermekét, nála is családi pótlék megvonásra kerülhessen sor, mint ahogy az iskoláztatás tekintetében is. Mi inkább a büntető jellegre szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy járassák iskolába. Most gondolják el képviselőtársaim, ilyen alapon mindenki felvehetné az óvodáztatási támogatást, én magam is, mert azt mondom, hogy egyébként én nem járatnám óvodába a gyermekemet; megtenném, de így egy kis pénzhez hozzájuthatok pluszban, tehát mindjárt kedvező a számomra. Tehát koncepcionálisan szerintünk máshogy kellene felépülnie ennek a rendszernek. Köszönöm. Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony!

Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak az a nagy helyzet, hogy míg iskolázási kötelezettség van, óvodába járási kötelezettség nincs. (Közbeszólások: Tévedés, van.) 5 éves kortól, de az lenne pont ezeknél a gyerekeknél a cél, hogy 3 éves kortól járna, tehát ott azért a büntetés nem gondolom, hogy ugyanolyan eséllyel eshet latba, mint az iskoláztatásnál. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Egyetértek, csak azért vagyunk törvényhozók, hogy ezen változtassunk, és mi ezen szeretnénk változtatni ugyebár, azért ülünk itt, én most erről beszéltem, egy koncepcionális kérdésről elsősorban. Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor a vitát lezárom, de előtte a szót viszontválaszra megadom államtitkár úrnak.

Nyitrai Imre helyettes államtitkár (NEFMI) viszontválasza

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Köszönöm szépen. Varga képviselő úrnak a kijelentéseire reagálnék, csak azért, mert a jegyzőkönyvben ezt vissza fogom olvasni, hogy a felére csökkentek a források – én ilyet nem mondtam. Ezt ön a számba adta, nem mondtam ilyet, és nem mondtam olyat sem, hogy nem kívánatos bárkinek a foglalkoztatása. Én azt mondtam, az nem kívánatos, hogy az önkormányzatoknak át kelljen konvertálniuk a közalkalmazotti besorolás alatt dolgozókat kényszerűségből, merthogy eddig folyamatosan százmilliárdokat vont ki a kormányzat a korábbiakban az önkormányzatoknak a finanszírozásából, kényszerűségből átkonvertálják a közmunkába. Azt mondtam, hogy ez nem kívánatos, és a jövőben, ha lehetséges, akkor ez ellen kellene tenni, ennyi volt az összes megjegyzésem, a többit meg visszautasítom, mert ilyeneket nem mondtam. Mint ahogy azt is visszautasítom, hogy a szociális normatívákat befagyasztaná a kormány. Szó sincs róla, hogyhogy befagyasztjuk, a szociális normatívák ugyanolyan felülről nyitott irányzatként működnek, mint az eddigiekben; a szociális normatíváknak a folyamatos és a legtöbb területen megnyilvánuló csökkentését, nominális csökkentését megállítottuk – a nominális csökkentését állítottuk meg, a befagyasztásról szó sincs, ez egy nagyon fontos pont, azt gondolom. Baráth képviselő úrnak a felvetésére csak annyit reagálnék, hogy 14 éves kortól bárki büntethető ma Magyarországon, úgyhogy a felelősség kérdése ott egyéni szinten, tehát a gyerek szintjén is megállja a helyét. Nyilván a szülőnek is van, de onnantól már a gyereknek nyílik meg ez a felelőssége, tehát én inkább azért beszéltem a szerepről. A bölcsődékkel kapcsolatban. Természetesen a bölcsődék története, a bölcsődék szakmai működése előttem is ismert, rendkívül jónak, magas színvonalúnak tartom, de egy adat a családi napközikben. A családi napközit vezetők között 80 százalékos a felsőfokú végzettségűek aránya, a bölcsődékben az összes foglalkoztatott 3 százalékának van felsőfokú végzettsége, tehát azért ez is a tények közé tartozik mindenképpen. Sneider elnök úrnak a felvetéseire. Itt lehet, hogy valami fogalomzavar lehetséges. Lehet, hogy ön a krízisotthonokra gondolt, az úgynevezett Seiter házakra, ezek olyan anonimizált cím alatt vannak – nem mondom végig a történetet, biztosan tudja, hogy miről van szó -, ahová egyébként ezek az üldözött nők menekülhetnek, 11 ilyen van az országban. Ez egy másik kiegészítése tulajdonképpen a szolgáltatásoknak, a családok átmeneti otthona nem teljesen ugyanez a forma. Csak jelzem egyébként, hogy a családok átmeneti otthonában sajnos az utóbbi időben – a kollegáktól kapott észrevételek alapján -, például a hiteltartozást fizetni nem tudók, a kilakoltatottak, a korábban megemelt rezsiköltségeket állni nem tudó családok kerülnek be, ez a jellemző sajnos ma Magyarországon. Köszönöm szépen a kiegészítését, ugyanezt akartam én is mondani az óvodáztatási támogatással kapcsolatban, mert azt is hozzáteszem – ezt mindig el szoktam mondani -, hogy nem minden ördögtől való, ami a szocialista kormány idején került bevezetésre. Az óvodáztatási támogatás kifejezetten a jó kezdeményezések között van, amelyet egyszerűen csak egy ésszerűsítés, hogy három hónap helyett kettő is elégséges legyen, az pedig semmi másról nem szól, mint arról, hogy ha szeptember 1-jén beíratja a gyereket az óvodába – akár 3 éves kortól, ez lenne a legjobb – egy anyuka, akkor igénybe tudja még abban az évben venni. A három hónappal sok esetben kicsúsztak, tehát ennek az igénybevétele csak a következő évtől nyílt meg a számukra – úgyhogy pusztán erről szólt a háromról kettő hónapra csökkentése ennek a felvetésnek. Köszönöm szépen a lehetőséget.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm szépen. (Szűcs Erika: Elnök úr, bocsánat.) Már a vitát lezártam. (Szűcs Erika: De muszáj kérdeznem egy pontosítást.) Úgy gondolom, hogy akkor majd a plenáris ülésen kellene ezt esetleg még felvetni, a vitát lezártam, tehát ilyenkor már nem lehet új vitát nyitni, elnézést. Én is tudnék még reagálni nyilvánvalóan, de a kérdésre még válasz is kell érkezzen, a vitát lezártam, elnézést kérek, de folytatjuk tovább a bizottsági ülést. Köszönöm.

Határozathozatal

Szavazás következik. Tisztelt képviselőtársaim, aki a T/1813-as számú törvényjavaslat általános vitára bocsátását támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 18 igen. Aki nem? (Szavazás.) 4 nem. Tartózkodás nem volt. Köszönöm. A bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja. Kérdezem a bizottság részéről, hogy kisebbségi előadót kíván-e állítani a véleményének. Ezt megosztva kellene. Baráth Zsoltot javaslom a részünkről kisebbségi előadónak. (Szűcs Erika: A Jobbik is megszavazta az általános vitára való alkalmasságot.) Tényleg, jogos, igaz, egyetértek a kritikával. A többség kíván előadót állítani? Czunyiné Bertalan Judit. Csak az a kérdés, hogy mi lesz a témája, mert ugye a Házszabály szerint a véleményt kell elmondani és akkor csak a mi véleményünket lehet elmondani, mert most vélemény csak a Jobbik részéről fogalmazódott meg. Tehát itt lehet, hogy jobb lenne, ha a többségi véleményt a Jobbik mondaná el. (Czunyiné dr. Bertalan Judit: A többségi álláspontban nemcsak véleményt lehet elmondani.) Az elhangzottakról. Most akkor a Jobbik álláspontját fogja a Fidesz elmondani többségi véleményként? Ez kicsit azért érdekes. Azért javaslom, hogy ebben az esetben, mivel nem hangzott el vélemény a Fidesz részéről, csak a Jobbik véleményét lehet elmondani. (Moraj, zaj.) A Házszabály szerint az elhangzottakat kell elmondani, tehát ezt mindig szó szerint nem szokták végigvenni természetesen, de ha nem hangzott el semmilyen vita, egyetlen egy elem sem, Lanczendorfer képviselő asszonynak volt egy reagálása énrám, erre nem tudom azt mondani, hogy ezt kellene elmondani. (Moraj.) A többségi vélemény lehet kritika is attól, hogy támogatjuk.

Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz) CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Ellentmondást vélek felfedezni abban, hogy egy többségi frakció által támogatott kormány-előterjesztésnél azzal a kitétellel, hogy … nem a kisebbségivel van gond, a többségi vélemény egyrészt a bizottság álláspontjának az összefoglalása. Nem a Fidesz-frakció álláspontjának, hanem a többségi álláspontnak az összefoglalása. Egy ügyrendi jellegű kérdésben vagyunk, és a jegyzőkönyvből többségi véleményként, amit a Jobbik frakció itt megfogalmazott, az részint többségi, mert a megszavazás része többségi, de az, hogy kritikát mondtak, az abszolút egy kisebbségi típusú véleményalkotás, úgyhogy én itt némi fogalmi ellentmondást látok, amit fel kéne oldani ahhoz, hogy a parlament előtt valóban a bizottság többségi álláspontja tudjon elhangozni. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Tarnai Richárd képviselő úré a szó.

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én a feloldásra tennék javaslatot. Valóban a többségi álláspontot – én is azt gondolom, hogy – valóban a többség ildomos, hogy elmondja, és hogyha a frakció a saját álláspontját szeretné kifejteni, a vezérszónoki felszólalás során ezt meg tudja tenni, azzal, hogy egyébként a javaslatot támogatta ezért, ezért, meg ezért, persze fenntartásokkal vagy kritikákkal illeti ezt és ezt és ezt a részt. És akkor így elhangzik a frakció véleménye, az önök véleménye is, illetve akkor egy tiszta helyzet teremtődik azáltal, hogy a többségi álláspontot valóban a többség mondja el. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. De én pont fordítva látom, mert a Házszabály úgy fogalmaz, hogy a véleményt kell megfogalmazni. Vélemény nem hangzott el most ugyebár, csak a Jobbik részéről a törvényjavaslattal kapcsolatban. Tehát pont fordítva kellene, a Jobbik elmondja a többségi véleményt, mert támogatja, akár kritikai elemekkel, de a pozitívumokat is kiemelve természetesen, most erre nem akarok kitérni, és a Fidesz elmondja a saját vezérszónokiban a véleményét, mert házszabályszerűen nem hangzott el vélemény az önök részéről. Ez itt a problémám. Ez Házszabály szerint nem megfelelő. Kapus Krisztiáné a szó.

Kapus Krisztián (Fidesz) KAPUS KRISZTIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt hiszem, ez lesz a legfontosabb napirendi pont, úgyhogy egy újabb másfél órát nyissunk ebben. Azt hiszem, az a legegyszerűbb története a dolognak, hogy valószínű, azért nem hangzik el külön vélemény, mert egyetértünk vele. Tölthetjük az időt, dicsérhetjük azt az előterjesztést, elmondhatjuk, de fölösleges erről beszélni. Azért nem vitatjuk a kérdést, mert egyetértünk. Emellett el lehet, mondani, hogy egyetértünk azért, mert, és egyébként elhangzottak az egyebek, az meg a kisebbségi vélemény. Varga László képviselő úr majd közreadja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Csak a Házszabály a véleménynyilvánítás lehetőségéről szól itt, és itt vélemény nem hangzott el. Ebben az esetben gyakorlatilag a többségi előadó azt tudja elmondani, hogy önök megszavazták, és a szavazásnak a kimenetelét, a számait felsorolja, de viszont akkor nem tesz hozzá más szöveget, más véleményt, mert nem hangzott el más az önök részéről, csak a Jobbik részéről. De ha a Jobbiknak a gondolatait elmondja a Fidesz, akkor azt mondom, hogy természetesen a Fidesz legyen a többségi vélemény megfogalmazója, mert többségi véleményt jelen pillanatban csak a Jobbik fogalmazott meg. Itt tartunk. (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Osszuk meg!) (Dr. Varga László: Kérjünk állásfoglalást az Alkotmányügyi bizottságtól!)

Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Szerintem a szavazattal kifejezzük a többségi véleményünket, most elmondhatja mindenki, hogy igen, igen egyetértek, egyetértek, akkor ha ez a szó elhangzott, akkor ez már vélemény? A szavazás az vélemény, abban kifejeződik a véleményünk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Én értem képviselő asszony, de a Házszabály a véleményről beszél, nem az egyetértésről, hogy az egyetértésünket fejezzük ki a vélemény elmondása kapcsán, hanem, hogy milyen vélemény fogalmazódott meg ezen a bizottsági ülésen. Tehát érveket kell felsorolni, és itt nem történtek érvek az önök részéről, hogy miért támogatják ezt a módosító javaslatot, csak a Jobbik mondta el, hogy miért támogatja. Elmondta a kritikát is ugyebár, de önök nem mondták el. Én csak a Házszabályhoz akarok ragaszkodni, esetleg elővehetjük a paragrafust, amelyik pontosan erről szól. Megnézhetjük.

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Az előbb félig viccesen mondtam, de amúgy egész komolyan is lehet ezt venni, hogy az Alkotmányügyi bizottságtól lehet Házszabály-értelmezés kapcsán egy állásfoglalást kérni. És hogyha írunk egy levelet, akkor megírják, hogy hogyan gondolkodjunk ebben a kérdésben. Az is lehet, hogy van rá precedens. Az előbb viccesen mondtam, de azt visszavonnám, hogy akkor álljunk meg, és legyen szünet, amíg ez az állásfoglalás nem érkezik meg, talán ráér ez a jövő hétig is. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Remélem, hogy le fogom tudni zárni a vitát, ugyanis itt van a Házszabály előttem, és volt alkotmányügyi bizottsági állásfoglalás is ezzel kapcsolatban, 1996-ban egyébként. Nos, így szól, két sor az egész: “Mind a bizottsági, mind pedig a kisebbségi vélemény csak olyan elemeket tartalmazhat, amelyek a bizottsági vitában bármely részről elhangzottak”. Egyértelmű. Írásban nem tud elhangozni, csak szóban, persze természetesen. (Zaj.)

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Bocsánat, nem kötekedni akarok, de bármely részről elhangzott, a kormány részéről elhangzott, mi a szavazatunkkal ezt a véleményt támogattuk, ettől kezdve teljesen egyértelmű a helyzet, azt gondolom, további vita erről nem nagyon kell.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. De a kormány álláspontját el fogja mondani maga a kormány. Itt a bizottsági álláspontról van szó, nem a kormány, a bizottság álláspontjáról, mi a bizottság vagyunk, nem a kormány. (Moraj.) Két javaslatot látok, két lehetőséget: vagy jobbikos mondja el a többségi véleményt, vagy pedig önök közül valaki, de viszont akkor nyilvánvalóan a Jobbik által elmondottakat kell figyelembe venni. (Czunyiné dr. Bertalan Judit: Legyen akkor a Jobbik!) Elvileg ez így működhetne, illetve azt lehet, hogy önök közül jelölünk ki valakit a Fidesz részéről, de akkor viszont, ha a Jobbik véleményét nem hangoztatja vagy nem mondja el, akkor csak a szavazásra lehet szorítkozni, hogy milyen eredménnyel zárult. Iván László professzor úr!

Prof. Iván László (Fidesz) PROF. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Én azt hiszem, hogy ebben a lélektani, kritikus helyzetben, ami persze nem krízis, hadd szólaljon meg egy tapasztalt pszichiáter! (Élénk derültség.) És ez leegyszerűsíti a dolgokat: formálisan a Házszabály szerint teljesen igaz, amit az elnök úr mond. Tehát sajnálatos módon nem kalkuláltuk be azt, hogy ennek lehet következménye az, hogy nem mi állítjuk a többségi előadót a parlamentben. Ugyanakkor a vágyak megvannak bennünk és a lehetőségek nem csatlakoznak hozzá, de azt mondom, hogy legyen egy salamoni döntés, és akkor a Jobbiknak a felszólalási kifejezését részletesen, egészen áttekintően, rendszerben gondolkodásának megfelelően bízzuk a Jobbikra. Ez az én javaslatom.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Akkor ha jól láttam, ez fogalmazódott meg a kormánypárti képviselők részéről, hogy akkor a Jobbik mondja el a többségi véleményt ebben az esetben. Én név szerint Baráth Zsoltra teszek javaslatot. Kérdezem, ki az, aki támogatja Baráth Zsolt többségi előadóként való megjelenítését. (Szavazás.) Egyhangú. (Czunyiné dr. Bertalan Judit: De nyomjuk a kétperceseket, ha olyat mondasz, ami nem hangzott el.) Köszönöm szépen. Volt-e, aki nem szavazott vagy tartózkodott? (Szavazás.) Egy tartózkodás mellett a bizottság elfogadta Baráth Zsoltot a bizottság előadójának. Köszönöm, és elnézést, hogy ilyennel kell foglalkozni, de a Házszabály az Házszabály. (Czunyiné dr. Bertalan Judit: Máskor is Házszabály a Házszabály.) Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítségét. Mivel még vannak előttünk komoly javaslatok, ezért egy ötperces szünetet rendelek el.

(Rövid szünet.)

Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1745. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Folytatjuk a bizottsági munkát. Soron következik az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú T/1745. számú törvényjavaslat módosítóinak a tárgyalása. Az ajánlástervezet 1-es pontjában Kaufer Virág és képviselőtársa indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az 1. pontban szereplő módosító javaslatot. (Szavazás.) 4 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 17 nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 2. pontban Gúr Nándor és képviselőtársai javaslatáról kérdezem a kormányt.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a 2. pontban szereplő módosító javaslatot. (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 3. pontban Baráth Zsolt és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormányt.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem és 4 tartózkodással a bizottság nem támogatta a javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 4. pontban Baráth Zsolt és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 20 nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Az ajánlás 5. pontjában, Baráth Zsolt és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az 5. pontban szereplő módosító javaslatot. (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 4 tartózkodással a bizottság nem támogatta a javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Az ajánlás 6. pontjában Gyenes Géza indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy a bizottság részéről kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Csak én szeretnék néhány mondatot hozzátenni. Ez a módosító javaslat arról a komoly problémáról szól, hogy az egészségügyben dolgozóknak az ügyeleti ideje továbbra sincs elszámolva és tulajdonképpen ez ezt kívánja orvosolni. Csak jelzem, hogy Nyugat-Európában már nyugdíjjogosultságra ad okot ez az időszak, tehát ha most nem is fogadja el a kormányzat, aminek nyilván mi nem örülünk, reméljük, hogy előbb-utóbb ez itt nálunk is meg fog valósulni, nemcsak a nyugat-európai oldalon Európának. Köszönöm. Kérdezem, hogy van-e még valakinek hozzászólása, gondolata. (Nincs jelzés.) Szavazás következik. Ki az, aki támogatja a 6. pontban szereplő módosító javaslatot? (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 4 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta a módosító javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 7. pontban Talabér Márta és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A tárcánk támogatásra javasolja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs hozzászólás, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a 7. pontban szereplő módosító javaslatot. (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangú. De megkérdezem, hogy volt-e nem szavazat vagy tartózkodás. Nem volt, tehát egyhangúlag a bizottság támogatta a módosító javaslatot. Az ajánlástervezet 8. pontjában Szűcs Erika indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Bár tartalmilag egyetértünk vele, de formai okokból nem támogatjuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem. Szavazás következik. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 6 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Ilyen nincs. Tartózkodás? (Szavazás.) 16 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta a módosító javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Az ajánlástervezet 9. pontjában Baráth Zsolt és képviselőtársai módosító indítványát teszem fel kérdésre, hogy támogatja-e a kormány.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor csak annyit tennék hozzá, hogy egyébként a bizottsági vitában is elhangzott ez a módosító javaslatunk, amit az előző módosító javaslat, amit elfogadtunk, részben valamennyire magáévá tesz – úgyhogy csak a jegyzőkönyv számára akartam ezt jelezni. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a 9. pontban szereplő módosító javaslatot. (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 4 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta a módosító javaslatot, nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Az ajánlástervezet 11. pontjában Kaufer Virág és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormányt.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, szavazás következik. Aki a 11. pontban szereplő módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás nem volt. Így a módosító javaslatot nem támogatta a bizottság, nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Az ajánlástervezet 12. pontjában Kiss Péter és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasolt.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Aki a 12. pontban szereplő módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 6 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. A bizottság nem támogatta a módosító javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát sem. A 13. módosító javaslat következik: Baráth Zsolt és képviselőtársa részéről. Kérdezem a kormányt, hogy támogatja-e a módosító javaslatot.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasolt.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, csak én szeretném megint megjegyezni, hogy itt a nyugdíjtudatosság jegyében adtuk be ezt a módosító javaslatot. Azzal teljesen tisztában vagyunk, hogy ez bizonyos többletterheket jelentene a Nyugdíjbiztosítási Intézet számára. De úgy látjuk fontosnak, hogy minden évben mindenki megkaphassa azt az értesítést a Nyugdíjfolyósító Intézet részéről, hogy hol tart a befizetésekkel és ennek tükrében tudja elképzelni a nyugdíjas éveit, illetve akár plusz megtakarításokra is ösztönözze ez az információ az embereket. Úgyhogy mi természetesen továbbra is szeretnénk, hogyha ez valamikor bekerülne a nyugdíjtörvénybe. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy ki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 6 igen. Ki nem? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás nem volt. A bizottság nem támogatta a módosító javaslatot, nem kaptam meg a szavazatok egyharmadát. A 15. pontban Szűcs Erika indítványáról kérdezem a kormány álláspontját, ez összefügg a 7-essel.

NYITRAI IMRE helyettes államtitkár (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 16. pontban Kaufer Virág és képviselőtársai módosító indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. És köszöntjük Asztalosné Zupcsán Erika főosztályvezető asszonyt. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 18-as pontban Mesterházy Attila és képviselőtársai indítványa.

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 6 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. A bizottság nem támogatta a javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 19. pontban Baráth Zsolt és képviselőtársai indítványa.

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nemmel és 4 tartózkodással a bizottság nem támogatta a javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 20. pontban Szatmáry Kristóf indítványa.

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Nincs jelentkező.) Ilyen nincs. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem és 4 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta a javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 21. pontban Kaufer Virág és képviselőtársa módosító indítványa.

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Nincs jelentkező.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem és 4 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta a javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 22. pontban Gyenes Géza indítványa.

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 2 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem, 4 tartózkodás. A bizottság nem támogatta a javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 24. pontban Harangozó Tamás indítványa.

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 4 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem 2 tartózkodás. A bizottság nem támogatta a javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. A 25. pontban Kaufer Virág és képviselőtársai.

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Támogatásra nem javasoljuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja a módosító javaslatot. (Nincs jelentkező.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 18 nem, 4 tartózkodás. A bizottság nem támogatta a javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Ezzel a napirend végére értünk.

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1668. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Soron következik az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntöm a kormány képviseletében Horváth István főosztályvezető urat, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részéről. Az ajánlástervezet 1. pontjában Mikola István és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

Horváth István (Fidesz) HORVÁTH ISTVÁN (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Elnézést kérek, egyelőre csak tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca támogatja a javaslatot.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni?

Baráth Zsolt (Jobbik) BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Nekem lenne egy kérdésem. Azokra a családokra vonatkozik-e ez a törvényjavaslat, akik visszaélnek a státusukkal?

Horváth István (Fidesz) HORVÁTH ISTVÁN (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ez a módosító javaslat pusztán a szülő fogalmát rendezi el, ami jelenleg hiányzik az egészségbiztosítási törvényből, hisz számos ponton használja a szülőt, mint kategóriát a pénzbeli ellátásoknál, és ennek érdekében betesz egy fogalmat a fogalomrendszerbe. Ennyit tesz összesen. Tehát ennek normatív tartalma nincsen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm, de lehet, hogy egy kicsit félreértelmeztük egymást, ugyanis ez itt 4 összefüggő pontból áll. Szerintem Baráth Zsolt a 3-assal kapcsolatban tette fel ezt a kérdését, nem az 1-essel kapcsolatban, ami a nevelőszülő és a helyettes szülő kivételéről szól a jogosultságból. Ha jól gondoltam. Mindenesetre én rákérdezek konkrétan erre a 3-as pontban szereplő módosításra, hogy ez miért pozitív, hogyha a nevelőszülőt és a helyettes szülőt kivesszük a gyed területéről.

Horváth István (Fidesz) DR. HORVÁTH ISTVÁN (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Ez azért kerül itt most így nevesítésre, mert a hatályos jogszabály is így szól, csak mivel a szülő fogalom beletartozik az általános fogalomba, ezért rendezni kell ennél az egy esetnél, hogy külön kezelendő ez a kategória.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Értem. Köszönöm. Jó, én itt csak megjegyezném, hogy a Jobbik véleménye az, hogy a nevelőszülő, illetve a helyettes szülő is ugyanolyan munkát végez gyakorlatilag, mint a vér szerinti szülő, vagy az örökbefogadó, tehát véleményünk szerint őket is megilletné – de rendben, köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor szavazás következik. Aki az 1. pontban szereplő módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás mellett a bizottság támogatja a módosító javaslatot. A 15. pontban Gyenes Géza képviselő úr indítványáról kérdezem a tárca álláspontját.

Horváth István (Fidesz) DR. HORVÁTH ISTVÁN (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A tárca nem támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Aki a 15. pontban szereplő módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 6 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) Nem volt. A bizottság nem támogatta a módosító javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Köszönöm. Az ajánlástervezet 16. pontjában Nagy Kálmán és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

Horváth István (Fidesz) DR. HORVÁTH ISTVÁN (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A tárca támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, szavazás következik. Aki a 16. pontban szereplő módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 18 igen. Aki nem támogatja? Tartózkodás? (Szavazás.) 4 tartózkodás mellett a bizottság a módosító javaslatot támogatja. Az ajánlástervezet 19. pontjában Gyenes Géza indítványáról kérdezem a tárca álláspontját.

Horváth István (Fidesz) DR. HORVÁTH ISTVÁN (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A tárca nem támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, hogy a bizottság részéről, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, hogy ki az, aki a 19. pontban szereplő módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 2 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 4 tartózkodás mellett, a bizottság nem támogatta a módosító javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Az ajánlástervezet 22. pontjában Gyenes Géza indítványáról kérdezem a tárca álláspontját.

Horváth István (Fidesz) DR. HORVÁTH ISTVÁN (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Nem támogatjuk.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. A kormány tehát a javaslatot nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, szavazás következik. Aki a 22. pontban szereplő módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 6 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás nem volt. A bizottság nem támogatta a módosító javaslatot és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Ezzel a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a részvételt.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1817. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Soron következik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló T/1817. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak tárgyalása. Köszöntöm a kormány képviseletében Nesztor Tamás főosztályvezető urat, a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről. A kiegészítő ajánlástervezet 1. pontjában Scheiring Gábor és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

NESZTOR TAMÁS (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a bizottságot, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, szavazás következik. (Jelentkezésre.) Megadom a szót Vágó Gábor képviselő úrnak.

Vágó Gábor (LMP) VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Csak azért, mert Scheiring Gábor képviselőtársa, aki beterjesztette, az konkrétan én vagyok. Tehát, mint előterjesztő szeretném azt elmondani, hogy erre azért van szükség, hogy itt a nyugdíjvagyonnal foglalkozó alapban ne csak fideszes politikusok üljenek, hanem ugyanúgy a parlament is rajta tudja tartani óvó-védő szemét azon, hogy ezek ezzel a hatalmas vagyonnal hogyan gazdálkodnak. Merthogy hatalmas kockázat van abban, hogy itt most ennek a 3000 milliárd forintnak a fele tőzsdén lévő részvényekben, illetve ingatlan, valamint egyéb likvid vagyonelemekben van, és hogy ezeket hogyan váltják át konkrét forintra, amit fel lehet használni az államháztartásban. És valóban az államháztartásban a nyugdíjak kifizetésére fordul majd-e ez a pénz, vagy feléljük egyszerűen, ezzel kapcsolatban a parlamentnek és a parlamenti pártoknak a védő szeme nagyon fontos tényező volna. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, szavazás következik. Aki az 1. pontban szereplő módosító javaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 3 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) Nem volt. Így a bizottság nem támogatta a módosító javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát. Az ajánlástervezet 2. pontjában Kovács Zoltán és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

NESZTOR TAMÁS (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.)

NESZTOR TAMÁS (Nemzetgazdasági Minisztérium): Elnézést kérek, nálam más számozás van. Ez az 1817-ben a 17. javaslat, ha jól gondolom, módosító kapcsolódó.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Így van.

NESZTOR TAMÁS (Nemzetgazdasági Minisztérium): Elnézést kérek, ez egy fontos kérdés, eltévesztettem, a kormány támogatja ezt a javaslatot, olyan kiegészítést tesz. (Prof. Iván László: Azért.)

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Értem, rendben. Köszönöm. Akkor pontosítva lett. Akkor még egyszer megkérdezem, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor ez alapján szavazás következik. Kérdezem képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja ezt a módosító javaslatot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 3 nem. Tartózkodás nem volt. A bizottság támogatta a módosító javaslatot. Az ajánlástervezet 3. pontjában Scheiring Gábor és képviselőtársai indítványáról kérdezem a kormány álláspontját.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Ez a T/1817. 15. számú módosító javaslat.

NESZTOR TAMÁS (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Kérdezem, ki az, aki támogatja a 3. pontban szereplő módosító javaslatot. (Szavazás.) 3 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nem. Tartózkodás nem volt. A bizottság nem támogatta a módosító javaslatot, és nem kapta meg a szavazatok egyharmadát sem. Ezzel ennek a napirendnek a végére értünk. Köszönjük szépen a megjelenést a kormány részéről.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését szóló határozati javaslat (H/1217. szám) (Bizottsági vélemény kialakítása)

Tisztelt Képviselők! Soron következik a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló népi kezdeményezés tárgyalása. Ilyen jellegű javaslat még nem volt az asztalunkon, így tájékoztatom a bizottságot, hogy az Országgyűlés elnöke a bizottságunkat arra jelölte ki, hogy alakítsa ki a véleményét a népi kezdeményezésről, melyet ajánlás formájában kell, hogy előterjesszen az Országgyűlés elé. Ebből következően a vita lezárását követően szavazni fogunk. Azt a kérdést fogom egyébként szavazásra bocsátani, hogy a bizottság egyetért-e a népi kezdeményezéssel vagy sem. Köszöntöm a népi kezdeményezés benyújtóját, Varga Lászlót, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökét. Javaslatom, hogy a tárgyalást elnök úr öt perces időkeretben történő hozzászólásával kezdjük meg. Aki egyetért ezzel a javaslattal, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Úgy látom, egyhangúlag támogatta a bizottság. Varga László úrnak tehát megadom a szót öt percben.

Varga László előterjesztése

Varga László (KDNP) VARGA LÁSZLÓ (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Hölgyek, Képviselő Urak! Tisztelt Bizottság! Törekszem arra, hogy tartsam az öt percet. Az elnök úr jelezte, hogy ami a bizottság előtt van, szokatlan valami. Szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy én tizenkettedik éve vagyok részese az országos érdekegyeztetésnek. Nem először jegyzek, mert én ezt jegyzem, hiszen a szervezet adta be, mint a szervezet vezetője én írom alá, tehát nem először jegyzek népi kezdeményezést. Nem ez az első sikeres népi kezdeményezésünk. És nem először vagyok ebben a teremben sem és bizottsági ülésen, mindezzel együtt 12 éve nekem is először fordul elő az, hogy egy, a népi kezdeményezésünket tárgyaló bizottság vagy első helyen kijelölt bizottság ülését – ha úgy tetszik, az én expozémmal, remélem, jól mondom a műfajt, ha nem, majd kijavítják – indítják el. Ezt én fontosnak tartom, és azt gondolom, hogy jól is van így. Két szempontból szeretném megvilágítani ennek az előtörténetét, az egyik az látszólag furcsa, másodszor fordul elő velem, hogy az a szervezet, amelynek az élén állok, egy kormányzati ciklus végén bekövetkező döntés miatt népi kezdeményezést indít el, és az egész procedúra szabályai, amelyek egyébként kötődnek az országgyűlési és helyhatósági választásokhoz is, olyan helyzetet állít elő, hogy az újonnan alakult parlamentnek kell ezzel foglalkozni. Ez fordult elő 2002-ben, amikor egy korábbi kormányzati intézkedés kapcsán népi kezdeményezéssel éltünk, és már egy másik parlament döntött róla. És ez a helyzet jelenleg is, mi egy 2009-ben hozott jogszabállyal kapcsolatban és a nyugdíjtörvény akkori módosításával kapcsolatban indítottunk el népi kezdeményezést, ami két ok miatt is elcsúszott. Az egyik, hogy rendkívül nehéz a mai szabályok szerint olyan egyértelmű megfogalmazást találni egy bonyolult rendszerszerű jogszabállyal kapcsolatos észrevételre, amit az erre hivatott szervek átengednek, magyarán gyűjthetővé teszi a kezdeményező szervezet részéről az aláírást. Ezért látszólag mindaz, ami a kérdésben szerepel, elnézést a kifejezésért, lebutított vagy ha úgy tetszik, leegyszerűsített. A lényeg viszont azon van, ami az első kifejezés, hogy tárgyalja újra. Tárgyalja újra az egész törvényt, nemcsak a 62-ről 65 évre történő emelést, sőt, ahogy az ehhez kötődő, és most már látom, hogy az önök kezében lévő szakmai javaslata a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának jelzi, nem is elsősorban azzal a szándékkal, hogy a korhatárban bármilyen visszamenőleges módosítás történjen. Hanem azzal a szándékkal, hogy azt az igazságtalanságot, ahogy jelezzük is, elsősorban női munkavállalók részére és elsősorban egy jól meghatározott időszakban született női munkavállalók részére, és hadd használjak egy nem teljesen szabatos, de a politológiában és a történelemben is ismert fogalmat, a Ratkó-korszakban született nők többségére minden szándék és akarat ellenére előállított. Mert előállított. Erre irányul az elsődleges igénye a népi kezdeményezést sikeresen megvalósító szervezetnek, és azt szeretné, hogy a parlamenti munka is erre irányuljon. Magyarán a magyarországi nyugdíjszabályok rendszerszerű újragondolását szeretnénk azért, hogy azok a nem rendszerszintű beavatkozások, amelyek eddig történtek és szomorúan kell mondanom, hogy történnek, azok minden esetben olyan helyzetet állítanak elő, amelyek igazságtalanságot teremtenek. És szembesülnöm kellett nekem, de önöknek is szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy már bizonyos értelemben a beadványunk is okafogyottá vált, sőt, ha én most poénkodni szeretnék, akkor azt mondhatnám, hogy anélkül, hogy a népi kezdeményezésünkről tárgyalt volna a parlament vagy az illetékes bizottsága, a népi kezdeményezésünk valós céljával kapcsolatos parlamenti tevékenység már elkezdődött, maga a bizottság tárgyalt ma olyan előterjesztésekről, ami a mi eredeti szándékunk szerint része lett volna annak, amit szerettünk vagy szeretnénk. Magyarán, a rendszerszerűt. Én szeretek őszintén és világosan beszélni minden esetben, amikor erre lehetőségem van vagy amikor erre felhatalmazásom van. Most mind a kettő van, a parlament nekem erre lehetőséget adott. Az a szervezet, amelynek én az elnöke vagyok, és ezt a népi kezdeményezést elindította, az meg erre felhatalmazott. Én ma azt látom, hogy erre a jogszabályok szerint reagáló határozatot rendkívül nehéz lesz hozni a bizottságban. Azért lesz rendkívül nehéz, mert a nem rendszerszerű, nem hosszú távra, nem minden szereplővel egyeztetett és jól előkészített rendszerváltozás, mármint a nyugdíjrendszer változtatása elkezdődött. Ezért én nagyon nagy tisztelettel fogok nézni erre a bizottságra, ha valami olyan álláspontra jut, ami abból a szempontból, amire ez irányul, abból a szempontból, amivel ezzel a kezdeményezők szándéka volt, értelmezhető és értelmes választ tud adni. Nem mi állítottuk ezt elő, előállítják a saját magyar szabályok, és előállítja az a sajátos magyar politikai és társadalmi helyzet, amiben mi élünk. Én ezzel együtt azt kérem önöktől, hogy azt a szakmai javaslatot, amit mi átadtunk önöknek, azt igenis fontolják meg. Fontolják meg elsősorban önök, parlamenti képviselők, hogy képesek-e önök eljutni odáig, önmérsékletet tanúsítva minden politikai oldalon és frakcióban, hogy egy hosszú távú, rendszerszerű, a politikával, a társadalommal, az összes szereplővel egyeztetett új nyugdíjrendszer kidolgozásának nekikezdenek. Ez az önök felelőssége, és azért az önök felelőssége, mert a magyar alkotmányos rend önöknek adott ma lehetőséget arra, hogy egy egyébként évtizedek óta rendezetlen és minden korábbi szándék ellenére évtizedeken keresztül rosszul rendezett ügynek nekilássunk. Ebben csak önök tudnak dönteni.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Varga úr, kérem, már lejárt az idő, kérem, hogy foglalja össze két mondatban a végét.

Varga László (KDNP) VARGA LÁSZLÓ (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma): Bármilyen jellegű, nem rendszerszerű változás történik, akkor ennek során kérem azokat, akik döntési kompetenciában vannak, hogy foglalkozzanak elsősorban a korhatáremelés miatt a nők helyzetével, foglalkozzanak azon közszolgálati munkavállalókkal, akik fizikailag alkalmatlanok lesznek annak a munkának az elvégzésére, amit egyébként törvények és törvényi szabályok írnak elő. Foglalkozzanak a Prémium évek meghosszabbításával, és foglalkozzanak ne csak a korkedvezmény meghosszabbításával, mert erre már van előterjesztés, hanem a korkedvezmény szabályainak újragondolásával. Foglalkozzanak önök, velünk együttműködve a nyugdíjrendszer komplex újragondolásával. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönjük szépen Varga úrnak a felvezetőjét. És akkor most Asztalosné Zupcsán Erika asszonynak adom meg a szót, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részéről, hogy ismertesse a kormány álláspontját.

Asztalosné Zupcsán Erika állásfoglalása

ASZTALOSNÉ ZUPCSÁN ERIKA (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr, én meg rövid leszek. Mégpedig azért, mert a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos átalakítások folyamatában a korhatár kérdéseinek a külön történő kezelése részünkről nem indokolt. Én ebben a kérdésben tárcaálláspontot tudok mondani azzal, hogy a népi kezdeményezés kifejezetten erre a kérdésre szorítkozott. Köszönöm szépen.

Kérdések, vélemények

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. A bizottság képviselőinek adok szót. Iván László professzor úr jelentkezett.

Prof. Iván László (Fidesz) Prof. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): A Varga László elnök úr által elmondottakra figyelemmel, azt hiszem, hogy nyitott kapukat dönget, illetve nagyon fontos kapukhoz érkeztek el és fogalmazták meg a népi kezdeményezés alapján; de benne van a mi törekvéseinkben szakmailag, emberileg, társadalmilag, politikailag egyaránt egy alapvetően rendszerszemléletű, rendszergyakorlattal mindenképpen számoló nyugdíjazás és nyugdíjreformnak a programjában mindaz, amit elmondott. Azon kívül természetesen, hogy ezeket a szempontokat kiemelte, ezek is helyet kapnak abban az előkészítésben és abban a döntésben is majdan, amit a parlament részéről meg fogunk hozni. Azt hiszem, hogy az idősödés, az időskor tudománya, a gerontológia, a geriátria – nem akarom itt elmondani ezeket részletesen – számol azzal és mindinkább számol azzal, hogy hosszabb életűvé válik a társadalmaknak a többsége, hogy tömegesebbé válik az időseknek az aránya a társadalmakon, a népességeken belül, és azzal is számol, hogy ebből a szempontból óriásiak a különbségek a különböző országok, különböző kontinensek között. A mi magyar valóságunkban az van, és ez sok mindent meghatároz, részben szükséglet, részben igény, részben pedig teendőt, lehetőséget illetően, hogy egyszerre valamelyest idősödünk, de egyszerre fogyatkozunk. Ezt mindig elmondjuk, de ennek a lényege ott van, hogy ha rövidebbek az életkilátásaink aránylag, mint az Európai Unió legtöbb országában, akkor az a tétel például, hogy a nemzedékek hosszabban egy időben vannak jelen mindennapi életünkben, ez másképpen alakul, másképp az erőforrás szempontjából, ugye az idősödéssel velejáró kockázatok egyelőre még magasak. A magyar valóság az, hogy körülbelül egy 7, 8, 9 év különbséggel kevesebb fenntartható, kielégítő egészségben töltött életéveket élhetünk meg az idősödésünk során, mint az Európai Unió legtöbb országa. Ez is egy óriási problémát jelent, hogy ennek a kockázatnak az előrejelzése, ennek a megelőző kezelése, egyáltalán a gondolkodásunkba való bekapcsolása nem számol sok mindennel, ami ebből következik: egészségügyre, társadalmi munkamegosztásra, satöbbi, satöbbi. Azt hiszem, hogy ez a gondolkodásmód, amit a népi kezdeményezés tartalmaz, a magam részéről legalábbis szakpolitikusként, szakemberként is visszatérő és nagyon fontos szempontot vesz figyelembe. Azonban úgy látszik, és úgy tűnik, hogy mindinkább az új kormányzás stratégiájában, az új kormányzás taktikai lépéseiben, előkészítő munkájában és a parlament természetszerű majdani döntései alapján megközelítően ezeket a kérdéseket tárgyalni is fogja, és ebből a rendszerszemléletből rendszergyakorlattá próbáljuk majd kialakítani. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy ki kíván hozzászólni. (Nincs jelzés.) Én szeretnék akkor néhány gondolatot elmondani, amíg gondolkodnak képviselőtársaim. Először is szeretném jelezni, hogy mi magunk, legalábbis a Jobbik részéről, nem értettünk egyet a nyugdíjkorhatár emelésnek ilyen gyors és drasztikus emelésével. Éppen most pár hete beszéltem litván képviselőkkel, akik ilyen jellegű konzultáción voltak nálam, és ott például két év alatt három hónapot emelnek a nyugdíjkorhatáron, ott is ugyanez a probléma egyébként, ott is kevés a gyermek, hasonló gondokkal küzdenek; míg nálunk két év alatt egy évet növekszik a nyugdíjkorhatár, tehát egy sokkal drasztikusabb, erőteljesebb növekedéssel állunk szemben. Ugyanakkor teljesen egyetértek Varga úr felvetésével – és azt hiszem ebben sokunknak azonos a véleménye -, hogy valóban egy komplex rendszerben kellene gondolkodni, az egész nyugdíjrendszert át kéne gondolni A-tól Z-ig, jelenleg inkább csak bonyolítjuk a nyugdíjrendszert, minthogy egyszerűsítenénk. Ennek szerintem része kellene, hogy legyen az is, hogy vajon kell-e addig nyugdíjkorhatárt emelni, amíg adott esetben magas a munkanélküliség, amíg adott esetben fiatal munkaerők várakoznak arra, hogy munkába állhassanak; de viszont a másik oldalon mások kénytelenek 60, 65 évesen is dolgozni ugyanabban a szakmában. Ugye ennek gazdasági racionalitása sem nagyon van, hiszen gyakorlatilag mindegy, hogy most nyugdíjjárulékot fizetünk vagy pedig munkanélküli járadékot, így is, úgy is fizetnie kell az államnak. Nyilvánvalóan, ha ezt is belevennénk majd ebbe a gondolkodásunkba, akkor sokkal igazságosabb rendszert lehetne megalkotni. Még külön csak megjegyzem, nagyon örülök, hogy foglalkozik a számunkra elküldött szakmai javaslat a különböző nyugdíj kedvezményekkel, és ott ugyancsak felsorolja azokat a területeket, amiket már magam is mondtam, hogy korkedvezményre jogosultak lehetnének – de ezt még nem teszi lehetővé a jegyzék, ami még nem módosult tulajdonképpen -, és szeretném, ha minél hamarabb módosulna a korkedvezményre jogosító jegyzéknek a területe. Itt gyakorlatilag ugyebár, az általam oly sokszor hangoztatott: mentők, kivonuló állomány bele van írva, akkor a szociális gondozók esetében is ez megjelenik. Talán annyiban gondolkodom másban, mint az előttünk lévő szakmai javaslat, hogy itt csak nyugdíj-korkedvezményt láttam, én viszont úgy gondolom, hogy ha Nyugat-Európában működik, azon is el lehetne gondolkodni, hogy adott esetben tízévenként az ilyen nehéz feladatoknál – főleg lelki és szellemi munka tekintetében, mint a szociális munkás ellátóknál – egy-egy év fizetett szabadságnak a beiktatása, ennek a lehetőségnek a megteremtése rekreációs szempontból nagyon pozitív lenne. És lehet, hogy ilyen esetben szívesebben, akár 65 éves korig is dolgozna valaki, ha közben, ez alatt a 40 év alatt durván mondjuk négy évet ilyen szabadsággal tudna eltölteni és fel tudna töltődni. Tehát számos problémát vet fel ez a javaslat, úgyhogy én csak ezeket szerettem volna megjegyezni. Szűcs Erika képviselő asszonyé a szó!

Szűcs Erika (MSZP) SZŰCS ERIKA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én úgy gondolom, hogy a nyugdíjrendszerről történő rendszerszerű gondolkodás most időszerű lett. Nem amiatt a körülmény miatt, ami miatt a népi kezdeményezés indult, vagy az is indokolhatja, hanem vannak új feltételek. Én a 40 éves nyugdíjbavonulási lehetőség általános vitája kapcsán is elmondtam, hogy bizony, amikor egy ilyen indítványt az ember próbál mérlegelni, akkor nagyon fontos, hogy milyen rendszer részeként: hogy marad-e a korhatár, ez marad, csökken, nő és lehet, hogy ugyanarról az intézkedésről az ember elfogadó véleményt is mondhatna vagy elutasítót, attól függ, hogy a körülmények milyenek. Tehát úgy gondolom, hogy nemcsak ez, és nem is ez a legsúlyosabb most, de valós problémát jelez, hogy túl gyorsra sikeredett külső kényszer miatt egyébként, hogy az ország finanszírozhatóságának az előállítása. Nem ez volt az eredeti elképzelése a nyugdíjkorhatár emelésre ütemezésben, tehát hogy van egy speciális és nagy létszámú korcsoport, akinek kifejezetten hátrányos, hanem azt gondolom, hogy mondjuk a 3000 milliárd forintnak állítólag a nyugdíj célra történő felhasználása, de önmagában a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetése is indokolja ezt. Hiszen a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának az egyik fő garanciája az volt, hogy a nyugdíjpénztárakban történő saját megtakarítás fogja a nyugdíjnak egy 25 százalékát legalább fedezni. Ez legalább egy világos, kiszámolható, nyomon követhető és egy számon kérhető dolog. Most ezt felváltotta – a hosszú távú fenntarthatóság tekintetében – egy teljesen ködös ígéret, ami azt jelenti, hogy az intézkedések miatt fog plusz egymillió gyerek születni, akiknek a befizetései majd az öregedő társadalom fokozódó terheit fogják – mert ez történt, ez a paradigmaváltás történt, csak ezt egyelőre nem látom, hogy milyen intézkedések segítenék. Mert a magánnyugdíjpénztárba a felhalmozott vagyon nyomon követhető volt, de attól, hogy beígérjük a nőknek, hogy hamarabb mehetnek nyugdíjba; hogy akkor, amikor ott állnak a döntés előtt, hogy gyereket vállaljanak, vagy sem, hát szeretném látni azt a hölgyet, akinek az elsőrendű prioritása akkor, hogy vállal-e gyereket vagy sem, az, hogy mikor mehet nyugdíjba, nem hiszem, hogy az normális. Tehát egészen más szempontok vannak akkor, amikor a gyerekvállalásról gondolkodnak. Tehát ezért úgy gondolom, hogy ma még ez, hogy majd lesz sok gyerek, aki az egészet fogja fedezni, ez egy ígéret, amit egyelőre semmiféle kezdeményezés nem támaszt alá. Tehát elsőrendűnek a társadalom szempontjából a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát tartanám, a 3000 milliárdnak a bekavarása a nyugdíjrendszerbe – de már most költik mindenre, tehát még az se igaz, hogy csak nyugdíjra lesz költve – az egy átmeneti dolog, egy egyszeri bevétel és itt évtizedekről van szó, nem látom. Tehát olyan súlyos beavatkozás történt, hogy igenis azt gondolom, hogy ilyen körülmények között megalapozottabb, átgondoltabb és hihetőbb megoldása kell annak, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntartható lesz, mint az, hogy majd lesz egymillióval több gyerek. Mert egyelőre ennek a garanciáit messze nem látom. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy noha, akár annak a döntésnek a felülbírálatát vagy korrekcióját is jelentheti ez az újratárgyalás, amit a előző kormány hozott, mégis indokolt az új fejlemények miatt ezt a dolgot újratárgyalni és akár ezt is bevállalni részünkről. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Vágó Gábor képviselő úré a szó.

Vágó Gábor (LMP) VÁGÓ GÁBOR (LMP): Az a legnagyobb probléma, itt rendszerszintű, átfogó nyugdíjreformról, illetve ennek a társadalmi beágyazásáról és társadalmi vitájáról nem beszélhetünk, hiszen a kormány alárendelte a nyugdíjrendszer reformját a gazdaságpolitikai improvizációnak. És itt a gazdaságpolitikai improvizációhoz kellett neki hirtelen sok pénz és így a magánnyugdíj-vagyont átcsoportosította és valószínűleg majd feléli. De azt kell látni, hogy mi mindannyian érdekeltek vagyunk, nemcsak személyesen, hanem az összes parlamenti párt, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszert átalakítsuk. De abban, hogy egy ilyen ad hoc módon vagdalkozva, látszik, hogy ez a reform, ami most megy végbe, nem fog hosszú távon fennmaradni. Tehát, ha máskor nem, a Fidesznek ebben a ciklusban még egyszer hozzá kell majd nyúlnia, és ki kell alakítania egy működő dolgot, amit a társadalom elfogad, mert itt a társadalomnak nincs bizalma ebben a jelenlegi nyugdíjreformban, nagyon egyszerű okoknál fogva, mert a Fidesz ezt zsarolással vezette be, és a zsarolásnak egy alapvető ellenreakciója az emberek részéről, hogy én nem, én ennek nem. Tehát sajnos most ezt a lehetőséget elszalasztottuk, és ez a népi kezdeményezés egy részletkérdés. Fontos, de részletkérdés, úgy tűnik, hogy rendszerszinten a nyugdíjrendszerről már nem tudunk beszélni, amikor a kormány napról napra változtatja a saját álláspontját is. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm szépen. Baráth Zsolt képviselő úré a szó.

Baráth Zsolt (Jobbik) BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Egy ország fennmaradása érdekében végül is nagyon nagy szerepet játszik a népesedéspolitika, de mint tudjuk, az elkövetkezendő évtizedekben a nyugdíjellátás szempontjából is, hogy leszünk-e olyan befizetők, akár a mai 20-30-40-es korosztály, aki el fogja tartani tulajdonképpen saját magát. Egy idő után. Két dolgot kell mérlegelni. Az egyik a népesedéspolitika, tudjuk, hogy volt egy népesedéspolitikai albizottsági ülésünk, ahol elég megdöbbentő statisztikákat kaptunk, mellesleg ezeket mi már tudjuk, hogy csökken a magyarság lélekszáma igen erőteljesen az utóbbi évtizedben főleg, és ezt kell szembevetni azzal, hogy hallunk ilyen horrorisztikus történeteket a médiákból, hogy be fog dőlni a nyugdíjrendszer. Hát hogy most a 2010-től 2014-ig tartó időszakban a jelenlegi kormány hogyan tudja ezt kompenzálni, látjuk, hogy milyen intézkedések születnek és fognak születni, ezt sejthetjük, ez tényleg ilyen toldozás-foltozási helyzet, de azt kell mérlegelni a Varga László úr és a SZEF beadványában, hogy akarunk-e 50-60 éves korunkban egy olyan utolsó mentőinjekcióval kimászni a temetőbe, hogyha még mondjuk 65 éves korunkig kellene dolgozni, legalábbis a bennünket követő korosztályoknak. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Czunyiné Bertalan Judit képviselő asszonyé a szó.

Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz) CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem nagyon szeretném az időt rabolni, nem a tárgyhoz tartozó megjegyzésekkel, de valamit azért helyre kell rakni. Szűcs Erika képviselő asszony azt mondta, hogy az egymillió gyermek megszületését ettől a nők 40 év munkaviszonyának a lehetőségétől várja a kormány. Én azt gondolom, hogy nem szerepelt ez az indokolásában annak a módosításnak, teljesen máshonnan gondolja, illetve más olyan gazdaságélénkítő vagy ösztönző került kialakításra, amelyből úgy gondoljuk, hogy a gyermekvállalás ösztönzése pozitív. Tehát én megfordítanám, természetesen egy húsz- vagy harmincéves nő nem azért vállal gyereket, mert 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehet, hanem más szempontok miatt. Ebben teljesen egyetértünk, de nem szeretném erre elvinni ennek az előttünk fekvő kezdeményezésnek a vitáját. Erről tényleg nem sok mindent szeretnék mondani, de azt azért hozzátenném, hogy magánnyugdíjpénztárakról se beszéljünk akkor, amikor egy rendszer átfogó és korhatárokra irányuló kezdeményezése fekszik az asztalunkon, teljesen másról beszélünk. Nem látom összefüggését. A kormány véleményével tudok egyébként egyetérteni annak ellenére, hogy néhány olyan felvetés ebben az itt előttünk fekvő szakmai anyagban található, de ha már a nők 40 évét idekevertük, akkor én csak bátortalanul megjegyezném, hogy azon a korosztályon, amelyet Varga úr említett, akiket nőként igen kedvezőtlenül érintett a korhatárok kitolódása a törvénymódosításoknál, annak jelentős részét a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetősége viszont pozitívan érinti, vagy esnek bele, függetlenül a szakmájuktól, mert ebben az anyagban bizonyos szakmakörök vannak megnevezve mint kifejezetten hátrányosan érintett csoport. Én azt gondolom, arról beszéljünk, ami az asztalon fekszik, ne magánnyugdíjpénztárról és ne a kormány más, nyugdíjat érintő intézkedéseiről. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Rónaszékiné Keresztes Monikáé a szó.

Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Csak egy mondatot szeretnék, ha itt a Népesedéspolitikai albizottság szóba került, én azért azt hozzátenném a 40 éves motivációhoz, hogy nem az az édesanya gondol rá, aki elkezdi a munkát, hogy majd 40 év után, ezt azért is mondom, mert perceken belül megszületik az első unokám, tehát az az édesanya, aki megkapja ezt a lehetőséget, mert abban az időszakban értette meg az idő szavát, amikor a gyes elindult, és nagyon fiatalon elkezdett dolgozni, az akkori házasságok nagyobb számban köttettek és a nők fiatalabban szültek, és egy komoly kettős terhelés volt rajtuk, ez a réteg igenis megérdemli azt, hogy az egyik teher alól felszabaduljon, és átadja az összes erejét esetleg a családon belüli segítségnek. Akkor viszont a lánya bátrabban vállal gyereket és ez igenis családpolitika. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Varga László képviselő úré a szó.

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Egy mondat. Itt fideszes képviselőtársaimra reagálva, nincs is bajom, és ma is megszavaztuk azokat a módosító indítványokat, ami a több gyermekes anyáknak kedvező helyzetet teremt. Ezt az általános vitában is elmondtuk, bajunk azzal van, hogy részint nem rendszerszerűek a dolgok, erről beszéltünk most is, hogy rendszerszerűvé kell tenni, másrészt hogy egy konkrét ígéretüknek csak a részbeni teljesítését jelenti, körülbelül harmadannyi munkavállalót érintve, mint amennyi eredetileg a választási ígéretük volt. Nem nyitnám tovább, mert lefolytattuk többször ezt az általános vitát, csak ezt meg szerettem volna jegyezni. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Baráth Zsolt kért még szót.

Baráth Zsolt (Jobbik) BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Csak egy mondatot: Varga László úr, aki a SZEF részéről előterjesztette az anyagot, csak mert itt van valami névazonosság, csak hogy egyértelműek legyünk, arra kíváncsi, hogy nekünk itt erről konkrétan mi a véleményünk. Hát én a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében mindenképpen szeretném arról biztosítani, hogy üdvözöljük ezt a népi kezdeményezést. Nekem itt a legszimpatikusabb, a kedvezőbb elbírálást a fokozott fizikai és pszichikai megtermelés miatt tartjuk indokoltnak című fejezetrész. Ezt külön üdvözlöm. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. További kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ugyan ennek a kezdeményezésnek nincs előterjesztője, mert ez egy népi kezdeményezés, ennek a nép az előterjesztője, így azt nem mondhatom, hogy Varga úr tegye meg a zárszót. De itt néhány gondolat felvetődött, és azért két percben szót adnék Varga úrnak.

Varga László válaszadása

Varga László (KDNP) VARGA LÁSZLÓ (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma): Nagyon szépen köszönöm, szerettem is volna kérni – megpróbálok benne maradni a két percben, de tisztelettel kérném önt, hogy ne korlátozzon – ha lehet, ne nagyon. Először is elhangzott egy kérdésszerű észrevétel és én szeretek őszintén és tisztán beszélni. Igen, a névazonosság nem véletlen, dr. Varga László MSZP-s képviselő a fiam, azért adtam neki ezt a nevet, egyetértésben a feleségemmel, mert úgy gondoltuk, hogy vigye tovább a nevét, ez a dolog lényegén semmit nem változtat. Egy szempontból viszont fontosnak tartottam elmondani, mert szeretném jelezni, hogy minden (Prof. Iván László: Róla van szó, ugye?) Igen, ő az én fiam. (Derültség.) Minden látszólagos különbség ellenére, nagyon egyformák vagyunk – és akkor most utaltam az MSZP oldalra, hadd utaljak egy Fidesz oldalra. Én azt a várakozásteljes örömöt, amiről ön beszélt, lassan tízedik hónapja élem át, mert a fiamnak lett egy lánya és nekem nagyapaként két fiút követően életem legnagyobb élménye, tehát ha úgy tetszik, akkor minden látszólagos különbség ellenére mi valamennyien ebben az országban nagyon egyformák vagyunk. Egy dolgot biztosan látok, elértük a népi kezdeményezésünkkel, hogy annak a bizottságnak a szintjén, amelyik – ha én jól értem a parlamenti munkamegosztást, a nyugdíjrendszer szakmai gazdája, elindul egy gondolkodás. Ugyanakkor, ha úgy tetszik, többfajta módon egyetlenegy dologra szeretnék reagálni, ez pedig a 40 év. Merthogy mi szerettünk volna mi, és amivel, ami meg történik az miért probléma, a jó szándék ellenére ezen megmutatható, és egyébként a rám jellemző vehemenciával és időnkénti indulattal ezt elég határozottan a múlt hét pénteken, amikor ezt a témát az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése tárgyalta, elmondtam és fontos, hogy odakerült. A 40 év a nők számára, különösen annak a korosztálynak, amelyikről én beszéltem, jó, tehát azt gondolom, hogy jó. Ugyanakkor viszont az a probléma, amit mi felvetünk azzal, és egyébként a lényege a gyorsütemű korhatár emelkedésnek az ettől sokkal szélesebb, és nem oldja meg, sőt előállít egy rendkívül furcsa igazságtalanságot és ezt hadd mondjam el. Az a korosztály, amelyikről mi beszélünk, úgy lépett be a munkaerőpiacra, hogy az volt neki az ígérvény, hogy 55 éves koráig kell dolgozni. Az ígérvény minden indokával egyetértek, én a Népesedési Kerekasztal megalakulásától tagja vagyok ennek, Pálinkás akadémiai elnök felkérésére, tehát az összes hátterét értem, ismerem, egyetértek vele. Ez is azt mutatja, hogy ez a dolog sokkal bonyolultabb, mint amiről magáról szól. De ez a korosztály azt kapta, hogy kétszer is megszegte – úgymond a magyar állam, ha úgy tetszik az állampolgárok közössége – azt az ígéretet, amit neki tett, előállította számára azt a helyzetet, hogy 65 éves koráig kell dolgozni. Azt gondolom, hogy akik felvetették a program szintjén, majd pedig a kormányzati intézkedés szintjén, valahol erre a feszültségre is kívántak reagálni. De az az előterjesztés, ami most a 40 év kapcsán itt is felmerül, az azért azt a tényszerű helyzetet állította elő, hogy az az 1956-ban vagy 1957-ben született hölgy, aki az általános iskolát követően egyből bement a munkaerőpiacra és minden egyebet, amit az életében ezt követően tett, a munkaerőpiacon tette, akár képezte magát többdiplomássá is, tehát ezt se vitatom. És szült gyereket, amennyit szült, és ha balszerencséje volt, akkor kikerült vagy időszakosan kikerült és visszakerült, de alkalmas jogilag arra január 1-jétől, amiről az előterjesztés szól, 55 évesen, vagy nagyon ahhoz közel nyugdíjba mehet. Azok a néhány évvel, akár korábban születettek, akik szintén ennek az úgynevezett Ratkó-korszaknak az érintettjei, de az általános iskolát követően középiskolába jártak vagy szakmaszerzés, vagy továbbtanulási céllal, és ha ez a továbbtanulási cél sikerült is, akkor még diplomát is szereztek, és egyébként az ígéret az volt, hogy 55 évesen elmehetnek nyugdíjba, ezzel szemben hivatalosan teljes jogú nyugdíjasként mondjuk egy ’54-ben született hölgy majd 2017-ben mehet. Én nem gondolom, hogy ez a jó szándékú végrehajtás, az a közös problémalátás, amit mi is akartunk, az egyébként egy igazságos parlamenti döntésben realizálódhat, ha ez döntéssé válik és a probléma lényege ez, ezért kérek elnézést, hogy ilyen hosszan vitattam. Köszönöm azt a fajta jóindulatát a bizottságnak, amelyik minden oldalról megnyilvánult, nagyon boldog lennék, ha a felvetéseinkben egy része e jóindulat közös cselekvés eredményeként parlamenti döntésben is realizálódna. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm szépen. Baráth Zsolt képviselő úr jelentkezett.

Baráth Zsolt (Jobbik) BARÁTH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Csak annyit szeretnék mondani, még mielőtt valaki félreértené, nem térképeztem fel a jelenlévők családi kapcsolatait, nem voltam azzal tisztában, hogy Varga László és dr. Varga László között vérségi szinten áll fenn a családi kötelék; amit mondtam azonban önnek, azt természetesen továbbra is fenntartom, de ebből senki ne vonjon le messzemenő következtetéseket, főleg a jelenlegi kormánypárti képviselők ne. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Rendben. Köszönöm. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik. Aki egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emeléséről szóló H/1217. számú népi kezdeményezést, kérem, kézfeltartással szavazzon! (Szavazás.) 6 igen. Aki nem támogatja? Tartózkodás? (Szavazás.) 16 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, hogy a parlament újratárgyalja a nyugdíjkorhatár módosítását. Hozzá kell tennem, hogy ettől függetlenül a parlament elé fog kerülni, mert a népi kezdeményezés ettől függetlenül meg fog történni. Itt is lehet állítani előadót, többségi és kisebbségi vélemény tekintetében. Kérdezem a bizottságot, hogy kíván-e előadókat állítani. Többségi tekintetben, akik nem értettek egyet, illetve tartózkodtak, ők alkotják a többséget, vagyis most a Fidesz frakció jelen pillanatban. Kérdezem, hogy kívánnak-e bizottsági előadót állítani. Rónaszékiné Keresztes Monika képviselő asszonyt jelölik a többségi vélemény előadójának; a kisebbségi véleményt ez esetben megosztva, ha lehet: Szűcs Erika és én lennék a másik személy, ha egyetért a bizottság, tehát akkor ketten mondjuk el a kisebbségi véleményünket. Köszönöm. Ezzel gyakorlatilag véget ért a napirendi pontunk. Köszönjük szépen a részvételt és az ülés is a végéhez közeledik. Egyebekben Varga László képviselő úrnak adok szót.

Egyebek

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Ilyen megszépítő távolba került a konfliktusom a helyettes államtitkár úrral, éppen másfél órával ezelőtt volt. De én azt javasolnám – és csak a jegyzőkönyv kedvéért mondanám el -, hogy nagyságrendileg egy fél év múlva a helyettes államtitkár úrral közösen tartsunk egy bizottsági ülést. Nézzük meg, hogy mi lett ezekből az egyes forrásokból, önkormányzati szféra, közmunka, szociális támogatások rendszere, mi az a helyzet, ami előáll Borsod megyében és Északkelet-Magyarországon vagy hát a kormányoldal szerint nem fog előállni, szerintünk meg előáll. A helyszínen tájékozódjunk. Nagyságrendileg fél év múlva. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Szavazásra teszi fel ezt a kérdést vagy mint egy lehetőséget ajánlja? Jó, hát mindenképp akceptáljuk. Én amúgy is szeretem a kihelyezett üléseket. Meg fogjuk fontolni a bizottság részéről. Van-e még egyebekben valakinek mondandója? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen a részvételt, és további jó napot kívánok! Tné 180.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 32 perc)

Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Turkovics Istvánné

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) kétperces felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kaufer képviselő asszony egy mondatára szeretnék visszatérni. Azt állította képviselő asszony, hogy nem tudja mindenki igénybe venni ezt a kedvezményt, és ebben tökéletesen igaza van. Korábban viszont senki nem tudta igénybe venni, mivel nem volt ilyen kedvezmény. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ettől kezdve a kérdés az, hogy továbbra is azt az állapotot kívánja-e ön és a frakciója fenntartani, hogy senki ne kaphasson kedvezményt, vagy pedig elfogadják ezt a javaslatot, és valóban nem fog mindenki ilyen kedvezményt kapni, hiszen ez a javaslat a nyugdíjtörvény módosításáról szól, és például a gyermekek ebbe nem esnek bele, ők sem fognak kapni. Még egyszer mondom: eddig senki nem kapott, most pedig fognak kapni azok a hölgyek, akik 40 évig dolgoztak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) kétperces felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy mondattal hadd kapcsolódjak Csizi képviselőtársamhoz.

Ez a javaslat, ami most előttünk fekszik, az eddigi kettő kedvezményhez még egy harmadik kedvezményt is hozzárak. Eddig a nyugdíjrendszerben volt egyrészt a korkedvezményes nyugdíjazás, ez a nehéz fizikai munkát végzőknek, illetőleg az egészségtelen körülmények között dolgozóknak adott egy kedvezményt, egy kedvezményes lehetőséget. A másik az előrehozott öregségi nyugdíj kedvezménye volt. Abban az esetben, ha valaki a nyugdíjazása előtt vesztette el munkahelyét, egy méltányos eljárás keretében lehetőséget adott az illetőnek arra, hogy nyugdíjba vonulhasson, akár előrehozott teljes összegű, akár csökkentett összegű nyugdíjba. Végül most egy harmadik kedvezmény jelenik meg, ez kapcsolódik valóban a negyvenéves munkához.

Én azt gondolom, ha ezt így együtt látjuk, tehát hogy az eddigi kettő kedvezményhez képest még egy kedvezmény lép be, akkor pontosan a törvényjavaslat lényegét fogjuk meg. Itt azt kell eldönteni, hogy támogatják-e a képviselők azt, hogy az eddigi kettő helyett három kedvezmény legyen a nyugdíjrendszerben, vagy pedig megvonják ezt a lehetőséget a nyugdíjba vonulóktól, és nem adnak nekik még egy kedvezményt, hanem maradnak az eddigi két kedvezménynél. Ez a tétje a jelenlegi nyugdíjjavaslatnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) vezérszónoki felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát ez nem semmi, mondhatnánk pestiesen szólva az előbbi felszólalásra. De a végén képviselő úr megtalálta végül is a napirendi pont témáját, és arról is egypár szót ejtett, ezért külön köszönetemet szeretném kifejezni. Azonban tisztázzuk azt, hogy miről is van szó, milyen törvényjavaslatról beszélünk, hiszen ha tisztázzuk ezt, akkor talán könnyebb lenne valós információkat megosztani egymással és a nézőkkel, ami az ön esetében sajnos nem sikerült.

No, hát arról van szó, hogy a nyugdíjrendszerben egy eddig nem létező, teljesen új kedvezmény kerül bevezetésre. Még egyszer mondom, egy eddig nem létező, teljesen új kedvezmény. Őszintén szólva ettől kezdve nem értem, hogy az MSZP részéről mi ez a nagy ellenállás, hiszen, még egyszer mondom, egy olyan ellátási forma kerül be a nyugdíjrendszerbe, ami egyértelműen ad az embereknek, ez esetben a 40 év szolgálati idővel rendelkező nőknek, tehát ad, és ettől kezdve az ez ellen való tiltakozás egy sajátos filozófia, sajátos hozzáállás a dolgokhoz. Ezért tehát nem értem. A másik két ellenzéki párt véleményével kapcsolatban pedig csak azt jegyezném meg, hogy cizelláltabban fogalmazzák meg e tekintetben a véleményüket.

De hát pár nappal ezelőtt hallhattuk itt, a parlament falai között éppen az adórendszer vitája kapcsán, hogy jó, jó, valóban, a gyermekes családok jobban járnak és jól járnak, de miért van az, hogy a háromgyermekesek még jobban járnak, a négygyermekesek meg még jobban. Azt gondolom, hogy ha ez a probléma a parlament falai között, hogy ki jár jól és ki még jobban, akkor az nem lehet egy rossz előterjesztés. És ebben az esetben szintén erről van szó. Azt egyikük sem mondta, hogy ezzel a rendelkezéssel bárki rosszabbul járna, mert nem jár senki rosszabbul. Ettől kezdve viszont, ha mindenki jól jár vagy jobban jár vele, akkor nem értem, hogy mik ezek az ágálások.

Különösen annak fényében nem értem, hogy ha végignézzük az elmúlt évek szocialista kormányainak “tevékenységét”, akkor azt láthatjuk, hogy megemelték három évvel a nyugdíjkorhatárt. Erről egy szót nem hallottunk az imént. Elvették a 13. havi nyugdíjat. Erről szintén nem hallottunk egy szót sem. (Babák Mihály: Hallgattak.) 2008-tól egy új nyugdíjszámítási rendszert vezettek be, aminek következtében mintegy 8 százalékkal csökkent átlagosan a nyugdíjak értéke. Erről sem hallhattunk. Azt gondolom, hogy az önök részéről vagy a hallgatás, vagy a bocsánatkérés lenne az egyedül indokolható hozzászólás (Taps a kormánypárti padsorokban. – Babák Mihály: Úgy van.) , különösen egy olyan esetben, amikor egy új ellátási forma kerül bevezetésre, amellyel, még egyszer mondom, csak jól járnak az érintettek. (Gúr Nándor hosszan közbeszól.)

Mi, kereszténydemokraták egyébként mindig is az értékek mentén közelítjük meg a javaslatokat, és ebben a javaslatban szeretném végigvenni, hogy mik azok az értékek, amik megvalósulnak a törvényjavaslat megszavazása esetén.

Először is a munka mint legfőbb érték. Az elmúlt éveket nem az jellemezte, hogy a munka elismerést kapott volna állami részről, állami szintről. Ez a javaslat azt mondja, hogy ha valaki, egy asszony 40 éven át dolgozott, akkor kedvezőbb módon mehessen nyugdíjba, mint ahogy ezt jelenleg megteheti. Természetesen, és ezt nem győzöm hangsúlyozni, a jelenlegi nyugdíjrendszer maradéktalan megtartása mellett, tehát egy pluszellátást behozva. (Babák Mihál: Nem értik. – Szűcs Erika: Nem. Kellően hülyék vagyunk, Babák.) A munka értékének megjelenítése szerintünk, a Fidesz-KDNP szerint nagy érték, és ez jelenik meg ebben a javaslatban ilyen módon.

A gyermek felnevelése is érték, rendkívül nagy érték. A javaslat másik eleme pedig erről szól; azt ismeri el, hogy ha ez az asszony gyermekeket is vállalt, gyermekeket nevelt, akkor a gyermekek után a maximálisan 8 év igénybe vehető és figyelembe vehető e tekintetben, tehát már 32 év ledolgozott idő után igénybe veheti ezt a kedvezményes ellátást. Tehát a kedvezmény mellett még egy pluszkedvezményt építünk be. (Babák Mihály: Tetszenek látni?) Mert azt gondoljuk, hogy a gyermekek fölnevelése és családban való nevelése igenis érték.

Ugyanolyan érték egyébként a tisztánlátás erénye is, ami sajnos szocialista képviselőtársaimat, a felszólalásból kiderült, nem annyira jellemzi. Ezt a tisztánlátást segíti a nyugdíjrendszerben az az intézkedés, amiről talán nem szóltunk eddig még eleget: a biztosított ezentúl kérheti a szolgálati idejének határozattal történő megállapítását évente egyszer.

(9.50)

Ezt az eddigi szabályozás szerint csak a nyugdíjba vonulás előtt tíz évvel tehette, most lehetőséget adunk, hogy mindenki követhesse, hogy egyébként a nyugdíjrendszeren belül hol áll, és mikor számíthat arra, hogy nyugdíjba vonulhat. Pontosan ez volt az, amit a korábbi törvényjavaslat vitájában önök kifogásoltak, hogy lám, lám, a magán-nyugdíjpénztári rendszer milyen jó, hiszen ott nyomon követhető a befizetések sorsa, másrészt örökölhető.

Örömmel jelentem, hogy ebben a javaslatban világossá válik – és ha elfogadásra kerül, akkor törvényszintre emelkedik – az egyéni követhetőség, tehát mindenki fogja tudni, hogy a nyugdíja hogyan áll, úgymond évente lehet ezt követni, másrészt az előző törvényjavaslat vitájából kiderült, örökölhetővé is válik a házastárs részére. (Gúr Nándor: Ki az, aki örökölheti? A gyerek is?) Tehát ettől kezdve az a két előny, ami önök szerint a magánnyugdíjpénztárakat jellemzi, az most az állami rendszert is jellemezni fogja, tehát szabad az út az előtt, hogy önök is megszavazzák, ne csak folyamatosan beszóljanak itt nekem a hozzászólásom alatt. No, tehát a tisztánlátás is egy nagy erény.

Aztán a munkaerőpiacra, az édesanyák munkaerőpiacra való visszasegítése is szerintünk egy nagyon fontos erény. Márpedig ez a javaslat ezt is elősegíti, ugyanis ha a nagyszülő, leginkább a nagymama szokott az unoka nevelésében segíteni… – de óvatosan fogalmazok, mert önök az előbbi felszólalásban is ügyesen csúsztattak, amikor azt mondták, hogy mi kényszeríteni akarjuk, mi csak a női modellben gondolkodunk, és az apukákat száműzzük a család mellől; ez természetesen nem igaz, ez szemenszedett hazugság. (Babák Mihály: Ezt ők csinálták.) Tehát még egyszer mondom, leginkább a nagymamák szoktak, de természetesen a nagypapák részére is lehetőség van arra, hogy unokájukat neveljék, miközben az édesanya vissza tud térni a munkaerőpiacra.

Ezáltal egyébként bölcsődei férőhelyek szabadulnak föl, hiszen nem kell a gyermeket bölcsődébe íratni, ezáltal az állam, illetőleg az önkormányzat pénzt spórol, egy férőhely legalább fölszabadul, tehát jól jár a szülő, mert visszatér a munkaerőpiacra, jól jár a nagyszülő, mert gyermekének a gyermekével, magyarul az unokájával lehet. Jól jár az unoka, mert családban nevelkedik továbbra is, ráadásul egy többgenerációs családban, és végül az állam és az önkormányzat is jól jár, mert erre a gyermekre vagy ezekre a gyermekekre a finanszírozási szükséglet nem jelentkezik, nem kell férőhelyet biztosítani ennek a gyermeknek, ezeknek a gyerekeknek.

Bár, gondolom, az önök lelkiismerete azért nem teljesen tiszta e tekintetben, hiszen önök voltak azok, akik pár évvel ezelőtt a gyes időtartamát három évről két évre csökkentették úgy, hogy a bölcsődei férőhelyeket nem bővítették. (Gúr Nándor: Legalább nézted volna meg előtte.) Tehát maradtak a gyerekek hely nélkül. Most erre a problémára is megoldást adunk, noha ezt a dolgot is önök szúrták el. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Örülök, hogy szocialista képviselőtársam megérkezett, és már tud kiabálni itt a teremben, noha azt sem tudja, hogy mi hangzott el az előző pillanatokban. Ez az abszolút hozzáértés magasiskolája. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Fontos értéknek tartjuk az egészség megőrzését, és e tekintetben is ez a javaslat hozzásegít minket ehhez. Ugyanis értelemszerűen kevesebbet kell munkában tölteniük a nagyszülőknek, az idős embereknek, ezáltal természetesen nagyobb lehetőségük van arra, hogy a különböző egészségkárosodásokat elkerüljék, és egyébként, nem utolsósorban, ha az unokáik gondozásával töltik az idejüket, ez az unokák testi-lelki fejlődésére is rendkívül pozitív hatással van. Ezt jómagam, mint nagycsaládos, meg tudom erősíteni.

Szerintünk, kereszténydemokraták szerint a szolidaritás az egyik legfőbb erény, még akkor is, ha szocialista képviselőtársaim nevetnek ezen. Mi azt gondoljuk, hogy a szolidaritás nagyon fontos. Ezért aztán pár szót szóljunk a rehabilitációs járadékról, amelyről szintén rendelkezik ez a törvényjavaslat, mégpedig olyan módon, hogy ettől kezdve méltányossági alapon is megállapítható lesz a rehabilitációs járadék, nem feltétlenül szükséges a teljes szolgálati idő megléte. Tehát méltányosságból, szolidaritási alapon a rehabilitációs járadékot bevezeti a javaslat. Szintén nem tudom elképzelni, hogy ezt miért nem támogatják ellenzéki képviselőtársaim.

A méltányosság egy másik módon is megjelenik a törvényjavaslatban, mégpedig eddig a nyugdíjas, ha dolgozott, akkor 365 napra kellett járulékot fizetnie, hogy a következő évben hatályos nyugdíjnövekedést megkapja. Most a javaslat ezen a szabályon is változtat, és azt mondjuk, hogy a ledolgozott napok számától függetlenül jár ez a következő évi nyugdíjemelés, tehát nem kell a teljes előző évi 365 napot e tekintetben járulékfizetéssel tölteni. Ez is egy rendkívül méltányos és a nyugdíjasokat segítő szabályozás. Nem tudom, hogy ellenzéki képviselőtársaim miért nem támogatják ezt a fajta méltányosságot az idősekkel, a nyugdíjasokkal szemben.

Még egy dolgot engedjenek meg megjegyeznem. Talán emlékeznek rá, hogy a ’98 és 2002 közötti polgári kormány, első polgári kormány időszakában vezettük be azt az intézkedést, miszerint a nagyszülők is elmehetnek gyesre. Ez a lépés, ez a törvényjavaslat, ami most előttünk fekszik, a következő lépést teremti meg, hiszen ezeknek a nagyszülőknek lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben 40 évvel rendelkeznek, akkor elmehessenek, visszamehessenek a családba, és az unokájuk nevelésével, az unokájukkal való foglalkozással tudjanak törődni. Tehát egyrészről biztosítottuk annak idején a nagyszülői gyest, evvel a lépéssel, evvel a második lépéssel, ugyan sajnos eltelt 8 év közte, ami azért nagy veszteségeket jelentett mind a családoknak, mind az országnak, de most, 8 év elteltével a második lépést evvel a törvényjavaslattal meg tudtuk tenni.

Szerintünk nagy érték a szavatartás is. Emlékszünk, 4 vagy 8 évvel ezelőtt, már összefolyik e tekintetben előttem is az idő, egy élére állított kocka jelent meg óriásplakátokon szerte az országban, az “Igen, megcsináltuk!” megjegyzéssel, vicces szlogennel. És ez a Magyar Szocialista Pártnak volt az egyik választási plakátja. A probléma ezzel az, hogy szlogen szintjén valóban elhangzott, hogy igen, megcsináltuk – az a baj, hogy önök nem csinálták meg. Mi nem rakunk ki óriásplakátokat, nem állítjuk sarkára a kockát, és nem kommunikálunk, hanem mi csak szép csöndben megcsináljuk azt, amit önök nem csináltak meg.

Mi támogatjuk ezen javaslaton keresztül a munka újbóli értékként való megjelenését. Mi támogatjuk a tisztánlátást a tekintetben, hogy mindenki számára követhető legyen a nyugdíjbefizetése. Mi támogatjuk a gyermekek felnevelését, akár úgy, hogy a szülőket támogatjuk az adórendszeren keresztül, a lakástámogatási rendszeren keresztül, akár úgy, hogy a nagyszülőket támogatjuk a nagyszülői gyes bevezetésével, lásd első polgári kormány idején, vagy evvel a javaslattal, ami szerint 40 év után, illetőleg 32 év után visszamehetnek a családhoz, és az unokákkal foglalkozhatnak.

Mi támogatjuk, és nemcsak szavakban, az anyukák visszatérését a munkaerőpiacra, evvel a lehetőséggel pontosan ezt teremtjük meg számukra. Igen, mi támogatjuk az egészségmegőrzést mind a nagyszülők, mind pedig a gyerekek tekintetében, még akkor is, ha ez önnek nem tetszik, és mosolyt csal az arcára. Igenis, mi a szolidaritást támogatjuk akkor, amikor a rehabilitációs járadék méltányossági alapon történő bevezetését támogatjuk, és ebben a javaslatban ez szerepel.

Igen, mi a méltányosságot a tekintetben is támogatjuk, hogy ha valaki 365 napon keresztül nem tudott a tárgyévet megelőzően járulékot fizetni, akkor is jogosult lehessen bizonyos feltételek fönnállása esetén a nyugdíjemelés igénybevételére.

Igen, mi tehát a szavatartást helyezzük a középpontba, ezért, amit a kampányban mondtunk, azt most megvalósítjuk, nem úgy, hogy óriásplakátokon hirdetjük, hanem úgy, hogy törvényjavaslatot terjesztünk be, és azt meg is fogjuk szavazni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) a képviselő elfogadja a választ

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm államtitkár úr válaszát. Végre! A bejelentett munkahellyel rendelkező, gyermeket nevelő családok lassan két évtizede várnak arra, hogy ők ne másodrendű állampolgárok legyenek, adózás szempontjából sem. Hogy ne mondhassák el a barátok, ismerősök, hogy milyen lúzerek vagytok, hogy alkalmazottként dolgoztok különböző munkahelyeken, gyermeket is vállaltok, ahelyett, hogy egyébként ügyeskednétek, hisz lám-lám, mi értelme van, a gyermeknevelés költségeit senki nem ismeri el, az állam nem foglalkozik veletek.

Ez egy gyökeres változás, amit államtitkár úr bejelentett most a Parlament falai között, és még egyszer mondom: végre a gyermeket nevelő, becsületes munkából élő családok nem lesznek lúzerek, nem lesznek vesztesei a magyar társadalomnak, válaszát tehát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A születések száma nagyobb mértékben csökkent, mint a halálozásoké, ezért 2010 első kilenc hónapjában a természetes fogyás nagyobb mértékű volt, mint 2009 ugyanezen időszakában.

A becsült népességszám 9 millió 998 ezer fő volt, közölte néhány héttel ezelőtt a Központi Statisztikai Hivatal. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a házasságkötések száma is drámai mértékben csökkent, akkor válik teljessé a lehangoló összkép. Ezek a száraz és elszomorító tények.

De lássuk csak, mi van ezen tények mögött, mit lehet és mit kell cselekedni! Amikor bármely fórumon a magyar népesség fogyásának drámai felgyorsulásáról hallunk, szinte mindenki egyetért abban, hogy hatékony intézkedéseket kellene tenni ennek a folyamatnak legalább a fékezésére. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor nem csupán a nyugdíjrendszer, hanem a teljes magyar gazdaság kerülhet veszélybe, nem is szólva az egyes emberek életkilátásairól. Szavakban tehát mindannyian ugyanazt valljuk, ám a tettek már teljesen mást mutatnak.

Az elmúlt évek MSZP-kormányai elvették a gyermekek után járó adókedvezményt; megszüntették a 13. havi családi pótlékot; egy évvel lerövidítették a gyest; a lakástámogatási rendszert szintén szétverték, ezzel bizonytalanná tették sok család mindennapjait. A bizonytalan gazdasági környezet és a kiszámíthatatlanság pedig egyértelműen a gyermekvállalás ellen hat; magyarán: amit a szocialisták szóban hirdettek, annak pont az ellenkezőjét tették.

(14.30)

A szónoklatokban támogatást ígértek a gyermeket vállaló családoknak, a gyakorlatban pedig még a maradék kis pénzüket is elvették.

Tisztelt Államtitkár Úr! Sokan hívják fel a választókerületemben, Kispesten is a figyelmet egy rendkívüli igazságtalanságra, amely az utóbbi évek adótörvényeit jellemezte. Ezt egy életből vett példával hadd szemléltessem! Adott két férfi, mindketten ugyanakkora bruttó összeget keresnek, és a jelenlegi adószabályok szerint ugyanakkora adót vonnak le tőlük. De míg egyikük egyedül él, addig a másik ember három gyermekét és gyesen lévő feleségét is eltartja ugyanebből a pénzből. Egyiküknek tehát bőven jut szórakozásra is a fizetéséből, míg a másiknak úgy kell a hó végén kölcsönkérnie pár ezer forintot azért, hogy meg tudjanak élni. Ez mérhetetlenül igazságtalan helyzet, és az elmúlt éveket sajnos ez jellemezte.

Kérdezem tehát államtitkár urat, fel kívánja-e számolni a kormány ezt az igazságtalanságot. Mikortól és milyen módon fogja az adórendszer végre elismerni azokat a jelentős többletterheket, amelyek a gyermekeket nevelő családok vállát nyomják? Milyen konkrét intézkedéseket hoznak az adórendszerben annak érdekében, hogy a korábban említett drámai népességfogyást lefékezzék, és ezáltal a gazdaságot stabillá tegyék?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) kétperces felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Matolcsy miniszter úr nyilatkozatára és erre a témára szeretnék visszatérni. Egypár órával ezelőtt itt egyik szocialista képviselőtársammal pont erről folytattunk vitát, ő ugyanis azt mondta, hogy ez a jelenlegi rendszer, ez a jelenleg kialakítás alatt álló és reményeink szerint elfogadásra kerülő adórendszer nem egyenlő mértékben segíti a gyermeket vállaló családokat, merthogy több pénzt ad azoknak a családoknak, amelyek egyébként ilyen és olyan anyagi körülmények között élnek, másoknak pedig kevesebbet ad. De a mondandójának az volt a lényege, hogy mindenki jobban fog járni.

Ha ezt egy szocialista képviselőtársunk is mondta, hogy az a különbség, hogy valaki nagyon jobban jár vagy pedig kicsit jár jobban – elnézést a magyartalan kifejezésért -, akkor én a pár órával ezelőtti hozzászólásomban ezt kvázi paradicsomi állapotnak minősítettem, hogy egy költségvetési vita során arról vitatkozik a kormánypárt és az ellenzék, hogy akkor most miért nem még jobban jár jobban mindenki.

Tehát Matolcsy miniszter úr nyilatkozata pontosan ezt erősítette meg, hogy mindenki jobban jár ezzel az új adórendszerrel. Lesz, aki sokkal jobban jár, hiszen olyan a jövedelme, és sok gyermeket nevel. Akinek kevesebb gyermeke van, értelemszerűen kvázi kevésbé fog jobban járni, de még egyszer mondom, a pozitív tartományban fog minden család jövedelme mozogni, úgyhogy ezt szeretném még egyszer rögzíteni, és Matolcsy miniszter úr is ezt mondta.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) kétperces felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Én is ehhez szólnék hozzá, egy másik szempontot szeretnék viszont megvilágítani. Az utóbbi években, amikor egy-egy csapatunk mégis kijutott, futballcsapatról lévén szó, valamelyik nemzetközi kupában, és a vendégeket itt kellett valamilyen stadionban vendégül látni, akkor pontosan annak az egy-két stadionnak a lehetőségeit használtuk ki, amelyek abban az időszakban, tehát az elmúlt polgári kormány időszakában épültek.

Magyarán, ha most az egyik stadion, adott esetben a debreceni stadion megépül, felújításra kerül, és lesz lehetőség a kelet-magyarországi régióban is egy nemzetközi színtéren küzdő csapatot vagy akár egy válogatottat fogadni, azt gondolom, hogy az az egész térségnek, egész Kelet-Magyarországnak is egy lehetőséget jelent. Be kell látni, hogy egy stadionépítés azért egy-két forintból nem valósítható meg. Még egyszer mondom: azokban a stadionokban tudtunk az elmúlt években is nemzetközi futballmeccseket játszani, amelyek abban az időszakban, az első polgári kormány időszakában kerültek felújításra. Azt gondolom, hogy ennek a folytatása lesz ez is. Ebben pedig, azt gondolom, hogy nézetazonosság kell hogy legyen a parlamenti patkó valamennyi oldalán ülőknél.

Köszönöm szépen.

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) kétperces felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen. Én nem Schiffer képviselőtársamnak érzelmektől kicsit túlfűtött szavaira reagálnék, visszatérnék – nem mondom, hogy paradicsomi állapothoz, de – Kovács képviselőtársam szavaihoz.

Én azt gondolom, már rég jó, ha arról beszélünk, hogy a családokat támogató adókedvezményt, vannak családok, akik nem tudják teljesen igénybe venni. Ez egy ideális állapot, amikor arról beszélünk, hogy ki jár nagyon jól, és ki jár úgymond csak kicsit jól. Ha ezt sikerült elérni, hogy a gyermeket nevelő családoknál az a kérdés, hogy ki jár nagyon jól, vagy ki jár egy kicsit kevésbé jól (Kovács Tibor: Nem jár jól mindenki. – Gőgös Zoltán: Nem jár mindenki jól.) , de mindenki jól jár, akkor szerintem már érdemes megszavazni a költségvetést. Márpedig valóban így van, minden gyermeket nevelő család jól jár a következő év költségvetésével.

Nem úgy, mint az elmúlt időszakban, amikor nem az volt a kérdés, hogy a teljes összeget tudja-e a család igénybe venni, ugyanis a Gyurcsány-kormány egész egyszerűen megszüntette az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, nulla forintra, hogy legyen egyértelmű a helyzet. Tehát nem azért volt kérdéses, hogy igénybe tudja-e valaki a teljes összeget venni, vagy nem, merthogy nagyon jól jár vagy kicsit jól jár, mindenki rosszul járt. E tekintetben legalább demokratikus volt az önök döntése, legalábbis fűnyíróelvszerű. A három- vagy többgyerekesekét pedig elég rendesen visszavágták, mintegy 60 százalékkal.

Még egyszer mondom, nem mondom, hogy a paradicsomi állapotok felé közeledünk, de ha már itt arról vitatkozunk ellenzéki és kormánypárti képviselők, hogy ki jár nagyon jól és ki jár kevésbé jól, akkor jó úton halad a kormány, és ezért jó a jövő évi költségvetés tervezete.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): (Gőgös Zoltán: Letaglóztad!) Ez így van! Örülök, hogy ilyen hatással bírtak a szavaim. Tehát azt gondolom, hogy a képviselők tevékenységét, akár kormánypárti, akár ellenzéki pozícióról van szó, nem annyira a szavak, mint a tettek kell hogy meghatározzák. Ez a költségvetés pedig a tettekről szól, azokról a tettekről, azoknak az értékeknek a megvalósításáról, amelyek minket, kereszténydemokratákat is jellemeznek.

Az egyik módosító javaslatunk, szám szerint a 279. számú például az egyik legfontosabb budapesti problémára, a Moszkva tér felújítására ad választ, mégpedig elég csattanós választ, mintegy 4 milliárd forintos választ. Emlékszünk még azokra a kockákra, amikre “igen, megcsináltuk” felirat volt írva. Ezek élére állított kockák voltak. Tudtuk, hogy akkor ez az, amit nem csináltak meg az előző kormány képviselői. Emlékszünk Kóka mesterre, aki a Moszkva téren kampányolt 4-5-6 évvel ezelőtt, teljesen mindegy e tekintetben, és azt mondta, hogy a szocialista-szabad demokrata összefogás majd ezt a nép erejével egyesülve meg fogja csinálni, és gyönyörű maketteket láthattunk a Moszkva térről.

Mi nem annyira beszélünk, hanem a költségvetésben egy módosító javaslattal ezt meg fogjuk csinálni. (Gőgös Zoltán közbeszól.) A szavak és a tettek így viszonyulnak egymáshoz az elmúlt ciklus vezetése, illetőleg a mi részünkről. Fontos dolog tehát a hihetőség és fontos dolog a szavatartás, a Moszkva tér tekintetében ezt mindannyian tapasztaljuk és láthatjuk már most a költségvetésben is.

Aztán itt van az egyenlőség kérdése. Az elmúlt években gyakran kerestek meg ismerőseim, barátaim azzal, hogy két személy közül, mind a ketten ugyanannyit keresnek bruttó összegben, mind a kettőjüktől ugyanannyit vonnak le az adóhatóság részéről, csak míg az egyikük 2-3 gyermeket tart el ebből, és esetleg a felesége otthon van gyesen, addig a másik egyedül él ugyanekkora összegből, és míg az egyik nem engedhet meg magának semmiféle úgymond luxuskiadást – luxuskiadás alatt értek egy mozilátogatást, egy színházlátogatást vagy egyebeket -, a másik, aki pedig egyedül él ugyanennyi pénzből, természetesen simán elmehet akár minden este a barátaival mulatni. Ez a költségvetés ebben is nagy változást hoz, ugyanis figyelembe veszi azt, hogy ki hány embert tart el.

Az igazságosság e tekintetben is fontos tényező. Végre azok a családok, akik az elmúlt évtizedekben – szüleink, nagyszüleink korosztálya, és igen, a mi korosztályunk is – gyermekek felnevelését vállaltuk, nem érezzük majd magunkat másodrangú állampolgárnak, akiktől jóval több pénzt szed be az állam, illetve akiknél nem veszi figyelembe azt, hogy ezek a családok nem luxusra költik ezt a pénzt, hanem a gyermekeik felnevelésére, azért, hogy majd legyenek olyan emberek, akik adót fognak fizetni. Ha nem ideológiai szempontból közelítjük meg, bár KDNP-s politikusként természetesen ez is vállalható, és ezt is vállalom, hanem pusztán gazdasági racionalitás szempontjából, akkor azt látjuk, hogy mivel 10 millió fő alá csökkent már a KSH legfrissebb adatai szerint is Magyarország lélekszáma, ezért ez egy égető gazdasági kérdés. És ebben egyetértett valamennyi parlamenti párt még a jelen parlamenti ciklus kezdetén, hogy a demográfiai kérdés talán a legfontosabb kérdés, és ezért a legtöbbet kell ezen a téren tennünk. Mi most teszünk. Igen, a gyermeket vállaló családok végre nem fogják azt érezni, hogy másodrendű állampolgárok.

Ugyanúgy az egyházi iskolába gyermeküket járató állampolgárok sem fogják azt érezni. Nem szeretek általánosságban beszélni, hitelesebb, hogyha valamit saját bőrén tapasztal az ember. Én a nyolcvanas évek elején kezdtem egyházi iskolába járni, és pontosan tudtuk azt, hogy azt a nevelést, azt az oktatást, amit kaptunk a tanárainktól, ami az állami kritériumoknak is megfelelő volt – hogy ennyi elfogultság legyen: talán még magasabb színvonalú volt -, büntették, ugyanis nem kapott semmiféle támogatást az a konkrét egyházi gimnázium és egyébként egyik sem. A szülők hordták össze a pénzt, hogy valamilyen módon, mondjuk, eszközöket tudjanak beszerezni. Egyébként a szüleimnek ezért nagyon hálás vagyok.

Az elmúlt években ezt szintén megtapasztalhattuk. Hogyha valaki egyházi iskolába járatta a gyermekét, amely, még egyszer mondom, államilag elismert, ugyanolyan szintű, ha nem magasabb szintű oktatást ad, akkor ő másodrendű állampolgár volt, hiszen a kiegészítő normatívát nem kapta meg az egyházi iskola. Ez a költségvetés és ezek a módosító javaslatok, amelyek beérkeztek hozzá, ezen is változtatnak, hiszen végre az egyenlőséget állítják helyre. Nem preferál egyetlenegy iskolatípust sem, csak az egyenlőséget állítja vissza, és az egyenlőség szerintünk szintén egy nagyon fontos érték.

De az igazság érvényre juttatása, az igazság megjelenítése, a vitás felek közti eldöntése szintén egy ilyen nagy érték. Ezért örülünk annak, hogy képviselőtársaink a KDNP részéről benyújthattak egy módosító indítványt, amely az ügyészségek anyagi helyzetén kíván javítani, illetőleg egy másik módosító javaslatunkban pedig a bíróságok anyagi helyzetén próbálunk javítani.

Amennyiben a bíróság vagy az ügyészség képviselői, egy bíró vagy egy ügyész olyan anyagi körülmények között él, ami nem teszik lehetővé a normális, mindennapi életet, akkor a korrupció értelemszerűen jóval nagyobb teret kap, legalábbis a kísértés lehetősége jóval nagyobb lesz. Ha normális módon megfizetésre kerülnek a bírák és ügyészek, illetőleg a különböző tárgyi feltételeik is a lehető legmagasabb szinten adottak, akkor ez a kísértés, a korrupciónak ez a lehetősége természetesen csökkenni fog. Ezért gondoljuk azt, hogy az igazságszolgáltatás részére a támogatás megadása egy másik nagy érték, az igazság irányába történő elmozdulás.

És ezen értékek mellett azért a mindennapok gondjaira is fordítunk mi, kormánypárti képviselők, akár módosító javaslattal is figyelmet, ugyanis a budapesti utak állapotát ismerjük, és nagyon jól tudjuk, hogy akár nálunk, a választókerületemben, Kispesten, milyen az utak minősége. Ígéretek voltak természetesen. El kell ismerni, volt egy-két útfelújítás is, de mondjuk, ha valaki végigmegy az Ady Endre úton, ami azért egy nagyobb közlekedési út, akkor látja, hogy azért elég jó futómű és elég jó kerekek kellenek oda, hogy valaki azon végig tudjon menni. Például ebben a kérdésben, azt gondolom, együtt tudunk működni, és ennek a felújítása, illetve a fővárosi közlekedési utak aszfaltozása közös érdek. Tehát az élhetőség mint a mindennapokban megjelenő érték, szintén támogatandó, ezért nyújtottunk be erre vonatkozóan módosító indítványt.

Összefoglalva tehát azt tudom mondani: szavatartás, egyenlőség, igazságosság és az élhető feltételek biztonsága mentén állunk a költségvetéshez, így támogatjuk magát a költségvetést. Ahol úgy gondoltuk, hogy még van változtatnivaló, javítanivaló e tekintetben, ott benyújtottunk módosító indítványokat, és természetesen az ellenzéktől érkező módosító indítványokat is át fogjuk tekinteni és megfontoljuk. Ha ebből tudunk valamit hasznosítani, akkor természetesen ezt meg fogjuk tenni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Érdekes volt hallgatni Burány képviselőtársam iménti felszólalását és módosító javaslatait nézni, déj vu érzésem volt, hiszen ezeket a javaslatokat jómagam már benyújtottam annak idején a tisztelt Házhoz Harrach Péter képviselő úr segítségével és rajta keresztül. Akkor a képviselő úr ezeket a módosító indítványokat az akkori költségvetéshez leszavazta, most pedig ő maga hozza elő mint nóvumokat. Azt gondolom, mindenkinek más a határérték, amit el bír viselni, és az önmagával szemben támasztott követelmények is mások. Mindenesetre én úgy fogalmaznék, hogy érdekes, de természetesen a magam részéről mint Kispest országgyűlési képviselője részéről támogatandó javaslatok. Nem értem, hogy ha ez egy évvel ezelőtt már itt volt a Ház előtt, akkor miért nem gondolta úgy a szocialista frakció és maga a képviselő úr is, hogy ezt támogatni kellene.

De van egy jó hírem, képviselő úr, hiszen Kispest szocialista polgármestere több fórumon folyamatosan kijelentette, hogy mintegy 3 milliárd forintos tartaléka van a városnak. Az ön által benyújtott módosító indítványokra ez bőven fedezetet nyújt, tehát nem szükséges a központi kormányzat költségvetési forrását felhasználni, hiszen Kispest előző szocialista városvezetése oly jól gazdálkodott a pénzzel, hiszen nem feltételezem, hogy nem valós információkat adott volna közre a polgármester úr a sajtóban, hogy 3 milliárd forint rendelkezésre áll, tehát kispesti forrásból megvalósítható ez, amennyiben ön mint akkori kispesti országgyűlési képviselő, illetőleg Kispest jelenlegi szocialista polgármestere igazat mondott. Ebben pedig nincs okunk kételkedni egy pillanatra sem.

(15.20)

A másik, sok “kispesti” szó ragadta meg a fülemet. Tudjuk nagyon jól, végignézve az elmúlt 10 év jegyzőkönyveit, hogy képviselő úr kétszer említette Kispestet a tisztelt Házban. Most ezt behozza, tehát én azt gondolom, hogy legalább ötször-hatszor annyiszor hangzott el. Én azt gondolom, nem feltétlenül attól lesz jó egy képviselő tevékenysége vagy a körzetéért végzett munkája, hogy minél többször mondja ki azt a bűvös szót, ami a városát, illetőleg a kerületét jelenti, hanem olyan javaslatokat támogat, akár… (A Jobbik padsoraiban leesik a földre egy laptop.) Azért ennyire nem volt jó a mondandóm!

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) a jegyző bejelenti az elutasítást

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy 2010. november 15-én a számvevőszéki és költségvetési bizottság a közszféra különösen magas kifizetéseinek különadójáról szóló, T/1517. számon Lenhardt Balázs és Volner János képviselők által benyújtott előterjesztés; az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításáról szóló, T/1611. számon Mesterházy Attila és más képviselők által benyújtott előterjesztés; a honvédelmi bizottság a veszélyhelyzetben alkalmazható intézkedések hatékonyabbá tételéhez szükséges törvénymódosításokról szóló, T/1415. számon Mesterházy Attila képviselő által benyújtott előterjesztés; a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, T/1642. számon Rubi Gergely képviselő által benyújtott előterjesztés tárgysorozatba-vételét elutasította.

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Még a parlament alakulásának idején, pár hónappal ezelőtt teljes egyetértés volt abban, hogy Magyarországnak a demográfiai helyzete katasztrofális, és elsődleges célja kell hogy legyen a Magyar Országgyűlésnek ezen a helyzeten változtatni.

A napokban látott napvilágot a KSH legújabb adatsora, amely azt tartalmazza, hogy ezen a bizonyos tízmilliós határon most már hivatalosan is átlendültünk, sajnos negatív irányban, és a tendenciák megfordítására gyakorlatilag semmi, ennek a negatív tendenciának a csökkentésére talán viszont még van lehetőség. De abban mindenki egyetért, minden demográfus, függetlenül meggyőződéstől vagy pártállástól, hogy már a 24. óra után vagyunk szinte.

E tekintetben, ha egyetértünk – és még egyszer mondom, ebben egyetértés mutatkozott valamennyi parlamenti párt között -, akkor nem annak kéne-e az elsődleges szempontnak lenni, hogy például a jövő évi adótörvényekben és költségvetési törvényben olyan lépéseket tegyünk, ami ezen a katasztrofális állapoton változtat. Költői a kérdés, mert dehogynem ennek kéne a fő szempontnak lenni.

Az itt az ellenzéki pártok részéről sem hangzott el kritikaként, hogy a gyermekes családok ellen lévő lenne a költségvetés, merthogy nem az, merthogy közel 500 milliárd forintot hagy a gyermekes családoknál. Igen, azon családoknál, akik munkából élnek, és a kettőt azért kössük össze, merthogy egyrészt tíz év alatt egymillió munkahelyet szeretnénk létrehozni, tehát biztosítani mindenkinek a munkalehetőséget, hogy aki akar, az tudjon dolgozni. Hozzáteszem: az előző polgári kormány idején e tekintetben sikeresek voltunk, tehát jó reménnyel készülünk erre a következő négyéves időszakra is.

Másrészt viszont igen, azokat a családokat kell támogassuk, akik magukért is tesznek valamit, és nem arra várnak, hogy egyébként majd különböző állami juttatásokból így vagy úgy megélnek. Erre szolgál egyébként az az eszköz is, hogy a minimálbér emelésre kerül januártól, tehát pontosan a segélyek és a munkabérek összegének, az ollónak a kinyitása, hogy megérje elmenni dolgozni, ne legyen gyakorlatilag ugyanakkora összegű a segély, mert akkor sok ember otthon fog maradni, és nem pedig dolgozni fog.

Tehát még egyszer mondom: ha egyetértünk abban – és szerintem továbbra is egyetértünk -, hogy a legfontosabb cél a demográfiai folyamatoknak ha nem is a megfordítása, de a negatív folyamatoknak a csökkentése, akkor én kérem önöket, hogy gondolják át a költségvetésnek és az adótörvényeknek ezt a fajta hatását, hogy a gyermeküket nevelő, munkából élő családoknál pénzt hagy. Ezek a családok nem külföldre fogják ezt a pénzt kivinni, hanem igen, a gyerekeikre fogják költeni, az ő taníttatásukra fogják költeni, az ő élelmezésükre, ruházkodásukra, tehát az országban fog maradni a pénz.

Egyrészről, visszatérnék az előbbi felszólalásomhoz, ez egy egyértelmű értékválasztás is a magunk részéről, és én a magam részéről ezt mint kereszténydemokrata képviselő egyébként büszkén vállalom, mert szerintünk a család az az egység, amely méltó arra, hogy kiemelten foglalkozzon vele és kiemelten támogassa őt az adott kormányzat.

(18.30)

De ha csak gazdasági, racionális, és nem lelki és egyéb szempontok alapján közelítünk, akkor szintén egyetérthet mindenki, pártállástól függetlenül abban, hogyha azt szeretnénk, hogy valaki a nyugdíjainkat majd 10, 20, 30, 50 év múlva befizesse, ahhoz gyermekek kell hogy szülessenek. Ezt pedig most kell támogatni.

Úgyhogy én arra kérem önöket, hogy akár családosok, akár nem családosok, ezt a szempontot vegyék figyelembe. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) felszólalás

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés kapcsán egyértelműen megállapítható, hogy minden költségvetés egyfajta értékválasztást jelent, és a költségvetésekben a kormányzat értékei igyekeznek megjelenni, ez így volt, és valószínűleg a jövőben is így lesz.

Egy szempontra, illetőleg egy értékre szeretném fölhívni a figyelmet, ami talán nem kapott kellő hangsúlyt az eddigi vita során, ez pedig az egyenlőség kérdése. Választókerületemben, Kispesten az utóbbi években elég sokszor beszélgettünk ismerősökkel, illetőleg kispesti választókkal arról, hogy két ember, hogyha ugyanannyit keresett – és ez az elmúlt 20 évre egyébként egyaránt jellemző -, akkor az adórendszer abszolút nem vette figyelembe, és a mindenkori költségvetés sem vette figyelembe azt, hogy hányan élnek meg ebből.

Ez szerintem az egyenlőség elvét erősen csorbítja, hiszen ugyanannyit vontak le egy háromgyerekes édesapa keresetéből, aki azt az összeget családjára fordította, és ugyanazt az összeget kapta egy egyedülálló férfi, aki pedig abból mondjuk úgy, a luxuskiadásait tudta finanszírozni, és sokszor lenézően fordult a háromgyerekes apukához, hogy miért nem megy vele esetleg moziba vagy pedig egy jót inni valamelyik bárba. Hát azért, mert utóbbi – tehát a háromgyerekes édesapa – ezt nem tehette meg. Ez a költségvetés egy nagy lépést tesz abba az irányba, hogy az egyenlőség e tekintetben is helyreálljon.

(18.10)

A másik ilyen eset. Azért azt se felejtsük el, hogy az egyházi iskolákba gyermeküket járató szülők többletköltségeket voltak kénytelenek nemcsak az 1990-ig tartó időszakban, hanem az elmúlt nyolc évben is fizetni. Joggal érezhették úgy ezek a szülők, hogy ők valamiféle másodrangú állampolgárok, hiszen vannak a normál, önkormányzati, állami iskolába járó gyerekek, aki után az állam a fejkvótát megadta, és vannak az egyházi iskolába járó gyerekek, akiknek a fejpénzét az állam visszatartotta. Ugye, itt közel 4 milliárd forintról beszélünk. Azt gondolom, hogy e tekintetben is a költségvetés tesz egy nagy lépést, és helyreáll az egyenlőség e tekintetben is.

Arról már külön nem is szeretnék szólni, hogy ezekben az egyházi iskolákban azért nagy valószínűséggel elég jó képzés folyik, és hozzáteszem, államilag elismert, az államival egyenértékű, ha nem jobb minőségű képzés folyik. Érdemes egyébként megnézni ezeknek az egyházi iskoláknak, amelyek a történelmi egyházak fenntartásában vannak jórészt, az elért eredményeit, illetőleg a jelentkezési statisztikáit, hányszoros túljelentkezések vannak, annak ellenére, hogy a demográfiai mutató lefelé megy.

Tehát még egyszer mondom, az egyenlőség szempontját ez a költségvetési javaslat nagyon hangsúlyozottan tartalmazza; tartalmazza a pénzügyi szabályok, adószabályok tekintetében, amikor az ugyanolyan pénzösszeget keresőknél figyelembe veszi, hogy ki hány gyermeket tart el abból a pénzből; és figyelembe veszi az oktatás területén is, amikor megnézi azt is, hogy ha valaki egyházi iskolába járatja a gyermekét, amely, még egyszer mondom, az államival egyenrangú diplomát ad, tehát állami feladatot vállal át ez az egyházi iskola, akkor ugyanazt, nem több, de ugyanazt a finanszírozást biztosítja. Azt gondolom, hogy ezt a költségvetést e miatt a két szempont miatt is érdemes támogatni, de legalábbis ellenzéki képviselőtársaimnak is megfontolni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Videó »

Forrás »

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) a jegyző bejelenti az elutasítást

Dr. Tarnai Richárd (KDNP)

DR. TARNAI RICHÁRD jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy 2010. november 8-án az alkotmányügyi bizottság az új alkotmány társadalmi egyeztetéséről szóló, Mesterházy Attila és Lamperth Mónika, MSZP, képviselők által T/1298. számon benyújtott előterjesztés; a kulturális bizottság a világörökségről szóló, Hiller István, MSZP, képviselő által T/1249. számon benyújtott előterjesztés; az ifjúsági bizottság a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáról szóló, Ertsey Katalin, LMP, képviselő által H/1439. számon benyújtott előterjesztés tárgysorozatba-vételét elutasította.

Videó »

Forrás »

ISB 20/2010 Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság

Elnöki megnyitó

Sneider Tamás (Jobbik) SNEIDER TAMÁS (Jobbik), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a bizottság tagjait, a megjelent vendégeinket. A helyettesítéseket majd a szavazás előtt ismertetem, viszont megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.

A napirend elfogadása

A napirendi pontok kiküldésre kerültek, kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki hozzátenni vagy elvenni a napirendi pontok közül. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, és elfogadjuk a napirendi pontokat, azt kérem, kézfelemeléssel jelezzük. (Szavazás.) Köszönöm. Ellenszavazat van-e? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodással a bizottság elfogadta a napirendi javaslatot.

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslat (A Számvevőszéki és költségvetési bizottság T/1376/56. számú módosító javaslatának megvitatása)

Soron következik az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslathoz a költségvetési bizottság által benyújtott módosító javaslat tárgyalása. A kormány képviseletében köszöntöm dr. Faragó Lajos szakmai tanácsadó urat a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről. Az ajánlás 53. pontjában szereplő javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. FARAGÓ LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönjük, a kormány tehát a módosító javaslatot támogatta. Kérdezem, hogy a bizottság részéről ki kíván hozzászólni. (Jelzésre.) Vágó Gábor képviselő urat illeti a szó.

Vágó Gábor (LMP) VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a kormány a saját ígéreteit nem tartja be, hiszen ezzel a javaslattal megcáfolják azt az állításukat, hogy mindenki nyertese lesz a mostani adórendszerreformnak. Tehát nyilvánvalóvá válik, hogy azok, akik eddig legalább nominális szinten ugyanazt a fizetést kapnák meg, ők konkrétan, forintra kevesebbet fognak kapni, tehát itt a legalacsonyabb jövedelmi sávba tartozók, akiknek mondjuk nincsenek gyermekei, ilyen mondjuk a pályakezdők javarésze, tőlük a kormány megvonja az életkezdési lehetőségek bővítését, sőt a pályakezdő fiatalokat, illetve a legszegényebbeket a kormány egyszerűen ugyanabba a helyzetbe hozza, mint amiben vannak. Tehát úgy tűnik, a kormány az adórendszerről – erről már beszéltünk, hogy ez egy értékválasztás – azt választotta, hogy a gazdag középkorúak, illetve gazdag idős embereket, akik gyermeket nevelnek, őket támogatja, viszont a pályakezdő fiataloktól megvonják az életkezdési lehetőségeket. Ezzel egyértelművé válik, hogy a kormány nem mer kiállni a közvélemény elé, hogy ez az adórendszer, így szeretnénk átalakítani, hanem ilyen salátajavaslatban rejti el a saját adóemelési trükkjeit. Tehát ha a kormányoldal ezek után továbbra is a szocialistákra mutogat, hogy ők trükkök százaival próbálnak kormányozni, ezzel egyértelmű, hogy ugyanazt a szocialista taktikát veszik át, továbbra is trükkök százaival folyik a kormányzás úgy, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy a magyar társadalmat kettészakítja, a gazdagok és szegények társadalmára. Köszönöm a szót.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Varga László képviselő úré a szó.

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Tartva a szokásjogot is, akkor a mikrofonba elmondanám, amit gondolok, nyilván ez másnak is megadatik. Túllépnék azon, hogy egyet ide, egyet oda rúgok, mert azt gondolom, ezt az általános vitát nagyon keményen lefolytattuk. Emlékszünk egy olyan bizottsági ülésre, amikor, nem is tudom, talán 8 órát voltunk együtt, és az általános vitáját lefolytattuk ennek a jogszabálynak. Akkor elmondtam, hogy miért nem értek vele egyet, hogy ez miért nincs összefüggésben az elmúlt 8, 20, meg 40, meg 50 évvel, hanem, hogy konkrétan, abban a helyzetben, amiben most van az ország, miért nem értek egyet azzal a javaslattal, amit önök tettek az egykulcsos adó kapcsán, az egyéb kérdésekben. Tehát ezt már nem szeretném még egyszer elmondani, nyilván lefolytathatjuk újra, csak azt hiszem, elég egyértelmű mindenkinek az álláspontja ebben. Inkább arra kérdeznék rá, hogy azt mi indokolta, hogy egyébként ez a kérdés nem volt korábban az asztalon. Hiszen azért látható vagy tudható volt, a hivatalos miniszterelnöki szóvivői magyarázat szerint erre azért van szükség, hogy a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba mehessenek. Tehát a 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulás lehetőség kívánják ebből a 0,5 százalékos nyugdíjjárulék-emelésből biztosítani a hölgyek számára. Ez az ígéretük tudható volt áprilisban, tudható volt egy éve, másfél éve, nem tudom, mikor tették – önre nézzek, vagy inkább a fideszes képviselőtársaimra -, akkor miért nem tudták ezt az eredeti előterjesztés benyújtásának időpontjában, miért kellett ezt így, egy költségvetési bizottsági módosító indítványban elrejteni. Ráadásul úgy, hogy tényleg, ahogy nézem, a 46. oldal közepén. Azt hiszem, azért ezt nyíltabban ki lehetett volna mondani, mint így hogy egyébként néhány nappal ezelőtt tudta meg az ország nyilvánossága. Az meg valóban így van, és vitathatatlan, hogy vannak olyan jövedelemmel rendelkező társadalmi csoportok, amelyeket eddig nem sújtott adó, most fog, ugyanúgy érvényesül ez a 0,5 százalék nyilván minden társadalmi csoportnál. Tehát azt tudom mondani, hogy most már – különösen annak tekintetében, hogy még a béremelési ajánlásuk sem 5 százalék, mint ebben a jogszabályban van, hanem 4,5 százalék, és az inflációs hatások is egyre magasabb prognózist jeleznek – összességében véve azért mégiscsak kellene valamit csinálni, hogy a leghátrányosabb helyzetűek talán jobb helyzetbe kerüljenek a következő évi adó- és járulékjogszabályok kapcsán. Na, ez nem ebbe az irányba vezet. Egy olyan dolog kapcsán – még egyszer -, ami tudható volt. Tehát egy éve is tudható volt, hogy önöknek ez politikai célja, hogy a hölgyeknek ezt a lehetőséget biztosítsák, és nem igazán értem, hogy miért így kell ezt a dolgot megoldani, ha ez önöknek tényleg fontos. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Iván László professzor úré a szó.

Prof. Iván László (Fidesz) PROF. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Mindenkit tisztelettel köszöntök. Azt hiszem, teljesen jogosak azok a kérdések és azok a megjegyzések, hogy miért nem többet, miért nem olyanoknak is, és miért járjanak rosszul, s a többi. Azt hiszem, a magyar valóságunkban az elmúlt évtizedekben, de nincs olyan társadalom, ahol egyébként az úgynevezett legújabb korban ilyen kérdések ne vetődtek volna föl, és hogy meg lehetett volna ezeket válaszolni előre, azokat a kockázatokat megelőzni. Pontosan tudjuk nagyon jól, az orvoslásban is mennyi mindent próbálunk megtenni a megelőzésért, de a megelőzés csak egy elképzelés, és az elképzelt törvényhozási lehetőségek mentén azt kell megnézni, hogy milyen feltételek vannak. Nyilvánvaló, én legalábbis így látom a tapasztalataim, ismereteim alapján, hogy a 40 évi szolgálati idővel teljes értékű öregségi nyugdíjra jogosultság kérdése nemcsak méltányosság, hanem nemzetgazdaságilag és sokféle szempontból is nagyon megfontolt és nagyon fontos, érzelmileg, emberileg és gazdaságilag is fontos elképzelés, és amellett ígéret is volt. De hogy közben az előre jelezhető dolgokban mi változások lesznek, hát a célok és akár a kampány idején, akár később is a kiállás mellette, nem mindig találkozik. Hát, ugye, azt előre azért nem tudtuk megmondani – és nem tudta senki megmondani -, hogy lesz a vörösiszap, lesz egy óriási vízügyi probléma, egy hatalmas észak-magyarországi súlyos probléma, és senki nem tudta igazán – és azt hiszem, erre hegyezném ki a mondandómat -, hogy mi van a kasszákban. Szóval, ha végiggondoljuk és végignézzük az elmúlt éveket, a kasszák lefedettsége vagy nyitottsága, egyebek, és nyilvánvalóan a szocialista kormány is ebből kiindulva függesztette fel például annak a két évjáratnak a korrekcióját, és helyezte 2010-re, ami miatt nagyon sokan vesztettek. És nem utolsó sorban nyilvánvalóan ez volt az alapja annak is, hogy ez több milliárd forintot jelentett, és az is, hogy sajnálatos módon a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban is bekövetkeztek a hirtelen, gyors döntések. Megvoltak a gazdasági alapjai, és megvoltak a saját, szocialista kormány által felállított elképzelésekhez, normákhoz viszonyítottan azok a kényszerintézkedéseik, amelyeket aztán még egyéb dolgok is kiegészítettek, ezt most nem kívánom részletezni. Tehát az az érzésem és az a véleményem, hogy azt megmondani pillanatnyilag is, hogy a kormány azért csinál valamit – vagy a kormány mentén dolgozók azért csinálnak valamit -, mert én úgy látom, hogy azért csinálják, az nagyon szubjektív. Úgy hívjuk ezt a lélektanban, hogy holothymia, tehát érzelmileg, hangulatilag meghatározott állásfoglalások, gondolkodásbeli változások, és ezt nehéz érvnek elfogadni, mert nyilvánvaló, hogy ahhoz nagyon komoly, a tényezőket áttekintő rendszergondolkodásra és gyakorlatra van szükség. Az pedig azért nyilvánvalóan a prioritásokat kell hogy kövesse, és nem a prioritásokat annak alapján lehet öt hónap után kialakítani, hogy kitaláljuk azt, hogy mennyi volt, mennyi nem volt, ez most derül ki. Szanyi Tibornak mondtam éppen, talán ott voltatok, amikor a parlament végében volt az ülésünk, és Tibor derűsen bekiabálta, hogy ő hogyan látja, és mi lesz a következménye, akkor azt mondtam neki: Tibor, add meg nekem akkor, légy szíves, a jövő heti lottószámokat, ha ilyen bölcs és ilyen előrelátó vagy, nagyon jó lenne, akkor a közösség érdekében felhasználnánk azt a pénzt. Tudom, ezek gagek, meg sokféle érdekességet rejtenek ezek a gagek, de a lényeg az, hogy most azt kérjük számon, hogy ami nemes, célzatos, erkölcsös és szükséges, miért valósul meg valamilyen megoldással, és ez a megoldás keresi a megoldásában azt a lehetőséget, ami nagyobb sérelmek nélkül, de mégiscsak hoz valami megoldást. Azt hiszem, ezt el lehet mondani, de nem komoly, és azt gondolom, nem is szabad komolynak vennünk. Nyilvánvalóan a képviselőtársaim is – az ellenzékben is – átgondolják azt, hogy 40 évi szolgálati idő után a teljes értékű nyugdíj lehetőségét nem visszavonni kell, hanem meg kell próbálni megoldani. Hát, most ez a megoldás adódik, reméljük, hogy ez meg is valósítható, hiszen szerdán adja rá a kormány a végleges pecsétet a kalkulációkat illetően, és utána nyilván a parlament is meg fogja szavazni, illetve szavazni fog róla. Úgyhogy azt gondolom és azt is kérem, hogy ne az elképzelésünk szerint és szubjektív előgondolatunk alapján ítéljük meg a dolgokat, hanem próbáljuk összerakni, hogy ha már egyszer ez fölvetődött, és elfoghatóan nemes szándékú és gazdaságilag is fontos dolog, akkor próbáljuk meg, hogy valami megoldást tényleg a gyakorlatban és törvényileg is biztosítsuk. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Varga László képviselő úré a szó.

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm. Nagyon röviden, mert tényleg nem kívánok ebből itt, ezen a fórumon nagy politikai vitát folytatni. Nagy tisztelője vagyok professzor úrnak, én csak arra utaltam a mondandómmal, hogy nem láttam ezt a programjukban. Tehát nem úgy volt benne a programjukban, hogy a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnak, és ennek kapcsán, hogy ezt megtehessük, ezért 0,5 százalékponttal emeljük a nyugdíjjárulékot. Tehát nem volt így egyben, legalábbis ezt nem láttam sehol. Nyilván, hogy ne folytassuk a korábbi időszakról való vitát, akkor másként kérdezem meg azt, amit szeretnék, és nem is öntől, hanem a kormány képviselőjétől, mert az egyértelműbb. Tehát mi az a dolog, ami változott az előterjesztés benyújtásához képest? Tehát akkor vagy nem volt politikai céljuk teljesíteni idén ezt a kampányígéretet a következő évi költségvetés és adó- és járulékszabályokkal, és mondjuk azért tették meg, merthogy felhívta az ellenzék erre a figyelmet, és mivel teljesíteni szerették volna ezt, kerestek ennek költségvetési oldalról fedezetet, vagy egyébként eleve így gondolták, hogy majd közben itt a 46. oldal közepén lesz egy ilyen javaslat, és akkor majd az esetleg elkerüli a nagyobb nyilvánosság figyelmét. Mégiscsak feltenném ezt a kérdést, ez talán engedtessék meg nekem. Megjegyezném, hogy néhány hete, usque egy hónapja történt meg a jogszabály benyújtása, nem hiszem, hogy akkor kevesebb információ birtokában lett volna a kormány a nyugdíjjárulék, az adó vagy egyáltalán a költségvetés helyzetének a kérdésében. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Tarnai Richárd képviselő úré a szó.

Dr. Tarnai Richárd (KDNP) DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért szeretem a különböző intézkedések hozadékát – akár pozitív, akár negatív – együtt vizsgálni, és hallhattunk számításokat a médiában is, miszerint ennek az ominózus 0,5 százalékos emelésnek egy átlagbérnél 384 forintos teheremelkedés lesz a következménye, miközben ugyanennél az átlagbérnél a jövő évben hatályba lépő adórendelkezések során több tízezer forintos emelkedés történik a gyerekek létszámától függően, de egyébként a gyermekteleneknél is pozitív, ezer forintokban mérhető hozadéka lesz. Ha mellérakjuk azt, hogy a minimálbér emelése közel 5 százalékkal megtörténik, ami szintén 10 ezer forintos emelés, akkor ha ezeket a 10 ezer forintokat a mérleg egyik serpenyőjébe rakjuk, a 384 forintot a másik serpenyőbe, akkor azt gondolom, ennek az eredménye teljesen egyértelmű. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Varga László képviselő úré a szó.

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Igazán nem akarom folytatni ezt a vitát, de hát mégiscsak el kell mondanom. Egy órája volt pontosan a népesedéspolitikai albizottságnak egy ülése – ami egyébként teljesen politikamentes és előremutató volt -, ott hallhattunk egy előadásban, hogy tulajdonképpen már 29-30 év körüli időre tolódik lassan az első gyermek vállalása egy fiatalnál. Egy fiatal, hadd beszéljek megint haza, Kelet-Magyarország irányába, különösen, ha nincs képzettsége, nagyon alacsony bérrel, nagyon nehezen tud elhelyezkedni. Amikor ilyen döntéseket mérlegelünk, nem évtizedekre kell visszamutogatnunk, hanem szerintem a jelenlegi helyzetből kell a legjobb döntéseket meghoznunk. Tehát a mai helyzetben az van, hogy az önök javaslata szerint az egyébként a 20-as éveiben egyre inkább gyereket nem vállaló – ez sajnálatos, egyikünknek sem jó, tehát mindketten szeretnénk ezen változtatni, hogy minél hamarabb és minél több gyereket vállaljanak ebben az országban, de most mégis az van, hogy nincs nekik annyira nagyon gyerekük -, tehát a 20-as éveiben járó, például Kelet-Magyarországon alacsony bérrel foglalkoztatott fiatalok e javaslat által rosszabbul járnak. Mert mondjuk például a minimálbér esetében is megjelenik a 16 százalékos adó, itt van egy 0,5 százalékos növekmény. És igen, a kormánynak vannak eszközei, pont a minimálbér kapcsán egyébként bérmegállapodást az OÉT-on kierőszakolni, de egyébként meg a 4,5 százalék, ami még ebben a javaslatban 5 százalék volt, aztán már 4,5-ről beszél a kormány, mint bruttó jövő évi bérnövekmény-ajánlatról. Tehát ez ajánlat, nem lehet kötelezni a versenyszférában foglalkoztatót, az eleve – azt kell mondanom – hátrányosabb pozíció lesz ebben a tekintetben. Különösen, hogy egyre magasabb prognózisok vannak az inflációra. Csak azt mondom, hogy az az irány, amelyben mennek, valamelyest csökkenteni fogja – szerintem nem is kicsit – a 20-as éveiben járó, például pályakezdő fiatalok reálpozícióit, de egyébként bárkinek, aki gyermektelen. Különösen azok tudják majd az adókedvezményeiket kimeríteni – de beszéljünk erről egyébként, hát nyilván része a javaslatnak, bár gondolom, a konkrét módosítóról kellene beszélni -, akik jobban keresnek, akik magas jövedelemmel rendelkeznek. Ezek tényszerű dolgok, és azt gondolom, hogy ez a kérdés, így, ebben a formában szociális feszültséget kelt. Lehet abba az irányba menni, amit önök mondanak, csak az egy konzervatív gazdasági- és társadalompolitika. Én meg nem hiszek ebben. Sok kényszer miatt kellett nehéz döntéseket hoznunk az elmúlt időszakban. És lehet 8 évezni ebben a dologban, csak azt gondolom, hogy sok olyan ember szavazott önökre, akik nem ezt a társadalom- és gazdaságpolitikát vallják, nem ebben hisznek. Akkor rendben van, tehát döntsenek így – én ezzel nem fogok egyetérteni, meg a pártom sem, és valószínűleg az emberek egy része sem, akik önökre szavaztak -, csak akkor ezt ki kell tudni mondani. Ennyi a bajom összesen, és nem akarok ebből nagypolitikai vitát sem. Ezt megvívtuk akkor, hát 8 órán át itt ültünk. Még egy olya lépés, ami így egy kicsit odahúz, megint csak levesz mindenkitől. Nyilván nem fog sokat számítani ez a kérdés – valóban igaza van – egy közepes jövedelemmel vagy egy gazdagabb, nagyobb jövedelemmel rendelkezőnek, de hát a minimálbér környékén vagy a minimálbér kétszereséig, hogyne számítana. Lehet azt mondani, hogy ez néhány száz forint, de van, akinek ez tényleg számít. Csak ne csináljanak úgy, mintha ez a probléma nem lenne. Még egyszer: tényleg nem kívánom folytatni az általános vitát, mert azt lefolytattuk, igyekszem önmérsékletet tanúsítani, bármi hangzik el a későbbiekben, köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm szépen. Vágó Gábor képviselő úré a szó.

Vágó Gábor (LMP) VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Most, hogy Tarnai Richárd elmondta a rendszerszintű összefüggéseit, ahogy ő látja, gyorsan megnyitottam egy bérkalkulátort, és a bérkalkulátorba beütöttem egy 140 ezer forintos bruttó bért, amely valószínűleg egy átlag pályakezdő fizetése. A jelen esetben 2010-ről 11-re, amennyiben nincs gyermeke – de hát hogyan is várjuk el egy 25 évestől, hogy gyermeket vállaljon, amikor a kormány ilyen intézkedéseket hoz, majd a következő körökben ezt még tovább fogom bővíteni -, jelen esetben konkrétan 2 ezer forinttal kevesebbet visz majd haza nettó bérben. Ahelyett, hogy nettó 101 ezer forintot vinne haza, nettó 99 ezer forintot fog hazavinni. Tehát ne mondja senki, hogy mindenki jól jár ezzel az adóemeléssel! Tehát úgy érzem, ebben az esetben önök igenis ferdítettek az igazság tényein, amikor azt mondták, hogy mindenki jól fog járni ezzel az adórendszer-változtatással. Ezzel a jelenlegi nyugdíjjárulék-növeléssel – azzal párosítva, hogy 40 év után majd a női munkavállalók nyugdíjba tudnak menni – nagyon egyszerűen a két társadalmi csoport között döntöttek, a nyugdíj előtt álló idősebb hölgyeket választották a fiatal pályakezdőkkel szemben. Tehát vannak ilyen értékválasztások, lehet értéket és társadalmi csoportokat választani, csak úgy érzem, hogy a fiatalok és a pályakezdők tényleg az ország jövőjét jelentik, őket kellene inkább helyzetbe hozni, és nem pedig salátatörvényekben elrejteni nyugdíjjárulék-emeléseket. Köszönöm a szót.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. (Jelzésre.) Czunyiné Bertalan Judit képviselő asszony!

Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz) CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem igazán akartam szólni, de most már olyan dolgok hangzottak el, amelyek – azt gondolom – kicsit keverik a szezont a fazonnal. Egyrészt nem arról beszélünk, hogy a pályakezdőket sarcoljuk-e vagy nem, hanem hogy egy olyan adórendszert kíván a kormány kialakítani, amely valóban értékrendet választ, és ez az értékrend a munka és a család köré csoportosul. Lehet itt visszadobálni, hogy a pályakezdőket ki hogyan támogatja, vagy támogatta, lehet itt a módosító javaslat lényegéről elterelni a vitát. Itt arról szól a történet, hogy akik képesek a jövedelmük arányában a társadalombiztosítási nyugellátásban magasabb járulékot fizetni, azok számára ez a jogszabály azt biztosítja, hogy a nyugdíjalap fedezete meglesz. Az, hogy a pályakezdőket ki hogyan segíti, nem ennek a törvénymódosítási javaslatnak vagy csomagnak a kérdése, mert nem mi üzentük a pályakezdő fiataloknak nem tudom, hány éve, hogy el lehet innen menni. (Dr. Varga László közbeszólása.) Nem, képviselő úr, lehet azt mondani, hogy ne vagdalkozzunk a 8 évvel. Önöknek lehetősége volt 8 évig a szegények politikáját folytatni, meg kell kérdezni az embereket, hogy a szegények pártján álltak-e vagy nem. Én azt gondolom, hogy két eredmény is azt mutatja, hogy az önök 8 éves gazdaságpolitikája nem a szegények és nem a családok pártján állt. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Varga László képviselő úré a szó.

Dr. Varga László (MSZP) DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Tényleg, vigyázok és nem folytatom. Nyilván nem értek egyet önnel, de nagyon hosszú lenne elmondanom, hogy miért. Egyébként az az ominózus mondat – és csak ennyit akarnék mondani, hogy a tényszerűség megmaradjon -, nem a pályakezdő fiataloknak hangzott el, egy konkrét személy konkrét megnyilvánulása kapcsán, neki szólt. Nem szeretném itt a nevét mondani, ő tudja jól, a munkaadói, a munkavállalói oldal és egyébként a miniszterelnök úr ült ott akkor, talán 2006 magasságában. Nem a fiataloknak mondta, ezt ön is tudja. Nyilván jól hangzik, de ennyi, köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Rónaszékiné Keresztes Monika képviselő asszonyé a szó.

Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Csak egyetlen mondatot, mert szóba került itt az egy órával ezelőtti népesedéspolitikai albizottsági ülés. Ez a választási ígéret, ami a 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonuló nőket érinti, a társadalmi szükségletből épített kampánystratégia, illetve kormányzati szándék volt, és ha önök az emberek között élnek és figyelik őket, akkor pontosan tudják, hogy tömeges méretekben igénylik a nők ezt a fajta segítséget, mert a család egésze igényli. Azt, hogy most milyen összeggel vagy milyen formában sikerül elkezdeni a Fidesz által egyébként hosszú távú tervezést – mert nem ad hoc, és nem rövid távra tervezünk ilyen szempontból sem -, azt pontosan a családpolitika fogja megadni. Tehát ha alá tudjuk tenni azt a családpolitikát, amely egyszerűen el tud indítani egy olyan népességgyarapodást, egy olyan morális változást, amikor a nyugdíjalap és a nyugdíjkassza bővül, és ez az országban marad, és abból tud gazdálkodni és építkezni az ország, akkor nyilvánvaló, hogy egyes emberekre kevesebb terhet fog majd tenni. De maga a cél, az irány – mint ahogyan Judit is mondta – egy értékválasztás volt. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor a kormány képviseletében Faragó úrhoz egy konkrét kérdés érkezett Varga László képviselő úrtól. Kérem, válaszoljon rá.

DR. FARAGÓ LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): Azt hiszem, a kormányoldal képviselői már kifejtették a választ politikai szinten, hogy miért így alakultak ezek a dolgok, ezt nem szeretném újra elmondani. Még a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásáról esett szó, a képviselő úr felvetette, hogy nehéz helyzetbe hozza őket ez a törvényjavaslat. A pályakezdő fiatalok foglakoztatásának megmarad a Start kedvezménye, tehát ugyanazok megmaradnak. A konkrét kérdésre utalva, hogy ez miért nem az eredeti javaslatban került benyújtásra, és miért egy kiegészítő javaslatban, most konkrétan nem tudom megmondani, hogy mi volt ennek az oka, hogy miért így alakult.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Pedig ez jó lett volna végül is, én is úgy gondolom, de köszönjük a választ. Szavazás következik a módosító javaslatról, és előtte a helyettesítéseket szeretném felolvasni. Stágel Bence képviselő urat helyettesíti Iván László képviselő úr, és ha jól látom… (Dr. Varga László: Helyettesítem Szűcs Erikát.) Tehát Varga László Szűcs Erika képviselő asszonyt helyettesíti. Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) 16 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 3 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 3 tartózkodás, a bizottság támogatta a módosító javaslatot. Soron következik az ajánlás 56. pontjában szereplő javaslat. Kérdezem a kormány álláspontját.

DR. FARAGÓ LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm, a kormány tehát támogatja a javaslatot. Kérdezem, a bizottság részéről kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben senki, szavazás következik. Aki támogatja az 56. módosító javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 19 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 3 tartózkodással a bizottság támogatta a javaslatot. Az ajánlás 57. pontjában szereplő javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. FARAGÓ LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): A kormány támogatja a javaslatot.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Ki kíván hozzászólni? (Jelzésre.) Vágó Gábor képviselő úré a szó.

Vágó Gábor (LMP) VÁGÓ GÁBOR (LMP): Gondoltam, amikor a kormány képviselője a Start kártyával jött elő, hogy megmarad a Start kártya maga, de hogy a Start plusz és a Start extra kedvezmények, tehát hogy konkrétan azoknak, akik nem tudnak három hónapig pályakezdőként elhelyezkedni, eddig járt a Start plusz kártya, és a jelenlegi módosítás ezt 2011. december 31-éig engedélyezi. Tehát úgy tűnik, hogy a kormány annak a pályakezdőnek, aki – teszem azt, ez egy példa – diplomát szerzett, majd hazament vidékre, és ott szeretett volna elhelyezkedni, de nem talált még Start kártyásan sem munkát három hónapig, majd kiváltotta volna a Start plusz kártyát, hogy ott könnyebben tudott volna talán munkához jutni, most 2011. december 31-étől ez a Start plusz kedvezmény megszűnik. (Kapus Krisztián: Majd lesz más.) Lehet, hogy lesz más, csakhogy nagyon úgy érzem, hogy a Fidesz jogalkotása olyannak tűnik, hogy először elveszünk, és majd adunk. Ugyanezt láttuk a válságadók kapcsán is, hogy nem, nem fogják majd áthárítani, viszont a szabályozás később jön. Ugyanezt láttuk a hajléktalansággal kapcsolatos törvényjavaslatnál, a területrendezési törvénynél, hogy majd megoldjuk, nemsokára készül valami. Tehát nagyon jó lenne valami szinkronitás, hogyha ezt a törvényalkotás során a Fidesz figyelembe venné. Tehát ennél az 51. pontnál van több probléma is, de úgy érzem, ez az a pont, amikor a pályakezdő fiatalokat még rosszabb helyzetbe hozza a kormány, mint amilyenbe az adótörvények kapcsán hozta. Köszönöm a szót.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki szólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, megkérdezem a kormány képviselőjét, kíván-e szólni.

DR. FARAGÓ LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): 2013. december 31-éig lehet igénybe venni a Start plusz… (Vágó Gábor közbeszólása.) Addig lehet kiváltani, de a járulékkedvezményeket utána 2013. december 31-éig lehet igénybe venni. Ezek a pénzek nagyrészt, 85 százalékban EU-s támogatásból mentek, és erre az időre ez a támogatás megszűnik, ezért alakult így a szabályozás. Ez a TÁMOP keretein belül ment, 5 milliárd forintos éves támogatás volt, és ez meg fog szűnni, ezért alakult így, hogy ez kikerült a szabályozásból. Ugyanakkor meg szeretném jegyezni, hogy a Start extránál erre az időre, ugye, lecsökkentették a 12 hónapos előzetes regisztrált álláskeresésre vonatkozó időt 3 hónapra, ez viszont kedvezmény.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást. Még egyszer kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor szavazás következik az 57. pontról. Kérdezem a bizottság tagjait, ki támogatja ezt a módosító javaslatot. (Szavazás.) 19 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 3 nem szavazat. A bizottság támogatta a módosító javaslatot. Köszönöm szépen a részvételt a kormány képviselőjének, Faragó úrnak.

A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1441. szám) (Általános vita)

Következik a 2. napirendi pont, amely a tartással kapcsolatos ügyekre vonatkozó uniós rendelet végrehajtására vonatkozó törvényjavaslatról szól. Köszöntöm a kormány képviseletében dr. Jeney Orsolya helyettes államtitkár asszonyt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről. Tisztelt államtitkár asszony, öné a szó.

Dr. Jeney Orsolya helyettes államtitkár (KIM) szóbeli kiegészítése

DR. JENEY ORSOLYA (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az Európai Közösség egy olyan szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását tűzte ki céljául, amelyben biztosított a személyek mozgása. Ez a szabad mozgás nem csupán a tagállamokon belüli szabad letelepedés és a munkavállalás szabadságát jelenti, hanem azt is, hogy az Unió polgárai minél egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban tudják peres és peren kívüli igényeiket érvényesíteni egy másik tagállamban. Különösen fontos ez olyan igények esetében, amelyek egy vagy több gyermek mindennapi megélhetését, életkörülményeinek fenntartását, megfelelő színvonalú felnevelését hivatottak biztosítani. Ennek érdekében az Európai Unió már számos intézkedést fogadott el, illetve egyre bővül az igazságügyi együttműködés az Unión belül. A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok kölcsönös elismeréséről született meg a 4/2009. számú EK-rendelet. Ez az uniós rendelet közvetlenül érvényesül valamennyi tagállamban, azonban az érvényesüléséhez feltétlenül szükséges bizonyos törvények módosítása a hazai jogrendszerben. Ennek kapcsán tárgyalja most meg a bizottság is ezt a jelen törvényjavaslatot. Ennek egyik leglényegesebb újítása, hogy lehetővé teszi a tartásra kötelezett külföldiek kutatását még azt megelőzően, hogy a kérelmező egy másik tagállamban eljárást indítana. A kérelmezőnek elegendő lesz egy hazai központi hatósághoz fordulnia azért, hogy megtudja, hogy abban az államban, ahol a tartási követelését érvényesíteni szeretné, létezik-e az adósnak bejelentett lakcíme, vagyona, vagyontárgya, fellelhető jövedelme. Ennek a gyakorlati jelentősége abban fog állni, hogy ezáltal megelőzhetők lesznek az eleve kudarcra ítélt végrehajtási eljárások. Ezáltal időt, pénzt takaríthat meg a kérelmező. Ezen felül a rendelet az állam által előlegezett tartásdíj külföldi behajtásához is központi, hatósági segítség nyújtását írja elő. A kormány szándékai szerint ez a központi hatóság Magyarországon a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volna. Jelen törvényjavaslat keretében több törvényt is módosítani kíván a kormány, így a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeletet, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, valamint az illetékekről szóló jogszabályt. Ennek kapcsán szeretném megjegyezni, hogy a tartási ügyekben eddig is érvényesülő költségkedvezmények nyújtásán túl a 21 éven aluli gyermekek tartása iránti kérelmek vonatkozásában a kormány teljes költségmentességet kíván biztosítani. Végezetül szeretnék magyarázattal szolgálni abban a kérdésben, hogy miért is szükséges, hogy megtárgyalja még ebben az ülésszakban ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés. Ugyan ez a közösségi rendelet csak 2011. júniusában lép hatályba, azonban minden tagállam adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik az uniós bizottság felé, és ezen adatszolgáltatási kötelezettségünk teljesítése érdekében szükséges, hogy ez a törvényjavaslat még ezen őszi ülésszak során elfogadásra kerüljön. Kérem a tisztelt bizottság támogatását a törvényjavaslat megtárgyalásához. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást. Kérdezem a bizottság tagjait, ki kíván hozzászólni a törvényjavaslathoz. (Jelzésre.) Vágó Gábor képviselő úré a szó.

Kérdések, hozzászólások, válaszadás

Vágó Gábor (LMP) VÁGÓ GÁBOR (LMP): Alapvetően támogatjuk ezt a törvényjavaslatot, hiszen egyértelműen arról van szó, hogy az uniós jog legyen az irányadó Magyarországon. Itt csak egy pontra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény módosításánál 2010. december 31-éig kellett volna a miniszternek felülvizsgálnia az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett szakértők feltételeinek fennállását. Most az a helyzet, hogy ezt az előző kormány négy évig elmulasztotta, ezt most a sok feladat mellett számon kérni kicsit nehéz az új kormányon, tehát ebben az esetben türelmet tudunk gyakorolni, de tényleg arról van szó, hogy át kellene vizsgálni, hogy akkor kik az igazságügyi szakértők, és hogyan jutnak ehhez a dologhoz. Ez felülvizsgálatot igényel, és remélem, hogy majd az új kormány ezzel kapcsolatban gyorsítani fog a munkáján. De egyébként támogatni tudjuk a javaslatot, köszönjük.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Iván László professzor úré a szó.

Prof. Iván László (Fidesz) PROF. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni a kormány képviselőjétől, hogy az igazságügyi pszichiátriai szakértők beletartoznak-e ebbe az úgynevezett uniós gondolkodásba és a mi gondolkodásunkba, hogy igazságügyi szakértő-e. Tudniillik, ez kétféle, kétféle szakképesítéssel, kétféle szakvizsgával. Az utóbbi időben ezt valahogy összekeverték, és most sem látok egészen tisztán. Tehát az igazságügyi pszichiáter szakértés és a pszichiátriai igazságügyi szakértők, akik közvetlenül az Egészségügyi Tudományos Tanács igazságügyi bizottságának a felkérésére tevékenykednek a cselekvőképesség megállapítását illetően, és ennek alapján a bizottság, az IB dönt arról, hogy akkor a végleges döntésnél a bírósággal hogyan gondolják a beszámíthatóságot mérsékelni vagy változtatni. Az igazságügyi bizottsághoz akkor kerül felterjesztésre az ilyesmi, hogyha első és másodfokon ellentmondások vannak. Ezt szeretném megkérdezni.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem, van-e még valamilyen vélemény, hozzászólás, kérdés. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, visszaadom a szót a kormányt képviselő Jeney Orsolyának.

DR. JENEY ORSOLYA (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata nem tárgya ennek az előterjesztésnek, így most ezekre a kérdésekre nem tudok válaszolni. Azonban, hogyha megküldik nekem a jegyzőkönyvet, és ezeket a kérdéseket eljuttatják hozzám, akkor ígérem, hogy írásban reagálni fog a tárcánk a felvetett kérdésekre. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönjük szépen, amennyiben nincs további kérdés, akkor szavazás következik.

Határozathozatal

Kérdezem, hogy ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangú, de megkérdezem, volt-e ellenszavazat vagy tartózkodás. (Nincs jelzés.) Nem volt, tehát a bizottság egyhangúlag támogatta a törvényjavaslatot. Köszönjük szépen Jeney Orsolyának a bizottsági ülésünkön való részvételét. Kérdezem a bizottságot, kívánunk-e bizottsági előadót állítani eben a témában. (Jelzésre.) Képviselő asszony!

Talabér Márta (Fidesz) TALABÉR MÁRTA (Fidesz): Javasolnám Czunyiné dr. Bertalan Juditot a bizottság részéről előadónak.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Rendben, a jegyzőkönyvben rögzítjük. Gondolom, elfogadja a bizottság. (Jelzésre.) Akkor Czunyiné dr. Bertalan Juditot lesz a bizottság előadója a vitában. Kisebbségi vélemény nem volt.

Kiskunfélegyháza Önkormányzatának felterjesztése a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésével kapcsolatos eljárások díj-, illeték- és költségmentessége tárgyában (Bizottsági álláspont kialakítása)

Soron következik a 3. napirendi pontunk, amely Kiskunfélegyháza gyermektartásdíjjal kapcsolatos felterjesztésének tárgyalása. A kormány képviseletében köszöntöm dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár urat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részéről. Kérdezem elsőként Kapus Krisztián polgármester urat és képviselő urat, hogy kíván-e hozzászólni a napirendi ponthoz. (Jelzésre.) Kapus Krisztián képviselő úré a szó.

Kapus Krisztián (Fidesz) KAPUS KRISZTIÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány rövid mondat, hiszen minden le van írva. Még az előző ciklus képviselőtestületének döntése alapján, illetve polgármester úr felterjesztésével érkezett meg ez a levél, még júniusban. Természetesen az előző ciklusban is megszavaztam ezt, és most polgármesterként is úgy gondolom, hogy nem csak Kiskunfélegyházát érinti ez a kérdés, hanem egyébként a magyar valóságot. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésével kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatos ez a felterjesztés, hiszen a jogosult fél ahhoz, hogy jogosult legyen egyáltalán az előleg lekéréséhez, több mint 13 ezer forint illetéket kell hogy befizessen. Viszont azt gondoljuk, hogy a gyermektartásdíj elsősorban a gyermeket illeti, így érdemes lenne megvizsgálni a díj-, illeték- és költségmentességet. Ez volt a felterjesztés lényege. Arra kérem a kormány képviselőjét – elolvastam ugyan a leveleket -, hogy a jogszabályi háttér kidolgozásában vegyenek részt, hiszen azt gondolom, ez a kérdés sokkal messzebbre nyúlik, mint egyszerűen csak a 13 600 forintról. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, a kormány képviseletében dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár úrnak adok szót.

DR. CSONKA ERNŐ (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálta a kérdést, azt kifejezetten szeretném hangsúlyozni, hogy a problémát mi jogi, eljárási jogi szempontból vetettük górcső alá, tehát szakmai, szociális, gyámügyi szempontból nem vizsgáltuk, hanem kizárólag ezt a jogi aspektust vizsgáltuk meg. A vizsgálat eredményeképpen a jogszabály-módosítást a felterjesztésben foglaltak szerint nem támogatjuk, méghozzá a következő három indok miatt. A véleményünk, amelyet az elnök úrnak megküldtünk, részletesen tartalmazza azt a jogi indoklást, amely alapján számunkra egyértelmű, hogy a kérdést egyrészt a polgári perrendtartásról szóló törvény, annak végrehajtási rendelete, ezenkívül a fizetési meghagyásokról szóló törvény, illetve annak végrehajtási rendelete rendezi. Tehát azon felek, akik rászorultság alapján arra jogosultak, a bírósági eljárásban – ami kiterjed a végrehajtási eljárásra is – költségfeljegyzésre jogosultak, méghozzá tárgyi költségfeljegyzési jogra, a fizetési meghagyásos eljárásban pedig személyes költségfeljegyzési jogra jogosultak. Ez azt jelenti, hogy ezen költségeket, amelyekről a fejterjesztésben szó van, a végrehajtási eljárás során nem kell megelőlegeznie a jogosultnak. Tehát úgy gondoljuk, ezt a kérdést a jogszabály rendezi, tehát jogértelmezéssel ez a probléma megoldható. A második fontos kérdéskör, hogy a felterjesztés szerint mindenkire kiterjedne ez az illeték-, illetve költségkedvezmény, álláspontunk szerint a kedvezmény ilyen mértékű kiszélesítése nem indokolt, tehát itt is mindenképpen célszerű érvényesíteni a rászorultsági elvet. A harmadik indok pedig költségvetés ok volna, például a földhivatalok esetén e szervek saját bevételből gazdálkodnak elsősorban, nincs arra vonatkozóan felmérés, hatástanulmány, hogy ez mekkora bevételkiesést jelentene a földhivataloknál, ami nyilván akár még a működésükre is hatással lehet. Tehát ez az a három indok, ami miatt a felterjesztést nem támogatjuk, és ez a KIM jogi álláspontja. Köszönöm szépen.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Navracsics Tibor úr levelét elküldtük, mindenki olvashatta. A házelnök úr azt kérte, hogy foglaljunk állást, illetve a képviselőcsoportok alakítsák ki az álláspontjukat, ezt jó lenne megtenni a jegyzőkönyv számára, hogy hogyan véleményezzük az elénk tárt előterjesztést. Kérdezem a képviselőcsoportokat, van-e valamilyen állásfoglalás az elküldött levéllel kapcsolatban. (Jelzésre.) Vágó Gábor képviselő úré a szó.

Vágó Gábor (LMP) VÁGÓ GÁBOR (LMP): Egyértelműnek tűnik, hogy ez egy bürokráciacsökkentő javaslat, és így a kormánynak, amely a bürokrácia elleni harcot meghirdette, szerintem kötelessége, hogy egy ilyen bürokráciacsökkentő javaslatot támogasson, vagy pedig elkezdődjön egy olyan érdemi előkészítő munka, amely azokat a kérdéseket és kritikákat, amelyeket megfogalmazott, azokat negligálja, tehát valóban, hogyha lehetőség nyílik rá, minél kevesebbet kelljen az ügyfélnek a papírokkal rohangálnia. Igazából az a fontos, hogy az egész javaslat lényegi részére kellene megoldást találni, és valóban, ha jelenleg rosszul van ez megszövegezve, akkor olyan megoldásokat kell találni, ami a lényegi problémára megoldást nyújt. Köszönöm.

Sneider Tamás (Jobbik) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor végül is a bizottság álláspontja az, hogy tudomásul vesszük az elénk terjesztett állásfoglalást a kormány részéről, illetve annyi, hogy a Vágó Gábor képviselő úr által elmondottakat kérjük figyelembe venni a kormány munkája során. Köszönöm szépen, ezzel ezt a napirendi pontot lezárom, köszönöm szépen dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár úr részvételét.

Egyebek

Utolsó napirendi pontként már csak az egyebek van hátra. Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e ebben a napirendi pontban bármit felvetni, jelezni. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor köszönöm szépen a részvételt, további jó munkát kívánok.

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 24 perc)

Jegyzőkönyvvezető : Szoltsányi V. Katalin

Forrás »