Boldog István (Fidesz) kategória bejegyzései

6467/19 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról

Irományszöveg

Tóth Csaba (MSZP) Tóbiás József (MSZP) Boldog István (Fidesz) Ertsey Katalin (LMP) Hanó Miklós (Fidesz) Hadházy Sándor (Fidesz)


Forrás »

6467/15 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról

Irományszöveg

Simon Gábor (MSZP) Tóth Csaba (MSZP) Tóbiás József (MSZP) Boldog István (Fidesz) Ertsey Katalin (LMP) Hanó Miklós (Fidesz)


Forrás »

5006/38 Az országgyűlési képviselők választásáról

Irományszöveg

Lázár János (Fidesz) Kósa Lajos (Fidesz) Pokorni Zoltán (Fidesz) Rogán Antal (Fidesz) Gulyás Gergely (Fidesz) Boldog István (Fidesz) Dr. Varga István (Fidesz) Dr. Szűcs Lajos (Fidesz) Gelencsér Attila (Fidesz) Balla György (Fidesz) Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) Dr. Vitányi István (Fidesz)


Forrás »

Boldog István (Fidesz) felszólalás

Boldog István (Fidesz)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A saját magam által benyújtott módosítókról szeretnék szólni, ezek a 12. §-hoz, a 130-ashoz és a 82-eshez benyújtott módosítók.

Az elején szeretném leszögezni, hogy az úgynevezett rendszerváltás egyik legfontosabb és talán legnagyobb értéket képviselő törvénye volt annak idején az önkormányzati törvény, ami sajnos az elmúlt 21 évben sokat változott, ha nem is maga a törvény, hanem a törvénynek a végrehajthatósága, pontosan azért, mert az önkormányzatok egyre több feladatot kaptak, és egyre kevesebb lett a pénzük. Azt gondolom, hogy ennyi idő után épp ideje annak, hogy ezt a törvényt újraszabjuk, és az előttünk lévő törvénytervezet egy jó törvénytervezet, amely természetesen nem tökéletes, de azt gondolom, hogy ez általában így van a benyújtott törvényjavaslatokkal, viszont azért vagyunk itt, hogy amire vége a vitának, addigra az önkormányzatok számára és a magyar polgárok számára tökéletes törvénytervezetet tegyünk le.

A legnagyobb gondja az önkormányzatoknak az elmúlt években talán az elmúlt nyolc évben volt, hiszen a Gyurcsány-, Medgyessy-, Bajnai-kormányok alatt egy pénzügyileg szabályozott falurombolás folyt, adták a feladatokat és nem adták hozzá a pénzt, sőt, még elvontak. (Dr. Lamperth Mónika: Bezzeg most!) Ennek köszönhetően a települések nagy része, de súlyosabban a kistelepülések teljesen eladósodtak, és azt gondolom, hogy az új feladatfinanszírozási rendszerrel ezen is segítenünk kell.

Mint kistelepülési polgármester, én a kitelepülések kérdésével szeretnék foglalkozni, ezekhez nyújtottam be módosító indítványt, és azt gondolom, hogy ezekkel a módosító indítványokkal próbálok javítani a törvényen. Reményeim szerint lesz olyan, amit az államtitkár úr is támogatni fog, a többség is támogatni fog, és akkor beépül a törvénybe.

A közös önkormányzati hivatalok létrehozásának problémája elég nagy szót kapott itt a Házban. Azt gondolom, hogy közös önkormányzati hivatalokat létrehozni ugyanaz, mint körjegyzőségeket alapítani, bár most egy kicsit behatároljuk ezt a járási határokkal. Én ehhez nyújtottam be egy módosító indítványt, amiben szeretném indítványozni a tisztelt Háznak, hogy a járási határokat át lehessen lépni a közös önkormányzati hivatalokkal, ezzel is segíteni azt, hogy a ma meglévő és jól működő körjegyzőségek tovább működhessenek.

Van egy olyan része az előterjesztésnek, amely arról szól, hogy ha egy kistelepülés városhoz csatlakozik, akkor a város képviselő-testülete határozná meg a közös hivatal működési rendjét, létszámát és a többi. Azt gondolom, hogy a demokratikus érzésünk is azt kívánja, hogy ezt a paragrafust úgy alakítsuk át, hogy közös legyen a döntés, és amennyiben nincs meg a közös döntés, nincs egyezség a kistelepülési és a nagytelepülési önkormányzatok között, akkor természetesen, ahogy a kitelepülések közötti egyezségben is, a kormányhivatal mondja ki a végső szót. Bár azt gondolom, hogy miután egymás melletti településekről van szó, megértve egymás gondjait, nagyon kevés olyan lesz, ahol nem lesz meg a két testület közötti egyetértés, mégis azt gondolom, hogy sokkal demokratikusabb, hogyha egy közös döntésre bízzuk és nem pedig a nagytelepülésre, hogy ezt hogyan alakítsa ki, hiszen közös hivatalról van szó.

A közös hivatal neve: azt gondolom, hogyha közös hivatalnak nevezünk valamit, akkor nem biztos, hogy jó az, hogyha csak a székhely település neve van benne, mert egy településnévvel egy közös hivatal nem teljesen jól hangzik. Tehát azt gondolom, hogy amennyiben lehetséges, azért a települések neveinek, amelyek a közös hivatalban vannak, szerepelni kellene, erre is tettem egy módosító javaslatot.

Illetve az önkormányzatok feladatai közül – a vita kezdete óta javaslom, és elég sokan támogatják, és bízom benne, hogy át is fog menni – a közvilágításról való gondoskodás feladatát vegyük ki, ez kerüljön át a kormányhoz, és közvetlenül az állam foglalkozzon a közvilágításról való gondoskodással, hiszen egy nagy hálózatról való gondoskodással sokkal nagyobb lehetősége van árkedvezményeket elérni, sokkal kevesebbe kerül így az államnak a közvilágításról való gondoskodás. Mi, kistelepülések nagyon jól tudjuk, hogy a kis rendszereinkkel nem nagyon kapunk kedvezményt, míg az állam egységesen nagy kedvezményt kap, és itt milliárdos megtakarítások érhetők el, amely a mai pénzügyi rendszerben, azt gondolom, hogy nem hátrány.

Még egy módosító van, amihez szólni szeretnék, ez pedig az önkormányzati érdekképviseletek. Itt úgy szól a törvény, hogy olyan önkormányzati szervezet vehet részt az érdekegyeztetésben, amelynek legalább 500 helyi önkormányzati tagja van. Én azt szeretném, hogyha 300-ra levinnénk, azért is, mert a ma működő önkormányzati szervezeteknek a tényleges tagsága nem nagyon éri el az 500 főt. Azt gondolom, hogy például a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, amely az egyik legnagyobb és legrégebben működő szervezet – és talán a legjobban is működő – és a kistelepüléseket is képviseli, ez a szervezet ily módon működhetne, hiszen közel 400 tagja van, az 500 főbe nem fér bele, a 300-nál pedig több van neki. Én azt gondolom, így ők is részt vehetnének ebben az érdekegyeztetésben, nem szűkítenénk be kevesebb településre.

Azt szeretném kérni a képviselőtársaktól, hogy a módosító indítványokkal úgy segítsék a törvény kialakítását, és az államtitkár úrtól is ezt szeretném kérni, hogy az új önkormányzati törvény segítse a magyar polgárokat, és ezen belül is segítse a kistelepülésen élőket, hogy minél jobb közszolgáltatáshoz jussanak, és mindenki úgy érezhesse, hogy értük is dolgozunk, mert mi, falvakban élők úgy gondoljuk, hogy mindent elkövetünk azért, hogy ebben az országban jobb legyen az élet, és látjuk, hogy a kormány is erre törekszik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Videó »

Forrás »

Boldog István (Fidesz) felszólalás

Boldog István (Fidesz)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Mély meghatottsággal állok itt, az ország Házában, a Szent Koronától pár lépésre. Soha nem gondoltam volna, hogy kis alföldi falum, Kétpó lakosaként valaha is az a megtiszteltetés ér, hogy részt vehetek a magyar nemzet új alaptörvényének kidolgozásában. Köszönöm ezt a lehetőséget a Mindenhatónak és mindenkinek, aki hitt és bízott bennem.

(13.40)

2007-ben Székelyföldön az a megtiszteltetés ért, hogy megkaptam “a magyar önazonosság-tudat védelmezője” elismerő oklevelet. Az új alaptörvény elfogadásával, úgy gondolom, méltóképpen szolgálom nemzetem ügyét, így a határon túl rekedt magyarokét is. Biztos vagyok benne, nem kell szégyenkeznem azon székely nemzettársaim előtt sem, akik akkor megtiszteltek a bizalmukkal.

Mint már mondottam, én egy kis községből jöttem, és elmondhatom, hogy életem nagy részét a falvak megmaradásának nehéz küzdelmével töltöttem el. A kádári kommunista diktatúra alatt mindent elkövettek, hogy a nehéz sorsú kistelepüléseken és tanyákon élő emberek elhagyják szülőföldjüket és a városokba költözzenek. Ennek a faluromboló politikának köszönhetően falvak néptelenedtek el, települések szűntek meg.

1990-ben, amikor megalakultak az új önkormányzatok, mi, vidéki emberek úgy gondoltuk, eljött az újrakezdés a kistelepüléseken is. Sajnos nagyon rövid időn belül rá kellett jönnünk, hogy a szocialisták visszatérésével a falurombolás újrakezdődött. A polgári kormány négy éve némi könnyebbséget hozott életünkbe, de e rövid négy év kevés volt ahhoz, hogy megállítsuk a népességfogyást és az elszegényedést.

2002-től a vidék tönkretétele újult erővel indult meg. A pénzügyi elvonások következtében iskolák százai szűntek meg, művelődési házak, sportkörök zártak be. Nyolc év falurombolás után, úgy gondolom, Magyarország újjáépítésével megkezdődhet a falvak újjáépítése is. Tudom, nem lesz könnyű dolog, hiszen a népesség folyamatosan csökken, és a települések nagy része teljesen eladósodott. Mégis azt gondolom, hogy több mint ezeréves Kárpát-medencei tartózkodásunk alatt a történelem viharaiban mindig a falvak voltak azok, amelyek elsőnek láttak hozzá az újrakezdéshez, az ország felépítéséhez. Az új alaptörvény jó alapja lehet a magyarság jövőjének, ezzel együtt a falvak jövőjének. Mi készen állunk.

Tamási Áron írónk írta: “Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Mi, magyarok itt, a Kárpát-medencében vagyunk otthon. Itt kell élnünk, boldogulnunk és vigyáznunk azokra a mérhetetlen gazdag természeti értékekre, amelyeket őseinktől örököltünk. Ezen gondolatok jegyében tettem egy javaslatot az alaptörvény alapjogokat kimondó fejezetéhez. Javaslatom lényege, hogy mondjuk ki: mindenkinek joga van a saját maga, a családja és a vagyona védelmére, azaz mondjuk ki: mindenkinek joga van az önvédelemre. Bízom benne, hogy képviselőtársaim is érzik annak súlyát, mit is jelent e fontos alapjog alaptörvényben való kifejezése, és mit jelent az alaptörvény elfogadása.

Vukics Ferenc idézetével szeretném befejezni hozzászólásomat, amely, azt hiszem, minden magyar emberhez szól: “Magyar Emberek! Ne felejtsétek, valamikor itt előttünk magyar emberek éltek. Értünk éltek, cselekedtek és munkálkodtak. Vérüket, könnyüket és verejtéküket hullajtották azért, hogy nékünk otthonunk, hazánk, családunk, jövőnk és lelkünk legyen. Magyar Emberek! Ne felejtsétek a régvolt magyar embereket!” Azt gondolom, itt az idő, hogy méltók legyünk hozzájuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Videó »

Forrás »

FVB 6/2011 Fogyasztóvédelmi bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Simon Gábor (MSZP) SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm a Fogyasztóvédelmi bizottság ülésén a bizottság tagjait, előadóinkat, a meghívottakat, az érdeklődő kedves kollégákat a szakmai, illetve a civil részről, valamint a média képviselőit. A bizottsági ülésen résztvevőknek, a vendégeinknek is jelzem, a bizottság ülése teljesen formálisan a magyar parlament Házszabályának megfelelően zajlik, és olyan kötelmeink vannak, amelyeket el fogunk végezni. Ezek között az első az, hogy megállapítom a bizottság határozatképességét, ugyanis a bizottság kormánypárti és ellenzéki oldalon is képviseltetve készen áll arra, hogy a mai napra kitűzött feladatait elvégezze. Az előzetesen kiküldött napirendi javaslatunkról kell döntenünk. Az első napirendi pont a rendezvények szervezésére vonatkozó jogi szabályozás fogyasztóvédelmi szempontból történő áttekintése, a második napirendi pont pedig az egyebek. Aki egyetért a napirendi javaslattal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás. – Mindenki jelez.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet. Tehát határozatképesek vagyunk, a napirend birtokában nincs akadálya annak, hogy a feladatunkat elvégezzük. Szeretném már most, az elején megjegyezni, hogy az előbb kiosztásra került egy állásfoglalás, egy javaslat a bizottság részéről. Az előzetesen megkapott információk, javaslatok és szakmai anyagok alapján a bizottság vezetése készített egy határozati javaslatot, és kérem majd képviselő kollégáimtól, hogy nézzék át, és amennyiben lehetséges, ezt a bizottsági ülés végén egy döntéssel elfogadva zárni fogjuk az első napirendi pont tárgyalását. Egyébként a Házszabály 96/A. §-a alapján a bizottság többször tett már ilyen lépést.

A rendezvények szervezésére vonatkozó jogi szabályozás fogyasztóvédelmi szempontból történő áttekintése

Megkezdjük az első napirendi pont tárgyalását, amely az elmúlt időszakban mind a médianyilvánosságban, mind a szakmai nyilvánosságban egy nagy port felvert ügyhöz kötődik, de láthatólag ennek a kérdéskörnek a megtárgyalásakor annyi szempont, annyi érdek becsatornázására van szükség, hogy a bizottság úgy döntött, a munkatervébe ezt a napirendi pontot Fogyasztóvédelmi bizottságként felveszi, erről konzultációt folytat, majd a konzultáció eredményeként ajánlásokat fog tenni a kormányzati, illetőleg a szakmai szervezetek, hatóságok számára. Ezért kértük fel nagyon széles körben a konzultációban résztvevőket. Kormányzati oldalon a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről köszöntöm dr. Szöllősi László helyettes államtitkár urat, a Belügyminisztérium részéről dr. Tóth László helyettes államtitkár úr vesz részt; államtitkár úr, köszöntöm önt, és köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Köszöntöm dr. Harsányi Zsolt főosztályvezető urat a Belügyminisztériumtól és Bérczi László ezredes urat, aki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól érkezett. Ezen kívül meghívtuk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól dr. Hernádi Júlia osztályvezető-helyettes asszonyt, régi ismerősként köszöntöm, valamint a fogyasztóvédelmi civil szervezetek részéről a FEOSZ, a FOE, a FOME, az OFE képviselői jelezték, hozzá kívánnak szólni. Természetesen ezt örömmel fogadjuk, és megadjuk a lehetőséget. Jelzést kaptunk a szakmai szervezetek részéről is, hogy részt kívánnak venni a konzultáción, és meg szeretnének szólalni. Természetesen a bizottság biztosítani fogja a hozzászólási lehetőséget. Ennek jegyében a forgatókönyvem szerint a KUPOLA részéről Ihrig Péter elnök úr van jelen, köszöntöm önt. A Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége nevében Ganczer Gábor elnök úr és Semsei Rudolf alelnök úr vannak jelen, köszöntöm önöket. Jelezni szeretném, ha további hozzászólási igények vannak, a bizottság döntése alapján azoknak helyt fogunk adni. Miután ebben az egyébként közérdeklődésre is számot tartó ügyben sokan kívánnak szólni, azt szeretném kérni, legyen mindenki kellő önmérséklettel. Ezt nem udvariatlanságból szeretném mondani, hanem azért, mert láthatólag közel tíz lesz a megszólalók száma, és ha csak a megszólalásokat veszem alapul, akkor a bizottsági ülés nagyrészt kimerül abban, hogy önök hozzászólnak, mi pedig meghallgatjuk. Ez helyénvaló, csak ehhez szeretnénk egy konzultációt is hozzákötni, s a végén ezt az ajánlást elfogadni, ezért tisztelettel azt kérem, hogy mindenki illő önmérséklettel tegye meg a hozzászólását, és amint elmondtam, ezt abban a sorrendben tennénk. Először a kormányzati oldal szereplőinek adnék szót, majd így haladnánk tovább, és 3-5 perces hozzászólásokra szeretnék javaslatot tenni, majd ezt követően a bizottság tagjai kérdeznek, véleményt formálnak. Szándékaink szerint maximum másfél óra alatt szeretnénk a bizottsági ülést végigvinni, mivel a plenáris ülésen több képviselőtársunknak feladata, hozzászólása van, így ezt is figyelembe véve terveztük a bizottsági ülést. Természetesen én addig itt tartózkodom önökkel, amíg érdemi vitahelyzet van, és olyan hozzászólás van, amit meg kell hallgatni. Ezek figyelembevételével szeretném javasolni, hogy a kormányzati oldalon kezdjük el a hozzászólásokat. Az államtitkár úrnak adom meg a szót, majd továbbhaladunk. Kérem, szigorúan a témára koncentráljanak, és ha fogyasztóvédelmi területet érintő ügy van, akkor annak a külön hangsúlyozásával tegyék meg a hozzászólásukat. Államtitkár úr, öné a szó.

Meghívottak hozzászólásai

DR. SZÖLLŐSI LÁSZLÓ helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. A januári tragédia a kormányzat számos szereplőjét megdöbbentette, és több azonnali intézkedés meghozatalára sarkallta a kormányt. Ez az esemény, ez a tragédia, ami megtörtént, a társadalom szabályozottságával kapcsolatos korábbi elképzeléseinkben azért változtatásokat generál, ezért került sor arra, hogy januárban gyakorlatilag heteken belül különféle kezdeményezésekre, több lépésre szánta rá magát a kormány. Az első kezdeményezés az volt, hogy a lehetséges és hatáskörrel rendelkező szervezeteket fokozott eljárással azonnal fokozott ellenőrzésekre szólította fel. A második kezdeményezés az volt, hogy a jogszabály-előkészítésért felelős minisztériumokat soron kívüli jogalkotási munkára szólította fel a kormány. Ezzel egy időben, mivel egy ilyen jogszabály hatályba lépése csak bizonyos átmeneti idő alatt történhet meg, az átmeneti időre ideiglenes intézkedéseket is hoztak, ezt kormányhatározat rögzíti, illetve a kormányhatározat további jogalkotási feladatokra szólította fel a kormányzat különféle minisztériumait. Ezek voltak azok a megtett lépések, amelyeket az elnök úr a bizottság tagjai számára is kiosztott tájékoztatásként. Azt gondolom, ebből pontos képet kaphatnak arról a munkáról, ami eddig itt megtörtént. Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy átolvasva a határozattervezet szövegét, a társtárcák is tudják ezt tanulmányozni, esetleg reflektálni rá. Azt gondolom, azok a szándékok, amelyeket a tervezet tartalmaz, egyfelől jelentős részben összhangban vannak azokkal a szándékokkal, amelyeket a kormány 1032/2011. határozata is rögzít, másfelől pedig olyan felvetéseket tartalmaz, amelyeket a jogszabály hatályosulásakor valóban indokolt megvizsgálni, hogy pontosan került-e megfogalmazásra az első jogszabály. Számunkra alapvető volt az, hogy a helyzet a korábbi mederben nem folyhat tovább, ezért mindenképpen meg kellett alkotni egy jogszabályt, amely a további szabályozás alapjait rögzíti. Ez nyilvánvalóan nem az a jogszabály, ami egyébként a jogalkotási folyamatban általában elvárható széles körű egyeztetés nyomán készült el, mert magán viseli azokat a tapasztalatokat, hogy melyek voltak azok a szabad szemmel is jól látható problémák, amelyeket azonnal kezelni kellett. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ahogyan ígértem, továbbadom a szót a Belügyminisztérium képviseletében dr. Tóth László helyettes államtitkár úrnak. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. TÓTH LÁSZLÓ helyettes államtitkár (Belügyminisztérium): Elnök Úr! Az államtitkár úr előttem mindent elmondott, a rendelkezésre álló anyag pedig mindent tartalmaz, úgyhogy nincs kiegészítésem. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Ha jól értem, a Belügyminisztérium részéről a főosztályvezető úr sem kíván szólni. (Jelzésre:) Szólni kíván, öné a szó.

DR. HARSÁNYI ZSOLT főosztályvezető (Belügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. Én egyetlen gondolattal egészíteném ki a helyettes államtitkár úr gondolatait. Maga a szabályozás, ami ebben a kormányrendeletben öltött testet, elsősorban a rendészeti szempontokra koncentrál, közvetve szolgál fogyasztóvédelmi érdekeket, de hangsúlyozom, elsősorban a résztvevők biztonságát kívánja garantálni. Egy olyan összehangolt ellenőrzési rendszert szabályoz, ami eddig a jogi normákból még hiányzott, és a tartalma az, hogy meghatározza a visszatérő ellenőrzések számát egy éven belül, illetve az ellenőrzést végző hatóságokat, valamint mindazokat az intézkedési lehetőségeket, amelyeket az ellenőrző hatóságok egyébként foganatosíthatnak az ellenőrzés idején. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Bérczi László tűzoltó ezredes úr kíván-e szólni? (Igen jelzés.) Öné a szó.

BÉRCZI LÁSZLÓ tűzoltó ezredes (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Köszönöm szépen, elnök úr. Tulajdonképpen csatlakozom az elhangzottakhoz. Az igazán fontos az volt, hogy biztonság legyen ezeken a területeken, és ez folyamatosan ellenőrizve is legyen. Ez legyen egy olyan időpont, évente legalább egyszer, amikor nincsenek bent emberek, tulajdonképpen nem gátolják az ellenőrzést, és legyen egy olyan is, amikor azzal szembesülünk, hogy mi történik, milyen állapot van, milyen helyzet fogad bennünket egy ilyen rendezvényen. Nagyon fontos, hogy ez már egy olyan szabályozás, amely lehetőséget ad a hatóságoknak, köztük a tűzoltóságnak is, ha úgy érzik, hogy a biztonság nem garantált ezen a területen, veszélyezteti a bent lévőket, akkor azonnal szankcióval léphessenek fel, legyen ez esetleg ennek a helyiségnek a bezárása. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyilvánvaló, a vitát majd színesíteni fogja, amikor a konzultáció során a szakmai szervezetek is elmondják a saját véleményüket, de úgy helyes, ha a felvezetésben először a kormányzati álláspontot ismerjük meg. Ennek jegyében adom tovább a szót dr. Hernádi Júliának az NFH részéről. Osztályvezető-helyettes asszony, öné a szó.

DR. HERNÁDI JÚLIA osztályvezető-helyettes (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen. Lényegében én sem akarom megismételni azt, ami előzőleg elhangzott, csak annyit fűznék hozzá, hogy az NFH a maga részéről, amióta a kormányzat oldaláról megfogalmazódott a fokozott ellenőrzési rend iránti igény, természetesen ezt folyamatosan, több hatósággal, a rendőrséggel és más hatóságokkal együttműködve végzi, tehát január vége óta lényegében folyamatosan zajlanak ezek az ellenőrzések. 225 szórakozóhely ellenőrzésében vettünk részt. Az ellenőrzések során egyébként az általános vendéglátóhelyekkel kapcsolatos hatáskörünkbe tartozó szempontokat ellenőriztük.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon fontos és a mai konzultációt segítő hozzászólásokat előzetesen is kaptunk a fogyasztóvédelmi civil szervezetektől, ezeket ez úton köszönöm. Ezek a kiosztott anyag között megtalálhatók. A vendégeinknek mondom: minden bizottsági ülésen megadjuk azt a lehetőséget, hogy az állandó meghívott fogyasztóvédelmi civil szervezeteink hozzászóljanak, amit négyen is jelezték, ezért szeretném számukra megadni a szót, először a FEOSZ részéről dr. Baranovszky György elnök úrnak, őt követően dr. Horváth György elnök úr szól, majd egymást követően fognak szót kapni. Baranovszky György elnök úré a szó.

DR. BARANOVSZKY GYÖRGY elnök (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Köszönjük szépen a meghívást. Az előzőeket kiegészítésképpen azzal szeretném folytatni, hogy a fogyasztóvédelem egyik nagyon fontos része a fogyasztók élete, egészsége, biztonsága. A kormányzati intézkedések, bízunk benne, megteszik a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló helyzet, mint ez a súlyos tragédia, ami megtörtént. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából a fogyasztóvédelem egy másik aspektusára is szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez és tagszervezeteihez szerencsére nem ilyen típusú panaszok érkeznek, hanem konkrétan a fogyasztókat érintő megkeresések, nevezetesen a rendezvényszervezés, illetőleg a különböző fogyasztói programokkal kapcsolatos hibás teljesítés, rendezvény-elmaradás és az ezt követő kártalanítás, kártérítés kérdése. Az elmúlt évben – nem tudom, ki emlékszik rá, a fiatalok emlékezhetnek rá – az agárdi rendezvény, amelynek igen-igen nagy sajtóvisszhangja volt, a rendezvényszervező meghirdette Agárdon a nagyon nagy, koncerttel egybekötött, fiataloknak szóló szórakozási lehetőséget, nagyon sok forintot szedett be a fogyasztóktól, de a rendezvény elmaradt, majd ezt követően ez a cég eltűnt. Tehát a probléma, ez az agárdi eset is arra mutat rá, hogy valamilyen módon szabályozni kellene, de a jog jelenlegi eszközeivel nem lehet, hogy ilyenkor ki felel, vagy hogyan lehetne megakadályozni azt, hogy ne tűnjenek el a rendezvényszervezők a fogyasztók pénzével. Párhuzamosan e mellett olyan problémák is vannak vagy voltak, mint például az úgynevezett Michael Jackson koncert. A Michael Jackson koncert tekintetében a fogyasztók azt jelezték, hogy hibás teljesítés van, nem azt szolgáltatta a szolgáltató, mint amit meghirdettek, és amit elvártak volna. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és tagszervezetei, valamint az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület fel is léptek ennek érdekében. Végezetül pedig az úgynevezett ticketpros ügyekre szeretném felhívni a figyelmet. Nevezetesen akkor, amikor a fogyasztó vásárol egy jegyet, és azt követően a jegyvásárlás után valamiféle gond adódik – megint elmarad a koncert, vagy nem úgy történik a szolgáltatás biztosítása -, akkor kitől lehet behajtani azt az összeget. Itt több közérdekű keresetet is indítottunk. Ha megengedik, kicsit visszaélve a többiek idejével, itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott közérdekű keresetindítási lehetőség elégtelen. Tehát akkor, amikor a fogyasztók nevében szeretnénk fellépni, és azt szeretnénk, hogy amikor egy ilyen pertársaság van, nevezetesen egy fogyasztóvédelmi társadalmi szervezet vagy akár a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság indít pert a fogyasztók érdekében, például a több évvel ezelőtti Lisa Minnelli koncertaHHatósá esetében hiába nyertük meg jogerősen a pert, nem tudtuk behajtani a pénzt, de nem azért nem tudtuk behajtani a pénzt a szolgáltatótól, mert felszámolódott, eltűnt a cég, hanem azért, mert a jogszabályi keret, a fogyasztói törvény 39. §-a nem teszi ezt lehetővé. Még arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a PSZÁF-törvény, amit tavaly fogadott el az Országgyűlés, a közérdekű igényérvényesítés tekintetében orvosolta ezt a helyzetet. Arra kérem a Fogyasztóvédelmi bizottságot, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosításakor erre külön fektessenek majd hangsúlyt. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr, különösen azt, hogy voltak olyan megjegyzések, amelyek nem szigorúan csak az adott ügyhöz, hanem azon túlmutatóan a rendezvényszervezéshez és az ahhoz kapcsolódó felelősségvállaláshoz, kártérítéshez kötődtek. A bizottság szélesebben is gondolta ennek a témának a feldolgozását, nemcsak a tragédia, hanem általában a rendezvényekhez kötődően, ezért amennyiben van ilyen irányú felszólalás, azt örömmel vesszük. Továbbadom a szót dr. Horváth György elnök úrnak a FOE részéről, aki szintén egy országos fogyasztóvédelmi civil szervezet képviselője. Elnök úr, parancsoljon!

DR. HORVÁTH GYÖRGY elnök (Fogyasztóvédők Országos Egyesülete): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Jelenlévők! Örömmel vettük a lehetőséget, hiszen részben írásban is részletesen kifejtettük az álláspontunkat a kérdésben, és már korábban, a tragédiát követően, de még azt megelőzően is éppen az említett rendezvényekkel kapcsolatban sajtótájékoztatón, illetve a fogyasztóvédelemért felelős minisztériumhoz eljuttatott levelünkben kezdeményeztük a szabályozás szigorítását. Tehát maximálisan egyetértünk azzal, hogy szigorodik a rendezvényszervezésre vonatkozó szabályozás, és egyetértünk azzal is, hogy a sajnálatos tragédia kapcsán most viszonylag gyors intézkedésekre volt szükség, és ennek keretében elsősorban a rendészeti szempontok érvényesültek, azonban úgy gondoljuk, hogy most már lehetőség van rá, az idő kiérleli azokat a szempontokat, amelyek alapján az egyéb rendezvényekre vonatkozóan is megoldható a fogyasztók védelme. Itt tehát elsősorban persze a személyi biztonságról, az egészségről, a fiatalkorúak védelméről beszélünk. El kell menni egy-két rendezvényre, egy-két vendéglátóhelyre vagy egy-két klubjellegű helyre, és meg kell nézni, hogyan néz ki a 18 éven aluliak szeszesitallal való kiszolgálásának tilalma, és akkor meggyőződhetnek róla, hol állunk ebben a kérdésben. Az üzletekben – csak utalnék rá – ezt nagyon szigorúan veszik, mert az üzlet nagyon komoly szankciókat kaphat, de a rendezvényeken ez kevésbé tud érvényesülni. Itt a konkrét javaslatainkat most a helyszínen kiosztott állásfoglalásban örömmel látom viszont, hiszen a személyesen felelős vezető meghatározása azt jelenti, hogy nem lehet elbújni egy cég mögé. Úgy gondolom, az élet számtalan területén van olyan, hogy azt a személyében felelős illetőt a továbbiakban eltiltják attól az adott tevékenységtől. Tehát nyilvánvaló, ha szabályszegő módon – értem alatta a rendészeti szabályok megszegését a szervezett rendezvényeken – vagy visszatérően például a fiatalok alkoholfogyasztásával kapcsolatos problémák merülnek fel, ott a rendezvényszervezőt el lehessen tiltani a további ilyentől személyében is. Nyilván ugyanígy utalnék arra, hogy a helyszínen is legyen olyan vezető, aki alkalmas arra, hogy intézkedéseket tegyen. Tehát úgy gondolom, ez megint egy helyes dolog. A rendkívüli események a nem várt események, és akkor egy szakképzetlen, intézkedni nem tudó ember csak további problémák forrását okozhatja, hiszen az önkéntelen reakció mindig az, hogy el kell tussolni a problémát. Az első perctől kezdve azt szorgalmaztuk, hogy legyen a rendezvényeknek egy központi nyilvántartása. Miért gondoltuk ezt? Azért, mert akkor a fogyasztó megnézheti, hogy az egy legális, bejelentett, a hatóságok tudomásával bíró rendezvény-e. Tehát ha van egy ilyen központi rendezvényregisztráció, meg tudom nézni például, hogyha Szombathelyen – bocsánat, én szombathelyi vagyok -, hirdetik a Savaria akármit vagy egy adott rendezvényt, akkor oda el tudok-e menni, ki a felelős szervezője, mennyi a résztvevők száma, és persze erről a hatóságok is tudomást szereznek, és tehetnek ebben a dologban bármit is. Én sem akarok az idővel visszaélni, de az elektronikus társadalom korában ez nyilván nem egy nagy probléma, hogy központi nyilvántartás legyen – ezt most a jegyzőnek kell vezetnie – és akkor értelemszerűen ezeken a rendezvényeken azt is meg lehet nézni, hogy kit engedek be, kit nem, erről a hatóságok is tudomást szereznek, akár a katasztrófavédelem, akár a mentőszolgálat. Tehát úgy gondoltuk, hogy ezek a javaslataink a fogyasztók érdekeivel összhangban vannak. Tulajdonképpen nem szeretnénk abba a dologba belebonyolódni, hogy milyen szakképesítéssel és hogyan lehet rendezvényszervezést végezni, azt azonban mindenképpen meg kell említeni, az előttem szóló Baranovszky úr is említette, hogy a rendezvényszervezés egy vállalkozás, a vállalkozó a saját tőkéjét kockáztatja, tehát megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy jelentős összegeket – az említett rendezvényeken a fogyasztóktól több tízezer forintot – beszedjenek, és azzal eltűnjön egy vállalkozás. Ez nem vállalkozás, a vállalkozónak tőkéjének kell lennie. Tehát ahhoz, hogy valaki rendezvényt szervezzen, legyen tőkéje. Az más kérdés, hogyan kezeli a belépőjegyeket. Mi úgy gondoljuk, hogy erre a letétre vonatkozó szabályokat kellene megfelelően alkalmazni, tehát a vállalkozó azt addig nem használhatja fel másra, mert meghatározott célra adta el a belépőjegyet. Köszönöm szépen a figyelmet.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Önök voltak az egyik olyan javaslattevők, szakmai ajánlatokat is tevő civil csapat, akiktől átvettünk több megjegyzést az állásfoglalásba. Most haladunk tovább. A FOME részéről Morvai Gábor urat kérem, a végén pedig az OFE-t Krajcsik Szilvia fogja képviselni.

DR. MORVAI GÁBOR jogi vezető (Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Jelenlévők! A civil szervezetek részéről előttem elhangzottakkal kapcsolatosan a FOME nevében azt tudom mondani, hogy jelentős mértékben egyetértünk. Tartom magam az elnök úr által elhangzott kéréshez, hogy tanúsítsunk önmérsékletet, így csak néhány részletszabállyal kapcsolatban, mármint a szóban forgó rendelettel kapcsolatban néhány megjegyzést szeretnék tenni. Az első az, és egyébként ezt a mai tervezetben viszont is láttuk, hogy amennyiben egy ilyen mérvű rendelet hatálya alá tartozó rendezvény megszervezésére kerül sor, ez már nem kis rendezvény. Szerintünk elvárható lenne, hogy akár az utazásszervező tevékenységekre vonatkozó példát alapul véve vagyoni biztosítékot, biztosítást kell megkövetelni ezektől a szervező cégektől, akár a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által vezetett nyilvántartásban ezeket összefoglalni, azért, hogy bárki, aki részt kíván venni egy ilyen rendezvényen, utána tudjon nézni, bár megjegyzem, nem ez a hazai fogyasztói attitűd egyik jellemzője, de ha akarnak, utána tudjanak nézni annak, hogy a cég megbízható-e. A másik megjegyzésem arra vonatkozna, hogy a rendezvények szervezőivel kapcsolatosan a jogszabály követelményként fogalmazza meg azt, hogy rendelkezzen szakképesítéssel. Az utánam hozzászólók valószínűleg ki fogják fejteni, hogy ezzel kapcsolatban mi a probléma, én csak egy apróságra szeretnék rávilágítani. Az üzemeltető részéről a jelenlegi rendelet nem követeli meg a szakmai hozzáértést. Én azt gondolom, hogy egy ilyen mértékű rendezvénynél – 1000 fő kültérben, 300 fő zárt térbe – elvárható, hogyha maga az üzemeltető nem is rendelkezik ilyen jellegű szakképesítéssel, az adott rendezvény szempontjából vegyen igénybe megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező megbízottat vagy munkavállalót. Ezt esetleg de lege ferenda érdemes lenne a szabályozásba bevonni. Továbbá még annyit szeretnék én is megjegyezni, hogy mi is igen sokszor azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztók biztonsága egy igen komplex kérdés. Itt a személyes biztonságon van a fő hangsúly ebben a rendeletben, de ahogyan az előttem szólók elmondták, az anyagi biztonságot is érdemes lett volna jobban górcső alá venni, és a későbbiekben, amennyibe ezen a területen születni fognak szabályok, ezt hasonlóan komplex szemléletmódot tükrözően érdemes lenne átvenni. Nagyon szépen köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm a kiegészítéseket is. Dr. Krajcsik Szilviáé a szó, utána a szakmai szervezeteknek adom meg a szót, egy kicsit nagyobb lélegzetben is, hiszen a probléma érintettjei mégis csak ők. Parancsoljon!

DR. KRAJCSIK SZILVIA jogi vezető (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület): Köszönöm szépen a lehetőséget. Ha megengedik, egy picit eltérnék a tárgytól. Én maximálisan egyetértek az előttem elhangzott civil szervezeti véleményekkel, úgyhogy ezeket nem is ismételném meg. Amire szeretnék kitérni, vagy amire szeretném nagyon röviden felhívni a bizottság figyelmét, az egy érintőlegesen már szóba került probléma, mégpedig az alkoholfogyasztás, illetve annak káros hatása. Szerintem mindenki előtt ismert, hogy szoros összefüggés van a szórakozás, illetve az alkoholfogyasztás és az ennek következtében bekövetkezett tragédiák között. Készülőben van egy európai uniós jogszabály, ami előírná, hogy kötelező lesz feltüntetni az élelmiszereken a tápanyagtartalmat, illetőleg az összetételt, de sajnos, ebből a szeszesitalok kimaradtak. Mi nemcsak ezt látnánk szükségesnek, hanem azt is, hogy a szeszesitalok címkéjén, csomagolásán, hasonlóan a dohánytermékekhez, legyenek elhelyezve figyelmeztető jelzések is, amelyek felhívják a mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyére a fiatalok figyelmét. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek visszatartó hatása lenne, és reméljük, hogy ebben a bizottság is partner lesz, hiszen a tagállamoknak, figyelemmel az uniós szabályozás hiányára, nagy szerepüknek kellene lenniük akár a prevenció, akár a jogi szabályozás tekintetében. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Ahogyan ígértem, az érintettek részére szeretném felajánlani, egyben kérni is a megszólalást. A KUPOLA részéről Ihrig Péter elnök úrnak, a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége nevében Ganczer Gábor elnök úrnak és Semsei Rudolf alelnök úrnak adom meg a lehetőséget, hogy hozzászólásukkal kicsit formálják, gazdagítsák a képet, és ha van további érintett, aki szeretne szólni, kérem, jelezze, és a bizottság dönteni fog a hozzászólásról.

Simon Gábor (MSZP) Elnök úr, parancsoljon, öné a szó.

IHRIG PÉTER elnök (KUPOLA): Köszönöm szépen. Tisztelettel üdvözlök mindenkit. A KUPOLA nevében egy kétoldalas anyagot készítettem, amit közreadtam, ezt nem kívánom újra elmondani. Tulajdonképpen a szakmánkat általánosan érintő témákat foglaltam benne össze, és az ezekkel való foglalkozásról azt gondoljuk, hogy e nélkül nem fog működni sem a szakképzés, semmi más rendelet és egyéb dolog, amelyekről itt tárgyalunk. A terminológia kérdése már a rendeletben igen feltűnően megjelenik, de nem mindenki érti ugyanazt alatta. Itt az előbb már elhangzott az, hogy szórakozóhely és rendezvény van a rendeletben. Már itt lehet valami különbözőséget felfedezni és a többi. A másik dolog: a fogyasztók védelme egy szélesebb körű dolog, ahogyan mi gondoljuk. Az egyik a biztonság, amellyel természetesen foglalkozni kell, a másik azonban, amit már előttem említettek, a fogyasztók megkárosítása, átverése, alulkiszolgálása és a többi, ez viszont már a rendezvényszervező szakma feladata, hogy ezt megoldja, ezzel is foglalkozni kell. Ez elvezet a másik fontos témához, amit kiemelnék az anyagomból, az oktatás kérdéséhez. Vajon mitől lesz valaki szakképzett? Amiről szól a rendelet? De ez egy nesze semmi, fogd meg jól, mert erre most nem tudunk mit mondani. Tehát a megoldásra egy egyszerű javaslatot is tettem az anyagban, mert mindenképpen lépni kell ebbe az irányba. Egyébként az előbb átnéztem ezt az egyoldalas határozati javaslatot, és örömmel látom, hogy az itt elhangzottak nagy részére már ott van a javaslat, hogy ezeket oldjuk meg. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Továbbadom a szót Ganczer Gábor elnök úrnak. Ha az alelnök úr is szólni kíván a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége nevében, szintén megadom a szót.

Simon Gábor (MSZP) Elnök úr, parancsoljon!

GANCZER GÁBOR elnök (Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége): Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Köszönjük szépen a lehetőséget. Mi is üdvözöljük azt, hogy a szórakozóhelyeken, illetve a szabadtéren megrendezendő rendezvényeket biztonságosabbá akarjuk tenni. Mi fogyasztóvédelmi szempontból két dolgot látunk és javasoltunk. Az egyik az, hogy valamiféle vagyoni biztosítékkal, biztosítással rendelkező cégek szervezhessenek rendezvényeket, illetve a másik pont, ami nagyon fontos, benne van a rendeletben is, csak ezt egy kicsit cizellálni kellene, hogy valamiféle engedéllyel rendelkező cégek szervezhessék a rendezvényeket. Erre például nagyon jó – mi is javasoltuk – a Rendezvényszervező Kamara. Amit viszont hiányolunk a rendeletből, az, hogy nem különbözteti meg a szórakozóhelyeket az üzleti, céges rendezvényektől. Itt átadnám a szót az alelnök úrnak, aki ezzel a témával foglalkozott.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Parancsoljon!

SEMSEI RUDOLF alelnök (Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége): Szeretettel köszöntöm én is a bizottságot. Mi azt láttuk, nagyon fontosnak érezzük, tényleg már évek óta foglalkozunk vele, és szorgalmazzuk, hogy a rendezvények biztonságára nagyobb hangsúlyt fektessünk, viszont a rendeletet látva definíciós problémákat látunk. Az egyik fontos probléma maga a zenés-táncos rendezvény definíciója. Pillanatnyilag úgy látjuk, hogy a rendeletet elsősorban a szórakozóhelyeken történő rendezvényekre alkották meg, itt látjuk a legnagyobb problémát. A háttéranyagban, amit részünkre elküldtek, többször szerepelt a vendéglátóipari egység fogalma is, illetve a kormány részéről több személy jelezte, hogy az üzleti rendezvényekre ez nem érvényes. Pillanatnyilag úgy látjuk, hogy ez ugyanúgy érvényes az üzleti rendezvényekre is, tehát egy céges rendezvényre, ahol például zenés-táncos szórakoztatás is előfordulhat, gondolok egy év végi zárórendezvényre vagy akár egy szakmai kongresszusra, amit egy bállal fejeznek be, de sajnos, mi úgy látjuk, hogy erre is érvényes, és innen kezdve nagyon megnehezíti a működését, rendkívül bürokratikussá teszi ezeknek a rendezvényeknek a szervezését. Elsősorban ezt látjuk problémásnak, és ebben kérjük a segítségüket, mert kikerült jó néhány rendezvény ennek a rendeletnek a hatálya alól, és mi azt szeretnénk, hogy azok az üzleti rendezvények, ahol a fő cél nem a zenés-táncos szórakoztatás, ugyanúgy kerüljön ki a rendelet hatálya alól, és azokra a rendezvényekre, ahol sokszor dilettáns 21 éves gyerekek rendeznek mindenféle szakmai tapasztalat és sokszor mindenféle céges háttér nélkül rendezvényeket, valóban nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Úgy gondoljuk, hogy a vagyoni biztosíték nagyon fontos, ezt mi is támogatjuk, fontos, hogy felelősségbiztosítással rendelkezzenek ezek a cégek. Persze, az már szomorú, ha utána ezzel kell foglalkozni, de azért jelentős anyagi és személyi károk történhetnek, amelyeknek azért valami biztosítéka lehetne ez a felelősségbiztosítás. Üdvözölnénk, ha fel tudnánk állítani a Rendezvényszervezői Kamarát. Ezzel valóban elérhetővé válna az, hogy olyan cégek rendezhessenek rendezvényeket, amelyek megfelelő szakmai tapasztalattal és megfelelő szakmai múlttal, tudással rendelkeznek. A rendelet meghatározta, kik azok a személyek, akik rendezvényeket szervezhetnek. Itt két képzés volt meghatározva. Az egyik a kulturális rendezvényszervező. Valóban létezik ez a képesítés, viszont senki nem képez ilyent. A másik a konferencia- és rendezvényszervező, amit persze viszonylag gyorsan, néhány hét alatt el lehet végezni, abban az esetben, hogyha rendelkezik egy utazásszervezői alapképzéssel, amit 1 év alatt lehet megszerezni. Tehát azt kell mondanom, hogy a 90 nap kevés ahhoz, hogy a rendezvényszervezők ezt bepótolják, és szomorúan kell elmondanom, hogy a legnagyobb rendezvényszervező cégek, ügynökségek, amelyek komoly megbízásokkal rendelkeznek, nem biztos, hogy ilyen képesítéssel rendelkező kollégákat alkalmaznak. Tehát az megint egy komoly probléma, hogy akár egy vendéglátóipari főiskolai végzettséggel vagy akár egy idegenforgalmi végzettséggel sem tudunk rendezvényt szervezni, ez számunkra, azt kell mondanom, pillanatnyilag nagyon megnehezíti és kilátástalanná teszi a munkát, főleg úgy, hogy annak a személynek ott kell lennie a helyszínen, be kell mutatnia ezeket a papírokat. Azt megértjük és üdvözöljük, hogy egy-egy rendezvénynek lesz egy személyes felelőse, de nem biztos, hogy elvárhatjuk azt, hogy tényleg ilyen képesítéssel rendelkezzen, és a helyszínen a papírt be is tudja mutatni. Szeretném elmondani, nem is gondoltuk, hogy kifejezetten erről a témáról fogunk ma itt beszélni. Tehát mi azt javasoljuk, hogy jöjjön létre egy olyan munkabizottság, ahol konkrétan ezzel a rendelettel tudunk foglalkozni, és életszerűbbé, a gyakorlatban megvalósíthatóbbá tudjuk varázsolni ezt a nagyon fontos rendeletet. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. A konzultációban a megszólalók köre körbeért. Számunkra a legfontosabb az, hogy a bizottság tagjai érdemben a kérdéseiket, véleményüket elmondhassák, ezért lehetőséget szeretnék adni, hogy a bizottság tagjai is hozzászóljanak, akár úgy, hogy kérdést tesznek fel az elhangzottakhoz, akár úgy, hogy a saját véleményüket elmondják. Ezt követően még egy kört teszünk, hogy reagálni lehessen, a végén pedig az állásfoglalás remélhető elfogadásával lezárjuk a bizottság ülését. Most a bizottság tagjainak adom meg a szót. A kormánypárti oldalon többen is jeleztek, felváltva haladunk. Először Boldog István képviselő úré, majd a másik oldalról Tóth Csaba képviselő úré a szó. Képviselő úr, parancsoljon!

Képviselői kérdések és vélemények

Boldog István (Fidesz) BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelettel köszöntöm a résztvevőket. Örülök ennek a törvénynek, ez egy nagyon jó törvény. Egyetlenegy gondom van, mint kistelepülési gyakorló polgármesternek: úgy látom, hogy a törvény a klubokra és a zárt helyiségre szól a legjobban. Azt gondolom, egy picit a kistelepülések tapasztalatait, rendezvényszervezői tapasztalatait is bele kellene ebbe venni, mert mondhatják itt a rendezvényszervező cég képviselői, hogy ők milyen jók, de meg kell mondanom őszintén, én 11 éve szervezek rendezvényeket a településen, volt, hogy a 750 fős településen 12 ezren voltak 3 nap alatt a rendezvényünkön, mindig minden baj nélkül ment le. Egyszer, 4 évvel ezelőtt felfogadtunk egy rendezvényszervezőt, aki azóta is járja az országot, minden évben más névvel átalakul, és mindenhol, mindenkit lehúz, mindenkit becsap. Azt gondolom, a rendezvényszervező szakmának is át kellene egy kicsit gondolnia ezeket a dolgokat. Nem véletlen, hogy a kistelepüléseken, mivel amúgy sincs pénzünk, ezért mi, polgármesterek, illetve a település vezetése magunk csinálunk mindent. Természetesen nagyon szívesen beiratkozunk egy ilyen tanfolyamra, ha erre van szükség, de azt gondolom, nem ez a tanfolyam fogja megoldani azt, hogy a rendezvényeken biztonság legyen. Azt szeretném kérni, amennyiben egyáltalán van gondolat arról, hogy ebben a törvényben valamilyen módosítás lesz, akkor talán a kistelepülési tapasztalatokat, az önkormányzati tapasztalatokat – 2400 feletti önkormányzat van – is kérjék meg, és vegyék figyelembe. Én a magam részéről nagyon szívesen ajánlom a 11 éves, úgymond rendezvényszervezői tapasztalataimat ebben a körben, mert lehet csiszolni ezen a törvényen úgy, hogy biztonságot is adjon, védelmet nyújtson egyébként a fogyasztóknak is, nemcsak biztonságban, hanem akár abban, hogy a kiszolgálásuk hogyan történjen – erre jó példákat tudok mondani saját tapasztalatomból – és abban is, hogy ne lehetetlenítsük el azt, hogy egy-egy település megrendezze a maga falunapját, mert félek attól, itt vannak olyan kitételek, amelyeket nem biztos, hogy tartani tudnánk. Ilyen például, ami a javaslatban is elhangzik, az Országos Meteorológiai Szolgálat kérdése. Én a magam részéről évek óta mindig megkérem az Országos Meteorológiai Szolgálat tapasztalatait. El kell mondanom önöknek, hogy a repülő meteorológusokkal nap mint nap tartottam a kapcsolatot a fesztivál ideje alatt, mégsem tudták megmondani, hogy például tavaly megérkezik egy hatalmas felhőszakadás, és mérhetetlen károkat okoz. Természetesen, amikor láttuk, hogy jön, mindenkit biztonságba helyeztünk, de ettől függetlenül a mérhetetlen károkat nem tudtuk elkerülni. Tehát ezt hetekkel, hónapokkal előre nem fogják tudni megmondani nekünk, de azt gondolom, ezt mindenki tudja. Körülbelül ezeket szerettem volna elmondani. A törvényt egyébként nagyon jónak tartom, mindenképpen szükség van rá. Nekem zárt rendezvényszervezői tapasztalatom is van, tudom, hogy milyen problémák vannak. Azzal is egyetértek, hogy nincs megoldva az alkoholfogyasztás, de azzal a résszel nem nagyon értenék egyet, hogy mondjuk a finom tokaji borra írjuk rá, ne fogyassza, mert káros az egészségre. Azt hiszem, ez nem tenne jót a magyar bornak. Egyébként minden jó ötletet szívesen támogatok, de azt gondolom, a magyar bornak inkább támogató elképzelésekre van szüksége, és nem arra, hogy ráírjuk, hogy ne fogyasszák, pedig jó lenne, ha a világban fogyasztanák. Azt el kell mondanom, hogy a törvényt jónak tartom, de ha tényleg úgy döntenek, hogy csiszolnak rajta, akkor vonjunk be olyan tapasztalatokkal rendelkező embereket, akik szerveznek ilyeneket. Még egyszer mondom: a rendezvényszervező cégeknek saját magukon belül is szét kell nézniük. Ha létrejön a kamara, akkor bizony nagyon meg kell nézni, hogy ebbe a kamarába kit és milyen feltételekkel vesznek be, mert sajnos, rengeteg kókler van, aki csak a pénzt akarja lehúzni a településekről, illetve az emberekről, viszont Fogyasztóvédelmi bizottságként meg kell védenünk őket. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Nincsenek könnyű helyzetben a szakmai vendégeink, mert aki már csinált politikai kampányt, az egyben minden bizonnyal kifinomult rendezvényszervező is, és itt, a teremben csak olyanok ülnek, akik ezen már többször túlestek, ráadásul, ahogy hallottuk, önkormányzati vezetőként személyesen is eljárnak az ilyen dolgokban. Higgyék el, jó alaposan meg fogjuk tudni tárgyalni ezt a témát. A másik oldalról Tóth Csaba képviselő úré a szó, őt követi Fejér Andor képviselő úr. Képviselő úr, parancsoljon!

Tóth Csaba (MSZP) TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm szépen. A rendelet a zenés-táncos rendezvények működésének biztonságossá tételéről szól, itt különösen a fogyasztóvédelmi szempontokból történő áttekintésről. A hozzászólók ezt szélesebb körben elemezték, és egyéb szempontokat is figyelembe vettek. Most én is azt gondolom, hogy a jogszabály előírását kellene áttekinteni, ami nem kifejezetten fogyasztói szempontokat érint, de van olyan is, ami azt is érinti majd. Elsőként a jogszabály 3. §-ára hívom fel a figyelmet, hogy az engedély kiadását a jegyző hatáskörébe utalja, és az engedély kiadásának, illetve az ügyintézésnek 20 nap a határideje. Az 5. §-ban látható, kiket kell bevonni ebbe az engedélyezési eljárásba. Itt rengeteg hatóság van felsorolva: ÁNTSZ, építésügy, környezetvédelem, vízügy, tűzvédelem, rendőrség és még egyebek, megterhelve még azzal, hogy a jogszabály rendelkezik a kétszeri ellenőrzésről is. Megfontolandónak tartom, hogy ez nem fogja-e túlzottan megterhelni a hatóságokat, egyrészt az engedélyezési eljárás során mindenkinek ott kell lennie, kétszeri az ellenőrzés, hogyan fogja ezt a jegyző összehangolni? A következő a 8. §, ami a biztonsági tervről szól. Úgy rendelkezik, hogy az e) pont az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást kéri. Úgy gondolom, az utalás önmagában kevés, rögzíteni kellene, hogy valamilyen létszám felett szükséges a rendezvényen az egészségügy biztosítása. A tragédiából okulva ennek biztos, hogy van jogosultsága. Az f) pont érdekes: szabadtéri rendezvény esetében az OMSZ előrejelzését kéri. Itt 20 napos az ügyintézés, egy gondos rendezvényszervező legalább 30 nappal előtte beadja az engedélykérelmet. Nem tudom, hogy 30 nappal korábban milyen prognózist lehet biztosítani egy ilyen engedélyezési kérelemhez. A 11. §, többen is jelezték, a fiatalkorú fogyasztók védelmét szolgálja, ez fogyasztóvédelmi szempontból igen érdekes, egyrészt az alkoholfogyasztást említették többen. Én még egy szempontot ajánlanék megfontolásra, pontosan az említett West-Balkános tragédia kapcsán, különös tekintettel arra, hogy amikor fiatalkorúakról szól a rendezvény, esetleg valamilyen időkorlátot lehetne megszabni, 22, 23, 24 órát vagy bármit, hogyha a fiatalokat az alkoholfogyasztástól próbáljuk tiltani, akkor legalább ezt időben is próbáljuk valahogyan korlátozni. A 12. §, az előbb említett ellenőrzési jogosultságot a jegyző hangolja össze, de nem derül ki, hogyan hangolja össze, és még egy kérdést felvet: ha az ellenőrzés nem megfelelő a jegyző részéről, akkor ez megteremti mulasztás alapján a jegyző kártérítési felelősségét, mert így teljesen egyszemélyi felelősséget ír elő a jegyzőnek. Ehhez kapcsolódik az, amit többen említettek, hogy legyen a rendezvénynek egy felelős szervezője is. Ha az egyik oldalon elvárjuk, hogy van egy egyszemélyes felelős, akkor valóban legyen mindenképpen a másik oldalon is, és ha a személyében felelős szervező nem szerepel az engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentumok listáján, akkor csatolni kell hozzá, hogy rendelkeznek egy ilyen személlyel. Az előbb a West-Balkános tragédia kapcsán lenne egy megjegyzésem. A korábbi jogszabályok alapján is megoldható lett volna a probléma, mert volt ellenőrzés, volt jogosultság, és természetesen kötelezettség is volt. Erre az is a jellemző, hogy január 19-én ez alapján záratta be a jegyző a megváltozott jogi háttér mellett ezt a szórakozóhelyet, tehát megelőzhető lett volna kellő körültekintéssel a tragédia. Egyébként ez csak egy megjegyzés, mert a médiából tudjuk, hogy ez ügyben az egyik családot képviselő ügyvéd keresetet is adott be a jegyző ellen. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Fejér Andor képviselő úré a szó, utána megint az ellenzéki oldalon adok szót.

Fejér Andor (Fidesz) FEJÉR ANDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, nagyon fontos, hogy ez a kormányrendelet foglalkozzon ezzel a témakörrel, de lehet, hogy szerencsésebb lett volna, ha a tragédia bekövetkezése előtt sikerült volna ezeket a dolgokat szabályozni. Sajnos, nagyon sok esetben csak rohanunk az események után, és sokszor olyan dolgok is bekövetkeznek, amelyekre eredetileg nem is gondoltunk volna. Üdvözlöm, hogy a szakmai szervezetek többségében támogatják, jónak tartják ezt a kormányrendeletet, és ezt én is szeretném kiemelni, amint Tóth Csaba képviselőtársam is kiemelte, hogy ez a zenés-táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet. Jó dolog az, ha egyéb szempontokat is beemelünk a rendezvényszervezés körébe, de ezen a jogszabályon nem kell olyan dolgokat számon kérni, amelyek az eredeti célt nem szolgálnák. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a rendezvényszervezés körül kialakult anomália felszámolása érdekében milyen egyéb jogszabályokat kellene megfogalmazniuk a tárcáknak, milyen kormányrendeleteket, milyen miniszteri rendeleteket lenne érdemes megfogalmazni – itt például a kártérítés kérdését emelném ki -, de ennek a jogszabálynak nem ez volt a feladata. A Meteorológiai Szolgálat előrejelzését több képviselőtársunk is szóvá tette. Én nem szeretném szóvá tenni, hanem szeretném megkérdezni, hogy milyen metodikával, milyen eszközrendszerrel és milyen megfontolásból gondolták, hogy mondjuk egy 20 napos eljárási procedúrát megelőzően ki lehet kérni egy pontos előrejelzést, amely alapján esetleg meg lehet tagadni a rendezvény megszervezését. Azt gondolom, ha ezt megfelelőképpen alá tudjuk támasztani, akkor nagyon komoly sikerre tehetünk szert, és javasolom, hogy akkor más országokban is próbáljuk meg ezt a know how-t értékesíteni. A rendezvényszervezők, legalább is számomra, lesújtó képet nyújtottak magukról. Az, hogy kimondták, nem rendelkeznek olyan szakmai tudással, amely a rendezvények megszervezésének a többségét lehetővé tenné, számomra picit megdöbbentő, mert felsorolták, milyen végzettséggel mit lehet, mit nem lehet tenni. Azt gondolom, akkor házon belül is nagyon komolyan el lehet gondolkodni, hogy esetleg milyen lépéseket kellene tenni. Lehet, hogy a Rendezvényszervezői Kamara ezt a kérdést majd megoldja, de lehet, hogy a piacnak is sokkal komolyabban kellene vennie, és a jogszabályokban ugyanúgy, ahogyan bármilyen szakma, tevékenység gyakorlását megfelelő végzettséghez kötünk, azt gondolom, hogy ahol emberi életekről is szó lehet adott esetben, mindenféleképpen elvárható, hogy bizonyos tudással, tapasztalattal rendelkezzenek. Még azt is el tudom képzelni, hogy a rendezvények nagyságát mondjuk a szakmai tapasztalathoz kössük, egy kezdő rendezvényszervező 20-30 fős rendezvényt szervezhessen, egy öt-tízéves tapasztalattal rendelkező pedig szervezhessen több ezer fős rendezvényt. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Z. Kárpát Dániel képviselő úré a szó.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igazából nagy örömmel hallgattam végig a felvetéseket, előterjesztéseket, hiszen úgy érzem, majdnem a probléma teljes spektrumát felölelték ezek, és tényleg azt hiszem, szakmailag megalapozott, megfontolt valami áll előttünk, ami nagyon fontos is. Való igaz, Fejér úrhoz csatlakoznék a tekintetben, kicsit el is vagyunk késve vele, de jobb későn, mint soha, és tényleg halaszthatatlan ezen előterjesztés keresztülvitele. Én ezért éppen csak felületesen és nem is mély szakmailag, csak egyes részleteivel szeretnék nem is vitatkozni, inkább kérdőjeleket felvetni. Való igaz, hogy a szórakozóhelyek jó része, főleg a budapestiekre, a környéken lévőkre is gondoljunk, a bűnözés melegágyai, és ezeken nemcsak rendvédelmi, hanem bizony fogyasztóvédelmi eszközökkel is könnyen lehet változtatni. Én magam zenészként több mint 10 évig vettem részt ennek a problémának a másik oldalán, és láttam, egyáltalán hogyan működik a rendezvényszervezés, a szórakozóhelyek üzemeltetése, nemcsak a fiatalkorúak alkohollal történő kiszolgálása, de egyáltalán az egész lehúzásra, számlanélküliségre, feketeségre épülő rendszer, ha nem is felszámolandó, hiszen senki nem akarja elvenni más jogos szórakozását, de mindenképpen rendbetételre szorul, kőkemény, kíméletlen rendvédelemmel és az ehhez csatlakozó fogyasztóvédelmi eszközökkel. Ezért nagyon remélem, hogy ez az előterjesztés csak egy első lépés a sorban, és salátatörvény-jelleggel a későbbiek során a továbbiakat majd hozzá lehet csatolni. Nagyon fontos lenne egyfajta átláthatóságot megteremteni ebben a kérdéskörben, adott esetben egy pozitív és egy negatív lista közzétételével. Nem véletlen, hogy a tragédia után a szülői frontról a civil kezdeményezések garmadájának lehettünk szemtanúi. Az egyik legnépszerűbb, általam nem túlzottan kedvelt közösségi portálon például úgynevezett szülői riadólánc épült ki. Ezek a társadalmi immunreakciók tökéletesen jelzik, hogy igény volna a változtatásra, tehát épp itt az ideje, hogy ezt meg is lépjük. Egyfajta pozitív listával lehetne demonstrálni, hogy melyek azok a szórakozóhelyek, akár rendezvényszervezők, akár cégek, amelyek érdemesek a bizalomra, s egyfajta negatív lista tántoríthatná el adott esetben mondjuk az önkormányzatokat, hogy bizonyos rendezvényszervezők szolgáltatásait igénybe vegyék. Teljesen egyértelműen meg lehetne teremteni azt a közeget, amely során következménye van annak, ha valaki véletlen vagy tudatos hibákat vét. Ebből a szempontból lényegében mindegy, hiszen ha emberéletek lehetnek az árai ezeknek a problémáknak, akkor ez ellen fel kell lépni. A rendezők, felelősök elérhetősége, annak közzététele szintén kiváló eszköz lehetne e tekintetben, nem feltétlenül csak a hatóságok számára, mert a nagyobb rendezvények esetében semmiféle akadályát nem látnám, ha a rendezvény egyszemélyes felelősségét természetesen nemcsak egy valakire hárítanánk, de a felelős személy neve, elérhetősége adott esetben az egyszerű világhálóra tévedő szülő számára is elérhető lenne. Ha valaki üzleti alapon közelít meg egy ilyen eseményt, akkor igenis, legyen meg ennek az elérhető felelőse. Ha én egy politikai rendezvényt a választókerületemben megrendezek, ugyanúgy előszednek, mint felelőst, ha ott rendzavarás történik. Az előterjesztéssel kapcsolatban az is egy érdekesség, hogy a 300 fő alatti, adott esetben mondjuk a falusi lakodalomra emlékeztető rendezvényeket lényegében nem kezeli olyan szigorúan, pedig itt is nagyon sok olyan visszaélés, negatív tendencia lehet, ami adott esetben súlyos emberéletekbe kerülhet. Tehát itt mindenképpen javasolom ennek az átgondolását, hogy milyen szinten terjeszthető ki ez akár a későbbiek során, hiszen most egy sürgős valamiről beszélünk, de a későbbiek során hogyan orvosolható ez a probléma. Az igénybe vett szakképzett személy esetében, ami itt elhangzott, és nagyon helyesen hangzott el, azért egy veszélyre felhívnám a figyelmet. Látható, hogy a szakképesítés jelen pillanatban nem érhető még el, piaci alapon sem feltétlenül, tehát félek attól, ha ezt rohammunkában 90 nap alatt kívánjuk foganatosítani, akkor kialakul a szakképesítés, a szakképzett személyek egyfajta feketepiaca, ahol a nagyobbat licitáló lesz a győztes, és nem azt érjük el, amit szerettünk volna, miszerint a szakmai ismérvek tekintetében a megfelelő személy és a felelős személy álljon ott, ahol kell, hanem mindig az olcsóbban vagy a könnyebben elérhető, papírral rendelkező embert fogjuk az adott rendezvény helyszínére citálni, ugyanúgy, mint ahogyan a labdarúgó NB1-ben megfigyelhető, hogy nem a szakképzett edzők ülnek a kispadon, hanem az, akinek van papírja, a háttérben pedig ugyanakkor ugyanaz dirigál, mint korábban. Nehogy ez forduljon elő ezen a területen is. Tehát a képesítést elérhetővé kell tenni, ennek ugyanakkor a törvényhozás, az állami óvó, gondoskodó kéz feladatának kell lennie, tehát ez alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. Ezért szeretném azon reményemet kifejezni, hogy a későbbiekben további előterjesztések csatlakoznak ehhez, hogy a probléma teljes körű lefedésre kerüljön. Szeretnék elnézést kérni, a válasz csak a kollégámhoz fog eljutni, ugyanis egy másik bizottsági ülésen is részt kell vennem. Köszönöm a lehetőséget.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, értjük. (Z. Kárpát Dániel elhagyja az üléstermet.) Mágori Józsefné képviselő asszony következik. Van-e esetleg további kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Képviselő asszony, öné a szó.

Mágori Józsefné (Fidesz) MÁGORI JÓZSEFNÉ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid szeretnék lenni. A 3. pontban az üzemeltető, illetve a szervező kötelessége, a zenés-táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről. Azt szeretném megkérdezni, valahol taxatíve meg van-e fogalmazva, hogy mekkora rendezvényen mekkora személyzet legyen? Ez egy nagyon lényeges pont. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tegyük most azt, mivel rengeteg olyan kérdés, megjegyzés, észrevétel hangzott el a bizottság tagjai részéről, ami szerintem ezt a konzultációt gazdagította, és szeretném felajánlani az elején megszólalóknak, a kormányzati és szakmai szereplőknek, hogy aki reagálni kíván az elhangzott véleményekre, kérdésekre, jelezze, és a lehetőséget megadjuk. Van néhány olyan kérdés, ahol szerintem elkerülhetetlen a reagálás, a többit egyébként szabadon választottan tesszük. Megadom a szót az államtitkár úrnak. Öné a szó, parancsoljon!

Reflexiók

DR. SZÖLLŐSI LÁSZLÓ helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Én az elején elfelejtettem említeni, de fontos: köszönjük, hogy a bizottság napirendre vette ezt a témát, ezt az ügyet. Tehát azt, hogy ezeknek a rendezvényeknek a biztonságosságára nagyobb figyelem forduljon, az is segíti, hogy a kormány ezzel intenzíven foglalkozott január-februárban, és az, hogy a bizottság most, márciusban újra a napirendjére vette, ezt segíteni fogja. A kormányhatározat rögzíti, hogy nekünk tájékoztatást kell adnunk ezeknek az ellenőrzéseknek a tapasztalatairól. Mi április elején szeretnénk ezt először megtenni. Tehát a lényeg az, hogy gyakorlatilag sikerül folyamatosan fenntartani a figyelmet a téma iránt. A másik, amit szerettem volna elmondani: akkor, amikor ez a jogszabály-előkészítés zajlott, alapvetően két olyan dolgot kellett megoldani, ami mindannyiunkat megdöbbentett, és amit a jövőben meg kell próbálni megelőzni ezzel a jogszabályi formával. Az egyik a mérhetetlen dilettantizmus, ami ebben a rendezvényszervezésben megvalósult, amelyre nyilván próbál a szabályozás egyik része megoldást találni, a másik pedig a mérhetetlen kapzsiság. Erre nem biztos, hogy ugyanígy sikerült megoldást találni. A harmadik, amit szeretnék elmondani: akkor, amikor mi megpróbáltuk kialakítani ennek a jogszabálynak a kereteit, hogy egyáltalán milyen rendezvényekre, milyen zenés-táncos rendezvényekre vonatkozzon, akkor arra is figyelemmel kellett lennünk, hogy lehetőség szerint minden érzékeny rendezvényt bent tudjunk tartani a legalitás keretei között. Tehát nem lett volna szerencsés egyébként első nekifutásra vagy első indulat alapján olyan indokoltnak tűnő feltételeket támasztani, amelyeket egyébként a későbbiekben nem tudunk reálisan számon kérni, és esetleg a következménye az, hogy bizonyos események, rendezvények, bulik kikerülnek a legalitás talajáról. A képviselő úr is említette a legalitást, a számlaadást és hasonlókat. Nem lenne szerencsés, ha tömeges emberi tartózkodásra méltatlan helyeken, régi üzemcsarnokokban vagy bárhol tartanának ilyen eseményeket. A kormány javaslata nemcsak a szigorítás, korlátozás, engedélyezés talaján áll, hanem, amint arról a tisztelt képviselők tudnak, az elmúlt hetekben benyújtásra és elfogadásra került egy áfatörvény-módosítás, amely pontosan azt célozta, hogy az elmúlt időszakokban elterjedt, az én megfogalmazásom szerint meglehetősen arctalan tömegrendezvények helyére az áfatörvény segítségével helyettük vagy mellettük adjunk nagyobb lehetőséget a kisebb közösségi zenés eseményeknek, falunapoknak és minden más olyan rendezvénynek, ahol ténylegesen fel tudnak lépni a művészek, és ezzel kulturált igényeket tudnak kielégíteni. A kormánynak ezt a kezdeményezését a parlament nagy támogatásban részesítette. Még néhány dolog. Itt szóba került a vagyoni biztosíték ügye. A vagyoni biztosíték nyilvánvalóan jó pár évvel ezelőtt került kialakításra az idegenforgalom területén. Tudjuk, az idegenforgalom területén könnyen előfordulhat, hogy valaki esetleg a több éves, jelentős megtakarítását viszi el egy ilyen utazási irodához, amikor befizet, és amikor befizet, akkor azonnal birtokon kívül van a pénze, ezért indokolt volt az, hogy egy állami intézmény gondoskodjon annak a lehetőségéről, ha visszaélés történik, akkor a fogyasztó azonnal jogorvoslathoz, pénzhez juthasson. Nyilván meg kell nézni, hogy egy ilyen rendezvényszervezésnél fennállnak-e az ezzel azonos méretű kockázatok, amikor egy ilyen javaslat kialakításra kerül. Azt gondolom, ezek azok a szempontok, amelyeket mérlegeltünk. Hozzá kell tennem, amikor ez a jogszabály-előkészítés zajlott, akkor jellemzően nem tárcák közötti vita zajlott minden egyes pont, paragrafus között, a tárcákon belül is voltak mérlegelendő szempontok, és bizonyos vagyok benne, hogy akkor, amikor ez elkezd működni, illetve hatályosulni ez a jogszabály, nyilvánvalóan mód lesz arra, hogy az első tapasztalatok fényében akár a módosítására is sor kerüljön. Egyébként én is érzékelem a meteorológiai előrejelzés kihívástartalmát, de mindannyian tudjuk, hogy 2006 óta már sokkal többen odafigyelnek erre, és ha ez benne van egy ilyen jogszabályban, a közigazgatási eljárás során lehet egy benyújtandó adatot pótolni, később is be lehet nyújtani, tehát megvan az a megoldás, amellyel ezt lehet orvosolni. Nagyon szépen köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én is köszönöm, államtitkár úr. A Belügyminisztérium részéről államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

DR. TÓTH LÁSZLÓ helyettes államtitkár (Belügyminisztérium): Köszönöm, elnök úr. A konzultáció szempontjából a főosztályvezető úrnak adnám át a szót.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Főosztályvezető úr, öné a szó.

DR. HARSÁNYI ZSOLT főosztályvezető (Belügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr, csak néhány dologra szeretnék reagálni, amit fontosnak érzékelek, és itt legutóbb a Meteorológiai Szolgálat jelentéséről volt szó. Szeretném jelezni, hogy a Meteorológiai Szolgálat előrejelzése nem a kérelem elbírálásának a tárgya, ez csak egy tájékoztató adat, és elsősorban azért került be, mert a biztonsági tervet, majd azt követően, miután jóváhagyták – megismétlem, ez nem az elbírálás tárgya -, nyilvánosságra kell hozni a szervező honlapján, illetve a helyszínen is. Tehát elsősorban azért van szükség erre az információra, hogy azok, akik részt kívánnak venni az eseményen, már tudjanak előre is tájékozódni a várható időjárásról. Természetesen lehetetlenséget nem lehet kívánni, ezzel tökéletesen egyetértünk. Az, hogy milyen biztonsággal és mennyi időre tudja a Meteorológiai Szolgálat előre jelezni az időt, nyilván nagyon sok tényezőtől függ. Elhangzott az is, hogy az ügyintézési határidő igen rövid. Valóban nagyon rövid, de itt két dolgot kell mérlegelni. Az egyik: ha már úgy döntött a kormányzat, hogy engedélyezési eljáráshoz köti az eljárást, ez nem jelentheti azt, hogy maga a rendezvényszervezés, illetve a zenés-táncos – most szándékosan használom ezt a kifejezést – szórakozóhelyek működését ellehetetlenítse, nem ez a cél. Tehát az a cél, hogy ugyan engedély legyen, a rendezvény, a szórakozóhely biztonságosan működjön, de ez ne jelentse azt, hogy adott esetben hosszú hónapokra nem tud engedélyt szerezni az engedélyezési eljárás elhúzódása miatt. Valóban nagy terhet ró a hatóságokra, de ezt a szempontot mindenképpen mérlegelni kell. Így kell az ellenőrzés vonatkozásában is, és nem akarom megismételni mindazt, amit az elején mondtam, az ellenőrzésre különös hangsúlyt kell fektetni, kifejezett jogszabályi rendelkezéssel kötelezni kell a hatóságokat az évenként történő visszatérő ellenőrzés gyakoriságára. Egészségügyi biztosítás: valóban a biztonsági terv része az erre vonatkozó utalás, de ugyanakkor a jogszabályi rendelkezés kifejezetten előírja az elsősegély nyújtására képzett személy helyszíni jelenlétét. Ezen felül egyébként bizonyos létszámon felüli események esetében egy egészségügyi miniszteri rendelet határozza meg, hogy milyen formában kell biztosítani a helyszíni egészségügyi ellátást, adott esetben nemcsak elsősegély nyújtására jogosult személy jelenlétét követeli meg, hanem orvosszemélyzet jelenlétét, sőt, a Mentőszolgálat jelenlétét is. Megköszönöm a figyelmüket. Azzal szeretném én is zárni, mint amivel a helyettes államtitkár úr is zárta: a jogszabály hatályosulásának vizsgálata az előkészítő tárca felelőssége. Abban az esetben, ha a tapasztalatok úgy indokolják, igazolják, akkor természetesen végig kell gondolnunk azt is, hogy szükséges-e, és ha igen, akkor milyen formában kell módosítani a szabályozást. Köszönöm, elnök úr.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Az NFH részéről hozzá kíván-e szólni? (Igen jelzés.) Öné a szó, parancsoljon!

DR. HERNÁDI JÚLIA osztályvezető-helyettes (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen. Én akkor a jogalkalmazói oldalról néhány rövid megjegyzést tennék. Többször elhangzott az alkoholfogyasztás kérdése. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy az utóbbi időszakban pozitív változást tapasztalnak a felügyelőségeink. Egyrészt az önkéntes jogkövetés aránya is jelentősen nőtt a tragikus események nyomán,, másrészt már az a hír, hogy összefogott, nagy ellenőrzésekbe kezdtek a hatóságok, elősegítette, sokkal kevésbé tapasztaljuk azt, hogy 18 éven aluliaknak alkoholt adnának ki, sőt, már a rendelet megjelenése előtt is voltak olyan rendezvények, ahol karszalaggal megkülönböztették a 18 éven aluliakat. Arra is jobban figyelnek, hogy egyáltalán beengedjenek-e fiatalkorúakat a rendezvényre. Ezenkívül Baranovszky úr felvetette a közérdekű keresetek problematikáját. Ezzel nagyjából egyet tudunk érteni, illetve jelezném, hogy például a Michael Jackson koncert esetében a hatóságunk közérdekű keresetet indított, amelyet, ha jól tudom, jogerősen már meg is nyertünk, de a végrehajtással kapcsolatos problémák fennállnak. Még jelezni szeretném, hogy a fogyasztók anyagi biztonságának a növelése, akár vagyoni biztosítékkal, akár más megoldással, mindenképpen általunk is támogatandó cél.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, osztályvezető-helyettes asszony. Jól tudja, már jogerőre is emelkedett az adott ügyben a bíróság döntése. A civil szervezek részéről nem látok hozzászólásra jelentkezőt, a szakmai szervezetek részéről viszont igen. Először Ihrig Péter elnök úré, majd a Rendezvényszervezők Szövetsége részéről a kolléga úré a szó. Parancsoljon!

IHRIG PÉTER elnök (KUPOLA): Talán a koromnál fogva megengedhetem magamnak, hogy a rendezvényszervezők egész társadalma nevében szóljak. Szeretném elmondani, hogy a rendezvényszervezők szakképzettségével, tudásával semmi probléma nincs, igen kiváló szakemberek vannak a sorainkban, és nagyon sokan vannak a sorainkban. Éppen azt szeretnénk elérni, hogy oda csak a hozzánk hasonló – szerénytelenül magamat is beleértve -, csak megfelelő szakemberek kerüljenek, és ne tudjanak befurakodni olyanok, akik tönkreteszik mindazt, amin az előbb említett kör dolgozik. Mi nem azért jöttünk ide, hogy a sikeres rendezvényekkel kezdjünk el dicsekedni, de önök olvassák az újságokat, figyelnek a médiára, láthatják, hogy Magyarország hány rendezvényszervezője csinál sikeres rendezvényeket. Mi most a bajok miatt ülünk itt, hogy azokat a bajokat, amelyek esetleg ennek ártanak, kiküszöböljük, megoldjuk, szabályozzuk. Amikor a mai rendezvényre megkaptam a meghívót, azt hittem, valami egészen másról lesz itt szó. Egy rossz hasonlat jut az eszembe, mintha meghívást kaptam volna a közlekedésrendészeti szabályokkal foglalkozó témában, és leülünk ide, és a közlekedésbiztonságról beszélünk egyfolytában. Ha rosszak a szabályok, annak hatása van a biztonságra is, tehát szerintem az elejével kell elkezdeni alaposan foglalkozni, mert onnan indul a probléma. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Majd az elnöki összefoglalómban néhány megjegyzést én is teszek ezzel kapcsolatban. Továbbadom a szót, parancsoljon!

GANCZER GÁBOR elnök (Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége): Igazából megint azt szeretném hangsúlyozni, hogy a szórakozóhelyeken történő rendezvényt továbbra sem keverjük össze az üzleti rendezvényekkel. Itt már a feketegazdaságig elmentünk. Hangsúlyozni szeretném, hogy nemzetgazdasági szinten az üzleti rendezvények, konferenciák igenis, nagyon nagy jelentőséggel bírnak, és ezt egyre inkább kezdik felismerni, hiszen most konferenciaközpont építéséről, sikeres nagyköveti programokról beszélünk, és ehhez kapcsolódva olyan szabályozásról, ami ezt továbbra is erősíteni fogja. Mi azt gondoljuk, hogy az ehhez kapcsolódó rendezvényeket mindenképpen külön kellene kezelni. Ehhez kapcsolódóan vállalati rendezvényekről, partnertalálkozókról, ügyféltalálkozókról, dolgozói rendezvényekről, szakmai rendezvényekről beszélünk, amelyek végén lehet, hogy van egy zenés-táncos előadás, de még az sem biztos, hogy táncolnak a jelenlévő vendégek, bár még annak is bele kell férnie, hogy táncoljanak. A jelen szabályozás azt mondja, hogy építményben történő rendezvény esetében az építmény üzemeltetője az, akinek az engedélyt meg kell kérnie. Ha egy üzleti rendezvényt szeretnék az Iparművészeti Múzeumban szervezni, nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy az Iparművészeti Múzeum vezetőségét rábeszélem arra, hogy külön kérjen engedélyt az építésügyi hatóságtól, külön a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatosan a környezetvédelmi vagy vízügyi felügyelőségtől, külön szakhatóságonként ez végigmenjen, mert sem kapacitása, sem pénzügyi fedezete nem lesz rá. Tehát szeretném ezt elmondani, és úgy érzem, ez egy fontos információ. A másik: itt a főosztályvezető úr már említette, van egy mentési rendelet, ami eddig is érvényes volt. 500 főtől kötelező volt minden egyes rendezvényre gyalogőrséget biztosítani, 1000 fő fölött pedig létszám szerint mozgóőrséget kellett felállítani. Ezt mi, rendezvényszervezők be is tartottuk. Tehát azt gondolom, azért eddig is voltak olyan szabályok, amelyeket ha betartottunk, akkor nem történhettek ilyen katasztrofális események, nem fordulhatott elő olyan esemény, amit a Belügyminisztérium részéről is említettek, és kifejezetten a szakmai dilettantizmus, a tapasztalatlanság, a butaság és a kapzsiság gerjesztett. A képzéssel kapcsolatosan azt szeretném elmondani, én is azt gondolom, hogy képzett rendezvényszervezők vannak az országban. Amit ehhez kapcsolódóan még el szeretnék mondani, például itt volt a konferencia nagyköveti programhoz kapcsolódó minősítési rendszer, ahol végül az lett elérve, hogy felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie cégenként legalább két alkalmazottnak, és úgy emlékszem 3 év szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük. Lehet olyan Okj.-s tanfolyamokat, képzéseket találni, ahol a rendezvényszervező szakmához kapcsolódó képzéseket folytatnak, de hangsúlyozni szeretném, hogy az előző elnökségnek köszönhetően alakult ki az, hogy az egyetemeken, felsőfokú intézményekben – például Ihrig Péter a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanít -, végre rendezvényszervezést oktatnak. Pillanatnyilag az sem biztos, hogy akik ott végeznek, ezzel a szakképesítéssel rendelkeznek-e, ami ebben a rendeletben hangsúlyozva van. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani.

Elnöki összefoglaló

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Miután egy izgalmas és szerintem a témát nagyon sok szempontból megvilágítani akaró és tudó konzultáció vége felé járunk, engedjék meg, hogy néhány megjegyzéssel magam is hozzájáruljak a mai beszélgetésünkhöz, ami talán összefoglalónak is tekinthető. Az első: a Fogyasztóvédelmi bizottság a parlament állandó bizottságaként azt tudja tenni, hogy ezeket az ügyeket napirendre véve lehetőséget teremt arra, hogy konzultáció keretében felszínre kerüljenek olyan problémák, amelyek valamilyen oknál fogva korábban nem történtek meg, de ebben mi az együttgondolkodás, az együttműködés erősödését ösztönözzük. Láthatólag itt több olyan téma is kikerült az asztalra, amelyekben szeretnénk javaslatot is tenni, hogy az együttgondolkodás, az együttműködés akár szervezett keretek között is megtörténhessen, hiszen az érintett felek ezt igénylik. A második: nem volt olyan szándékunk, hogy bárkit itt vádpadra ültessünk, nem ez a bizottság feladatköre, hanem az adott probléma kapcsán vetődtek fel olyan anomáliák vagy olyan nyitott kérdések, amelyek néha talán kicsit sarkosabban is megszólalásra késztették az érintetteket. A harmadik, hogy ezt alátámasszam: azt pedig a legkevésbé szeretnénk, ha a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntenénk. Tehát ha Magyarország gazdasági életében a fesztivál, a turizmus, a szórakoztatás, a rendezvény, a rendezvényszervezés egy fontos elem, akkor nyilvánvalóan nem az a célunk, hogy ellehetetlenítsük ezt a szolgáltatási ágat, hanem éppenséggel annak a kereteit teremtsük meg, hogy ez minden érintett számára biztonsággal tudjon megtörténni. Önök rendszeresen használtak három fogalmat, ami szerintem a bizottságban egyetértéssel találkozik, ez a biztonság, a fogyasztóvédelem, ezzel együtt az ellenőrzés és az együttműködés szükségessége. Mi ezt a három összetartozó fogalmat nagyon fontosnak gondoljuk, és szeretnénk a későbbiek során is ennek érvényt szerezni. Volt néhány olyan javaslatuk, amelyeket a kormányzati szereplők számára szeretnénk meggondolásra ajánlani. Ezek a szakma részéről önmagáért a szakma fejlesztéséért tett lépések igénylése. Idetartozónak gondolom a szakmai kamara lehetséges létrehozatalát, de idetartozónak gondolom azokat az eszközöket is, amelyek egyébként a szakma tisztulását hozzák, hogy azok, akik egyébként felelősséggel a rendezvényszervező szakmán belül vannak, biztonsággal mondhassák azt, hogy oda kókler, gyorsan profitra szert tenni akaró, de szakmai háttérrel nem rendelkező cégek ne kerülhessenek be, és ne ronthassák le az önök renoméját, amihez egyébként a nyilvánosság előtt egyetlenegy eset elegendő ahhoz, hogy nagyon komoly károkat okozzon az önök goodwilljében vagy az önök renoméjában. A bizottság ilyenkor állásfoglalást is tesz. A bizottság tagjai előzetesen megismerhették, a kormányzati szereplők és önök is láthatták azt az állásfoglalás-javaslatot, amit tettünk. Néhány ponton szeretném csak kiegészíteni, pontosan azért, mert a konzultáció nyomán formálódott egy kicsit a mi véleményünk is, és van néhány olyan elem, ami nem fog belekerülni az állásfoglalás-javaslatba, de megfontolásra javasolom. Mindjárt mondok egy ilyent, ez a pozitív és a negatív lista, önök is mondták. Ennek valamilyen formában való megvalósítását javasolom, gondolják végig, hogy lehetséges-e, hiszen ez biztosan motiváló hatással bírna. Ugyancsak felvetődött néhány olyan probléma, amit megint csak megfontolásra szeretnék javasolni. A szakmai szervezetek részéről többször elhangzott az, hogy az üzleti, céges rendezvények és az egyéb rendezvények nem keverendők össze. Amikor majd a jogalkotásban odaérnek, akkor nyilvánvalóan ezt kellő finomsággal kell kezelniük. Amivel kiegészíteném a javaslatot, az egyik a többször szóba került Meteorológiai Szolgálat ügye. Ott egy olyan szövegszerű javaslatot tennék, a képviselő hölgyek, urak kedvéért mondom, hogy “valamint a rendelet kapcsán felmerülő terminológiai kérdések rendezése is szükséges”. Itt a terminológiai kérdések alatt azt gondolom, hogy 20 nap, 1 hónap, 2 nap, 3 nap, tehát hogyan van ennek a pontosítása. Kérem, vizsgálják meg – szóba került többször is, említették -, ha a későbbiek során a jogszabály, a kormányhatározat vagy a kormányrendelet pontosítása megtörténhet, érdemes végiggondolni, hogyan legyen ez a terminológia. Ez egy ajánlás a részünkről. Szövegszerűen szeretném még pontosítani azt a kis megjegyzésünket, ami a rendezvényekhez kapcsolódó nyilvántartásra vonatkozik. Itt úgy módosulna a szöveg, hogy “álljon rendelkezésre bárki számára megtekinthető nyilvántartás a bejelentett rendezvényekről”. Tehát azt szeretnénk ösztönözni, hogy ott, ahol ez egy legálisan, előre jelzetten, regisztráltan megtörténő rendezvény, ahogyan önök is említették, ennek valamilyen nyilvántartása történhessen meg. Ezt a felsorolást egy ponttal kiegészíteném, ami az elhangzottak során többször szóba került, és szeretnénk ebben ösztönzést adni. Szorgalmaznánk egy olyan szakmai munkabizottság létrehozatalát, ahol a további egyeztetések és a jogszabályszintű pontosítások is meg tudnak történni. Azt hiszem, ezt az összes érintett fél jelezte. Mi szeretnénk javasolni, hogy hozzon létre a kormányzat a szakmai szervezetekkel egy olyan munkabizottságot, ahol az ilyen típusú feladatokat el tudják végezni, ahová a civil szervezeteket is be tudják vonni, és a folyamatos együttműködés nyomán kialakulhatnak azok az elemek, amelyekről úgy gondolják, hogy mindenki számára precízebbé tehetők a jogszabályok, és úgy tudnak majd felénk visszacsatolni egy későbbi időszakban, megfelelő formában, hogy mi is lássuk azt, hogy ez megtörtént. Az utolsó megjegyzésem, illetve javaslatom csak egy szócsere: a megfelelő megoldás kidolgozását tartja szükségesnek helyett javasolja a bizottság “rendezvényekre”. Ennyi lenne. A kormánypárti oldal képviselői kérték, hogy ezt a szócserét tegyük meg, megtesszük, egyetértünk, befogadtuk. Tehát ezekkel gondolnánk kiegészíteni ezt az állásfoglalást. Ne haragudjanak, ha most nem olvasom fel végig, de módjuk van ebbe betekinteni. Úgy gondolom, a konzultáció arra teremtett lehetőséget, és ezt az elnök úrnak is mondom, hogy az önök által fontosnak tartott problémák, így asztalra kerülvén, segítsék azt, hogy ebben legyenek érdemi egyeztetések. Ilyen értelemben szeretnénk a kormányzatot is ösztönözni arra, hogy önökkel ezeket az egyeztetéseket folytassák le, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy olyan dráma, ami korábban volt, ne fordulhasson elő. Mindezek megjegyzésével kérdezem a bizottság tagjait, van-e még további szövegszerű javaslat, amellyel módosítsuk, pontosítsuk az állásfoglalásunkat. Elnézést kérünk a vendégeinktől, de ezt így szeretnénk lezárni.

(Jelzésre:) Selmeczi képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon!

Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Itt egy rövid konzultációt folytattunk egymás között, és az vetődött fel, hogy igazából nem illendő szerintünk a kormánynak vagy egy minisztériumnak azt előírni, hogy hozzon létre, vagy ajánljuk a munkabizottság létrehozását. Egyfelől van egy jogalkotási törvény, amely elég szigorúan előírja azt, hogy a jogszabályok megalkotása előtt milyen szervezeteknek, milyen civil szakmai szervezeteknek kell kikérni a véleményüket, másfelől pedig feltételezzük azt, hogy főleg amikor egy ilyen érzékeny kérdésben egy rendeletet alkot a kormány, akkor természetesen nemcsak kikéri a szakmai civil szervezetek véleményét, hanem figyelembe is veszi. Mi nem tartjuk szükségesnek előírni vagy javasolni azt, hogy külön egy munkabizottságot hozzon létre a minisztérium vagy a kormány erre. Ezt szeretnénk kérni, hogy vegyük ki. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném az állásfoglalást a végén elfogadtatni, ezért kompromisszumos javaslatot tennék. Kivesszük a szakmai munkabizottságot, viszont szeretném, ha bent tartanánk azt, ami a további egyeztetésekre vonatkozik, de megkötés nélkül, hogy ezt munkabizottságban vagy milyen formában kelljen megtenni. Úgy éreztem, a szakmai szervezetek részéről van egy komoly felajánlkozás ebben a dologban, úgy éreztem, a kormányzat nem elzárkózó ebben a dologban, a formáját pedig megtalálják. Ha ez így elfogadható, akkor szerintem ez kompromisszumosként így jó. Tehát a szakmai munkabizottságot kivettük, és csak azt kérjük, hogy további szakmai szintű egyeztetések történjenek, ahol a jogszabály-pontosításokra és minden egyébre van lehetőség, úgy, ahogyan azt az érintettek megfelelő formában gondolják. Az államtitkár urakra nézek: ez így elfogadható? (Igen jelzések.) Amennyiben elfogadható, akkor nincsen akadálya annak, hogy a bizottság erről az ajánlásról döntsön, és akkor ezt a vitát nemcsak úgy folytattuk le, hogy megbeszéltünk dolgokat, hanem a végén az érintettek számára tudunk egy olyan összefoglalást, konklúziót adni, amellyel utána mindenki tovább tud lépni a maga helyén.

Szavazás

Kérdezem a bizottság tagjait, ezzel a bizottsági ajánlással egyetértenek-e? (Szavazás. – Mindenki jelez.) Nagyon szépen köszönöm a szavazatokat, a bizottság egyhangúlag elfogadta. Tehát pontosítjuk, kiadjuk, internetes oldalon közzétesszük, és az összes érintett szervezetnek, kormányzati, civil és egyéb szervezeteknek el fogjuk küldeni, hogy lássák, ennek a konzultációnak mi volt az eredménye. A napirendi pontot lezárom.

Egyebek

Mielőtt vendégeinktől elköszönnék, két megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik megjegyzésem: szeretném jelezni, a jövő héten nem tervezünk bizottsági ülést, figyelemmel arra, hogy a parlamentben az alkotmányozási folyamat zajlik, viszont április 5-ére tervezve van bizottsági ülésünk, ahol ismételten egy szakmai ügyet járnánk körbe. A másik megjegyzésem: bizonyára észrevették a bizottság tagjai, hogy Szalmáné Nadolai Brigitta, a bizottság titkárságán dolgozó kollégánk anyai örömök elé néz, ami a magyarországi népesedéspolitikában egy fontos előrelépés, ezért Brigittától egy időre most elköszönünk. Az ő munkáját Csengeryné Török Györgyi fogja átvenni. Most egyikőjüket sem látom a teremben, mind a ketten dolgoznak, de szeretném jelezni, hogy ilyen értelemben a bizottság titkársága továbbra is változatlanul a bizottság tagjainak a rendelkezésére tud állni.

(Jelzésre:) Képviselő úré a szó.

Fejér Andor (Fidesz) FEJÉR ANDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A híradásokból az elmúlt napokban értesülhettünk arról, hogy Magyarországon egyre nagyobb méreteket ölt és nem elszigetelten valósítják meg a kilométeróra visszaforgatásával megvalósuló bűncselekményt. Azt javasolnám a tisztelt bizottságnak, bár tudom, hogy elfogadta a bizottság a munkatervét, de egészítsük ki a munkatervünket egy ilyen tájékoztatóval, annál is inkább, mert Európa-szerte egyre gyakrabban foglalkoznak a különböző szervek ezzel a témával, és amennyiben mód és lehetőség van rá, javasolom, a bizottság tűzze napirendjére ezt a témát.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nem látom akadályát, beillesztjük a munkatervbe, ennek megfelelő módon és időben érvényt is szerzünk. Mindenkinek jó munkát, szép napot kívánok, április 5-én találkozunk. A bizottsági ülést ezzel hivatalosan is lezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 39 perc)

Jegyzőkönyvvezető : Gálné Videk Györgyi

Forrás »

FVB-5/2011. Fogyasztóvédelmi bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Simon Gábor (MSZP) SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm a Fogyasztóvédelmi bizottság ülésén megjelent bizottsági tagokat, képviselő urakat és mindazon előadóinkat, akik az egyes napirendekhez majd gondolataikkal, véleményükkel, tájékoztatójukkal hozzájárulnak. Tisztelt Bizottság! A mai ülésen is a bizottság alakul, formálódik, új tagunk van. Szeretném köszönteni Fejér Andor képviselő urat a kormánypárti frakciók részéről. Tisztelettel köszöntöm. Remélem, hogy a bizottság munkájában mindazon szakmai örömöt megleli, ami miatt mi a Fogyasztóvédelmi bizottságot az egyik legfontosabb bizottságként gondoljuk a Magyar Parlament bizottságai között. Jó munkát kívánok és a mai ülésen lesz mód arra, hogy máris izgalmas, szakmai ügyekkel foglalkozzunk. Az első lépés az, hogy itt a bizottság határozatképességét megállapítsam. A bizottság határozatképes, kormánypárti oldalon és az ellenzéki frakciók részéről is képviseltetik magukat a frakciók. Nincs akadálya, hogy a mai munkánkat megkezdjük. Az első döntésünk a napirend elfogadása lenne. Az előzetesen kiküldött napirendi javaslatnak megfelelően ma négy napirendet fog a bizottság megtárgyalni. A vörösiszap-katasztrófával összefüggésben felmerülő fogyasztóvédelmi kérdések rendezése lesz a napirendünk. Ennek keretében egy tájékoztatót és a napirendhez kapcsolódó konzultációt is lefolytatunk. A második napirendünk a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló 2010. november 1-jével hatályba lépett KHEM rendelet alkalmazásának a tapasztalatai. Ez a 31/2010. (IV.15.) számú KHEM rendelet. A harmadik napirendünk a Fogyasztóvédelmi bizottság 2011. évi tavaszi ülésszakra vonatkozó munkatervének megvitatása és lehetőség szerinti elfogadása, és a negyedik napirendünk az Egyebek. Amennyiben a bizottság tagjainak a napirenddel kapcsolatban egyetértése van, akkor azt kérem, hogy szavazataikkal is erősítsék meg, kérem, aki egyetért, szavazza meg. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag elfogadta a mai napirendünket.

A vörösiszap-katasztrófával összefüggésben felmerült fogyasztóvédelmi kérdések rendezése

Ennek a napirendnek a menetén elkezdhetjük a munkánkat az első napirenddel, aminek a feldolgozásában többen is előzetesen a kérésünknek megfelelően jelezték, hogy készen állnak arra, hogy a konzultációban részt vegyenek. A napirend, amely a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben felvetődő fogyasztóvédelmi kérdésekről szól, nem előzmény nélküli. Vendégeink számára is szeretném jelezni, hogy mi 2010. október 19-én már egy bizottsági ülés keretében ezt a témát és a témához kapcsolódó fogyasztóvédelmi tárgyú kérdéseket megvitattuk. Úgy gondolom, hogy egy nagyon jó szakmai konzultáció volt, ami érdemben segítette azt, hogy olyan kérdések kerüljenek napirendre, és azokhoz a kérdésekhez kapcsolódóan olyan ajánlásokat tegyünk, amiről úgy gondoljuk, hogy az adott ügyben segítettük az adott téma feldolgozását. Mi itt elsősorban a lakásbiztosítással, vállalati felelősségbiztosítással, illetve a jelzáloghitel-fedezetül szolgáló lakóingatlanok megsemmisülésével előállt helyzettel kapcsolatban kezdtünk el egy konzultációt. De aztán az ajánlásokban tettünk olyan javaslatokat is, amely egyébként a kormány katasztrófatervében is szerepel, ezért majd a napirend keretében, amikor megadnám a szót az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselőjének, szeretném, ha visszautalnánk arra is, hogy több olyan bizottsági ajánlásunk volt, amely egyébként majdhogynem szó szerint, de tartalmát tekintve egyértelműen a bizottsági ajánlásnak megfelelően került be a kormány katasztrófavédelmi tervébe. Ezen felvezetést követően szeretném akkor kérni azon meghívottjainkat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselőjét, a PSZÁF képviselőjét, a Magyar Biztosítók Szövetségének a képviselőjét és a Magyar Bankszövetség képviselőjét, hogy amennyiben a beszélgetésben, a konzultációban részt kívánnak venni, tiszteljenek meg bennünket és kérem, foglaljanak helyet az asztalnál. Akár előadóként is, akár a beszélgetésben részt vevőként. Van olyan kedves előadónk, aki visszautasíthatatlan kérést kapott részünkről, köszönöm szépen, hogy elfogadták, és ha mindenki elfoglalta a helyét, akkor szerintem nincsen akadálya, hogy hozzákezdjünk. Igen, a Bankszövetséget is szívesen látjuk az asztalnál és a kollegákat. Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollegák! Javaslom, hogy úgy kezdjünk, hogy először az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében dr. Mógor Judit főosztályvezető asszonynak, tanácsosnak adom meg a szót. Egy rövid felvezetésben fogom kérni a tájékoztatást, azt követően a PSZÁF képviselőjének fogok szót adni, majd a Magyar Biztosítók Szövetsége is, ha élni kíván a szólás lehetőségével, akkor természetesen a Bankszövetség tisztelt képviselőjének is szót fogok adni. E szerint fogunk haladni. Ez egy rövid felvezetés lesz, azt követően a bizottság tagjainak a kérdése, véleménye és a végén elnöki zárszóval zárjuk ezt a napirendet, körülbelül egy órásra terveztük, úgyhogy kérem, ennek figyelembevételével tegyék meg a felvezetést is. Először akkor főosztályvezető asszony, öné a szó.

Dr. Mógor Judit (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) szóbeli kiegészítője

DR. MÓGOR JUDIT (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Köszönöm a szót, elnök úr. Legelőször is dr. Bakondi György főigazgató úr nevében köszönöm a meghívást és hogy lehetőséget kaptunk a tájékoztató megtartására. Tisztelt Bizottság! A sajtóból is, illetve a parlament, a kormány és a Belügyminisztérium részére benyújtott folyamatos tájékoztatókból is látszik, hogy az intenzív védekezés időszaka már lezárult a tavaly október 4-ei vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban. Azóta, illetőleg a bizottság számára október végén tett beszámolónk óta rengeteg tevékenységet végzett el mind az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mind pedig azok a szervek, amelyek érintettek voltak ebben a példa nélküli katasztrófa elhárításában és a következmények kezelésében. Az első, legfontosabb feladat volt a lakosság számára az elemi lakhatási feltételek megteremtése. Ez részben azonnali feladatot, részben pedig hosszú távra elnyúló feladatot jelentett. Egy komoly ütemtervünk van a helyreállítási és újjáépítési feladatok végrehajtására. A tartós, végleges lakhatási megoldásokat több variációban biztosítjuk az érintett lakosok számára. Készpénzben történő segítségnyújtás, használt lakás vásárlása, illetve új lakás építése formájában. Az ingóságok tekintetében nagyon hosszas egyeztetési folyamaton vagyunk túl. Itt mind az állami, mind pedig a karitatív szerepvállalás mellett kialakult egy olyan módszertan, amellyel a megsemmisült vagy használhatatlanná vált ingóságok pótlására is sor kerülhet, és ez által a lakhatási feltételek teljes körűen fognak biztosítottá válni, vagyis valóban lakható, beköltözhető, élhető lakóterületté fog válni ez a súlyosan károsodott környezet az állam és a karitatív szervezetek együttműködésével. Az elemi lakhatási feltételek mellett a másik nagyon fontos feladat volt az épített és (Varga Gábor, Simonka György és Örvendi László megérkezik az ülésre.) természeti környezet helyreállítása, a további védelme az esetleges károsodástól. Az épített környezet tekintetében jelenleg is folyik a munkavégzés, és ez még nagyon sokáig elhúzódik, több tárca együttműködésében zajlanak a munkavégzések, a közművek, az utak, a gát környékének a rendezése. A természeti környezet tekintetében nagyon komoly mentesítési feladataink voltak, vannak, illetőleg még egy ideig elhúzódnak. A belterületi mentesítés már befejeződött, a külterületi mentesítés nagy része el lett végezve, de még itt is vannak hátra feladataink. Folyamatos figyelő, monitoring szolgálatot működtetünk részben a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében, részben pedig, talán ezt kellett volna elsősorban mondanom, a területen tartózkodó lakosság egészségének védelme érdekében. Itt egészségügyi szűrőállomást kell megemlíteni, illetőleg azt a ciklikus szűrést, amellyel biztosítható, hogy az érintett lakosok egészségét meg tudjuk őrizni. A további veszélyeztető hatások kialakulása miatt sor került a gát megépítésére. Előttünk áll még a 10-es kazettának a bezárási feladata, ami egy új kihívás és nagyon komoly feladatot fog jelenteni. Megtörtént a MAL Zrt. száraz technológiára történő átállása, ami egy komoly előrelépés a veszélyeztető hatás tekintetében. A vízkezelő, tehát az ipari létesítmény vízkezelő rendszerével kapcsolatban is végrehajtottak és a továbbiakban is végrehajtanak feladatokat. Részben ez biztosítja majd, hogy a technológiában alkalmazott vizet visszaforgassák a technológiába, részben pedig, hogy az élővizekbe csak megtisztított víz kerülhessen. A megtörtént események következtében 315 darab magántulajdonú lakóingatlan tulajdonosát kellett kárenyhítésben részesíteni, ez mintegy egymilliárd forint kárigény bejelentését jelentette. Az önkormányzatok számára a vis maior tartalékból a védekezés többletkiadásaira, illetve a kötelező önkormányzati feladatot ellátó építmények helyreállításának finanszírozására több mint kétmilliárd forintot igényeltek meg. A három érintett településen jelenleg is laknak családok elbontandó ingatlanban. Örömmel jelenthetem, hogy a bontási tevékenység a napokban megkezdődik, ez folyamatos lezárásokat jelent, területbiztosításokat jelent, megint csak a társszervekkel történő együttműködésben.

Simon Gábor (MSZP) Elnök úr is jelezte, hogy a katasztrófavédelem megújítására, korszerűsítésére vonatkozó koncepcióban visszatükröződtek a bizottság korábbi ajánlásai. Ez a koncepció egyrészről egy reflexió a katasztrófavédelem elmúlt tíz éves tevékenységére, másrészről reflexió arra a két nagyon komoly katasztrófára, amely a tavalyi évben érte hazánkat. Az egyik természeti katasztrófa volt, a másik civilizációs, ipari katasztrófa volt. A tanulságok levonása több csatornán keresztül történt, több módon dolgoztuk fel a tapasztalatokat. Részben tudományos úton, a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével egy nemrégiben, március 1-jén egy nagyon komoly, nagy érdeklődésre számot tartó konferencia megrendezésével realizálódott, részben pedig a már emlegetett koncepciót követő jogszabály-előkészítési feladatokban. A koncepcióban jeleztük, hogy a vörösiszaphoz hasonló katasztrófák megelőzése, illetve az esetleges bekövetkezésnél a károk minimalizálása érdekében két fő típusú intézményt szeretnénk erősíteni, illetve bevezetni. Az egyik a megelőzés, amely az iparbiztonság területére vezet. Többször jeleztük az európai uniós irányelvet, ami SEVESO II néven ismert és kifejezetten a veszélyes anyagokhoz kapcsolódó iparbiztonsági kérdéseket rendezi. Ezen a szakterületen is nagyon fontos jogszabály-módosítás, és ezáltal a hatékonyabb megelőzést elősegítő javaslataink vannak. Másrészről pedig a kötelező biztosítás bevezetése, amely a lakóingatlanokat, illetve magát az üzemeltetőket, az ipari létesítményeket érinti. Ebben egyeztetési folyamatokon vagyunk túl, de úgy tudom, hogy van itt érintett szakember, aki talán részletesebben el fogja mindezt mondani, a Magyar Biztosítók Szövetségével, illetve külföldi példákat is tanulmányoztunk, hogyan, mint lehetne ezt megoldani és bevezetni a magyar jogba az eddig már ismert jogintézményt. További javító, korszerűsítő javaslatok is megjelennek a koncepcióban és a törvénymódosítási javaslatunkban, amely törvénycsomagként fog megjelenni, a katasztrófavédelmi törvény, a polgári védelemről szóló törvény, a tűzvédelmi törvény és kapcsolódó, más tárcák illetékességi területébe tartozó törvények módosításában fog realizálódni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm szépen az összefogott felvezetést. Továbbadom a szót, ahogy azt említettem, a PSZÁF képviselőjének, Siklósi Máté ügyvezető igazgató úrnak, aki régi vendége bizottságunknak. Öné a szó, parancsoljon.

Siklósi Máté (PSZÁF) szóbeli kiegészítője

SIKLÓSI MÁTÉ (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete): Nagyon szépen köszönöm a szót. Szeretném dr. Szász Károly elnök úr nevében is megköszönni, aki a részvételt rám delegálta. Amikor októberben a bizottság utolsó ülésén jelen voltunk és frissiben tulajdonképpen azt hiszem, hogy elmondható, hogy mindannyian az aktuális események hatása alatt első alkalommal beszéltünk a vörösiszap-katasztrófával összefüggő lehetséges megoldásokról és tennivalókról, akkor éppen be tudtuk már mutatni a két nappal korábban kezdeményezett intézkedési tervünket. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi szervezetekkel, elsősorban a hitelintézetekkel fennálló potenciális problémák a fogyasztók és a szervezetek közötti szerződéses jogviszonyok alapján ítélhetőek meg, akkor mi elsősorban három olyan dolgot indítottunk el, amelyet úgy láttunk, hogy segítheti a problémamegoldást. Az első egy segítő és információnyújtó call-center felállítása volt. A második egy elnöki körlevél kibocsátása a hitelintézetek részére, amelyben pontosan meghatároztuk, hogy milyen magatartást várunk el az intézményektől az adott szerződéses jogviszonyokra vonatkoztatva. A harmadik része az intézkedésnek, hogy nyilvánvalóan elkezdtük figyelni a piacot mind a sajtót, mind pedig a hozzánk beérkező észrevételeket és beadványokat, és ezek alapján amennyiben szükséges, eljárások indítását is kezdeményeztük. Ezzel párhuzamosan elindult azonban egy olyan munka is, amely megpróbálja azokat a foltokat, amelyeket még 2010 októberében láttunk, befedni, ugyanis akkor már nyilatkoztunk arról, hogy a körlevelünket a Magatartási Kódexre alapozva is írtuk, amely áthidaló megoldások kidolgozását írta elő saját aláíróinak, amennyiben az adós fizetési nehézségekkel küzd. Ezt mi azonban nem éreztük elégségesnek, illetőleg nem éreztük elégnek, elegendőnek ahhoz, hogy hasonló esetekben ne kelljen egyedileg újra és újra végigmenni azon a körön, hogy mit nevezünk katasztrófahelyzetnek, nehéz helyzetnek, fizetési nehézségnek vagy egyéb körnek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ezért már ősz végén elkezdte egy fogyasztóvédelmi ajánláscsomag elkészítését, melynek első és második konzultációs körén jelenleg már a szektorokkal és a fontosabb állami szervekkel is túl vagyunk, és a civil szervezetekkel is, amelyek ebbe a munkába bevonásra kerültek. Az ajánláscsomag lényege, hogy mindazokat a jogi normákat és mindazokat az alapvetően elvárható igényeket is belefoglaltuk egy nagy ajánláscsomagba, amelyek például a 7. fejezet esetében – legalább is a tervezet szerint, mert normál esetben két héten belül tervezzük ennek a publikálását a nyilvánosság előtt – felkészülés egy rendkívüli eseményre. Ez a pont, tehát a 7. alpont, amelynek kifejezetten több pontját is ihlette a vörösiszap-katasztrófa, összesen 10 alpontból áll és olyan fontos körülményeket érint mint a kifejezetten vis maior jellegű eseményekre való reakciók, a méltányos eljárás, a felmondás lehetséges mellőzése, az áthidaló módszerek kidolgozásának pontos leírása, a fogyasztókkal, szerződő felekkel való pontos együttműködés és a megfelelő biztosítékok is. De nem zártuk ki ebből a körből például az esetlegesen bekövetkező tartós munkanélküliség vagy egészségben bekövetkezett változásra adott reakciókat is. Mondhatnám, hogy itt nemcsak a vörösiszap-katasztrófával összefüggő vagy ahhoz hasonló esetek szabályozásáról van szó. A felügyelet tehát egy soft-low körébe tartozó eszközzel igyekszik a hasonló problémák esetében a jövőben pontos megoldást kínálni az intézményeknek. Amit pedig az intézkedéseink tapasztalatairól el tudunk mondani. A körlevelünkre, bár ez nem volt elvárás, több intézmény visszajelzett és leírta – aki meg nem írta és fontos volt, attól meg elkértük -, hogy milyen intézkedéseket tettek a helyszínen élő, nehéz sorba jutott ügyfeleink megsegítésére. A tapasztalat az, hogy alapvetően fizetési moratóriumot 6 és 24 hónap között ajánlottak fel az intézmények. Szintén tapasztalat az, hogy ha szükség volt a szerződések átdolgozására, átalakítására, akkor az ezzel kapcsolatos költségeket, díjakat az intézmények, amelyeket mi elértünk és relevánsnak láttunk, elengedték. Láthattuk azt is, hogy egyéb pénzügyi engedményeket is tettek, amely akár új szerződés kötése esetén, akár a régi átdolgozása – mint ahogy mondtam – esetén is felmerülhetnek, illetőleg volt olyan gáláns szervezet is, ezt is fontos felsorolni, amelyik kifejezetten egy megsemmisülés esetén, tehát a ház teljes megsemmisülése esetén a fennálló teljes tartozást elengedte az ügyfél részére. Nem is egy ilyen intézmény volt. Egy intézmény esetében tártunk fel problémákat. Nem is kellettünk ehhez mi, mert a sajtó is feltárta. Itt arról volt szó, hogy tartozást követelő sms-eket még pár nappal – ha jól emlékszem, még másfél héttel – a katasztrófa után is küldtek ki ügyfeleknek. Itt a bankot természetesen azonnal megkerestük. Technikai hibára hivatkoztak, amelyet azonnal kijavítottak és ők is a kért legrövidebb határidőn belül mentesítő, áthidaló megoldásokat kidolgoztak az ügyfeleiknek. Nagyon pozitívnak tartjuk azt, mert ki lehet dolgozni áthidaló megoldásokat, és aztán el lehet bújni, talán ebben a körlevelünk is segített vagy mutatta a megfelelő utat, hogy az intézmények tapasztalataink szerint személyesen megkeresték az érintett ügyfeleiket, pontosan feltárták a problémát, és ennek megfelelően igyekeztek segíteni. Szeretném megköszönni a munkáját, mégis csak én ültem ki, ha egyesével hozzá szeretnének szólni, akkor nyilván ezt alátámasztják, hogy több civil szervezetnek is volt – én kettőről tudok -, akik személyes jelenléttel is segítették a fogyasztók tájékozódását. A különböző felkínált új szerződésmintákkal kapcsolatos kérdések megválaszolását, amelyben természetesen a mi ügyfélszolgálatunk is részt vett, de nem teljesen ugyanaz, amennyiben ezt helyszínen egy polgármesteri hivatal által szervezve vagy távolabb lehet megoldani. Az ügyfélszolgálatunk jelentései alapján azt mondhatom és talán kimondható, hogy a hitelszerződések vonatkozásában az intézmények által tett engedmények, az intézmények által felajánlott új megoldások vélhetően, jelen állás szerint, kielégítik a fogyasztók vágyait, mert ezzel kapcsolatos bejelentésünk nekünk nem volt. Összefoglalóan ennyit szerettem volna, nagyon szépen köszönöm a figyelmet.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm szépen, és igazán örömmel vesszük, hogy főleg a hozzászólás végén olyan pozitív példák is elhangoztak, ami mindenképpen a jövőre vonatkoztatva biztató. Továbbadjuk a labdát. Dr. Kerékgyártó Csaba úr a MABISZ részéről, őt is kérem szólni és a végén természetesen a bankszövetség fog szót kapni.

Dr. Kerékgyártó Csaba (MABISZ) szóbeli kiegészítése

DR. KERÉKGYÁRTÓ CSABA (Magyar Biztosítók Szövetsége): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A legutóbbi ülésen arról kellett tájékoztatnom önöket, hogy az európai biztosítási gyakorlatnak megfelelően a lakásbiztosítások fedezete erre a katasztrófára nem terjed ki. Az európai biztosítási gyakorlat a katasztrófákat természeti, illetőleg ember által okozta, man-made katasztrófákra osztja. Ezek a man-made katasztrófák esetében a veszélyviselési kötelezettség az a veszélyes tevékenység folytatójára van telepítve, és gyakorlatilag ennek megfelelően működik a magyarországi rendszer is. Sajnos ugyanaz a helyzet állt elő, ami a régi viccben a keleti meg a nyugati autók között fennállt különbség, hogy a keleti autóban is megvan minden ugyanaz, mint a nyugati autóban, csak nem működik. Igazából itt is előállt az a helyzet, hogy a veszélyes tevékenység folytatója szabályszerűen felelősségbiztosítással rendelkezett a hasonló károkra. Ennek ellenére mint az a sajtóból kiderült, bár ez biztosítási titkot képez, de olyan alacsony volt a biztosítási összeg, hogy egyszerűen nevetséges egy ilyen kárral kapcsolatosan. Ennek a helyzetnek az ellenére a biztosítók a társadalmi felelősségük tudatában próbáltak a károsultak segítségére lenni kétféle módon. Elsősorban a biztosítottak részére kárfelmérési tevékenységet végeztek, majd aztán a katasztrófavédelem felkérésére a nem biztosított vállalkozók részére is kárfelmérési tevékenységet végeztek a biztosítók, elősegítve ezzel a későbbi jogérvényesítésüket. Igazából ebben aktívan többet, nagyobb szerepet vállalni nem tudtunk. A szerepvállalásunk második része a katasztrófavédelem és Belügyminisztérium gondozásában előkészületben lévő katasztrófavédelmi koncepcióhoz való hozzájárulásban valósult meg. A nemzetközi gyakorlatot, illetve a biztosítóknál a katasztrófák kapcsán felhalmozódott több évtizedes vagy évszázados tapasztalatot felhasználva próbáltuk meg segíteni ezt a munkát. Ehhez egy elég vaskos, konkrét javaslatot is tettünk, hogy hogyan építhető fel a rendszer úgy a jövőben, hogy az a magyar társadalmi körülmények között működőképes legyen. Itt csak nagyon röviden egy mondat erejéig hadd utaljak arra, hogy önmagában a kötelező biztosítás, a nagy összegű felelősségbiztosításra kötelezés nem biztos, hogy megoldás, mivel a viszontbiztosítási fedezet is kérdés, illetve a viszontbiztosítási fedezet mellett ennek a biztosításnak a díja is kérdés, aminek nyilván minden kis, esetleg magyar tulajdonú vállalkozásra való ráoktrojálása az ő gazdálkodásukat ellehetetlenítené. Ezért szükséges egy olyan összetett rendszer kidolgozása, ahol biztosítékokban gondolkodunk. Ezeknek eleme egy kötelező felelősségbiztosítás is, de nem csak és kizárólag eleme, hanem esetleg a koncepciónak annyi a lényege, hogy kockázatelemzést kellene készítenie az ilyen vállalkozásoknak a várható károk nagyságáról, és ehhez igazodóan kellene beállítaniuk a biztosítékrendszert, ami többféle típusú biztosítóból állhatna össze, és ez tudná garantálni azt, hogy egyrészt ezek a vállalkozások nem lehetetlenülnek el, másrészt a környezet számára megfelelő biztosítékot nyújtanak az esetleges károk fedezetére. Nagyjából én ennyiben gondoltam összefoglalni. Természetesen ha szabályozási koncepcióval kapcsolatosan bármilyen kérdésük van, arra szívesen válaszolok, ha tudok, illetve ez az általunk készített és a Belügyminisztériumnak, illetve katasztrófavédelemnek megküldött anyag publikus, tehát ez is elérhető a Magyar Biztosítók Szövetségénél is, mint ahogy ezeknél a szerveknél. Köszönöm szépen a lehetőséget.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm szépen a szakmailag is igényes kiegészítést. Nagy tisztelettel köszöntöm a Magyar Bankszövetség főtitkárát, dr. Nyers Rezső urat és dr. Osváth Piroska vezető jogtanácsos asszonyt. Kérem, hogy a hozzászólásukkal segítsék a mai témának a feldolgozását. Főtitkár úr, öné a szó.

Dr. Nyers Rezső (Magyar Bankszövetség) szóbeli kiegészítője

DR. NYERS REZSŐ (Magyar Bankszövetség): Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy beszámolhatok arról, hogy a bankok milyen magatartást követtek a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban. Először is azt szeretném mondani, hogy sajnos az elmúlt időszakban különféle katasztrófák, a borsodi árvíz és a vörösiszap-katasztrófa miatt is szoros együttműködés alakult ki a katasztrófavédelmi főigazgatóság és a bankok, bankszövetség között. Nem az együttműködés miatt mondom, hogy sajnos, hanem amiatt, hogy katasztrófák történtek. A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban először is tudni kell azt, hogy addig, ameddig a terület zárt volt, addig zárt volt a banki szakértő számára is, tehát nyilvánvalóan a banki szakértők megpróbálták felvenni a kapcsolatot az érintett ügyfelekkel. Ezt azonban valamelyest korlátozta időben az, hogy ha valakinek például nem volt telefon elérhetősége, egész egyszerűen a területre a banki emberek se léphettek be egy jó ideig. A katasztrófavédelmi főigazgatóságtól mi kaptunk egy konkrét vizsgált jegyzéket arról, hogy hány darab érintett ingatlanon van jelzálogjog bejegyezve. Felmértük azt, hogy a jelzálogjognak ki a birtokosa, illetőleg ha a bankok a jelzálogjog birtokosai, akkor milyen lépéseket tettek. A katasztrófavédelmi főigazgatóság által küldött lista durván 110 érintett ingatlant tartalmaz. Nyilvánvalóan ennél az érintett ingatlanoknak a száma azért valamivel nagyobb. A 110 ingatlan mintegy kétharmada esetében áll fönt banki jelzálogjog, és mintegy egyharmad esetében más érintett szervezeteknél van a jelzálogjog, APEH-nál, közműcégeknél és egyéb szervezeteknél. Nyolc bank, illetőleg bankcsoport volt érintett ebben a térségben, és ezek a bankok a következő lépéseket tették az ügyfél igényeihez igazodóan. Sor került több bank esetében is a tartozás teljes elengedésére több bank és több ügyfél esetében. A második ilyen lehetőség volt, amivel éltek a pénzintézetek, hogy mérsékelték a tartozás összegét kisebb-nagyobb mértékben. A harmadik ilyen lehetőség, amivel a pénzintézetek éltek, a fél-, inkább egyéves fizetési moratórium, méghozzá egy olyan fizetési moratórium, amely esetben erre az időszakra külön kamatot a pénzintézetek nem számítottak fel. Ezen túlmenően a pénzintézetek átvállaltak különféle járulékos költségeket, illetőleg segítséget nyújtottak abban is, hogy a különféle, megsemmisült szerződéseket az ügyfelek és a pénzintézetek pótolják ingyen. A banki információk alapján azt tudom mondani, hogy természetesen a vörösiszap-katasztrófában érintett ingatlanok száma nagyobb annál, mint ami ebben a listában szerepelt. A banki beszámolók alapján azonban ebben a szélesebb körben is a pénzintézetek ugyanezeket az eszközöket, lépéseket tették meg. Hozzá kell tenni még azt is, hogy természetesen voltak olyan ügyfelek, akik nem igényeltek egyedi banki segítséget, és voltak olyan ügyfelek is, akiket nem lehetett elérni valamilyen ok miatt. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Tisztelt Bizottság! Van mód és lehetőség, hogy a bizottság tagjai kérdésekkel, véleményekkel, megszólalásaikkal segítsék a téma feldolgozását. Egy körben meg tudjuk tenni. Ha van a bizottság tagjai részéről szólási igény, kérem szépen, azt jelezzék, és akkor én megadom a szót. (Jelzésre:) Természetesen láttam alelnök urat, szerintem elindulunk. Szabó Zsolt alelnök úrnak adom meg a szót, azt követően, ha van más bizottsági tag, akkor tovább fogjuk adni. Alelnök úr, parancsoljon.

Bizottság hozzászólások, vélemények

Szabó Zsolt (Fidesz) SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelettel köszöntök mindenkit mai bizottsági ülésünkön. Ez egy kicsit kötetlen beszélgetés, ezért ha megengedik néhány vita- és gondolatindító gondolatot szeretnék bemutatni vagy rávilágítani. Áttekintve a katasztrófavédelemhez kapcsolódó jövőbeni koncepciót, bennem három gondolat alakult ki. Egyik, amikor katasztrófáról beszélünk, akkor mindig valami megtörtént eseményről beszélünk, és azzal a nagyon fontos tényezővel talán kevésbé foglalkozunk, hogy minden katasztrófának van oka, és ez legtöbbször olyan objektív ok, ami bizonyos személyhez, céghez, bármihez köthető. Ha megnézzük a történelmet, akkor minden okozó kell, hogy viselje a kárt, amit okozott. Az, hogy most a vörösiszappal kapcsolatban kialakult egy ilyen helyzet, ilyet a környezetemben én hármat tudok, ahol ez előfordulhat. Tehát a feladatunk, hogy amikor katasztrófáról beszélünk, akkor elsősorban és kizárólag a jövőről beszéljünk. Arról, hogy a jövőben hogy tudjuk kivédeni ezeket a megtörtént eseményeket, és ha megtörténnek, akkor hogy történik az elszámolás. Felvetődött a cégek, vagyoni helyzet, egyéb ilyen dolog. Ha belegondolunk, amikor megtörténik a katasztrófa, hogy egy cégnek mennyi a vagyona, akit kár ért, és aki közvetlen kapcsolatban áll egy bankkal, egy biztosítóval, kevésbé érinti ez a dolog, de kiindulva abból, hogy az elmúlt időszakban, az elmúlt 40-50 évben olyan katasztrófabázisok alakultak ki, ami bármikor előjöhet. Gondolok itt vegyszer-lerakatokra, hulladéktárolókra és hasonlóan működő gyárra és üzemre, ami a környezetet szennyezi, nyilvánvaló, hogy ezek a környezeti katasztrófák sokkal nagyobb mértékűek, mint egy cégnek a vagyona. Ha megnézzük ma a magyarországi cégeket, akkor az úgynevezett saját rész vagy önrész, vagy ha úgy tetszik működő tőke, angolul working capital egyharmad ha van. Itt ebben a pillanatban most több mint 3 milliárd közvetlenül okozott kárnál tartunk, ami valószínű, hogy 8-10 milliárdig el fog érni a végén, ha mindent elszámolunk. Nincs a cégnek 8-10 milliárd vagyona, tehát kárt okozok a szomszédnak, ennek az alapelvnek nem tud eleget tenni. Úgy gondolom, hogy más alapokra kellene ezt tenni. A működésből kellene tudni ezt kigazdálkodni, bírságon, büntetésen vagy hozzájáruláson keresztül, hiszen szennyezem a környezetemet, és saját hasznomra, más kárára állítok elő nyereséget. Ez egy nagyon fontos gondolat, mert előre kell azt a pénzt begyűjteni, ami megtermelődik ezáltal, és mondom, én hármat-négyet tudok a környezetemben, ami ugyanígy működik. A katasztrófák összességében jövő szempontjából. Vannak olyan nemzetek, ahol ez jól működik. Én nem Amerikát szoktam idézgetni, soha nem idézgetem Amerikát, de azért az Amerikai Egyesült Államokban egy jól működő rendszer van. Nyilván ez pénzbe kerül. Mind a személyi, mind a tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, és azonnali, hatékony eszköz van a mindenkori amerikai kormány kezében, amivel fel tud lépni, és azonnal tud intézkedni. Nekünk ez egy példaértékű volt ez az iszapkatasztrófa. Ilyenünk még nem volt és gyors összefogással kellett összeállnunk. Ez az összefogás megvolt és példátlan nemzeti összefogás jött létre, és a bankszektor, a biztosítási szektor, egyszóval mindenki odaállt pozitívan a dologhoz. Azt azonban hadd szögezzem le, nem szabad hagynunk, hogy az a kisember szenvedjen a végén kárt, aki most kárt szenvedett. Ezért mondom azt, hogy azon cégek, társaságok, azon vállalkozások, akik saját hasznukra és elvileg saját kockázatukra termelnek, előre tegyék le azt az alapot, amiből létrehozhatjuk a katasztrófavédelmet, különben még nagyobb bajok lesznek. Van mit tanulnunk Nyugat-Európától természetvédelemben, környezetvédelemben. Épp itt volt az Európai Unió Fogyasztóvédelmi Bizottsága, és szeretném a franciák példáját felhozni, ahol a francia hölgy, képviselő el merte mondani, hogy ők széndioxid-kvótával gyűjtik be azokat a pénzeket, amiből a saját piacaikat védik, biztosítják, a saját környezetüket tudják védeni, egyszóval egy jól megalkotott katasztrófavédelmük van. Nekem az a kérésem, hogy mindenki, aki ehhez a témához kapcsolódik, az mindenképpen a jövőben gondolkodjon. Ne a megtörtént katasztrófát próbáljuk megoldani, annak természetesnek kell lenni, hogy működik, hanem hogy a jövőben hogyan nem következik be több katasztrófa, ami nagy részben a mi hibánk. Mindig megvan az okozója a katasztrófának. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm én is, alelnök úr. Nézek körbe, hogy a bizottság akár ellenzéki, akár kormánypárti képviselői közül kíván-e? (Jelzésre:) Képviselő úr, megadom a szót Balla Gergőnek a Jobbik képviseletében. Parancsoljon, képviselő úr.

Balla Gergő (Jobbik) BALLA GERGŐ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon örülök, hogy amikor elolvastam ezt a szabályozási koncepciót a katasztrófavédelmi rendszer javítása és fejlesztése céljából, a lakosságvédelem erősítésénél olvastam, hogy miket fejlesztettek ki és hogy próbálják a lakosságot tájékoztatni. A saját körzetemben, Borsod megyében, Tiszaújváros környékén vannak vegyi gyárak, és nem nagyon tapasztaltam én azt, hogy ez a felvilágosítási rendszer működne. Olyannyira, hogy szerintem, ha megkérdeznénk akár 18 évest vagy attól fiatalabbat is, hogy például a riasztó jelzéseket ismerik-e, hogy ha egy katasztrófahelyzet áll elő, biztos vagyok benne, hogy nem. Sokkal nagyobb figyelmet kéne fordítani erre a lakosság tájékoztatásában. Le van írva, hogy tájékoztatják a lakosságot, de ez nincs így. Nagyon örülnék, nagyon sok országban ilyen veszélyeztetett helyzeteknél, helyeknél, ahol igen is gyakoroltatják a lakossággal egy katasztrófahelyzetet. Én Magyarországon nem nagyon találok erre példát. Lehet, hogy sokan ódzkodnak, félnek attól, hogy egy ilyen helyzetet kipróbálni, gyakorolni kellene, de én szeretném ösztönözni és bátorítani önöket arra, hogy igenis próbáljunk meg ezzel élni, mert nem egyszerű dolog egy akár 18 ezres város kitelepítése sem. Láttuk, hogy Kolontár sokkal kisebb volt és mégis ahhoz a megoldáshoz is milyen sok erőt és anyagot meg kellett mozgatni. Én azt mondanám, hogy igenis fektessünk hangsúlyt a gyakorlatozásra. Nem kell attól félnünk, hogy az emberek emiatt esetlegesen elköltöznek, hanem igenis mindenki tudja, hogy mik azok a tényezők, amik szerepelnek a környezetében, és akkor azt felmérve kíván-e valaki a továbbiakban ott lakni, de mindenféleképpen, aki ott él, az legyen tisztában azzal, hogy mi a teendője egy ilyen katasztrófahelyzetben, és ezzel megkönnyítené az önök dolgát, a katasztrófavédelemnek is. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyitnám egy kicsit a kört. (Jelzésre:) Azonnal megadom képviselő úrnak a szót, csak hadd kérdezzem meg, hogy a meghívottak közül túl azon akik már szóltak, van-e esetleg, aki hozzá kíván szólni? (Jelzésre:) Igen, látom, mert akkor egy kicsit kinyitjuk a kört a civil képviselők irányába is, de előbb megadom a szót Varga Gábor képviselő úrnak.

Varga Gábor (Fidesz) VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előttem szólóhoz szeretnék azért annyiban kiegészítést tenni és a katasztrófavédelmet megvédeni. Én egy olyan körzetből jövök, ami 30 kilométerre van Pakstól, és lehet, hogy persze ez speciális körzet, és mondjuk az atomerőmű veszélyeztetettsége és az emberekben a félelem indokolja, de a katasztrófavédelem ott példásan követi ezt az előttem szóló által elmondottakat. Lehetséges, hogy más ilyen vegyi üzemek mellett is ki kell alakítani az objektív felelősség érzetét a lakosságnak, de én azt tudom mondani, hogy ez a 30 kilométeres körzetben ezek a havonta megszólaló szirénák, például a lakosság körében eléggé (Közbeszólásra.) , igen, csak a lakosságnak van egy ilyen objektív félelemérzete. Ráadásul a politikának van ebben egyfajta felelőssége, hiszen nagyon sok esetben a katasztrófák idején sokáig próbáltuk eltitkolni. Most itt nem az elmúlt időszakról beszélek, hanem még régebbi időszakból tudunk erre példát mondani, de azt tudom mondani, hogy a katasztrófavédelemnek például tavaly volt egy egészen példás fejér megyei lakosságot megmozgató próba-katasztrófavédelme. Az igazság az, hogy a katasztrófavédelem sajnos az elmúlt időszakban azért elég erős anyagi lehetőség hiányával küszködött abban, hogy próbálja megteremteni ezeket a lehetőségeket, de azért egy ilyen gyakorlat is egy óriási anyagi megterhelést jelent. Annak ellenére mondom, hogy gondolom, hogy a katasztrófavédelembe külsős, például az atomerőmű is olykor-olykor beszáll, egy ilyen katasztrófavédelmi gyakorlat megrendezéséért hozzájárul. Azt gondolom ,hogy ez egy jó gyakorlat, és ha ezt képviselőtársammal ilyen katasztrófavédelmi törvénynél vagy javaslatnál terjesztjük, akkor majd próbáljuk, hogy minden olyan veszélyes gyár vagy térség esetében legalább évente vagy kétévente csináljanak ilyen gyakorlatozásokat. Megmondom őszintén, a lakosság azért nem lelkesedik érte, és ráadásul ezek látens dolgok, hogy mondjuk Cece vagy Sáregres lakosságát kitelepítik Kálozra, megmondom őszintén ha ott három-négyezer embert mozgatni kellene, akkor azért az egy elég jelentős összeg lenne a nemzetgazdaság vagy a katasztrófavédelem büdzséjének. Lehet, hogy még szerintem a negyedét-felét biztos, hogy elvinné. Én látok arra esélyt mondjuk egy ilyen esetben, hogy ha előre megtervezik és lehetőség szerint csinálnak ilyen próbavédelmi feladatokat. De azért azt tudom mondani, és visszatérnék egy kicsit erre a vörösiszap-katasztrófára, azért a mellékelt példa mutatja, hogy baj esetén azért a katasztrófavédelem, ha nincs is különböző gyakorlatok és nincsenek ezek a mozgósítások, annak ellenére azt hiszem, hogy példásan helyt tud állni, úgyhogy ezt is köszönjük szépen a katasztrófavédelemnek. Látszik, hogy van még itt teendő, de én azzal a javaslattal azért egyetértenék, hogy nagyobb ipari üzemek mellett azért fokozottabban próbáljuk meg a lakosság tájékoztatását. Mondom, hogy én minden évben megkapom a katasztrófavédelmi naptárat, megkapjuk a különböző leírásokat, igazából azt gondolom, az állampolgárok részéről is kell egyfajta tudatosság abban, hogy tudják, hogy a szaggatott sziréna, folyamatos búgás stb. mit jelent. Azt gondolom, hogy ebben, ha a katasztrófavédelemnek kérjük a segítségét, akkor biztos, hogy fogunk még kapni tőlük annyi lehetőséget, hogy a lakosságot tájékoztassuk, önkormányzati vezetőként is ezt elmondhatom és köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Lassan elmélyülünk a katasztrófavédelem mélységeibe, de ez fontos, merthogy a bizottság alkalmat teremt arra, hogy egyébként ilyen ügyekről szót váltsunk. Két hozzászóló van. Látom az ijedtséget előadóink arcán, hogy nem fognak szóhoz jutni, dehogynem. Lefutjuk még ezt a kört. Boldog István képviselő úr jelezte, és utána a FEOSZ képviseletében Kóródy Dávidnak fogom megadni a szót, és utána zárjuk le ezt a kört, megadom a reagálási lehetőséget, és azt követően lezárjuk a napirend tárgyalását. Képviselő úr, parancsoljon!

Boldog István (Fidesz) BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, rövid leszek. A tájékoztatókban azt gondolom, az a legfontosabb, amit ki lehet emelni, túl azon, hogy ezt a szörnyű katasztrófát a lehető legpéldásabban tudtuk kezelni, hogy többen is kiemelték a civil szervezetek szerepét. Azt gondolom, a mi bizottságunk az, amely a civil szervezetekre abszolút épít, hiszen minden tanácskozásunkon itt vannak a civil szervezetek, és nagyon fontosnak tartom azt, hogy ebben a szörnyű katasztrófában ez az összefogás is megvalósulhatott a civil szervezetek, akár a bankszférában, akár a tájékoztatásban, akár maximum a katasztrófaelhárításban részt tudtak venni. Nagyon köszönöm, hogy külön kiemelték önök és meg is köszönték nekik, hiszen ez nagyon fontos. Amit fontosnak tartok, hogy általunk, egyszerű állampolgárok által sokszor emlegetett és adósként nem pozitívan emlegetett bankok nagyon pozitívan álltak ezekhez a dolgokhoz hozzá úgymond nagy többségében, és segítőkészek voltak. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos. Hogy ez annak a hatására volt, hogy az elején rögtön jött egy újságcikk meg ügyvédek meg mindenki, hogy mi történik, hogy egyáltalán maguktól történt ez, a fontos az utólag, hogy arra az oldalra álltak, ahová az egész ország állt, a lakosok oldalára és ez a legfontosabb. Én azt emelném ki ebben az egészben – még egyszer mondom -, hogy a civil szervezetek szerepét hangsúlyozták, és én azt gondolom, ezt nekünk is hangsúlyozni kell, hogy a civilek szerepe nagyon fontos ezekben a dolgokban. A felvilágosításban is, tehát a katasztrófák megelőzésének felvilágosításában is a civil szervezetekre mindig szükség lesz, nemcsak már a végén, az elhárításban, egyébként ne kéne elhárítani, ami megelőzhető. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, és szerintem akkor most itt stílszerűen egy civil képviselőnek adom meg a lehetőséget, Kóródy Dávid. Legyen kedves közelebb jönni, a mikrofont magához ragadni, és egy rövid hozzászólásban gazdagítani a beszélgetést.

DR. KÓRÓDY DÁVID (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kóródy Dávid vagyok a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségétől, és azért szerettem volna felszólalni, hogy kicsit árnyaljam a képet az ennek kapcsán kialakult tájékoztatásban, és fel is hívjuk egy pár dologra a bizottság figyelmét. Egyrészről, a FEOSZ részéről mindenképpen örömtelinek tartjuk azt, hogy az egyes biztosítótársaságok úgymond rendkívüli segítség alapján 150 ezer forintos segítséget ajánlottak fel a devecseri és kolontári károsultaknak, és ennek kapcsán nem vizsgálták azt, hogy fennáll-e esetleg a jogosultság, hanem rögtön megadták ezt a bizonyos gyors segítséget. Ez mindenképpen örömteli volt, de sajnos az örömbe üröm is vegyült, ez rajzolódik ki a beérkezett fogyasztói panaszokból, mivel sajnos két irányban is negatív tényező volt megfigyelhető. Egyrészt a megfelelő tájékoztatás hiánya, másrészt az eltérő biztosítói gyakorlat a károsultakkal kapcsolatos magatartás kapcsán. Így például az egyik fogyasztói panasz arról árulkodik, hogy mikor bekövetkezett ez a katasztrófa, az októberi hónap közepén felhívták őt az Allianz Hungáriától, ő Otthon lakásbiztosítással rendelkezett, és úgy tájékoztatták, hogy bárki, akit bárminemű kár ért a katasztrófával kapcsolatban, jogosult erre az 150 ezer forintos úgynevezett gyors segítségre. Első körben ilyen tájékoztatást kapott, második körben megtette a kárbejelentését a vonatkozó biztosítónak a kárbejelentési számán, és ott is az ügyintéző úgy tájékoztatta őt, hogy igen, valóban jogosult erre az összegre. Utána természetesen telt-múlt az idő, és sajnálatos módon az ígért összeg átutalása elmaradt. Utána újra érdeklődött, és harmadik alkalommal az ügyintéző már úgy tájékoztatta, hogy még jelenleg is folyamatban van az összegnek az utalása, és csodálkozott, hogy egyáltalán még nem kapta meg az összeget, de mindenképpen arról biztosította, hogy a felettese figyelmét felhívja erre a hiányosságra. Negyedik alkalommal is érdeklődött a fogyasztó, és végül akkor derült ki, hogy az ügyintéző tájékoztatása alapján a biztosító olyan gyakorlatot folytatott, hogy valamilyen listát alakított ki azokról a károsultakról, akik jogosultak erre az összegre, és végül negyedik alkalommal kapott csak helyes tájékoztatást arra vonatkozólag, hogy sajnos ő nem jogosult erre. Egyrészt ez volt annak kapcsán megfigyelhető, hogy a tájékoztatás nem volt megfelelő, abszolút nem. A második irányban az eltérő gyakorlat. Arról is tanúskodik a fogyasztói panasz, hogy míg az ő kertje 200 négyzetméteres volt, tele különböző gyümölcsfával, haszonnövénnyel, dísznövénnyel, addig ő nem kapta meg sajnálatos módon ezt az ígért összeget az előző tájékoztatások ellenére sem, ugyanakkor a szomszédja, akinek volt egy körülbelül 80 négyzetméteres kertje csupán füvesítve, megkapta ezt a gyorssegélyt. Úgyhogy csak ennyit szerettem volna mondani, elnök úr és még egyszer köszönöm a lehetőséget, és hogy erről tájékoztathattam önöket.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Így talán hitelesebb a kép, hogy picit lehetett árnyalni a sok pozitív megjegyzés mellett a valós élet egyszerű történéseivel. Nyilvánvalóan erre nincs magyarázat, ha van, akkor örömmel vesszük. Egyébként pedig most a reagálásnak van lehetősége. Ha gondolják, akkor ugyanabban a sorrendben, ahogy az első megszólalás volt, úgy a reagálás is meg tud történni, és akkor azt követően lezárjuk a napirendet. Tessék parancsolni.

Reagálások az elhangzottakra

DR. MÓGOR JUDIT (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság): Köszönöm az újbóli lehetőséget. Megnyugtatásul szeretném csak elmondani, hogy ilyen rendszer, tájékoztatási rendszer van, működik. Előfordul, hogy nem jut el kellő módon az érintettekhez és nem eléggé hatékony, ezen szeretnénk javítani. Az említett térségben pont a Tiszai Vegyi Kombinát, illetve TVK Nyrt, illetőleg a Borsodchem a két legnagyobb olyan létesítmény, amelyik a már emlegetett SEVESO II irányelv alá tartozik, és ezáltal nekik különös szabályokat kell betartaniuk a lakosság felkészítése és tájékoztatása területén. Különös védelmi terveket kell elkészíteni mind az üzem belső részére vonatkozólag, mind pedig az azt környező területekre vonatkozólag. Ezt külső védelmi tervnek hívjuk, és a jogszabály szerint egy-, illetve kétévente begyakorlási kötelezettség van. Az évente az kicsit szűkebb körű, a kétévenkénti pedig igenis nagy nyilvánosságot kapó, és sokszor maguk a lakosok bevonásával. Egy-egy iskolát kitelepítünk, ott a gyerekekkel begyakoroljuk ezeket a mechanizmusokat. Igyekszünk mindezt megteremteni, és mindezek nem öncélú és nemcsak papíron létező szabályok, hanem a gyakorlatban is működnek. Az adott településeken az elfogadottsága változó. Tudják a lakosok, hogy együtt kell élni bizonyos veszélyekkel, például Paks környékén vagy az ilyen, veszélyes ipari üzemek környékén. Arra törekszünk, hogy ez minél elfogadottabbá váljon, tehát akár a gyakorlatokat is ne ilyen hiábavaló felhajtásnak tekintsék a lakosok, hanem érezzék, hogy őértük van, azért van, hogy az ő védelmi szintjük legyen magasabb, és adott esetben a védelmi képességüket tudják alkalmazni. Még egy kiegészítést szeretnék tenni. Paks környékén a már meglévő riasztórendszer mellett az ilyen veszélyes üzemek, és egyébként Borsod megyében van a modell-rendszere, az úgynevezett monitoring és lakossági riasztórendszernek, amelyik egy nagyon komoly érzékelőrendszer, azonnali jelentést adó rendszer mind az üzem, mind pedig a katasztrófavédelem helyi, megyei, illetőleg az országos szerve felé, és szöveges közlésre alkalmas rendszer is. Pakson az a bizonyos mozgatópróba, amit képviselő úr említett, az hangjelzésre alkalmas, ezek viszont szöveges közlésre alkalmas rendszerek már, tehát technikai fejlesztések is végbementek az elmúlt időben, és mi törekszünk a minél hatékonyabb megvalósításra. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. MABISZ? Megszólalást igényelnénk.

DR. KERÉKGYÁRTÓ CSABA (Magyar Biztosítók Szövetsége): Igen, köszönöm szépen, én nem tudok konkrétan válaszolni a problémára, hiszen én a szövetség képviseletében vagyok jelen, nem a konkrét társaság képviseletében. Elképzelhető, hogy a megvalósításba csúsztak azért hibák, de ez azt gondolom, a nemes szándékot nem annulálja teljes egészében, vagy legalább is remélem. Én gondolom, hogy a társaság konkrét kontaktálásával ezek a problémák feloldhatók. Köszönöm szépen.

Elnöki zárszó

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Főtitkár úr esetleg? (Dr. Nyers Rezső nemet int.) Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Kedves Kollegák! Nyilvánvaló, egy olyan napirendet tárgyaltunk meg, aminek az igazán komoly, húsbavágó kérdései az első tárgyalás alkalmával vetődtek fel, amikor közvetlenül a katasztrófát követően ült le a bizottság ezt a kérdést megtárgyalni. Az akkori tárgyalásunk nyomán egy ajánlást fogalmaztunk meg, és ennek az ajánlásnak a nyomon követése során jutottunk el oda, hogy érdemes visszanézni, hogy az ott megfogalmazottak hogy kerülnek át a gyakorlatba. Az, amit önök elmondtak az számunkra egy megerősítés, hogy a Fogyasztóvédelmi bizottság részéről van értelme annak, hogy ezeket az egyébként társadalom, az emberek által nagy érdeklődéssel, nagy nyilvánosság előtt zajló ügyeket napirendre véve, ezekben kezdeményezéseket tegyünk. Talán még néhány dolog, ami a mai beszélgetésből is kitűnt. Az egyik, alelnök úr is említette, többen szóltak a megelőzés fontosságáról. Mi most arról beszéltünk, amikor már egy katasztrófa megtörtént, de legalább ilyen fontosnak tartjuk azt a részt, ami még a katasztrófa kitörése előtt egy normál állapotban van, a megelőzés fontossága. Ezt szeretnénk jelzésként is tenni, hogy a gondolkodásnak ebbe az irányba van teendője. A másik témakör, amit felvetettünk, többen is szóltak, ez a társadalmi felelősségvállalás fontossága. Mi itt az ajánlásoknál is ezt tettük meg, itt egy jó példa volt, amikor a hitelintézetek, az állami szervezetek képesek voltak egy olyan együttműködést kialakítani, aminek a kedvezményezettje a lakosság, a károsultak voltak. Még akkor is mondom ezt, hogy ha a civil részről érkezik olyan visszajelzés, hogy nem mindenhol és nem maradéktalanul tudott ez a szándék teljesülni. Akkor is maga a kezdeményezés, a szándék egy ilyen értelemben előrelépés, de társadalmi felelősségvállalás ügyében előbbre tudjunk haladni. A pozitív mintákat köszönjük, mindenképpen megerősítette bennünk azt a szándékot, hogy van értelme ilyen értelemben kezdeményezőnek lenni. Az utolsó megjegyzésem pedig arra vonatkozik, hogy szeretnénk majd azt is látni, amikor a katasztrófaelhárítás, védekezés koncepciójában azok a javaslatok, amik bekerültek, azoknak a tényleges megvalósulása hogy lesz. Majd alkalmat teremtünk arra, hogy ebben kapjunk visszajelzést. Nem feltétlenül egy ilyen bizottsági, plenáris keretben, de mindenképpen ezt igényelnénk. Az egyetlen megjegyzés, ezt szintén képviselőtársam mondta, biztosan kell keresni azokat a formákat, ahol a lakossági tájékoztatás még intenzívebb tud lenni. Ebben önöknek van, gondolom én, elképzelése, ebbe az irányba szeretnénk ösztönözni, támogatni önöket, hogy itt is tegyenek lépéseket. Tisztelt Bizottság! Kedves Előadók! Köszönöm szépen, hogy önök a mai ülésen eljöttek és ezt a konzultációt velünk lefolytatták. Későbbiek során más ügyben, más témában szívesen látjuk önöket. Köszönöm szépen a részvételüket, a bizottságnak ezt a napirendjét most lezártuk, és amíg önök el tudják hagyni a termet, addig rákészülünk a második napirendre, köszönöm szépen.

A villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló, 2010. november 1-jével hatályba lépett 31/2010. (IV.15.) KHEM rendelet alkalmazásának tapasztalatai

A bizottság a második napirend keretében a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló KHEM rendelet alkalmazásának a tapasztalatait fogja megtárgyalni, hasonló módon gondoltuk, ahogy az előzőkben. De míg odalépünk, és én itt szeretném kérni, hogy az NFH képviseletében, illetve a kormány képviseletében, mármint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében, ha államtitkár úr úgy ítéli meg, hogy akar hozzászólni, akkor természetesen van ennek lehetősége. Kiment, akkor meglátjuk, hogy a tárca részéről más kíván-e élni a szólás lehetőségével, de mindenképpen ezt hasonló módon gondoljuk, és utána a vita, a beszélgetés, a konzultáció keretében a szolgáltatóknak is természetesen szót fogunk adni, illetve itt már többen jelezték előzetesen, akárcsak a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége részéről, hogy kívánnak hozzászólni, tehát természetesen ezt figyelembe véve fogjuk megadni a szót. Mielőtt ebbe belekanyarodnánk, Nőnap alkalmából ebben a pillanatban a bizottságunk egyetlenegy jelenlévő hölgy tagjának szeretnék egy csokoládét átadni, mégis csak érezzék úgy, hogy ez egy ilyen bizottság, úgyhogy ha megengedik, ezt most megteszem. (Az elnök átadja a csokoládét Mágori Józsefné képviselő asszonynak.) Bocsánatot kérek, látják, ez egy ilyen bizottság, az élet nagy dolgai mellett a személyesebb, apró ügyekkel is tudunk foglalkozni, ami legalább olyan fontos. Hölgyeim és uraim, akkor ennyi felvezetést követően biztosan mindenki el tudta rendezni a sorokat. Először is az NFH képviselőjét szeretném nagy tisztelettel kérni, a kollégákat, hogy jöjjenek és a felvezető előadást tegyék meg. Majd azt követően meglátjuk, hogy van-e hozzászólási igény. Elöljáróban engedjék meg, két dolgot hadd tegyek hozzá. Ez a napirendünk sem előzmény nélküli. Az urak közül is látom a sorok között, nagyon sokan voltak, akik akár a szolgáltatókat képviselve vagy akár civil képviseletben ott voltak, amikor múlt év októberében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál egy indító konzultációt tettünk meg ebben a témakörben. Ott egyébként Csákiné dr. Gyuris Krisztina főigazgató-helyettes asszony tartott egy nagyon komoly tájékoztató felvezetést. Már ott láttuk azt, hogy a november 1-jén életbe lépett rendelet kapcsán érdemes visszatérni úgy a témára, hogy magának a rendeletnek a tapasztalatait is megnézzük, és ennek figyelembevételével újra egy konzultációt fogunk erről lefolytatni. Tulajdonképpen ez az, ami életre hívta a mai ülésünket, meg azok a jelzések, amik rendszeresen akár állampolgároktól, akár civil szervezetektől hozzánk érkeznek ezen a téren is, az is arra indított bennünket, amikor összeállítottuk a munkatervet, hogy azt mondjuk, hogy ezzel a kérdéssel újra akarunk foglalkozni. A felvezetést követően önöknek adom meg a szót, és segítsenek abban majd, hogy pontosítsuk a jegyzőkönyv kedvéért az önök nevét és tisztségét, hogy megfelelően tudjuk ezt regisztrálni. Tessék parancsolni, önöké a szó.

Dr. Hevesi Borbála (NFH) szóbeli kiegészítője

DR. HEVESI BORBÁLA (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen. Én dr. Hevesi Borbála vagyok és a Fogyasztóvédelmi Hatóság Közszolgáltatás-ellenőrzési Osztályán dolgozom, és dr. Baross Péter kísért el, aki szintén ennek az osztálynak a munkatársa. Akkor röviden szeretném összefoglalni az NFH számlaképekkel kapcsolatos tapasztalatait. Elsősorban azonban azt szeretném kiemelni, hogy a számlaképekkel kapcsolatos országos vizsgálat lefolytatására majd májusban fog sor kerülni, így az országos tapasztalatokról csupán a vizsgálat lefolytatását követően, szeptemberben fogunk tudni beszámolni. Mindazonáltal tekintettel arra, hogy az NFH már 2008 óta folyamatosan egyeztet mind a Magyar Energiahivatallal, mind pedig a szolgáltatók képviselőivel, röviden összefoglalnám a KHEM rendelettel kapcsolatos észrevételeinket, illetve az esetleges problémaköröket. Először is szeretném kiemelni, hogy a KHEM rendelet jelenlegi változata nem tartalmazza a havi számla elnevezésű oszlopot, amelynek feltüntetése azért lenne szükséges, mert álláspontunk szerint a részszámla, illetve a havi diktálós számla rendeltetése jelentősen eltér egymástól. További problémákat vethet fel, hogy a KHEM rendelet jelenleg opcionális elemként jelöli meg az induló, illetve az aktuális mérőállások különbségének feltüntetését, illetve az elszámoló számlákon a végszámlák sorszámának, illetve azok értékének a feltüntetését. Álláspontunk szerint ez azért lehetne kötelező elem, mert a fogyasztó számára így válik lehetségessé, hogy egy adott elszámolási időszakban meg tudják állapítani, illetve visszakereshessék, hogy mekkora összeget fizettek be, illetve mekkora a tartozásuk. További problémát jelenthet, hogy jelenleg a KHEM rendelet azt határozza meg, hogy mit kell feltüntetni a számla első, illetve második oldalán, de ahogy azt már korábban jeleztük, a számlaadatok jobb elkülönítése érdekében a blokkok szerinti felosztás eredményesebb lehetne. Az NFH tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon sok panasz visszavezethető arra, hogy a fogyasztó nem a meghatározott időpontban diktálja be az óraállását, de álláspontunk szerint ez nem mindig a fogyasztó hibája, hiszen jelenleg a rendelet azt mondja ki, hogy csekkes befizetés esetén a diktálás időszakának megjelölése a számla második oldalán szerepelhet. Azonban ez olyan fontos és jelentős adat, hogy ennek álláspontunk szerint mindenképpen a számla első oldalán kellene szerepelnie. Annak érdekében, hogy a KHEM rendelet célja megvalósuljon, azaz mind a villamos energia, mind pedig a földgáz számlák egységesek legyenek, nemcsak az egyetemes szolgáltatók, hanem a szabadpiaci kereskedők vonatkozásában is szükséges lenne ezen szabályok alkalmazása. Végül e rövid összefoglaló lezárásaként csak azt szeretném kiemelni, hogy továbbra is fontos az, hogy a szolgáltatók és a fogyasztók közötti kommunikáció megerősödjön, bár ez jelenleg is megvan, hiszen a szolgáltatók nagyon sok hírlevelet juttatnak el a fogyasztókhoz, a honlapjukon nagyon sok adat megtalálható, az azonban mindenképpen szükséges, hogy a kommunikáció erősödjön, illetve hogy a szolgáltatók közötti kommunikáció is erősödjön a fogyasztói elégedettség növelése érdekében. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a nagyon célorientált felvezetést. Úgy vélem, hogy a téma érzékenysége miatt biztos, hogy a képviselőtársaim közül többen hozzá fognak szólni. Valahogy úgy érzem, hogy ebben a körben szót adnék még – gondolom, a minisztérium most nem kér ebben a körben még szót – az előzetesen szót kért Magyar Energiafogyasztók Szövetségének. Olyannyira rövid volt a felvezetés, hogy kicsit össze is kavarodtunk, hogy most hogy oldjuk meg a beszélgetésnek még ezt a szakaszát. A MESZ részéről örömmel veszek egy hozzászólást, és azt követően nem a szolgáltatóknak adnám meg a szót, hanem a lehetőséget, hogy a képviselők véleményekkel belelépjenek a vitába, és utána adnám meg a szolgáltatóknak a szót, amikor már van miről vitázni. Most egyelőre azt látjuk, hogy van egy elinduló folyamat, amiben vannak jó előrelépések. Tessék parancsolni!

Tóth Ákos (MESZ) szóbeli kiegészítője

TÓTH ÁKOS (Magyar Energiafogyasztók Szövetsége): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Tóth Ákos vagyok, az energiafogyasztók szövetsége elnökségi tagja. Abszolút egyet tudunk érteni a hivatal, illetve a hatóság előttem felszólaló kollégáival. Tulajdonképpen nagyon rövidre fognám én is a mondanivalómat. A bizottságnak megküldtük azt a módosítási javaslatot a rendeletről, amiben úgy érezzük – csatlakozva az előttem szólalókhoz -, hogy nem opcionális tételként, hanem egységesen kötelező tételként kéne bizonyos adatokat megjeleníteni a számlában. Illetve tulajdonképpen onnan kezdeném a dolgot, hogy ma kétféle fogyasztót tartunk a gyakorlatban nyilván. Az egyik az energiatudatos és a mostani EU-s és hazai energiapolitika is ezt a tábort próbálja bővíteni, a másik pedig az a fogyasztó, aki gyakorlatilag jó esetben kifizeti a számlát, de nincs tisztában a tartalmával és a hatásaival sem, hogy minek az eredményeképpen fizet annyit, amennyit. Nyilván ezek a törekvések az energiatudatos fogyasztókat kívánják segíteni tájékoztatással, akik egyébként is odafigyelnek a fogyasztásukra, kis kockás füzettel vagy egyéb módszerekkel követik ezt, és örülnek annak, ha őket ebben a tevékenységükben a szolgáltatók is segítik. Tehát azokat a módosításokat próbáljuk itt megjeleníteni a mi beadványunkban, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztó ne éves szinten lásson – talán emlékszik rá, hogy mi történt az év folyamán, talán nem – egy terhelési görbét tájékoztatásul, hanem lehetőleg a havi fogyasztásának megfelelően. Ilyen esetben diktálós fogyasztóról van ráadásul szó, a lokális problémákat is meglássa egy olyan számlában, ami ráadásul garantáltan mérési adatok alapján, ugye diktálásról van szó, és azonosítható, hiteles mérő adatok alapján. Tehát a mérő azonosíthatósága is megjelenik a számlában, szemben a mostani gyakorlattal, ahol sajnos egy forintális részszámlát kap a fogyasztó, amiről nem tudja igazából, hogy hol is tart a fogyasztásában. Tulajdonképpen nagyon röviden összefoglalva ennyi lenne a mondanivalónk, hogy a fogyasztó hiteles, azonosítható mérés alapján tudja meg a saját fogyasztására vonatkozó adatokat, és hogy lehetőleg havi szinten az ő hozzájárulása is szükséges. Kivéve azt a viszonylag szűk részt a szektorból, akik alanyi jogon – például a költségvetési intézmények – szolgáltatásban részesülnek, és ahol idősoros, nagyobb volumenű mérés, illetve fogyasztási adatok is vannak, ilyen esetben készüljön fel a szolgáltató adott esetben a távleolvashatóság biztosítására. Még van egy nagyon fontos momentum, amiről talán beszélnünk kellene. Régen éves szinten volt úgynevezett árkorrekcióban kiigazítva az energia ára, ma ezt gyakorlatilag a törvény akár negyedéves szinten is lehetővé teszik az egyetemes szolgáltatók számára. Viszont ezek általában valamilyen naptári fordulóra esnek, hó eleje például, és az a baj, hogy az előbb említett diktálási időszak sok esetben ezzel a fordulónappal nem illeszkedik. Ami azt jelenti, hogy az arra igényes diktálós fogyasztó nem tudja sok esetben megjeleníteni azt a mérőállást, amit a valódi mérés alapján a tarifaváltáshoz tudna igazítani, és kénytelen-kelletlen el kell szenvednie – hogy úgy mondjam – azt a bebecsült értéket, aminek vagy van köze a valós mérés fogyasztásához, vagy nincsen. Ezt mindenképpen meg kellene oldanunk, hogy az egyre sűrűbb – sajnos – tarifaváltozások, ÁFA-változások, díjelem-változások kapcsán lehetősége nyíljon a fogyasztónak arra, hogy a valós méréshez kapcsolják ezeket a tarifamódosításokat. Tulajdonképpen a javaslatunkat látom, hogy kiosztották a bizottság tagjainak, úgyhogy kérem, hogy ezen elmondottaknak a szemszögéből legyenek szívesek mérlegelni és megvizsgálni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm szépen a hozzászólást. Most tennénk egy bizottsági kört. Nem feledkeztem el a szolgáltatók képviselőiről. Néhány kérdéssel, megjegyzéssel kicsit még a témát boncolgatjuk, azt követően természetesen önöké a szó. (Jelzésre:) Először jelzést kaptam Spaller Endre képviselő úrtól. Közben nézek, (Jelzésekre:) ó, sokan leszünk. Képviselő úr, parancsoljon.

Bizottsági hozzászólások

Spaller Endre (KDNP) SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Ennek az egész témakörnek, hogy a Fogyasztóvédelmi bizottság foglalkozzon vele, én vagyok az egyik motorja, éppen ezért kértem szót. Azt gondolom, hogy a fogyasztóvédelem alapelve az, hogy mindenki értse azt, hogy mihez van joga, mert hogy ha érti, hogy mihez van joga, akkor ki tud állni a saját érdekeiért. Az a fogyasztó, aki nem áll ki a saját érdekeiért, azt akármilyen intézményt tehetünk, akármilyen bonyolult szabályt hozhatunk, azt senki nem fogja megvédeni. Azt gondolom, ez az első és legfontosabb dolog, hogy mindenki értse azt, hogy miről beszélünk akkor, amikor az ő jogairól beszélünk. Éppen ezért én átnéztem az elmúlt időszakban rengeteg hírlevelet, számlamagyarázatot, honlapot, és még mi mindent, túl sok, őszinte leszek, túl sok. Akinek ezt át kell nézni ahhoz, hogy megértse, hogy mi van a számlájára ráírva, az gyakorlatilag egy nem tudom, számlaakadémiát kell elvégezzen. Azt gondolom, ez így nem védi a fogyasztókat. Én lakossági számlával foglalkoztam, a cégek az egy másik dolog. Nem tudom, ezt külön lehet-e választani, én lakossági számláról szeretnék most egy kicsit beszélni. Kezemben tartok egy számlamagyarázót. Így néz ki, ilyen sok apró betűvel teleírva. Az egyik oldalon 10 pont, a másik oldalon 11 pont. Hát ha van olyan fogyasztó, tudnak nekem olyan fogyasztót magyarázni, aki ezt végignézni, pedig egyébként szépen ki van színezve, nagyon jól néz ki, aki ezt végignézi és végigolvassa, nem tudom, én ilyen fogyasztóval nem találkoztam. Szerintem a feladatunk nagyjából az lenne ennél a pontnál, hogy a számlát és számlamagyarázót valahogy egybeépítjük, mert az a számla, amit ennyire kell magyarázni, az nem egy érthető számla, azért kell magyarázni. Amikor elkezdtem nézni, hogy tulajdonképpen milyen fontos információk vannak a számlán, azt találtam, hogy vannak azok a részek, amelyeket tud csökkenteni a fogyasztó, hogy ha ő energiatakarékos, energiatudatos, akkor bizonyos részeket tud csökkenteni. Ezt az EU-s irányelv is előírja, hogy van neki egy hálózathasználati díja, egy fixköltsége, mondjuk úgy, meg van egy változó költsége, ami attól függ, – ez nem igaz -, de elvileg tudja csökkenteni, ha ügyes. Ezt a két dolgot külön kell venni. Én nem tudok arról, hogy van olyan szabály, uniós előírás, ami miatt nekünk ennél részletesebben meg kell bontani. Van még ezek az ilyen AHK-nak nevezett tételek, amelyeket a pénzügyi törvények írnak elő, hogy ezeket külön kell venni, de mondjuk ez a maximum három tétel van. Nem látok olyan szabályozást, ami azt oktrojálná ránk, hogy muszáj nekünk ennél jobban megbonyolítani a számlát. Igen, tehát én azt gondolom, azt kell különvenni, amivel az illető tudja a saját költségeit csökkenteni. Ezzel eljutunk az egyéni felelősséghez, ami nem megkerülhető. Itt azt gondolom, a fogyasztóvédelemnek talán meg is kell állnia, és azt kell mondania, hogy az illető nézzen utána, nézzen utána annak, hogy honnan tudja az áramot olcsóbban venni, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy csökkentse a saját költségeit. De aki nem néz utána, aki nem diktál, hát az többet fog fizetni, ez sajnos ilyen. Ilyen az élet, az egyéni felelősség nem megkerülhető. A nem egyetemes szolgáltatók egyébként még ennyire se kell megbontsák a számlaképeket. Ha most belegondolunk abba, hogy a T-Home indította el a saját energiacégét, az ő esetükben még ennyire se kell megbontani a számlát, ott lehet úgy megoldani, hogy ő azt mondja, hogy ő adja, nem tudom, most csak hasraütésszerűen 20 forintért, és bármi történik, abban a 20 forintban minden benne van. Ő egy számmal meg tudja gyakorlatilag magyarázni a teljes számlát. Az egyetemes szolgáltatók ezt nem tudják megtenni különböző okokból. Azt gondolja, hogy a legnagyobb baj ezzel a számlával tulajdonképpen nem az adattartalma, hanem az elnevezése. Ugyanis azt, hogy egyetemes szolg. A1 kedvezményes átalánydíjas, ezt senki nem érti, ezt egyszerűen nem tudjuk, hogy micsoda. Ugyanígy, ami mondjuk talán érthető, de mégis csak, hogy ha azt mondjuk, elszámolt mennyiség. Ezt úgy értjük, de mennyivel szebb az a számla, amit egyébként itt a mögöttem ülő Imre Józsefnétől kaptam, és köszönöm neki a segítséget, nagyon segített nekem, ami egy brüsszeli számla. Ott egyszerűen azt mondja, hogy az ön fogyasztása. Diktálás esetén az ön vélt fogyasztása vagy az ön számított fogyasztása. Mennyivel egyszerűbb, mennyivel jobban fejezi ki. Ugyanígy az a hit él bennünk, hogy csökkenteni tudjuk az áramköltségünket. Én ezt nem látom, hogy pontosan, hogy ha ugyanattól a fogyasztótól vesszük, akkor ma egy lakossági fogyasztó ezt hogyan tudja megtenni. Számomra ez mai napig nem világos, pedig higgyék el, órákat töltöttem, szerintem nem tudja. A legtöbb ember egyszerűen nappali áramot fogyaszt. Egyébként láttam olyat külföldi számlákon, hogy nappali áram meg éjszakai áram. Ma a legtöbb magyar lakossági fogyasztónál ezt a kettőt megbontani is kár, hiszen éjszakai áramot a legtöbben nem vehetnek igénybe. Ugye jól mondom? Van, aki igen, de a legtöbben nem. Gyakorlatilag azt mondjuk, hogy van egy kedvezményes árszabás, egy nappali kedvezmény. Ez az A1, ha jól értem, akkor gyakorlatilag a nappali áram, bár tudom, hogy időnként éjszaka is nappali díjszabás jön, és az éjszakai áram is jöhet nappal, ez más kérdés. Ebbe most menjünk bele, de javarészt azért ez igaz, hogy nappali nappal megy, az éjszakai meg éjszaka. Tehát az a lényeg, hogy itt van egy kedvezményes árszabás meg van egy normál díjszabás. Világosan értjük, hogy ez micsoda. A következő gond, és ezt szintén javaslom a kormányzatnak megfontolásra, hogy gyakorlatilag szinte mindennek van kilowattóránként egy egységára. Ezek szinte mind összevonhatók lennének, és kifejezhető lenne az egész áramár egy darab, kilowattóránkénti árral, ahogy az egyébként régen is volt. Egyetlenegy tétel van benne, ami nem így van, ez pedig egy havidíj, ami havi 1000 forint, bocsánat, havi 100 forint, ha jól mondom. Ezért az egy darab havi 100 forintért nem tudjuk azt megtenni, hogy egyébként egy darab kilowattórával is kifejezzük, hogy mennyibe is kerül pontosan egy áramár nagyjából. Még akkor is mondom, hogy ha én értem, hogy ezeket aztán a számlán bontani kell egy picit, de nem olyan nagyon. Én javasolnám, hogy gondoljuk végig, hogy ezt felül kell-e vizsgálni vagy sem. No, tehát egy picit ha megpróbálom összefoglalni, akkor én azt látom, hogy mivel én nem arra teszek javaslatot, hogy hogyan bővítsük az információtartalmat, persze természetesen tudom, hogy gyakorló fizikusok rendszeresen ostromolják a különböző ELMŰ-s meg egyéb call-centereket és követelik, hogy mondjuk meg, hogy a menetrend-kiegyenlítési díj hogyan áll. Ezt én értem, nekik ezt elektronikusan a rendelkezésükre lehet bocsátani. Azt gondolom, a fogyasztók javarészét ezzel terhelni teljesen felesleges. Úgyse tudja senki, hogy az micsoda. Mivel nem arra teszek javaslatot, hogy növeljük az információtartalmát, hanem arra, hogy egyszerűsítsük, éppen ezért ez érdemben pénzbe nem kerül a fogyasztóknak. Hiszen nekik az kerül pénzbe, ha újabb és újabb sorokat, újabb és újabb oszlopokat kell betenni. Ha egyszerűen oszlopokat meg sorokat üresen kell hagyni, illetve elnevezéseket kell átírni, az nekik érdemben nem kerül pénzbe, amennyire én jól tudom, de nyilván lehetőségük lesz rá, hogy ezt megerősítsék vagy cáfolják. Ha jól tudom, akkor a 31/2010-es KHEM rendelet módosításával megoldható az, hogy ezeket az elnevezéseket még ha ezáltal picit pontatlanabbá is válik, de végül is egy rendelet tartalmazni fogja, tehát innentől kezdve viszont egyértelmű lesz, hogy ezeket az elnevezéseket egyenesbe tegyük. Ezt anno dr. Békéssy Zsófiával egyeztettem le, aki azóta elhagyta a minisztériumot, ennek nem örülünk, viszont az ő utódjai ezt a munkát tudják folytatni. A minisztérium az EU-elnökségre hivatkozva egy kis türelmet kért, de ígérik, hogy cserébe az EU-elnökség egyik legsikeresebb területe lesz ez az energetika. No, akivel én egyeztettem, az NFH-val, én ott voltam egy egyeztetésen, az NFM-mel, civilekkel, szolgáltatókkal és nagyjából erre a következtetésre jutottam. Köszönöm szépen a szót.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úrnak. Már látom, hogy miért nem szólt a tárca, hiszen teljes körű portfóliót, tájékoztatást kaptunk ezen az oldalon. (Jelzésre:) Boldog István képviselő úr jelezte, azt követően ezt a kört lezárnám, és megadom oda még a szót egy reagálásra, még kettőre, és utána kíméletlenül megadnám a szót a szolgáltatóknak is, hogy ebben az információgazdag beszélgetésben vegyenek részt. Képviselő úr, parancsoljon.

Boldog István (Fidesz) BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Spaller képviselőtársam azt hiszem, hogy teljes mértékben rávilágított a probléma nagyságára. Én azt tartom a legnagyobb problémának, hogy dr. Hevesi Borbála elmondta, hogy mi van a számla első oldalán, és mi kerüljön a második oldalára. Azt gondolom, az lenne az igazi, ha a számlának egy oldala lenne. Rajta lenne a fogyasztó neve, és például a gáznál, hogy hány köbmétert fogyasztott el, nem kilojoule-t meg egyebeket. Az életben nem fogja tudni kiszámolni a lakos, hogy tud-e megtakarítani. Ebben Spaller képviselő úrnak igaza van, ő ugyan az áramról beszélt, de én most akkor mondom a gáz részét. A gáznál ugyanez van. Azt gondolom, hogy úgy lehet megoldani ezt a problémát, hogy nem tájékoztatókat kell küldözgetni a lakosnak több oldalon keresztül, hogy hogy értelmezze a problémát, hanem olyan számlát kell a kezébe adni, amit tud értelmezni. Régen nagyon egyszerű volt. Elnök úrnál is láttam egy egyszerű számlát, biztos be fogja mutatni, de akár 15 évvel ezelőtt is egyszerű volt a számla azt gondolom, az övé sokkal régebbi. Sokkal egyszerűbb volt, rajta volt, hogy hány köbméter gázt fogyasztottam el, és azután mennyit kell fizessek. Én értem, hogy legyen még alapdíj, azt is külön lehet belőle választani persze, meg sok mindent bele kell tenni egy számlába, de azt gondolom, ahogy Spaller képviselőtársam is mondta, hogy a számla legelején azért ki lehetne ezt az egészet mutatni abban, hogy ön kérem ennyi köbméter gázt, ennyi kilowatt áramot fogyasztott el, és ezután mennyit kell fizetni. Hogy utána alábontom, hogy ez egyébként mit tartalmaz szénfillértől kezdve nem tudom micsodákig mindent, az egy másik kérdés. A lakos csak akkor látja, és csak akkor érti meg a számlát, ha egyszerűen tesszük elébe, és nem akkor, ha kétoldalas papírokat adunk tizenvalahány ponttal a kezébe, amit úgysem ért meg. Én sem értem, én a feleségemmel rendszeresen ezen vitázom, hogy most akkor mit fizetünk az áramban meg mit nem. Én mondtam, neki, hogy köbméter gázt és kész meg kilowattot. Mindegy, úgysem értjük meg. Ráadásul azt gondolom, hogy én is feltételezem, mint mások, hogy a szolgáltatók például ezzel a kilojoule-számítással egészen jól el tudnak játszani is. Szomorúnak tartom azt, hogy ugyanabban a pohárban ugyanazon a gáztűzhelyen mondjuk 10 évvel ezelőtt a víz felforrt 2 perc alatt, most meg 10 perc alatt sem melegszik meg. Nem számlázási probléma, de azt gondolom, a fogyasztóvédelemhez tartozik ez is. A minősége a szolgáltatásnak katasztrofális, ezt nyugodtan merem mondani. Az egyik legnagyobb probléma, hogy ha én meg akarom méretni a szolgáltatás minőségét, akkor két nappal hamarabb jeleznem kell a szolgáltató felé. Hát könyörgöm, ha be akarom jelenteni, hogy meg akarom méretni a minőséget, a gáz minőségét, nyilvánvaló, hogy amikor jönnek mérni, olyan minőségű lesz a gáz, amilyennek lenni kell. Tudom, hogy a szolgáltató azt fogja mondani, hogy nincs igazam, ők nagyon fantasztikus szolgáltatást nyújtanak, tudok mondani egy példát. Az én településemre 1996-ban vezettük be a földgázt. Akkor elmondták nekem, hogy milyen színűnek kell lenni a lángnak, amikor az jól ég. Ma már olyan színű lángot nem látunk, és nem azért, mert rossz a tűzhelyünk, azért mert sok levegőt vagy oxigént vagy nem tudom mit tartalmaz, de valamit tartalmaz, amitől nem azon a gyönyörű szép lilás színen ég furcsa módon. Sajnos ezt gázszerelők meg TIGÁZ-osok is megerősítik akkor, amikor négyszemközt beszélünk velük, mert egyébként nem merik, mert nyilván nekik is munkahelyük van. Aztán furcsa mód hírekből értesülünk róla, hogy az EMFESZ kétszer számláz ki egy hónapot. Azt gondolom, ebben is kérnék valami tájékoztatást, hogy mi lesz, hogy lesz ez, hogy teheti ezt meg a szolgáltató. Értem, hogy problémáik vannak, de azért kétszer kiszámlázni a lakosnak kicsit furcsa. Egy kicsit áttérnék a villamosenergia-szolgáltatásra. Mint önkormányzati embert nagyon érint a közvilágítás. Ezelőtt tíz évvel egy akcióban lecseréltük a közvilágító lámpáinkat modernre, mindenki megelégedett. Most bejött az új technológia, gondoltuk, hogy letelt a 10 évünk, kifizettük a lámpát, ki fogjuk cserélni egy másikra, sőt, olyan szerencsések vagyunk, nem is kell kicserélni a lámpatestet, csak az izzót LED-es izzóra lehet cserélni, alkalmas rá a lámpatest. Kérem kiderül, hogy a szolgáltató közölte velünk, hogy mi nem a lámpát fizettük ki, nem a lámpatest a miénk, hanem az ő fogyasztási kiesését fizettük 10 évig. Na, ez a katasztrófa. Neki egyébként az lenne a kötelessége, hogy amikor megjelent a LED-es technológia, akkor egyébként beruházzon és kicserélje ezeket a lámpatesteket, vagy ezekben az izzót kicserélje LED-esre, azt gondolom, minden településen. Hiszen neki az a kötelessége, hogy nyújtson jobb szolgáltatást, csak nem érdeke, ez az igazság. Nem érdeke, igen. Azt gondolom, hogy ebben sürgősen tennivalója van a minisztériumnak is, hogy a szolgáltatókat igenis erre szorítsa, hogy ezeket a beruházásokat, ami szükséges, hajtsák végre és ne csak a pénzt szedjék el a lakostól. Még egyszer mondom, a számlánál nem azt kell nézni, mi van az első meg a második oldalon, hanem egy oldalon kell ott lenni annak az információnak, amitől a lakos tudja, hogy mit fizet. Nem tudom elképzelni azt, Spaller képviselőtársam jobban utánanézett, ha jól értem, megerősített abban, hogy nem lehetetlen az, hogy kilowattórában és köbméterben számoljunk. Lássa a lakos, hogy mit fogyasztott és ezért mit fizet, és ne magyarázzuk két oldalon keresztül. Ezt szeretném elérni, remélem, hogy a hátralévő képviselői időm még elég lesz arra, hogy elérjük, hogy visszatérjünk oda, hogy köbméter és kilowatt. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Stílszerűen mondanám, hogy Boldog képviselő úr több ciklusra is szeretne képviselő maradni. (Derültség.) Biztosan nem így van, már hogy ez a probléma ilyen hosszú ideig fog tartani, de hát legyünk optimisták. Kettő hozzászólásnak adok lehetőséget, és tényleg utána fogom kérni a szolgáltatók képviselőit, hogy jöjjenek majd az asztalhoz és kapcsolódjanak be a beszélgetésbe. Először az EFTE-nek, azután pedig önnek fogom megadni a szót. Tisztelettel kérem, hogy visszafogott rövidséggel, mert látom, hogy a türelem az már fogyóban van.

FELMÉRY GUSZTÁV (Energiatudatos Fogyasztók Társadalmáért Egyesület): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Felméry Gusztáv vagyok, az Energiatudatos Fogyasztók Társadalmáért Egyesületnek vagyok az elnöke. A képviselő urak felvetették, hogy legyen egyszerűbb a számla. Hoztam önöknek 1938-ból, elnök úrnál is ott van ez. Hát nem látszik messziről, de hadd mutassam meg. Ez a számla akkora, mint ma egy csekk, és nem azért, mert ilyen sárga, nyilván az időtől sárgult meg ennyire, de annyi információ van rajta, mint ma egy csekken. Röviden elmondom, van rajta egy dátum, van rajta egy fogyasztó állása előtte, állása utána, elfogyasztott kilowattóra, egységár, összeg. Azzal nem irritálom önöket, hogy ez 3,15 aranypengő volt (Derültség.), végösszeg, aláírás, ennyi. Mint egy csekk. Ennyi volt akkor egy számla. Még egy dolgot hadd tegyek ehhez hozzá, amit itt képviselő urak is felvetettek. Nemcsak hogy bonyolultak ezek a számlák, hanem irritálóak is. Felvetettek ilyen tételeket, de én is hadd mondjak egy-kettőt. Fémipari szerkezetátalakítási támogatás, menetrend-kiegyensúlyozási díj, elosztói veszteségdíj, ezek borzasztóan irritálják a hozzánk bejövő fogyasztókat, akik nálunk jelentkeznek, vagy például biztonsági készletezési díj, importkorrekciós tényező. Az a tiszteletteljes kérésünk a fogyasztói oldalról, hogy ne csak egyszerűbbek legyenek ezek a számlák, hanem ha ezek kötelező tételek, mondjuk EU-s előírások miatt, akkor mondjuk – bár valószínűleg nem mindegyik ilyen tétel az -, akkor ezeket tüntessék fel a honlapon. Egyébként fel is vannak tüntetve már, illetve mondjuk az ügyfélszolgálatukon, de akit nem érdekel, vagy akit kifejezetten irritálnak ezek a tényezők, tételek, azoknak ne tegyük be, mert csak kárt okozunk vele. Nem tudom látták-e, olvasták-e már, az interneten terjed egy olyan email, hogy amilyen komplikált most egy energiaszámla, valószínűleg olyan lesz hamarosan a kiflinek, a kenyérnek a számlája, ami majd tartalmazza a sikérilletéket, a pocokirtási jutalékot és a többit. Ezek a mókás emailek mennek, és azt hiszem, hogy nincs rá szükségünk. Köszönöm szépen a lehetőséget.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm, és tessék parancsolni, ebben a körben az utolsó hozzászólónk következik.

BALOGH SÁNDOR (Nyugdíjasok Országos Képviselete): Balogh Sándor vagyok a NYOK, a Nyugdíjasok Országos Képviseleténél a Közgazdasági Bizottság tagja. Lelőttek az előttem lévő hozzászólók (Derültség.) , mert én ezt akartam, de én csak megerősítem, ha én megkapom a végén. Mondjuk vezetem én 60 óta fillérre, hogy mit fogyasztok, és mint tanácsadó, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület tanácsadója, ilyennel hozzám fordulnak meg nagyon sokkal, én azt mondom, hogy nem kell már alapvető ismeret, amit még gazdaságmérnökin is tanultam, van állandó költség meg változó költség, van közvetlen költség meg rezsi. Miért kell nekem mint egyedi magánszemélynek tudnom azt, hogy mennyi volt a használati díj, a vezetékhasználat stb.? Tehát van egy kilowattóra. Én már Miskolcon – 11-12 éve kerültem ide – már általányt fizettem, tehát megmondtam, hogy ennyi legyen. Most már itt is a havi 110 kilowattról 220-nál vagyok, de én ellenőrzöm minden hónapban, hogy mire számítsak. Tehát van egy kilowattóra meg van egy végösszeg. Most abban, hogy mi van az ÁFA-tól kezdve az ilyen egyéb közvetett költség, az szerintem a szolgáltatónak is nagy probléma, hogy miért kell millió helyre bontani. Mennyi? 3 millió ház van, amire számláznak? Nem kell, ott legyen meg, és igaz, hogy én nem mondom, hogy legyen árhivatal, nem ártana, de ott helyben lehet a szolgáltatónál ellenőrizni a kilowattórát, hogy jön ki, miből jön ki. De miért kell annak, például nekem tudni, hogy ez miből tevődik össze? Ugyanez van a köbméternél. Annyi különbséggel, hogy a gáznál én most átmentem a T-Home-hoz, mert kedvezményt ad, elvileg le is vonja minden hónapban, de nem a köbméter, hanem a megajoule. Ha azt ellenőrzik, mert a régi számlázásnál ezelőtt 10 évvel az volt, hogy ennyi a megajoule havonta, mindig ellenőrizték. Az a szolgáltató feladata meg az ellenőröké, akik ellenőrzik, hogy hogy van ott képezve az ár. Nekem csak annyi, hogy a 220 kilowatt vagy szintén a – most csak egy számot mondok – 160 köbméter gáz, és ott van alatta a forint. Engem a pénzem a zsebemben érdekel, tehát ha én elosztom a forintot a kilowattal, annyi egy kilowatt. Hiába van odaírva, hogy 22 forint 80 fillér a kilowatt, amikor nekem 83 forint lesz vagy 100 forint. Akkor 100 forint, és akkor ne izéljünk, hogy csak 22 forint az. Ezt nem tudom, hogy lehet, de szerintem meg lehetne csinálni, hogy a szolgáltatók igenis vállalják a felelősséget a képzésért. A másik, a banknál is hasonló. Elnézést, most elhangzott itt olyasmi is, hogy külföldön van egyéb költség is. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke sajnos meghalt 2008-ban, írt egy cikket a Kosárban, megmondta, hogy itt akart felvenni pénzt, nem annyi. Mennyi? Ennyi. És külföldön gyakran járt az EU-ba, ott meg bement, kiváltotta, az annyi volt. Szóval minek kell befektetés csekkre. Én azt mondom, a Kincstár csinálja még egyelőre jól, ott nincsen se számlafizetési díj, se befizetés, se kifizetés, bármikor kiveheti az ember, a magyar közönség. Az OTP mindegy, ennyit akartam mondani, annál is van probléma árképzésben. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm szépen a kiegészítést, ezzel is talán még szélesebbre húztuk a reagálási lehetőséget a szolgáltatók részéről. Most már tényleg őket kérem, hogy legyenek kedvesek vagy egyenként, vagy valamelyiküket megbízva néhány reagálást megtenni, azt követően kísérletet teszünk arra, hogy lezárjuk a mai ülésünket. Több jó tanácsot most nem adnánk egy darabig önöknek. Azt azért hadd mondjam, és méltányosságból mondanám, hogy azért ahhoz képest, amilyen korábban volt a számlakép, ahhoz képest azért van előrelépés. Tehát az nem volna igazságos, ha nem mondanánk azt, hogy áttekinthetőség szempontjából is van előrelépés, és vannak olyan elvárások, amik egyébként jogszabályi úton történnek meg, tehát nem vélelmezzük azt, hogy minden esetben a szolgáltatók saját kútfőből akarnák megoldani ezt a problémát, hogy mi minden szerepeljen egy számlán. Bizonyára ehhez kapnak kereteket a jogszabályok által. Úgyhogy mindezen átvezetéssel valamilyen sorrendben, akár egyenként, akár megbízottként önöké a szó. Egy bemutatkozást kérek csak a jegyzőkönyv kedvéért.

Reagálások az energiaszolgáltatók képviselői részéről

DR. BOROSS NORBERT (ELMŰ Nyrt.): Köszönöm szépen, Boros Norbert ELMŰ. Nagyon köszönöm minden hozzászólónak amit elmondott, hiszen az áramszolgáltatás 117 éves múltra tekint vissza, ebből 115 évig sikerült egészen tűrhető számlákat előállítani, bár sohasem tartoztak a kedvenc olvasmányok közé. Magyarul két éve történhetett valami, ami odavezetett, hogy erről a témáról már többedszer kell beszélnünk. Sajnos akkor is ott ültem már, meg azelőtt tíz évvel is, mi történt akkor. Az EU-irányelveket a törvényalkotó átvitte a magyar jogalkotásba, és olyan számla született meg, ami a korábbi egy tétel helyett 12 tételt tartalmazott. Ez a 12 tétel nagyon izgalmas biztos annak, aki szakértő, esténként lehet olvasgatni. Az alapvető probléma azonban mindaz, amit önök, illetve a kollégák, kolláganők elmondtak, de van még más is, hogy ezeknek a tételeknek, számláknak a kinyomtatása milliárdos informatikai fejlesztéseket hoz magával, ez nyilván belekerül az árba. A panaszok 30 százaléka az áramszolgáltatásban arról szól, hogy a számlákat egyszerűen nem értik az emberek. Volt nekem egy vitám az egyik jogalkotóval. Ő azt mondta, hogy a probléma a magyarázatban van, magyarázzuk el, hogy mi az a menetrend-kiegyensúlyozási díj. Bevallom őszintén, villamosmérnökként nem igazán tudom ezt megtenni. Akkor ez a kolléga, aki a jogalkotásból jött azt mondta, hogy ezt nem értem. Azt kell mondani a fogyasztónak, hogy tetszik venni a napi fogyasztási profilgörbét, azt ki tetszik vonni a tényleges, átlagos statisztikai fogyasztásból, 0-tól 24-ig ki tetszik integrálni, el tetszik osztani a periódusidővel és meg tetszik szorozni az átlagárral, máris megvan. Aztán idézem, mit nem lehet ezen érteni. Az a kérdés, hogy kell-e érteni, mi azt gondoljuk, hogy nem kell, és ami különösen szomorú, amit Spaller képviselő úr említett, hogy nem nagyon szabad magyarul írni a számlákon, pedig egészen jól beszéljük ezt a nyelvet ebben a teremben. Mi azt kérnénk a jogalkotótól, hogy térhessünk vissza, nagyon szépen kérjük, egy olyan állapothoz, ami talán jó a fogyasztóknak és jó nekünk is, mert nem kell bonyolult számlákat írni, mindenképpen csökkenteni a reklamációk számát. Mit jelentene ez a gyakorlatban? Erre elég sok különböző hozzászólást tettünk, szerintünk ugyanis három tényezőre van szükség. Az egyik, nem is tudom, valamelyikük említette, ki kell írni azokat a tényezőket, amin változtatni tud a fogyasztó. Ez alapvetően az energiadíj, lehet más kereskedőt választani. A mai nagyon bonyolult villanyszámlákon rengeteg tétel foglalkozik az amúgy is hatósági áras hatósági tarifákkal, ezekkel nem nagyon lehet mit csinálni, ezek hatósági áras termékek. Van belőlük 5-6, nem hiszem, hogy valakit is érdekelne, túlságosan sok értelme a feltüntetésüknek nincs. Ezeket össze lehetne vonni egy kategóriába, és a harmadik kategória, ami talán szintén fontos, a különböző egyéb járulékok, adók és olyan tételek, amiket nem szokott érteni az ügyfél, szénipari szerkezetátalakítási hozzájárulás. Rendszeres telefonálás, idős hölgy, én nem fűtök szénnel, miért kell nekem ilyet fizetni? Száz szónak is egy a vége, én nagyon boldog lennék, hogy ha képviselő úrnak második-harmadik ciklusára legalább is sikerülne ezzel valamit tennünk, merthogy már elég hosszú idő óta küzdünk. Azt gondoljuk talán, hogy épp az európai uniós ajánlás, csak nem biztos, hogy szó szerint kell átvennünk, a szavakat pedig biztosan nem. A villanyszolgáltatók részéről azt javasoljuk, hogy igenis egyszerűsítsünk, ha lehetséges, és ha egy mód van rá, akkor magyar nyelvű feliratokat használjunk. Eddig az volt a válasz mindig, hogy nem szabad eltérni a jogszabály terminus technicusaitól. Nyilván nagyon fontos, ha valaki alkotmányjogász, de valóban van 5 millió nem alkotmányjogász fogyasztó is, az ő érdekeiket talán figyelembe kellene venni. Azt hiszem ennyit talán a villanyról, köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm a szemléletformáló felvezetést, láttam, az eltöltött idő egy kicsit az érzelmi állapotot is felspanolta, de hát szándékosan volt, hogy élvezzék önök is ezt a remek összejövetelt. (Derültség.) Tovább is adom a szót. (Jelzésre:) Bocsánatot kérek, alelnök úr hadd szúrjon be ide egy kérdést, mert szerintem speciálisan ideillik, és utána adom tovább a szót.

Szabó Zsolt (Fidesz) SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy rövid kérdés, egyetértünk, hogy a költségeket ne tüntessük föl. Mi a teljesítménydíj és mi legyen a sorsa? Ez főleg a gáznál érdekes, mert a villanyáramot nem tudjuk igazából tárolni, de a gázt tudjuk tárolni. Mi a teljesítménydíj, mit fedez és maradjon-e a számlában? Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Már tovább is adtuk a szót a gázszolgáltatóknak.

IVÁNCSICS SÁNDOR (GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.): Köszönöm. Köszöntök mindenkit, Iváncsics Sándor vagyok a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt-től. Maximálisan támogatom az előttem elhangzó hozzászólásokat, hogy valóban a gázipar is azt szeretné, ha ez a számla egyszerűbb lenne és mindenki számára érthető. Ez a cél pozitív és ezt üdvözöljük. Azt szeretném kihangsúlyozni, itt konkrétan visszautalva az előttem elhangzó észrevételekre, hogy a számla az mindig az adott jogszabályi környezetet tükrözi. Miért is olyan bonyolult ez a gázszámla, egy kicsit azért lássuk. Mi energiaszolgáltatók vagyunk, de valljuk be, azért a mai energiaszolgáltatásról szóló számlában keverednek a szociális elemek, illetve egyéb elemek. Onnan kell elindulnunk, hogy a pénzügyi-számvitel jogszabályok előírják, hogy a számla milyen tételből épül fel. Sajnos nem arról szól a történet, hogy egy önköltségi alapon kifejtem, hogy annak a gáznak, annak a molekulának mennyi a költsége, hanem ez különböző díjtételeket tartalmaz ez a számla. Onnan indul az egész, hogy magában mint energiaszolgáltató mi gázt szeretnénk számlázni, és azért számlázzuk megajoule-ban, mert előtte köbméter volt, akkor a fogyasztóvédelemnek az volt a hozzászólása, hogy ez nem fair az ügyfeleknek, mivel a gáz fűtőértéke, energiatartalma eltér, ezért át kell térni az energiatartalomra, és ezt egy 99-es kormányrendelet előírta a szolgáltatóknak. A szolgáltatók innentől kezdve áttértek a kormányrendelet alapján a megajoule-ra. Utána jött a brüsszeli üzenet, hogy szét kell szedni a szolgáltatókat elosztási tevékenységre meg kereskedőre. Innentől kezdve drágítaná a tarifát, ha két társaság külön számlát állítana ki, ezért a kereskedő kiszámlázza az elosztási díjakat is. Ez megint csak közvetített szolgáltatás, ráíratják velük a számlára, hogy mi az alapdíj, és hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. A következő tétel, ami megint bonyolítja a számlát, mert szét kellett választani. 2007-ben a kormány bevezette a szociális gázártámogatást, akkor előírták, hogy a szociális gázártámogatást fel kell tüntetni a számlán. Utána a földgáz nagykereskedők és az állam vitája alapján a bevételi hiányt rendezni kellett, akkor megjelent a számlán az importkorrekciós tényező. Ehhez a kiskereskedőnek semmi köze nem volt, mégis neki kell beszedni a számlán, tehát ez már a negyedik elem, amihez semmi köze, de mégis fel kell tüntetni. Az importkorrekciós tényező után most idén januárban megjelent a kétsávos árrendelet, akkor fel kellett tüntetni, hogy ezt innentől kezdve két sáv, mert ez a pénzügyi-számviteli szabályok előírják, hogy az egységárat is fel kell tüntetni, tehát már az ötödik elem, amit szintén jogkövető magatartással végrehajtunk, és majd még megfűszerezi az, hogy ennek a tarifának van egy családi kedvezmény eleme, tehát az lesz a hatodik ilyen tétel. Ezért mondom azt, hogy maga a számla a ránk szabott jogszabályi környezetet tükrözi, és ezért ezeket a tételeket, hogy mi a számla alapja, nekünk a mai hatályos jogszabályok alapján fel kell tüntetni. Olyan elnevezéssel kell feltüntetni, amit szintén a jogszabályi erő, mert valóban igaz az, hogy a hétköznapi ember azt mondja, hogy fogyasztási időszak, de az ártörvény azt mondja, hogy elszámolási időszak, a vhr szintén azt mondja, az árrendelet is ezt írja, innentől kezdve nekem ez a megnevezése, hogy én mit számlázok. Tehát itt ezen valóban el kell gondolkodni, hogy hogyan lehetne az ügyfél számára ezt egyszerűsíteni, illetve érthetőbbé tenni szóhasználat szempontjából is. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy ez a jogszabály-alkotóknak a felelőssége, hogy hogyan lehetne ezt valamilyen módon úgy egyszerűsíteni, hogy érthető is legyen, de ugyanakkor eleget tegyen a jogszabályoknak. Az NFH felvetésére annyit szeretnék, hogy két dolgot említett. Az egyik a diktálási időszak volt, a másik pedig az óraállás feltüntetése. A mi gyakorlatunk szerint a diktálási időszakot minden számlán feltüntetjük a számla első oldalán. A gyakorlat az, hogy az ügyfelek nem nézik meg. Egész egyszerűen megkérdezi a telefonban, hogy mikor kell diktálnom. Ilyenkor mindig az a válasz, hogy legyen szíves megnézni a számla első oldalát, ott van. Az energiatudatos fogyasztó, igenis fontos, hogy ez az ő érdeke, hogy akkor diktáljon, és úgy diktáljon, és ez minden számlán ott van. Az óraállás feltüntetését két dolog miatt nem támogatnánk. Azt mindig kihangsúlyozzuk, hogy a részszámla az egy fizetési megállapodás az ügyféllel. Az ügyfelek nagy többsége kiegyenlített fizetési módon egyenlíti ki a számláit, hogy az éves költségét elosztja 12 egyenlő részre. Tehát a részszámla az egy fizetési megállapodás, annak semmi köze a valós fogyasztáshoz, és csak újabb reklamációs panaszáradat lenne akkor, ha elkezdené összehasonlítani, hogy az ő kiegyenlített számlázása hol tart a fogyasztásához. Pont azért érte a kiegyenlített számlázást, mert nem akar télen sokat fizetni, nyáron meg kicsit, hanem egyenlően szétosztotta a terheket 12 egyenlő részre. Teljesen természetes, hogy az az óraállás nem passzol a való fogyasztással. Még egyszer szeretném jelezni, a részszámla egy fizetési megállapodás. A második dolog pedig az, hogy mögöttem műszaki tevékenység zajlik, és rendszeresen az elosztótársaságok lecserélik a mérőt. Több százezer mérőt cserélnek le. Ha most megint elkezdjük feltüntetni a számlán, hogy lecserélték a mérőt, a régi mérő ezzel zárt, az új mérő meg ezzel nyitott, akkor megint új sorok jelennek meg a számlán, hogy akkor honnan kell kumulálni ezt a mennyiséget. Ezért a gyakorlatban jelenleg is szerepel, hogy az adott számlán hány köbméter van, és honnan indult. Azt szeretném kérni, hogy ebbe az irányba gondolkodjunk, hogy ismételten csak reklamációhoz vezet, ha elfogadjuk ezt a javaslatot. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Adom tovább a szót, ha kívánnak élni vele, tessék parancsolni.

MÉSZÁROS GÁBORNÉ (TIGÁZ): Igen, köszönöm szépen, Mészáros Gáborné vagyok, a TIGÁZ-tól érkeztem és nem számlázási vezető vagyok, hanem a panaszirodának a vezetője. Mivel az októberi megbeszélésen is volt már szerencsém itt lenni, elmondanám, hogy egy kicsit most dé já vu érzésem van, mert akkor ugyanezekről a dolgokról beszéltünk, és én a számlaképről már azt gondolom, nem mondanék további részleteket, mert a kollegám elég részletesen elmondta. Meg kell, hogy mondjam önöknek, nagyon szerettem volna önöknek arról beszámolni, hogy a 31-es rendelet bevezetésével és gyakorlatilag annak való megfeleléssel, mert azt gondolom, hogy minden szolgáltató bevezette az abban előírtakat a számlaképei elkészítésénél. Szeretnék arról beszámolni, hogy ezzel a számlával kapcsolatos panaszok száma, bejelentések száma vagy információkérések száma csökken, de ez most egyrészt tapasztalatok híján, másrészt pedig a gyakorlati életből nem igazán tudom megerősíteni. Ugyanazokkal a kérdésekkel fordulnak hozzánk a fogyasztók. Ahogy Spaller úr már elmondta, a kisméretű és apró betűvel írott számlamagyarázatok, nálunk körülbelül Népszabadság méretű ez a számlamagyarázat. Az túl nagy méretű, igaz, hogy nem kicsi a betű rajta, de áttekinthetetlen a méreténél fogva, miért nem kisebb méretben csináljuk, tehát más jellegű kérdésekkel, de ugyanúgy hozzánk fordulnak a fogyasztók. Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz, hogy valóban a számlaegyszerűsítésre szükség lenne. Abban is csatlakozom Sanyihoz, hogy a diktálási időpont nálunk is a számla első oldalán van. Talán néhány fogyasztó abbéli örömének már kifejezést adott, hogy kivastagítva szerepel a mérő gyári száma és az ügyfélazonosító, tehát egy kicsit jobban látja, de ezen túlmenően sajnos még nagyon pozitív tapasztalatokról nem tudok beszámolni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm, és öné a szó, ha kíván élni vele. Nagyon sajátos helyzetben vagyunk, és az előbb említett megszólaló, Mészáros Gáborné említette, hogy dé já vu érzése van, egy picit nekünk magunknak is. Látom azt, és ezt nem elrettentésül mondom önöknek, hogy ezt a témát vissza kell hoznunk, pláne hogy az NFH jelezte, hogy szeptemberre lesz készen egy olyan átfogó elemzéssel tapasztalatokat kimutató tanulmánnyal, ami az új jogszabály bevezetését követő tapasztalatokat rögzíti. Hogy ennek mi lesz a formája, nem tudom, igyekszünk majd ennél kíméletesebben egy kicsit ezt a dolgot intézni. Itt az a helyzet, hogy mi önöknek elmondjuk a problémát, önök elmondják, hogy velünk egyetértenek, majd azt látom, hogy a nagy egyetértést követően nagyon minimális előrelépések vannak, merthogy nehéz kitörni ebből a csapdahelyzetből. Ennek az egyik alapja ennek az, hogy az európai uniós irányelvek magyarországi alkalmazása egy csomó olyan feltételt állít, aminek egyébként meg akarnak felelni önök is, meg másik oldalon a hatóságok is, ez aztán a szükségesnél jobban bonyolultabbá teszi ezt az egész helyzetet. Nyilvánvaló, itt önök mondtak néhány olyan érvet, aminek talán a figyelembevételével lehet nekünk kezdeményezést tenni, amely csak egy irányba mutathat, hogy még egyszerűsíteni a meglévő számlaképet, még egyszerűbbé tenni a számlázás rendjét. Ebben itt az előbb, ha jól emlékszem, talán még Boross Norbert úr említett néhány tényezőt, de itt a képviselő kollegák is felvetették. Összegzésként, és nem tudom, hogy az NFH képviselői akarnak-e még szólni. (Nemet intenek.) Nem erőltetem, néhány megjegyzést szeretnék tenni. Egy, hogy erre a kérdésre valamilyen formában vissza fogunk térni. Kettő, ma nem önöket akartuk, nem a számlát kibocsátó szolgáltatókat akartuk pellengérre állítani, ez talán kiderült. Önöknek mondtuk a dolgot, de nyilvánvaló, ennél összetettebbnek látjuk a problémát. Nem abban véltük a problémát megtalálni, hogy önök ilyen bonyolult számlát akarnak kibocsátani, hanem abban, hogy ennek a feltételrendszernek az alakítása révén kerülnek önök olyan helyzetbe, hogy ilyen bonyolult számlakép van. Abban van nekünk akkor feladatunk, hogy hogy lehet segíteni abban, hogy ez egyszerűbb legyen. Nyilvánvalóan ezt nem itt a jogalkotás oldalán fogjuk önmagában megoldani, de biztos vagyok benne, hogy ilyen ajánlást fogunk tenni. Van néhány egyéb, nem a számlára vonatkozó, hanem az együttműködésre vonatkozó megjegyzés. Csak visszautalok rá, mert szóba került, ez a kommunikációnak és az információnak az erősítése a fogyasztó és a szolgáltató, és a szolgáltatók egymás közti viszonyrendszerében. Belátom azt, hogy van még előrelépési lehetőség. A MESZ-nek az ajánlásként eljuttatott anyagát mi kísérőlevéllel egyetemben a tárcának tovább fogjuk küldeni megfontolásra. Nyilvánvaló, ez az, amit tudunk vállalni, és valahol az egésznek a lényegét kellene megragadni. Mégiscsak annak is legyen szerepe, hogy egy tudatosabb fogyasztói magatartással tud energiatakarékosabb módon felhasználóként ebben a folyamatban szerepet vállalni. Mi szerettünk volna erről is egy kicsit többet beszélni, ez itt most nem nagyon tudott felszínre kerülni. Nyilvánvalóan ez is megér egy önálló beszélgetést. Hölgyeim és Uraim! Megértem az önök érzelmi állapotát, hogy már megint számonkérünk önöktől olyan dolgokat, amiről úgy érzik, hogy nem egy személyben önöknek kell címezni, de mégis csak azt kell hogy mondjam, hogy ha erősítik azt az együttműködést, ami a fogyasztó és a szolgáltató között van és ez harmonikusabb, talán kevesebb ilyen típusú kérdésfelvetésnek lesz helye. Csomó olyan dolgot felvetettek itt a kollegák, konkrét ügyeket, aminek pedig a jegyzőkönyvből való kivételét követően fogjuk kérni az érintetteket, hogy gondolják végig. Ez igaz a kormányzati szereplőkre, igaz a hatóságra, némiképp igaz önökre is. Megnézzük, hogy mi az, amit ebből úgy tudunk hasznosítani, hogy önöknek akár eljuttatva, hogy ezeket gondolják végig. Nagyon bonyolultabb összefoglalót nem tudok most itt tenni, de úgy látom, kapok ehhez egy kis segítséget, már csak azért is, merthogy látjuk azt, hogy ezt a témát akárhányszor napirendre tűzzük, ezt a helyzetet biztos le fogjuk tudni gyártani többször is. Most az kéne, hogy az előrelépésnek a dolgát tegyük meg. Valószínűleg őszre lesz már egy átfogó tapasztalás, addigra talán mi is tudunk néhány olyan javaslatot megtenni, ami kicsit ezt a helyzetet oldja, és ezt megígérem önöknek, hogy így számon kérő, pellengérre ültető módon nem fogjuk önöket hívni. Ha hívjuk, akkor mindenképpen egy konzultatív megoldást keresünk. (Jelzésre:) Utolsó megszólalóként tessék parancsolni, és akkor ezzel lezárom ennek a napirendnek a megtárgyalását.

SZINVAI ÁRPÁD (Fővárosi Gázművek Rt.): Ha szabad, akkor köszönöm szépen a szót. Szinvai Árpád vagyok a Fővárosi Gázművektől, és igazából az utolsó mondatokra reflektálnék két mondat erejéig az együttműködésre. Egyrészről van egy Magyar Gázipari Egyesülés, ahol eleve a gázszolgáltatók, illetve a Magyar Gázipari Egyesülés tagvállalatai időről időre próbálnak konzultációkat folytatni annak érdekében, hogy lehetőleg egységesen alkalmazzuk a jogszabályokat, és ezt az egységet a számlán is igyekszünk megjeleníttetni. Ez volt akkor is, amikor a sávos árképzés most bevezetésre került, és úgy gondolom, hogy egy országos konzultáció vezetett odáig, hogy viszonylag rövid időn belül egy ilyen komoly változtatást sikerült a gázszolgáltatóknak végrehajtania és ezt a számlákon is leképeznie. A másik, ami szintén egy kicsit vissza is mutat meg előre is mutat talán, hogy korábban is, például a számlaképre vonatkozó rendeletalkotás időszakában is, valóban voltak konzultációk. Voltak olyan megbeszélések, ahol az érdekeltek, a fogyasztóvédelem, a szolgáltatók, az adott minisztérium szakemberei részt tudtak venni, és akár egy tervezetnek, akár egy tervezet előkészítésének a munkájában érdemben tudtak munkálkodni, és ezért tudott adott esetben egy olyan rendelet kialakulni, ami mindhárom oldalnak, ha ne adj’ Isten, teljes mértékben, de bizonyos kompromisszumok árán rendeletté tudott formálódni. Én csak annyit tudnék esetleg javasolni, hogy akár a Magyar Gázipari Egyesülésen keresztül, akár bármilyen más módon próbáljunk valóban konzultálni és valahogy együttműködni. Tényleg ahogy itt elmondták a kollegáim is, sok esetben a jelenleg meglévő jogszabályok azok, amik minket bizonyos tekintetben kötnek és korlátoznak, és számlabonyolítóvá tesznek bennünket, holott nem mi vagyunk azok, akik ezt, inkább a megjelenítői vagyunk annak, amit egyébként jogszabály mond, illetve képez le. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm a reagálást, talán az én felvezetésemből is érezhető volt, hogy ebben én méltányosan próbáltam. (Jelzésre:) Még egy fél mondat, na csak alakul ez.

IVÁNCSICS SÁNDOR (GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.): Visszacsatolnék az együttműködésre, folytatva a főgázos kollégának, Árpádnak a szavait, hogy a szolgáltatók sokszor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, hogy ha nem aktív, és nem időben van az együttműködés az önkormányzattal, és ez fogyasztóvédelmi panaszokhoz vezet. Amikor megjelent az importkorrekciós tényező, akkor a Pénzügyminisztérium három hétig gondolkodott azon, hogy ez most ÁFA-s vagy ÁFA-mentes tétel. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatók júliusban egy hónapig nem tudtak számlázni. Nyilván az lett az egyenes következménye, hogy amikor beindult a számlázás, akkor két számlát küldtek ki az ügyfelek, tehát mindenki elégedetlen volt. Na most, az ilyen esetek elkerülése érdekében azt szeretnénk kérni, hogy ha itt ez a fórum továbbvinné a kérésünket, hogy időben kezdődjön ez a konzultáció, mert például ma azt tudjuk, és ezt minden média elmondta, hogy április 30-ával véget ér a szociális gázártámogatás, és szeptember 1-től lesz egy új rendszer. De hogy ez az új rendszer mi lesz és hogyan, és a szolgáltatóknak milyen feladatot jelent, az ügyfeleknek és a közreműködő partnereknek, mert azt tudjuk szintén, hogy a lakásfenntartási támogatással össze lesz vonva. Valószínű, az önkormányzatoknak is lesz ebben feladata, tehát kicsit proaktív módon, ha el akarjuk kerülni a fogyasztóvédelmi panaszokat, akkor azt szeretném kérni, hogy időben kezdődjön el ez a kommunikáció az érintett partnerekkel, tehát a jogszabály-alkotók, az önkormányzatok és a szolgáltató bevonásával. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Mi itt közben már munkaformákon is gondolkodtunk. Köszönöm szépen a reagálásokat, ajánlásként van olyan, amit meg fogunk tenni akár a kormányzat számára is az ilyen típusú egyeztetésben, és a bizottságon belül a most a vitában is részt vevő bizottsági tagjaink részvételével fogunk ebben az ügyben egyfajta gesztorálást, egyfajta támogató magatartást megjeleníteni. Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek bennünket, és ezzel ennek a napirendnek a tárgyalását is lezárom.

A Fogyasztóvédelmi bizottság 2011. tavaszi ülésszakra vonatkozó munkatervének megvitatása és elfogadása

Amíg önök elmennek, addig én az utolsó napirend keretében mondom, hogy egyetlenegy teendőnk van, hogy az őszi munkatervünknek a megvitatása, bocsánat, tavaszi. Szemüvegben sem látszik már, tehát a tavaszi munkatervünknek a megvitatása és elfogadása történjen meg. Az őszi az úgy keveredett ide, hogy már most látszik, hogy van több olyan téma, ami nem fog beleférni a tavaszi szervezésünkbe, és látens módon már az őszi programunkat is tervezzük azzal, hogy például ezt a napirendet, amit most beszéltünk, azt ősszel is vissza fogjuk hozni, a formáját majd megtaláljuk. Az a kérésem, hogy megismerve a munkatervet, ami egyébként a frakcióktól beérkezett javaslatok alapján formálódott, a Fidesz-frakció több javaslata napirend formájában bekerült, ami nem, az csak azért, hogy az őszi teendőinket gazdagítsa. Olyan nem volt, amire a bizottság elnöke nem tekintett volna abszolút befogadóan, úgyhogy ennek a figyelembevételével szeretném megkérdezni, hogy ebben a pillanatban észrevétele a munkatervhez? (Nincs jelzés.) Ha nincs ilyen, akkor én szeretném megkérdezni, hogy dönthetünk-e a munkaterv elfogadásáról? Jelenlévő bizottsági tagok részvételével kérem akkor, hogy aki egyetért a munkatervvel, kérem, szépen, szavazatával erősítse meg. (Szavazás.) Tisztelettel köszönöm. 13 igen, határozatképességünk megvan, elfogadtuk a munkatervünket. Nincs akadálya, hogy a következő üléseinket is megszervezzük, minden egyebet pedig majd megbeszélünk a következő bizottsági ülésen. Köszönöm szépen a bizottság tagjainak ezt a hihetetlenül aktív hozzáállást a mai ülésen, és szerintem két nehéz témáról beszéltünk, és abból látszik az, hogy ez az utóbbi igényli azt, hogy ősszel visszahozzuk még valamilyen formában és meg is fogjuk ezt tenni. Tisztelettel köszönöm a részvételt és jó munkát kívánok a hétre mindenkinek, ezzel a bizottsági ülést bezárom. Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 22 perc)

Simon Gábor a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra

Forrás »

FVB-3/2011. Fogyasztóvédelmi bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága delegációjának fogadása

Simon Gábor (MSZP) Elnöki megnyitó

Simon Gábor (MSZP) SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Vendégeink! Képviselő Hölgyek és Urak! Kedves Meghívottak! Elnök Úr és a Delegáció nagytiszteletű Tagjai! Tisztelettel köszöntöm önöket a Magyar Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának a nevében. Üdvözlöm önöket, az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának delegációját, az elnök urat és a delegáció képviselőit, és őszintén bízom abban, hogy a mai napon egy nagyon konstruktív, eredményes konzultációt, tárgyalást fogunk lefolytatni, ahol kölcsönösen egymás számára hasznos információk átadásával segítjük a munkát. Egy pillanatra megállok, remélem, hogy a tolmácsolás rendben van. (Malcolm Harbour bólint.) Rendben van, köszönöm szépen. Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, hogy bemutatkozzam! Simon Gábor, ennek a parlamenti bizottságnak az elnöke vagyok. Mellettem foglal helyet a bizottság két alelnöke, Zsigó Róbert úr és Szabó Zsolt úr. Az asztalnál a bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai foglalnak még helyet, akik ebben az állandó parlamenti bizottságban kifejezetten szakmai orientációjú együttműködésben a fogyasztóvédelem ügyét mint szakmai ügyet képviselik. Ez egy formális bizottsági ülés, amelyet önökkel tartunk, tehát a parlament bizottsági eljárásrendjének megfelelően kérem a bizottság tagjait, hogy bólintsanak, hogyha a mai bizottsági napirendünkkel egyetértenek. (A bizottság tagjai bólintanak.) A bólintást köszönöm. Formálisan is elkezdhetjük, ráadásul még határozatképesek is vagyunk a magyar oldalon, tehát bármilyen döntésre készen állunk a mai konzultáció eredményeként. Engedje meg, elnök úr és a delegáció nagytiszteletű tagjai, hogy két-három mondatot szóljak a bizottságról, hiszen mi nem egy régi, hosszú idő óta működő parlamenti bizottság vagyunk, hanem ebben a parlamenti ciklusban, 2010. május 14-én alakult meg a bizottságunk, azóta vagyunk állandó bizottsága a Magyar Országgyűlésnek. A bizottság elődjeként az előző parlamenti ciklusban, 2007 és 2009 között működött egy ad hoc fogyasztóvédelmi bizottság, amely egyébként a fogyasztóvédelem ügyét és az azt illetően felvetődő kérdéseket a magyar parlament előtt jelentések formájában megtárgyalta, de a mai bizottságunk a törvényhozás munkájában egyenrangú bizottsági szereplőként vesz részt, és egyébként a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó ügyeket is napirendre tűzve képviseli ezt a szakmai területet. Az elmúlt időszakban több olyan ügyet is a bizottság napirendjére vettünk, amely egyébként a magyar fogyasztókat, Magyarországon a fogyasztóvédelem témakörét lefedi, olyan kérdéseket és problémákat, amelyek széles fogyasztói kört érintenek. Csak az önök kedvéért mondom, hogy foglalkoztunk a mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatás fogyasztóvédelmi kérdéseivel, az energiaszolgáltatók által kiállított számlák számlaképével, a termékbemutatókhoz kapcsolódó értékesítéssel vagy akár az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre vonatkozó szabályozás ügyével; emellett folyamatosan nyomon követjük az európai uniós jogharmonizáció ügyét, van információnk a magyar elnökség ehhez kapcsolódó, a fogyasztóvédelmet érintő kérdéseiről – erről majd néhány szót magam is szeretnék szólni -, legutóbb a kormány egyik tagjától kaptunk ez irányban információkat, hogy felkészüljünk az önökkel való konzultációra. Ebben az ülésszakban, a tavaszi ülésszakon is több olyan témát fogunk feldolgozni, amely – úgy láttam – nemcsak Magyarországon a magyar fogyasztókat, hanem az Európai Unió minden tagállamában élő fogyasztókat is érinti. Ilyen ügyként konzultálni fogunk az e-kereskedelem kérdéséről, a hírközlési szolgáltatásokról vagy a rendezvényszervezés fogyasztóvédelmi ügyeiről, illetve a biztosítások kérdéséről, különösen akkor, amikor katasztrófa vagy előre nem látható káreset idézi elő ezt a helyzetet. Ugyanakkor, ahogy említettem, figyelemmel kísérjük az európai uniós fogyasztóvédelmi kezdeményezéseket és javaslatokat is. Végül két dolgot engedjenek meg még elmondanom, és azt követően nagy tisztelettel át fogom adni a szót az elnök úrnak a delegáció bemutatására. Ebben a bizottságban mi teljesen természetesnek tekintjük azt, hogy a bizottság tagjai, a jogalkotásban részt vevő országgyűlési képviselők mellett aktív szereplők a civil világ képviselői, a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetek minden bizottsági ülésünkre állandó meghívottak. Tájékoztatom az elnök urat és a delegáció tagjait, hogy jelen pillanatban is több magyar fogyasztóvédelmi civil szervezet képviselője van a teremben, merthogy úgy gondoljuk, hogy ezen civil világ nyilvánossága előtt kell a jogalkotói munkát lefolytatni, és partnerként tekintünk a gazdaság szereplőire. Rögtön a bizottság megalakulását követően egy nagyon fontos elvi lépést tett meg a bizottság: minden parlamenti frakció egyetértett abban, hogy ebben a bizottságban szakbizottságként a legfontosabb szakmai ügy a fogyasztóvédelem, és ez felülír mindenfajta pártpolitikai álláspontot, ezért, azt gondolom, hogy a mi bizottságunk az egyik legjobban működő parlamenti szakbizottság. Ez köszönhető a bizottság tagjainak és annak az elkötelezettségnek, ami a fogyasztóvédelemhez kötődik.

Simon Gábor (MSZP) Elnök úr, köszönöm, hogy ezt a rövid felvezetést meghallgatták. Szeretném kérni és javasolni, egyben átadni a szót az elnök úrnak, hogy a delegáció tagjait bemutathassa. Azt követően, ha megengedi, elnök úr, felvezetésként szólni szeretnék néhány gondolatot a magyar elnökség prioritásairól a fogyasztóvédelem területén, majd pedig, azt javaslom, ehhez kapcsolódva induljon el egy érdemi szakmai konzultáció a bizottságok között.

Simon Gábor (MSZP) Elnök úr, köszönöm, hogy meghallgattak, öné a szó.

Kérdések, válaszok, hozzászólások

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: (Rövid ideig nem hallani a tolmácsolást.) …Erről a témáról beszéltünk, a magyar elnökség prioritásairól beszéltünk a miniszter úrral. Esetleg mielőtt bemutatnám a delegációm tagjait… Lehet hallani a magyar tolmácsolást?

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Igen.

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: Jó, rendben. Tehát ezen a nyilvános fórumon szeretném bemutatni majd a delegáció tagjait. Az Európai Parlament tagjaiként nagyra értékeljük a magyar miniszterek elkötelezettségét, és hogy támogatják az európai parlamenti munkánkat. Tegnap találkoztunk Cséfalvay úrral, a fogyasztóvédelem nagyon fontos napirendi téma volt, aztán meglátogattuk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot. Aztán ma délelőtt, pontosabban délben Győri Enikő asszonnyal ebédeltünk egy munkaebéd kapcsán. Az önök miniszterei, azt hiszem, valóban nagy hatással vannak a tevékenységünkre, és segítségünkre is vannak; segítségünkre vannak abban, hogy nagyon sok nehézkes témában eredményt érjünk el. Van a fogyasztói jogok irányelve, erről, erről a dossziéról nyilván szeretnének majd szót ejteni. A második bevezető gondolat a következő lenne: az én szakbizottságom nagyra értékeli azt, hogy a nemzeti parlamentekkel találkozunk és együttműködünk. Tavaly több találkozónk volt a szakbizottságokban, amelyre meghívtuk a nemzeti parlamentek képviselőit, megkértük őket, osszák meg velünk a tapasztalataikat. Azt néztük meg, hogy hogyan is néz ki Európa-szerte a fogyasztóvédelmi jogalkotási rendszer. Nagyon fontos az egységes piaci szabályok közül például a képesítések kölcsönös elismerése. Mindig meghívjuk a nemzeti parlamentek képviselőit, hogy konzultáljanak velünk, és a francia nemzetgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának a javaslatára olyasvalamit tettünk, amit előtte soha: videokonferenciát szerveztünk a szakbizottságok között. Azt hiszem, ez nagyon jól rávilágít arra, mennyire komolyan vesszük ezt a kapcsolatot, mert mi vagyunk az a bizottság, amely felelős a belső piacért és fogyasztóvédelemért, és nagyon fontos területünk a jogalkotás, mi ellenőrizzük és módosítjuk a már meglévő jogszabályokat. Azt gondolom, hogy szerepünket nagyon komolyan vesszük. Mi vagyunk a parlamenti őrei, gyámjai a meglévő joganyagnak. Nagyon komolyan vesszük ezt a szerepünket. Mi valóban szeretnénk megtudni, hogy hogyan működik a jogalkotás, valóban mit jelent konkrét helyzetekben, a gyakorlatban. Ha vannak gyakorlati problémák az átültetés során, ezt szeretnénk megtudni. Az ilyen találkozók, az ilyen munkatalálkozók nagyon fontosak a számunkra, úgy, mint ez a mai is. Azt hiszem, önök közül többen részt vettek néhány európai parlamenti szakbizottsági ülésünkön Brüsszelben is akár, tehát ez nagyon fontos része a missziónknak, az ilyen delegációs utazásoknak, hogy bejárjuk az európai uniós tagállamokat, és igyekszünk meglátogatni az elnökséget adó országot is, tehát külön, kiemelten kezeljük az elnökséget adó országot. Találkozunk Horváth úrral, találkoztunk a Fogyasztóvédelmi Egyesület képviselőivel, találkoztunk a szakszervezetek képviselőivel és az MSZOSZ képviselőivel is, így teljes képet tudunk alkotni a különböző érintettek tevékenységéről a fogyasztóvédelem területén. Ha megengedik, akkor megkérem három kollégámat, hogy mutatkozzanak be, mondják el, kik ők, mivel foglalkoznak. Ha megengedik, elmondanám, hogy Corazza Bildt asszonynak egy nagyon izgalmas projektje van, és szeretném, ha önök is foglalkoznának az ő izgalmas témájával. Utána megadnám a szót Soullie asszonynak, majd Correia de Campos úrnak.

ANNA MARIA CORAZZA BILDT (Svédország): Nagyon szépen köszönöm. Anna Maria Corazza Bildt a nevem, az Európai Parlament svéd képviselője vagyok, néppárti képviselő vagyok. Az IMCO bizottság tagja vagyok, és egy jelentést készítek, méghozzá arról, ami a kiskereskedelmi szektor javítására vonatkozik, szeretnénk hatékonyabbá és tisztességesebbé tenni a fogyasztók és a munkavállalók számára, és nagyon örültem annak, hogy sok mindenkitől nagyon sok mindent hallottam erről az elmúlt két napban. Ez egy nagyon is korszerű, aktuális téma. Nagyon sokat foglalkoztam az élelmiszerek címkézésével, második olvasatra került a jelentésem. Tagja vagyok az állampolgári jogok bizottságának is. Köszönöm szépen.

CATHERINE SOULLIE (Franciaország): Nagyon szépen köszönöm. Először is csatlakozom a köszönetnyilvánításokhoz, amiket az elnök úr is elmondott. Nagyon örülök, hogy önök itt vannak, köszönöm szépen, hogy időt szakítanak ránk, és köszönöm szépen, hogy ilyen csodálatos és méltóságteljes környezetben fogadnak minket. Néppárti francia képviselő vagyok, Catherine Soullie a nevem. A környezetvédelmi bizottságnak, az ENVI-nek vagyok teljes jogú tagja, az IMCO bizottságnak póttagja vagyok, illetve a védelmi albizottság tagja is vagyok, és engem az olyan témák érdekelnek, amelyek egybevágnak, tehát a környezeti és fogyasztóvédelmi témák érdekelnek.

ANTONIO FERNANDO CORREIA DE CAMPOS (Portugália): Köszönöm szépen. Antonio Fernando Correia de Campos a nevem. Örülök, hogy találkozhatom a nemzeti parlament képviselőivel, találkozhatom önökkel, a Magyar Országgyűlés képviselőivel ebben a csodálatos és nagyhírű épületben. A feladatom az Európai Parlamentben: a belső piaci, tehát az IMCO szakbizottság állandó tagja vagyok, és póttagja vagyok az ipari és kutatási bizottságnak, az ITRE bizottságnak. Portugál vagyok, és a szocialista párt tagja vagyok. Egy kiemelt témám van, amellyel foglalkozom, egy saját kezdeményezésű jelentéssel, amelyet az IMCO szakbizottság készít, az egységes piacról szóló intézkedéscsomaggal foglalkozom. Két néppárti kollégámmal, illetve egy liberális kollégámmal együtt dolgozunk ezen a témán, ők ennek a fontos jelentésnek két másik részével foglalkoznak, és egy részével. Talán hallottak erről az intézkedéscsomagról, erről a jelentésről, és nyilván sokat fognak még hallani erről az egységes piaci csomagról. Köszönöm szépen.

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: Nagyon szépen köszönöm. Láthatják, hogy nagyon szépen képviseltetik magukat a delegáció tagjai országokon és pártokon túl. Ami a munkánkat illeti, az egységes piaccal és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban – hiszen a nevünkből adódik ez a két felelőssége -, ezt a két területet csak 2004-ben egyesítették egy szakbizottság formájában, tehát egy viszonylag fiatal bizottság vagyunk mi is ezzel a kettős felelősségi körrel felruházva. Úgy gondoljuk, hogy fontos az egységes piac működésével foglalkozni, illetve azzal, hogy mennyire fontos a fogyasztók szerepe ezen az egységes belső piacon. Nagyon fontos, hogy óvjuk, védjük, tájékoztassuk a fogyasztókat, hogy valóban éljenek a belső piac előnyeivel, lehetőségeivel. Nagyon jó számukra lehetővé tenni azt, hogy válasszanak a különböző termékek, szolgáltatások és szolgáltatók között. Ilyen témákkal foglalkoztunk az elmúlt napokban. Vannak persze nehézkes szerződéses feltételek, amelyek sokszor akadályozzák a belső piac zökkenőmentes működését. Nagyon fontos témák ezek, ezekkel foglalkozunk. Aztán sokat dolgozunk a fogyasztói szervezetekkel, rendszeresen találkozunk velük, és persze dolgozunk a különböző vállalkozások képviselőivel is. Kiemelten kezeljük a kis- és középvállalkozásokat, mert úgy érezzük, hogy a kkv-k nem vehetik ki kellő mértékben ki a részüket az egységes piacból, néha úgy érzik, hogy megfélemlítik őket, mert rettenetes nehézkes eljárásokat gördítünk eléjük akadályként. Nagyon jó lenne egy egységes, egyszerűsített szabályrendszer. Úgy érzik a kkv-k, hogy nem férnek hozzá a közpiacokhoz. A közbeszerzés szintén fontos témánk, tehát ezzel is foglalkozunk. Úgy gondoljuk, a szakemberek szintén nem tudnak a piaci részesedésből kedvezményeket kapni, hiszen sokszor nem ismerik el kölcsönösen az egyes tagállamok más országok képesítéseit. A fogyasztók és állampolgárok a mi fő célközönségünk, ezért egy nagyon fontos jelentés készül, amely az egységes piacnak a fogyasztókkal és az állampolgárokkal foglalkozó oldalát kívánja megvizsgálni. Az egységes piaci intézkedési csomag, a Single Market Act nagyon fontos. A bizottság és az Európai Parlament együttesen kell hogy fellépjen, hogy feloldjuk azokat a frusztrációkat, amelyeket az emberek megélnek. És fel kell szabadítani azt a potenciált, amely a belső piac számára felhasználható lenne, de sajnos most le van kötve. Nagyon fontos, hogy ami van, azzal éljünk, és valóban megvalósítsuk, ez szintén kiemelt téma, és örömmel látjuk, hogy ebben a – mondhatni – keresztes hadjáratban önök is ki kívánják venni a részüket, a keresztes hadjárat a kkv-k és a belső piac viszonyában értendő. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Köszönöm szépen a delegáció tagjainak, hogy nemcsak hogy bemutatkoztak, hanem néhány gondolat erejéig a számukra legfontosabbnak tartott ügyeket is bemutatták nekünk. Különösen aktuálisak az egységes belső piachoz kapcsolódó gondolatok. Ha megengedi, elnök úr, akkor én szóba hozom, hogy hétfőn az európai gazdasági és szociális bizottság Magyarországon egy közmeghallgatás keretében találkozott a magyar civil társadalommal ez ügyben. Volt szerencsém ezen a találkozón felszólalni, és én ott három dolgot mondtam el, amit fontosnak gondolok, amiben elkötelezettek vagyunk. Az egyik magának az egységes piacnak a megerősítése, a második megjegyzésem a határon átnyúló tranzakciók fejlesztésére vonatkozott, a harmadik pedig a fogyasztói jogok széttöredezettségének a csökkentése. Ez három olyan teendő, amely egyébként a prioritások, legalábbis a mi prioritásaink között is szerepel. Ahogy azt ígértem, elnök úr, nagyon röviden mondanék néhány gondolatot a magyar elnökség fogyasztóvédelmi prioritásairól. Látva és hallva az önök programját úgy gondolom, hogy ezt kormányzati szereplők avatott szakértelemmel már elmondhatták, hiszen alapvetően a kormányzati feladatkörbe tartozik a soros elnökséghez kapcsolódó feladatok elvégzése, de a magyar parlament bizottságaként mi is szerepet vállalunk abban, hogy ez egy sikeres elnöksége legyen Magyarországnak. Ha szigorúan a fogyasztóvédelemre koncentrálunk – és ez bizonyára szóba fog ma kerülni, de önökre is bízzuk, hogy formálják a napirendünket -, akkor ki kell emelnem a fogyasztói jogokról szóló irányelv tervezetének a témáját, mindazon szándékokat, amelyek ehhez kapcsolódnak. Világos, hogy a soros elnökség során az elsőolvasatos megállapodást kívánjuk elérni, és mi a magunk részéről ezt támogatni is fogjuk. A második, amit szóba hoznék, az a 2006/2004/EK. rendelet módosítása, ami szintén a mi fogyasztóvédelmi prioritásaink közé tartozik. Ugyan technikai jellegű módosításoknak tűnnek a javaslatok, de mégis olyanok ezek, amelyek a fogyasztóvédelmi együttműködés és az abban részt vevők hatékonyabb szerepvállalását eredményezik. Ezt is támogatjuk a parlamenti bizottság részéről. A harmadik elemként említeném meg az élelmiszerek minőségének a kérdését, különösen a fogyasztott élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz kötődő javaslatokat. A magyar elnökségnek nem titkolt célja ezen a téren, hogy egy második olvasatos megállapodást érjen el. Ebben is támogató a parlamenti bizottságunk. Talán még egy dolgot szóban hoznék, ez pedig a szervezett utazásokról szóló irányelv felülvizsgálata és a szükséges, ehhez kapcsolódó szükséges módosítás. Látjuk azt, hogy ez még egy folyamatban lévő és talán még sok egyeztetést igénylő terület, mégis azt gondolom, mondhatjuk azt, hogy a mi bizottságunk ezen a téren is támogatja a kormány az irányú kezdeményezéseit, hogy az elnökség során előbbre tudjunk lépni ezen területen is. Egy programot pedig azért említenék meg, merthogy ebben a bizottság is biztosan szerepet fog vállalni, ez pedig az európai fogyasztói nap megrendezése 2011. március 18-án. Azt szeretnénk, hogyha a lehető legszélesebb társadalmi nyilvánosság keretében tudnánk ezt a számunkra fontos szakmai napot megtartani. Ebben a fogyasztóvédelmi bizottság is szerepet fog vállalni akár a bizottság vezetésének a részvételével együtt. Ha megengedi, elnök úr, akkor én lehetőséget biztosítanék a saját bizottságunk tagjai számára is, hogy az általam elmondottakat kiegészítve a beszélgetés tényleg beszélgetéssé tudjon formálódni. Ezért kérdezem a magyar parlamenti bizottság tagjait, az alelnök urakat és a frakciók képviselőit, hogy kíván-e valaki hozzászólni a mai beszélgetésünkhöz. (Jelzésre:) Zsigó Róbert alelnök úrnak adom meg a szót.

Zsigó Róbert (Fidesz) ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is én is sok szeretettel köszöntöm önöket a magyar parlamentben. Nem szeretném sokáig rabolni az idejüket, csak néhány gondolatot, általános gondolatot engedjenek meg nekem! A fogyasztóvédelem területe, úgy gondoltuk, az elkövetkezendő évtizedben mindenképpen fel fog értékelődni. Ennek az egyik oka az, hogy az eddigi, az előző ciklusban eseti bizottságként működő fogyasztóvédelmi bizottság mára egy állandó bizottság lett a parlamentben, és azt gondolom, talán nem csak a saját nevemben mondhatom, hogy ahogy ezzel a területtel elkezdtünk foglalkozni, valóban egyrészt az a megállapodás született a munka megkezdésekor, hogy ez nem egy pártpolitikai ügyeket tárgyaló bizottság, a fogyasztói jogok, illetve a fogyasztók kiszolgáltatottságának a kérdése nem lehet politikai ügy. Azzal is szembesültünk a bizottsági munka során, hogy nagyon sok olyan problémás terület van, amelyre bizonyos értelemben figyelmet kell fordítanunk. Nem gondoljuk, hogy a parlamenti bizottság vagy egy parlamenti bizottság akármelyik nemzeti parlamentben képes lenne ezeket az ügyeket megoldani, de bizonyos tekintetben nagyon fontos üzenet a társadalom számára, hogy azokkal a kérdésekkel, amelyek a fogyasztók kiszolgáltatottságával kapcsolatosak, mindenképpen foglalkozunk. És – hogy visszatérjek az előző gondolatomra – azzal szembesültünk, hogy olyan sok téma van, amelyet szóba kell hoznunk, hogy néha kevés is az időnk arra, hogy mindent meg tudjunk oldani. Nyilván az is egy fontos kérdés, hogy a fogyasztóvédelem területe kemény versenyképességi ügy is. Hogyha a magyar gazdaságban szeretnénk eredményeket elérni, akkor mindenképpen ezen a szemüvegen keresztül is figyelni kell erre a területre. Önök találkoztak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, az elnök úr az előbb említette, és több találkozójuk volt, illetve lesz is, és azt gondolom, a magyarországi látogatásuk után teljes képet kaphatnak a magyar fogyasztóvédelmi rendszerről. Két fontos témát azonban mindenképpen szeretnék kiemelni. Az egyik az, amiről már az elnök úr is beszélt, a fogyasztói jogok fokozása, a fogyasztók információval való megfelelő ellátása, ennek a segítése. Nyilván nem egyszerű feladat a szabadpiacon ezt megtenni, de megpróbálunk ez ügyben előrelépni. És ami ezzel kapcsolatos – nyilván tegnap a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál is szóba került -, az olyan tekintetben a szemléletváltás, amely arról szól, hogy a kis- és középvállalkozásokat, illetve a piaci szereplőket még a hatóságnak sem feltétlenül csak büntetnie kellene. Gondolom, a főigazgató úr szót ejtett a pozitív listáról, amely elindul, és amely arra szolgál, hogy megpróbáljuk – hogy is mondjam? – követendő példává tenni a megfelelő fogyasztóvédelmi magatartást a versenyszférában. Ez a két dolog talán az, amely a legfontosabb teendőink közé tartozott, illetve azt gondolom, hogy az elkövetkezendő esztendőkben is a legfontosabb teendőink közé fog tartozni. Még egyszer köszöntöm önöket, a még hátralévő tárgyalásaikhoz sok sikert kívánok, és jó itt-tartózkodást!

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen az alelnök úrnak a kiegészítő gondolatokat. Még mindig feladom a labdát a bizottság tagjainak. (Jelzésre:) Igen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr kíván szólni. Képviselő úr, öné a szó.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném az előttem elhangzottakra egy kicsit ráerősítve és egy kicsit más nyomvonalra terelve ezen gondolatsort kiemelni azt, hogy a következő hónapok során milyen elsőrangú prioritások állhatnak előttünk, és milyen kitörési pontokat tartogat a soros magyar elnökség az Európai Unió életében. Fogyasztóvédelmi tekintetben egy nagyon fontos hiányterületre tévedünk, ha ezt a gondolatsort folytatjuk, ez pedig az élelmiszer-önrendelkezés kérdése. Nyilvánvalóan a fogyasztóvédelem az az elsőrangú fegyver, amely segítheti ennek a megvalósulását, és ahol sajnálatos módon hiányterületek lelhetőek fel az utóbbi időben, akár a fogyasztókat érintő tájékoztatás terén, akár azon emberi alapjog érvényesülése terén, hogy mindenki egészséges környezethez, egészséges élelmiszerhez jusson, lehetőleg a saját legszűkebben vett életterén belül. Ez nyilvánvalóan a lokalizációs modell egyfajta erősítése lenne a globalizációs modellel szemben, és egyértelműen meg tudja akadályozni azon káros folyamatokat, amelyek értelmében Európa bizonyos részei egyfajta szemétlerakóvá váljanak, más részein pedig érvényesüljenek azok az alapjogok, amelyek nyilvánvalóan minden területen meg kellene hogy illessék a polgárokat. Ezért jelentethetjük ki azt, hogy ez a fél év kitörési pontot mutathat annak a tekintetében, hogy a fogyasztói tájékoztatás mind az élelmiszerek, mind az alapvető fogyasztási cikkek terén végre megvalósulhasson, hiszen jelen pillanatban ennél nagyobb hiányterület kevés lelhető fel mind az Európai Unió belső piacán, mind pedig nagy általánosságban véve Magyarország életén belül. Ezért mondhatjuk azt, hogy ez talán egy elsőrangú pontja lehetne mind a közpolitika-csinálásnak, mind pedig az integrált politikának az európai uniós piacon. A másik nagyon fontos terület, amelyen, ha úgy vesszük, Magyarország szintén élenjár, ez az ágazati különadók kérdése, ami egyáltalán nem adózási kérdés, hanem kimondottan egy közteherviselés felé mutató jelenségről, lépéssorozatról van szó, másrészt pedig átvitt értelemben szintén fogyasztóvédelemről beszélünk annak tekintetében, hogy bizonyos olyan ágazatokat, szektorokat illetünk külön terheléssel, és ezáltal bevonjuk őket a közteherviselésbe, amelyek korábban extraprofitra tehettek szert a fogyasztók – csúnya szóval élve – kizsákmányolásából. Ezt a jelenséget nem belátni, nem kezelni elévülhetetlen bűn lenne, ezért nagy reményekkel tekintünk a következő fél év elébe, miszerint végre változás indulhat el ezen a területen is, akár és adott esetben egy összeurópai stratégia, keretrendszer kidolgozása tekintetében. Ezek után és ezeken felül csak kellemes itt-tartózkodást és további jó munkát tudok és szeretnék kívánni önöknek. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Még oldalt pillantok. Ha már bejelentkezés nincsen (Senki nem jelentkezik.) , akkor én, elnök úr, ha megengedi, önöknek adom át a szót; formálják önök is a mai beszélgetésünket akár kérdésfelvetéssel, akár témák felvetésével! Egy biztos: a soros elnökségünk fogyasztóvédelmet érintő prioritásairól való konzultációban nyitottak vagyunk, támogatjuk azt a kormányzati álláspontot, amely ezeken a területeken megjelenik. Egyébként pedig minden konzultációban szeretnénk akár a saját véleményünket is elmondani.

Simon Gábor (MSZP) Elnök úr, önöké a szó.

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Ha megengedi, akkor néhány széles témát érintenék, aztán megadnám a szót a kollégáknak. Miről is szeretnék szólni? Az élelmiszerekkel kapcsolatos információról, tájékoztatásról, címkézésről. Ami az élelmiszerminőséget illeti, ez a mi hatáskörünkbe tartozik, pontosabban az agrárbizottság képviselő tagjainak a hatáskörébe is tartozik. Corazza Bildt asszony foglalkozott ezzel, de azt hiszem, a többi kolléga is szeretne hozzászólni ehhez a témához, talán majd még lehet. Ha megengedi, vitaindító gondolatokkal szolgálnék. Ami a fogyasztói jogok irányelvét illeti, szorosan együttműködünk a magyar elnökséggel. Szeretnénk látni majd, hogy milyen eredmények érhetőek el. Zsigó úr azt mondta, hogy a fogyasztóvédelem ideálisan egy olyan terület kell legyen, ahol nagy a politikai konszenzus. Szerintem elviekben ez egy helyes megállapítás, de azt kell mondjam, hogy nagyon sok feszültség uralkodott, vette körül a fogyasztóvédelmi irányelvet, azért, mert a Bizottság eredeti javaslata a teljes körű harmonizációval kapcsolatban nem nyerte meg a bizottság tetszését. Másrészről a szakbizottság… Pontosabban a szakbizottság nem értett ezzel egyet. A mi szakbizottságunk nem fogadta el az Európai Bizottság javaslatát, a tagállamok sem fogadták el az Európai Bizottság javaslatát. Ennél többet sajnos nem tettek, nem tetszett nekik, és kész, tehát nem léptek ezen túl. Arra kell tehát figyelnünk, hogy eredményeket érjünk el az olyan területeken, amelyeket ön is megemlített, elnök úr, például a szerződéses megállapodások, a távértékesítés vagy a csomagküldő szolgálatok kérdésében. Nagyon fontos a törvények, jogszabályok harmonizációja, de olyan módon, hogy elősegítsük a határokon átnyúló tranzakciókat. Ami a tisztességtelen fogyasztói szerződéses feltételeket illeti, talán ott is eredményt érünk el a harmonizáció területén. Aztán ott van a biztonságos termékek kérdése, a garancia, illetve a jótállás kérdése is nagyon fontos. Ez nagyon változó, eltérő országonként. Azt szeretném elmondani, hogy amikor az önök kormányával megvitattuk ezt a kérdést, azt mondtuk, hogy maximális harmonizációt szeretnénk, mondta a magyar kormány, de, kérem szépen, hadd őrizzük meg a kötelező jótállást, ami Magyarországon egy bevett szokás, tehát a teljes harmonizációt, köszönjük szépen, igen, de hadd tartsuk meg ezt a speciális kitételt, ami Magyarországon nagyon régóta él. Nagyon remélem, hogy előre tudunk lépni ezen a területen ilyen megkötésekkel vagy koncessziókkal. Nem tudok persze sikeres eredményt garantálni. Én, elnök úr, azt szeretném, hogyha a különböző érintettek részt vennének a konzultációban. Sajnos kollégánk, Andreas Schwab, aki ennek a témának a jelentéstevője, még úton van, talán be fog futni az ülés során. Ami a végrehajtatást, a kikényszerítést illeti, ami a helyszínen a gyakorlati átültetést illeti, ez minden tagállam hatáskörébe tartozik. Miközben bevezetünk harmonizált jogszabályokat, például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet, nagyon sok tagállam új fogyasztóvédelmi rendelkezéseket vezetett be. A baj az, hogy ezeket korábban nem tették bele semmilyen jogszabályba. A végrehajtás, a kikényszerítés azért országonként problémákhoz vezet. Tudom, hogy önöknél a kormányhivatalokhoz kapcsolódó egyablakos rendszer kapcsán regionális hatóságok vannak, minden országnak sajátos hagyománya van, amelynek a segítségével vagy amelynek a keretében végrehajtatják vagy betartatják ezeket a szabályokat. Az eredeti európai jogszabályok interpretációja, értelmezése is eltérő, és persze az új jogszabályoknál nagyon nehéz előrebocsátani, hogy vajon egyes tagállamok hogy fogják értelmezni az új jogszabályt. Nyilván az adórendszer kapcsán is minden tagállam szabad kezet kapott. Mint tudják, nagy az ellenállás az adóharmonizáció tekintetében a tagállamok részéről. Az Európai Parlamentben kevesebb a tiltakozás, az ellenállás, de a tagállamok alapvetően ellenállnak ennek az adóharmonizációs törekvésnek. Én talán inkább arról beszélnék, hogy az adórendszereket koordinálni lehetne, de ettől azért még messze vagyunk. Inkább más jogorvoslati lehetőségekről kellene beszélni. Anna Maria, esetleg néhány témát ha felvetnél, aztán Catherine, illetve Antonio, ha van hozzátennivalótok, akkor tegyétek meg a megjegyzéseiteket! (Jelzésre:) Anna Maria!

ANNA MARIA CORAZZA BILDT (Svédország): Nagyon szépen köszönöm. Örülök, hogy felvetették ezt a kérdést, bár én nem az agrárbizottság tagjai vagyok, de nagyon fontos az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogszabály. Miután a múlt év végén a tanács jóváhagyta ezt az új rendelkezést, most az első olvasatra kerül júniusban a parlament elé. A tanács nagyon másként közelíti meg ezt a kérdést, mint a parlament – azt hiszem, hogy nagy összetűzésekre kerül majd sor a tanács és a parlament között. A Néppárt azt szeretné, ha jobban tájékoztatnák a fogyasztókat – ez összhangban van azzal, amit önök közül sokan említettek. Nagyon fontos a fogyasztó felkészítése arra, hogy valóban tudatos, jól informált, szabad döntést tudjon hozni a különböző termékek és szolgáltatások kapcsán. A csatározás abból állt, hogy vannak olyanok, akik különböző színkódokkal szeretnék a fogyasztókat felkészíteni erre az informált döntéshozatali helyzetre. Igazából tehát a végrehajtás, a megvalósítás mikéntje az, ami sok fejtörést okoz. Aztán egy másik probléma az, hogy olyan élelmiszerre vonatkozó szabályozás kell, ami a fogyasztóvédelmet garantálja, viszont figyelembe veszi a kkv-k érdekeit is. Egyensúlyt kell teremteni a kkv-k érdekei és a fogyasztóvédelem között. Nyilván megértik, hogy két percben nem tudom elmondani, hogy az egy éven keresztül zajló vitában a parlamentben mi minden hangzott el, most röviden, tömören, dióhéjban ismertettem ezt. Amit mi jóváhagytunk, az alapvetően az eredetmeghatározás, a földrajzi eredetmeghatározás, ez nagyon fontos, tehát az ország meghatározása, amelyből a termék származik. Aztán nagyon fontos a világos, látható, olvasható információ, hogy kötelező ezt kitenni. A parlament és a tanács nem értett egyet abban, hogy mi legyen a kötelező tartalom, amelyet fel kell tüntetni a címként. Eredményt értünk el az allergének terén, a parlament jóváhagyta a napi ajánlott mennyiséget – nem tudom, hogy hogy is határozzuk meg -, mi nem támogattuk ezt. A tanács ellene volt, a parlament egy része támogatta ezt a rendelkezést. Összegezve, összefoglalva azt mondanám, hogy mire jóváhagyjuk az egész csomagot, szerintem nagyon sok aggodalomra választ találunk, és el tudunk oszlatni aggályokat. Ma találkoztunk a Fogyasztóvédelmi Egyesület képviselőivel és önökkel. Igazából azt szeretnénk elmondani, hogy nagyon jó lenne, hogyha az emberek azon igényét tudnánk kielégíteni, ami arra vonatkozik, hogy egészséges termékeket szeretnének fogyasztani, szeretnék elkerülni ezt a bizonyos szemétlerakó-szindrómát – az egyik kollégát idézném -, nagyon fontos, hogy ne legyen egy olcsó, rossz minőségű termék dömpingjelenség. Nagyon fontos a félrevezető reklám problémája, az interneten keresztül a félrevezető információk, a gyermekeket megcélzó félrevezető tájékoztatás kérdése. Ezzel a témával nagyon intenzíven foglalkozunk már egy ideje. Az a baj, hogy nem mindenki tud önállóan dönteni. Ha mondjuk bemegy az ember a gyerekével a boltba, és ott van a Spiderman, akkor a gyerekek “rákényszerülnek” arra, hogy a Spidermant válasszák, tehát sokszor van egyfajta ráhatás. Köszönöm szépen.

CATHERINE SOULLIE (Franciaország): Itt nyilvánvalóan az élelemről, az élelmiszerekről és a nyersanyagokról beszélünk. A nyersanyagok esetében, az élelmiszeripari nyersanyagok esetében nagyon fontos, hogy látjuk azokat a jelenségeket, amelyek a mediterrán térségben, tehát a Földközi-tenger déli részén alakulnak ki, az éhínséget például. Nagyon fontos, hogy az Európai Unió tagállami megőrizzék az élelmiszerbiztonságra vonatkozó önállóságot. Az Európai Parlament szakbizottságai közül több foglalkozik ezzel: vannak a fogyasztók, vannak a termelők, tehát az agrárbizottság a fogyasztók mellett a termelők igényeit is képviseli, aztán a környezetvédelmi szakbizottság a környezeti aspektusokat emeli ki. Jelenleg tehát több szakbizottság foglalkozik ezzel a témakörrel. Van a Novel Food jelenség, a klónozás, a biotechnológia alkalmazása az élelmiszeriparban, különböző új technológiák alkalmazása kerül előtérbe. És persze vannak a génmanipulált termékek. Ez a spektrum nagyon széles, különböző szakbizottságok fedik le a különböző spektrumokat. Azt hiszem, hogy a vita még csak most kezdődik, még egyáltalán nem zárult le, és nagyon sokarcú, sokoldalú a téma. Köszönöm szépen.

ANTONIO FERNANDO CORREIA DE CAMPOS (Portugália): Köszönöm szépen. Visszatérve az élelmiszerbiztonságra elmondanám, hogy van egy nagy főváros Európa közepén, ahova gyakran járok. Az elmúlt két évben hozzám közel állók, legalább négy ember élelmiszer által terjesztett betegségben szenved. Persze nem egy reprezentatív minta négy ember, aki közel áll hozzám, de ezek olyan dolgok, amelyeknek nem szabadna bekövetkezniük, hogy valamilyen élelmiszer fogyasztását követően megbetegszik valaki. Egy másik ország, ahova régebben jártam gyakran, egy másik főváros, ez a tagállam úgy döntött, hogy határozottan fellép az élelmiszerbiztonság területén, méghozzá nyilvános helyeken vagy közhelyeken, ideértve például a dohányzási szokásokat. A média címlapsztoriként kezelte ezeket az intézkedéseket, de igazából arról van szó, hogy a már meglévő EU-jogszabályokat kellene alkalmazni. Nem kell újakat bevezetni, hanem alkalmazzuk jól a meglévőket! Nem vagyok biztos abban, hogy egy élelmiszer által okozott betegség valóban láthatóvá tehető. Mit is szeretnék ebből levonni? Az elnök úrnak is mondom, hogy az élelmiszerbiztonság alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartozik. Nagyon sok még a teendő, sokat kell még javítani a helyzeten, és nem szabad itt megcsúsznunk, mert ez olyasvalami, ami nem látható, tehát az élelmiszerek által okozott megbetegedések nem láthatóak, de nagyon veszélyesek. Valamit tennünk kell.

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: Ami az energiát és a telekommunikációt illeti, a telekommunikáció egy különleges terület, ennek a fogyasztóvédelmi aspektusa a mi hatáskörünkbe tartozik. Én voltam a telekommunikációs jelentést készítő. Ha van esetleg telekommunikációs témájuk, akkor nyugodtan felvethetik. A consumer credit, tehát a fogyasztói hitel, aztán a csomagtúrák területén várunk az Európai Bizottságtól javaslatokat a következő hetekben, hónapokban. Még egy témát említenék meg, mert szerintem nagyon fontos: a szabványok és a sztenderdizáció ügye. Egy stratégiai jelentést készítettünk ezen a területen. A sztenderdek rendszere, a fogyasztók képviselete a minőségi normák, szabványok a szolgáltatások területén nagyon fontos, hiszen nagyon sok a határokon átnyúló szolgáltatás, és nagyon fontos a megfelelő minőségi jelzések vagy címkézés bevezetése.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Nagyon köszönöm, elnök úr, és köszönöm a delegáció tagjainak, hogy kérdésekre adott válaszokkal és újabb, megbeszélendő témák felvetésével segítik a konzultációt. Most ismételten a hazai parlamenti képviselőkre nézek, hogy részt kívánnak-e venni a beszélgetésben. (Jelzésre:) Látom, és örömmel nyugtázom, hogy többen is. Ertsey Katalin képviselő asszonynak adom meg a szót először, de többen is jelezték a bizottságunkból, hogy hozzá kívánnak szólni. Képviselő asszony, tessék parancsolni, öné a szó!

Ertsey Katalin (LMP) ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előkészítő megbeszélések során többször világossá vált, hogy az önök bizottságában nagyon gyakran egymással konfliktusban lévő ügyekkel foglalkoznak, egy egységes piacon a fogyasztói jogok képviselete magában hordozza a konfliktus lehetőségét. Az egyik elnökségi prioritás kapcsán is felmerült az, hogy az üzletvitel olcsóbbá tétele bizonyos értelemben szemben áll a fogyasztói jogokkal. Talán ezeknek az ellentmondó ügyeknek a feloldhatósága a fenntartható fogyasztásban rejlik, tehát hogyha mind a két oldal – ha ezt két oldalnak feltételezzük -, az előállítók és a fogyasztók is egy egyenletes, fenntartható pályán megvalósuló gazdaság részei és szereplői, akkor talán feloldható ez a konfliktus. De ebben nagyon limitált a szabályozóknak az eszköztára. Egy kérdésem lenne igazából, hogy van-e olyasmi a csőben, van-e valami olyan kezdeményezés, amely ennek a fajta fenntartható fogyasztásnak az erősítését szolgálná, hiszen szabályozási eszközökkel ez nagyon limitált. Van-e bármilyen eszközük erre? Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm a képviselő asszonynak. Elnök úr, talán megengedi, több kérdést is feltennénk, és ha egyben válaszolnának, úgy talán praktikusabb volna. Ha megengedik, így egyszerűbbnek tűnik. Boldog István képviselő úr jelezte, hogy szólni kíván, és láttam, hogy Szabó Zsolt alelnök úr is jelezte ezt. Egyelőre őket szólítom meg, aztán haladunk tovább. (Boldog Istvánnak:) Képviselő úr, parancsoljon!

Boldog István (Fidesz) BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Urak! Tisztelt bizottsági Tagok! Nagyon örülök neki, hogy az olcsó élelmiszerek dömpingjére figyel a bizottság. Azt gondolom, hogy bár az élelmiszerbiztonság a tagállamokra tartozik, belső dolog, nekünk itt Magyarországon sokat kell dolgoznunk azon, hogy a saját élelmiszerbiztonságunk rendben legyen, és én azt gondolom, a mi bizottságunknak igen fontos törvényjavaslatokat kell tennie a következő időszakban, illetve az Országgyűlésnek fontos törvényeket kell elfogadnia. De azt gondolom, nemcsak az olcsó élelmiszerekkel van gond egész Európában, hanem egyáltalán az olcsó árukkal, azokkal az olcsó árukkal, amelyek mondjuk a Távol-Keletről érkeznek, és lenyomják a mi saját belső piacunkat, azokat az értékes árukat, amelyeket elő tudnánk állítani. A textilipar már sajnos majdnem egész Európában meghalt, Magyarországon szinte teljesen, és olyan, minőségen aluli textilekkel, textíliákkal látják el Európát, amire, azt gondolom, ki kell dolgozni Európában azt a lehetőséget, hogy megvédjük az egész európai piacot, mert az a dolgunk és kötelességünk nekünk képviselőknek, azt gondolom, hogy nemcsak az élelmiszer területén, hanem minden áru területén minőségi árut tudjunk felmutatni a lakosságnak, még hogyha a minőségi áru egy kicsit drágább is. Ezzel, azt gondolom a saját iparunkat és a saját munkahelyeinket is védenénk és segítenénk. Nagyon örülök neki, hogy feljött a félrevezető reklámok kérdése. Én azt gondolom, a félrevezető reklámokra nálunk Magyarországon és egész Európában is oda kell figyelni, és nemcsak a félrevezető reklámokat kell meggátolni, hanem bizonyos műsortávokban el kell gondolkodni azon, hogy milyen reklámokat adhatnak egyáltalán. Nagyon tetszett nekem Anna Maria Corazza Bildt felvetése pont a gyerekekkel kapcsolatosan, tehát nem jó az, hogy mindenféle műsoridőben mindenféle reklámot adnak. Vannak olyan műsoridők, amikor a gyerekek fokozottan ülnek mondjuk a televízió előtt, és nem biztos, hogy olyan reklámokat látnak, amelyek az ő koruknak megfelelő. Azt gondolom, hogy erre oda kell figyeljünk. Pont Magyarország médiatörvényét vizsgálta most az Európai Unió, és azt gondolom, az európai médiatörvények vizsgálatánál is oda kell erre figyelni. Mi mindent elkövetünk azért, hogy a gyermekeket védjük, a magyar médiatörvény is erről szólt, és én azt gondolom, a mi bizottságunknak fokozottan oda kell figyelni a gyermekek védelmére, nemcsak a média területén és nemcsak a hamis reklámok, illetve a félrevezető reklámok területén, hanem az élelmiszerek területén is, hiszen jól tudjuk, hogy a gyerek az, akinek mindent megvesz a szülő, akinek mindent megpróbál megadni, és bizony-bizony hamis élelmiszerekre rengeteg olyan példa van az elmúlt időszakból, amely gyerekekre vonatkozik. Úgyhogy azt gondolom, a reklámok és az élelmiszerek mellett nagyon fontos terület az, hogy a gyerekekre, a gyerekek életére odafigyeljünk. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szabó Zsolt alelnök úré a szó.

Szabó Zsolt (Fidesz) SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Én is tisztelettel köszöntöm kedves vendégeinket! Mint ahogy előttem szóló képviselőtársaim kérdéseiből is kitűnik, számunkra az élelmiszerbiztonság egy nagyon fontos terület. Örömmel hallom azt, hogy ez nemzeti kérdés és nem európai uniós kérdés. Ehhez kapcsolódóan két témára szeretnék rávilágítani és rákérdezni. Gyakran halljuk indokként, amikor alacsony minőségű, de olcsó termék jön be Magyarországra, hogy a szabadpiaci versenyt sérti, ha mi ezt bármilyen áron és bármilyen ágon jogszabályilag szabályozzuk. Abban a gondolkodásmódban, amit most alakít ki az Európai Unió, milyen mértékben szerepel ez a kérdés, tehát mennyire fontos a nemzeti jogszabályalkotásnál, hogy védjük a saját termékeinket? Nem árul el nagy titkot, Magyarország agrárország, mi az agrártermékeinkre nagyon büszkék vagyunk, ezt szeretnénk erősíteni – ez minőségi mezőgazdasági terméket jelent. A konkrét kérdés tehát az, hogy a szabadpiaci versenyre való hivatkozással mit lehet tenni, hogyan tudjuk megvédeni a saját piacainkat. A másik kérdés szintén ehhez kapcsolódik. Magyarországon gyártott, tehát nemzeti alapanyagból gyártott és Magyarországon előállított termék piaci védelme önök szerint a jövőbeli elképzelések során végigvihető-e. Tehát megoldható-e az a kérdés, hogy az itthoni alapanyagból előállított és magyarországi munkaerővel előállított termék bármilyen formában előnyt élvezzen akár adózási, akár jogszabályi vagy bármilyen szabályozás által? Tudnak-e önök arról, hogy a jövőbeni szabályozásban ez milyen mértékben szerepel? Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm az alelnök úrnak. Ha megengedik, akkor én most visszaadom a lehetőséget az elnök úrnak és kollégáinak. Ha időnk engedi, esetlegesen még egy kört tudunk tenni, meglátjuk, hogy van-e módunk erre.

Simon Gábor (MSZP) Elnök úr, parancsoljon, öné a szó.

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: A kérdések rávilágítanak arra, hogy miért fontos ilyen párbeszédet folytatni. Először is azt mondanám, hogy az európai egységes piac őreiként nem szeretnénk a tagállamokat arra kérni, hogy őrizzék, védjék termékeiket jogszabályok keretében. Az egységes európai piacnak nem ez a lényege. Az én válaszom erre az, hogy azt mondom: mi a célunk? Garantálni szeretnénk, hogy a magyar gyártók, a magas minőségű termékek gyártói – legyen az élelmiszer, bor, más termék – az egész Európai Unióban, a 27 tagállamban el tudják adni ezeket a termékeket, hogy eljuttathassák az 500 millió fogyasztóhoz, hiszen nagyon érdekes, kiváló minőségű termékeket gyártanak. Az egységes piac erről szól, nem pedig védzáradékokról. Ha megnézzük, hogy Magyarország mennyire képes minőségi termékeket sok ágazatban előállítani, azt gondolom, hogy például az autóiparban nagyon fontos szerepet játszik Magyarország, látjuk, hogy nagy a potenciál ezen a területen. Én nagyon óvatos lennék, óva intenék attól, hogy azt mondjuk: az európai ipar szenved. Valaki azt mondta, hogy alacsony minőségű termékek érkeznek külföldről. A nemzetközi kereskedelem lényege, hogy biztonságosak legyenek a termékek. Be kell tartani, tartatni a biztonsági rendelkezéseket, és a fogyasztó dönti majd el, hogy neki a termék minősége megfelel-e vagy sem. Az az elegáns ruha, amit Corazza Bildt asszony visel, Kínában készült, de senki nem mondaná, hogy az egy alacsony minőségű, rossz minőségű termék. Kérem tehát, hogy legyünk nagyon óvatosak, amikor a minőségről ítélkezünk. Azért nagyon jó önökkel párbeszédet folytatni, mert azt hiszem, megérjük az önök aggályait és félelmeit, természetesen megértjük, de mi szenvedélyesen szeretnénk garantálni azt, hogy a gyártók, akik valóban kiváló minőségű termékeket termelnek, maximalizálni tudják az európai uniós piaci részesedésüket. Ezt kellene kidolgozni. Nagyon sok jó példa van például az élelmiszeripar területén, ahol azt látjuk, hogy jó minőségű, kiváló minőségű, autentikus agrártermékek, amelyek más ízzel jelennek meg, többletértéket teremtenek, tehát sokkal értékesebbek, mint a félkész termékek. Ezen termékek gyártóinak nagyon fontos, hogy megfelelő marketingstratégiákkal valóban ki tudják venni a részüket a belső piacon. Egyetértek azzal az elemzéssel, miszerint a legalacsonyabb költséget megcélozni nem a sikeres üzletek, sikeres vállalkozások fő szlogenje. Nagyon fontos a fogyasztót megszólítani. A mi szerepünk a fogyasztók tájékoztatása, a biztonság, a magabiztosság garantálása, minden méretű európai cég számára garantálni kell, hogy valóban fel tudjon virágozni. A mi szakbizottságunkban ezzel foglalkozunk, és remélem, hogy egyetértenek ezzel a megközelítéssel, mert minél jobban lehet bátorítani a magyar cégeket arra, hogy gondolkodjanak el ezekről a lehetőségekről, ez az önök gazdaságának is jót fog tenni, és jót fog tenni majd a fogyasztóknak, és jót fog tenni a piacnak. Röviden így szerettem volna reagálni több elhangzott kérdésre. Antonio, esetleg szeretnél hozzászólni? Kiváltképpen, azt hiszem, Ertsey asszony kérdezett a fenntarthatóságról. Mi támogatunk ilyen intézkedéseket és programokat. Aztán szó volt az élelmiszerről, a textilekről is volt kérdés, ez is a napirendünkön van, ezekre mindre tudunk reagálni. Antonio, esetleg megkezdenéd a sort?

ANTONIO FERNANDO CORREIA DE CAMPOS (Portugália): Köszönöm szépen. Vannak olyan eszközök, amelyekkel Európa rendelkezik. Ilyen például a minőségvédelem, a rossz minőségű termékek harmadik országból történő behozatalának a megakadályozására. A gyógyszeripari ágazatban is vannak ilyen eszközök. A gyógyszeripari ágazat az egyik legkritikusabb ágazat ilyen szempontból. Van lehetőség arra, hogy meglátogassuk azokat az egységeket, ahol nagytömegben gyártanak gyógyszereket. Természetesen a nemzeti hatóságoknak, a nemzeti gyógyszeripari hatóságoknak kell dönteniük arról, hogy elfogadják-e a generikus terméket vagy nem – az egy másik kérdés, hogy minden alapanyagot megvizsgáltak-e vagy sem, de ez egy nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés. Egy másik példa, ahol van még további kapacitás, ami a külső határellenőrzést illeti. A külső határ ellenőrzése harmadik országból érkező termékek esetében nagyon is eltérő. Ha meglátogatjuk az európai kikötőket, más gyakorlat van itt, más gyakorlat van ott, vannak nagyon szigorú kikötői szabályok, de vannak olyan kikötők, ahol egy kicsit engedékenyebbek. Természetesen harmonizálni kellene a kikötői ellenőrzési szigort, tehát jó lenne, ha nem lennének ilyen nagy különbségek az egyes kikötők ellenőrzési szigora között. Aztán az egységes piaci intézkedési csomagban, illetve a jelentésben, amelyet készítünk, közös konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy meg kell erősíteni az országok külső határellenőrzési kapacitását. Hogy ez pontosan hogy nézne ki a gyakorlatban, még nem tudjuk, de közös ajánlást dolgoztunk ki ezzel kapcsolatban. Persze még nincsen kész a jelentés, most dolgozunk rajta.

CATHERINE SOULLIE (Franciaország): Igen, különböző nemzetiségűek vagyunk, különbözőek a megközelítések is. El kell mondjam, hogy Franciaország az egyetlen ország, amely megvédi a MIC…, ez a szénintegráció mechanizmusa. A határ mentén, a határon kívül van több adó, a környezetvédelmi szabályozások a határainkon túl sokkal engedékenyebbek. A minálunk működő európai vállalkozásoknak el kell fogadniuk a mi szigorú szabályainkat. A franciaországi gyártási eljárások környezetbarátabbak, mint nagyon sok más országban. Például a Kínából érkező termékeknél nagyon nagy a konkurencia, mert az Európán kívüli országokban nem ugyanúgy alkalmazzák ezeket a normákat. Miután önök magyar képviselők, lehet, hogy a mi MIC-rendszerünk visszhangra találna önöknél. Sajnos a többi európai kollégám nem annyira támogatja ezt a bizonyos szén alapú adórendszert.

ANNA MARIA CORAZZA BILDT (Svédország): Svéd képviselő vagyok, de nem Svédország nevében szólok. Bármit teszünk, mi 500 millió embert képviselünk, 500 millió fogyasztót, az ő jólétüket, egészségüket – ez az én küldetésem, úgy érzem, az Európai Parlamentben. Lojális vagyok azokkal szemben, akik megválasztanak minket. Mi társjogalkotók vagyunk, és mi 500 millió ember érdekében lépünk fel. A magyar emberek jóléte ugyanolyan fontos nekem, mint a francia emberek vagy a svéd emberek jóléte, és ez egy nagyon fontos dolog. Számomra, amikor az élelmiszerbiztonságról beszélünk, ez nem nemzeti kérdés. Bármilyen termék kerül a magyar piacra, ami jó a magyar ember számára, persze jó kell legyen bármely más európai állampolgár számára. Például a svéd termékekre is ugyanezt el kellene mondani. Az élelmiszerbiztonság szerintem közös hatáskör, ezért van a SANCO, az élelmiszerbiztonsági főigazgatóság a bizottságon belül. Ez nem nemzeti kérdés. A végrehajtás, a fogyasztóvédelmi hatóságok, a civil társadalom, a különböző egyesületek garantálják azt, hogy a fogyasztók valóban élhessenek a jogaikkal. Ez a része nemzeti hatáskör. De amikor a védelem, a megvédés, a megóvás szót használjuk, akkor legyünk óvatosak. Kiemelném, amit Malcolm is mondott: miután gazdasági válságban élünk, az emberek valóban félnek, aggódnak a munkájuk elvesztése miatt, kötelezettségünk például a munkahelyteremtés is. Európában nagyon sok ember úgy gondolja, hogy a munkahelyteremtés legjobb módja, ha megóvjuk-védjük termékeinket a határainkon. Szerintünk pont ellenkezőleg kell eljárni. Mert ha azt mondjuk – ahogy ezt mondják is -, hogy vásárolj svéd terméket, vásárolj helyi terméket, ha önök azt mondják, hogy vásárolj magyar terméket, vagy azt mondjuk, hogy vásárolj brit terméket, akkor kereskedelmi háborút fogunk kirobbantani Európában, vagy nem akarjuk, hogy működjön a belső piac, az egységes piac? Az egységes piac arról szól, hogy mindenkinek megteremtsük a lehetőséget arra, hogy eladja a termékeit. De ne a határokat akarjuk megerősíteni, a képzeletbeli határokat vagy a korlátokat! Nem lenne jó ebbe a helyzetbe jutni. Én aggódom, amikor azt látom és hallom, hogy nem liberalizálni kívánják a belső piacot, hanem a válság miatt egyre többen korlátozni kívánják a belső piacot. Így kevesebb lehetőséget teremtünk a növekedés, a munkahelyteremtés számára. Persze mindenkinek indokolt a félelme, de azért mégis csak együtt kellene ezen elgondolkodnunk, és nagyon óvatosnak kellene lennünk, amikor arról beszélünk, hogy hogyan lehetne a legjobban kilábalni a válságból. Szerintem a kereskedelem előtt ki kell tárni a lehetőségek tárházát. Nagyon fontos a belső piacról szóló csomag, én a teljes harmonizációt támogatom. A nemzeti kitételek, kivételek, a fragmentáció, a szétforgácsolódás szerintem akadályokat gördít a munkahelyteremtés elé, akadályokat gördít a kkv-k elé, és nem óvja-védi meg őket. Persze beszélhetünk a harmonizáció mértékéről, de szerintem nagyon fontos, hogy elmondjam, hogy én valóban hiszek a belső piac erejében, ennek segítségével tudunk kilábalni a válságból, nem pedig protekcionista intézkedésekkel.

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: Ha megengedik, azzal zárnám ezt a kört, hogy az Ertsey asszony által elmondottakra reagálnék, hogy az ökotermékekkel kapcsolatban mit tettünk. Soullie asszony beszélt azokról a széleskörű elképzelésekről, amelyek a széndioxidadóról, a francia példáról szóltak. Szerintem ez nem sok eredményt fog hozni, de gyakorlati értelemben több mindennek van értelme. Az első ilyen gyakorlati példa, hogy már vannak rendelkezések, amelyek segítségével a közhatóságokat arra ösztönözzük, hogy zöld- vagy ökotermékeket szerezzenek be. Ami a címkézést illeti, a gépjárműveknél különböző kategorizálási, osztályozási rendszerek vannak, tehát gyakorlatilag nyílt közbeszerzéseket kell kiírni egész Európában, és ha egy helyhatóság egy zöldebb terméket kíván megvásárolni, akkor bárhonnan beszerezheti. Persze tiszteletben kell tartani a belső piaci szabályokat, de minden helyhatóság és regionális hatóság bátorítást kapott. Nagyon fontos a sztenderdeknél a megfelelő címkézési eljárás a zöldtermékeknél, például a háztartási gépeknél, a motoroknál, nagyon sok terméknél léteznek ezek a címkék. Tehát az az ember, az a fogyasztó, aki egy öko- vagy környezetbarát terméket kíván vásárolni, most már meghozhatja azt a döntést, amelynek a végén egy környezetbarátabb, ökoterméket vásárolhat. Az kellene tehát, hogy jobban működjön a belső piac. Nagyon fontos az, ami a fogyasztóvédelmi jogokat illeti. Mondhatni, hogy a fogyasztóvédelem és a belső piac között lehet konfliktus, de mi nem szeretnénk ezt a konfliktust látni, hanem azt szeretnénk, hogy a fogyasztók bízzanak a belső piacban. Úgy gondolom, hogy a fogyasztókat, ha van gondjuk, tiszteletben tartjuk a jogaikat, ha egy fogyasztó nincs megelégedve egy termékkel, akkor visszaküldheti a terméket. Megfelelő jótállás kell, meg elegendő időre kell szóljon a garancia vagy a jótállás, kell legyen megfelelő panasztételi mechanizmus. Európai szinten nagyon jó lenne az embereket arra ösztönözni, hogy éljenek az egységes belső piaccal, ami azt is jelenti, hogy európai szinten lehetőség van a termék visszaküldésére, a panasztételre, ha egy más országból érkezik a termék, tudni kell, hogy milyen panasztételi lehetőségek vannak, milyen jótállás van. Tehát nagyon fontos a tagállamok saját fogyasztóvédelmi mechanizmusait európai mechanizmusokkal kiegészíteni, és így jobban fog működni a belső piac is.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. A beszélgetésben való részvételre jelentkezett a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője, és még ebben a körben a bizottság részéről Örvendi László képviselő úr… (Jelzésre:) …és többen is. Látják, olyan témára eveztünk, úgy látom, hogy a megszólalások további megszólalásokat indukálnak. Azt javaslom, hogy a képviselő uraktól és az NGM, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselőjétől néhány gondolatot még befogadunk, azt követően az önök reagálása után lezárjuk. Tudom, hogy egy nagyon szoros programban vannak, igyekszünk ehhez tartani magunkat. Akkor tehát gyors megszólalásokat szeretnék kérni a bizottság tagjaitól. Örvendi László képviselő úr, aztán Horváth Zsolt képviselő úr jelentkezett még, majd a másik oldalra is átmennénk. Mindenkitől azt kérem, hogy kellő sebességgel tegyük ezt.

Örvendi László József (Fidesz) ÖRVENDI LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Hallottuk, hogy az Unió bizottsága az élelmiszerbiztonsággal nagyon sokat foglalkozik, és emellett még a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal is. Itt merül fel egy olyan kérdés, amelyről még nem beszéltünk a mai napon, hogy a harmadik országbeli importáruk előállítási körülményei milyen ellenőrzöttséggel bírnak. Az uniós termelőknek nagyon szigorúan előírjuk azt, hogy milyen a termelés feltételrendszere, ugyanakkor szabad kereskedelem lévén özönlik be az áru az Európai Unióba, háttérbe szorítva a saját termelőinket, így a gazdasági versenyben nagy hátrányt szenved az Unió termelői köre, mert a harmadik országbeli termelők sokkal szabadabb körülmények között, nem szigorú feltételek mellett termelnek – olyat ne is mondjak, hogy lehet, hogy ez esetleg uniós állampolgárnak az érdekeltségi köre is. Itt tehát nagyon fontos, hogy ha import jön harmadik országból, ugyanolyan feltételrendszert követeljünk meg, mint amit megkövetelünk az Unió termelőitől is. Köszönöm szépen, ennyit akartam mondani.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Horváth Zsolt képviselő úré a szó, utána haladunk tovább, a végén pedig meg fogom adni a szót a minisztérium képviselőjének is.

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Egyetlen gondolatot szeretnék felvetni, illetve a szabadpiaccal kapcsolatban szeretném nagyon udvariasan felvetni azt, hogy a magyar gazdáknak van egy alapvető problémája. Túl azon, amit a képviselő úr az előbb elmondott, hogy harmadik országból érkező árukkal szemben sokszor maga az Unió sem versenyképes a kemény, egyébként helyesen kemény előírások miatt, a másik problémánk az, hogy nem azonos támogatási környezetben dolgozunk. A magyar gazdák lényegesen kevesebb támogatást kaphatnak, mint amennyit más uniós országokban, viszont egy egységes piacon kellene versenyezniük. Ez egy olyan ellentmondás, ami idővel majd meg fog szűnni, csak kérdés az, hogy hány gazdánk éri meg a termelést addig. Nekünk tehát azért ez egy komoly probléma, és amikor felvetődik egy gondolat valakiben, hogy hogyan tudná megvédeni a magyar árut, akkor egész egyszerűen ebből a különbségből adódó problémát szeretnénk megoldani valamilyen módon, mert azért ez elég jelentős. Tehát egy 30 százalékos hendikeppel nekiindulni egy versenynek, az bizony egy jelentős hátrány. Én tehát csak azt szeretném megértetni, hogy ha ilyeneket hallanak magyar képviselőktől, akkor nem az egységes piac ellen vagyunk, csak nekünk egyszerűen reagálnunk kell valamit arra, ami az egyik legjelentősebb ágazatát illeti Magyarországnak, az agráriumot. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Spaller Endre képviselő úr, aztán pedig Z. Kárpát Dániel következik, és így a képviselői hozzászólásokat lezárjuk.

Spaller Endre (KDNP) SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm a szót. Üdvözlöm a bizottságot minálunk! Nagyon sok témát felvetettünk, de még mindig messze nem mindet, amit a fogyasztóvédelem kapcsán fel lehetne vetni. Például a turizmus témájáról egy szót sem szóltunk, pedig, azt hiszem, Európán belül ez egy fontos kérdés lenne. És miközben ennyi témát felvetünk, azért valamiről ne feledkezzünk el, ami az egységes szabályozás irányába hat, és szerintem nagyon fontos lenne, mégpedig arról, hogy érhetőek legyenek ezek a szabályok – talán ezért is fontos, hogy egységesek legyenek, mindenki számára ismertek, világosak, érthetőek legyenek -, hiszen nemcsak az kell, hogy egységes szabályozás legyen, hanem az is, hogy az emberek tudjanak élni a jogukkal, ehhez pedig nemcsak a termékről kell sokat tudniuk, hanem arról is, hogy nekik pontosan mik a jogaik, és ehhez nem lehetnek a szabályok bonyolultak. Én tehát azt gondolom, hogy szétforgácsolódás helyett valóban egységes harmonizáció kellene, nem sok szabály, hanem kevés, és nagyon világos szabály. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm a képviselő úrnak. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, parancsoljon!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Az elnök úr kiváló hozzáfűzéseit nagyon köszönöm, ez is mutatja, hogy az Európai Unió egy kiváló és szofisztikált rendszerrel rendelkezik arra nézve, hogy adott esetben garanciális elemeket vigyen a fogyasztóvédelem rendszerébe, vagy hogy adott esetben visszaküldhetővé váljon az a nem megfelelő minőségű áru, amelyet a későbbi megfelelő szankciókkal természetesen problémakezelés gyanánt is fel lehet használni. Csak adódik a kínos kérdés, hogy hova küldje vissza az árut az az ember, aki mondjuk a dioxinnal szennyezett húst fogyasztotta el. Tehát vannak olyan rapid kérdések és olyan rapid megoldásokat igénylő területek, amelyek esetében én egész egyszerűen nem tudok a szabadpiacban bízni, már a tekintetben sem, hogy minden egyes terméket, áruféleséget fizikailag képtelenség leellenőrizni. Megoldásként tehát kizárólag azt lehet látni ebből a székből, hogy a szabadpiac mellett azért egy erőteljes nemzetállami szintű szabályozásra lenne szükség. Ennek egy nagyon jó példáját tudom keletközép-európai szemmel bemutatni a tejpiac által. A tejpiacon jelen pillanatban az lelhető fel, hogy Lengyelországot alacsony áron felvásárolt, dömpingáron felvásárolt, adott esetben magyarországi termékekkel öntik el, hazánkat, Magyarországot pedig a Szlovákiának nevezett államból, Lengyelországból és más országból szintén nagyon alacsony áron felvásárolt termékféleségekkel árasztják el. Tehát fellelhető egy olyan jelenség, amely szerint egyes multinacionális kiskereskedelmi láncok szinte egymás ellen próbálják kijátszani a nemzetállamokat, a piacaikat megpróbálják elsorvasztani. Ez ellen nagyon nehéz nemzetállami szinten vagy akár fogyasztóvédelmi hatósági szinten fellépni. Tehát az ilyen és ehhez hasonló jelenségek igenis megkövetelnék a közösségi beavatkozást adott esetekben, de legalábbis a problémáról való nyílt és tabumentes értekezést. Nagyon remélem, hogy a soros magyar EU-elnökség és a következő hónapok teendői közé be tudjuk csatornázni ezt a nagyon fontos kérdéskört is, hiszen itt egy folytatólagos mulasztást érünk tetten e tekintetben, és sajnálatos módon úgy érzem, ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül, nagyon sok újonnan csatlakozó tagállam szakértői ugyanezt vallják. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úrnak. Látják, mi egy több frakcióból összeálló bizottság vagyunk, ugyanúgy, ahogy önöknél, nálunk is sokfajta vélemény van. Ezt azért gondoltam elmondani, hogy lássák, hogy a bizottság szabad szakmai vitát folytat ezekben a kérdésekben, ahol mindenki képviselheti a saját álláspontját. A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről Boldizs József úr kíván szólni egy picit ezt kiegészítve. Kérem, hogy kellő rövidséggel szóljon hozzá. Köszönöm szépen.

BOLDIZS JÓZSEF (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak azért kívánok hozzászólni, mert Malcolm Harbour elnök úr említette, hogy a fogyasztói jogok irányelvvel kapcsolatosan a raportőr úr azért nem tud részt venni az ülésen, mert Brüsszelben tárgyal. Brüsszelben viszont a magyar elnökséggel tárgyalt tegnap. Nem árulok el titkot, hogy a magyar elnökség komolyan veszi a saját feladatát, és van egy olyan belső szabály, hogy a megbeszélést követően vagy azonnal vagy órákon belül jelentést kell készíteni a megbeszélésről. Ezért amikor ma reggel bekapcsoltam a számítógépemet, ott volt a jelentés, hogy Andreas Schwab úr miről tárgyalt a magyar elnökséggel – ezt szeretném röviden megosztani önökkel. Március 8-án lesz plenáris ülésen napirenden a fogyasztói jogok irányelv, ami a magyar elnökségnek fogyasztói szempontból a prioritása. Elhangzott azonban, hogy szavazásra nem kerül sor március 8-án, csak március 24-én, ami egy kéthetes késést jelent. Ez azért érdekes, mert a szavazást követően kaphatja meg Andreas Schwab úr a mandátumát, ami azt jelenti, hogy a mandátum tekintetében tud tárgyalni a trió EP parlamenti részről. Andreas Schwab úr felvetette, hogy két hónapon belül mindenképpen megállapodásra törekszik a tanáccsal; azt kérte, hogy még a mandátuma megkapása előtt a magyar elnökség mindenképpen egyeztesse az EP-javaslatokat az érintett tagországokkal. Ezt meg is fogjuk tenni, azért, hogy időben jobban tudjunk haladni, ugyanis mindenképpen prioritás számunkra, hogy megállapodás szülessen a magyar elnökség alatt, mert ez a magyar elnökség kezdeményezőképességét, sikerét is jelenti. Részünkről minden akadályt elzárunk ez elől, és mindenképpen törekszünk arra, hogy ez megszülessen. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Megköszönöm az up to date információkat.

Simon Gábor (MSZP) Elnök úr, ha megengedi, akkor visszadobnánk a labdát önöknek, és nagy figyelemmel várnánk a reakciójukat. Azt követően, ígérem, több megjegyzéssel már nem kívánunk élni, már csak azért is, hogy az önök nagyon szigorú programját ne akadályozza meg a bizottság. Elnök úr, önöké a szó.

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Sajnálom, hogy nem mi vagyunk az igazi élelmiszeripari szakértők, mert úgy látom, kiemelt, kedvenc témáik egyike az élelmiszerek és az agrártermékek témája. Sajnos nem mi vagyunk az illetékesek, de nagyon együtt érzünk önökkel. Megértem, Horváth úr, amit ön említett, de mint tudja, a közös agrárpolitika reformja napirendre került, nemrégiben készült egy jelentés. Lehet, hogy néhány kollégám beledolgozott ebbe a jelentésbe, talán tudnak majd szólni erről, de nem a mi bizottságunk központi témája a KAP. Soullie asszonnyal kezdeném, aztán minden kollégámat megkérném, hogy tegye meg záró megjegyzését, reagáljanak az önök kérdéseire, megjegyzéseire, én pedig zárásképpen majd lefedem, megpróbálom lefedni a még nyitott kérdéseket. Soullie asszony, utána Correia de Campos, majd Corazza Bildt asszony következik, és jómagam fogom zárni a kört.

CATHERINE SOULLIE (Franciaország): Ami az élelmiszerbiztonságot illeti, az élelmiszerbiztonság ügyében a bizottság sokat dolgozik. Nemrégen elfogadtuk a plenáris ülésen a Sommer-jelentést, amely az élelmiszeripari termékek címkézésére vonatkozik. Szerintem egy nagy előnyt jelent ez, mert mindenki elolvashatja. Öt fontos elem, ugyanazok az elemek találhatóak meg ezen a címkén, és így tudják a fogyasztók, hogy milyen összetételű a termék, a napi beviteli mennyiségek is szerepelnek rajta. Ebből a szempontból, azt gondolom, valóban nagyon sok eredményt értünk el az élelmiszerek területén. Ez egy kis kitérő volt, mert két hónapja szavaztuk meg a Sommer-jelentést. Csak ezt akartam elmondani az élelmiszer- és agrártermékek területével kapcsolatban. Köszönöm.

ANTONIO FERNANDO CORREIA DE CAMPOS (Portugália): Köszönöm szépen. Ami a belső piacot illeti, ha van probléma, európai szintű probléma, az a baj, hogy túl sok jogszabály van. Barnier biztos úr azt mondta, hogy 1500 különböző belső piaci jogszabály létezik. Nagyon sok jogszabályt nem jól vagy csak részlegesen ültettek át a nemzeti jogrendbe, ez is baj. Ahhoz, hogy valóban szigorú szabályokat vezessünk be nemzeti szinten, itt még nagyon sok a tennivaló. Hogy szigorúak legyünk a belső piacon belül? Minden nemzetállam maga dönt erről a szigorról. Említettem a saját országom példáját. Jelenleg nem tudjuk biztosan, az ügynökség nem volt valami népszerű, még mindig nem népszerű ez a bizonyos ügynökség, de nagyon sok eredményt ért el az élelmiszerminőség területén az országunkban, pontosabban a portugál fogyasztóvédelmi hatóság nem volt valami népszerű, de nagyon sok mindent elért. Nem azt mondom, hogy minden országnak Portugália példáját kell követnie, minden ország más, minden tagállamnak megvannak a sajátosságai, vannak előnyei, hátrányai, vannak érvek és ellenérvek adott helyzetek mellett és ellen. Nem a jogszabályok hiánya okozza ezt a problémát, nem a jogszabályok hiánya miatt nem rendelkezünk biztonságosabb élelmiszerrel, és nem ezért nem tudjuk megvédeni, óvni magunkat a rossz termékektől. Jogszabály, az van. Köszönöm szépen.

ANNA MARIA CORAZZA BILDT (Svédország): Köszönöm. Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy nem lehet a piacra bízni az élelmiszer- vagy a gyermekjáték- vagy a textilbiztonságot. Ez valóban közös érdeke, közös aggálya minden európainak. Mi sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel, a játékokkal például. Nagyon sok kérdést tettünk fel az Európai Bizottságnak a gyermekjátékok biztonsága terén, van egy ilyen eredménytábla, egy scoreboard. Ugyanez mondható el az élelmiszerekről. Ha a hús szennyezett, vagy ha egy hús nem jó egy boltban, akkor visszaviheti a nemzeti hatósághoz. És vannak európai normák, amelyeket követni kell. Nem gondolom, hogy további kiegészítő rendelkezésekre van szükség – a meglévő jogszabályokat kell megvalósítani. Meg kell erősíteni a nemzeti fogyasztóvédelmi szervezeteket, és fontos felhívni a fogyasztók figyelmét a jogaikra, valamint hogy hogyan érvényesíthetik azokat. Nem gondolom, hogy kiegészítő szabályokra lenne szükség. A fenntartható fogyasztás. Én a kiskereskedelmi ágazattal foglalkozom. Igazából a jelentésem egyik fejezetének is a fenntartható fogyasztás a címe, mert be kell vonni a kiskereskedőket, valóban felelősséget kell vállalniuk, és alternatívákat kell kínálniuk a fogyasztóknak. Nagyon jó lenne, ha a fogyasztók találnának a polcon olyan termékeket, amelyek valóban környezetbarát, fenntartható termékek, oly módon csomagolva, hogy a csomagolás is környezetbarát. Köszönöm szépen.

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: Ha megengedik, néhány kérdésre reagálva zárnám ezt a mai tárgyalást. Sokat beszéltünk a minőségről, a biztonságról, de nagyon-nagyon fontos az, hogy különbséget tegyünk a kettő között, az angolban nem ugyanazt jelentik . Örvendi úr kérdezett a harmadik országból érkező importtermékekről. Világos, hogy a harmadik országbeli importtermékeknek ugyanazoknak a biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, mint az Európai Unión belüli termékeknek. Ami az élelmiszert illeti, ha az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség azt látja, hogy van egy veszélyes termék, amely nem felel meg az európai biztonsági rendelkezéseknek, akkor ezt a terméket, amely harmadik országból jön, betiltják az EU egész területén. Több ilyen példát láttunk a közelmúltban. Ami a minőségi szabványokat illeti, ha valaki egy drágább terméket vesz meg, mert az organikus, biotermék, autentikus termék, vagy lehet, hogy egy Magyarországon készült Audit vásárolnak, nem pedig egy másutt készített, olcsóbb terméket, ez egy minőségi döntés, ha az ember autót vásárol, fontos, hogy az biztonságos legyen, bármilyen drága vagy olcsó is. De világossá kell tenni, hogy mi garantálni szeretnénk azt, hogy biztonságos termékek legyenek a fogyasztók számára, és persze nagyon fontos, hogy ha egy élelmiszertől megbetegszik az ember, akkor mindenkinek joga van jogorvoslatot, kompenzációt kérni. Nagyon fontos, hogy biztonságos termékeket gyártsanak a gyártók. Éppen meg kívánják reformálni a termékbiztonsági irányelvet. Nagyon fontos tehát a biztonságos termék. A második központi téma, amely sokat előkerült ma, az az a kérdéskör, amit alapvető munkafeltétel vagy foglalkoztatási szabványrendszerként említenék. Itt már látjuk, hogy a fogyasztók önmaguk fellépnek az érdekeik érvényesítése érdekében. A sztenderdekről, szabványokról beszélve a “Fair Trade” címkék, a “Fair Trade” címkézés több országban megjelent. A fogyasztók azt kérik, hogy megfelelő munkakörülmények között készüljenek a termékek. Ezekről a “Fair Trade” címkével ellátott termékekről elmondható, hogy igazságos, tisztességes körülmények között foglalkoztatottak által készített termékről van szó. A fogyasztók követelhetik, hogy ilyen termékek kerüljenek a polcokra. Nagyon fontos az átláthatóság, a kollektív szociális felelősségvállalás, nagyon fontos a sztenderdek kidolgozásának bátorítása. A turizmus egy nagyon fontos téma, nagyon jó, hogy megemlítették. Az embereket érdekli a turizmus, és nagyon sokan vásárolnak turisztikai termékeket online, így nagyon fontos a biztonság és a minőség garantálása, például a tűzvédelem, a szállodákban a gyermekjátszóterek biztonsága. Mindenféle szabvány és biztonsági norma van. Most nem szeretném a szállodákat, az éttermeket osztályozni, mert akkor kicsit bajba kerülünk, azt hiszem, ez egy kicsit problémás terület, de a biztonsági sztenderdeket valóban megkövetelhetjük, mármint hogy több közös sztenderdet vagy normát, szabványt kellene kidolgozni. Azt gondolom, az egyik legjobb példa a légi utasok jogainak példája. Minden repülőtéren látják, hogy ki van rakva egy tábla, amelyen minden utas látja, hogy milyen jogai vannak. A légitársaságokból elvárják, hogy ha késik a gép, akkor mindenkinek a kezébe nyomják ezt a kis brossurát, amelyből elolvashatja, hogy milyen jogai vannak, és mit kérhet, mit követelhet. Ez most a közlekedési ágazatból való példa. Nagyon jó lenne, ha más ágazatokban is átláthatóvá tennék ezeket a jogokat. (Megérkezik Andreas Schwab.) Ami a roamingot illeti, sajnálom, hogy a telekommunikációról nem beszéltünk, mert az az én vesszőparipám. De a roaming egy ilyen terület, ahol az Európai Bizottság fellépett azért, mert a piacon problémák alakultak ki. Egyetértek önökkel, és nem gondolom, hogy bárki közülünk a szabadpiac igazi harcos képviselője lenne, a belső piac nem működik és a roamingpiac sem működik egyáltalán. Meghatároztak tehát egy felső, plafonértéket a roamingdíjazásnál, -díjszabásnál, és különböző dokumentumok tájékoztatják a fogyasztót, hogy a roaming szolgáltatás igénybevételekor mi az a maximális díj, amelyet ki lehet számlázni, amelyet a szolgáltató kiszámlázhat. Nagyon fontos tehát, hogy megnézzük. Összegészében – és ez a záró gondolatom – oda jutok vissza, ahol a bevezetőmet kezdtem: mi lelkesedünk, mi lelkesen támogatjuk az egységes piacot abból a szempontból, hogy reméljük, hogy ez az egységes piac, a belső piac egyszer majd mindenki számára elhozza a valódi jólétet és a boldogulás lehetőségét, hogy több lesz a verseny, több lesz a választási lehetőség, hogy új termékek érkeznek a piacainkra. Ezt szeretnénk elérni, és ezt szeretnénk elérni minden méretű vállalkozás számára. Kiváltképpen szeretnénk megfelelően felfegyverezni vagy felvértezni a kkv-kat. Nagyon fontos, hogy elkerüljük a beavatkozások mértékét, azt gondolom, ez olyasvalami, ahol egy kicsit alulteljesítünk. Remélem, hogy az önök támogatásával az én szakbizottságom mindent megtesz a jövőben, hogy elérjük ezt a célt.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm, elnök úr, és köszönöm a delegáció tagjainak, hogy ilyen kiválóan helytállnak. Köszöntjük a most megérkező delegációtagot is, hiszen többször szóba került menet közben az ön neve és az ön által jegyzett jelentés is, talán még a tegnapi tárgyalást is elég pontosan és precízen vissza tudtuk idézni, amit a magyar elnökség képviselőivel folytatott. Úgyhogy ilyen távolról is aktív részese volt az együttes bizottsági ülésünknek.

Simon Gábor (MSZP) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Ahogy ígértem, az együttes ülésünk végéhez érkeztünk. Nagy örömünkre szolgált az, hogy volt lehetőségünk önökkel találkozni és véleményt cserélni. Élni kívántunk a lehetőséggel, és láthatólag egy pezsgő vita alakult ki, még ha néha nem is azokról a szakmai területekről elsősorban, amelyek önöket konkrétabban érdekelnek vagy amelyek a munkájukat lefedik, de talán ez a beszélgetés szabadságából is adódott. Hadd tegyek a végén két megjegyzést! Az egyik, hogy nem szóltunk, bár hosszasan szólhattunk volna az Európa 2020 agendáról is, hiszen egy lisszaboni stratégiát követően azt a szándékot, hogy az intelligens növekedésben és a munkahelyteremtésben legyen egy egységes európai stratégia, nagyon fontosnak tartom, gondolom, a bizottság is így vélekedik erről. Mi ezt a most megkezdett konzultációt önökkel szeretnénk folytatni. A bizottságunk a nemzetközi szakmai konzultációk terén még ebben az ülésszakunkban, április-május során Brüsszelben kíván egy konzultációt megtenni, és szeretnénk ott önökkel is találkozni – természetesen nem itt és most egyeztetve az időpontot, de ennek megfelelő módon érvényt szerezve -, és szeretnénk, hogyha addigra már a magyar elnökség által kitűzött prioritásokban ott járnánk, hogy akár néhány ügyben vissza is igazolnák, hogy eredményes munkát végeztünk. Ehhez kapcsolódva önöknek is nagyon sok sikert, eredményes munkát kívánunk, kitartást ahhoz, hogy ezt a most megkezdett, nagyon komoly, jogharmonizációhoz kapcsolódó tevékenységet végig tudják csinálni.

Simon Gábor (MSZP) Elnök úr, szeretnénk egy apró kis kedvességgel is önök elé lépni. A beszélgetés legvégén majd egy apró kis könyvet adnánk át a magyar Országház épületéről. Többen is említették, hogy az épület szép. Mi itt dolgozunk. Hogy ezt az emléket elvigyék önök magukkal, ezt szeretnénk ilyen módon is megjeleníteni. Egyetlenegy dolog van hátra. Az elején rögzítettük, hogy sajtónyilvános a mai beszélgetésünk, ezért rendhagyó módon, ha megengedik, még pár percet elrabolva az önök életéből, nem hosszan, de lehetőséget teremtenénk arra, hogy ha a teremben ül olyan újságíró kolléga, aki szeretne önöktől vagy tőlünk kérdezni, akkor azt most megteheti. A kollégák rendelkeznek olyan mobil, mozgómikrofonnal, amit oda tudunk vinni, senkinek nem kell sehova mennie. Ha van kérdés, akkor kérem, hogy a mikrofon útján azt tegyék meg, ha a kollégák közül kíván ezzel élni valaki, akkor mi annak most helyt adunk. Nem tudom, hogy kapok-e jelzést, ki az, aki élni kíván a kérdés lehetőségével. (Jelzésre:) Igen, egy úr kíván élni vele. Adunk számára egy mikrofont. Kérem, mondja meg, kitől kíván kérdezni, és azt követően igyekszünk válaszolni.

KŐHALMI DEZSŐ újságíró: Kőhalmi Dezső vagyok, a Társadalmi Unió Kontroll című újságjának vagyok az újságírója, és az elnök úrtól szeretném kérdezni, hogy mi a szerepe a civil fogyasztóvédelmi szervezeteknek az Európai Unióban, és hogyan támogatja az Európai Unió a civil fogyasztóvédelmi szervezeteket, támogatja-e egyáltalán, és milyen módon. És nagyon nagy udvariatlanság még egy felvetés, mert két kérdés is túl sok, de ha a fogyasztóvédelmi kommunikáció jelentőségéről, módszereiről csak egy néhány gondolatot lehetne hallani, azt nagyon szépen megköszönném.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Bocsánat, elnök úr, csak hadd kérdezzem meg, hogy van-e még a teremben olyan, aki kérdezni kíván. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Nagyszerű! Elnök úr, öné a lehetőség, hogy megválaszolja a kérdést, tessék parancsolni!

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: Azt hiszem, világos, hogy a fogyasztóvédelmi szervezeteknek minden szempontból fontos szerepük van a politikák kidolgozása során. Az Európai Bizottság rendszeresen konzultál velük, mert létrejött egy fogyasztóvédelmi konzultációs bizottság, amelynek tagjai a tagállamokból különböző fogyasztóvédelmi szervezetek. Engem is meghívnak néha a szakbizottság nevében, tehát én is tudok velük beszélgetni. Rendszeresen fogadjuk európai fogyasztóvédelmi szervezetek képviselőit, van a Fogyasztóvédelmi Szervezetek Európai Szövetsége, tőlük is többször érkeznek hozzánk, és valóban nagyon sok dokumentumot és háttéranyagot küldenek nekünk. Ma délelőtt találkoztunk a Magyar Fogyasztóvédelmi Egyesülettel, az elnöke itt ül a körünkben, és velük is beszélgettünk arról, hogy milyen témák foglalkoztatják őket mostanság. Ami azt illeti, hogy támogatást biztosítunk-e fogyasztóvédelmi szervezetek számára, az Európai Bizottságnak van külön költségvetése, mi, a mi szakbizottságunk őrködik ezen költségvetési összegek felett, nagyon jó volt a költségvetési megállapodás. Ez nagyon jó beruházás. Nagyon jó, ha az Európai Bizottság elősegíti a fogyasztóvédelmi egyesületek, szervezetek működését, ez egy nagyon jó befektetés. Kiváltképpen az Európai Unió újabb tagállamai számára kellene ilyen támogatást biztosítani, hiszen azt gondolom, hogy nagyon sok új európai uniós tagállamnak nincs olyan hagyománya, fogyasztóvédelmi szervezeti hagyománya, mint a régieknek. Nagyon fontos például az irodák létrehozására, a fiatalok számára kidolgozott programok, honlapok, információs anyagok kidolgozására szánt támogatások, és egyre inkább azt látjuk, hogy nagyon sok páneurópai fogyasztóvédelmi szervezet van. Ez azt jelenti, hogy a bizottság együttműködik a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságaival. Tegnapelőtt találkoztunk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal. Ők adatokat gyűjtenek a fogyasztóvédelmi, fogyasztói problémákról, amelyek egész Európában megvalósulnak. A legjobb példa az utazási honlapokkal, illetve a repülőjegyek árával kapcsolatos felmérés volt. Nagyon sok ellentmondás és paradoxon van, nagyon sok az eltérés az árak között. Karácsony előtt készült egy nyilatkozat, amely összegezte ezeket az eredményeket. Aztán kiderült, hogy nagyon sok probléma van az e-kereskedelemmel, a tranzakciók 40 százaléka valósult csak meg, tehát volt olyan, hogy mondjuk a fogyasztó nem tudta teljesíteni vagy lezárni ezt az e-kereskedelmi tranzakciót. Az összes próbálkozásból 40 százalék volt tehát csak sikeres.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr, hogy reagált, és hogy a sajtó kérdéseire válaszolt. Úgy gondolom, hogy ezt tisztségem van már csak: hogy a formális bizottsági ülést bezárjam, önöknek megköszönjem, hogy velünk töltötték ezt a közel két órát. A további programjukhoz nagyon sok sikert kívánok, és remélem, hogy a nyár elején Brüsszelben ugyanilyen érdemi módon tudunk konzultálni. Köszönöm szépen. Jó munkát kívánok mindenkinek. A bizottsági ülést ezennel hivatalosan is bezárom. Köszönöm szépen.

MALCOLM HARBOUR (Nagy-Britannia), az Európai Parlament Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke: Nagyon szépen köszönöm önnek, önöknek. Mi is készültünk ajándékokkal önnek és az alelnök uraknak, és esetleg egy csoportképet is ha készíthetnénk a zászlók előtt! Mindjárt megkérjük a fényképészünket, hogy álljon elő.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Viszontlátásra!

(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 16 perc)

Simon Gábor a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese

Forrás »

FVB 20/2010 Fogyasztóvédelmi bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Simon Gábor (MSZP) SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok. Tisztelettel köszöntöm a Fogyasztóvédelmi bizottság tagjait, képviselőtársaimat, az előterjesztő képviseletében megjelent kormányzati képviselőket, a civil szervezetek tagjait, a média képviselőit és mindenkit egyébként, aki a mai témáink iránt érdeklődik. A bizottság határozatképes, nincs akadálya annak, hogy a munkánkat megkezdjük. A munkánk az előzetesen elfogadott napirend, amit most szavazás útján meg fogunk tudni erősíteni. Ennek a napirendi javaslatnak az értelmében az első napirendünk a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat, T/1747. szám javaslathoz kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása és az arról való döntés. A második napirendünk a termékbemutatókkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák és jogi szabályozás áttekintése. Ez egy átfogóbb napirend lesz, ennek keretében egy nagyon izgalmas szakmai konzultációt tervezünk és a harmadik az egyebek napirend. Tisztelettel kérdezem a bizottság tagjait, aki egyetért a mai napirendünkkel, kérem, szavazatával erősítse meg. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a mai napirendünket. Köszönöm szépen. Nincs akadálya, hogy az első napirenddel megkezdjük a munkát.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló T/1747. számú törvényjavaslat (Dr. Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)

Nagy örömmel üdvözlöm a kormányzat képviselőit, államtitkár asszonyt és azt kérem, hogy ezt a néhány kapcsolódó módosítót, ami a bizottság hatáskörébe tartozik, arról a bizottság hozza meg a döntését. Szeretném megkérdezni – a jegyzőkönyv kedvéért -, hogy az előterjesztőt képviseli-e valaki. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nem, akkor a kormány álláspontja lesz majd ilyen szempontból orientáló a bizottság frakciói számára. Kérem szépen majd a jegyzőkönyv kedvéért a pontos titulust a kormány képviseletében jelenlévő kollegák részéről, csak a jegyzőkönyv kedvéért kérem és aztán szerintem el is kezdhetjük a munkát. Az első, amiről dönteni kell, a kiegészítő ajánlások közül a 6. számú ajánlás. A 6. számú ajánlás L. Simon László és Pálffy István képviselő uraknak a kapcsolódó módosító javaslata. A kormány álláspontját szeretném megkérdezni.

VASVÁRINÉ DR. MENYHÁRT ÉVA helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Aki támogatta, Vasváriné Menyhárt Éva államtitkár asszony.

VASVÁRINÉ DR. MENYHÁRT ÉVA helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Igen, elnézést, Vasváriné Dr. Menyhárt Éva és helyettes államtitkár vagyok az infokommunikációs államtitkárságon.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár asszony. Tehát a kormány támogatja.

VASVÁRINÉ DR. MENYHÁRT ÉVA helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Aki a módosítót támogatja, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) 11. Aki a módosítót nem támogatja, most szavazzon! (Szavazás.) 4 nem. A bizottság meghozta a döntést, a módosítót támogatja. A következő az a 28. ajánlási pont, amely egyébként a 42-essel összefügg, tehát értelemszerűen a kettőről egyben fogunk dönteni. Ugyancsak L. Simon László és Pálffy István képviselő uraknak a módosítója. A kormány álláspontját szeretném megkérdezni.

VASVÁRINÉ DR. MENYHÁRT ÉVA helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Aki támogatja a módosítót, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) 11. Aki nem támogatja, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) 4 nem. A bizottság meghozta a döntést, a bizottság támogatja a módosítót. A 43. ajánlási ponthoz kérem, hogy lapozzunk. Ugyancsak L. Simon László és Pálffy István képviselő módosítója. A kormány álláspontját szeretném megkérdezni.

VASVÁRINÉ DR. MENYHÁRT ÉVA helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm államtitkár asszony. A kormány támogatja. Aki támogatja, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) 11.

VASVÁRINÉ DR. MENYHÁRT ÉVA helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Bocsánat, elnézést kérek, ne haragudjon elnök úr. A kormány nem támogatja.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Bocsánat, a jegyzőkönyv kedvéért, a kormány álláspontját pondosítottuk, tehát a kormány a 43. ajánlási pontban foglalt módosítót nem támogatja. Aki támogatja, továbbra is 11. Aki nem támogatja? 4. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. A bizottság meghozta a döntést, a bizottság a módosítót támogatta. Van-e olyan módosító, amiről úgy gondolják a bizottság tagjai, hogy kellett volna döntenünk róla, de nem döntöttünk. (Nincs jelzés.) Ilyen nincsen. Egy fontos információt tudtunk meg. Elképzelhető, hogy a bizottsági ülésnek egy későbbi szakaszában – erre mondjuk, még egy órát tudunk szánni – a velünk párhuzamosan ülésező főbizottság, az Emberi jogi bizottság, aki tárgyalja, lehet, hogy olyan bizottsági módosítót fog benyújtani, ami érinti a mi hatáskörünket is. Ha ez mondjuk, megfelelő időben ide tud érkezni a bizottság elé, akkor még van módunk arra, hogy ebben állást foglaljunk, ha nem, akkor ezt nem fogjuk tudni megtenni. Ez nyilvánvaló nem igényli, hogy most másfél órát itt üljön a kormányzati képviselő, úgy vélem, hogy a bizottság magában meg fogja oldani ezt a bonyolult problémát. Ez csak egy bejelentés volt; lehet, hogy nem fog erre sor kerülni, ha igen, akkor készüljenek a frakciók arra, hogy lehet, hogy még egy bizottsági módosítóról kell majd állást foglalnunk. Ha nincs más, akkor nagy tisztelettel köszönöm államtitkár asszonynak és kollegájának a képviseletet; jó munkát kívánunk, és köszönjük, hogy ezért a néhány percért meglátogattak bennünket. Mi pedig folytatjuk a munkánkat.

A termékbemutatókkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák és jogi szabályozás áttekintése Előadók: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képviselője, Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője, Fogyasztóvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezetek képviselői

Tisztelt Bizottság! A második napirendi pont keretében a termékbemutatókkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémákról szeretnénk egy konzultációt lefolytatni és a konzultáció eredményeként – ahogy azt a bizottság meg szokta tenni – ajánlással fordulunk a kormányzati szereplők, a jogalkotásban résztvevő partnerek irányába pontosan azért, merthogy egy olyan ügyről beszélünk, ami a fogyasztóvédelem területén nagyon sok állampolgári bejelentéssel, panasszal alátámasztott probléma. A mai bizottsági ülésen több ehhez kapcsolódó tájékoztatót fogunk az elején meghallgatni. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képviseletében, a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében – és a fogyasztóvédelmi civil társadalmi szervezetek képviselői is jelezték azt, hogy a felvezetés keretében szólni kívánnak, és magát a problémát és a problémához kötődő dilemmákat szeretnék a bizottság számára ismertetni. Tehát egy rövid felvezetés keretében meghallgatnánk ezeket a javaslatokat, észrevételeket, azt követően a bizottság tagjai kérdéssel, véleménnyel tudnak bekapcsolódni a konzultációba, és a konzultáció végén zárásként pedig egy ajánlást – amelyik most már a bizottság tagjai előtt ott van – kívánunk elfogadni; amely ajánlás elfogadása esetén azt megküldjük a kormányzati szereplőknek, a partner bizottságoknak és mindenkinek, aki érintett a témában. Ebben elsősorban jogszabályi módosításokra, kezdeményezésekre teszünk javaslatot, nem kis részt azzal összefüggésben, hogy az európai uniós jogharmonizáció folyamatában az az implementáció, ami az európai uniós jogalkotásban megjelenik, az Magyarországon a magyar jogszabályokban, kormányrendeletben vagy akár törvényi szintű jogalkotásban is tetten érhetővé váljon. Mindezeknek a figyelembevételével még egy dolgot szeretnék mondani. Biztosan a bizottság tagjai közül sokan voltak abban a helyzetben, hogy képviselőként személyesen is találkoztak ezzel a problémával, állampolgári bejelentés vagy személyes tapasztalás alapján. Egy olyan ügyről van szó, ahol majd a NFH tájékoztató alapján is látjuk, hogy a szabálytalansági színt irdatlanul magas, 84 százalékos volt egy ellenőrzés kapcsán; tehát látjuk, hogy egy olyan problémával találkozunk, ahol a bizottságnak igenis kell, hogy a maga véleményalkotásával segítse az ügynek a megoldását. Mindezek figyelembevételével, kollegáimmal megpróbáltunk egy menetrendet összeállítani. Az általam megtett javaslatban először Czuppon Rita főosztályvezető asszonyt fogom megkérni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képviseletében, hogy tartson egy tájékoztatást, majd három olyan civil szervezet volt, akik nemcsak szóban, hanem írásban is jelezték, hogy van véleményük az érintett témához és szeretnék itt a bizottsági ülés keretében is megosztani, őket fogom hívni dr. Eitmann Norbert úr, dr. Kóródy Dávid és dr. Krajcsik Szilvia részvételével. És végül a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében dr. Aranyi Péter fogyasztóvédelmi főreferensnek fogom megadni a szólás lehetőségét, és akkor picit ő reagálni is tud már az előtte elhangzottakra. Ezt az egész blokkot a tervek szerint egy olyan 35, maximum 40 percre terveztük, tehát nem csak az NFH-nak a prezentációját; és azt követően egy másik 30 percben a konzultációt gondolnánk lefolytatni – és akkor talán egy tervezhető időkeretben meg tudjuk a bizottsági ülést tartani. (Zsigó Róbert: Elnök úr, 11 óra körül.) Alelnök úrral 11 óra felé tűztük ki a céldátumot, meglátjuk, hogy tudjuk-e teljesíteni, igyekszünk. Szerintem akkor nincs más dolgunk, átadom az NFH képviseletében önöknek a szót és nagy figyelemmel fogjuk a prezentációt, illetve az előadást nyomon követni. Tessék parancsolni!

Czuppon Rita főosztályvezető (NFH) szóbeli kiegészítése

CZUPPON RITA főosztályvezető (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Jó napot kívánok. Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, illetve a meghívásukat arra, hogy az NFH a termékbemutatóval kapcsolatos tapasztalatait, tevékenységét be tudja mutatni a bizottságnak. Annyit szeretnék még önöktől kérni, hogy velem jött dr. Némethné dr. Nagy Andrea a hatósági és jogi főosztály főosztályvezetője és az általam ismertetett tapasztalatok alapján ő fogja elmondani az NFH jogi álláspontját ezen a téren, ha megengedik. A hatóság három éve folyamatosan visszatérően ellenőrzi ezt a fajta kereskedelmi tevékenységet.2007-ben volt az első ilyen vizsgálat, minden évben több hónapon keresztül, utoljára ebben az évben fél éven keresztül tartott ez az ellenőrzés – országos szinten vannak az ellenőrzések. Sajnos nagyon-nagyon sok probléma van maguknak az ellenőrzéseknek a lebonyolításával kapcsolatban, sőt azt mondom, hogy évről évre egyre nehezebb ellenőrizni ezt a területet több okból kifolyólag, hiszen a felügyelő állomány nem nagyon változott, viszont magát az árubemutatót tartó kereskedők sem változtak. Így nagyon sokszor már a bejelentkezéskor, tehát amikor be kéne engedni a felügyelőket, akkor mindenfélét kitalálnak, amikor felismerik a felügyelőinket és sajnos nem engedik őket be, bármilyen okra hivatkozva. Nemegyszer előfordult, hogy azt mondták, hogy akkor először csakis az idős házaspárok mehetnek be, utána csakis az idős hölgyek mehetnek be, és valahogy mindig elérték azt, hogy a felügyelőink már ne tudjanak bejutni sajnos és az ellenőrzést lefolytatni. Azonban hála istennek ez nem minden esetben volt kivitelezhető a részükről, és vannak vizsgálati eredményeink, amit már az elnök úr is említett, igen magas. Tehát hiába ellenőrizzük három éve, sajnos javulást nem nagyon tapasztalunk és ez abból is adódik, hogy a hatóságnak nem nagyon vannak olyan jogi eszközei, amivel rá tudná kényszeríteni a vállalkozásokat arra, hogy bizony a jogszabályi előírásokat betartva végezzék a tevékenységüket. Úgy gondolom, hogy három részre lehetne nagyjából bontani ezt az ellenőrzést. Vannak először is a szórólapok. Általában a megtévesztő mivoltukat tudjuk ellenőrizni, tehát, hogy amit a szórólapon feltüntettek: úti cél, ajándékok, azokat valóban megkapják-e a résztvevők, valóban olyan feltételekkel kapják-e meg a résztvevők, ahogy az a szórólapon hirdetve van, illetve annyiba kerül-e a belépő. Ugyanis ebben az évben tapasztaltuk azt, hogy ugyan 200 forintra volt meghirdetve a belépő, mégis 500 forintot kértek a résztvevőktől – jó, itt árvízkárosultak megsegítésére hivatkoztak, hogy a plusz 300 forint arra megy, de azt hiszem, azzal tisztában vagyunk, hogy annyira utána nem ellenőrizhető, hogy az valóban így történt-e. Nagyon sokszor van, hogy nem azt az ajándékot adják át, ami a szórólapon szerepel, viszont fogyasztói bejelentések alapján tudjuk, hogy a nyugdíjasok nagyon sokszor az ajándék miatt mennek el, mert én ezt kinéztem, hogy nekem ilyenre szükségem van, amit ajándékba kapok, vagy majd az unokámnak szüksége lesz rá. És nagyon-nagyon csalódottak, amikor nem azt az ajándékot kapják meg, illetve azzal szembesülnek, hogy csak akkor kapják meg az ajándékot, ha vásárolnak is, ami a szórólapon nincsen feltüntetve. A következő terület lenne talán, mondjuk maga az előadás. Az előadó személye nagyon sokszor elválik magától attól a társaságtól, megbízási szerződéssel tartja az előadást egy illető és nem pedig maga a cég munkatársa, aki meghirdette ezt a rendezvényt, ezáltal tud kibújni maga az a cég, hiába ő adta a szájába az előadónak, hogy mit kell mondani a termékről. Hiszen azért tudjuk, hogy ez úgy megy, hogy kapnak egy írásos anyagot, egy felkészítést arra, hogy az eladni kívánt termékről mi mindent kell mondani annak érdekében, hogy az minél kívánatosabb legyen a nyugdíjasok számára, és sokszor agresszív, nagyon-nagyon sokszor megtévesztő a tájékoztatás. Mondjuk, az agresszivitást próbálják úgy kiküszöbölni és a megtévesztő tájékoztatást is, hogy vannak állandó embereik és nekik adják át a szót, tehát felkérnek bizonyos emberkéket, hogy akkor mondja el, hogy mi a véleménye, mi a tapasztalata ezzel a termékkel kapcsolatban. Itt megint bejön az, hogy a hatóság már egy vásárlóval szemben nem tud mit kezdeni, nem tud eljárni, tehát így a megtévesztő tájékoztatás alól is ki tud bújni sajnos sokszor az illető. Sokszor tapasztaljuk azt, hogy mindenféle gyógyhatást tulajdonítanak ezeknek a termékeknek, amit később nem tudnak igazolni, ilyenkor természetesen eljárás indul. És ami most a legkedveltebb: ez a csak itt, csak most, korlátozott mennyiségben. És ezt már olyan szintre fejlesztették, ami az eddigi években nem volt tapasztalható, hogy kisorsolnak embereket, azt mondják, hogy akit kisorsoltunk – van, mondjuk öt eladható termékem, kisorsolnak folyamatosan emberkéket – vállalnia kell annak az embernek, hogy kifizeti ezt a terméket. És ha ő fél percen belül nem mondja rá, hogy igen, akkor ő elesett tőle, de ezt így az elején elmondják neki, és itt akkor megfosztják a fogyasztót attól, hogy ő megfontolt, megalapozott döntést hozzon, hanem egyszerűen döntés elé kényszerítik. Előtte mindent elmondanak, hogy ilyen szuper, olyan szuper az a termék, és akkor a szegény nénike vagy bácsika ott áll, és most akkor mi legyen, van fél percem, hogy azt mondom, hogy igen, ha nem mondom, akkor örök életre elesem ettől a kedvező ajánlattól. Ezek nagyon szomorú dolgok sajnos, és azt látjuk, hogy mindig vannak újabb és újabb ötleteik, hogy hogy tudják még nagyobb nyomás alá kényszeríteni a fogyasztókat, hiszen azért az általunk kiadott tájékoztatók alapján egyre több nyugdíjas jön rá hála istennek, hogy azért nem fenékig tejfel ez a bemutató. Viszont elmennek rá, olyan szándékkal, hogy legalább közösségben vagyok, utazok, tudok valamit és nem fogok vásárolni; és sajnos olyan is van, aki úgy ment oda, hogy nem fogok vásárolni, de ilyen nyomás hatására többször vásárol. Ami még probléma a termékekkel kapcsolatban, hogy próbavásárlásaink során ilyen kötelező jótállásos termékeket vásároltak. Ugyan nem tudunk nagy számban vásárolni, hiszen ezek általában csak megrendelhetők a bemutatókon, de mégis sikerült végeznünk pár próbavásárlást, és azt tapasztaltuk, hogy több mint a felénél nem adták át a jótállási jegyet, és nem is rendelkezett az a termék jótállási jeggyel, ami tudjuk, hogy ez is jogszabályba ütközik. És ahol átadták, abban a kevés esetben, ahol megkapta a fogyasztó a jótállási jegyet, ott is bizony sajnos a tartalma annak sem volt megfelelő nagy számban. És amivel megint nem tudunk, bármit próbálunk csinálni, sajnos nincsenek olyan eszközeink, hogy meg tudjuk szüntetni azt, hogy élelmiszert, illetve gyógyhatású készítményt – akár ajándékba is – adjanak, illetve áruljanak ezeken a bemutatókon. Étrend-kiegészítő mindig szerepel, elsősorban ez a Q10 étrend-kiegészítő és nagyon jól tudjuk, hogy az étrend- kiegészítő is élelmiszernek minősül, és a jogszabály alapján pedig élelmiszer és gyógyhatású készítmény kereskedelmi forgalomba nem hozható. A másik jogszabály pedig azt is kimondja, hogy az ingyenesen fogyasztásra, használatra átadott termék is kereskedelmi forgalomnak nevezhető, tehát így az ajándékba adott kávé, olaj, kristálycukor, amiket szoktak adni, ez is jogszabályba ütközik. Amit esetleg pozitívumként említhetek meg, hogy letiltott – KPIR-ben, illetve RAPEX rendszerben letiltott – termékek, ezeknek a forgalmazása a bemutatókon már egyre kevesebbszer fordulnak elő. A másik nagyon nagy probléma. Általános szerződési feltételeket alkalmaznak a szerződéskötéskor, és igazából itt – majd a kolléganőm is mondani fogja – ezzel kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy az elállási jogról nem tájékoztatják, illetve még hogyha megfelelően tájékoztatják is a fogyasztókat, akkor a gyakorlatban ezt nem úgy biztosítják, mint ahogy erről tájékoztatták őket. Itt legtöbbször az a probléma, hogy ugyan elállhat a szerződéstől, de a befizetett foglalót nem kapja vissza, illetve még adminisztrációs költséget, szállítási költséget, bánatpénzt, nagyon-nagyon sok mindent szoktak ráverni a fogyasztóra, és bizony sokszor nem kis mértékben, mert ilyen 30-40 ezer forintokat zsebelnek be – csúnya szóval élve – a fogyasztóktól. És akkor itt adnám át a szót a kolléganőmnek, aki a továbbiakban beszél az általános szerződési feltételekről. Köszönöm figyelmüket.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék parancsolni, öné a szó!

Dr. Némethné Dr. Nagy Andrea főosztályvezető (NFH) szóbeli kiegészítője

DR. NÉMETHNÉ DR. NAGY ANDREA főosztályvezető (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Tisztelettel köszöntök mindenkit. Némethné Nagy Andrea vagyok a hatósági és jogi főosztályt vezetem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál és akkor rögtön a végéről mennék visszafelé. Tehát külön osztályunk van arra, hogy a közérdekű kereseteket megindítsuk és történt is a közelmúltban termékbemutatós cég ellen közérdekű keresetindítás pont az említett okokból kifolyólag, nevezetesen, hogy megtörtént a fogyasztó részéről az elállás, csakhogy benyelte a vállalkozás a már megfizetett foglalót, meg még adminisztrációs költséget is felszámolt. Nincs is ezzel semmi gond, mert megvan a jogalap a perindításra, a baj az az, hogy jelenleg úgy néz ki a polgári perrendtartás, mint ahogy kinézett eddig is, nevezetesen az általános perlés egy átlagos alperesre, átlagos felperesre íródott, és külön nem tartalmaz szabályozást a közérdekű keresetek intézményére. Ami nemcsak nekünk mint közérdekű keresetindításra jogosult hatóságnak nehezíti meg azt, hogy a fogyasztók érdekében éljen ezzel a jogintézménnyel, hanem a Ptk.-ban nevesített egyéb hatóságok és szervezetek részére is. Tehát az anomáliák közül az egyik legjelentősebb, hogy a közérdekű keresetindításnak az eljárásjogi háttere, ami a Pp., az kellően rugalmatlan. A másik probléma, és ez szintén az elállással kapcsolatos, hogy aki ismeri a jelenlegi 213-as kormányrendeletet, az láthatja, hogy kettő darab paragrafusban, kellően szétszórtan taglalja a jelenlegi jogszabály, hogy mi minden kell, hogy az ilyen típusú szerződésekben, mint lényeges tartalmi elem szerepeljen. Na már most, a Ptk. azt mondja, hogy a szerződés akkor jön létre, ha a felek a lényeges tartalmi elemek tekintetében megállapodnak, persze nem kell, hogy kitérjenek arra, amit jogszabály rendez. A jogalkalmazó, aki nemcsak a hatóság, hanem adott esetben a vállalkozás is, vagy továbbmegyek, egy fogyasztó, amikor elolvassa ezt a kormányrendeletet, nagy valószínűség szerint nem fog a Ptk. kötelmi tanokra abszolút figyelni. És el fogja kerülni a figyelmét az az apróság, hogy a kormányrendelet maga úgy fogalmaz, mint az elállási joggal kapcsolatos tájékoztatás tekintetében, minthogyha elég lenne a vállalkozás részéről legkésőbb a szerződés megkötésekor utólag az elállási jogról akár külön dokumentumban tájékoztatni a vevőt. Na, most – jogdogmatikailag, mondom, a Ptk. kötelmi általános tanok szintjére emelve a történetet – ez így nem igaz. Az elállási jogról szóló tájékoztatás olyannyira lényeges tartalmi eleme magának a szerződésnek, hogy e nélkül létre se jöhet, arról már nem is beszélve, hogy a tájékoztatás megadása a szerződés érvénytelenségéhez vezet, amit ki is mond a rendelet. Tehát részünkről bizonyára szorgalmazni fogjuk, hogy a harmadik, negyedik paragrafusok tartalma egy picit egységesebben, érthetőbben a jogalkalmazók számára úgy kerüljön megfogalmazásra, hogy beemeljük azért azt is, amit a Ptk. a szerződéskötések általános tana részben expressis verbis nevesít. A legelején a beszámolónknak a kolleganő említette, nehezen találunk fogást ezeken a rendezvényeken a vállalkozások részéről elhangzottakon, már csak azért is, mert nem feltétlenül jutunk be. Megfontolásra érdemesnek tartanánk egy olyan jogszabályi módosítást, ami hatáskört biztosítana az NFH részére arra vonatkozóan, amit egyébként az osztrák minta prezentál, nevezetesen, hogy 6 héttel előtte, ahogyan megtartásra kerülnek a rendezvények, bejelentés tételi kötelezettséget mondjon ki a jogszabály a vállalkozásoknak, és így adott esetben mi magunk is az NFH részéről helyzetbe kerülhetnénk. Úgyhogy lényegében én nagyon gyorsan ennyit szerettem volna vázolni, nyilván meg fogjuk tenni részletesen is az észrevételeinket. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, és a figyelmességüket is, hogy ezt összefogottan tették meg. Majd a konzultáció során biztos lesz olyan kérdés, ahol még lesz mód arra, hogy reagáljanak és még további információkat adjanak át nekünk. Bővítsük a kört. A civil szervezetek képviselőit szeretnénk kérni, hogy csatlakozzanak. Az előzetes egyeztetés alapján, ha nem változott a helyzet, akkor dr. Eitmann Norbert, dr. Kóródy Dávid és dr. Krajcsik Szilvia az, aki szólásra jelentkezett. Kettőjüket már felismertem – kezdjük el, és ha majd megérkezik a további kolléga, akkor ezt megtesszük. Kérem, majd mutatkozzanak be a jegyzőkönyv kedvéért és egy ilyen öt perc környékén – plusz mínusz néhány perc – egészítsék ki azt, amit elmondtak. Nagyon jó szakmai anyagokat kaptunk önöktől, az a bizottsági tagok felkészülését segítette, de nyilvánvaló ahhoz kapcsolódóan lesz a kiegészítés. Önöké a szó!

Dr. Kóródy Dávid szakértő (FEOSZ) kiegészítése

DR. KÓRÓDY DÁVID szakértő (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége): Jó napot kívánok elnök úr. Üdvözlöm a tisztelt képviselő urakat és képviselő asszonyokat. Annyit én is elmondanák, bár mindenképpen egy kis változás van, tudomásom szerint dr. Eitmann Norbert, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke nem tud sajnos részt venni, de mindenképpen felhívnám arra a tisztelt képviselők figyelmét, hogy ők is, tudomásom szerint, szakmai prezentációs anyaggal készültek. Amúgy Kóródy Dávid vagyok, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségétől és a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület a tagszervezetünk. Na már most, hogy mi is indokolja a termékbemutató kapcsán a jogi szabályozás felülvizsgálatát? Máris kettő kiragadott panasszal kezdeném, amelyek eléggé sarkalatosak, de úgy vélem, hogy rávilágítanak az ezzel kapcsolatos problémára. Most név nélkül, de nem szeretném így kimondani, valószínűleg mindenki ismeri azt a svájci céget, amely különböző gyógyhatású lámpákat, illetve különböző edényeket forgalmaz, termékbemutatókat szervez. (Közbeszólás: Zepter.) A Zepter, így van, köszönöm, hogy önök megtették helyettem. (Közbeszólás: A bizottság tagjai ismerik ezt a céget.) Ilyen információkat kaptunk, kaptam jómagam – persze megjegyzem, hogy magánemberként a Zepter egyik munkatársától -, hogy ott nagyon határozottan pontról pontra munkaköri leírásban ki van dolgozva, hogy az egyes telefonos ügyintézőknek milyen fontos szabályokat kell betartaniuk. A legelső az, hogy honnan, tehát az eredete kétséges, illetve eléggé gyanús, de kapnak valamilyen listát, névvel, elérhetőséggel. Ki van adva a telefonos ügyintézőknek, hogy ezt a listát az adott nap végig kell hívniuk, az is meg van határozva részletesen, hogy milyen szöveget kell alkalmazniuk. Az első persze, hogy mézes-mázos hangon beszélni a kedves leendő ügyféllel, hogy gratulálunk, ön nyert és egy kedves ismerőse nevezte be erre a bizonyos sorsolásra. Ha a fogyasztó megkérdezi azt, hogy és ki volt az a kedves ismerős, azt kell válaszolniuk, hogy sajnos, erre a listára, tehát a kedves ismerősök listájára már nincsen rálátásunk, bármily meglepő. Utána 6 percük van arra, hogy meggyőzzék a fogyasztókat arról, hogy vegyék át ezt a bizonyos már – idézőjelesen – “megnyert”csekély értékű, akár egy ilyen kés-villa szettet, tehát így csalogatják őket el ezekre a termékbemutatókra. Persze a fogyasztók elmennek és utána itt már jönnek a több százezer forintos lámpák és a különböző érdekes gyakorlatokat lehet itt megfigyelni. A másik fontos kiragadott példa lenne, hogy jómagam személyesen is foglalkoztam egy panaszossal, egy idős székely, fafaragó bácsikával. Viszont itt most ehhez hozzátartozik, hogy őt egy rendelőintézetből történő kijövetelkor kereste meg a Zepter képviselője – persze azt, hogy mi alapján, azt nem mondta – és rögtön azt mondta, hogy ön nyert, mégpedig egy tanfolyamon való részvételt és ezzel egybekötötten egy pár kisebb értékű dolgot. Utána, mondanom se kell, hogy őt is rábeszélték egy bizonyos 550 ezer forintos bioptron lámpára, és állítólagosan, ennek a körülményei tisztázatlanok, de alá is írattak vele egy banki kölcsönszerződést az erről szóló összegről. Persze a bácsika másfél év múltán már azért rájött, hogy nem igazán tetszik ez neki, de már korábban sem akart ilyen kölcsönszerződést felvállalni – de itt most majd igyekszem rövidre fogni persze én is a szót. Tehát mindenképpen fontos, hogy az elállási jogra felhívja a vállalkozás a fogyasztó figyelmét. Na már most, én ezt megkérdőjelezem, mikor napi szinten körülbelül ötször-hatszor hívták fel a bácsikát, hogy de ugye jó lesz és ugye megvásárolja, nem hinném, hogy a “de ugye jó lesz” után az a mondatfordulat következett volna, de azért lehetősége van elállni a szerződéstől 8 hónapon belül. Végül a bácsika másfél év multán ott tart, hogy se lámpája – bár azért hozzáteszem, hogy ez szerintem azért kevésbé negatív tényező -, se félmillió forintja. Az elsőt akkor a bíróság sajnos 500 ezer forint megfizetésére ítélte, jelenleg másodfokon tart az ügy. Ezek voltak a panaszok és térjünk rá az érdemi részre, mégpedig a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által javasolt változtatásokra. Mindenképpen szükséges a jelenlegi kormányrendelet felülvizsgálata abban a tekintetben, hogy az elállási jog jelenleg 8 munkanap a szerződés megkötésétől, illetve a termék kézhezvételétől számítva. Mivel pontosan azt figyeltük meg a FEOSZ részéről, hogy a speciálisan védendő fogyasztókat célozzák meg, a nyugdíjasokat, akiknek több idejük van, több szabadidővel rendelkeznek, és sajnos valljuk be, azért naivabbak is az átlagnál egy icipicit és jobban megbíznak az ismeretlen hirdetésekben. Mindenképpen fel kell emelni 14 napra az elállási jogra rendelkezésre álló határidőt, mert a 8 munkanap sajnos elégtelennek bizonyul. Nagyon fontos hiányosság a kormányrendelet részéről, hogy a távollevők között lévő szerződésről szóló kormányrendelettel ellentétesen, nem tartalmazza az elállási jog úgynevezett szankciós kiterjesztését. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogyha a kereskedő elmulasztja azon jogszabályi kötelezettségét, hogy felhívja a fogyasztó figyelmét arra, hogy őt elállási jog illeti meg, akkor az európai uniós javaslat – amely hozzáteszem, hogy a FEOSZ álláspontjának az alapja, mert olyan tartalmi elemekkel rendelkezik, amelyek mellett nem lehet elmenni a magyar szabályozás felülvizsgálatakor – úgy rendelkezik, ha a kereskedő elmulasztotta ezt a tájékoztatási kötelezettségét, akkor a maradéktalan szerződéses kötelezettségétől, annak teljesítésétől számítva a fogyasztót még 3 hónap elállási jog illeti meg. Tehát úgy véljük, hogy ezt mindenképpen érdemes kiterjeszteni. Nagyon fontos az elállási jog kapcsán, hogy ennek megtételi formáját is kibővítsük. A jelenlegi kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy csak írásban, tehát hogy írásban is lehetőség van erre. Fontos az, hogy ne csak hogy írásbeli lehetőséget biztosítsanak erre, hanem egyben azt a kötelezettséget is előírják, tehát hogy mind írásban megtehesse a fogyasztó azt, mind pedig elektronikus úton, számolva a jelenlegi fejlődő technikai helyzettel. Ezen kívül a kereskedő tájékoztatási kötelezettségét szigorítani kell mindenképpen a fogyasztóval szemben, mert nagyon sokszor nem tisztázott, hogy milyen költségek terhelik a fogyasztót, milyen módon és milyen határidőben kell visszaküldenie a kerekedőnek. Ezzel kapcsolatosan a 2008-ban elfogadott uniós bizottsági javaslat – hangsúlyozom, hogy ez még csak bizottsági javaslat, tehát az EU-s jogalkotó még ezt nem fogadta el – ezzel kapcsolatosan arra hívja fel a figyelmet, hogy külön megrendelőlapot kell átadni a fogyasztónak és a minimális tartalmi elemeket ennek a megrendelőlapnak már tartalmaznia kell. Ez, a jelenlegi helyzethez képest, mindenképpen fontos, hogy tartalmazza a minimális tájékoztatási kötelezettség körébe foglalt elemeket. Plusz, ami még nagyon fontos, az elállási nyilatkozat. Tehát ne úgynevezett Arial, satöbbi, mondjuk 4-es betűmérettel hívják fel a fogyasztó figyelmét arra, hogy elállási jog illeti meg őket, hanem az uniós irányelv világosan leírja azt, hogy ezt olvashatóan, egyértelműen, közérthetően kell tartalmaznia, és ezt mindenképpen az előbb említett megrendelőlaphoz hozzá kell csatolni. Ezen kívül nagyon fontos – már lassan befejezem – a fogalmak tisztázása annak tekintetében, hogy mi is minősül üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek, illetve mi is minősül üzlethelységnek. Rengetegszer figyeltük meg a FEOSZ részéről azt, hogy a vállalkozások úgy próbálják kikerülni – még egyszer mondom, a mostani kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy üzleten kívül megkötött szerződésnek minősül, ha a kereskedő a telephelyén vagy székhelyén kívül köt szerződést a fogyasztóval -, hogy annak taktikájával élnek, hogy előzőleg termékbemutatót szerveznek, ott megtárgyalják a szerződést. Utána arra való kifogással, hogy a szerződést sajnos csak a székhelyen tudjuk aláírni, elcsalják oda a fogyasztót, megírják a szerződést és itt már máris elvesztik ezeket a pluszjogosultságokat. És nagyon fontos kitételt tartalmaz az uniós irányelv annak tekintetében, hogy ebbe a fogalmi körbe vonja nemcsak az előzőleg említett fogalmat, hanem azokat a szerződéseket is, amelyeket hiába az üzlethelységen belül kötöttek meg, de előzőleg üzlethelységen kívül tárgyaltak meg, és ezzel úgy véljük, hogy az előbb ismertetett probléma már rendezve volna. És végül, de nem utolsósorban fontos a fogyasztó és a kereskedő jogainak és kötelezettségeinek részletes és pontos meghatározása az előbb említettek miatt, tehát a tájékoztatási kötelezettség bővítése az, ami elsősorban idetartozik. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Semmiképpen sem a türelmetlenség látszott rajtunk, hanem annak a visszajelzése, hogy amit említett, az nagyon jól összefogottan a felkészítő anyagban is benne volt, tehát ilyen értelemben vissza csekkoltam, hogy igen, a problémákat hasonlóan látjuk. Továbbadom a szót dr. Krajcsik Szilviának, OFE, ha, jól mondom. Tessék parancsolni!

Dr. Krajcsik Szilvia jogász (OFE) kiegészítése

DR. KRAJCSIK SZILVIA (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület): Köszönöm szépen. Jó napot kívánok. Krajcsik Szilvia vagyok, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogásza és nagyon örülünk, hogy foglalkozik a bizottság ezzel a témával, mert mi is azt tapasztaljuk, hogy a hozzánk érkező fogyasztóknak időről időre visszatérő probléma ez a termékbemutatóval kapcsolatos szabályozás, illetve a kereskedők által alkalmazott gyakorlat, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, illetve a problémás általános szerződési feltételeik. Igyekszem nagyon rövid lenni és inkább konkrét javaslatokat tenni, amelyek esetleg eddig még nem hangzottak el, és amivel lehetne javítani a fogyasztók helyzetét, illetve további garanciákat jelentene a fogyasztók számára. Az egyik ilyen, amit mi fontosnak tartanánk, magában az elállási joggal, ami egy igen fontos fogyasztókat védő garancia, hogy kerüljön nevesítésre magában a jogszabályban az, hogy az elállási időtartam alatt – akár a termékbemutatón, akár később -, amíg le nem telik az elállási időtartam, addig a fogyasztótól semmilyen jogcímen nem lehet összeget átvenni. Erre van példa. Például az ingatlanoknál az erre vonatkozó jogszabályban ez így konkrétan nevesítésre kerül – szerintünk jó ötlet lenne, ha az üzleten kívüli kereskedésnél is deklarálva lenne a jogszabályban. Aztán mi is fontosnak tartanánk a hatékony hatósági ellenőrzést. Egyetértünk az NFH képviselői által elmondottakkal, mi is hivatkoztunk az osztrák szabályozásra, mint egy követendő minta, tehát, hogy előzetes bejelentési kötelezettsége legyen a kereskedőknek a rendezvénnyel kapcsolatban, és adott esetben a hatóságnak hatékony eszközök álljanak rendelkezésre. Például úgy, hogy ha nem tesz eleget ennek a bejelentési kötelezettségnek, vagy a megfelelő elemeket nem tartalmazza a bejelentés, vagy adott esetben a meghívó kifogásolható, akkor adott esetben be is tilthassa ezt a rendezvényt a hatóság, illetve megfelelő szankciót, akár pénzbüntetést, kellően hatékony szankciót tudjon alkalmazni a kereskedővel szemben. Fontosnak tartanánk még azt is, hogy megfelelő vagyoni biztosíték mellett működhessenek csak az ilyen típusú cégek. Elég gyakran fordulnak elő itt is, hogy egyik napról a másikra szűnnek meg ezek a cégek, eltűnnek a kereskedők, nem tudják a fogyasztók akár a jótállási szavatossági jogaikat, akár az elállási jogukat a cégekkel szemben érvényesíteni. Ezt ki lehetne esetleg azzal védeni, ha megfelelő vagyoni biztosítékot írnának elő akár olyan formában, mint az utazási vállalkozók, egy pénzintézettel vagy egy biztosítóval kellene szerződni ennek a biztosítására. Amivel még nálunk találkoztunk, problémaként jelentkezett, hogy sok esetben azzal próbálják meg kikerülni a kereskedők az elállási jogot, hogy aláírattatnak a fogyasztókkal egy olyan nyilatkozatot, hogy ő egyedileg összeállított csomagot vásárol, és ezáltal elveszti az elállási jogot. Itt általában az egyedileg összeállított csomag olyan elemeket tartalmaz, mint mondjuk infralámpa vagy szobakerékpár, vagy bármilyen, tehát tömegfogyasztásra szánt cikkekről van szó, ugyanakkor ezt aláírattatják a fogyasztókkal, ami álláspontunk szerint teljesen jogszabályba ütköző. Ezt is szükségesnek tartanánk, hogy deklarálva legyen a jogszabályban, hogy ilyen esetekben is megilleti a fogyasztót az elállási joga a későbbi félreértések elkerülése végett. Ami új keletű dolog és a termékbemutatókon inkább az elmúlt időszakban jelentkezett, hogy úgynevezett tagsági jogokat értékesítenek a fogyasztók részére, tehát meghatározott pénzösszegért – nem kevés pénzről van szó, tehát több tízezer forintért – azt mondják, hogy bizonyos időtartamon belül bizonyos kedvezmények kaphatók bizonyos szolgáltatások vagy termékek árából. Ugyanolyan körülmények között kerül sor magára a szerződés megkötésére, tehát nincs abban a helyzetben a fogyasztó, hogy kellően átgondolja, hogy neki szüksége van-e erre a termékre vagy szolgáltatásra, illetve hogy kellően átgondolja, hogy máshol esetleg olcsóbban szerezhetné meg. Viszont amikor szeretne elállni, akkor arra hivatkoznak a vállalkozások, hogy ez nem egy termék, vagy nem egy szolgáltatás, tehát ilyen szempontból nem illeti meg a fogyasztót az elállási jog, úgyhogy szeretnénk, ha ez nevesítésre kerülne a jogszabályban maga a tagsági jog és ilyen esetekben is megilleti a fogyasztókat az elállási jog. És ha már szóba került, akkor utolsóként az uniós szabályozással kapcsolatban. Mi is támogatnánk az elállási jognak vagy időtartamnak a felemelését, illetve azt is, hogy maga a jogszabály tartalmazzon például egy elállási nyilatkozat mintát, amit a kereskedőknek kötelező lenne a szerződéseikben átvenni. Ugyanakkor nem támogatjuk viszont az arra irányuló kezdeményezést, úgy szól a javaslat, hogy elkerülendő, hogy olyan fogyasztóknak nyújtson visszatérítést a kereskedő, aki még nem juttatta vissza a terméket. Ez nevesítésre kerülne, hogy a fogyasztónak, miután elállási szándékát jelezte a kereskedő felé, hiszen 4 napja van, hogy visszajuttassa a terméket, ezzel szemben viszont a kereskedőnek 30 napja van arra, vagy lenne arra, hogy miután ő készítette az elállási nyilatkozatot, a pénzt visszafizesse a fogyasztó részére. Szerintünk ez a fogyasztók számára káros lehet, mert adott esetben semmiféle biztosíték nem marad a kezükben, tehát nemcsak a pénzük után futhatnak, de akár a terméket sem tudják, miután visszaszolgáltatták, még ennyi biztosítékuk sem marad arra, hogy a kereskedő kifizesse a számukra. Mi úgy gondoljuk, hogy egy erőfölényes helyzet van amúgy is a vállalkozások részére, tehát nekik megvannak adott esetben az ahhoz szükséges anyagi és egyéb jogi eszközei, ha valóban a fogyasztó nem juttatja vissza a terméket, akkor ezt tudják érvényesíteni a fogyasztóval szemben. Ilyen szempontból a fogyasztók jóval kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, tehát ez irányú módosítást mi nem támogatnánk és szeretném, ha ez nem kerülne át így majd a későbbiekben a magyar szabályozásba. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. A jegyzőkönyvvezető nevében is, mert elég gyorsan kellett mindezt rögzíteni. Az NGM képviselőjének szeretnénk még szót adni, ennek jegyében kérem, hogy ő is üljön ide az asztalhoz és folytassuk ilyen értelemben a konzultációt, majd azt követően szerintem a bizottság tagjaiban felgyűlt rengeteg olyan megjegyzés, kérdés, amivel szeretnénk mi is hozzájárulni a közös gondolkodáshoz. Tessék parancsolni!

Dr. Aranyi Péter fogyasztóvédelmi főreferens (NGM) kiegészítése

DR. ARANYI PÉTER fogyasztóvédelmi főreferens (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Üdvözlöm a tisztelt bizottság tagjait. Aranyi Péter vagyok, az NGM KKV fejlesztési, kereskedelmi és fogyasztóvédelmi főosztályán a fogyasztóvédelem területéért vagyok a többi kollégámmal együtt felelős. A bizottsági ülést megelőzően jómagam is tájékozódtam, illetve átolvastam a civil szervezetek által írásban megküldött észrevételeket, illetve felvetéseket. Ezek között jó néhány a fogyasztók védelme szempontjából előremutató és hasznosnak tekinthető gondolatot találtam. Éppen ezért igazából ezekre a felvetésekre szeretnék három pontban röviden reflektálni. Igazából az első észrevételem koncepcionális lenne. Először is azt kell megvizsgálni, itt az üzleten kívüli kereskedés, illetve kifejezetten a termékbemutatók kapcsán, hogy mennyiben merül fel jogalkotás szüksége, mennyiben van szabályozási szükséglet, illetve mennyiben valósíthatók vagy oldhatóak fel a mostani problémák, adott esetben jogon kívüli eszközökkel, például a fogyasztóvédelmi civil szervezetek tájékoztatási tevékenységével. Most ezt a feladatot a hatóság részéről is értelmezhetőnek tartom, tehát akár a hatóság, a vállalkozások irányába, akár pedig a civil szervezetek, a fogyasztók irányába hangsúlyosabban állást foglalnának, illetve kinyilvánítanák véleményeiket, hogy mik azok a területek, ahol a fogyasztókra figyelniük kell, míg azok az úgynevezett csapdák, amiktől óvakodniuk kell. És ugyanúgy a vállalkozások irányába mik azok az előírások, jogszabályi várakozások, amelyeknek nekik meg kell felelniük. Illetve van ennek az egész történetnek egy másik hozadéka – és erre az NFH részéről is hallottunk hozzászólást -, hogy nem csak ez a 213/2008-as kormányrendelet az, ami alapján ez a tevékenység ellenőrizhető és szankcionálható, hanem a fogyasztókkal szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény is. És hogy a tájékoztatási követelmények teljesítése, illetve a vállalkozás tanúsított magatartása – kifejezetten például az ilyen termékbemutatóval egybekötött utazásoknál – megfelelően használhatónak tűnik, de természetesen más eszközökre is szükség van. Éppen ezért, ha már szóba került az üzleten kívüli kereskedés, fontos, hogy ezt az egész tevékenységet három szemszögből vizsgáljuk. Egyfelől ez a 213/2008-as kormányrendelet kapcsán van egy elég erőteljes kötelmi jogi hozadéka ennek az egész szabályozásnak. Ez a kormányrendelet a Ptk. általános kötelmi jogi szabályaihoz kapcsolódóan egy speciális szerződéstípust szabályoz, éppen ezért ezek a kötelmi jogi vonatkozások most jelen napirendi pont kapcsán kiemelt jelentőséggel bírnak. Emellett van ennek a szabályozási körnek fogyasztóvédelmi vonatkozása, hiszen az említett kormányrendelet vállalkozás és fogyasztó viszonylatában szabályozza a tájékoztatási követelményeket, illetve a jogokat és kötelezettségeket. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az üzleten kívüli kereskedés egy speciális kereskedelmi forma, éppen ezért kereskedelmi jogi vonatozásai is vannak ennek az egész kérdéskörnek, amelyeket nem szabad elfelejteni akkor, amikor adott esetben a szabályozás felülvizsgálatáról beszélünk. A másik ilyen fontos kapcsolódási pont, ez a többször már említett fogyasztói jogokról szóló irányelv tervezet, ami közösségi szinten kerül majd valamikor elfogadásra. Itt a hozzászólások között is többen kiemelték és az írott anyagban is láttam, hogy többen hivatkoztak az irányelvben foglalt javaslatokra, mint követendő példára, és amelyeket még a közösségi szabályozás elfogadását megelőzően is át lehetne már venni a magyar jogba. Itt azért felhívnám a figyelmet arra, hogy vélhetően úgy gondolom, hogy a civil szervezetek is, amikor megvizsgálták ezt az irányelv javaslatot, akkor a bizottság honlapján közzétett 2008-as kiindulási javaslatból indultak ki és azóta rengeteg változás történt. Tehát ezt az irányelvet folyamatosan heti szinten tárgyalják kint, és rengeteg minden változott már azóta is, és meglehetősen képlékeny ez a szöveg. Így például elhangzott az elállási határidőnek a 14 nap, az nyilván most is megvan, tehát vannak olyan fontos részek, amelyek most is megállják a helyüket, de például a tájékoztatási elemeknél vagy például a fogyasztó részére átadandó okmányoknál itt vannak komoly változások, illetve a határidők tekintetében és más helyen. Tehát azt gondolom, hogy érdemes várni még a közösségi fejleményekre, hiszen ha ez az irányelv tényleg a maximum harmonizáció irányába megy el, akkor felesleges idejekorán olyan változásokat eszközölni a hazai jogrendben, amelyeket utóbb az irányelv hatályba lépésével egyidejűleg újra módosítanunk kellene, tehát ezt azért fontosnak tartom. A harmadik felvetés pedig, amit mindenképpen jelezni szeretnék – és ez összefügg az első és a második észrevételemmel is -, az pedig az, hogy egyfelől a kötelmi jogi vonatkozást, másfelől pedig a jogharmonizációs feladatok tekintetében ez a 213/2008-as kormányrendelet a miniszterek feladat és hatásköréről szóló 212/2010-es kormányrendelet alapján jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladatkörébe tartozik. Nyilván a Nemzetgazdasági Minisztériummal együtt, hiszen fogyasztóvédelmi kérdésekkel is foglalkozik ez a jogszabály, viszont önmagában az NGM legjobb akarata ellenére sem fogja tudni ezt a jogszabályt módosítani. Amit tehetünk, és amit tenni is fogunk, ha ezt a bizottság, illetve a civilek és a hatóság is úgy gondolják, hogy szükséges, hogy megvizsgáljuk a megtett javaslatokat, megnézzük, hogy azok mennyiben megvalósíthatóak, mennyiben állnak összhangban a jelenleg kidolgozás alatt álló irányelvvel, mennyiben szolgálják a fogyasztók védelmét. És ha ezek mind megállják a helyüket, akkor ezeket a javaslatokat – annyit tudunk tenni – összegyűjtjük, megfogalmazzuk és akár kodifikált formában, akár csak felvetés szintjén továbbítjuk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést és ne is menjen el az asztaltól, sőt inkább szeretném kérni az NFH képviselőit és a civil szervezetek képviselőit, hogy üljenek ide az asztalhoz, hiszen a beszélgetés jegyében nem fognak percenként felállni és odalépni a mikrofonhoz, egyszerűbb, ha mindannyian ott ülünk az asztalnál. Köszönjük szépen a felvezetéseket. A felvezetésekből is jól látszik az, hogy egy olyan problémával találkoztunk, ami nagyon sok, elsősorban időskorú fogyasztónak az életét nehezíti meg. Ráadásul egy olyan problémával, ami évről évre a szabálytalanságok szintjén szinte alig csökkenő tendenciát mutat. Az NFH által adott anyagból is látjuk, hogy 2008-ban 88 százalékos, 2009-ben pedig 84 százalékos volt a szabálytalansági szint. Valószínűleg a csökkenés azért is lehet – mondja itt alelnök úr -, hogy nem engedték be néhány helyre a felügyelőket. De a tréfát félretéve, az a régiós arányokat jellemző ábra, amit önök közreadtak, az önmagáért beszél, hogy van olyan régió, ahol 100 százalékos a szabálytalansági szint az önök tapasztalata alapján, és toronymagasan pozitív értelemben vezet a közép-magyarországi régió, ahol ironikusan mondom csak, minden második eset szabálytalan, ezzel már a lista elejére lehet kerülni – úgyhogy látjuk és érzékeljük a problémát. Szeretnénk ebbe a konzultációba egy kicsit bizottsági tagként is belekapcsolódni. Köszönjük önöknek a felkészítő anyagokat, utánanéztünk egy csomó mindennek és ez jól használta a mai beszélgetést. Úgy haladnánk, ahogy szoktunk, felváltva: ellenzéki, kormánypárti megszólalásokkal, bár azt gondolom, hogy itt ebben a témában valószínűség szerint nincs törésvonal az ellenzék és kormánypárti képviselők között, merthogy azt látom, hogy mindenki abban érdekelt, hogy előbbre tudjunk lépni, ennek jegyében adnám meg a szót. Szerintem alelnök úr biztos akar szólni és azt követően ellenzéki oldalon valamelyik képviselőtársamnak adnék szót és akkor így fogunk haladni – kérdésekkel is és megjegyzésekkel is élhetünk.

Kérdések, vélemények

Elnézést, alelnök úr, mielőtt szót adnék, egy kérdést mindjárt feltennék, aztán majd, aki tud, válaszol rá. Van-e ma olyan egységes kimutatás azokról a cégekről, akik ezt a tevékenységet végzik, tehát van-e valamilyen rendszerbe rögzített kimutatás, hogy hány cég van, kik ezek, hol lehet őket tetten érni – ha tudnak, akkor kérem, válaszoljanak erre is. Alelnök úr, tessék, parancsolj!

Zsigó Róbert (Fidesz) ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagy szeretettel köszöntöm a vendégeinket, nem akarom elvenni a kenyerüket, nyilván nincs ilyen nyilvántartás a cégekről, és azt gondolom, hogy addig, amíg nem tudjuk megváltoztatni a jogi szabályt, mondjuk minimum arra, hogy bejelentési kötelezettség legyen az ilyen rendezvényeknél, addig valószínűleg nem is lesz. Nem akarok előreszaladni. Még egyszer sok szeretettel köszöntök mindenkit. A felkészítő anyagokat is átolvasva, meghallgatva az önök hozzászólásait, nyilvánvalóvá válik, hogy ezt a problémát ma nem fogjuk megoldani, nyilván nem is ezért jöttünk. Viszont a bizottságnak, én személy szerint is – ha lehet ezt a szót használni idézőjelben – “erőltettem”, hogy erről a témáról essék szó a Fogyasztóvédelmi bizottságban. A bizottságnak az lehet a feladata egyrészt, hogy felveti ezt a témát, ez történik ma, egyáltalán megismerjük azokat a problémákat, amelyek vannak, és amit még eddig nem ismertünk, mert engem például sokan keresnek kérvényekben a fogadóóráimon, ez nyilván nem véletlen, a Dél-Alföldön lakom, tehát az a legfertőzöttebb rész a kimutatás szerint. Azt gondolom, hogy a mai felvetésnek, illetve annak az állásfoglalásnak, amelyet elfogadunk a bizottsági ülés végén, és amelyet eljuttatunk a kormányzati szervekhez is, azt jelentheti, hogy kezdődik egy olyan munka, amely reményeim szerint a nem túl távoli jövőben megtalálja azokat a megoldásokat, hogy ezen a területen ne ilyen számok legyenek, illetve hogy a fogyasztókat valóban jobban meg tudjuk védeni. Néhány kérdést szeretnék feltenni, mondhatnám azt is, hogy az előző ciklusban az oktatási bizottság elnöke fogalmazott meg egy kérdésnek álcázott véleményt, de ez most engedélyezett, néhány ilyet engedjenek meg nekem. Mert az látszik, hogy ezen a területen – a felkészítő anyagokból is, a most elhangzottakból is kiolvasható szerintem -, ha képviselőtársaim majd hozzászólnak, vagy ha nem, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy sok mindent tudunk erről a területről, legalábbis kiderült az, hogy a tisztességtelen piaci magatartásnak egy állatorvosi lova látszik kialakulni, és ezzel azt hiszem mindannyian találkoztunk, ha máshol nem, a postaládánkba ilyen bedobált szórólapokkal. A szerencsésebb emberek ezt a postaládájuk mellett lévő kukában helyezik el, a szerencsétlenebbek pedig beugranak ennek. Van néhány olyan kérdés, ami egyrészt itt vetődött fel az önök elmondása alapján, másrészt pedig már előtte is. A kérdésem az – és ez ilyen költői kérdés -, hogy csak jogszabályi hiány okozza-e azt, hogy ami történik a termékbemutatók területén, ez az első kérdésem, erre szeretném, ha majd az illetékes önök közül válaszolna. Meg tudjuk-e oldani ezt a problémát úgy, mert a bizottságnak egyébként – persze az Országgyűlés törvényalkotó bizottságának – nincsen más lehetősége, minthogy ebben az állásfoglalásban is azokat a kívánalmakat fogalmazzuk meg, amelyek jogszabályváltozásban öltenek majd testet, arra lennék kíváncsi, hogy ez önmagában alkalmas-e arra, hogy ezt a problémát orvosoljuk. A másik az, furcsálltam, aztán gondolkodtam, már nem furcsállom annyira, de mégis szeretnék róla hallani, hiszen nem engedik be a felügyelőket, a hatóság felügyelőit – ennek mi az oka, ha erről bővebben hallhatnánk, hogy hogyan tudunk ezen a területen előrelépni; nem biztos, hogy ezzel majd a statisztika javul, de mégiscsak másfajta eredményeket lehet elérni. Azt is kérdezem a civil szervezetek képviselőitől, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képviselőitől, hogy azok a javaslatok, amelyeket megkaptunk, azok felölelik-e az egész problémát, alkalmasak-e arra, ha ilyen irányú törvénymódosítások történnek, akkor sikeresebbek lehetünk-e ezen a területen. És van egy fontos dolog végezetül – vagy majdnem végezetül -, egyetlen olyan adatot nem láttam, nem is hallottam, nem is olvastam, pedig végigolvastam minden anyagot, amely eljutott hozzánk, amely foglalkozna a fogyasztók tájékoztatásával. A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület anyaga kifejezetten a nyugdíjasokról beszél, az én tapasztalataim is azok, hogy nagyon nagy arányban ezekre a termékbemutatókra a nyugdíjasok mennek el. Nem látok egyetlen olyan, és nem is találkozom vele a mindennapi életben sem, még bizottsági alelnökként sem, hogy a termékbemutatókkal kapcsolatban a fogyasztók – akár a civil szervezetektől, akár a fogyasztóvédelmi hatóságtól, akár más szervtől – kapnának egy olyan világos, érthető tájékoztatót, hogy nekik mire kell figyelniük, illetve milyen veszélyei vannak annak, ha elmennek kifejezetten az ajándék miatt, ez egyébként általános, egy ilyen termékbemutatóra. Annak milyen veszélyei vannak, illetve mi az, ami őket, milyen jogok azok, amelyek őket megilletik, amivel élhetnek, és ha élhetnek, akkor ezzel hol élhetnek; illetve hogy ha ebbe a csapdába beleléptek, akkor kihez fordulhatnak az ügyben, hogy mihamarabb segítséget kapjanak. Sok mindenféle tájékoztatást láttam ez ügyben, de ezzel kapcsolatban – és ez egy nagy probléma, még egyszer mondom, állatorvosi lova a tisztességtelen piaci magatartásnak, az erőfölénnyel való visszaélésnek – erről egyetlen tájékoztató anyagot nem láttam, én csak reménykedem abban, hogy ez az én tájékozatlanságom miatt van, és nem azért, mert nincs ilyen. Végezetül. Azt gondolom, hogy ezt a problémát úgy fogjuk tudni megoldani, ha egy három pilléren álló, vagy három lábon álló intézkedési javaslatot tudunk majd megtenni az elkövetkező időszakban, amelynek az egyik lába kétségtelen a jogszabályi változtatások, amelyet át kell tekinteni, hogy hogyan vagyunk képesek a gyökerénél megfogni a problémát. Mert, ahogy elhangzott, ezek a cégek azért elég innovatívak ahhoz, hogy mindig kitaláljanak valamit, buzdítok mindenkit ugyanerre az innovatív hozzáállásra, mert azt gondolom, hogy például a termékbemutatók időbeni bejelentési kötelezettsége egy jól megfogható pontja lehet akár az ellenőrzésnek, akár annak az innovációnak, amelyet ezek a cégek megcsinálnak. A másik lába lehet ennek, a talán eredményes intézkedési tervnek – és ezt mind a hármat kérdésként is felteszem -, ez a hatósági ellenőrzés, illetve a hatósági jogosítványok megfelelő kibővítése és nyilván ehhez az anyagi források biztosítása is, mert anélkül nehéz lesz majd ellenőrizni. És amit az előbb elmondtam, a harmadik lába – e nélkül nem fogjuk tudni megoldani – az a fogyasztók vagy mondhatnánk a lakosság megfelelő tájékoztatása: vagy médiakampány, vagy tájékoztató kampány, vagy nem tudom, nevezhetjük bárhogy – ráadásul ezt úgy kéne tenni, hogy mindenhová eljusson. A tapasztalataim szerint, ez csak megerősítette ezt a kimutatást, amely a Dél-Alföldön százszázalékos kifogásolási arányt mutat. Lehet, hogy ez mostanában van, az elmúlt néhány hónapban vagy néhány esztendőben. Ezek a cégek olyan területeken tartanak elsősorban ilyen termékbemutatókat, amelyek kistelepülések, kistelepülési idős embereket próbálnak ebbe bevonni. Tehát egy olyan tájékoztatásra van szükség, nem véletlen ez a Dél-Alföld, ez pont egy ilyen régió. Ennek a tájékoztatásnak nem olyannak kell lenni csak, amivel kipipáltuk ezt a dolgot, hanem olyannak, amelyet a vidéki falusi idős emberek is megértenek, oda is figyelnek rájuk és el is jut hozzájuk. Nem nagy eredmény – ahogy az elnök úr mondta -, hogy a közép-magyarországi régióban 50 százalékos az ilyen kifogásolási arány és ezzel első helyre lehet kerülni, nemcsak ez az oka. Az is az oka, sejtéseim szerint, hogy ott azért a mindenféle média – akár az elektronikus média, akár az internet, akár bármely nyomtatott média – sokkal jobban eljut az emberekhez, ebben a régióban a fogyasztók tájékozottabbak, mint a vidéki kistelepüléseken élő idős emberek. Szóval azt gondolom, hogy e nélkül a láb nélkül, akármilyen fogadókészség van jogszabályi változtatásokra, akármilyen módon erősítjük meg a hatóságokat ezen a területen és akármennyit fognak ellenőrizni, nem fogunk tudni eredményt elérni, mert nem csak ezen múlik. Hanem azon is múlik, hogy a fogyasztók mennyire tájékozottak, mennyire érzik a veszélyét annak, hogy egy ilyen rendezvényen – nevezzük rendezvénynek – részt vesznek és mennyire vannak tisztában azokkal a jogokkal, amelyek őket megilletik, illetve azzal, hogy hová fordulhatnak, ha bármi panaszuk van. Ennyivel szerettem volna egyelőre hozzájárulni ehhez a bizottsági üléshez. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Kérdezem, hogy az ellenzéki oldalon van-e képviselőtársam, aki kíván most szólni. (Nincs jelzés.) Ha nincs ilyen, akkor visszadobom a labdát – igen, többen is vannak. Először Boldog István képviselő úrnak, aztán Örvendi László képviselőtársamnak adom meg a szót, aztán majd Spaller Endrének és megnézzük, hogy még ki kíván hozzászólni. Parancsolj, képviselő úr!

Boldog István (Fidesz) BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Megmondom őszintén, hogy én magam csak átverő túráknak nevezem ezeket a buszos túrákat. A számokat látva, azt hiszem, hogy ez így is van. Eddig nem ismertem a számokat, csak a hozzám forduló lakosokat, illetve volt saját, meg családi tapasztalatom is erről. Sajnos nemcsak az utazós túrák vannak, hanem az itt említett telefonosok is, tehát mindenféle: szállás részvényeket adunk el, meghívunk egy árubemutatóra és feladunk egy szállás részvényt, amit rád beszélünk, hogy jó vastag előleget tegyél le, és utána, ha azt nem kapod vissza, természetesen elállsz, mert még véletlenül se adják vissza, majd perelhetsz, mint a székely bácsi. Azt gondolom, hogy nagyon komoly jogi hátteret kell biztosítani ahhoz, hogy ezek a cégek áttérjenek a tisztességes piaci magatartásra. Tehát ezek a számok elrettentőek. Azt gondolom – alelnök úr és elnök úr nem ért velem egyet nyilván, mert úgy gondolják, hogy nem lehet megoldani -, hogy meg lehet oldani; azok a cégek, akik tisztességtelen piaci magatartást tanúsítanak, azokat egyszerűen fel kell számolni. Ez lehet, hogy nagyon drasztikus, de azt gondolom, hogy az ilyen tisztességtelen kereskedőket meg kell szüntetni, hatóságilag meg kell szüntetni. Olyan törvényt kell hozni, hogy hatóságilag, kétszer, háromszor megbüntetjük, és nem tudja tisztességesen képviselni, akkor meg kell szüntetni. Odáig megyek, hogy akár azokat a cégtulajdonosokat, akik ilyen céget üzemeltettek és megszűnésre került a vállalkozásuk, többet ne is alapíthasson új céget. Kiszámoltam ezeket a bírságokat. Nagyon alacsonynak tartom a bírságok számát. 72 esetben szabtak ki fogyasztóvédelmi bírságot, 182 ezer forint egy bírság mértéke. Egy Zepter lámpa, amiket itt halottunk, meg magam is tudom, 500 ezer forint – azon a kereskedő cég, kapásból keresett 200 ezret, egy árán kifizette ezt a bírságot. Azt gondolom, hogy a bírságok terén is előre kéne lépjünk, és ad abszurdum egy-egy ellenőrzés alkalmával, amikor tisztességtelen piaci folyamatok vannak, ha magában milliós tételű bírságokat szabunk ki, akkor talán egy kicsit elrettentőbbek leszünk, én hiszek az elrettentésben minden területen. Azt gondolom, miután én ezt egyébiránt bűnözésnek tartom, amit ezek a cégek folytatnak, és a bűnözőkkel szemben keményen kell fellépni, ez a másik kemény fellépés. Az egyik az, hogy az olyan céget, akik sorozatosan elkövetik ezt, meg kell szüntetni, ki kell zárni ebből a lehetőségből, hogy többet ilyet ne folytassanak; a másik pedig, hogy igen kemény bírságokat kellene kiszabni. Azt is el tudom képzelni, hogy nem 72 esetben szabunk ki 13 millió forint bírságot, hanem egy esetben szabunk ki 10 millió forintot, az a cég garantáltan többet nem fogja elkövetni, biztos vagyok benne, maximum megszűnik. És látható, hogy nyilvánvalóan sokkal több ellenőrzésre volna szükség, aminek nekünk kell nyilvánvaló megteremteni: a parlamentnek az anyagi fedezetét a hatóság felé, mert ha ilyen hatalmas a szabálytalanságok aránya, 84 százalék, és az csak az ellenőrzötteknél, akkor mi lehet, ahol nem ellenőrizték. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem buták ezek a cégek, és megsejtik, hogy jön az ellenőrzés, és akkor esetleg még tisztességesen is próbálnak viselkedni, tehát azt gondolom, hogy sokkal több ellenőrzésre és hatékonyabb büntetési tételekre volna szükség. Kérdezem, hogy van-e erre lehetőség, vagy pedig valami behatárolja azt, hogy csak ilyen 182 ezer forintos – a fogyasztóvédelmi törvény csak 10 ezer forintos -, a másik esetben pedig 229 ezer forintos átlagbírságot vetettünk ki, ami azt gondolom, hogy nagyon alacsony. Ha én gyorsan hajtok ad abszurdum, kapásból 90 ezer forintot is fizethetek, ezek a cégek ennél sokkal tisztességtelenebbek. Az egyik réteg idős, nyugdíjas embereket vernek át a legtöbb esetben, a másik réteg a családosokat veri egyébként át, ez a telefonon üdülési jegyet vagy üdülési jogot adok el, ez általában a családosokra vonatkozik, azokat verik át. Mindenesetre olyan rétegeket vernek át nagyjából, akik nem biztos, hogy tudják ezt egy idő után fizetni és a gyakorlatilag nem is biztos, hogy felfogják azt, hogy ott adott esetben mit vásároltak. Még egyszer mondom, javasolnám a bírságok nagymértékű megemelését, az hozhat változást ebben, illetve azt, hogy ezekkel a cégekkel szemben sokkal szigorúbban kell fellépni, és ha van olyan eset, hogy a felügyelők nem jutnak be az ellenőrzési jogukat gyakorolni, akkor azt gondolom, hogy meg kell adni minden hatósági lehetőséget ahhoz, hogy igenis bejussanak. Mert az a cég, aki nem engedi be ellenőrzésre a felügyelőt, az már biztos, hogy tisztességtelen, még ha most nem is emelte a 84 százalékot fentebb, de biztos vagyok benne, hogy ott olyan dolgok történtek, ami súlyosan megemelte volna ezt a százalékot. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Egy megjegyzésre átadom a szót alelnök úrnak!

Zsigó Róbert (Fidesz) ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Megígértem az előbb, hogy nem fogok még egyszer hozzászólni, de a jegyzőkönyv kedvéért, meg képviselő úr tájékoztatására szeretném tisztázni. Nem arról volt szó, hogy nem értettünk vele egyet, csak a képviselő úr azt mondta, hogy valahogyan ezeket a cégeket a tisztességes piaci magatartásra kell szorítani és csak abban egyeztünk meg elnök úrral, hogy szerintünk ezt nem lehet, ezek a cégek tisztességtelen piaci magatartásra jöttek létre, tehát egyetértünk. Köszönöm szépen.

Boldog István (Fidesz) BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Én is így gondoltam.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel egyetemben Örvendi képviselő úr parancsolj, tied a szó!

Örvendi László József (Fidesz) ÖRVENDI LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a szót. Én nem vagyok annyira fertőzött területen, Debrecen környékén, mint ahogy alelnök úr, nálunk csak 93 százalék a szabálytalanság aránya, tehát alapvetően mind szabálytalan. Minél többet hallottam a beszámolót, annál inkább megerősödött bennem, hogy itt nagyon drasztikusan kell lépni, ha azt akarjuk, hogy megvédjük ezt az idős korosztályt ezekkel a hiénákkal szemben. Hogy lehet az, hogy a felügyelő hatóságot nem engedik be. Ha valóban egy ellenőrzőt nem engednek be, ott biztos, hogy szabálytalanság van, az száz százalék, ilyen nincs, máskülönben a hatóságnak joga van bemenni mindenhova, szerintem; a felügyelő hatóság is erősebben a sarkára kellett volna, hogy álljon. Nincs jogi háttér az ellenőrzésekhez – akkor csinálni kell jogi hátteret, meg kell alkotni, de lehet, hogy nem lesz rá szükség, majd mindjárt megmondom, hogy miért. Összességében ez a kereskedelmi forma, megítélésem szerint, mind az értékesítési formája szabálytalan, és zömében az áru sem fedi azt, amit hirdetnek róla, tehát akkor az is szabálytalan. Nekem az a véleményem, hogy ezeket a különböző, kereskedelmen kívüli forgalmazásban lévő, akár fogyasztási eszközök, akár sajnos nagyon sok élelmiszer és gyógyhatású készítmény forgalmazása is megtörténik. Különböző cégek vannak, és a kozmetikumot forgalmazó kereskedelmi láncon kívül, vagy forgalmon kívül, úgynevezett multi-level marketing, level-marketingben dolgoznak, piramisszerű felépítményekben dolgoznak. Nekem az a véleményem, ezeket az eddigi tapasztalatok alapján, be kell szüntetni Magyarországon. Kész, eddig tartott, nincs tovább. Semmi értelme, hogy még tovább játsszuk a rabló pandúrt ezekkel a cégekkel szemben. Egy nagy csomó energiát ráköltünk, nagyon sok pénzt ráköltünk, ugyanakkor tudjuk azt, hogy ezek a cégek egy lépéssel mindig előrébb vannak az ellenőrző hatóságokkal szemben, tehát nem érjük el a céljainkat. Úgyhogy nekem az a véleményem, hogy meg kell alkotni azt a törvényt, hogy csak üzleten keresztüli értékesítés lehet Magyarországon. Ezeket az üzleten kívüli különböző kereskedelmi formákat Magyarországon be kell szüntetni; nagyon kevés ember nagyon jól él belőle, de a fogyasztóknak a zömét becsapják. Köszönöm szépen. Nekem ez a véleményem, könnyen megoldhatjuk a jogi hátteret, be kell szüntetni ezt a kereskedelmi formát. Szerintem ez semmilyen európai jogban nem közismert, nem kell ilyen liberális kereskedelmet alkalmazni. Köszönöm szépen, ennyit akartam.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Spaller Endre képviselő úr jelentkezett és remélem, hogy az NGM képviselője figyelt a javaslatokra és majd tud is reagálni. Spaller képviselő úr, parancsoljon!

Spaller Endre (KDNP) SPALLER ENDRE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Mindenekelőtt köszönöm, hogy a civil szervezetek így segítik a bizottság munkáját, azt gondolom, hogy így gyűltek össze talán a legnagyobb mértékben azok a tapasztalatok, a konkrét ügyekre vonatkozóan, amelyeket fel tud használni akár a minisztérium, akár a bizottság. Amihez leginkább csatlakoznék, az az üdülési jog. Azt gondolom – itt a listán is említett – ez mutatja, hogy itt azért valamifajta szabályozás kell, ugyanis ez Európában kiválóan működő intézmény. Szerintem nincsen olyan nyugat-európai ország, ahol ez ne működne, egyedül Magyarország az – szerintem egész Európában -, ahol egy ilyen maffia tevékenységgé silányul, ha mondhatom ezt. Ez abból a szempontból is érdekes, és azért foglalkozom vele, mert nagyon sok mindent, ami itt elhangzott, szerintem érint. Az egyik az, hogy 8, vagy 14 napos elállás. Az üdülési jog esetében, mivel először átveszi kvázi a terméket, azaz megpróbál elmenni egy ilyen üdülésre, az mondjuk, ha szeptemberben vagy októberben eladják neki, akkor az mondjuk egy szűk hét, és az a 14 napon biztosan túl van – ez az egyik. A másik, valahogy úgy kéne tájékoztatni, tehát olyan tájékoztatást kéne előírni, amiben kiderül az, hogy mennyibe is kerül az egyéb járulékos költség. Tehát mondjuk egy lámpa esetében ez talán értelmetlen, de még ott is vannak járulékos költségek, mondjuk, ha kiég egy égő, akkor nem mindegy, hogy azt 200 ezer forintért lehet pótolni, vagy, hogy hogyan. Az üdülési jog esetében meg egészen elképesztő, hogy amennyiben egy üdülési jognak az értéke, annyiért lehet, mondjuk kiutazni, ha egy szálláshelyet vesz, mondjuk Marokkóban, vagy vannak ilyenek, akkor ugyanannyiba kerül nagyjából az út oda, mint amennyiből maga az üdülési jog. Az is nagyon fontos, hogy helyben ne kényszeríthessék arra a vevőt, hogy ő helyben döntsön, szóval az, hogy ott helyben ők aláíratnak vele, foglalót követelnek tőle, ez szerintem teljesen nonszensz. Az, hogy nem mehet be az NFH munkatársa, az is teljesen nonszensz, tehát ilyen azt gondolom, nincs. A bejelentési kötelezettséget magam is jónak tartom, illetve azt mondta alelnök úr, hogy kötelező legyen a tájékoztatás. Én akár azt is felvetném, hogy mivel, ha már van bejelentési kötelezettség, akkor pontosan tudjuk, hogy melyek azok a rendezvények, amelyek ez alá a szabályozás alá tartoznak, és melyek azok, amelyek nem. Akár már magán a rendezvény szórólapján is, ott is, ha tudunk hat olyan alapvető jogot megfogalmazni, amelyek ugyan kis helyen is elférnek, de viszonylag érthetőek és tényleg nem több egy, két, három mondatnál, amelyek alapvetően kijelölik a korlátokat, meg a kereteket, akkor azt akár már a rendezvény szórólapjára is kötelező feltenni, illetve akár azt is, hogy mégis miről szól ez a történet. Tehát hogy ott majd valaki azt fogja mondani, lehet, hogy önnek kell kétmillió forintot fizetnie, jöjjön el nyugodtan, szeretettel látjuk, de legyen ott kötelezően ráírva, hogy ha öntől fognak kétmillió forintot követelni vagy kérni, vagy ennyiért eladni valamit, akkor az legyen ott a szórólapon, hogy egyébként majd ott arról fogunk beszélni, hogy öntől szeretnénk bevenni néhány millió forintot. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: (Derültség.) Bocsánatot kérek, csak épp megindult a fantáziánk és néhány ötlettel gazdagítottuk Spaller úr javaslatát, hogy mit írjunk rá – ugye a cigarettásdobozon is rajta van, hogy a dohányzás öl, ide is rá kell írni, hogy a termékbemutató átverés és akkor az nyilvánvaló, mindenki látja, hogy ennek figyelembevételével veszi a dolgokat. Bocsánat. Képviselő úr következik, Balla Gergő képviselő úr és akkor utána lezárnánk: reagálás, összefoglalás és zárjuk a napirendet. Képviselő úr, parancsolj!

Balla Gergő (Jobbik) BALLA GERGŐ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék még egy dolgot megjegyezni. Azon kívül, ezeken a termékbemutatókon, amik amúgy meg vannak hirdetve bármilyen formában, bármilyen átverési céllal is, de tartozik még ebbe a körbe egy másik igen érdekes dolog. Vannak olyan cégek, akik kozmetikumokkal foglalkoznak, és ott viszont meg abszolút teljesen szabálytalanul működik minden. Mert vegyünk egy hölgyet, egy ismerős hölgyet, és akkor ott felhívja a barátnőjét, munkatársait, jobb esetben nem a munkahelyen forgalmazza ezeket a termékeket, hanem egy lakásban, egy baráti közegben próbálják ezeket a dolgokat eladni, és ott aztán biztos, hogy nem lesz semmilyen jótállási jegy, nem lesz semmilyen számlázási lehetőség, ott is előfordulhatnak ilyen dolgok. Tehát biztos, hogy vannak a cégeknél olyan előírások, de nem tartom valószínűnek, hogy ezeket az ügynököket kiképeznék ezekre a dolgokra, vagy egyáltalán betartanák. Tehát ha akarunk hozni egy ilyen törvényt, akkor vegyük bele ezeket is, mert ezek azok, akiket egyáltalán nem tudnak ellenőrizni önök, mert ha nem engednek be egy ilyen termékbemutatóra, akkor egy saját lakásban vagy egy cégnél, egy vállalatnál ott meg főleg nem tehetik meg ezt a kötelezettséget, hogy ellenőrizzék bárhogy. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm a megjegyzését képviselő úr, és végül Ertsey Katalin is jelezte, hogy hozzá kíván szólni és akkor zárom a reagálási lehetőséget.

Ertsey Katalin (LMP) ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen elnök úr. Egyrészt nem teljesen a bizottság hatáskörébe tartozik, de szeretném, ha véget vetnénk annak az öncenzúrának, hogy nem mondunk cégneveket. Ebben az országban az elmúlt, nem akarok elmúlt nyolc évezni, de a médiatörvény rossz értelmezése folytán minden rádióban és tévéműsorban elhallgatjuk azt, amikor tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytató cégek nevéről van szó. Tehát itt mondjuk az Avonról volt szó, a Zepter-ről – beszéljünk bátran arról, hogy mi folyik ebben az országban, ez az a) javaslat. A b) javaslat: az Avont, ha erről van szó, nem lehet egy kalap alá venni ezzel. Van, amikor a közvetlen értékesítés egy módszer, annak vannak ellenőrizhető, számon kérhető szabályai és módszerei. Azt gondolom, hogy érdemes arról beszélni, hogy ezeket a rájuk vonatkozó előírásokat hogy tartják be, ha erről van bármi tapasztalatunk, egészen más világról van szó, azt gondolom. Tehát itt ugye mindig azt kell nézni, hogy mire jön létre; alapvetően az Avon nem az átverésre jön létre, ellentétben ezekkel a cégekkel – csak ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést, képviselő asszony. Még nem az elnöki zárszó, mert azt majd a reagálások után tenném meg, még van, látom a jelentkezést, akkor még fogok szót adni. Ha van abban a bizottságnak szándéka – akár a jövő évi feladattervünkbe – ezt a közvetlen értékesítést, a multi-level marketing és egyéb ilyen ügyeket felvehetjük és rátekinthetünk, ezt majd a bizottsági munkatervnél beleírjuk, aztán eldönti a bizottság, hogy kívánunk-e ezzel foglalkozni vagy nem. Még egy jelentkezőt látok, adok lehetőséget egy gyors reagálásra vagy egy gyors hozzászólásra. Legyen kedves közelebb jönni a mikrofonhoz, ha előre fáradna, akkor tudna szólni és utána adom meg a reagálási lehetőséget az előterjesztőinknek. Tessék parancsolni, egy bemutatkozást fogok kérni.

Dr. Pálfy Gyula (NYOK) hozzászólása

DR. PÁLFY GYULA (Nyugdíjasok Országos Képviselete): A Nyugdíjasok Országos Képviseletének megbízottjaként vagyok jelen, Pálfy Gyula vagyok, a közgazdasági bizottság elnöke. Itt is elhangzott és súlyos mértékben tapasztaljuk a nyugdíjasok kiszolgáltatottságát több vonatkozásban, de kiemelkedő az ilyen alkalmi és meghívásos ügyletekben való átveréseknek a nyilvánvaló sorozata. Évek óta, már 2002 óta képviseletünk foglalkozik a fogyasztóvédelem témájával és már PHARE pályázat keretében nyert támogatást, utána a Szociális minisztériumtól 2005-ig, utána sajnos, mintha szünet következett volna be. Tehát az a tapasztalatunk, hogy a fogyasztók tájékoztatása lenne igen fontos téma, és a mi kereteink között elsősorban ameddig volt támogatásunk, ezt elvégeztük, és a 48-50 közötti tagszervezetünknek mintegy a felében jutottunk el oda, hogy szakemberek, elsősorban az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnek a szakértői részvételével megyei, regionális fórumokat tudtunk tartani esetenként 150-200 fő nyugdíjas részvételével. Ezt emelném ki, hogy ennek a tájékoztatási tevékenységnek a lehetőségét kellene ismét elővenni, hiszen a legközvetlenebb kapcsolat a nyugdíjasokkal annak a szervezetnek a keretében van, amely az érdekeiknek a képviseletén működik. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm szépen az értékes kiegészítést. Mindezeknek a figyelembevételével akkor most tisztelettel kérem az előterjesztőket, hogy megszólíttatásuk alapján reagáljanak. Aki úgy érzi, hogy egy-egy kérdésben van érdemi mondanivalója tegye meg, csak azt szeretném kérni, hogy mindezt a tervezett időkereteken belül. Indulnék a hölgyek felől, merthogy ők kezdték. Nem tudom, hogy az NFH részéről van-e reagálás, ha igen, akkor kérem szépen, tegyék meg – és akkor így megyünk sorba végig.

Czuppon Rita főosztályvezető (NFH) reagálása

CZUPPON RITA főosztályvezető (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Úgy érzem, hogy elég sok kérdés merült fel önökben a mi munkánkkal kapcsolatban. Először reagálnék arra, hogy nincsen nyilvántartása ezeknek a cégeknek, és itt mondanám el azt, hogy mi ugyan mindig összegyűjtjük, a jelentésünk végén mindig ott van, hogy mely cégek kerültek ellenőrzés alá, tavaly én voltam ennek a témának a felelőse a hatóságnál, és amikor mentek ki ezek a felszólító levelek, hogy mi mindent kellene módosítani az általános szerződés feltételeiben, nem vették át, megszűnt a cég. És akkor egy hónap múlva egy picit módosítottak a nevén és létrejött helyette egy másik cég, ezekkel nem tudunk sajnos mit kezdeni. Kiküldtük négyszer, ötször, kiküldtük a telephelyére, a raktárhelyére, a székhelyére, külföldre is kiküldtük, mert volt olyan cég, amelyiknek külföld volt megadva, sajnos egyszerűen nem érhető el a cégek többsége. Inkább azt mondom, hogy azok a cégek nem érhetők el, akik a legnagyobb tisztességtelenségeket követik el és nem reagálnak a megkeresésünkre. Természetesen itt jön be az, amiről már a kolleganőm beszélt, hogy amikor ennyire nem hajlandóak együttműködni a hatósággal, és a fogyasztók igen széles körét érinti a megtévesztő tevékenységük, akkor van a hatóságnak lehetősége és módja közérdekű kereset indítására, de erről majd az Andrea fog még pár szót mondani, gondolom. Tehát itt ez a nagy baj, úgyhogy mi is mindenképpen támogatnánk azt, hogy bármilyen nyilvántartás, bejelentési kötelezettség legyen. A másik kérdés, mindenkitől elhangzott, hogy lehet az, hogy a hatóság emberei nem tudnak bejutni. Na most, ezen az ellenőrzésen nagyon sokat gondolkodtunk, hogy hogy lehet kivitelezni, kik vegyenek részt, kik ne vegyenek részt. Vannak olyan régiók, ahol igen, már nyugdíjkorú körüli emberkék dolgoznak, ott viszonylag egyszerű, de vannak olyan régiók, illetőleg megyék, ahol viszont húszon-valahány, harminc, negyven év körüli emberkék dolgoznak és nincs egyetlenegy olyan felügyelő sem, aki az idősebb korosztályt képviselné. Itt természetesen felhívtuk a figyelmüket, hogy a helyi civil fogyasztóvédők segítségét kérjék; nem egyszer előfordult, hogy igen, a helyi civil fogyasztóvédő tagokkal együtt mentek ki ellenőrizni; itt viszont aztán vannak problémák majd az eljárás során, hogy hogy lehet, amikor nem hatósági ember van ott, azt hogy lehet figyelembe venni az eljárás során. A másik. Az a cél, hogy úgy jussunk be, hogy nem mutatjuk fel az igazolványt, tehát ha kívülről nem látszik rajtunk, hogy mi a hatóságot képviseljük, akkor csak és kizárólag akkor fedjük fel a kilétünket, miután végighallgattuk, mert ha ők eleve tudják azt, hogy a hatóság embere ott van, máshogy zajlik, bármilyen oknál fogva. Az is előfordult egyébként, hogy bejutott az ember, megtudták az elején, és akkor közölték, hogy sajnos jött egy hívás, hogy “el kell utaznom a fővárosba, nem tudom megtartani”. Tehát nagyon-nagyon rafináltak, olyan bejelentés is érkezett, hogy amennyiben a közönség soraiban, vagy a vendégek között APEH, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság emberei ülnek, felhívom a szíves figyelmüket, hogy az előadást követően azonnal vissza kell mennem Budapestre, tehát nem fogok ráérni itt az ellenőrzés lebonyolítására. Az élelmes kollega ilyenkor onnan telefonált a rendőrségnek, odahívott rendőrt és a rendőr segítségével tudta megoldani azt, hogy a rendőr azt mondta, hogy márpedig nem megy innen sehova, amíg az ellenőrzést le nem folytatták. De, ha nincs rendőri segítség, akkor sajnos nekünk ilyen hatáskörünk, lehetőségünk nincs, hogy ott tartsuk; ő bezárhatja a fogyasztók előtt az ajtót, és azt mondja, hogy innen addig nem lehet kimenni, meg nem lehet gondolkodni – mi, sajnos nem zárhatjuk rá az ajtót a vállalkozásokra – ezzel a felvetéssel kapcsolatban ennyit. A képviselő úr felvetette, az Avont. Szerintem az Avonnál egyébként az Amway sokkal rosszabb és szintén ebbe a kategóriába tartozik, hiszen jóval drágább termékeket forgalmaz, mint az Avon. Valóban nem tudunk bejutni az ilyen eladásokra, de egyébként úgy tudom, hogy például az Avon, biztos vagyok benne, hogy kereskedelmi, tehát hagyományos formában is árulja a termékeit. Ott azért legalább van egy katalógus, amiben ott van az ár és az előző katalógus, amihez hozzá tudom hasonlítani, hogy tényleg változott-e az ára, vagy nem. Ebből a szempontból kicsit legálisabb az ő tevékenységük és kevésbé hátrányos, bár valamilyen szinten igen, sajnos kiesnek az ellenőrizhető vállalkozások köréből az Avon, az Amway és a hasonlók. Azt hiszem, hogy körülbelül ennyi.

Dr. Némethné Dr. Nagy Andrea főosztályvezető (NFH) reagálása

DR. NÉMETHNÉ DR. NAGY ANDREA főosztályvezető (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Elnézést, három dolgot tennék hozzá. Elhangzott, hogy csak jogszabályi hiány okozza-e azt, ami történik, illetve ha megtörténnének a jogszabály módosítások, akkor sikeresebbek lehetnénk-e. Úgy gondolom, hogy az NFH – és ezt valamennyi fórumon hangoztatjuk – partnerséget ajánlott és ajánl a jövőben is a tekintetben, hogy ahova hívnak minket, oda elmegyünk tájékoztatást nyújtani, és nyilvánvaló számunkra, hogy a civilek is iszonyatos energiákat fordítanak erre a tevékenységre, de mi magunk is. A honlapunkon amúgy, tudomásom szerint, a vonatkozó jelentés olvasható és nap, mint nap kerülnek fel komoly összefoglaló tájékozató anyagok. Nyilván tudom, hogy a jelen kormányrendelet által megcélzott főcsoport nem feltétlenül olvasgatja a honlapot, de próbálkozunk. Ez az egyik. Tehát a partnerség a tájékoztatásban. A másik. Én inkább a prevencióra fektetném a hangsúlyt jogászként, ami azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy egy EU-s háttér irányelv hogyan fog majd alakulni, úgy gondolom, hogy a jogalkalmazónak mindenféleképpen érdeke lenne az. Értve a jogalkalmazó alatt – ismétlem – a vállalkozásokat magukat is, és nemcsak a fogyasztót és a hatóságokat, ha egyértelmű a jogszabály, akkor nagy valószínűség szerint esetleg egy icipicit jobban be is tartják, mert a 213-assal úgy gondolom, hogy ebből a szempontból is sok probléma van. Tehát a harmadik, negyedik paragrafusokban szétdobálva található meg az, hogy mi mindennek kell benne lennie a szerződésben, és ezt nem gondolnám, hogy óriási problémát jelentene, mondjuk egy paragrafusba berakni úgy, hogy értse mindenki. A harmadik, amire pedig csak utalnék, az a kapacitás. Tehát az, hogy mi hol vagyunk jelen, hol ellenőrzünk és mit, az azért attól is függ, hogy természetesen humánerőforrás szintjén hogyan vagyunk elengedve, de mindent megteszünk részünkről – és nagyon szépen köszönöm dr. Aranyi Péter részéről, hogy a Ptk. kötelmi tanokat szóba hozta, ami valamelyest a fonákja ennek az egész történetnek. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönjük szépen. Szerintem adjuk tovább a szót most az NGM-nek és a civil barátaink a végén fognak reagálni.

Dr. Aranyi Péter fogyasztóvédelmi főreferens (NGM) reagálása

DR. ARANYI PÉTER fogyasztóvédelmi főreferens (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm. Képviselő úrnak a tevékenység betiltásával kapcsolatos felvetésére szeretnék annyiban reagálni, hogy ezt uniós tagságunk óta nem tartom kivitelezhetőnek, hiszen közösségen belül belső piacon érvényesülnek az áruk és szolgáltatások, a szabad áramlás, illetve a vállalkozás szabadsága. Ennek következtében a tevékenységet teljes mértékben tiltani nem lehet, korlátozni lehet, ha megfelelő indokok vannak, tehát már az Európai Bíróság is többször kifejtette, hogy a joggyakorlatából adódóan az arányosság és szükségesség követelményének meg kell felelnie ezeknek a korlátozásoknak. A másik pedig az, hogy kifejezetten ezekre az általánostól eltérő, speciális kereskedési formákra mindegyikre van közösségi jogi irányelv. Tehát ez most nem lesz egy teljesen új irányelv ez a fogyasztói jogról szóló irányelv, hanem négy korábban meglévő, ilyen kereskedő értékesítési formát szabályozó, irányelvet fog egybevonni, és azokra fog majd közös szabályokat adni. Tehát most is egy 1985-ös, meglehetősen régi irányelv azért van, amelynek a harmonizációját meg kellett valósítania Magyarországnak; ebből következőleg, ha csak az üzleten kívüli kereskedést nézzük, nem tudjuk tiltani. Ugyanakkor itt a bizottság tagjai több területet is felvetettek. Az üzleten kívüli kereskedés sem önmagában a termékbemutatókról szól, hiszen ebbe a fogalomkörbe tartozik a házaló kereskedés is, de többen felvetették a távollévők között kötött szerződéseket, a telefonos megkereséseket, illetve az üdülési jog értékesítése kapcsán a timeshare szerződések előkerülnek. Ezzel kapcsolatban már van egy elfogadott, illetve átültetésre váró timeshare irányelv, aminek Magyarországnak is meg kell majd hamarosan felelnie, illetve mindegyik ilyen speciális értékesítési formára jelenleg meg vannak azok a hazai kormányrendeletek, amelyek az adott tevékenységet, a közösségi jog harmonizálását megvalósítva biztosítják a fogyasztói jogok védelmét. Kétségtelen, hogy ezek az irányelvek, ha teljes mértékben megfelelőek lettek volna, akkor a bizottság sem gondolkodik el azon, hogy nincs-e szükség ezt felülvizsgálni, és nyilván arra az elhatározásra jutott, hogy szükség van a fogyasztói jogokról szóló irányelvre. Azt gondolom, hogy ha az az irányelv majd egyszer elfogadásra kerül és át kell ültetni a magyar jogrendbe, akkor nagyon sok, most vitatott kérdés tisztázásra kerül majd, azonban ennek az ideje még jelenleg bizonytalan, tehát jelenleg csak várni tudjuk, hogy ez megtörténjen. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kollégák, önöké a szó!

Dr. Krajcsik Szilvia jogász (OFE) reagálása

DR. KRAJCSIK SZILVIA jogász (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület): Két kérdést gyűjtöttem ki magamnak. Az egyik a tájékoztatásra vonatkozott, a másik pedig arra, hogy azt gondoljuk-e, hogy az általunk felvetett javaslatokkal, illetve jogi szabályozás módosításával megoldható-e minden. Ez utóbbival kapcsolatban, nyilván nem, tehát nem lehet valamennyi élethelyzetet szabályozni jogilag, illetve mi sem gondolhatunk mindenre, mert egyre újabb és újabb gyakorlatokat tapasztalunk mi is, illetve a hatóság és a cégek részéről, de azt hiszem, hogy elengedhetetlen a jogi háttérnek a módosítása további garanciák beépítésével. A másik pedig a tájékoztatás. Nemcsak a hatóság, de a civilek is – ahogy itt már elhangzott -, igyekeznek mindent megtenni, bár erre valóban nem tértünk ki a javaslatunkban. Vannak szerintünk, ez irányban tájékoztatási tevékenységek, tehát vannak ezzel foglalkozó kiadványaink, illetve adott esetben a médiának is időről időre igyekszünk felhívni a figyelmét a problémára, vagy különböző klubfoglalkozások, egyéb rendezvények alkalmával, amelyek tipikusan ezzel foglalkoznak, igyekszünk a fogyasztókban is tudatosítani azt, hogy milyen jogaik vannak, illetve mire kell vigyázniuk a termékbemutatók kapcsán. Köszönöm szépen.

Dr. Kóródy Dávid szakértő (FEOSZ) reagálása

DR. KÓRÓDY DÁVID szakértő (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége): Köszönöm szépen én is ismét a szót. Nos, amit alelnök úr mondott, három kérdésben éreztük magunkat megszólítottnak, ugyanúgy, ahogy az előző kolléganő elmondta. Az első kérdés volt, hogy csak jogszabály hiányosság-e – ugyanazt tudom mondani, mint az előttem szóló, nyilvánvalóan nagyon fontos itt a prevenció kérdése. Tehát a fogyasztóvédelmi civil szervezetek mikor találkoznak a panaszokkal, amikor már valamilyen jogsértés megtörtént, utána pedig már csak az úgynevezett reparációra van lehetőség, de ezt pedig a fogyasztóvédelmi civil szervezetek nem tudják elérni, hanem adott esetben csak a bíróság, illetőleg a hatóság. Mindenképpen ezért a preventív szerep jut előtérbe, nagyon nagy feladat hárul ez esetben a civil szervezetekre. És azt is hozzáteszem, hogy ugyanúgy a FEOSZ is tartott különböző klubfoglalkozásokat, akár konkrétan ezen téma kapcsán, illetve felkerestünk személyesen nyugdíjasklubokat, ahol hozzáteszem, nagyon nagy sikert aratott az előadás, és nem egy-két esetben hasznos tanáccsal tudtuk segíteni a nyugdíjasokat. Mindenképpen érezhető, hogy erre igény lenne, csak itt jön a másik sarkalatos pont, az anyagi erőforrások kérdése. Tehát nyilvánvalóan a civilek ezt a feladatukat nagyon szívesen ellátnák, de még egyszer nagyon hangsúlyozom, szükség van a megfelelő pályázati rendszer kiépítésére, illetve a költségvetésből a megfelelő összeg biztosítására. És amit még hozzátennék mindenképpen, azért itt érdemes azt is figyelembe venni, hogy milyen két oldal áll egymással szemben. Egyrészről – ahogy az úr is elmondta, aki itt ült a nyugdíjasok részéről – itt tulajdonképpen az emberek nincsenek tisztában az alapvető jogaikkal sem, nem tudják, hogy mit jelent az elállás jogi fogalma, és ennek tökéletesen az ellentéte figyelhető meg, tehát ezek a vállalkozások tisztában vannak a jogszabályokkal, és mint az előzőekben elmondottakból kiderült, pont ezekre a kis jogszabályi kiskapukra apellálnak. Tehát az egyik oldalon megfigyelhető tulajdonképpen a fogyasztói tudatottság néha sajnos teljes hiánya, a másik oldalon pedig pont az a magatartás, ami erre játszik.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítéseket és a reagálásokat. Tisztelt Bizottság! Kedves Résztvevő Kollegák! Úgy vélem, hogy egy nagyon fontos, és a fogyasztók számára sokszor nagyon komoly nehézséget okozó üggyel foglalkozott ma a bizottság; ebben a félévben egyébként rendszeresen tettük meg ezt, hogy időről időre egy-egy témát elővettünk és a témáknak a feldolgozásában nagyon komoly és jó szakmai segítséget kaptunk a jelenlévőktől, már hogy a civil szervezetek részéről, az NFH részéről, vagy akár a kormányzati szereplők szakmai támogatását is idesorolhatom. Néhány dologban úgy látom, hogy egyetértünk. Az egyetértés az már majdhogynem a bizottsági ülés előtt is megtörtént, hiszen a hozzánk elküldött szakmai anyagokban voltak olyan pontok, amiket mindannyian megjelöltek; néhányat ebből felidéznék, merthogy ezeknek egy részét megjelenítenénk abban az ajánlásban is, amit a bizottság el kíván fogadni a mai ülés végén. Nyilvánvaló, hogy az egyik olyan kör, amivel önök foglalkoztak és többen is javaslatokat tettek, ez a jogszabályokhoz kapcsolódik, hol lehet a jogszabályokban meglévő tartalmakat úgy erősíteni, hogy még inkább a fogyasztókat szolgálja. Ilyennek gondolom, mint egy központi elem: az elállási joghoz kapcsolódó javaslatokat, részben az is, hogy 8 munkanapról 14 napra emelkedjen ennek a lehetősége, illetve idetartozik az is, hogy melyek azok a kötelező tartalmi elemek, amelyeket az elállási nyilatkozatnál meg kell jeleníteni, illetve még javaslatban azt is el tudjuk fogadni, hogy akár egy szabványosított elállási nyilatkozat is kapcsolódjon. Ide tartozik az is – és ezt is általánosan, gyakorlatilag egyetértés van benne -, hogy az üzlethelységen kívül kötött szerződések fogalmába tartozzon bele az is, amit önök említettek, hogy az üzlethelységen kívül tárgyalják meg, de magát a szerződést az üzlethelységen belül kötik meg. Ugyancsak általánosan egyetértést látok abban a kérdésben, ahol az elállási jogról történő tájékoztatás esetén a határidőnek a meghosszabbodása akár 3 hónapra is, a bizottság ezt is – úgy gondolom – magáévá tudja tenni és ezt is tudja képviselni. Ugyancsak ide tartozik, és még mindig az elállási jognál tartunk, hogy az elállási jog gyakorlásával a szerződéshez kapcsolódó kiegészítő szerződések is szűnjenek meg, ez nagyon fontos, hiszen rengeteg probléma abból fakad, hogy a kiegészítő szerződések nem kerülnek felmondásra, akárcsak például egy hitelszerződés vagy bármi más. Zárójelben jegyzem meg, hogy itt az a példa, amit az elején elmondott a képviselő, pontosan egy ilyen problémából fakad, hogy nem elég, hogy a bácsi aláírta a megvételt, belement a Zepter-nek ebbe a bioptron lámpájába félmillió forintért, még egy hitelszerződést is magára vett és a bankok kamatos kamatokkal a törlesztésnek a folyamatos igényét nyilvánvalóan érvényesítik az ügyfél felé. A megjegyzéseket folytatva. Fontosnak gondolom még azt is – és itt talán az NFH képviselője is az elején említette, főosztályvezető asszony -, hogy a termékbemutatókhoz kapcsolódó szórólapok egy sokkal precízebb tájékoztatásnak való elvárásnak kellene, hogy megfeleljenek. Mi kell, hogy rajta legyen, milyen információk kellenek erre a szórólapra, ezt egyébként önök is a felkészítőben jelezték. Nem folytatom ezt a sort, ebben nagyon hosszú egyetértés van. A bizottsági ülés emlékeztetője és összefoglalója alapján úgyis látni fogják, hogy egy olyan témáról beszélünk, ahol a jogalkotó, a hatóság és a civil szervezet képviselőinek a véleménye teljes mértékben egybeesik, igazából talán annyi, hogy mi még néhány ügyet szigorúbban is tudnánk nézni. Ennek figyelembevételével készítette el a bizottság az ajánlását. Az előzetes tájékoztatás alapján, a frakciókkal történő konzultáció alapján nincsen akadálya annak, hogy a bizottság az ülés végén ezt az ajánlást elfogadja. Nekünk ez a lehetőségünk, eszközünk, hogy az ajánláson keresztül nyilvánvalóvá tesszük, hogy a bizottság ezt az ügyet felvállalta, foglalkozott vele és több olyan javaslata is van, amit ezen keresztül el tudunk juttatni a kormányzati szereplőkhöz, a parlamenti bizottságokhoz, a szakmához és a civil világ képviselőihez. A bizottsági tagok előtt ott van ez az ajánlás, ez nagyjából azt tartalmazza, amit itt említettem. Négy ponton szeretném – a helyben formálódó információk alapján – kiegészíteni, négy tartalmi megjegyzést szeretnék még hozzáfűzni. Az egyik az a közérdekű kereset eljárásjogi hátterének a rugalmasabbá tétele, megerősítése, ezt önök említették, mint egy olyan jogi eszközt, ami segítené az eljárásban való hatékony előremenetelt. A második tartalmi megjegyzés, amivel kiegészíteném, ez még nem szövegszerű, ez tartalmi, de majd stilisztikailag is megfelelő módon belefogalmazzuk. Ez a hatósági jogosítványoknak a megerősítése. Tehát úgy érzem, hogy ezen a területen is nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a hatósági jogosítványok megerősítése az NFH esetében például az eljárásokban való hatékonyabb részvételt teszi meg. A harmadik elem, ami többször visszaköszönt – ezt alelnök úr külön is kérte, hogy legyen benne, de egyetértek vele – a tájékoztatásnak a szerepe és annak is egyfajta preventív megelőző volta a fogyasztók irányába. Tehát önök is mondták, mi is szembesültünk azzal, hogy leginkább ezen a téren kellene előrelépni, mert az érintett korosztályoknak a megfelelő minőségű tájékoztatása biztos, hogy segítené a kiszolgáltatottságnak a csökkentését. És a negyedik tartalmi megjegyzés az a nyilvántartásra vonatkozik. Ahogy az utazásszervezőknél is van egy nyilvántartás, ugyanilyen módon nyugodtan azt lehet mondani, hogy az ilyen termékbemutatókkal foglalkozó cégek esetében, hasonlóan, mint az utazásszervezőknél, tessék a nyilvántartásba vételt megtenni és azok, akik a nyilvántartásban szerepelnek, azok csinálhatnak ilyen típusú termékforgalmazást vagy termékbemutatást, és akkor ez máris azt a problémát feloldaná, hogy kik is azok, akik ilyet csinálnak. Nyilvánvaló, teljes körűen ezt sem lehet, hiszen itt önök is jelezték és mi is értjük, hogy nagyon sok cég eleve azzal a szándékkal jön létre, hogy ebben való profitmaximalizálást és ennek minden eszközét figyelembe véve, és mondjuk, egyik évben ilyen néven működik, a másik évben pedig egy másik néven, mert megszünteti, újra alakítja magát gyakorlatilag kis különbséggel.

Határozathozatal

Ezeknek a figyelembevételével kérdezem a bizottság tagjait, hogy a négy tartalmi megjegyzésemmel egyetemben elfogadható-e ez az ajánlás, vagy van-e még esetleg olyan felvetés, amivel egészítsük ki – most elsősorban tartalmi megjegyzésekre gondolok. (Nincs jelzés.) Ha nincs ilyen, akkor azt kérem, hogy döntsünk erről formálisan is. Aki az ajánlást elfogadja, kérem, hogy szavazatával erősítse meg. (Szavazás.) Tisztelettel köszönöm, a bizottság egyhangúlag elfogadta az ajánlást. Ezt véglegesítjük, elküldjük a bizottság tagjainak, a frakcióknak, és ennek nyomán a mai vitában résztvevőknek és a kormányzati szereplőknek meg fogjuk küldeni az ajánlást. Ezzel a bizottsági ülésnek ezt a napirendjét lezárom. Köszönöm a résztvevőknek, előadóknak, a közös gondolkodásban szerepet vállalóknak, hogy a mai bizottsági ülést segítették, bizottsági képviselőtársaimnak azt, hogy érdemi módon ezt a témát segítették feldolgozni.

Egyebek

Az egyebek napirendjében nincs különösebb bejelentenivalóm azon túl, hogy a jövő héten is a megszokottól eltérő időpontban fogunk ülésezni. Kedden még általános vita zajlik, és ahhoz, hogy a módosítókat meg tudjuk tárgyalni, legkorábban a jövő héten, szerdán 12 óra után van lehetőség. A bizottság tisztségviselői, illetve titkársága vállalta, hogy 1 órára megpróbál ajánlási tervet készíteni, azaz a jövő héten, szerdán 1 órakor tudjuk a bizottsági ülést elkezdeni, és egy viszonylag gyors bizottsági üléssel a költségvetéshez kapcsolódó módosítókról fogunk tudni dönteni. Ez lett volna az egyebek bejelentése. Köszönöm szépen a mai munkát a bizottságnak, a bizottsági ülést ezzel bezárom, jó munkát, szép napot kívánok mindenkinek.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 26 perc)

Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné

Forrás »

FVB-15/2010. Fogyasztóvédelmi bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Simon Gábor (MSZP) SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok. Tisztelettel köszöntöm a Fogyasztóvédelmi bizottság ülésén megjelenteket, képviselőtársaimat, a napirendekhez érkező előadókat, a civil szervezetek képviselőit és a nyilvánosság, a média érdeklődő jelenlévő képviselőit is. A bizottságunk határozatképes, nincsen akadálya annak, hogy a mai bizottsági ülést megkezdjük és érdemben a bizottsági ülésre szánt napirendeket megtárgyaljuk. Szeretném önöknek elmondani, hogy a bizottság előzetesen meghatározta a mai ülésnek a napirendjét, ezt menet közben egy napirenddel kiegészítettem. Ez a napirend: az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat T/1479. számú törvényjavaslat, amelynek az általános vitájáról is döntenünk kell. Ezek szerint négy napirendet tárgyalunk meg a mai bizottsági ülésen. Az első napirend keretében a mobiltelefon – és mobilinternet – szolgáltatással kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdésekről fogunk szót váltani. Ebben a szolgáltatók mellett a Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a GVH képviselőit is meghívtuk, valamint a minisztérium, illetve a civil szervezeteknek a képviselőit. A második napirendünkben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat T/1480. általános vitára való alkalmasságáról döntünk. A harmadik napirend keretében – a már általam említett: egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat T/1479-es számú, általános vitára való alkalmasságáról döntünk és a negyedik az egyebek napirend. Ezzel a kiegészítéssel kérem a bizottság tagjait, hogy döntsünk a mai napirendről. Aki elfogadja a napirendet, kérem szépen, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúan elfogadta a mai napirendjét, nincs akadálya annak, hogy hozzákezdjünk a munkához. Az első napirend keretében, ahol a mobiltelefon – és mobilinternet – szolgáltatással kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdésekről kívánunk szót váltani. Ennek a napirendnek a keretében köszöntöm Takács Péter urat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részéről, valamint – immáron akkor harckészültségben – dr. Balogh Virág a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának a vezetőjét, valamint a mobil és internetszolgáltatók képviselőit. Okulva a múltkori hasonló jellegű napirendünkből, ahol a közműszolgáltató cégekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdésekről váltottunk szót, azt szeretném javasolni a bizottság tagjainak, úgy haladjunk, hogy először Takács Péter, majd Balogh Virág felvezetőjét fogjuk meghallgatni, egy kicsit magát a problémát, a problémához kapcsolódó kérdéseket asztalra tenni. Azt követően módot adnék a bizottság tagjainak, hogy kérdésekkel, rövid kérdésekkel, rövid megjegyzésekkel ehhez a kialakult helyzethez hozzászóljanak. Azt követően kérném fel a szolgáltatók képviselőit, hogy úgy reagáljanak az elhangzottakra és mondják el a saját maguk által fontosnak tartottakat, hogy azt követően még egy képviselői kérdéskörre legyen mód; így talán jobban lehetőséget adunk arra, hogy körbejárjuk a felvezetés kapcsán a problémát és nem kell megszakítanunk az ülést a későbbiekben. Körülbelül egy órásra tervezzük ezt a napirendet, nem hosszabb időre, merthogy 11 óráig szeretnénk az egész ülést végigvinni, és a második és a harmadik napirendünk keretében olyan jogszabályokat kell megtárgyalni, ahol sok civil szervezet jelezte az érdemi részvételi, véleménynyilvánítási igényét és nyilvánvalóan annak is helyt kell adnunk. Mindezek figyelembevételével, engedjenek meg két-három mondatot – csakhogy hogy is kerül a csizma az asztalra. A Fogyasztóvédelmi bizottság tagjai – kormánypárti, ellenzéki tagjai – abban teljes konszenzussal bírnak, amikor a munkatervet elfogadtuk, hogy olyan, a fogyasztók nagyobb közösségeit, nagyobb csoportjait érintő kérdéseket vegyünk a bizottság napirendjére, amely a civil szervezetek felől is ajánlásként érkezik, vagy amelyet nap, mint nap úgy látunk, hogy van benne megbeszélnivaló. Így nyilvánvaló, hogy az eseti bizottság által felvetett témákat is megnézve, látjuk azt, hogy a telefon, az internet, a mobilinternet szolgáltatás területén vannak olyan, a fogyasztók által érintett kérdések, problémák, amiknek a felvetése, az arról való diskurzus lefolytatása, abban ajánlások tétele bizony a bizottságnak érdemi feladatköréhez hozzátartozik. Azt látjuk, hogy ez egy olyan terület, ahol óriási fejlődés ment végbe az elmúlt években. Talán a statisztikai adatok, amiket körbe küldünk, önmagukért beszélnek. Ma közel 12 millió SIM-kártya van Magyarországon és körülbelül 11 ebből aktív használó kártya is, tehát nem egyedi, hogy mondjuk egy-egy fogyasztónál akár több szolgáltató kártyája is ott van, tehát nagyon széles körben érintkezik a szolgáltatással. Gyakorlatilag azt is látjuk, hogy az elmúlt időszakban kialakultak olyan problémapontok, amit pont az eseti bizottság tárgyalása is feltárt; ezek a hűségszerződésekkel, a hosszú távú szerződésekkel vagy a szolgáltatás-minőségnek az ügyével összefüggő problémák. Picit továbbnézve, azt látjuk, ahogy a mobilinternet szolgáltatás bővül, itt is találunk olyan, a fogyasztókat érintő problémákat, amiről szeretnénk a bizottsági ülés keretében is szót váltani, na pláne, hogy a különböző ezzel foglalkozó szervezetek: a GVH, vagy akár a hírközlési biztos úr által is elmondottak, vagy közreadott információk azt mutatják, hogy igen, van még ezen az oldalon tennivaló. Nem azzal a szándékkal tartjuk ezeket a bizottsági üléseket – ezt elsősorban a szolgáltatóknak mondom -, hogy öncélúan vegzáljunk egy-egy szolgáltatási területen meglévő szolgáltatókat, hanem a fogyasztók érdekében szeretnénk olyan kérdéseket kinyitni, amely kérdéseknél azt látjuk, hogy bizony egy parlamenti bizottság súlyával talán a megoldást is elő tudja segíteni – ez az elmúlt időszak minden egyes ügyében így volt. Azt láttuk, hogy a bizottsági ülést követően voltak előrelépések az adott kérdéskör érintettségében; ilyen volt a biztosítókkal való együttműködés, vagy konzultáció, de ilyen volt az előbb általam már említett közműszámlákkal kapcsolatos ügyek is. Ma két-három kérdést biztos, hogy szeretnénk körbejárni. Az egyik az a roamingolás kérdésköre, a másik a mobilinternet roaminggal kapcsolatos problémák, a harmadik pedig a mobilinternet szolgáltatás területén meglévő problémák; ha esetleg az emeltdíjas SMS még becsúszik ide, akkor arról is szívesen váltunk néhány szót. Szerintem a teremben nincs olyan, akinél nincsen mobiltelefon. Többségünk, a parlamenti képviselők, mobilinternetet is használ, ezért gyakorlati felhasználóként, fogyasztóként is van képünk arról, ami a szolgáltatásnak a minősége. Azt tudom mondani, hogy az esetek egy jelentős részében a szolgáltatás mennyisége és minősége nincsen egymással összhangban; nyilvánvaló erről fogunk beszélni és biztos, hogy a szolgáltatók is el tudják mondani azt, hogy mi mivel függ össze, mi okozhat egy ilyen problémát. Idefelé jövet az autóban telefonon próbáltam előkészíteni az ülést, négyszer szakadt meg a mobiltelefonom, tehát négyszer kellett újra hívást kezdeményeznem; el tudom mondani a szolgáltatóknak, hogy hol vannak az átjátszó állomások egész precízen Budapest teljes területén. Biztos, hogy erre is van egy szakmai válasz, hogy ez miért így van, de azt gondolom, hogy ez egy kényelmetlen szituáció; nyilvánvaló, mert mi csak ajánlást tudunk tenni majd, hogy ezen javítsanak, a szolgáltató meg majd eldönti, hogy komolyan veszi-e a mi ajánlásunkat.

A mobiltelefon – és mobilinternet – szolgáltatással kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdések. Előadók: Takács Péter, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság; Dr. Balogh Virág, a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője; mobiltelefon és mobilinternet-szolgáltatók képviselői

Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Nincs akadálya, hogy elkezdjük az ülést. Először Takács Péter úrnak fogom megadni a szót, azt kérem, hogy vezesse fel, majd dr. Balogh Virágot fogom megszólítani és azt követően a bizottsági tagoknak kérdés, megjegyzés lehetőséget adni. Takács Péter úr tessék, parancsoljon!

Takács Péter Hírközlési és Médiabiztos szóbeli tájékoztatója (NMHH)

TAKÁCS PÉTER (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság): Köszönöm szépen a lehetőséget. Röviden bemutatkoznék. Takács Péter vagyok, korábban a hírközlési fogyasztói jogok képviselője, most meg a konvergens hatóság keretében már Hírközlési és Médiabiztos lesz a szervezet neve. Röviden annyit mondanék el, hogy továbbra is a Hatóságnak és elnök asszonynak is nagyon fontos a fogyasztók és az ügyfelek elégedettsége, és ezt látom is nem csak a nyilatkozatokból, hanem abból a tevékenységből, hogy fontos fókuszt helyeztek ennek a szervezeti egységnek a továbbélésére. Még annyit szeretnék mondani, hogy ugye a biztos nagyon jól lett kitalálva annak idején, még amikor a fogyasztói jogok képviselője volt, hogy ugye nem hatósági jogkörrel rendelkező szervezeti egysége volt a Hatóságnak, hanem egy egész más eszközrendszerrel felruházott intézmény, meghagyva a hatósági eszközöket a Hatóságnak, a szabályozási feladatokat. És egész más tájékoztatási és panaszkezelési tevékenysége kapcsán tudott egyéb eszközökkel, ha úgy tetszik: soft law eszközökkel a piacon egyeztetésekkel operálni – én továbbra is ezt szeretném képviselni. A Hatóságnak megvannak a hatósági eszközei. Természetesen egy szoros együttműködés kapcsán konzultálva lehet olyan témákat, és ez természetesen sokszor elő is fordult, amikor a biztos, vagy a képviselő jelezte a Hatóságnak, hogy bizonyos témákban, területekben hatósági intézkedésre van szükség, nem lehet csak tájékoztatással, illetve egyeztetéssel ezt megoldani. Ennyit szerettem volna mondani a tevékenységről. És amiket elnök úr jelzett témakörökben, azt fogom tudni elmondani, hogy miket tettünk, miért problémák ezek, és hogy mik azok az igények, amiket akár most meg is tudok fogalmazni; és nagyon örülök, hogy a szolgáltatókat is látom, szerintem ez egy nagyon jó kezdeményezés, hogy itt akkor meg is tudjuk ezeket beszélni. A mobillal van a legkevesebb baj. Azt mondta elnök úr, hogy 12 millióan vannak a mobil-előfizetők, ebből az adódik, hogy a panaszszám sok, de arányait tekintve a mobillal van a legkevesebb probléma; ezt azért is szerettem volna jelezni, hogy nem azért kiemelt témája ez a mai ülésnek, hanem mert sokakat érint. A fogadott emelt díjas szolgáltatásokkal kezdeném. Itt az volt a fő probléma, hogy sokan tájékozatlanok voltak és nem tudták azt – és nagyon egyszerűen, fogyasztói nyelven szeretném ezt megfogalmazni -, hogy akkor, ha ők egy fogadott emelt díjas szolgáltatásra regisztrálnak, azzal nemcsak egy SMS-t fizetnek emelt díjason, hanem esetleg egy szolgáltatáscsomagot regisztrálnak, ez nem volt megfelelőképpen tájékoztatva és a fogyasztók meg figyelmetlenek voltak. Ezért az a hatósági döntés született – többek között a mi javaslatunkra is, de több hatóság ezt kezdeményezte -, hogy addig, amíg ennek a körülményei nem tisztázottak, addig ne lehessen automatikusan fogadott emelt díjas szolgáltatást üzemeltetni, magyarul: az előfizetőnek kérnie kell ezt a típusú szolgáltatást és véletlenül nem eshet abba a csapdába, hogy horribilis számlája keletkezik. Nem gondolnám, hogy a jövőre nézve minden szolgáltatásnak ilyen szintű korlátozása lenne a jó megoldás, de ameddig más eszköz nincsen, addig úgy gondoljuk, hogy ez hatékony. És erre egy tájékoztató portál üzemeltetésében voltunk partnerek az úgynevezett: mobilozzokosan.hu honlap, ahol meg lehetett azt nézni – és ez nagyon fontos dolog volt -, hogy ha valaki regisztrált egy ilyen szolgáltatásra, nem tudta, hogy kivel áll kapcsolatban, és ezzel a Mobilozz okosan! portálon, ha valaki kap egy emelt díjas SMS-t, a számból meg fogja tudni azt, hogy ki az a szolgáltatást üzemelő cég, akinél akár le is tudja mondani ezt a szolgáltatást, vagy tájékozódni tud. Tehát tiszta viszonyokat teremtettünk ezen a piacon, és hogy ha valaki szeretné ezt a szolgáltatást igénybe venni, akkor tegye és ilyen ellenőrzött keretek között meg is tudja tenni, hisz ez nem egy üldözött történet, hanem szerintünk ezt rendbe kell hozni. A következő napirendi pont volt a roaming – szolgáltatások, ahol üdvözlendő, hogy a roaming díjak, az európai roaming díjak folyamatosan csökkennek. Erről rendszeresen tájékoztatjuk az előfizetőket, nemcsak akkor, amikor megtörténnek ezek az európai uniós változások, hanem folyamatosan az NMHH, illetve az MNHH üzemelteti a tantuszportált, ahol minden európai uniós ország és a magyarok által leglátogatottabb országok összes szolgáltatója fent van, tehát ha valaki külföldre utazik, akkor meg tudja nézni, hogy külföldön mely szolgáltatót tudja leginkább és leggazdaságosabban igénybe venni. A jövőben is szeretnénk ezt a portált folytatni, majd utalni fogok rá, hogy több más információ is megtalálható ezen a TANTUSZ honlapon. A szándékolatlan barangolás. Na, ez most már egy olyan kérdés volt, amit röviden elmondok. Tehát arról van szó – biztos mindenki tapasztalta -, hogyha külföldre utazik, jön haza, vagy megy el, a határszélen a telefon át tud csatlakozni a külföldi szolgáltató hálózatára, és rettentő kellemetlen tud lenni, hogy jövünk haza egy utazásból, vagy egy határ menti városban tartózkodunk és a külföldi szolgáltató hálózatnál van a készülék – ezt a fogyasztói panaszokból tapasztaltuk, hogy rengeteg embernek magas számlát okozott. Ezt a jelenséget a Hatóság megvizsgálta. Azzal, ahogy ez működik, ez rendben van, tehát a vezeték nélküli szolgáltatások, hívjuk így: átlógása a határokon túl, ez akár lehet egy pozitív dolog is, tehát van szolgáltatás, oda kell figyelni. Erre is volt tájékoztató kampányunk, ahol az automatikus hálózatválasztást – most nem szeretnék a részletekbe menni – ki lehet kapcsolni a készülékekben, ha valaki ezt kéri, de lehet figyelni az operátor logót, és a legnagyobb lépés, hogy mindenki SMS-t kap arról, ha átlép egy külföldi szolgáltatóhoz. Ezt is üdvözlöm, és ebben a mobilszolgáltatók partnerek voltak, ez szerintem egy működő dolog – innentől tényleg a fogyasztóra van az bízva, hogy figyeli ezt, vagy sem, de természetesen van olyan felhasználó, akinek nagyon fontos, hogy mindig elérhető legyen, tehát ez is a fogyasztó döntése, hogy melyiket veszi igénybe. Ettől függetlenül mi közzétettünk egy térképet, amely a hatóság mérése alapján készült, ez is fent van a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján, hogy melyek azok az ország szakaszok, ahol a külföldi szolgáltatók, partnerszolgáltatók belógnak és ahol fokozottan vigyázni kell. Ez egyébként az UMTS és a TSF szolgáltatást is lefedi, tehát magyarul: már az adatroaming-barangolásra is vonatkoztatható, mert ott is jelenthetne ez problémát – tehát ebben is oda kell figyelni és itt is a tájékoztatásra helyezném a fő hangsúlyt. A mobilinternet. A mobilinternet kapcsán volt egy olyan tájékoztatásunk annak idején, hogy a Start csomagban szereplő díjak, tehát azok az alapszolgáltatási díjak, amelyeket az ember, ha bemegy és vesz egy mobilkészüléket, azok sokkal drágábbak, mintha csomagban vennénk ezeket a szolgáltatásokat – erről is volt tájékoztatásunk. Ebben is azt üdvözölnénk, ha ezek a különbségek csökkennének a jövőre nézve, de majd erre visszautalnék, mert egy másik megoldási javaslatot szeretnék a végén tenni, amely erre a hazai mobilinternetezésre is szolgálna megoldással. Egyébként a mobilinternet kapcsán ugyancsak a fogyasztói tájékozatlanság, nem szeretném áttolni, egyértelműen nem szeretném áttolni a fogyasztókra a felelősséget, magunkra szeretném tolni a felelősséget, a kilobit per secundum, vagy a megabit per secundum nem egyértelmű a fogyasztók számára, az egyik egy adatmennyiség, a másik meg egy adatforgalom, illetve egy sávszélességet, sebességet tükröző fogalom. Újra fel kell ezt eleveníteni, hogy a fogyasztók tudják azt, mert nem feltétlen tudják, hogy ők most mennyit forgalmaznak, vagy milyen gyorsan, ezt tisztázni kell. Ezekkel is foglalkozunk rendszeresen a kiadványainkban, felrakjuk, és ez valószínűleg tisztázza azt a fogalomkülönbséget, hogy hogy is kell használni és mik is azok a mértékegységek, amik meghatározzák a hónap végén megkapott számlát. Ez is fent van a TANTUSZ portálon, a mobilinternet csomagok között is lehet válogatni. A mobilinternet – roaming. Ez egy nagyon üdvözlendő lépés volt, ezt korábban mi is szorgalmaztuk, hogy legyen egy úgynevezett sapka, ami arról szól, hogy az Európai Unió országaiban mobilinternetezők egy korláttal biztosítva vannak, hogy annál nem lehet több díjuk. Szerintem ez egy nagyon jó követendő példa, és tényleg ezt szerettem volna akkor feleleveníteni, a magyar roaming, a magyar mobilinternet használatnál is szerintem megfontolandó lenne. És ha a szolgáltatókkal egyeztetek, akkor javasolni fogom, hogy szerintem egy barátságos lépés lenne a sokkoló számlák elkerülése végett itthon is használni bizonyos limiteket; ha valaki szeretné ezt a szolgáltatást igénybe venni, akkor természetesen jelzi, ha meg nem, akkor véletlenül nem lesz sok a számlája – szerintem a fogyasztókban a szolgáltatók felé a bizalmat növelné ez az intézkedés. Ugye ez a limit él Európa sok országában és arra gondolnék – illetve kötelező módon Európa összes országában -, hogy az lenne jó, hogy minden külföldi roamingszolgáltatásnál igénybe lehessen venni minden szolgáltatónál. Tudom, hogy legtöbbnél van, de ezt teljesen ki kellene szerintem egészíteni azzal, hogy ha egy magyar előfizető külföldre utazik, mindenhol védve legyen a mobilinternet roaming ársapkával, de csak Európa országaiban. És akkor az utolsó témakör – de természetesen, ha bárkinek kérdése van, akkor részleteibe is bele tudok menni – a hűségnyilatkozat témaköre, ahol ugye mi 2008-ban kiadtunk egy ajánlást, és ennek az ajánlásnak az összes pontja szinkronban van a tavalyi európai uniós elvárással, tehát kvázi megelőztük azt az uniós törekvést és majdnem minden pontjával egyezünk abban, hogy a hűségnyilatkozat nem rossz. Azért a hűségnyilatkozatért, amit egy szolgáltató kínál, mi fogyasztók kapunk valamit, akkor ez legyen egy lehetőség az előfizetőnek arra, hogy akár olcsóbban vegyen meg egy készüléket, ami drága volna, vagy az ő hűsége által a szolgáltató kedvezményeket szolgáljon. Itt a fő szempont megint csak az volt, hogy ez legyen tiszta, tehát magyarul, a szolgáltató hívja fel a fogyasztónak karakteresen a figyelmét arra, hogy ön egy hűségnyilatkozatos szerződést köt, és ne utólag vegye észre. Ez vagy fogyasztói figyelmetlenségből jött létre, hogy valaki nem tudta, hogy hűségnyilatkozatban van, vagy nem volt elég egyértelmű számára a tájékoztatás, úgy gondolom, a hűségnyilatkozatot lehet kötni, lehet használni megfelelő keretek között. Nagyon szépen köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm szépen a nagyon precíz, lényegre törő tájékoztatást. Adjuk tovább a szót akkor a GVH képviselőjének és utána lesz a kérdéskör.

Dr. Balogh Virág (GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője) szóbeli tájékoztatója

DR. BALOGH VIRÁG (Gazdasági Versenyhivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönjük szépen a meghívást a GVH nevében is. Ha megengedik, akkor pár félmondatot szólnék arról, hogy a GVH milyen jellegű tevékenységet végez a mobiltelefonokkal, a mobil internetszolgáltatásokkal kapcsolatban, és utána rátérnék arra, hogy mik voltak a tapasztalataink az elmúlt években, milyen jellegű fogyasztóvédelmi problémák merültek fel ezen szektorokban. A GVH csakúgy, mint más szektorokban, a mobiltelefónia világában is – ha szabad így fogalmaznom – a szabad fogyasztói döntéshozatalt védi. Tehát hiszünk abban, hogy nemcsak a kínálat, nemcsak a verseny kínálati oldalán lévő torzító magatartások képesek arra, hogy a hosszú távú fogyasztói jólétet roncsolják, így társadalmi veszteséget okozva, hanem a keresleti oldalon felmerülő problémák is ugyanolyan súlyosak lehetnek. Ha feltételezzük azt, hogy mondjuk a 12 millió SIM-kártya tulajdonosai közül akárcsak 10 százalék helytelen, számára nem optimális döntést hoz, akkor az olyan fokú fogyasztói hátránnyal járhat, ami felérhet adott esetben egy kartell cselekménnyel, vagy erőfölénnyel való visszaéléssel. Így hát a GVH az elmúlt években kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a fogyasztóvédelmi tevékenységére, amely elsősorban a reklámokkal és a tájékoztatásokkal kapcsolatos tevékenység. Tehát azt vizsgáljuk, hogy a reklámokban, egyéb kommunikációs eszközökben megfelelő tájékoztatást nyújtanak-e a vállalkozások ahhoz, hogy a fogyasztó a számára legjobb optimális döntést hozza. A közreadott anyagban, ami remélem mindenkihez eljutott, látják azt, hogy 2004 óta 42 eljárást folytattunk a mobil szektorban, ez egy viszonylag magas szám; tehát ez azt jelenti, hogy évente több mint 6 eljárás folyt átlagosan ebben a szektorban. Köszönhető ez a magas szám annak, amit Péter előttem jelzett szintén, hogy nem feltétlenül az a probléma, hogy a szolgáltatók egyébként nem megfelelőbben viselkednének, mint más szektorbeli szolgáltatók, hanem pusztán annak, hogy rengeteg ebben a szektorban a reklám. Folyamatosak a kampányok, folyamatosan éri a fogyasztót az információ és ez egyébként az egyik legnagyobb kihívás is a fogyasztó számára. Tehát olyan gyorsan változnak az információk, olyan gyorsan változnak a szolgáltatási csomagok, hogy mire a fogyasztó esetlegesen racionálisan megpróbálná összehasonlítani az egyes választási lehetőségeket, már azok a választási lehetőségek nem élnek, hanem újfajta szolgáltatási csomagokkal szembesül. Ezt a fajta jelenséget mindenféleképpen figyelembe kell venni akkor, amikor a mobil szektorról és a mobil szektor kommunikációjáról beszélünk. Az elmúlt években, ami egy nagyon nagy gerincét képezte az e szektorbéli tevékenységünknek, az a hűségnyilatkozatokkal kapcsolatos versenyfelügyeleti eljárások folytatása. Ahogy az NMHH, korábban NHH tájékoztató kampányokkal szintén felhívta erre a jelenségre a figyelmet, mi számos versenyfelügyeleti eljárást folytattunk azért, mert úgy véltük, hogy a szolgáltatók nem, vagy nem megfelelőképpen tüntetik fel azt, hogy egy kedvezményes mobiltelefon készülék megvásárlásával az jár adott esetben, hogy a fogyasztó 12, 24 hónapig szolgáltatóhűséget, vagy akár tarifahűséget is választ. Ezzel, a GVH álláspontja szerint, nincs különösebben nagy probléma. Amennyiben a fogyasztónak jogában áll választani egyébként az opciók között és az opciók közötti választás számára tiszta és a következmények tiszták, akkor a hűségnyilatkozat létével nincsen probléma, hiszen ezért cserébe a fogyasztó rendkívül kedvezményes áron juthat készülékekhez. A probléma ott keletkezik, ha a szolgáltatók apró betűben, nem megfelelően, a feltételeket elrejtve reklámozzák a hűségnyilatkozattal elérhető készülékeket. Mind a három szolgáltató majdnem egy éves teljes kommunikációs tevékenységét vizsgáltuk a 2007-es, 2008-as évek során, és mind a három szolgáltatónál találtunk olyan reklámokat, amik nem voltak megfelelőek e tekintetben, ezért mind a három szolgáltató bírságban részesült, ha szabad ezt a kifejezést használnom. Úgy tapasztaljuk, hogy az elmúlt években a hűségnyilatkozatokkal kapcsolatos tájékoztatások rendkívül nagymértékben javultak, tehát most már tisztább a fogyasztó számára, hogy milyen feltételekkel és hogyan köt szerződést. Úgy látjuk, hogy a szolgáltatók kiemelik mind a hűségnyilatkozat hosszát, mind pedig azt, hogy tarifa, vagy szolgáltató hűségről van szó, tehát ezen a területen az utóbbi időben, az utóbbi szűk egy évben nem nagyon indítottunk eljárást. Úgy látjuk, hogy ezen a téren jelentős javulás állt be a tájékoztatás tekintetében. Ami az utóbbi években, vagy az utóbbi másfél évben meghatározta a tevékenységünket e területen, az két ágra bontható: egyrészt a mobilinternet és az azzal kapcsolatos tájékoztatás; a másik pedig, engedjék meg, hogy azt tartalomszolgáltatásoknak hívjam, majd erről részletesebben és különállóan beszélek, mert elég heterogén szolgáltatásokat vélünk e körbe tartozónak. A mobilinternettel kapcsolatban feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a GVH által végzett piackutatások és más szektorbéli információink is azt támasztják alá, hogy míg a mobiltelefon hangszolgáltatás jellegével a fogyasztók nagyjából tisztában vannak már, tehát most nagyon vulgarizálva a dolgot, azt tudják a fogyasztók, hogy ha telefonálok, az pénzbe fog kerülni, és valamilyen jellegű: vagy előre fizetős, vagy utólag fizetős csomagban vagyok, eszerint fog a szolgáltató számlázni. A mobilinternet, mint szolgáltatás jellegével, nem feltétlenül vannak a fogyasztók tisztában, ez nem egy különösebben furcsa dolog. A mobilinternet szolgáltatás egy rendkívül új szolgáltatás, összetett szolgáltatás, nem ritkán a szolgáltatók összecsomagolják hangszolgáltatással, egyéb más szolgáltatásokkal. Egyszerűen várni kell azt, hogy a fogyasztók hogyan és mikor tanulnak. Egyrészt a fogyasztói tanulást feltétlenül elő kell segíteni e téren, erre rendkívül jó eszközöknek bizonyulnak a tájékoztató kampányok – akár az állam, akár egyes hatóságok részéről -, másrészt pedig viszont nagyon fontos az, hogy mivel a fogyasztók alacsonyabb fokú tudatossággal bírnak e téren, a szolgáltatók esetlegesen tisztességtelen tájékoztatása kellőképpen retorzió alá legyen véve. Az elmúlt évben mind a három szolgáltató korlátlan internetszolgáltatást biztosító csomagjának reklámjait vizsgálta a GVH; két szolgáltató esetében bírságot szabott ki, az egyik szolgáltató esetében úgy találta, hogy a tájékoztatás megfelelő volt. A korlátlan internet különösen azért érdekes e téren, merthogy a fogyasztó számára a korlátlanság – a GVH feltételezése szerint – azt jelenti, hogy szabadon használhatja az internetet. Nyilván nem gondoljuk azt, hogy a torrentezők, illegális letöltők és másfajta illegális tevékenységet végzőket kéne az államnak védeni azzal, hogy azt mondjuk, hogy a korlátlan tényleg korlátlan; nyilván van egy ésszerű határ, aminek az elérése után már látszik az, hogy csak úgy lehet elérni ezt a mennyiséget, ha az ember éjjel-nappal filmeket tölt le. Nyilván nem ez az átlagfogyasztói magatartás. Azt találtuk, hogy két szolgáltató is – talán az ésszerű korlát alatt is – elkezdi korlátozni a fogyasztó sávszélességét, amennyiben az elér egy bizonyos letöltött adatmennyiséget, ez viszont a reklámokból egyáltalában nem derült ki, ezért az a két szolgáltató, akinél a tájékoztatás nem volt megfelelő, nem volt teljes körű, szintén bírságban részesült. És az utolsó téma, ami a legnagyobb kihívást jelenti most a GVH-nak – egyébként minden hatóság számára, aki ezen a területen dolgozik -, az a különböző tartalomszolgáltatások, gyűjtőfogalom alá tartozó kiegészítő szolgáltatások. Azt látni kell, hogy a mobiltelefont manapság egyre kevésbé a hangszolgáltatásra használjuk. Az okos telefonok elterjedésével ez különösen igaz: mobil parkolunk, mobil fizetünk, GPS-t használunk rajta, mindenféle SMS-sorsolásos játékokon veszünk részt, és így tovább és így tovább, tehát a hangszolgáltatás az egyre kisebb részt biztosít abból, amire a telefont használjuk. Ezeket a kiegészítő szolgáltatásokat viszont ugyanúgy, mint az internetet, a fogyasztók nem feltétlenül ismerik. Nem feltétlenül tudják, hogy a mobil parkolás éppen mennyi SMS és milyen számú, milyen díjú SMS elküldésével jár; nem feltétlenül tudják, hogy az autópálya matricavásárlás milyen feltételekkel jár. Itt ugyanaz a helyzet, mint az internetszolgáltatásnál, hogy egyrészt a fogyasztói tudatosságot kell erősíteni az egyik oldalon, másrészt, hogyha a tájékoztatás hiányos, vagy nem valós, akkor a szolgáltatókat kell rászorítani arra, hogy pontos tájékoztatást nyújtsanak ezekről az újszerű szolgáltatásokról. Az emelt díjas SMS-ekkel kapcsolatban a GVH-nak is hasonló a tapasztalata, mint az NMHH-nak, viszonylag sok panaszt kapunk ezen a téren. És egyet kell értenem Péterrel, aki azt mondta, hogy nagyon sok esetben bizony a fogyasztónak a figyelmetlenségén, tudatlanságán múlik az, hogy nem veszi észre, hogy egy előfizetéses szolgáltatást, és nem egy egyszeri SMS-t rendelt meg azzal az egy klikkel, vagy azzal az egy SMS küldéssel. Mi nagyon ritkán indítunk ügyet emelt díjas SMS-szolgáltatásban, indítottunk egy társkereső szolgáltatással kapcsolatban, a társkereső szolgáltató 60 millió forint bírságot kapott, mert nem megfelelően tájékoztatott. De nagyon sokszor azt látjuk, hogy a feltételek a szolgáltatók által megfelelő módon kerülnek közlésre, csak a fogyasztó pontosan azért, mert nincs hozzászokva ahhoz, hogy egy klikkel, egy SMS-nyomással ő voltaképpen egy kötelmi jogi jogviszony részévé válik, ezért egyszerűen nincsen tudatában annak, hogy azt a tájékoztatást, amit ő megkap, ugyanúgy el kéne olvasnia, mint adott esetben egy reklámot, adott esetben egy általános szerződési feltételt. Ami az utóbbi időnek talán a legnagyobb hírű GVH ügye volt, hogy a Magyar Telekom által szervezett “Nyerj 90 Volkswagen Golfot” SMS játék; a Magyar Telekom elég magas, 200 millió forintos bírságot kapott ezért. Azért, mert a fogyasztók számára úgy véltük, hogy nem volt egyértelmű az, hogy egy SMS elküldésével a fogyasztó nem egy sorsoláson fog részt venni, hanem további SMS-ek elküldése szükséges ahhoz, gigantikus számú, hogy az embernek egyáltalában esélye legyen megnyerni az autót. Azt gondoljuk, hogy az ilyenfajta és ehhez hasonló szolgáltatások lesznek a dominánsak a GVH tevékenységében a közeljövőben, ahogyan a mobiltelefont egyre inkább használjuk ilyenfajta kiegészítő szolgáltatásokra, úgy fog a Hatóság figyelme is ebbe az irányba fordulni. Végül hadd jegyezzem meg, nem elvéve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumos kollegák kenyerét, hogy most zajlik egy átfogó Telekom felülvizsgálat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetésével, és ebben az átfogó felülvizsgálatban pontosan az ehhez hasonló fogyasztóvédelmi kérdések is asztalra kerülnek, úgyhogy reméljük, hogy egyes kérdések – amiket Péter is felvetett, vagy amik tényleg szabályozásra szorulnak – azok esetleg remélhetőleg rendezésre is kerülhetnek. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a nagyon dinamikus és szemléletformáló előadását, alig bírtam jegyzetelni, amit mondott, de látom többen voltunk így. Megadnám a lehetőséget a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselőjének, ha kíván élni egy mondat, vagy egy-két gondolat erejéig, most van mód rá; vagy ha majd a konzultációba bekapcsolódik, akkor arra is van lehetőség.

DR. FAZEKAS ANIKÓ (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, nem terveztük különösebben.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Akkor a konzultációban, ha úgy érzi, hogy hozzá akar szólni, kérem, jelezze!

DR. FAZEKAS ANIKÓ (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Akkor nagyon szívesen.

Kérdések, megjegyzések

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Jó. Köszönöm szépen. Felteszem a kérdést a bizottságban ülő képviselőknek, hogy most kérdéssel, megjegyzéssel kívánnak-e élni? Az elején megadtam erre a lehetőséget, és úgy gondolom, hogy van is erre most alkalom; azt követően a szolgáltatókat fogom megkérni. Előre jelzem, hogy hely hiányában úgy fogom kérni, hogy legalább egy-egy képviselő majd a szolgáltatók részéről üljön oda az asztalhoz, ahol mikrofonnal egyetemben hozzá tud szólni. Először alelnök úrnak adom meg a szót, Szabó Zsolt alelnök úr!

Szabó Zsolt (Fidesz) SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Ha megengedik, egy új ablakot nyitnék a téma megvilágításával kapcsolatban, teljesen új aspektusból. Ha röviden tenném fel a kérdést, akkor a GVH-tól azt kérdezném, hogy az arányosságot szokták-e vizsgálni konkrétan a hűségszerződésekkel kapcsolatban. Elmondom, miről van szó. Úgy tűnik, mint hogyha a reklámnál a fogyasztóvédelem megállna, pedig a valóság az, hogy a fogyasztóvédelem még utána kezdődik igazán. Mire gondolok? Vonok egy párhuzamot. A munka törvénykönyvnél szigorúan szabályozott az a kérdés a munkaügyi bíróságokon, hogyha valakinél hűségnyilatkozat van egy munkahelyhez és azért nem kap megfelelő értékű ellentételezést, akkor abban az esetben nem áll fent a hűségkötelezettség, hogy például ugyanilyen cégnél nem helyezkedhet el, ha elhagyja a munkahelyét. Mire gondolok ebben az esetben? Gyakran tapasztaljuk azt, hogy a hűségszerződést aláírjuk, mert egy 20 ezer forintos telefonnál 50 százalék kedvezményt kapunk, ez 10 ezer forint érték és kétéves hűséget írunk alá. Ezt a témát nem lehetne-e vizsgálni, átnézni és mintegy második színt megnyitni a Gazdasági Versenyhivatal részéről. Ugyanis ez az a téma, ahol a különböző szolgáltatók, és nemcsak jellemzően mobil, hanem nagyon sok más egyéb szolgáltató is van, hogy sokkal nagyobb intervallumot fog föl, mint ami arányban áll ezzel a kérdéssel. Ugye ez egy egyszerű aránypárral gyorsan és könnyen összehasonlítható, kimutatható. Utalnék a különböző digitális tévészolgáltatókra, ahol ugyanez jellemző, hogy végül is egy 5-10 ezer forintos tétel miatt akár 2-3 éves hűségnyilatkozatot íratnak alá. Úgy gondolom, hogy a tudatos fogyasztóvédelem kialakításához és a tudatos fogyasztói gondolkodáshoz ebben az irányban nyitnunk kellene. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Z. Kárpát Dániel úr képviselő úr jelezte, hogy szólni kíván, neki adom meg a szót.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretném jelezni ügyrendileg, hogy egyike leszek azok közül, akik átadják majd a helyet valakinek, aki most még nem foglalt helyet az asztalnál, lévén, hogy újfent jelezném, hogy elég szerencsétlen a bizottság ülése olyatén módon való rendezése, hogy a plenáris ülésen való részvétel és vezérszónoklatok miatt nem tudunk egyszerre két helyen lenni. Ezért mind a szolgáltatóktól, mind a civil szervezetek képviselőitől elnézést kérnék, hiszen objektív fizikai határai vannak annak, hogy egyszerre ott legyünk az ülésteremben és egyszerre itt legyünk. A kimerítő és nagyon kiváló prezentációkat, előadásokat nagyon szépen köszönjük ezúton is. Én inkább olyan vetületekre szeretnék rámenni, amelyek azért nem kerültek annyira kiemelésre. Nagyon örülök, hogy hűségnyilatkozatok esetében is felmerült már az elállás bizonyos fokú lehetősége; nyilvánvaló, hogy alapvető elvárás, hogy egy klikkel ne lehessen kötelmi jogviszony részévé válni. Tehát teljesen egyértelmű, valamifajta elállási lehetőséget a nemzetközi jog is ismer, Magyarországon is ismerjük, ugyanakkor ennek a betartatása, keresztülvitele általában hiányzik, a szolgáltatók nagyon sok esetben nem hajlandók ilyen jellegű ügyfélpanaszokra reagálni, vagy pedig az úgynevezett ügyfelek elhajtását olyan módon időzítik, hogy a későbbiekben elállásra már ne legyen lehetőség – tehát ez egy nagyon súlyos probléma, ami ellen a Versenyhivatalnak minden eszközt meg kell adni természetesen. Nagyon sajnálom, hogy önök olyan helyzetben vannak, hogy a GVH új vezetőjének sajnálatos módon versenyjogi tapasztalata nem igazán van, de remélhetőleg a következő hónapokban ez a felállás változik és belejön a teljes apparátus; tudom, hogy önöknél kiváló szakemberek dolgoznak és valószínűleg ezzel nem lesz probléma, csak nyilvánvaló, hogy ez a váltás, átrendezés problémákat vetett fel ennek tekintetében. Nagyon örülök annak is, elhangzott, hogy tájékoztatás helyett a szolgáltatókat kell rászorítani arra, hogy minden esetben azt a szintű tájékoztatást megadják, ami után nem lehet hivatkozni arra, hogy a fogyasztó adott esetben nem tudott valamiről – nyilvánvaló, hogy egy klikkel az ember ne tudja magát évekre elhavazni semmilyen szolgáltatás esetében, ez egy teljesen jogos elvárás. A fő probléma az, hogy az egyik oldalon a fogyasztó részéről a hibák következménye évekre, tízezrekre, adott esetben százezrekre rúg, viszont szolgáltatói oldalról a hibák következményéről – adott esetben az elnök úr által felsorolt mobilos, nem azt mondanám, hogy visszaélések, de komoly hibák esetében – nem lehet beszélni. De ha én is egy nagyon fontos munkafázisban mondjuk a mobilinternet kapcsolatomat elvesztem, aztán ezt nem kapom vissza csak másnap, kártérítésre nem számíthatok, tehát a szolgáltatók részéről a belátás és az a fajta visszatérítés egyelőre hiányzik, ami azért nemzetközileg már néhol ismert – remélhetőleg ezzel kapcsolatban is a figyelemfelkeltés megtörténik a közeljövőben. Az átfogó telekom felőli vizsgálat eredményét majd szeretettel várjuk, hiszen nyilvánvaló ez egy olyan terület, ahol mindig lehet találni valamit akkor is, ha nem akarunk. Végül pedig egy egészen másfajta anomáliára hívnám fel a figyelmet. Felolvasnék egy egyszerű hírt. Gyanús hirdetésben kínál állást és hitelt egy cég egy országos hirdetési lapban. A felhívásban egy normál mobilszám szerepel, később viszont kiderül, hogy emelt díjas számot kell hívni percenként 500 forintért; ráadásul az ügyintéző többször újra hívatja magát. A számot felhívta az XY híradó is, több ezer forint eltelefonálása után kiderült, hogy se találkozni, se más elérhetőségen beszélni nem lehet a cég képviselőjével. A fogyasztóvédők szerint gyanús a hirdetés, feljelentést eddig még senki nem tett a hirdető cég ellen. Ez egy tipikus mintapéldája annak, hogy a feljelentési kötelezettséggel nem vagyunk általában tisztában, a Versenyhivatal és a fogyasztóvédelem eszközei jelen pillanatban még korlátozottak, tehát nyilvánvaló, hogy ennek szélesítésére lenne szükség. De úgy látom, hogy csakis ezen említett szervezetek kezébe kell adni minden eszközt annak érdekében, hogy az ilyen – egyébként tömegesnek számító – jelenségek megszűnjenek. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni önöktől, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre most, merre kéne elindulni a közeljövőben és milyen tendenciákat vélnek felfedezni ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Kíván-e még a bizottság tagjai közül bárki most szólni. Két-három megjegyzést tennék és utána megkérném a szolgáltatókat, hogy kapcsolódjanak bele a konzultációba. Az egyik megjegyzésem – és ebben azt hiszem, hogy szinkronban vagyunk az elhangzottak nyomán – arra vonatkozik, hogy ahol a tartalomszolgáltatásnak az új felületei vannak, ott úgy látom, hogy akár a jogszabályi munkával, vagy akár a fogyasztói tájékoztatással, a szemlélet kialakításával is van dolgunk, nem is kevés. És láthatólag gyakorlott felhasználóként is azt látom, hogy a telefon, a mobiltelefon a telefonáláson túlmutató tartalomszolgáltatások irányába megy el: az okos telefonok megjelenése, a mobilinternet használat mindezt igényli. Vajon fel vagyunk-e arra készülve, hogy ez mivel jár együtt, hogy ez mennyi fogyasztóvédelmi érintettségű problémát fog majd magával vonzani. Ennek aztán vannak speciális részei, később esetleg még erre rákérdeznék. A második megjegyzésem a mobilinternet szolgáltatáshoz kapcsolódik. Látjuk azokat a hirdetéseket, ami azt sugallja, hogy a mobilinternet gyakorlatilag egyenértékű szolgáltatás minőséget tud biztosítani a vezetékes internettel kapcsolatban. Én erre a hirdetésre is építve, a Balaton-parton – a parton található, 15-20 méterre lévő kis családi nyaralónkba – nem vezettem be a vezetékes internetet, mobilinternetet szerettem volna ott használni. Nem véletlenül használom a feltételes módot. A házban nem használható mobilinternet: sík területen semmi nem takarja el, a hirdető azt hirdette, hogy ott van mobilinternet szolgáltatás, nincsen. Öt méterrel arrébb, az út szélén, ha leülök az árokpartra, ott meg van mobilinternet szolgáltatás. Elég furcsa szituáció: munkavégzés közben az árokparton ülve a számítógéppel az ölemben, de már megszokták a környéken. Mi ennek az oka? Lehet-e ez ellen bármit tenni azon túl, hogy én bevezetem a vezetékes internetet a házba. Ennek az egyes részeit a kollegák már említették: a sávszélesség, adatátvitel – nem mindig egyezik a hirdetésben foglalt és a ténylegesen megkapott szolgáltatás minősége. A harmadik megjegyzés szintén egyéni példán alapszik. Azt látom, hogy ott, ahol a harmadik generációs telefonszolgáltatás működik, vagy ahol csak a második generációs, ott, ahol adókörzet váltás van, ott gyakorlatilag automatikusan megszakad a telefon vétel, ez ugye automatikus újrahívást eredményez az összes vele együtt járó bonyodalommal együtt. Van-e abban szándék, lehetőség, hogy a szolgáltatás minőségét egységesíteni. A szolgáltatók tudják, hogy ez a helyzet, tájékozódtam e tekintetben, pontosan értik, hogy Budapesten mondjuk, kellene a hálózatokat fejleszteni, mégsem történik meg. Lehet-e valamilyen jövőbeni reményünk abban, hogy ez meg fog történni, vagy hozzászokunk ahhoz, hogy ez így fog működni. Na, ennyi kérdéssel kiegészítve, tisztelettel kérem a szolgáltatókat – mert az elején nem volt módunk, hogy személyesen bemutatkozzunk egymásnak – legyenek kedvesek beülni az asztalhoz, ott a végén van arra hely, hogy a mikrofon közelében helyet foglaljanak; úgy tudom, hogy a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom részéről is vannak képviselők, legyenek kedvesek helyet foglalni és kapcsolódjanak be a beszélgetésbe. Egyszerűbb, ha nem virtuálisan szólítjuk meg önöket, hanem valós párbeszédet folytatunk így egymás között, még ha nem is telefonon keresztül. Ez a mi termünk, sajnos nem tudunk ennél jobb feltételeket biztosítani, de ilyen barátságosan elférünk egymás mellett. Szeretném megkérni a szolgáltatókat, hogy mutatkozzanak be és valamilyen sorrendben kezdjük el, talán innét az asztalnak ettől a végétől és akkor körbe haladunk. A felvetettekre is, meg azon túl a szándékokra is lehet reagálni; azt kérem csak, hogy egy-egy szolgáltató mondjuk öt percnél hosszabb időtartalmat így felvetésben ne beszéljen, azt követően úgyis lesz még kérdéskör, ahol tudnak reagálni. Ennyi gyakorlati útmutató után átadom önöknek a szót.

Szolgáltatói hozzászólások

DR. KÖVESI GABRIELLA csoport szabályozási igazgató (Magyar Telekom): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Köszönjük szépen a lehetőséget, hogy a szolgáltatók részéről is most eljöhettünk és egy picit talán tudjuk árnyalni azt a képet, amit a GVH és az NMHH tisztelt képviselői itt elmondtak, illetve az önök saját tapasztalatait is felülírva talán hozzá tudunk adni bizonyos szempontokat ezekhez a megközelítésekhez. Kövesi Gabriella vagyok, a Magyar Telekom képviseletében és Villám István kollegám kísért még el. Általánosságban szeretnék mondani néhány szót arról, ami itt elhangzott. A mobilinternet egyenértékű szolgáltatás a simával, vezetékessel, és a harmadik generációs, vagy széles sávú mobilinternet hálózat fejlesztések hogy állnak. Nem szeretnék itt máshova mutogatni, de azt sajnos el kell mondanunk, hogy nyilván a szolgáltatók fejlesztései, amelyeket elhatároztak az elkövetkezendő időszakokra, azokat egy picit felülírta az elmúlt pár hét történése, de hát ez egy ilyen beruházás intenzív iparág, amelyben mi dolgozunk és 5 milliárd alatt nem nagyon történik semmi, tehát egy hálózatfejlesztéshez elég komoly finanszírozási forrásokra lenne szükségünk. Másrészt a mobilinternet és a harmadik generációs – leginkább harmadik, negyedik generációs – mobilinternet szolgáltatások. Az IT technológiáról már sokat lehet hallani, nálunk már vannak erre kísérletek, meghívtuk a Hatóság képviselőjét, bemutattuk, hogy milyen szolgáltatás minőséget, adatátviteli sebességet tudnánk ezekkel elérni. Ezekhez frekvenciára van szükség. A frekvencia pályázatokat a szolgáltatók nagyon várják, ezekről konzultációk vannak az NMHH és az NFM, tehát a minisztérium képviselőivel, de még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mikor érkeznek, milyen csomagolásban, milyen frekvenciákat tudunk, milyen időütemezésben igénybe venni. Például ezekhez a mobil széles sávú fejlesztésekhez van egy úgynevezett E-GSM, tehát egy kiterjesztett GSM frekvenciatartomány, ami 11 MHz-t jelent, ami nagyon fontos lenne ennek a három szolgáltatónak, hogy ezeket a fejlesztéseket, ezeket a minőségi problémákat is kezelni tudja. Hiszen azért – ahogy itt elhangzott – a mobil szolgáltatás az egy beszédcélú szolgáltatással indult és ezt fejlesztjük folyamatosan, először csak keskeny sávon, majd egyre szélesebb sávú interneteléréssel, ezek frekvencia “zabáló” felhasználások, tehát ezekhez szükségesek ezek a lehetőségek. Végül szeretnék reagálni az európai keretirányelv implementációjával kapcsolatos minisztériumi és hatósági munkára. Itt nagyon nagy örömmel vettük, hogy konzultáció van a szolgáltatók képviselőivel, tehát egy picit a jogalkotás folyamatában is már részt tudunk venni saját tapasztalatainkkal, és higgyék el, hogy a szolgáltatók nem a fogyasztók ellen, hanem a fogyasztókért kívánnak dolgozni ugyanúgy, ahogy önök is. Viszont a fogyasztói tudatosságnövelés nem lehet csak és kizárólag a szolgáltatók felelőssége, mert valóban vannak olyan igénybevételi lehetőségek, amelyekről biztos, hogy nem minden fogyasztó van egyformán tájékoztatva, ezért mi is mindent megteszünk, de a GVH és az NMHH képviselőitől is, illetve a hivataloktól várjuk ebben a tájékoztatást. Köszönöm, első körben ennyit szerettem volna.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Adom tovább a szót, aztán majd a kérdésekre is reagálnak.

BÁNHIDI ZOLTÁN osztályvezető (Telenor): Köszönöm szépen, a Telenortól vagyok, Bánhidi Zoltán és elkísért kolleganőm Kiss Brigitta is, majd neki is átadom a szót; illetve azt is jelezném, hogy tulajdonképpen mi a HÉT képviseletében is vagyunk, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácstól is, onnan is szeretnénk majd nagyon röviden hozzászólni. Második felszólalóként már nyilván van olyan, amit nem mondhatok el, mert a Magyar Telekom képviselője mondott, és egyetértünk vele – alapvetően egyetértünk mindennel, amit mondott. Nagyon röviden, mert tudom, hogy az idő elég rövid, szeretném mondani. Gondolom, abban mindenki egyetért, hogy a szolgáltatók célja is az elégedett felhasználó. Most lehet, hogy valaki arra gondol, hogy ez egy ilyen plakátszerű kijelentés, de igazából az elégedett felhasználó az, aki újabb szolgáltatásokat fog igénybe venni és a jelenlegit is állandóan szinte, tehát nekünk is az a célunk, ezért megfelelő tájékoztatást próbálunk mi is a honlapon és egyéb csatornákon adni a felhasználók részére. Szükség is van erre, mert a technológia miatt, a technológia különbözősége miatt egészen más dolog a mobil kommunikáció bizonyos tulajdonságait értelmezni, mint a vezetékest. Anélkül, hogy a részletekbe mennénk, a vezetékesnél mindenki megszokta, hogy egy dedikált csatorna áll rendelkezésre és ha – szabad így mondani – búg a telefon, akkor ott már minden rendben van. Nyilvánvalóan, amikor ezt nem látjuk, mert rádióhullámokon keresztül megy, akkor ez egy egészen más dolog, és adódik a mobiltechnológia sajátosságából is, hogy ilyenkor bizony előfordulhat az, hogy egyszerűen nem képes ugyanolyan minőségben lekezelni a mobilhálózat a hívás igényt, mint egy dedikált vonal esetében, de ezzel nem akarom untatni a többieket. A további lépésekhez, a fejlődéshez tényleg nagyon lényeges a frekvencia, illetve a spektrumgazdálkodásnak az az előremutató lépése, amit mi is várunk, hogy megnyíljanak újabb csatornák számunkra. Ennek előszele az, hogy mi már igen régóta – akárcsak a többi szolgáltató – végzünk megfelelő kísérleteket és készen állunk arra, hogy újabb technológiát, akár a 4G-t is hamar bevezessük a magyarországi piacon. Az utolsó, amit még szeretnék mondani, hogy a hűségszerződések tényleg olyan terület, ahol mindenképp lényeges az, hogy tisztában legyen a felhasználó az adok-kapok arányokkal, és hogy ezek számára is egy olyan döntést eredményezzen, ami utólag nem okoz rossz szájízt egyik felhasználó részére sem. Átadnám a kolléganőmnek a szót a kiegészítésre.

DR. KISS BRIGITTA vezető jogtanácsos (Telenor): Üdvözlök mindenkit. Kiss Brigitta vagyok, szintén a Telenortól. Két felvetésre szeretnék hozzászólni. Az egyik szintén a hűségnyilatkozatokhoz kapcsolódik. Felvetette a kolléga, hogy arányosság vizsgálata milyen mértékben történik meg az egyes hűségszerződések kapcsán. Itt szeretném azt hangsúlyozni, hogy ez összetettebb kérdés, itt párhuzamosan futnak: többféle módon és többféle formában elérhetőek ugyanazok a szolgáltatások. A szolgáltatók a legtöbb esetben választási lehetőséget biztosítanak úgy az előfizetők számára, hogy kívánnak-e elköteleződni; ha igen, akkor mennyi időre és ennek ugye megvan ehhez képest a díjazása, az ellenszolgáltatása. Az arányosság vizsgálata. Itt azért magasabb összegekről van szó, tehát nem 5-10 ezer forintos tételekről beszélünk a legtöbb esetben, amikor ugye hosszabb elköteleződésről van szó, hanem magasabb összegű készülékekről. A másik felvetés, ez az RTL által is vizsgált reklámhirdetés. Folyamatosan vizsgáljuk a visszaéléseket, tehát a szám-használattal történő visszaéléseket; azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy az emelt díjas szolgáltatások külön számtartományban vehetőek igénybe. Tehát Magyarországon az azonosító, tehát a szám-használat akképpen alakult, az erre vonatkozó szabályozás, hogy az előhívószám eleve indikálja azt, hogy egy emelt díjas szolgáltatásról van szó; ez Európában egyébként nincs mindenhol így, nyilván tudják itt a teremben lévők, ez Magyarországon egy sajátságos helyzet. Az, hogy a normál előfizetői számokat miként is és mire használják a mi előfizetőink, rengeteg visszaéléssel és csalással van dolga mindegyik szolgáltatónak, ezért folyamatosan vizsgáljuk, várjuk, hogy esetleg erre vonatkozólag egy hatékony szabályozás bevezetésre kerül a mostani felülvizsgálat alkalmával. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Vodafone!

BABOSS CSABA osztályvezető (Vodafone): Igen, köszönjük szépen mi is a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Megjelentek! Baboss Csaba vagyok, a Vodafone-tól. Itt a kollégák már elég sok mindent említettek, úgyhogy részben nem akarom megismételni, amit mondtak. Szó esett arról, hogy ahhoz, hogy a harmadik generációs mobilinternet szolgáltatás lefedettségét, tehát az elérhetőségét bővíteni tudjuk, ahhoz tényleg plusz frekvenciára lenne szükség ebben a 900 MHz-es, úgynevezett E-GSM sávban. És ennek igazán pont az a tétje, amit tisztelt elnök úr is említett, tehát az, hogy különösen vidéki településeken ne csak az árokparton lehessen elérni ezt a szolgáltatást, tehát ennek a frekvenciának jobbak a terjedési tulajdonságai; tehát mi is nagyon várjuk azt, hogy mikor jelennek meg azok a tender feltételek, amelyek esetleg lehetőséget biztosítanak nekünk is arra, hogy a szolgáltatási hálózatunkat fejlesszük. Valóban ez egy nagyon beruházás igényes iparág. A Vodafone Magyarország is ilyen szinten 10 milliárd forintos nagyságrendben fejleszti hálózatát, és egyébként nemzetközi összehasonlításban – ezt bátran merem mondani – a Vodafone csoport országain belül a magyar hálózat az egyik legjobb; hasonló összehasonlítások a T-Mobile hálózatára is léteznek, és hasonló eredménnyel járnak – tehát a mi mérnökeink erre nagyon büszkék, gondolom ez más szolgáltatónál is így van. Sok minden elhangzott itt. Ahogy hallottam itt a megnyilatkozásokat, az egyik benyomásom az volt, hogy az egy bűnlajstrom részben, másrészt valóban ezek a problémás területek, ezt mi sem akarjuk tagadni, és azt gondoljuk, hogy közösen lehet javulást elérni ezekben a kérdésekben. Van egy olyan terület ugyanakkor, amiben úgy látjuk, hogy nem elsősorban a mobilszolgáltatók felelősek az esetleges visszaélésekért, ezek a tartalomszolgáltatások és az emelt díjas SMS-eknek a kérdése. Itt egy kicsit úgy látom a saját szerepünket, hogy mi ehhez a szolgáltatáshoz az úthálózatot biztosítjuk és tulajdonképpen hasonló a szerepünk, mint egy autópálya kezelőnek, hogy ki kell tenni a megfelelő közlekedési jelzéseket, de alapvetően a gyorshajtásért a gyorshajtókat kell megbüntetni. Ebből a szempontból mi a GVH-nak a megközelítését jobbnak tartjuk, tehát egy kicsit az NHH, vagy az NMHH megközelítéséhez képest, mert azt gondoljuk, hogy azért alapvetően azokat a visszaélő szolgáltatókat, tartalomszolgáltatókat kell bírságolni és őket kell úgymond elkapni és nem a mobilszolgáltatókat. Azzal együtt egyébként, hogy ha erre panasz van, akkor nyilván nemcsak az illetékes hatóságoknál panaszkodnak ezek az ügyfelek, hanem a mobilszolgáltatóknál is, és nekünk sem érdekünk az, hogy az ügyfélszolgálatunk, amit alapvetően nem egy panaszkezelési irodaként hoztunk létre, ne ilyen jellegű dolgokkal legyenek leterhelve. A mobilinternet kapcsán még egy gondolat, aztán tudom, hogy rövid az idő, befejezem. Azt gondoljuk, hogy valóban ez egy új típusú szolgáltatás, és miután a magyar lakosságnak, mondjuk így a komputer számítástechnikához való ismeretei, hozzáállása talán egy kicsit elmarad az európai átlagtól, tehát itt valóban vannak olyan feladatok, amelyek részben állami, részben szolgáltatói feladatok. Kicsit azt érezzük, hogy a mobilinternet maga részben nem kevesebb azért, mint a vezetékes internet, tehát egy olyan moralitást ad, amire az utóbbi nem képes és ezért azt gondoljuk, hogy megfelelő korlátokkal, tehát ha a fogyasztó tudja, hogy mit vesz, akkor ezt azért nagyon jól tudja használni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egy szólási lehetőség és utána a civil kör irányában nyitunk.

IKLADI PÉTER ügyvezető (Hírközlési Érdekegyeztető Tanács): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen, hogy lehetőségünk van megjelenni a bizottság ülésén. A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács képviselője vagyok, Ikladi Péter. Arról szeretnék önöknek szólni, hogy az egyesület, amely a hírközlési szolgáltatók mellett fogyasztóvédelmi egyesületet is a tagjai között tud, már 2007 elején érzékelte, hogy akkoriban, amikor még újdonság volt a hűségnyilatkozat, nagyon sok panasz, kifogás érkezett a hűségnyilatkozatokkal kapcsolatosan. A mi véleményünk, egyesületi véleményünk az, hogy a hűségnyilatkozati szerződésnek óriási előnye az, hogy segít a fogyasztók és a szolgáltatók közti technológiai váltás megerősítésében, új szolgáltatások elterjedésében, ugyanakkor az akkori – mondjuk így – kezdeti időszakban nem voltak szabályozva ezek a kapcsolatok. Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület tájékoztatta az egyesületet arról, hogy nagyon sok fogyasztói panasz érkezett a hűségnyilatkozatokkal kapcsolatosan, ezért egy olyan lépésre szántuk el magunkat, amely a magyarországi gyakorlatban ismeretlen volt. Mégpedig közös munkával létrehoztunk – a szolgáltatók és persze a Fogyasztóvédelmi Egyesület részvételével – egy úgynevezett ajánlást, amelyet az egyesületünk tagjain kívül több mint 20 teljesen kívülálló más szolgáltató is figyelembe vett, illetve aláírásával igazolta a részvételét; melynek az volt a lényege, hogy olyan főbb, saját belső magunk tevékenységét korlátozó intézkedést hoztunk, hogy a fogyasztókat kevesebb hátrány érje, mint ami eddig felmerült. Nem mennék bele a részletekbe, természetesen örömmel átadnám az egyesületünknek az ajánlását a bizottság tagjainak csak tájékoztatásképpen. Még annyit, hogy mi tettünk akkoriban kísérletet arra, hogy az akkori Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közös nyilatkozatot tegyünk, ez akkoriban éppen nem sikerült; de a lényeg az, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság panaszirodáinak tapasztalata szerint, miután bevezettük az önkéntesen vállalt kötelezettségeket, meredeken lecsökkent a hűségnyilatkozatok, hűségszerződésekkel kapcsolatos panaszok száma például azzal, hogy a szolgáltatók tájékoztatják előre a fogyasztókat a hűségnyilatkozat megszűnéséről. (Kételkedések az ülésteremben jelenlévők részéről.) Valóban így van, nem minden esetben ezt elfogadom, de alapvetően ez a tevékenység működik, és ezzel lehetőséget nyitunk arra, hogy azok, az akkoriban még működött automatizmusok, egy olyan szabályozott mederbe kerüljenek, ahol elsősorban a fogyasztó nem érzi úgy, hogy becsapták, illetve az ő terhére kíván bárki előnyhöz jutni. Köszönöm szépen, hogy ezt elmondhattam.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a vitába való bekapcsolódást. Civil oldalról dr. Baranovszky György úr, a Fogyasztóvédelmi Egyesület Országos Szövetsége részéről jelezte, hogy hozzá kíván szólni. Ezzel megnyitom a második kört. Ha az elhangzottakhoz kötődve a képviselők, bizottsági tagok részéről van megjegyzés, igény, akkor helyt adok, utána adnék szót a GVH-nak és Biztos úrnak egy visszareagálási lehetőségre, és megpróbálnánk valahogy itt föl-le kerekíteni ezt a napirendet.

DR. BARANOVSZKY GYÖRGY ügyvezető elnök (Fogyasztóvédelmi Egyesület Országos Szövetsége): Köszönöm szépen, elnök úr. Hú de dobog a szívem – azért dobog a szívem, mert úgy tűnik, minthogyha itt minden rendben lenne – egyébként a fogyasztók oldaláról itt a szolgáltatókat hallottuk. Azt gondolom, hogy azért hallgattassék meg a fogyasztói oldal is, tehát a panaszok kőkeményen jelentkeznek a szolgáltatókkal szemben. Elhangzott az egyik szolgáltató részéről az, hogy a szolgáltató cég az elégedett felhasználó; akkor kérdezem én azt, hogy miért tesznek a szolgáltatók különbséget egyszerű fogyasztók és üzleti célú felhasználók között. Nem akarom megnevezni annak a szolgáltatónak a nevét, aki ellen közérdekű per van folyamatban, a www.feosz.hu oldalon meg lehet nézni. A per arról szól, hogy a másodperc alapú számlázások esetén a fogyasztóknak akkor is ki kell fizetni egyébként 30 másodpercnek megfelelő díjat, ha 1 másodpercet használnak, ugyanúgy egyébként logikusan 30 másodpercenként ugrik össze; üzleti célú felhasználóknál pedig választhatnak magán ugyanolyan másodperc alapú felhasználások tekintetében. Tehát itt azért véletlenül sem olyan a helyzet, hogy nagyon rózsás. A hűségszerződések tekintetében szintén szeretném felhívni a figyelmet, hogy azok a panaszok, amelyek érkeznek a fogyasztóvédelmi civil szervezetekhez – ezek szerint vannak olyan panaszok, amelyek jó panaszok -, azok kőkeményen leírják és elmondják azt, hogy a szolgáltatók szórakoznak a fogyasztókkal, nem engedik az elállási szerződéseket teljesíteni, azaz problémák vannak a szerződéseknek a teljesítése során. Arányosság kérdése. Az alelnök úr nagyon helyesen mondta a hűségszerződéseknél. Mit jelent az, hogy előre tájékoztatom, vagy mit jelent az, hogy tudják-e a fogyasztók azt, hogy mit kell tenni. Azt gondolom – és végezetül, nem akarom rabolni a szót -, hogy abban lehet szakmai vitát gerjeszteni, vagy lehet arról beszélni, hogy soft law, vagy kemény law, azaz, hogy melyik jogágat visszük, melyik jogterületet. De azt bemutatta, megmutatta nemcsak ez a szektor, hanem akár a hitelszektor is, hogy az önszabályozás, amikor monopolhelyzetről van szó, amikor a cégeknek egy célja van, az, hogy profitot realizáljanak, nem biztos, hogy eléri a célját. Ezért igen-igen üdvözöljük és támogatjuk a Gazdasági Versenyhivatalnak azt a magatartását és azt az eljárását, ahogy próbál és igyekszik is fellépni a fogyasztók érdekében a szolgáltatókkal szemben. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Megkezdjük a második kört, köszönöm szépen. A bizottság tagjai részéről, ha van most érdemi hozzászólási igény, akkor annak helyt adok. Alelnök úr jelezte és biztosan többen vannak még így. Ha még esetleg a civilek közül van olyan – nem felszólítás, inkább csak jelzés -, akkor most szóljon, és azt követően a reagálások. (Nincs jelzés a civilek részéről.)

További képviselői hozzászólások

Szabó Zsolt (Fidesz) SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr, a szót. Szeretnék pontosítani. Nem egy nyelvet beszélünk. Mi a fogyasztóvédelem nyelvét mondjuk és Gyuri épp erre hivatkozott az előbb. Önök üzletileg fogalmaznak és szeretnék erre utalni. Dr. Kövesi Gabriella a Telekom részéről fogalmazta meg nagyon jól a dolgot. Fejlesztenek, fejlesztenek, innoválnak, beruháznak, de csak ott, ahol megéri, mert ez túl sokba kerül – nyilván ezeket a fejlesztéseket a fogyasztók fizetik meg. Ez nekünk tiszta, ez a normál üzleti magatartás és gondolkodásmód, de próbáljuk meg picikét a fogyasztói oldalt is segíteni. És itt utalnék a második, általam felvetett dologra: az arányosság kérdésére, és dr. Kiss Brigittának mondanám a Telenor részéről, az arányosság nem azt jelenti, amit ön mondott, ha megengedi, lefordítanám a dolgot egy kicsit egyszerűbb dologgal. Az arányosság arról szól: reklám – önök kedvezményt adnak, ezért cserébe hűségnyilatkozattal valakit odakötnek. A hűségnyilatkozat ideje alatt az általa kifizetett díjakból önöknek a reklám megtérül és nyilván a reklám kevesebbe kerül, mint ami a megtérülés értéke, ez a normál üzleti magatartás. Az arányosságot azért szerettem volna kérdezni a Gazdasági Versenyhivataltól, hogy lehet-e azt vizsgálni a mi részünkről, hogy ne legyen túl aránytalan, tehát ez a megtérülés ne legyen 90 százalék az önök részére, hanem legyen egy kisebb szint, mondjuk 70, 60, 50 százalék – és ez már fogyasztóvédelem, tehát én az arányosságot ilyen oldalon értettem. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Boldog István képviselő úr, parancsoljon!

Boldog István (Fidesz) BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Örülök neki, hogy a szolgáltatók a 3G és 4G szolgáltatásról beszélnek, én örülnék neki, ha mondjuk az én településemen, vagy ott a mi környékünkön telefonálni lehetne egy-egy szolgáltatótól. Mert nagy nehezen elértük, hogy a valamikori Pannon GSM – most már Telenor -, egy tornyot felállított a községünk határában és őneki most már van jó szolgáltatása. De én nem tudom, hogy a Vodafone mire büszke, mert nálunk a lakásokból abszolút nem lehet telefonálni Vodafone-nal, pedig a rendőrség is Vodafone-t használ, elég problematikus ilyen szempontból – tehát nálunk a rendőrség Vodafone előfizetést használ érdekes módon, amit nehéz elérni. Ki kell menni a házból, igen, és úgy esetleg tud telefonálni, illetve ugyanezt tudom mondani sajnos a T-Mobile-ra is. Tehát én örülök neki, hogy most arról beszélünk, hogy milyen fantasztikus új szolgáltatást tudtunk adni, de azt gondolom, el kellene érjük azt is, hogy telefonálni lehessen azzal a készülékkel, amit azért veszünk alapvetően, hogy telefonáljunk. Elhiszem, hogy nagyon jól lehet ezen internetezni, meg sok mindent csinálni – nem szoktam, bevallom őszintén, nem is értek hozzá, telefonálni szoktam vele -, és azt szeretném, ha Magyarországon, aki megvesz egy ilyen készüléket, azzal az egész ország területén mindig tudna telefonálni, nem, hogy ha elutazik egy üdülőhelyre vagy egy kisebb helyre, akkor már nem tud. Nyilván azért veszi meg a készüléket, hogy tudjon telefonálni, ez az elsődleges, az összes többi szolgáltatás, azt gondolom, hogy az a plusz ebben a dologban, tehát én erre hívnám fel a szolgáltatók figyelmét, hogy a fejlesztéseikben arra is gondoljanak, hogy vannak az országnak olyan területei, ahol még a mai napig nem lehet normálisan telefonálni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy nagyon barátságos beszélgetés kezd fogyasztóvédői attitűdökkel felvértező vitává alakulni. Z. Kárpát Dániel és Ertsey Katalin képviselő asszony is jelezte, hogy szólni kíván, megadom önöknek is a szót.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Hozzám továbbra is a civil szervezet világképe áll a legközelebb, már ami itt elhangzott a képviselője részéről. Amit még a Versenyhivatal közös munkatársától szeretnék megkérdezni, tegnap felemlegetettük a parlamentben, hogy bizony a különadók áthárítása a legtöbb szektorban megkezdődött, adott esetben a bankszektor esetében ezt már konkrét számokkal tudjuk alátámasztani, 10 és 35 százalék közötti díjtételemelések következtek be csak szeptember hónapban, tehát megdőlt az az állítás, miszerint átháríthatatlanok ezek a plusz terhek. A Versenyhivatalon nagyon sok múlik e tekintetben. A kérdésem arra irányulna ezzel kapcsolatban, hogy milyen eszközökkel és tervekkel rendelkeznek ezzel kapcsolatban, hiszen itt egy újabb fogyasztókra történő áthárítás egyértelmű; hogy csak és kizárólag a szolgáltató cégek és a multinacionális érdekek kiszolgálását jelentheti, ezt nyilvánvalóan józan gondolkodású magyar ember elutasítja. Továbbá elnézést szeretnék kérni azért, hogy a választ már nem tudom meghallgatni, majd valamelyik kollegámat megkérdezem mindenképpen ennek tekintetében, de sajnálatos módon, mivel nem tudunk egyszerre két helyen lenni, ezért a kötelesség beleszól. Nagyon szépen köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Én fogom tájékoztatni a képviselő urat, egyébként jegyzőkönyv, internet minden meglesz. Képviselő asszony, tessék parancsolni, öné a szó!

Ertsey Katalin (LMP) ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen. Egy kicsit nehéz helyzetben vagyok, az egyik szolgáltatót belülről ismertem a korábbi időszakban, az életemben. Vállalati felelősségvállalással foglalkoztam, ezért a Fogyasztóvédelmi bizottságban is egy kicsit szélesebb értelemben nézem a vállalati érintettségnek a helyzetét. Egy érdekes összefüggésre szeretném először felhívni a figyelmet. A GVH eljárások összesítését megtettem itt gyorsan. Nagyon sokat mond az, hogy ebben az időszakban ilyen 44, 33 és 22 százalék körül volt a piaci részesedése a három szolgáltatónak, ehhez még a 22 százalékos, tehát a legkisebbel rendelkező Vodafone-nak 19 az eljárása, szép összegekkel; a 44 százalékos Telekomnak 14; és az akkor még Pannon névre hallgató 33 százalékos, ma Telenor névre hallgató szolgáltatónak: 9. Ez egy olyan korszakra vonatkozik, amikor még a válság előtt voltunk, a különadó előtt. Azt gondolom, hogy a Vodafone új és agresszív szolgáltatóként próbált nyomulni és akkor többször átlépte a határokat. Minden alkalommal a GVH-t csak arra bíztatom, hogy ezeket a szolgáltatókat a lehető legkeményebben figyelje, és folyamatosan minden olyan ügyben, amiben jelentős összeggel kell megállítani azt a magatartást, ami esetleg negatív mintát adhat másoknak, azt szimbolikus értékű bírságokkal sújtsa. Ahogy említettem, itt egy kicsit mélyebb vagy szélesebb megközelítésből, egyszerűen csak annyit szeretnék hozzáfűzni ehhez az egész vitához, hogy Magyarországon a fogyasztói tudatosság nagyon alacsony. Ha a fogyasztók ennyire kiszolgáltatottak és ennyire elégedetlenek, mint ahogy ezt mindannyian tapasztaljuk, vajon milyen módon bánnak ezek a szolgáltatók a többi érintettjükkel, akiknek nincsen bizottsága a parlamentben, akinek nincsen képviselete; egy-két vállalat meglehetősen felszínes érintettségű párbeszédeket folytat, ezeknek az eredményét elvileg a honlapokon lehetne követni. A Telekom fenntarthatósági jelentése példamutatóan nemcsak az iparágon belül, hanem egész Magyarországon, ott, ahol csak az ügyfélkapcsolatokra koncentrálunk, adatokkal kimutatják azt, hogy miféle módon bánnak az ügyfelekkel, tehát nyilván itt is egy csomó minden elsikkad. A Vodafone egészen meglepő módon a nemzetközi színtérhez képest, egészen elképesztő módon elhanyagolja a felelősségvállalását, tehát nem hogy GRI jelentést nem adnak ki, az ügyfelek elégedettségéről olyan szép mondatokat mondanak, hogy mérik, azt gondolom, hogy ez nagyszerű. A Telenor esetében pedig az utolsó fenntarthatósági jelentés, ahol valamiféle indikációt kapnánk arra, hogy az ügyfelekkel, a fogyasztóikkal hogyan bánik ez a vállalat, ez 2008-as; 2009-re most 2010 végén nincsen semmiféle jelentés, nem tudjuk azt, hogy a Telenor hogyan bánik többek között – az egyéb érintettjein túl – az ügyfeleivel. Azt tudjuk, hogy ezek a vállalatok nagyon különböző módon reagáltak a válságra. A Telenor egész egyszerűen mindenféle vállalati felelősségvállalási programját bezárta, mindent: a szponzorációt, az önkéntes munkát, a támogatásokat, az alapítványt. Egy sor olyan intézkedést tettek, amivel gyakorlatilag zéróra redukálták azt a felelősségvállalási tevékenységüket, amit más, az iparágban működő szolgáltató továbbra is fenntart. Természetesen a Telekomnak megvan erre az oka, a montenegrói botrány után nekik nagyon kellett felszívni magukat ezen a területen. Tehát még egyszer csak azt szeretném jelezni, hogy a fogyasztókkal való bánásmód nem független a többi érintettel való bánásmódtól, és mi szeretnénk látni, hogy a szolgáltatók hogyan számolnak a társadalom felé. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszonynak a megjegyzéseit. Talán a szolgáltatók értik, hogy itt értük haragszunk, de azért a Fogyasztóvédelmi bizottságnak mégiscsak van egy helyzetéből adódó feladata, küldetése. Ezeket a problémákat, amiket mi felvetünk, szeretnénk abba az irányba terelni, hogy lássuk azt, hogy hol van erre valami érdembeli olyan megoldási javaslat, válasz, ami előbbre viszi ezt a helyzetet. Nem önmagában csak a problémában való vájkálás elégíti ki a bizottságot, hanem szeretnénk abban is impulzusokat adni, hogy akkor legyen itt valamilyen irányban megoldás, már ezért vannak ezek a diskurzusok. És nem ijesztgetésként mondom, de minden ilyen témát, amit napirendre veszünk, néhány hónappal később visszanézzük, hogy az eltelt időszakban történt-e bármilyen előrelépés. Ez így volt mondjuk az árvíz, vihar károsultak biztosítási ügyeiben, ez így lesz a közműszolgáltatók számlázási ügyében is, és szeretném önöket bíztatni, hogy ez így lesz ebben az ügyben is, néhány hónap múlva vissza fogjuk venni napirendre és megnézzük, hogy az itt elhangzottak alapján történt-e valamilyen előrelépés. Mindezek figyelembevételével most reagálási lehetőség első körben: GVH és Biztos úr, azt követően pedig a szolgáltatók; és megnézzük, hogy ott le tudjuk-e zárni a napirendet; mert van még néhány, erős vitára ingerlő napirendünk, úgyhogy legyenek kíméletesek egymáshoz is, meg hozzánk is.

Dr. Balogh Virág irodavezető (GVH) válaszadása

DR. BALOGH VIRÁG (Gazdasági Versenyhivatal): Köszönöm szépen. Összesen négy témát írtam fel magamnak, amit érinteni szeretnék. Az első, amit képviselő asszony is említett, a fogyasztókkal való bánásmód és a szélesebb körben való gondolkodás a fogyasztóvédelem területén belül is, szerintem egy nagyon fontos dolog ezen a területen. Tekintettel arra, hogy például mobilinternet szolgáltatás mondjuk három évvel ezelőtt olyan jellegű szolgáltatás volt, amit a felhasználók egy nagyon szűk rétege vett igénybe, azok a felhasználók nagyon magas fokú tudatossággal rendelkeztek. Azt szeretném aláhúzni, hogy van egy olyan nagyon szűk réteg, aki nagyon magas fokú tudatossággal rendelkezik az általa igénybevett szolgáltatások tekintetében, azonban ahogy a mobilinternet szolgáltatás, vagy bármiféle mobiltartalmú szolgáltatás felhasználói köre bővül, úgy óhatatlan, hogy olyan fogyasztók is bekerülnek ezen szolgáltatási körökbe, akik alacsonyabb fokú tudatossággal bírnak, tehát ez biztos, hogy kihívásokat jelent mind a szolgáltatóknak, mind a hatóságnak egyébként. A másik téma, amit fel szerettem volna vetni, az alelnök úr által is említett hűségnyilatkozat és arányosság kérdése. Nem mennék bele jogtechnikai részletekbe, hogy ez most fogyasztóvédelmi, vagy erőfölényes kérdés. Valóban van egy ilyen vizsgálati lehetőség, hogy az elállás lehetőségét – mondjuk egy hűségnyilatkozaton belül – milyen kötbérrel, azaz milyen váltási költséggel biztosítja a szolgáltató a fogyasztó számára. A váltási költségnek a nagysága az, ami meghatározza azt voltaképpen, hogy mennyire ragad be a fogyasztó az adott szerződésbe. A váltási költség az a kötbér, amit mind a három szolgáltató saját ISEF-je alapján kiszámláz a fogyasztónak, ha az 12 hónap vagy 24 hónap, adott hűségnyilatkozat lejárta előtt akarnak kilépni a szerződésből. Itt az arányosságra, tehát mi, ha néznénk ezt a dolgot, akkor ezt a költséget vennénk figyelembe, hogy nem aránytalanul nagy teher-e a fogyasztó számára szabadulni ebből a szerződésből. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a most zajló “Telecom regulation review” egyik témája pontosan az, hogy az általános szerződései feltételek egyoldalú módosítása esetén, csakúgy, mint a bankszektorban, milyen lehetősége van a fogyasztónak lépni az egyoldalú szerződésmódosításra, ha az számára hátrányos. Tehát pontosan ez a téma is benne van – elnézést a vulgáris fogalmazásért -, részét képezi annak a felülvizsgálatnak, ami most zajlik. Egyébként pedig a GVH-nak az álláspontja a hűségnyilatkozatokkal kapcsolatban is az, mint minden mással, hogy feltehetőleg az egyik legjobb módszer, hogyha hagyjuk a versenyt kikényszeríteni, azt, hogy a hűségnyilatkozatok olyan konstrukcióban és úgy jöjjenek létre, hogy az a fogyasztó számára a lehető legszélesebb választási lehetőséget kínálja. Nem véletlen az, hogy mi azt tapasztaltuk, hogy abban a pillanatban, amikor rákényszerítettük a szolgáltatókat arra, hogy a hűségnyilatkozat tényét tüntessék fel a reklámokban, pár hónapot kellett várni és megjelentek a hűségnyilatkozat nélküli szolgáltatási csomagok. Nyilván azért, mert pontosan azok a tényezők, amik a reklámokban feltüntetésre kerülnek, azok a tulajdonságok azok, amikben a szolgáltatók elkezdenek versenyezni. Ez egy nagyon fontos és egyébként most a legnagyobb soft law jellegű beavatkozás, ha bármiféle tájékoztatási kötelezettséget előírunk a szolgáltatóknak, akkor kénytelenek lesznek abban versenyezni; ha azt mondjuk, hogy köteles feltüntetni a hűségnyilatkozat hosszát, akkor nyilván abban fognak versenyezni egymással, hogy én minél rövidebb hűségnyilatkozatot fogok adni a fogyasztónak, jöjjön hozzám. Tehát ez a GVH álláspontja erről, hogy ezzel ily módon is kikényszeríthető egyébként nyilván az a fajta arányosság, ami a fogyasztónak akár megnyugtató lehet. A harmadik téma a különadó áthárítása. A különadóval kapcsolatban is ugyanezt tudom hangsúlyozni: a verseny az, ami megakadályozza azt, hogy a különadót át tudják hárítani a szolgáltatók. Minél erősebben biztosítjuk a tisztességes versenynek a feltételeit egy-egy piacon, és a mobilszektor egyébként mondjuk azt, hogy nem hátul kullog a versenyző piacok szektorainak felsorolásában, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy nem képesek a szolgáltatók az erős árverseny miatt áthárítani a különadót. Nyilvánvalóan, ha azt tapasztalná a Versenyhivatal, hogy áremelésre kerül sor, együttes áremelésre kerül sor egy adott szektorban, akkor akár még kartellvizsgálatot is indíthatna; ilyen jellegű jel, panasz, megkeresés, bejelentés jelenleg nincs a hivatal előtt, amennyiben odakerül, akkor nyilvánvalóan ezt a megfelelő módon fogjuk kivizsgálni. És végül engedjék meg, hogy egy fél mondat erejéig, nem a szolgáltatókat védve – azt hiszem, hogy a GVH bizonyítványa egyértelmű a tekintetben, hogy kellően kemény a szolgáltatókkal, ha úgy véli, hogy keménynek kell lenni -, de szeretném azt megjegyezni, hogy a mobilszektor és általában a Telekom szektor nem az a fajta szektor, ahol a GVH a legsúlyosabb fogyasztói hátrányokat látja. Szeretném azt aláhúzni, hogy ebben a szektorban a fogyasztó – nagyon egyszerűen fogok fogalmazni, elnézést az egyszerűségért – adja a pénzét és kap érte valamit, ha az a valami minőségileg rossz, hogyha az a valami nem az, amire ő szerződést kötött, természetesen be kell avatkozni. Azt gondoljuk, hogy sokkal súlyosabb fogyasztói hátrányok vannak olyan piacokon, ahol a fogyasztó adja a pénzét és nem kap érte semmit. Tehát ez például az a fajta magatartás, amit képviselő úr említett, akinek időközben el kellett mennie, egy ilyen munkahirdetés, ami mögött nincs tényleges álláshirdetés. Az adott esetben egy fogyasztónak sokkal súlyosabb hátrányt jelent – nem kisebbítve azt a pénzügyi veszteséget, amit adott esetben egy rossz szerződéssel a telekom szektorban köt -, de mégiscsak lesz egy mobiltelefonja, tud mobilinternetezni. Ha egy fogyasztó vesz egy, elnézést a blőd példáért, egy mágneses derékaljat, egy rákgyógyító teát, egy bármilyen olyanfajta szolgáltatást, ami mögött tényleges minőség nincs, az jóval súlyosabb hátrányokkal járhat. Nyilván a dolog pikantériája az, hogy ezek a szolgáltatók viszont sokkal nagyobbak; de bármit tesznek, a kisebb fogyasztói hátrány sokkal szélesebb kört ér el és ilyen módon természetesen az állami beavatkozás itt is indokolt. De, mondom még egyszer, nem a szolgáltatók védelmében, mi azt látjuk, hogy ez a szektor a kooperatívabb szektorok közé tartozik, és a tanulékonyabb szektorok közé tartozik azt illetően, hogy a fogyasztói tudatosságot és a fogyasztói tájékozottságot hogyan erősíti. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én köszönöm szépen. Takács Péter úr, öné a szó!

Takács Péter Hírközlési és Médiabiztos (NMHH) válaszadása

TAKÁCS PÉTER Hírközlési és Médiabiztos (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság): Köszönöm szépen. A kooperatív szó jó volt, hogy a végén jött, én is erre szeretnék felülni és erre ült fel a programom is, amivel szeretnék dolgozni. Tehát mivel ez egy kooperatív szektor – és ezt nem dicsérni szeretném, hanem ez ilyen -, ezért úgy gondoltam, hogy a jó zsaru, rossz zsaru elvén működve a Hatóság megteszi azokat az intézkedéseket, amiket ő tesz meg, és én meg megteszem azt, amit meg lehet tenni a tájékoztatás kapcsán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságban. Korábban az NHH-ban működött egy fogyasztói tudatosság program, aminek a folytatása, illetve a befejezése rengeteg dologra adhat választ. Láttuk azt, hogy egy csomó olyan kérdés van, ami tényleg tudatosság hiányában történt: felmérés, kutatás, program, kommunikációs terv épült arra, hogy kiket, milyen módon kell elérni. Tehát vannak olyan fogyasztók, akik nem azért nem tudatosak, mert nem értik, hanem egész egyszerűen a koruknál fogva távol áll tőlük ez a technológia, erre is fel vagyunk készülve és szeretnénk ezt a fogyasztói tudatosság programot befejezni és én ezt fogom a házon belül képviselni. Panaszkezeléssel foglalkozunk. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy én a fogyasztók oldalán állok, őket képviselem, a kooperatív irányba szeretnék menni, és a szolgáltatóknál megtaláltam ezt a hangot. Tehát úgy gondolom, hogy ez az én területem és ezt fogom szorgalmazni mindamellett, hogy ha nem látom a kooperatív együttműködés kapcsán a megoldást, akkor ott a Hatóságnak tudom jelezni, hogy ebben és ebben az ügyben hatósági eljárást kell kezdeményezzen. Szerintem ez így jól fog tudni működni, és nagyon örültem, hogy itt azért éles vélemények is felkerültek, előjöttek, ezeket mind feljegyeztem. A hűségnyilatkozat kapcsán csak annyit szeretnék mondani, hogy akkor, amikor egy ilyen soft law eszközzel kapcsolatos ajánlásként fogalmazódott meg 2008-ban fogyasztói panaszok kapcsán, akkor az az ajánlás teljesen szinkronban van a tavalyi uniós elvárásokkal kapcsolatban, amelyekben benne volt – a mi ajánlásunkban -, hogy a fogyasztónak kínált hűségnyilatkozati szerződés ennek legyen alternatívája. Tehát ne csak hűségnyilatkozati szerződés legyen az, amit a szolgáltató árul, hanem legyen más is, ha valaki nem szeretne hűséget kötni. Ami a legnagyobb és a legfontosabb volt, véleményem szerint, ami kiverte a biztosítékot a fogyasztóknál, az automatikus meghosszabbodás. Egyértelműen benne van az ajánlásban, hogy nem lehet semmilyen módon, ha fél évvel ezelőtt jelzi a szolgáltató, akkor se. Tehát írásban jelezze a fogyasztó, hogy szeretné ezt a szolgáltatást üzemeltetni, folytatni, vagy sem, ha nem nyilatkozik, akkor nem hosszabbodhat meg – ez nagyon kristálytiszta viszonyokat jelenthet. Az ajánlás műfajának vannak korlátai, de úgy gondolom, hogy az az implementációs folyamat, ami most zajlik, oda is elküldtük ezt az ajánlást, és természetesen ezeket az elveket képviselem én ott is, hogy ez tiszta viszonyokat teremtsen a hűségnyilatkozat témakörben; egyébként egyéb más szempontokat is tartalmaz: a váltást, a kötbért, minden olyan részét a hűségnyilatkozatnak, ami a fogyasztó számára hátrányos lehet. Még volt egy felvetés a szolgáltatás minőségével kapcsolatban. A munkatervemben benne van az is, hogy egy kormányrendelet határozza meg azt, hogy a szolgáltatásoknak minőségi mutatókkal kell rendelkezni, ez is benne van, és számtalan olyan részét kielemeztük, amelyeknél ugye jogszabályi környezet fejlesztésével, módosításával lehetne elérni szolgáltatás minőségváltozást, és ez mind lassabb folyamat; de természetesen mellette mennek szolgáltatói egyeztetések azért, hogy a fogyasztók minél hamarabb, minél jobb minőségű szolgáltatásokat, minél olcsóbban tudjanak igénybe venni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Formálódik már itt a kooperáció eredményeként a végkonklúziója a mai ülésünknek, de ehhez azért a szolgáltatóknak is szeretnék lehetőséget adni. Haladhatunk ugyanabban a sorrendben, és kérek gyors reagálásokat, megjegyzéseket.

Az elhangzottakhoz reflexiók

DR. KÖVESI GABRIELLA csoport szabályozási igazgató (Telekom): Köszönjük szépen. Igyekszem nagyon gyors lenni. Alelnök úr megjegyzésére szeretnék reagálni annyiban, hogy nem az volt a szándékom, hogy arra hívjam fel a figyelmet, hogy az egy üzleti vállalkozás, hanem arra, hogy a kiszámíthatóság és a tervezhetőség az a szolgáltatók számára is fontos szempont, mert hatékonyság javulást, ilyen módon versenyintenzitás növekedést és ilyen módon fogyasztói jólétet tud teremteni. Balogh Virág pedig gyakorlatilag megválaszolta azokat a kérdéseket, amelyeket képviselő asszony tett fel az átháríthatóság tekintetében. Azt csak annyival szeretném kiegészíteni, hogy bizonyára önök előtt is ismert, hogy ez az egyik legjobban szabályozott iparág, amiről beszélünk, mind az EU, mind a magyar szabályozás rendkívül részletes, mindenre kiterjedő. Ugyanúgy ex ante, tehát előzetes hatósági elvárások, jogszabályok, normakontroll van a működésünkön, és a GVH egy utólagos, tehát a megtörtént eseteket feltáró és bírságoló hatáskörrel rendelkezik. Tehát igen szűk az a mezsgye, amelyekben a szolgáltatóknak, ha van ilyen szándékuk, akkor ezt meg tudják tenni, de egyébiránt pedig nincsen, azt gondolom, hogy tényleg nemcsak a szabályozottság, hanem a verseny intenzitása miatt is erre nem kell számítani, hogy mi át fogjuk hárítani ezeket a terheket a fogyasztókra. Köszönöm szépen.

TAKÁCS PÉTER Hírközlési és Médiabiztos (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság): Bocsánat, egy másodpercre, még egy dolgot az előbb elfelejtettem említeni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság technológia és szolgáltató semleges módon működik, és ezt az egyet elfelejtettem az előbb mondani. Ez a többször említett TANTUSZ portál nemcsak arról ad tájékoztatást, hogy hol, milyen mobilszolgáltatások érhetők el, hanem milyen egyéb szolgáltatások is, tehát az alternatívák és uniós elvárás is, hogy transzparens tájékoztatást nyújtson a szolgáltatás. Mi úgy gondoljuk, hogy a TANTUSZ portál ennek jó példája, tehát, ahol nem érhető el mobilinternet szolgáltatás, ott van ennek más alternatívája is, erre szolgál ez a tájékoztatás. Az előfizetők, hogy ha a lakhelyükön, mert ez egy utcaszintű adatbázis, nem találnak számukra megfelelő szolgáltatást, akkor választhatnak mást is, ezt még el szerettem volna mondani.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, a magam szempontjából is vettem a jelzést. Tessék parancsolni!

BÁNHIDI ZOLTÁN osztályvezető (Telenor): Nagyon röviden. A reklámokkal kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy tavaly ősszel kezdeményezett az IVSZ és az IVSZ-ben lévő távközlési szolgáltatók egy párbeszédet az NFH-al és azt hiszem, hogy az akkori NHH is jelen volt: a reklámoknak pont ebben a szektorban való szerepéről, illetve a felhasználó tudatosságról, ezt szeretnénk idén is folytatni. Úgy érzem, hogy az az összes résztvevő részére hasznos volt, és valószínűleg egy ennél hosszabb összejövetel alapján még mélyebbre is le tudunk valószínűleg jutni a probléma elemzésével. A másodperc-perc kérdésére annyit szeretnék reagálni, hogy természetesen más egy vállalati ügyfél, egy kiemelt ügyféllel való különleges szerződésnek a kérdése, mint az általános szerződési feltételekben minden fogyasztóra érvényes szerződés, természetesen annak előnyei vannak. Nyilvánvaló, ha egy flottával jön valaki hozzánk, akkor kedvezőbb feltételeket kap, esetleg más feltétel kör alakul ki, úgy érzem, hogy ez rendjén is van, hiszen ezek egyéni szerződések. Nyilvánvaló, hogy azt nem szabad, hogy a teljesen “mezei” ügyfelek között különbséget tenni és ezt nem is akarjuk a jövőben sem megtenni. A fedettséggel kapcsolatban. Ezzel teljesen egyetértek, hogy vannak olyan területek, ahol biztos, hogy soha nem is lesz fedettség, ez valószínűleg a technológia velejárója, valószínűleg az Országház pincéjében sem nagyon lehetséges ezt elérni. Örülünk, hogy legalább a Telenorral sikerült önöknek megfelelő fedettséget adni; annyit tennék hozzá, hogy a 99,9 százalékos fedettség eléréséhez képest ugyanannyi összegű beruházás kell, hogy egy újabb tizedest elérjen bármely szolgáltató, tehát igen jelentős mértékű szolgáltatási fejlesztést igényel ez. Ezzel együtt mondom, örülök, hogy sikerült megoldanunk végül a problémáikat. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Mi is köszönjük. Vodafone!

BABOSS CSABA osztályvezető (Vodafone): Néhány gondolat. Már több esetben is megszólítva éreztem magam a Vodafone nevében. A lefedettséggel kapcsolatban. Tehát mi is arra törekszünk, hogy lehetőleg minél több települést elérjünk a szolgáltatásunkkal, mert az új előfizető új bevétel, nyilván a bevételekből élünk mi is. Van e mögött egy szabályozási probléma is. Tehát az a szolgáltatás, ami az országban mindenütt elérhető, az az egyetemes szolgáltatás körébe tartozik és az egy állami feladat. A közelmúltban ennek a szabályozása meg is változott, és az Eht. felülvizsgálata kapcsán egyébként maga az egyetemes szolgáltatási definíció, meg a szolgáltatások köre is újra meghatározásra kerül. A másik dolog, ami idetartozik, hogy vannak olyan települések – és ez tényleg egy Vodafone-t, de valószínűleg a többi szolgáltatót is érintő probléma -, ahol viszont azért kényszerülünk arra, hogy a lefedettséget megszüntessük, mert bizonyos előfizetők arra panaszkodva, hogy a mobilcella zavarja az ő létüket, kártérítési perrel élnek a cég ellen és ezeket nagy százalékban meg is nyerik. Tehát olyan település is van Magyarországon, ahol annak idején a polgármester kérésére telepített a Vodafone bázisállomást, és ezt annak következtében, hogy horribilis nagyságú kártérítést ítéltek meg az előfizetőknek, arra kényszerültünk, hogy lebontsuk. Ez a település konkrétan Gyopárosfürdő település, Orosháza mellett egy településrész. Ott tulajdonképpen az történik, hogy miután a Vodafone-é maga a torony is, ott valószínűleg – ha ez így zajlik, ahogy most kinéz -, akkor egyáltalán nem lesz, miután a másik két szolgáltatónak is azon a tornyon vannak az eszközei. Tehát itt azért van valószínűleg egy állami feladat is, hogy ha a koncessziós szerződésből, illetve most már frekvenciahasználati szerződésből a szolgáltatók kaptak bizonyos jogot, akkor a mellé valószínűleg kell egy erős jogszabályi védelem is, hogy adott esetben ne kényszerüljünk arra, hogy a meglévő, ezek szerint elég hiányos lefedettségünket még tovább szűkítsük. Elhangzott az, hogy a Vodafone ellen indul sok GVH eljárás, nyilván mi vagyunk a legkisebb szolgáltató, a harmadik szolgáltató. Az valóban igaz, hogy egy másfajta marketing tevékenységet kellett folytatnunk, különösen eleinte. Viszont én közben itt láttam ezt az összefoglaló táblázatot, amit valószínűleg a GVH készített, és abból az is látszik, hogy azért a legnagyobb fajsúlyú, tehát lehet, hogy számosságra sok ez a 19 eljárás, (Közbeszólás.) bocsánat, nem láttam, de lehet, hogy számosságra sok, de úgy látom, hogy azért bizonyos esetekben ezek inkább kisebb fajsúlyúak. A vállalati felelősségvállalási programunkkal kapcsolatban nem tudom, hogy a honlapon mi van, én ezt most nem néztem, nem is vagyok ennek a témának a szakértője, de a kollégámmal fogunk beszélni, és ha a tisztelt képviselő asszonyt ez érdekli, akkor szívesen beszámolunk róla. Én kicsit belülről úgy látom, hogy azért vannak ilyen programjaink, valószínűleg a leglátványosabb a magyar nemzeti vízilabda-válogatott támogatása – az egy szűk terület, elismerem. Másrészt viszont azt határozottan tudom mondani, ha az elégedettségünket nézzük, olyannyira, hogy van egy úgynevezett metro montescore nevű mutató, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy megkérdezzük minden ügyfelünket, hogy ajánlaná-e a Vodafone-t ismerőseinek és ezen nagyon sok múlik, tehát a vállalat munkavállalóinak a javadalmazása ezen múlik, tehát hogy ez a mutató hogyan alakul, és a többi szolgáltatóhoz képest is, tehát erre nagyon odafigyelünk. Köszönöm szépen.

Elnöki összefoglaló

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Óvatos kísérletet teszek, hogy az elhangzott majdnem másfél óra néhány elemét megpróbáljam csokorba kötni. Három-négy megjegyzést szeretnék feleleveníteni. Az egyik az biztos, hogy a tájékoztatás kulcseleme ennek a mai konzultációnak, annak a világossá tétele, hogy a tájékoztatás, amit a cégek részéről megtesznek, az nem egyenértékű a reklámmal, de ebben biztos, hogy az összes szereplőnek van dolga. Az egyik ajánlásunk ez irányban jelenik meg, hogy a tudatos fogyasztói magatartásnak az erősítésében olyan típusú tájékoztatásra van szükség – és akár ezen tájékoztatásnak a jogszabály által rögzített voltára is -, ami pontosan a most határmezsgyén mozgó új szolgáltatási felületeknél eredményezi a fogyasztó védettségét; ezt önök is, a GVH is és az NMHH képviseletében itt lévő biztos úr is többször említette. A másik megjegyzésem, ami általánosabb érvényű, az a szolgáltatás minőségére vonatkozik, illetve annak az elterjedtségére. Nem kell, hogy önök tudják, de én korábban az informatika és hírközlés területén dolgoztam képviselőként. Az ágazati szabályozás volt a részem, amikor 2002-öt követően kialakítottuk, és akkor is már felvetődtek ezek a kérdések. És én tudom, hogy vannak olyan települések, ahol a fejlesztés azért nem történik meg, mert a szolgáltatónak nem éri meg, mert nincs kellő számú előfizető azon a településen. Itt van feladata egyébként a mindenkori kormányzatnak, hogy akkor okos ágazati szakpolitikával kialakítja a szolgáltatóval azt az együttműködést, hogy miért fog ott valamilyen fejlesztés történni, merthogy ha úgy tetszik: az esélyegyenlőség jegyében minden magyar településen bizonyos szolgáltatásminőségeket nyújtani kell. És ha a víz, gáz ma már alapszolgáltatásnak tűnik, akkor azt gondolom, hogy a hírközlésnek ezen szolgáltatása is az alapszolgáltatás közé tartozik, hiszen munkát végezni, mondjuk távmunkát végezni csak internet segítségével lehet, és ha az adott településen nincsen internet elérés, azáltal nem tud az ott lévő munkát vállalni ezen a területen – ezt csak megjegyzésként tettem. Tehát itt biztos, hogy van a kormányzati szerepvállalásnak is lehetősége. A harmadik ilyen, a szabályozás, ma többször szóba került. Ebben én nagyon kérem az elején felvezetésben résztvevő előadóinkat is, hogy az ajánlásaikkal abban segítsenek, hogy egyfajta pontosabb képet kapjunk arról, hogy a szabályzás terén melyek azok a hiányosságok, amiket el kell végezni. Itt csak utalok Takács Péter úr javaslataira, nem teljes körűen: a mobilinternet, a roaming esetében a limitálásnak az ügye, vagy a szolgáltatás minőségére vonatkozó kormányrendeletnek az ügye – kérünk ebben segítséget, ezt fel fogjuk venni a bizottság ajánlásai közé, hogy milyen olyan típusú szabályozási feladatokat látunk, amiket el kell végezni. Volt néhány egyedi ügy. Ebből a hűségnyilatkozat és a hozzákapcsolódó kérdéskör emelkedett ki, mert ezzel majdnem mindenki foglalkozott az asztal körül ülők közül. Ebben azt látom, hogy az a helyes irány, amit alelnök úr felvetett problémaként és önök erre rácsatlakoztak, hogy hosszabb távon az elállás lehetősége, az arányosság kérdése és az ehhez kapcsolódó, ezt elősegítő jogszabályi, illetve versenyt támogató intézkedések együtt fogják eredményezni, ha ez a kérdés is a helyére került – úgy vélem, hogy a bizottságnak ebben is kell, hogy legyen egyértelmű ajánlása. Az utolsó megjegyzésem pedig a civilek felé irányul. Nekik abban a szerepkörben, ahol a fogyasztói magatartás, a tudatos fogyasztói magatartásnak az erősítése van, biztos, hogy van szerepük. Azt kérem tőlük, hogy ezen a téren alapvetően segítsék a bizottság munkáját, hogy a tájékoztatás az egy szemléletformálással és egy partneri viszony kialakításával is párosulhasson, ebben biztos, hogy a civil világnak van szerepe, kérem, hogy ebben segítsenek. Összességében azt gondolom, hogy nem volt rossz, hogy ezt a témát mi itt a bizottsági ülésen megtárgyaltuk. A szolgáltatóknak szeretném jelezni még egyszer, hogy nem azért lettek önök idehívva – és köszönöm szépen, hogy elfogadták a meghívást, és remélem, hogy nem vettük el a kedvüket egy következő találkozótól -, hogy a fejükre olvasunk dolgokat, de ha mégis ezt érezték ki, akkor biztos van ennek valami alapja. Ezért azt gondolom, hogy kicsit gondolják azt végig, hogy egy következő találkozóra hogyan lehet a hibalistáról kihúzni néhány problémát, és mondjuk azt mondani, hogy sikerült előrelépni ebben az ügyben is. Tisztelt Bizottság! A mai ülésnek a végén nem kell határozatot hoznunk, mármint ennek a napirendnek a végén, a szokott módon egy ajánlást fogunk készíteni, az ajánlást elküldjük az érintettekhez. A bizottság napirendjének a nyomon követhetősége miatt jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyv a szolgáltatók számára is elérhető, interneten megtekinthető. És szeretném önöknek jelezni, hogy néhány hónap múlva – valamikor a jövő év első félévében visszatérünk erre a témára, rátekintünk, hogy az itt megfogalmazott ajánlásokat hogyan építették önök be a mindennapi tevékenységükbe, illetve megnézzük, hogy a jogszabályalkotás területén szereppel, lehetőséggel bíró szervezetek tudtak-e előrelépni. Ha nincs más egyéb megjegyzés, akkor egyetértésükkel lezárnám ezt a napirendet. Köszönöm szépen a szolgáltatóknak, hogy eljöttek és vállalták a konzultációt, higgyék el, hogy az önök érdekében ez jó lesz majd jövőre is. Az előterjesztők, kvázi előterjesztői minőségben: a vita felvezetésben a GVH-nak és az NMHH képviselőjének: Biztos úrnak köszönöm szépen az érdemi részvételt, a bizottság tagjainak pedig, hogy aktív módon ezt a napirendet véleményükkel formálták. Ezt a napirendet lezárom. Köszönöm szépen. Önöktől részben elköszönve, mi a bizottsági ülést továbbfolytatjuk, hiszen a második és a harmadik napirendünk jogszabályoknak a megtárgyalását és az arra való általános vitára való alkalmasságot jelenti. Egy perc szünetet tartunk, hogy aki el akar köszönni, köszönjön el.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat (T/1480. szám) (Általános vita)

Hölgyek! Urak! Van még egy nem kevés érzelmeket is magába foglaló napirendünk, aminek a megtárgyalását szeretném kezdeményezni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat T/1480., az általános vitára való alkalmasságáról fogunk dönteni. Egy rövid felvezetést kérek csak az előadóinktól és azt kérem, hogy koncentráljanak elsősorban, vagy fókuszáljanak arra, ami a Fogyasztóvédelmi bizottság hatáskörébe illeszkedik, majd azt követően, előzetesen jelezte több civil szervezet, hogy hozzá kíván szólni a napirendhez: Baranovszky György úr, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége részéről, Horváth György elnök úr a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete részéről és dr. Eitmann Norbert elnök úr, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület részéről. Nekik meg fogom adni röviden néhány percben a hozzászólási lehetőséget, utána fogunk a bizottságban erről egy vitát lefolytatni, és a végén természetesen döntünk az általános vitára való alkalmasságról. Először az előterjesztőké a szó, átadom önöknek. Kérem, hogy a jegyzőkönyv kedvéért mutatkozzanak be.

Benkő Tamás tanácsos (NGM) szóbeli kiegészítője

BENKŐ TAMÁS (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszöntöm a bizottság tagjait. Engem Benkő Tamásnak hívnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi szabályozási főosztályán dolgozom. A törvényjavaslat elsődleges célja a korábbi PSZÁF törvénynek az újrakodifikálása, így természetesen több hagyományos, illetve régi szabályrendszer részét képező szabály természetesen megtartásra maradt, ezek mellett teljesen új szabályokkal is kiegészült a törvény. Ezek közül mondanám a leglényegesebbeket. Az egyik, és méltán kiemelendő, a felügyelet elnökének a rendelet kiadására vonatkozó jogát deklarálja a törvény, amely a törvényjavaslat végén egy külön fejezetben kapott felhatalmazások alapján a felügyelet hatáskörébe tartozó tárgykörökben jogosult rendelet kiadására. A másik lényeges kérdés, ami elsősorban fogyasztóvédelmi tekintetben megemlítendő, az a pénzügyi békéltető testületekre vonatkozó szabályoknak a felügyeleti struktúrához történő hozzákapcsolódása, hozzákapcsolása. Az e területen már fennálló pénzügyi békéltetési rendszernek a hatékonyabb, illetve az ügyfelek védelmét jobban biztosító eljárási formának a bevezetése érdekében. Szintén lényeges a közérdekű igényérvényesítés jogintézményének egy apróbb ponton történő kiegészítése, amely lehetővé teszi a felügyelet számára, hogy ÁSZF-kel kapcsolatban felmerült, a Ptk. szerint, ha tisztességtelen volt, akkor gyakorlatilag egy eljárás keretében szintén tudja ezt kezdeményezni. Fontos megemlíteni a felügyeleti biztos intézményére vonatkozó újragondolt szabályokat, ahol a felszámolási feladatokat ellátó nonprofit gazdasági társaság, tehát a felügyelet által alapított nonprofit gazdasági társaság látja el a jövőben a felügyeleti biztosi feladatokat, professzionális szakembergárda alkalmazásával, természetesen az ügyfelek érdekeinek hathatósabb szem előtt tartása mellett. Illetve egy apró pontosítást tartalmaz a pénzügyi stabilitás tanács működésére vonatkozó szabályrendszernek a felülvizsgálata, ahol az érintett szervezetek, tehát a PSZÁF, az MNB, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium függetlenségének hathatósabb érvényesítése érdekében. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztőnek a szóbeli kiegészítést. Ahogy azt említettem, a civil szervezetek képviselőinek adom meg a szót. Különösen azért, mert úgy látom – és önöknél, a bizottság tagjainál is ott van az a levél, amit Baranovszky úrék küldtek, hogy van egy-két olyan pont, legyenek kedvesek ide az asztalhoz ülni, ami érdemben a civil szervezetek részéről aggályosnak tűnik – gondolom én, hogy a felvetett vélemények között majd ez is szerepel. Gyors megjegyzéseket kérnék és azt követően fogunk a kérdésről, az előterjesztésről vitát nyitni.

Civil szervezetek reflexiói

DR. BARANOVSZKY GYÖRGY ügyvezető elnök (Fogyasztóvédelmi Egyesület Országos Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Minisztérium Jelenlévő Képviselői! Egyéb Meghívottak! Azt gondolom, hogy eljutottunk odáig a Fogyasztóvédelmi bizottság mai ülésén, amikor is – bár nem az általános vitára bocsátás tekintetében, hanem a törvény elfogadását követően – meg tudja mutatni valójában igazából a Fogyasztóvédelmi bizottság, hogy Fogyasztóvédelmi bizottságként működik-e vagy nem. Mindjárt el fogom mondani, hogy miért mondom ezt. Naivak persze nem vagyunk, tekintettel, hogy ismerjük a parlamentnek a szavazati arányát, elképzelhetőnek tartjuk azt, sőt most egy kicsit ironikus és cinikus voltam, hogy ez a törvény így fog átmenni, ahogy előterjesztették. Ugyanakkor a következőkre szeretném felhívni a figyelmet. Informálisan tudunk arról, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban is támadták a törvénynek az 5. fejezetére vonatkozó rendelkezéseket, azaz szakmailag megalapozatlannak minősítették különböző főosztályok, ennek ellenére így került a kormány elé és a kormány ilyen döntést hozott, hogy beterjeszti a törvényjavaslatot a parlament elé. Én most az 5. fejezetről szeretnék beszélni, ez a pénzügyi békéltető testületekre vonatkozó rendelkezés. Aki nem ismerné egyébként, hogy mi az a békéltető testületi intézmény, a lényeg a következő: bárkinek, valamiféle fogyasztónak, valamilyen problémája van egy vállalkozással szemben, akkor egy háromtagú tanács eljár gyorsan, ingyenesen a fogyasztóvédelem érdekében. A háromtagú tanács a következőképpen állhat fel. Egyrészt a fogyasztók jelölnek egy tagot, jelölnek a fogyasztói oldallal szembenálló vállalkozói érdekvédelmi szövetségek, jelen esetben a bankok, a biztosítók egy tagot és a két tag pedig kijelöli az eljáró tanácsnak az elnökét. A fogyasztóvédelmi törvényt, amikor 1997-ben elfogadta – decemberben egyébként – a parlament, akkor pontosan meghatározta azt, hogy a pénzügyi békéltető testületek nem jönnek létre, nem jönnek létre sem távközlési békéltető testületek, hanem egy egységes békéltető testületi intézményrendszert hoz létre a kormány, illetőleg akkor a parlament. Ez tartott egészen 2002-ig, 2006-ig és 2010-ig is. A békéltető testületekről – és itt a számuk egyértelműen mutatja – majd a részletes vita során biztos, hogy fogunk beszélni, ha megkapjuk a szót. A gond az az, hogy egyik pillanatról a másikra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kitalálta azt, hogy varrjunk valamit a kabáthoz. Pontosabban: ugye gombot szoktunk varrni a kabáthoz, de a lényeg az, hogy erősítsük meg a PSZÁF-nak a jogkörét a tekintetben, hogy telepítsük át a PSZÁF-hoz a békéltető testületeket. Igen ám, csak ezzel több gond van. Az első az, hogy ütközik az Európai Unió ajánlásával, ami a 98/257-es EK ajánlás, bár ez egy bizottsági ajánlás, tehát nem jogszabály, de ettől függetlenül ennek az egyik része kimondja a függetlenség elvét. A jelenlegi jogszabály-tervezet azt tartalmazza, hogy a pénzügyi békéltető testület valamennyi tagja köztisztviselő, semmilyen beleszólása nincs sem a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek, sem a vállalkozói szövetségeknek a tekintetben, hogy kik járnak el a tanácsban, teljes egészében átveszi a jelenlegi fogyasztóvédelmi törvény 6. fejezetének az eljárási rendelkezéseit, azaz ugyanúgy kell majd eljárnia egyébként a jelenlegi békéltető testületeknek, amelyek a kamarák mellett működnek. Jogi személyiségük nincs, ebből következik egyébként a kamarák melletti működés, mely bizonyította, hogy jó a rendszer, teljes egészében szakszerű és olyan döntéseket tud hozni, amelyet egyébként nem kifogásolnak sem a bankok, sem a biztosítók, hanem egyedül most a törvényjavaslatban olvashattuk azt, hogy a hatékonyság növelése érdekében majd létrejön egy pénzügyi békéltető testület, amelynek lesz egy elnöke, a PSZÁF elnöke kinevezi. Azt már csak zárójelben jegyzem meg egyébként, hogy közel 2 millió forintos javadalmazással fog bírni akkor, amikor az országban a békéltető testületekhez forduló ügyfelek az elmúlt, ha a 2009-es évet vesszük figyelembe, 6000-ből körülbelül 600 ügy volt egyébként, amelyekkel foglalkoztak a békéltető testületek. Ami még – nem akarom másoktól elrabolni a szót – nagyon fontos: hatékonyság, valamint ügyszám, ezzel fog majd érvelni a másik oldal. Azt fogja mondani 10 perc múlva, hogy ugyanakkor a PSZÁF-hoz beérkező panaszok száma több ezer: 6-8 ezer egy évben, és ezekkel kell neki foglalkozni. Csak ezek a bejelentések nem olyan bejelentések egyébként, amelyek közvetlenül egyéni fogyasztói jogvitákra vonatkoznak, illetőleg nem csak azok. Most is megvan a törvényi rendelkezés arra vonatkozólag egyébként, hogy ezekkel a panaszokkal ugyanúgy foglalkozhatnak, csak ezt akarja elvenni a parlament, mármint a beterjesztett törvényjavaslat. Még azt szeretném elmondani, hogy a parlament pontosan a miatt módosította májusban a jogszabályt a békéltető testületeket érintően a szakmaiságot illetően, hogy olyan szakembereknek kell ülniük ezekben a testületekben, akik nemcsak hogy pénzügyi biztosítási végzettséggel rendelkeznek, hanem szakértelemmel is rendelkeznek, tapasztalattal is rendelkeznek. Ez is teljes egészében hiányzik a törvényből, de érthető is, hiszen köztisztviselői jogviszonyt határoz meg, annyit mond csak egyedül, hogy jogásznak kell lenni, vagy közgazdásznak és a részletes szabályokat meghatározza majd egyébként a PSZÁF elnöke. Úgy gondolom egyébként, és végezetül utolsó mondat, mert elnézést, ez a legfontosabb: az nem jó irány – és most nagyon jó, hogy így önökkel szemben vagyok fideszes képviselők, de egy oldalon is ülhetnénk -, azt nem szabad megengedni, hogy egy hatóság döntsön polgári jogi jogi vitákban. Hiszen az fog történni, hogy beérkezik a PSZÁF-hoz a panasz, a PSZÁF nem tud, mert jogosítványa most jelen pillanatban nincs, hogy segítsen a fogyasztóknak, elküldik őket lényegében a békéltető testületekhez. Az fog menni, hogy jobbra bemegy, balra pedig majd meg tudja mutatni, hogy valamit csinál. Ez a törvényjavaslat, ha ez így elfogadásra kerül, mi azt fogalmaztuk meg sajtóközleményben, hogy botrányos lenne, ha ezt így elfogadná a parlament. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr. Arra kérem, akár Horváth György elnök urat, a FOE; vagy akár dr. Eitmann Norbert elnök urat, a KÖFE részéről, hogy inkább kiegészítsék, és ugyanazt nem kell még egyszer elmondani, csak jelezzék, hogy egyetértenek bizonyos elemekkel. Parancsoljon!

DR. HORVÁTH GYÖRGY elnök (Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlevők! Horváth György vagyok, a FOE elnöke. Maradéktalanul egyetértek az előttem szóló Baranovszky elnök úr szavaival, és miután maradéktalanul egyetértek, csak néhány gondolattal szeretném kiegészíteni. Itt elhangzott, hogy az ügyfél védelme érdekében szükséges a pénzügyi békéltető testület létrehozása. Az egyesületünk álláspontja szerint a jogalkotónak korlátlan lehetősége van, hogy úgy szabályozzon, ahogy akar, tehát létrehozhat természetesen, nem vitatva ezt a jogát bármilyen ilyen testületet, de az érvrendszert, maradjunk annyiban, hogy nem kell hozzá úgy kitalálni, hogy az nem valós. Az ügyfél védelmét ugyanis nem biztosítja semmivel se jobban a szabályozás pontosan a következők miatt: az eljárási szabályrendszer egy az egyben a békéltető testületi szabályozásra épül, azt semmiben nem változtatja meg még ott sem, ahol nyilvánvalóan hibás a szabályozás. Itt egy kérdésre utalnék, például a kézbesítési vélelemre. Tehát a jelenlegi békéltető testületi eljárás alól is kivonhatja magát a vállalkozás, ha nem veszi át az iratot és kész, nincs rá szabály – a mostani törvénytervezetben sincs ez másként, tehát ezt a problémát ott sem oldották fel. Az ügyfél védelmét viszont éppen azért nem biztosítja, mert az ügyfél számára többletterhet jelent az eljárás. Jelen esetben minden megyében a lakóhelyhez közeli békéltető testülethez fordulhat a fogyasztó és lehetősége van személyes megjelenés útján szóban előadni a panaszát. A békéltető testületekhez érkezett beadványoknál lehet látni, hogy az ügyfelek meglehetősen – hogy mondjam – nem írástudók, elnézést ezért a kifejezésért, tehát elég probléma nekik a kérelmük megfogalmazása, és szóban, egy szóbeli eljárás során világítják meg a kérdést az eljáró tanács előtt. Itt viszont a törvényjavaslatból alapvetően az derül ki, hogy koncentráltan történne az eljárás lebonyolítása, egy helyen, ahova a fogyasztónak, ha mondjuk az ország különböző pontjairól kell elutazni, az többletterhet jelent, ajánlásnál az eljárás költségének viselésére nem lehet a vállalkozást kötelezni, tehát ez valószínűleg a fogyasztó terhére esik. Még csak egy rövid gondolat a számok tükrében. A budapesti békéltető testületnél 5 darab ügy volt ebben az évben, tehát csak akkor most a költségeket viszonyítsuk, és ezt a békéltető testület a saját apparátusában és státuszában ellátja. És ha azt veszem, hogy körülbelül 250 pénzügyi biztosítási tárgyú jogvitát kezdeményeztek a békéltető testület előtt és ebből 170 azzal az eredménnyel zárult, hogy hatáskör illetékesség hiányában, vagy megalapozatlanság miatt meg is szűnt – tehát eleve nem volt alapos a fogyasztói kérelem -, és mindösszesen ilyen 25-30-as nagyságrend az, ahol egyáltalán ajánlással egy egyezségre eljutott a dolog, a többi folyamatban van. Tehát most csak nagyságrendeket mondok. Akkor kérdés, hogy érdemes-e még akkor is, ha ez a PSZÁF saját költségvetéséből valósul meg és nem állami forrásból, egy külön szervezetet, és egy ilyen jogállású vezetővel létrehozott szervezetet fenntartani vagy létrehozni akkor, amikor erre mondjuk talán ilyen társadalmi vagy fogyasztóvédelmi igény egyébként nincs is, és a meglevő rendszer és hálózat is le tudja a kérdést kezelni, még egyszer mondom: fogyasztóbarát módon, a fogyasztó lakhelyéhez közel. A szakértelem itt nem lehet kérdés, hiszen a szakértelmet előírta a jogszabály, tehát én úgy gondolom, még egyszer összefoglalva, nem elvitatva a jogot, de az érvrendszer ebben a dologban sántít. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Parancsoljon Eitmann Norbert elnök úr.

DR. EITMANN NORBERT elnök (Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület): Köszönöm szépen. Eitmann Norbert vagyok, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke. Egyetértek az elnök urak által felvetettekkel, csak röviden lenne pár kérdésem az NGM képviselőihez a hírhedt 5. fejezettel kapcsolatban. Először is, hogyan érvényesülhet a függetlenség elve akkor, amikor a PSZÁF elnöke nevezi ki a pénzügyi békéltető testületek elnökét, tagjait; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével köztisztviselői jogviszonyban álló tagok, személyek, illetőleg a PSZÁF elnöke határozza meg a stratégiai tervét ennek az úgynevezett pénzügyi békéltető testületnek. A másik kérdés. Hogyan valósulhat meg az átláthatóság, amikor a működés részleteiről semmit nem tudni. Még nem tudjuk a tagjaik számát, az eljárás részletes szabályait amellett, hogy átvette a fogyasztóvédelmi törvénynek a jelenlegi békéltető testületek szabályozását. A harmadik kérdésem. Hogyan valósulhatnak meg és érvényesülhetnek a jogállami alapelvek akkor, amikor egy alternatív vitarendezési eljárás esetén, egy nem együttműködő vállalkozást hatósági jogkövetkezményekkel sújtanak és sújthatnak. A negyedik kérdésem. Hogyan valósulhat meg a költséghatékonyság elve akkor, amikor az ügyek nem éppen magas számához mérten, egy teljesen új szervezet létrehozására kerül sor; ráadásul egy helyettes államtitkári rangban, és helyettes államtitkári juttatással rendelkező személy áll majd ennek a PSZÁF békéltető testületnek az élén. Hogyan valósulhat meg a szakmaiság – ez az ötödik kérdésem – akkor, amikor a tagsági feltételek szűkebbek, mint amit jelenleg a fogyasztóvédelmi törvény előír a kamarák mellett működő békéltető testületek vonatkozásában a pénzügyi biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatban. És végül, de nem utolsósorban, ha már Fogyasztóvédelmi bizottság előtt vagyunk, és itt ülünk. Hogyan valósulhat meg a fogyasztók hatékony védelme akkor, amikor jelenleg mondjuk egy határ menti kistelepülésen élő fogyasztónak van fogyasztói pénzügyi jogvitája egy bankkal; ezt követően legfeljebb a megyeszékhelyre kell elutazni egy személyes meghallgatásra, míg a jövőben, mivel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének nincsenek megyei, vagy regionális szervezetei, ezért adott esetben kénytelen lesz a fővárosba felutazni és itt megfelelően eljárni az ügyében. Köszönöm szépen, csak ennyit szerettem volna mondani.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítéseket. Természetesen most jön a bizottsági képviselői véleménykör. Többen is hozzá fogunk szólni, úgy látom. Csak azt szeretném mondani, hogy az első napirendnek egy nagyon nagy felfokozott érdeklődése nyilvánvalóan az energiák egy jelentős részét elvitte, de ez a második napirend fogyasztóvédelmi szempontból legalább olyan fontos, úgyhogy az, hogy most kevesebb az érdeklődés – ezt most az előterjesztőnek mondom -, nem jelenti azt, hogy a bizottság részéről kisebb az odaadás a jogszabály, az előterjesztés iránt.

Kérdések, vélemények

Kérdések következnek. Magam is szólni kívánok, de először alelnök úrnak adom meg a szót és majd megyünk sorba.

Szabó Zsolt (Fidesz) SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretnék elnézést kérni, ha közgazdászként, agrárközgazdászként is értetlen vagyok a dologgal kapcsolatban. Javítsanak ki, ha nem így van, de én úgy látom, hogy a civil szféra mellett még létrejön egy újabb testület, amely elősegíti a gyors és hatékony ügyintézést. Miről szól az egész? Egy közérdekű igénybejelentés esetében a PSZÁF mellett működő új testület abban a pillanatban gyors hatósági eljárást tud kezdeményezni. Számomra a pénzügyi dolgok, maga a PSZÁF-nak a tevékenysége egy szigorú, nagyon szigorúan szabályozott szakmai tevékenység, sokkal hatékonyabbak, és gyorsabbak tudunk lenni és erősebben fel tudunk ott lépni. Az elmúlt időszakban az Országgyűlés elfogadott olyan jogszabályokat, törvényeket, amikor pont a pénzügyi szféra területén, ebben a szektorban, olyan lépésekre került sor, ami hátrányosan érintette a biztosítókat, a bankokat, a pénzintézeteket – nyilván gyorsítanunk kell és erősebbé, hatékonyabbá kell tenni a fellépést. Én azért nem értem a civil szférának az ilyen jellegű gyors fellépését, hiszen megmaradnak a hatáskörei, összeszedi a problémákat és ezzel a testülettel kommunikálva, együtt dolgozva, szakmailag támogatva azt, átadja azokat és egy rövidített eljárásban ott van a PSZÁF központjában. Ez csak segíti a tevékenységet, gyorsítja az adott ügyeknek a rendezését. A civil szférára – miután mi részben az Országgyűlést, részben a hatóságot is képviseljük ilyen szempontból – nem lehetünk, nem szabad, hogy hatással legyünk, de mi szeretnénk hatással lenni. A független civil szférának a feladatait, a tevékenységét el kell tudnia látni tőlünk függetlenül, ez egy újabb lehetőség egy hatékonyabb fellépésre. Emellett a békéltető testületek munkája, tevékenysége fogyasztóvédelmi szempontból ugyanúgy megvan, a kötelezettségek ugyanúgy léteznek. Én most ezt azért nem értem, mert azt látom, hogy szélesül a lehetőségek száma és hatékonyabban, gyorsabban tudunk bármilyen ügyben fellépni. Hangsúlyozom, a közérdekű igényérvényesítés gyorsítása a lényeg. Szeretném elmondani, párhuzamot vonni. A prefektúrák létrehozása, egyablakos ügyintézés – ha valaki bemegy, azonnal intézze el a dolgát. És az, aki a bankokkal szemben szeretne fellépni – akárhogy is nézzük: multi giganto szervezetek – az a kisember az is az ügyét gyorsan végig tudja vinni, ezzel a lehetőségek bővülnek. Ezért nem értem, hogy ha úgy tetszik, a civil szféra miért tiltakozik ellene, nem értem miben csorbulnak, ez egy többlet lehetőség, amit ki kell használni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Alelnök úr, köszönöm szépen. Más a bizottság tagjai részéről? (Nincs jelzés.) Jómagam kívánnék néhány megjegyzést tenni, illetve kérdezni. Az első megkerülhetetlenül az a kérdés, hogy itt van egy valós vitahelyzet a civil szervezetek és az előterjesztésben foglaltak alapján. Kíván-e az előterjesztő a civil szervezetek felvetéséből bármit megfogadni, érdemben figyelembe venni? A második kérdésem az az előterjesztésben a pénzügyi stabilitási tanácsra vonatkozó kérdés. Olvastam, láttam, hogy kíván beavatkozni a pénzügyi piac stabilitásába, tehát hogy hogy kíván érvényt szerezni a tanács a működésének, illetve, ha jól emlékszem az van az előterjesztésben, hogy a tagoknak a konszenzusos egyetértése szükséges a döntéshez. Mi van akkor, ha nincs egyetértés a tagok között, ugye: MNB elnök, PSZÁF elnök a tagok között, illetve a miniszter, tehát hogy most akkor mi van ilyenkor, ha nem értenek egyet, biztosan nem fordul ilyen elő, de ha mégis nincs egyetértés. A bírságok ügye. Láttam az előterjesztésben szintén, fel is lapozom, mert kevés időm volt erre, hogy 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjed a bírság. A kiszabás mértéke min alapszik, a kiszabásnak a feltételrendszere, mértéke az, amire szeretnék kérdezni. És a harmadik, a forrásokra. Ha az előterjesztésben foglaltaknak a megvalósulása történik, azaz a pénzügyi békéltető testületeknek a létrejövetele e jogszabályban foglaltak alapján jön létre, ennek a pénzügyi forrása hogyan teremthető meg. Megjegyzésként pedig, hogy ne kelljen még egyszer szólnom, két-három mondatot engedjenek meg. A jogszabálynak több olyan eleme, kezdeményezése van, amivel messzemenően egyetértek, azok, amik például a fogyasztók érdekeit szolgálják. Az, hogy a PSZÁF-nak a megerősítése, a függetlenségének a növelése, hogy beszámoló készítése kötelezően történjen meg, ezzel is egyetértek. Tehát alapvetően az előterjesztésnek a fő vonalaival nemcsak, hogy egyetértek, hanem azt támogatni is tudom, hiszen ez a 2009-ben már elindult folyamatokat erősít fel és visz végig. Van azonban egy-két olyan elem – és itt elsősorban a civil szervezetek által felvetett problémára gondolok -, aminek a jogszabályba való beleillesztése ezt a fajta feltétlen támogatást már nem teszi lehetővé. Ilyen értelemben nagyon sajnálom, hogy ez a dolog így van, főleg azért – és reménykedem, hogy itt a vita során kialakul valami előrelépés ebben az ügyben -, merthogy egy kibékíthetetlen koncepcionális ellentmondást vagy véleménykülönbséget látok a civil szervezeti felvetés és egyébként a jogszabályban foglaltak között. Talán még egy megjegyzésem. Ha ez a probléma nem lenne, még azt is megkockáztatom, bár ne vessenek rám követ, hogy akár még általános vitára alkalmasnak is találtam volna a jogszabályt; ez a vita ezt nem teszi lehetővé, igazán reménykedem, hogy valamit fognak erre mondani, ami egy kicsit oldja ezt a mostani nagy nézetkülönbséget. Ha más megjegyzés nincsen, akkor szerintem reagálásra megadom az előterjesztőnek a szót, aztán meglátjuk, hogy igényelünk-e még bármilyen további véleményt.

Benkő Tamás tanácsos (NGM) reflexiója

BENKŐ TAMÁS (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm a szót. Először a civil szférának a felvetésein szeretnék végigmenni, gyakorlatilag szépen sorjában. Az első felvetéssel kapcsolatban. A pénzügyi békéltető testülettel kapcsolatban megfogalmazásra került, hogy mint EU-s ajánlásból következően ennek egy független szervezetnek kell lennie. A szabályozás megalkotása során erre olyan módon kívántunk figyelemmel lenni, hogy nemcsak hogy a pénzügyi békéltető testületnek a vezetője egyrészt elkülönül a PSZÁF vezetésétől, hanem a pénzügyi békéltető testület működésével kapcsolatban konkrétan nem utasítható mind a pénzügyi békéltető testület elnöke, mind a pénzügyi békéltető testületi tanácsban eljáró köztisztviselő úgyszintén. Illetve kiegészült egy olyan ponttal a szabályozás, hogy az eljáró pénzügyi békéltető testületi tag kvázi úgymond a felügyelet elnöke által elmozdíthatatlan, tehát csak a pénzügyi békéltető testület elnökének a jóváhagyásával lehet elmozdítani. A szakértelem szempontjából, illetve ez némiképp már összefügg a köztisztviselői kérdésekkel kapcsolatban, lévén, hogy a pénzügyi békéltető testületnek a tagja a felügyeletnek a köztisztviselője, ezért a felügyelet feladatkörébe tartozó, úgymond jogszabályok betartatására, az illető köztisztviselő a szervezet feladatköréből adódóan természetesen rendelkezik megfelelő szakértelemmel. Ilyen megfelelő szakmai kvalitásokkal rendelkező köztisztviselők kerülnek majd a békéltető testületbe kijelölésre. Hangsúlyozandó a felvetésekkel kapcsolatban, hogy a pénzügyi békéltető testület nem panaszügyekkel foglalkozna elsősorban, hanem megmaradna az eredeti funkciója, tehát úgymond a fogyasztói jogviták egyfajta – idézőjelbe tett – “békés, bíróságon kívüli rendezése”. Hangsúlyozandó a felvetéssel kapcsolatban, hogy a pénzügyi békéltető testület eljárása, illetve magának a fogyasztói jogvitával kapcsolatos eljárása a PSZÁF-nak az egy két elkülönült eljárás. Tehát van a pénzügyi békéltető testületi eljárás, illetve van a PSZÁF-nak a fogyasztóvédelmi eljárása, ami két különböző típus olyannyira, hogy az egyik kifejezetten a PSZÁF-nak, mint egyfajta autonóm szervezetnek az eljárása, a másik pedig a pénzügyi békéltető testületnek egyfajta, korábban más területen szabályozott eljárási körébe tartozik. Átmennék a következő felvetésekre. Arra vonatkozóan szintén felvetés érkezett, hogy viszonylag távol esnek a központtól egyes fogyasztói jogviták, ez az előkészítés folyamatában felmerült. A számadatok azt mondják, hogy a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos, a pénzügyi szervezetek és a fogyasztók közötti jogvita javarészt a főváros és vonzáskörzetére korlátozódik; természetesen nem lehet kizárni, hogy adott esetben a végeken: Vas, illetve Szabolcsban ne fordulna elő ilyen vita, erre vonatkozólag, úgy gondolom, hogy lehet még további szabályokat esetleg a parlamenti szakaszban megalkotni. A függetlenség, illetve a költséghatékonyság kérdésére vonatkozóan. Egy általános elv az Európai Unió országaiban, hogy a mindenkori pénzügyi szervezetnek vagy pénzügyi szervezetek felügyeletének a kormányzattól független státuszával kell rendelkezni mind közjogi, mind költségvetési szempontból; ily módon ugyanúgy, ahogy a saját költségvetését a pénzügyi békéltető testületnek a költségvetését a PSZÁF szintén saját forrásból teremti elő, úgymint a főként bírság bevételekből, illetve a törvényben meghatározott egyéb bevételek. Ha jól tudom, a függetlenségről ejtettem szót. Az átláthatósággal kapcsolatban jogszabály rögzíti, hogy a békéltető testületnek van egy szabályzata, ami értelemszerűen a működését hivatott szabályozni. Kormányzati oldalról tekintve, hogy a pénzügyi felügyelet egy autonóm, illetve Alkotmányból folyó jogosultságokkal rendelkező szerv, ezért ebben, mint előterjesztő, mint a kormányoldal képviselője értelemszerűen jelen pillanatban nem tudok érdemben válaszolni, tekintve, hogy azzal belefolynék a szervezetnek az autonómiájába. A jogállami alapelvekkel kapcsolatban szintén kihangsúlyoznám, hogy a pénzügyi békéltető testületnek az eljárásával kapcsolatban nem kívánt cél az, hogy aztán egyfajta békéltetés eredményeként, a PSZÁF hatósági jogkörben valamiféle hatósági jellegű szankciót szabjon ki az érintett pénzügyi szervezettel szemben. A szakmaiság kritériumaira úgy érzem, hogy kitértem. Az elnök úr által felvetettekre kívánnék még reagálni. A pénzügyi stabilitási tanács: olyannyiban megváltozott a szabályozás, hogy folyamatosan érvényre jutottak az egyes szervezetek, úgymint az MNB, a PSZÁF, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az egyéb státuszát szabályozó jogszabályokban foglalt feladatok és hatásköröknek a hathatósabb érvényesülése, tehát az egyik szervezet kvázi a másikéba ne tudjon semmilyen módon beavatkozni. Az alapvető cél, hogy mind makro-, mind mikro-prudenciális szempontból, úgymond a pénzügyi stabilitás biztosítva legyen, azonban igényli, hogy a három szervezet között legyen némi együttműködés. Ez az együttműködési fórum valósul meg a pénzügyi stabilitási tanáccsal, azonban főként egy konzulati információmegosztó vitafórumként működne ez tovább az érintett szervezeteknek, adott esetben: az Alkotmányban, illetve az egyéb jogszabályokban megfogalmazott feladatkörének a sértetlenül hagyásával. A bírságok ügye. A bírság kiszabással kapcsolatos anyagi jogszabályok nem a PSZÁF törvénynek a részét képezik, az egyes ágazati törvényekben szabtak helyet, hogy milyen esetekben van lehetőség úgymond jogszabályok kiszabására, hiszen az egyes ágazati törvényekben a szankció, illetve intézkedési rendszer az továbbra is fennmaradt – egyébként a hatóság mérlegelése alapján kerül a bírság kiszabásra. És akkor azt hiszem, hogy a végére is értem.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Nem könnyű ez a helyzet. Egy nagyon gyors reflexióra adom meg méltányosságból a civil szervezeteknek a szót, azt követően dönteni fogunk, mert úgy látom, hogy a vita túlnyúlik ezen a bizottsági ülésen. Biztosan vannak parlamenti keretbe illeszkedő módszerek, hogy hogy lehet egyébként változásokat elindítani egy folyamatban. Egy gyors reagálás a civil szervezetek részéről. Baranovszky úr!

DR. BARANOVSZKY GYÖRGY (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége): Tekintettel arra, hogy a beszélgetések általában kihangzanak. Szeretném felhívni Mágori Józsefné képviselőnek a figyelmét, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek részére eljuttatott – mert ez hangzott el a beszélgetés során, elnézést elnök úr, csak erre reagálnom kell, hogy helyre kerüljön minden képviselőnél -, Selmeczi Gabriella képviselő asszony tudja a legjobban azt a tényt, hogy milyen szorosan dolgoztunk együtt és ezt nagyon jól tudja egyébként az elnök úr is. Nem azok a társadalmi szervezetek ülnek itt, akik megkapták az 1 milliárd 200 millió forintnak a 84 százalékát, nagyon fontos, amire szeretném felhívni a figyelmet. A másik, ami nagyon fontos. A békéltető testületeket nem szabad összekeverni a társadalmi szervezetekkel, ezt is tessék szíves lenni megjegyezni – elnézést, hogy ezt mondom -, nem ugyanaz; ha majd meghívják a Magyar Kereskedelmi Iparkamarát, vagy a Vállalkozói Szövetségnek a képviselőit, akkor el fogják mondani, a békéltető testületeknek az egyik oldalát adják a civil szervezetek által delegált személyek és a másik oldalát adják a vállalkozók által delegált személyek. Amit az alelnök úr mondott. Mi jól ismerjük egymást, ezért veszek levegőt. Tehát az, amit mondott alelnök úr, azzal egyetértünk, ez a 116. paragrafusban megfogalmazott fogyasztói igényérvényesítés és támogatjuk, erősíteni kell, megjegyzem, hogy a fogyasztóvédelmi törvény 39. paragrafusába is be kellene építtetni. A legnagyobb gond az, hogy a pénzügyi békéltető testületeknél – tessék elolvasni a jogszabályt – elvesznek a jelenlegi békéltető testületek hatásköréből egy részt, és innentől kezdve egy perc kérdése lesz, hogy szétaprózzák az egész rendszert. És ha itt lesz a médiahatóság, nekik is kell egy távközlési békéltető testület, ha itt lesz egyébként a közüzemi, akkor nekik is kell, és amit felépített a magyar állam több mint 10 éve, beleölt ebbe külön költséget végső soron, nem azonos. Mert egyébként most jegyzem meg, hogy a békéltető testületek az egész országban most a költségvetési előirányzat alapján 200 millió forintot fognak kapni, 355 millió forint volt tavaly, tehát csökkentik. A legnagyobb gond a szakmai gond, tehát a szakma, a szakmát tessék nézni, legyenek olyan kedvesek. Azt gondolom, hogy ezt a részletes vita során biztos, hogy el fogom mondani. Támogatjuk egyébként a fogyasztói igényérvényesítés 116. paragrafusát, nagyon jó – és ezt is tudjuk is egymás között egyébként, hogy mivel értünk egyet -, ez az a fő támadási felület, amelyre azt mondjuk, hogy nem valósulnak meg egyébként azok az alapelvek, amelyekről beszélni kellene, és a jogszabályok meghatározzák.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Én úgy veszem, hogy a civil oldalon elhangzott az az összefoglaló reagálás, ami méltányosságból ezt a helyzetet plasztikusabbá tette. Ha egyetért a bizottság vele, nem nyitok újabb vitát, azt hiszem, hogy kikerültek az asztalra azok az érvek, ellenérvek, ami a döntéshez kell. Dönteni kell az általános vitára való alkalmasságról, minden egyéb pedig a parlamenti keretek között lehetőségként áll mindenkinek, hogy a véleményét, álláspontját megfelelő módon jelezze.

Határozathozatal

Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Aki a jogszabályt általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, hogy most szavazzon! (Szavazás.) 10 igen az előzetes jelzéseim alapján. Aki a jogszabályt nem tartja általános vitára alkalmasnak, most szavazzon! (Szavazás.) 1. És aki tartózkodott, az kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Az is 1. Ezzel kialakult a bizottság döntése – szeretném mondani, hogy természetesen a szükséges parlamenti feladatokkal egyetemben. Előadót is kell állítanunk – jövő héten vélhetőleg kedden lesz a vita a parlamentben. A többségi álláspontot képviselő képviselőtársamat kérdezem. A többségi álláspontot a bizottság részéről Szabó Zsolt alelnök úr fogja képviselni és így azt hiszem, hogy nem nagyon bonyolult a helyzet, a kisebbségi álláspontot pedig jómagam fogom képviselni, ahogy néztem, de egyébként is vállalkoztam volna erre, a többiről pedig úgyis konzultálunk. Akkor ezt a napirendet is lezárom. Az utolsó napirend nagyon rövid lesz. Köszönöm szépen az előterjesztőknek ebben a napirendben való részvételt, és úgy vélem, hogy szinte változatlan felállásban fogunk a következő napirendnél is találkozni önökkel.

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1479. szám) (Általános vita)

A bizottság harmadik napirendjeként ismételten általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk: egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/1479-es számú előterjesztésnél. Egy gyors felvezetést kérek az előterjesztőtől, azt követően pedig döntünk az általános vitára való alkalmasságról.

Kovács Lajos (NGM) szóbeli kiegészítője

KOVÁCS LAJOS (Nemzetgazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kovács Lajos vagyok, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi szabályozási főosztályának a munkatársa. Rendkívül röviden igyekszem elmondani a kiegészítést. A törvényjavaslat elsődleges célja az uniós irányelveknek az átültetése, gyakorlatilag öt és fél irányelvnek az átültetése történne meg. Emellett több, a gyakorlati működés során tapasztalt technikai pontosításokat tartalmaz a javaslat. Végezetül külön kiemelném, a kormány második akciótervének megfelelően, a lakástakarékpénztári-konstrukció lehetőségének a bővítését is jelen törvényjavaslat fogja rendezni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a kiegészítést. Kíván-e a döntés előtt valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Egy megjegyzést engedjenek meg. Minőségét tekintve ez nem egy rossz előterjesztés, 113 oldal és volt rá egy éjszaka, hogy áttanulmányozzuk és részletes szakmai véleményt alkossunk róla. Majdnem hogy a lehetetlen határáig húztuk a dolgot és többé-kevésbé átnéztük. Őszintén azt gondolom, hogy ez a jogszabály, ez az előterjesztés megérdemelte volna azt, hogy mondjuk, nem sürgősséggel jön be, hanem egy normál menetben, ahol mindenki végignézi, véleményt alkot róla, felkészül és egy izgalmas vitát folytatunk le. Így majdhogynem azt kell, hogy mondjam, hogy szinte lehetetlen az előkészítő vitát itt lefolytatni, majd a parlament plenáris ülésén fogjuk megtenni. Ezt azért mondom, mert tartózkodni fogok az adott kérdésben és szívesebben vitáztam volna egy kicsit jobban – ez a parlament plenáris ülésére fog átkerülni ezek szerint.

Határozathozatal

Döntünk az általános vitára való alkalmasságról. Aki általános vitára alkalmasnak találja, kérem, most jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak, most tegye fel a kezét! (Szavazás.) Ilyen nincsen. És aki tartózkodott? (Szavazás.) 2. Döntött a bizottság. Kíván-e valaki a többségi vélemény ügyében szólni? (Nincs jelzés.) A kisebbségi sem kíván. Ebből következően ennek a napirendnek a tárgyalását lezártuk, köszönöm szépen az előterjesztőnek a részvételét.

Egyebek

Ne rohanjanak el képviselőtársaim, kettő információt szeretnék mondani és a bizottsági ülés keretében, hogy ne csússzunk el az információval. Az első. Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy az e héten hétfőn megtartott bizottsági elnöki értekezleten kaptunk egy pontos képet a költségvetés tárgyalásának a menetéről. A jövő héten kell a bizottságoknak előkészíteni a költségvetés általános vitáját, a 2011. évi költségvetést, éppen ezért figyelembe véve azt is, hogy az Állami Számvevőszék, valamint a Költségvetési Tanácsnak a költségvetéshez készített véleménye csak november 8-án kerül benyújtásra – az keddi nap -, ezért legkorábban november 10-én, szerdán tudjuk a bizottsági ülést megtartani. Szeretném előzetesen jelezni, hogy szerdán fogunk a jövő héten bizottsági ülést tartani 9 órakor, ahol a fő napirendünk a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésének az előkészítése lesz. Van egy második információ is. Ezt, bocsánat, alelnök úrnak is mondom, hogy 2010. november 15-ig kell a jövő évi utazási tervét elkészíteni a bizottságnak, ezért november 8-ig szeretném kérni a bizottság tagjait, frakcióit, hogy ha van olyan javaslat, ami a jövő évi utazáshoz kapcsolódik, akkor azt a bizottság titkárságához küldjék el, nagy örömmel várjuk, majd mi körbeszólunk a frakcióknak ez ügyben. Az utolsó megjegyzésem szintén fontos tájékoztatás. Az október 5-én hozott döntésünknek megfelelően, a Gazdasági Versenyhivatal újonnan kinevezett elnökét és elnökhelyettesét ide a bizottsági ülésre meg kívánom hívni – abban maradtunk, hogy nem tudtuk meghallgatni a kinevezés előtt az idő rövidsége miatt. A Házelnök bizottsági elnökénél ezt felvetettem, és a kormány részéről és a bizottsági elnöki értekezletet vezető Házelnök részéről is egyértelmű jelzést kaptam, hogy nincsen akadálya ennek – egyébként se volna -, hogy a november 15 és december 15 között meghallgassuk a GVH elnökét és elnökhelyettesét. Ezért szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy valahol ott, ahol a költségvetési tárgyalási bizottsági ülések vannak, egy alkalommal a GVH elnök és elnökhelyettes meghívásra fog kerülni és egy konzultációt velük, a szándékaikkal egyetemben lefolytatunk. Nincs több bejelentenivalóm, jó munkát kívánok mindenkinek, találkozunk a jövő héten, szerdán bizottsági ülésen. Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 40 perc)

Simon Gábor a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné

Forrás »

FVB 14/2010 Fogyasztóvédelmi bizottság

Elnöki bevezető, a napirend elfogadása

Simon Gábor (MSZP) SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a megjelenteket, a bizottság állandó vendégeit és a napirendekhez érkező vendégeket, akik segítenek egy-egy témát feldolgozni. Elnézést kérek önöktől a pár perces csúszásért, de amint látják, ahogy leesik az eső, Budapest lakosai felveszik esőkabátként az autót, és innentől kezdve nem lehet közlekedni. Tudom, ez nem jó kifogás, de mégis csak ez egy egyszerű magyarázata a pár perces késésnek. Alelnök úr is úton van, őt meg nem várva – majd becsatlakozik az ülés folyamatába -, szeretnénk elkezdeni ezt a mai bizottsági ülést. Eredetileg tervezett napirendünkhöz képest már most van egy módosítás, mégpedig egy napirendnek a megtárgyalására nem kerül sor a mai bizottsági ülés keretében, mert a tegnapi parlamenti szavazás eredményeképpen, illetve a beadott módosítókat figyelembe véve nem érkezett olyan, ami a bizottságunk hatáskörébe tartozna. Ebből következően a kormányhivatalokhoz kötődő napirend tárgyalását a mai bizottsági ülésen nem kell hogy megtegyük. Ez a vendégeinknek és a bizottsági ülésen részt vevő érdeklődőknek jó hír, mert ezáltal gyorsabban tudunk olyan érdemi napirendekre rátérni, amely egyébként önöket is érint.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenységéről és a jövőbeli elképzelésekről, tervekről szóló tájékoztató. Előadók: Pintér István főigazgató, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezetői

Elöljáróban engedjék meg, hogy megköszönjem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és annak vezetője, Pintér István főigazgató úrnak a szíves vendéglátást. A bizottság a kihelyezett ülés keretében a munkaterv alapján számba vette azt, hogy nemcsak a háttérintézményekhez, hanem egy-egy ügy kapcsán akár az érintettekhez is el fog látogatni. Ennek az üléssornak az elején természetesen a Fogyasztóvédelmi Hatóság áll, hiszen a legfontosabb kormányzati háttérintézményként szeretnénk a munkájukat megismerni, és – mintegy a kellemest a hasznossal összekötve – a bizottsági ülés keretében ezt a tájékozódást és egy-egy témának a feldolgozását megtenni. Ezért az első napirend keretében nekik van feladatuk, munkájuk. Úgy beszéltük meg, hogy a főigazgató úr adna egy tájékoztatót a Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenységéről, a jövőbeni elképzeléseiről, terveiről, ehhez kapcsolódva lenne egy konzultációs lehetőség, majd a második napirend keretében az energiaszolgáltatók által kiállított számlákkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdések, lakossági panaszok, illetve tapasztalatok megvitatására kerülne sor. Ezután, utolsó napirendi pontként lehetőség teremtődött – és ez már fakultatív napirend keretében történik, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság laboratóriumainak a megtekintésére. Jelzem, ez fakultatív napirend, ez a bizottsági ülésünk keretében, de már nem a hivatalos bizottsági ülés részeként fog megtörténni. Ezt csak azért szeretném jelezni, hogyha a képviselő kollégák közül bárkinek a parlamenti munkából adódóan van kötelezettsége, akkor nyilvánvalóan ez már az a rész, ahol tudomásul vesszük, hogyha elköszönnek a bizottsági üléstől. Mindezek figyelembevételével szeretném mondani, hogy a bizottság határozatképes. Aki egyetért a napirendekkel – vendégeink kedvéért mondom, ez egy hivatalos, formális ülése a Magyar Parlament Fogyasztóvédelmi bizottságának -, kérem, az kézfelemeléssel szavazza meg. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú. Szeretném mintegy jelezni, hogy pár perc múlva, 10-15 percre átadnám az ülésvezetést Horváth Zsolt képviselő úrnak, merthogy én egy kötelezettséget tettem a Kossuth Rádiónak: egy fogyasztóvédelemmel foglalkozó műsorban, egy pár perces bejátszás erejéig a parlamenti Fogyasztóvédelmi bizottság elnökeként pár dolgot kell elmondanom. Elnézést kérek, de nem tudták a kollégák ezt máshogy megoldani, én meg köszönöm a képviselő úrnak, hogy addig vállalja az ülésvezetést. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Az első napirend keretében szeretném akkor megadni a szót Pintér István főigazgató úrnak, kérem, hogy a bevezető előadását tartsa meg, azt követően pedig egy konzultációt fogunk erről lefolytatni. Köszönöm szépen. Főigazgató úr, öné a szó!

Pintér István szóbeli tájékoztatója

PINTÉR ISTVÁN főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): (A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai előadásukhoz kivetítőt használnak.) Köszönöm szépen, elnök úr. Nagy tisztelettel és szeretetettel köszöntöm a bizottság tagjait. Az első egy óra hosszában négy előadó lenne, felvázolnánk az eddig elért eredményeket, a jövőbeni célokat, hatósági, jogi munkánkat mutatnánk be, a piacfelügyeleti tevékenységbe, valamint a nemzetközi kapcsolatokba nyerhetnek betekintést. A sajtóban elhangzott, hogy több hatóság megkezdte a felkészülést az Európai Unió soros elnökségére. Itt szeretném bejelenteni, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság befejezte. A soros elnökségre felkészültünk, és ennek alapján szeretném megtartani ezt az előadást, ami bizonyára érdekelni fogja önöket. A jelenlegi munkaszervezeti felépítést tekintve december 31-éig még a regionális felügyelőségek működnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósági égisze alatt a megyei kirendeltségeken. Hét régióból épült fel a rendszer, és ez alá tartoztak a megyei kirendeltségek. Ami a jövőt illeti, és ami január 1-jétől várható, a megyei igazgatóságon lesznek a megyei felügyelőségek, a szakmai irányítás a Nemzetgazdasági Minisztérium alatt marad, és a kormányhivatalokhoz lesznek beintegrálva a megyei felügyelőségek. E tekintetben elmondható egyfajta racionalitás, hiszen közelebb kerülünk a fogyasztókhoz a megyei felügyelőségek révén, és nem beszélve arról, hogy a racionálisabb átszervezés vezetői szintek csökkenését is eredményezi. Ennek eredményeképpen készítettünk egy új szervezési és működési ábrát. Ami nagyon fontos a területen, hogy külön prioritást szentelünk a nemzetközi, illetve civil kapcsolatok főosztályának. Ez egyrészt a soros elnökség, másrészt viszont az Európai Fogyasztói Központ tekintetében is kiemelt feladat és természetesen a civil kapcsolatok tekintetében is. Ha lehet azt mondani, mivel megyei felügyelőségek vannak, és egy erős szakmai irányítást szeretnénk megvalósítani, a szakmát rangjára emeltük. Ami korábban nem volt, piacfelügyeleti főosztályt hoztunk létre; természetesen a termékbiztonság, a veszélyes termékek ellenőrzése tekintetében ezt meg kellett lépnünk, ez alatt egy műszaki osztályt, illetve egy könnyűipari és vegyipari osztályt hoztunk létre. Szintén új a szervezeti ábrában a szolgáltatás ellenőrzési főosztály. Ezen belül egy fogyasztóvédelmi osztály és ugyanúgy napjainkban is egyre fontosabb feladatként a közszolgáltatás ellenőrzési osztályt is létrehoztuk. Augusztus 1-jétől felálltak minden megyeszékhelyen a hatósági tanácsadó irodák. Ezzel már megkezdtük a felkészülést a megyei átállásra. Ez azt jelenti, hogy míg korábban 2-3 napban nyílt lehetőség a vállalkozói, illetve a fogyasztói oldal számára, hogy megkeressék a hatóságot a hét minden munkanapján – egyébként a honlapunkon megtalálható: mely megyében, mely időpontban, milyen intézők várják a panaszosok jelentkezését – és úgy alakítottuk ki a határ menti irodákat, hogy ott a határ menti megyékben lehetőleg a határ menti országok nyelvét beszélő ügyintézők kerültek alkalmazásra. Fokozatosan megkezdtük az új jogalkalmazási politikát. Ez azt jelenti, hogy a mi célunk elsősorban az, hogy olyan jogsértések esetén, amelyek kisebb fajsúlyúak és elsősorban abból erednek, főleg a kis- és középvállalkozások tekintetében a jogszabály nem ismeretéből, egyfajta figyelmeztetéssel éljünk, mert a mi célunk az, hogy a jogsértések ismételtségét elkerüljük; minden olyan egyéb esetben, ahol szándékosság, súlyosság és ismételtség lép fel, természetesen a hatósági szigor eszközével fogunk élni. Ugye ismert – a múlt heti bizottsági ülésen is elhangzott -, hogy 2011. január 1-jétől az Európai Fogyasztói Központ a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság égisze alatt fog működni. E tekintetben benyújtottuk Brüsszelnek a pályázatot, úgyhogy erre a feladatra is felkészültünk – természetesen ez egy újabb feladatot és kihívást jelent a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság számára. Együttműködési megállapodások. Korábban még két országgal rendelkeztünk júniusig határ menti együttműködési megállapodással, és ugye ez a határ menti panaszügyintézés tekintetében is nagyon fontos. Jelenleg négy országgal van együttműködési megállapodásunk és még hárommal év végéig megkötjük annál is inkább, mert az Európai Fogyasztói Központ tekintetében nagy szükség lesz a határ menti országok segítségnyújtására is. A társhatóságokkal való együttműködés. Meggyőződésünk az, hogy a fogyasztók egészségének, biztonságának érdekében fontos volt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal megkötni azt az együttműködési megállapodást, ami korábban nem létezett, és terveink szerint a héten, illetve a jövő héten szintén megkötjük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével is. Érkeztek olyan kérdések is, hogy természetesen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal is igen, a társhatóságokkal való együttműködésre is helyezzük a hangsúlyt és valamennyi munkához kapcsolódó társhatóságokkal meg fogjuk kötni rövid időn belül az együttműködési megállapodást. A szakmai, illetve érdekképviseletekkel való együttműködés. Bár megyei szinten működtek, nem volt írásba foglalva, meggyőződésünk az, hogy ahhoz, hogy egy jogkövető vállalkozási magatartásformát elérjünk, ugyanúgy kell a vállalkozói oldalt is tájékoztatni a jogszabályokról, a jogszabály-módosításokról. A KISOSZ-szal kötöttük meg országos szinten egyelőre ezt az együttműködési megállapodást, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával ez folyamatban van, és természetesen minden nagyobb érdekképviseleti szervezettel szeretnénk megkötni, tehát említhetem akár itt a VOSZ-t, mert mindenféleképpen ahhoz, hogy a fogyasztóvédelem alapvető célját érvényesíteni tudjuk, ami nem más, mint a piaci egyensúly létrehozása a piac két szereplője között, nemcsak a fogyasztókat, hanem a vállalkozókat is tájékoztatnunk kell. Befejeződött a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak az úgynevezett megyelátogatása; az összes megyébe ellátogattunk, ahol találkoztunk civil, illetve érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, illetve a hatósági kollegákkal is. Benyújtottuk a minisztérium szakmai főosztályának egy részét, minden szakmai elképzelést, illetve jogszabály-módosításra vonatkozó javaslatokat, elképzeléseket, amelyeket a megyejárás tekintetében tudtunk összegezni és egyelőre meg tudtuk vizsgálni, hogy az mennyire pro kompatibilis; tehát e tekintetben még folynak a feldolgozási munkafolyamatok. A jövőről szeretnék egy-két gondolatot. A pozitív lista, illetve a fogyasztóbarát embléma. Az első, azt lehet mondani, hogy előszobája lenne a fogyasztóbarát emblémának, és meggyőződésünk az, hogy ha bizonyos tekintetben a hatósági szigor, illetve szankció nem megfelelő, illetve nem elég visszatartó erejű, akkor meg kell teremteni a pozitív dolgokat is. Hiszen, mint említettem, a pozitív dolgokért való küzdelem mindig előremutatóbb, mint a negatív dolgoktól való félelem. A pozitív listát már 2011-től szeretnénk bevezetni, e tekintetben tárgyalásokat folytattunk a megyei békéltető testületek elnökeivel is és természetesen az érdekképviseleti szervezetekkel is. A fogyasztóbarát embléma, ez komolyabb kihívást jelent. Ezzel már foglalkoztak többen, erre vannak határon átnyúló pályázatok is, itt egyfajta plusz, amit nyújtani kell a vállalkozásoknak, hogy ezt a fogyasztóbarát emblémát megérdemeljék. Erre kialakítottunk egy munkacsoportot és azt gondolom, hogy ezt egy-két éven belül be tudjuk vezetni. Jogszabály-módosítások előkészítése. Ez azért is fontos, és itt visszakanyarodunk a megyejáráshoz, hiszen, ha jól tudom, elnök úr tudja, a fogyasztóvédelmi törvényt november 10-én már tárgyalja a parlament. Meggyőződésünk az – és akkor nem venném el a főosztályvezető asszonytól a szót, a jobb dolgokról beszélve -, hogy e tekintetben, illetve az ágazati jogszabályok tekintetében is szükség van a szakmának jogszabály-módosításokra. Akkreditált képzés beindítása. Jelenleg azt lehet mondani, hogy több felsőoktatási intézmény foglalkozik akkreditált képzéssel. Mindenféleképpen szeretnénk egy olyan palettát nyújtani, hogy egyrészt a vállalkozások számára egy többmodulos képzést elindítani, ezt lehet távoktatással, lehet bármilyen formában megvalósítani, ami alapján, ha úgy tetszik, és ha elkövetnek kisebb jogsértéseket, akkor ott lehetne úgy szankcionálni, hogy kötelezően előírjuk a számukra, hogy ezen az akkreditált képzésen részt vegyen. Tehát meggyőződésünk, hogy ez is a tudatformálás és a pozitivitás irányába hat. Ugyanakkor dolgozunk a Master képzésen is, egy fogyasztóvédelmi Master képzést szeretnénk elindítani négy éven belül. Röviden ennyit szerettem volna. Megköszönöm megtisztelő figyelmüket és akkor Czuppon Rita főosztályvezető asszonynak átadnám a szót, aki fogyasztóvédelmi, illetve a piacfelügyelettel kapcsolatban mondana egy-két gondolatot. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a főosztályvezető asszonyé a prezentációs lehetőség. Szeretném megkérdezni, hogy hátul jól hallható, ami itt elhangzik? Nem nagyon. Kérem szépen akkor, hogy erősítsünk rá a hangra egy picit, hogy mindenki nyomon követhesse. Illetve főigazgató úrral már váltottunk szót, hogy ezek az előadások a bizottság számára elérhetők lesznek, és mi akkor majd nyilvánossá tudjuk tenni a meghívott vendégeink és a részvevők számára is.

(Az elnöklés átadása Szabó Zsolt alelnök úrnak)

Czuppon Rita szóbeli előadása

CZUPPON RITA (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Szeretettel köszöntök mindenkit. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi főosztályának vezetője vagyok. Pár szót mondanék magamról: tíz éve állok a fogyasztóvédelem szolgálatában, hiszen 2000-ben kezdtem a Veszprém Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatalnál mint fogyasztóvédelmi ellenőr, 2003-ban kerültem fel ide a központba. Itt is ügyintézőként kezdtem, és igazából 2010 júniusától vezetem a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi főosztályt. Engedjék meg, hogy a főosztályunk tevékenységét bemutassam pár szóval. A szakmai irányítását a regionális felügyelőségeknek, ezen belül a megyei kirendeltségeknek a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi főosztály látja el, ami jelenleg még, november 1-jéig két osztályból áll: a piacfelügyeleti osztályból és a fogyasztóvédelmi főosztályból. A piacfelügyeleti osztály fő tevékenységei közé tartozik az országos témavizsgálatok előkészítése, levezénylése. Ebben az évben 18 témavizsgálat volt 22 témában. Ezeknek a piacfelügyeleti témavizsgálatoknak a célja a veszélyes, nem biztonságos, illetve nem megfelelő minőségű termékek kiszűrése és esetlegesen, amennyiben szükséges, letiltása, forgalomból való kivonása. Mindezek mellett természetesen vizsgálják azt is, hogy a forgalmazási körülményeknek is megfeleljenek ezek a termékek, illetve a kereskedők eleget tegyenek az előírásoknak. Minden témavizsgálatban külön feladat a KPIR-ben és a RAPEX-ben már letiltott termékek felkutatása, hogy még megtalálhatók-e a kereskedelmi forgalomban. A másik ilyen fontos feladat a termékbevizsgálás, ami a fogyasztói reklamációkhoz kapcsolódik. Igazából, amikor a fogyasztónak nem megfelelően intézik a jótállással kapcsolatos reklamációját, akkor van lehetősége beküldeni a termékét. Ebben az évben közel 300 termék bevizsgálására került sor, amelyeknek több, mint a felét a bőripari termékek tették ki. Ez elsősorban lábbeli. Ezen kívül vannak még textilipari termékek, például farmerek, ingek és műszaki termékek. A műszaki termékeknél vizsgálatot, igazából humánerőforrás hiányában, csak az első félévben végeztünk. Ilyen volt a mobiltelefonok és televíziók bevizsgálása, de szeretnénk folytatni később is, illetve visszatérni, hogy legyen lehetőség bevizsgáltatni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál a műszaki termékeket is. Sajnálatos módon az általunk készített szakvélemények nem kötelező erejűek, azt szeretnénk elérni, hogy azok legyenek a későbbiek folyamán. Szintén feladatunk a szakmai állásfoglalások készítése. Nagyon sok esetben vállalkozók, fogyasztók, gyártók keresik meg a hatóságunkat különböző állásfoglalásokkal. A fogyasztók elsősorban azzal, hogy hogyan tudják elintézni a panaszukat, a gyártók, hogy milyen előírások vonatkoznak a termékére, hogyan tudják ezt bevezetni, egyáltalán hogyan tudják elindítani azt, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessenek. A forgalmazók pedig forgalmazási előírásokkal kapcsolatban keresik meg a hatóságunkat. A következő feladatunk a szakmai tájékoztatások. Ezeket cikkek formájában szoktuk megtenni, valamint konferenciákat szervezünk, akár mi, akár pedig a szakmai szervezetek megrendezett konferenciákon veszünk részt, és előadásokat tartunk. Oktatásokat is szoktunk tartani vállalkozások részére. A következő nagy feladat, amit a hatósági és jogi főosztállyal egyetemben végzünk, a jogszabályok véleményezése. A jogszabályokat mi szakmai oldalról nézzük meg, és úgy adunk iránymutatást, illetve fogalmazzuk meg véleményünket a hatósági, jogi főosztály számára, hogy ők el tudják készíteni a módosítási javaslatokat. A társhatóságokkal való együttműködés nagyon fontos. A piacfelügyeleti főosztállyal, az építési felügyeleti hatósággal van egy szoros együttműködés. Jelenleg zárult le egy építési termékekkel kapcsolatos vizsgálat, amelyben volt több, építési hatósági felügyelettel közösen lefolytatott ellenőrzés. Szintén fontos az együttműködés a vámosokkal, itt elsősorban a RAPEX- és a KPIR-rendszer kapcsán a letiltott termékekkel kapcsolatban, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főhatósággal. Ide tartozik a KPIR-rendszer üzemeltetése. A KPIR-rendszerben azok a termékek találhatók meg, amelyeket hatóságok laboratóriuma vizsgált be, és veszélyesnek ítélt, tehát letiltása következett be ezeknek a termékeknek. A továbbiakban a piacfelügyeleti témavizsgálatokkal kapcsolatban mondanék néhány adatot. Mint már említettem, 18 témavizsgálat lesz ebben az évben, amelyből 12 zárult le. Ezek során körülbelül közel háromezer egységben történt a kereskedelmi feltételek vizsgálata és több, mint 430 ezer terméket érintett a lezárult 12 termékvizsgálat. Ebből 462 termék került a laboratóriumainkba, amelynek 35 százaléka, azaz 163 termék került letiltásra. A laborvizsgálatok során elmondhatnánk, hogy a csecsemő-kisgyermek ruházati termékekkel kapcsolatban 100 százalékos volt a kifogásolás. Ezek elsősorban a húzózsinórok, a flitterek, gyöngyök és a színezékkel, illetve nyersanyag-összetétellel kapcsolatos vizsgálatok voltak. Szintén magas volt a kifogásolási arány a gyermekeknek szánt sporteszköznek minősülő rollernél és gördeszkánál. Itt közel 90 százalékos volt, és 50 százalék fölött volt még a hűtő- és szélvédőmosó folyadékok kifogásolási aránya. A KPIR-rendszerben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által letiltott termékek ebben az évben: 170 darab könnyűipari termék és 75 darab műszaki termék. A könnyűipari termékeken belül legnagyobb részt a gyermekruházatnál voltak panaszok. Mint már említettem, a témavizsgálatban is 100 százalékos kifogásolási aránya volt ezeknek a termékeknek, tehát 110 darab gyermekruházati termék került fel a KPIR-listába. Szintén jelentős mennyiséget képviseltek még a gyermekjátékok, a rollerek, gördeszkák. Áttérnék a fogyasztóvédelmi főosztály főbb tevékenységeire. Mint ahogy a piacvédelmi főosztálynál említettem, első és legfontosabb tevékenységünk a témavizsgálatok előkészítése és levezénylése. Ebben az évben 14 fogyasztóvédelmi témavizsgálat volt, amiből 8 zárult le. Ezen vizsgálatok elsődleges célja a fogyasztók vagyoni érdekeinek, illetve az őket megillető jogok érvényesülésének vizsgálata. Kiemelt ebből a szempontból az átfogó árfeltüntetési és áralkalmazási vizsgálat, a közüzemi szolgáltatók számlázásával kapcsolatos panaszok vizsgálata, az üzleten kívüli, illetve a távollévők között kötött szerződések jogszerűsége, ide tartozik az e-kereskedelmi tevékenység és a termékbemutató, valamint a gazdasági reklámtevékenység vizsgálata. Ezen belül is még kiemelt szerepet kapott a dohány, alkohol, illetve a szexuális termékek reklámozásának, illetve forgalmazásának a vizsgálata. Szintén nagyon jelentős a vizsgálatunk a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások terén, illetve a vásárlók könyvében tett bejegyzések vizsgálata, valamint az élelmiszerek megtévesztő jelölésének és címkézésének vizsgálata tárgyában. A szakmai állásfoglalások ugyanúgy megtalálhatók a fogyasztóvédelmi tevékenységek területén, illetve a szakmai előadások tartása, mint a piacfelügyeletnél. A szakmai egyeztetések a társhatóságokkal, illetve az együttműködés a piacfelügyeletnél. Elsősorban kiemelném a Magyar Energia Hivatalt, amelyikkel nagyon jó együttműködésünk van; szintén kiemelném a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot, valamint a Gazdasági Versenyhivatalt. A fogyasztóvédelmi osztály tevékenységében újként jelenik meg a szakbizottságokban való részvétel. Összesen 18 élelmiszerrel kapcsolatos szakbizottság munkájában veszünk részt, ezen belül 13, ami magyar élelmiszerkönyvi szakbizottságnak minősül. Itt elsősorban megemlíteném a tej, tejtermékek szakbizottságot, a húsipari szakbizottságot, a sör, a tartósítóipari szakbizottságot és van 5 egyéb munkabizottság, amely EU-s. Itt is megjelenik a jogszabályok véleményezése, amit szintén a hatósági és jogi főosztállyal együttműködve végez a főosztály, valamint a közüzemi szolgáltatók üzletszabályzatainak a véleményezése. A fogyasztóvédelmi témavizsgálatokkal kapcsolatos adatok, mint lezárult ügyek: 7 lefolytatott ellenőrzés, több mint 17 ezer ellenőrzést végeztünk ebben az évben és ezeknek körülbelül 23 százaléka, majdnem 4 ezer esett kifogás alá. A legnagyobb problémát az e-kereskedelemmel kapcsolatos vizsgálat kapcsán tapasztaltunk, amelyek kapcsán 99 százalékos volt a kifogásolási arány. Szintén magasnak említhető a probiotikus étrend-kiegészítők laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése, ahol a termékek 83 százaléka nem felelt meg a forgalomba hozatali feltételeknek. Magas volt még a kifogásolási arány az árvizsgálattal kapcsolatban, amelyből megállapítható, hogy bár folyamatosan évek óta visszatérően ellenőrizzük az árak feltüntetését, illetve az áralkalmazást, és mégis a kereskedők még nem megfelelően alkalmazzák az előírásokat. Jelentős még a kifogásolás a dohány, alkohol és szexuális termékek értékesítésével és reklámozásával kapcsolatban, ahol 44 százalékot mutatott az eredmény és a fogyasztóvédelmi vizsgálatokhoz kapcsolódóan összesen 120 élelmiszer bevizsgálására, illetve cigaretta laboratóriumi vizsgálatára került sor, amelyek közül 42 darab termék bizonyult kifogásolhatónak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

PINTÉR ISTVÁN főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): És akkor Dr. Némethné Dr. Nagy Andrea hatósági és jogi főosztályvezető előadása.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Parancsoljon!

Dr. Némethné dr. Nagy Andrea előadása

DR. NÉMETHNÉ DR. NAGY ANDREA (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Tisztelettel köszöntök mindenkit, megpróbálok olyan hangerővel beszélni, hogy hátul is hallható legyen, nem tudom, hogy sikerül-e. Némethné Nagy Andreának hívnak, 2003-ban jöttem dolgozni az akkori NFH jogelődjéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez – a jogi szakvizsga letételét követően – és 2004-től 2006-ig a szolgáltatás ellenőrzési osztályt vezettem. 2009-ben tértem vissza a szülési szabadságról és jelenleg az a megtiszteltetés ért, hogy a hatósági és a jogi főosztályt és az annak keretén belül működő három osztálynak a munkáját koordinálhatom és vezetem. Három kollegám segítségével tesszük ezt, és ha sikerül elindítani a slide-okat – itt látható a szervezeti egységeknek az összefoglalója -, a hatósági osztály, a jogi osztály és az UCP és a közérdekű keresetek osztálya, ebből a három egységből áll össze jelenleg a hatósági és jogi főosztály. A hatósági osztály kapcsán rögtön azzal kezdeném, ugye itt folyamatban lévő, másodfokon folyamatban lévő, illetve bírósági felülvizsgálati szakaszban lévő ügyekről van szó, amelyekről értelemszerűen jogellenes lenne bármit is mondani. A jogi osztály és az UCP, illetve közérdekű keresetek osztályáról és az ott folyó munkáról azonban a következő pár témakörről beszámolnék. Tény viszont – és ez az előző slide-hoz kapcsolódik -, hogy lássák, hogy körülbelül mettől-meddig tart a munkánk, tegnap fél 5-kor 229 ügyet, 302 rendkívüli ügyet számoltunk össze, 1800 UCP adatlapot töltöttünk ki már ebben az évben és most folyamatban van 210 UCP adatlapnak a jóváhagyása, tehát ez az az ügyteher, amivel nap, mint nap dolgozunk. A hatásköreinket illetően pedig – még mielőtt rátérnék az egyes konkrétabb tevékenységünkre – annyit szeretnék megosztani önökkel, bár meglehetősen régi, 1975-ös Magna Charta-ja a fogyasztóknak, amely felsorolja azt az öt alapjogot, amely lényegében fókuszpontjait képezik a hatásköreinket megállapító jogszabályoknak. A hatásköreinkről pedig, hogy adatokkal szolgáljak. Talán érdekesség, hogy 24 törvény, 37 kormányrendelet és 53 miniszteri rendelet az, ami jelen pillanatban hatásköröket állapít meg az NFH számára. Természetesen a kódexünk: a fogyasztóvédelmi törvény és a 225/ 2007-es kormányrendelet. A fogyasztóvédelmi törvénnyel kapcsolatosan egyébként mintegy két héttel ezelőtt tettük le a módosító javaslatainkat, és folyamatban van nagyon sok egyéb jogszabály véleményezése és módosítása, amire a piacfelügyeleti főosztályvezető asszony utalt. Itt szorosan közre-, illetve együttműködik a szakma és a jog. Na most, a jogi osztály – hatóságiról mondtam, hogy ott a folyamatban lévő ügyeknek az intézése történik -, a jogi osztály viszont nemcsak jogszabályokat véleményez és módosításokra tesz javaslatot karöltve a szakmai osztállyal, hanem itt is segítséget nyújtunk a beérkező állásfoglalások megválaszolásában, természetesen szem előtt tartva azt a határozatot, amely kimondta, hogy nem adhatunk ki kötelező jogi erővel bíró jogértelmezést, illetve állásfoglalást. Az egységes vizsgálati programok, amelyek ugye országos szinten zajlanak, rengeteg munkával járnak. Már maga a megindítás, a lefolytatás és utána jön a másodfokú munka, itt is meglehetősen sok szegmensben jelen van a hatósági és jogi főosztály. És a jogszabály véleményezésekre visszatérve viszont úgy gondolom, hogy kettő, vagy három mondatot szólnék a fogyasztó fogalmáról. Bizonyára mindannyiunk számára ismeretes, hogy a polgári törvénykönyv és a jelenleg hatályos fogyasztóvédelmi törvény által definiált fogyasztói fogalom, amivel nap, mint nap dolgozunk, nincs igazából összefésülve. Egészen konkrétan arról van szó, hogy a Ptk. 65. § e) pontja úgy szól, ahogyan itt olvasható, személyeket megjelölve. Személyek alatt értve a Ptk. rendszerében nemcsak a természetes, hanem a jogi személyeket is, addig a fogyasztóvédelmi törvény idézett szakasza teljesen máshogyan fogalmaz, természetes személyre korlátozza. Ez az egyik problémakör. A másik a szavak, és szokták mondani, hogy a jogban az “és” és a “vagy” szó is óriási jelentőséggel bír, itt ez is igaz. A Ptk. “vagy” kötőszóval köti össze a gazdasági vagy szakmai tevékenységet, az Egtv. az “és”-t használja. Természetesen felhívtuk a jogalkotó figyelmét többek között arra is, hogy a fogyasztó fogalmat is valamilyen irányba rendezni kellene. Függetlenül attól, hogy mikor lesz új Ptk., számunkra azért nagyon lényeges definícióról van szó. A jogszabály-véleményezésekhez még tartozna logikailag egy szám, nevezetesen miszerint is a polgári törvénykönyvnek a kötelmi általános tanok részére vonatkozó rendelkezései nagyon sok esetben – a tapasztalatok szerint – nem jelennek meg a hatásköreinket biztosító és kimondó jogszabályok szintjén. Természetesen a professzionális jogalkalmazó ismeri a Ptk. kötelmi általános tanokat is. Mindazonáltal a vállalkozások és a fogyasztók nem gondolom, hogy elvárás szintjén bombázhatóak lennének azzal, hogy mondjuk az elévülések vagy a szerződések létrejöttére vagy megszűnésére vonatkozó Ptk.-s előírásokat kívülről ismerjék. A problémánk tehát az, hogy mindenképpen a Ptk. rendelkezéseivel összhangban lévő előírásokat kell hogy megfogalmazzanak az egyéb, fogyasztóvédelmi előírásokat előíró jogszabályok is. Teljesen egyszerűen azért, mert jogdogmatikailag ellenkező esetben nemcsak összeütközik a polgári törvénykönyv egy lentebb álló jogszabállyal, hanem azért is, mert jogalkalmazási problémák fognak felmerülni. A jogszabályi véleményezésekre több időt is szánnék, de nagyon kifutunk az időből. A közérdekű keresetek osztályáról mondanék pár adatot. A 2008. évi Fttv. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról. Ennek a törvénynek az égisze alá tartozó jogsértések esetében járunk ugye el, és ami új elem, mert eddig nem volt, hogy ez a külön osztály került felállításra a közérdekű keresetek megindítására, illetőleg az általános szerződési feltételek vizsgálatára. Na most az általános szerződési feltételeket alapszinten szintén a Ptk. szabályozza, van a 18/1999-es kormányrendelet, ami a fekete és szürke listában felsorolja, hogy mely esetekben tekinthetőek tisztességtelennek. Ugye a tisztességtelenségi kategória arról szól, hogy a fogyasztó számára egyoldalúan hátrányosan és jogellenesen tartalmaz kikötéseket az adott szerződéses rendelkezés. És ebben az esetben kettős a jogalapunk, illetve a tisztességtelenség esetén a Ptk. 5. §-a alapján indíthatunk közérdekű keresetet, amennyiben pedig a fogyasztók széles körét érintő, jelentős hátrányt okozó jogellenes magatartásról van szó, akkor az Egtv. 39. §-a az a jogalap, amit a petítumunkban rögzítünk, és erre hivatkozással kérhetjük a bíróságtól a fellépést. És itt rögtön bele is futottunk a perrendtartás jelenlegi állapotába, nemcsak az alsóbbrendű jogszabályokkal, hanem adott esetben a Pp.-vel is komoly küzdelmeink vannak, tekintettel arra, hogy nem tartalmaz az általános rendelkezésektől eltérő iránymutatást, ami azt jelenti, hogy maga a bírói gárda is sok esetben küzd. A Pp. 123. §-a szerinti panaszadásra és megállapításra irányuló kereseti kérelemről, ahány perünk volt eddig, annyiféle döntés volt, ahol tudtunk marasztalást kértünk, de a legtöbb esetben csak megállapítás iránt terjesztettünk elő kérelmet. Tekintettel arra, hogy nagyon előrehaladt az idő, megköszönném a figyelmüket.

PINTÉR ISTVÁN (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen főosztályvezető asszonynak. Dr. Kriesch Attilát kérem fel, a nemzetközi és civil kapcsolatok főosztályvezetőjét.

Dr. Kriesch Attila előadása

DR. KRIESCH ATTILA (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Tisztelettel köszöntöm önöket. Pár gondolatot szeretnék mondani a hatóság nemzetközi stratégiájáról, a hatóság által végzett nemzetközi tevékenységekről. Azt tudjuk, hogy az európai uniós tagságunk rengeteg kötelezettséggel jár, és ezeket szeretném bemutatni önöknek. Amit főigazgató úr is említett, nagyon fontos a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság uniós stratégiájában, hogy a határ menti országokkal jó kapcsolatot építsünk ki. Ezt indokolja a közös múltunk, a hasonló szervezetrendszer, a hasonló fogyasztóvédelmi problémák is. Nagyon gyakori, hogy magyar vállalkozások határ menti országokba települnek át abban a hiszemben, hogy elkerülhetik a hatósági felelősségre vonást, de mint később látható, ez nem megalapozott reményük. Szintén fontos, hogy 2011. január 1-jétől az Európai Fogyasztói Központ a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében fog működni. Erről is fogok szólni. Fontos feladata a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, hogy a nemzetközi együttműködések tekintetében – legyen ez közigazgatási szintű vagy egyszerű informális nemzetközi együttműködés – továbbra is magas szinten képviselje a magyar fogyasztók érdekeit. Ugyanúgy fontos, hogy a meglévő együttműködéseken kívül informális fogyasztóvédelmi kapcsolatainkat fenntartsuk és bővítsük. Amint erről már volt szó, a korábbi években három határ menti országgal került együttműködési megállapodás megkötésre. Ez az új stratégia keretében még ebben az évben, novemberben lezárul valamennyi országgal. A héten megkötjük a Szerb Köztársasággal, azt követően Szlovéniával és Horvátországgal is az együttműködési megállapodásokat. Egyrészt azért is fontos, mert közvetlenebb, személyes kapcsolat tud létrejönni a hatóságok munkatársai között, és bármilyen kérdés esetén közvetlenül meg tudjuk keresni őket. Tudni fogják, hogy kik vagyunk, ismerjük egymás rendszerét és hatékonyabb lesz így a munkánk, ebben biztos vagyok. Létezik a visegrádi országok között egy négyoldalú együttműködés, ez még 2007-ben köttetett, ez tartamilag nem lett megkötve, azóta is fontos célunk, hogy tartalommal, szakmai munkával töltsük meg ezt az együttműködést. Szintén, amennyiben lehetőségünk lesz erre, uniós pályázati források esetén a fogyasztóbarát emblémát és pozitív listát a határon átnyúló kapcsolatokban is szeretnénk megvalósítani. Az Európai Fogyasztói Központról annyit mondanék el, hogy a pályázat jelenleg értékelés alatt áll, várhatóan novemberben kerül megkötésre a támogatási szerződés. Kicsit bővebben szeretnék szót ejteni a szakmai együttműködésekről, ami az Európai Unió keretében történik. Már volt szó a veszélyes termékek gyorsriasztási eredményéről a piacvédelmi tevékenység keretében. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mint kapcsolattartó és egyben koordinátor is a társhatóságok közötti munkában, kiemelt tevékenységet végez. Nincs statisztika, de a számok azt mutatják, hogy az elmúlt években Magyarország – és itt elsődlegesen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – az első hat legaktívabb ország között volt, ez azt jelenti, hogy hazánkban nagyon sok veszélyes terméket találtunk meg, ami egyben a piacfelügyeleti munka színvonalát is mutatta, de sajnos azt is, hogy nagyon sok veszélyes termék van kereskedelmi forgalomban. Hasonlóan a RAPEX-rendszerhez, ide tartozik az is, amikor egy más tagállam által jelzett veszélyes terméket a magyar termelők, a magyar kollégák találnak meg a magyar forgalomban. Itt leggyakrabban játékokról van szó, ruházati termékekről vagy villamossági cikkekről. Fontos szakmai piacfelügyeleti tevékenység a PROSAFE, ez egy informális, a tagországok részvételével zajló szakmai fórum, itt egy kötetlenebb tapasztalatcsere, továbbfejlesztés, információcsere lehetősége nyílik meg a szakemberek számára és nagyon sok közös uniós projekt indul, amelyeket az Európai Unió Bizottsága is támogat és az NFH részvételével is indul egy projekt. Csak röviden arról szólnék, hogy mint az Európai Unió Bizottsága egyben az európai uniós jogszabályok előkészítéséért is felel; nagyon sok szakmai munkabizottság létezik, amelyekben az NFH aktív tevékenységet végez – a munkabizottságban magyar kolléga is aktívan hozzájárult az irányelvek megszületéséhez. Eddig a piacfelügyeletről beszéltem, most ejtenék szót, néhány szót a klasszikus fogyasztóvédelem terén fennálló uniós együttműködésről, ezt röviden CPC-nek szokták mondani, 2004 óta létezik ez a rendszer. Ez a határon átnyúló, a fogyasztó kollektív érdekeit sértő jogsértések megszüntetésének az eszköze. Csak egy rövid példával illusztrálva. Amennyiben mondjuk egy németországi székhelyű web áruház magyar nyelven is fenntart egy honlapot, a magyar fogyasztó felé is irányítja a tevékenységét, azonban ez a honlap nem felel meg az uniós irányelv, s így a magyar jogszabályok rendelkezéseinek, lehetőség van arra, hogy a magyar hatóság megkeresse a német fogyasztóvédelmi hatóságot, akinek pedig mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jogsértés megszűnjön. Ez az együttműködés az európai uniós aktus keretében lehetséges, lehetőleg az elektronikus kereskedelem feltüntetés, a tisztességtelen általános szerződési feltételek, a távollévők között kötött szerződések és még tudnám sorolni, de erre most nem térünk ki, a rendeletet meg lehet nézni. Ez egy nagyon hatékony együttműködés, mivel a kötelező együttműködés és ajánlásokat és kötelezettséget ró a tagállamokra, tehát nem mondhatja azt a másik megkeresett tagállam, hogy nekem nincs időm erre a feladat elvégzésére, köteles eljárni és ezt az Unió is szigorúan veszi. Az NFH-nak kiemelt szerepe van a CPC-együttműködésben. Egyrészt mi vagyunk az összekötő hivatal, koordináljuk a munkát a társhatóságokkal, most már az új média és a hírközlési hatóság és a PSZÁF, és egyben összekötő hivatali minőségünk mellett mi vagyunk a legfőbb hatáskörrel rendelkező hatóság, az említett 15 jogi aktus közül 12 vonatkozásában van nekünk hatáskörünk. Az együttműködés eredményéről kétévente kell jelentést készítenünk. Néhány rövid szó az együttműködés eszközeiről. Az előbb említettem, hogy lehetőség van eljárást kezdeményezni a másik tagállam fogyasztóvédelmi hatóságnál. Fontos eszköz, ami 2007 óta minden évben megrendezésre kerül egy közös on-line ellenőrzési akció, ez a Sweep Day, erről a média is hírt adott, a mi honlapunkon is volt erről információ. Előre meghatározott témában az uniós tagállamok egy konkrét időpontban, egy adott héten összehangolt ellenőrzéseket végeznek a kereskedelmi gyakorlatot űzők vonatkozásában; ugyanez az on-line ellenőrzés a kulturális és szabadidős eseményekre irányuló honlapok ellenőrzése volt. Lehetőség van különböző közös projektek megvalósítására tagállami tapasztalatok megismerése és segítése érdekében. Szintén lehetőség van a CPC együttműködés keretében a tisztviselők cseréjére is, különböző szakmai workshopok megtartására is. És végezetül az ICPEN-ről ejtenék néhány szót. Ez egy 1991 óta létező nemzetközi fogyasztóvédelmi hálózat, nem csak az uniós tagállamokat tömöríti: Ausztrália, Kanada, USA, Afrika és ázsiai országok is tagjai ennek. Ez is nagyon fontos eleme az informális tapasztalat és információ cserének és a legjobb gyakorlatok megismerésének. Egy rövid példa. Ami nyugaton már fogyasztói probléma, az általában hozzánk 2-3 év múlva szokott megérkezni, tehát kvázi előre lehet készülni arra, hogy mi az, ami nyugaton már gond, mert más a fogyasztói magatartás, más a fogyasztói hozzáállás, mások a fogyasztói érzékenységnek az alapjai, de előbb-utóbb, ami nyugaton probléma, az hozzánk is eljut. És ez egy nagyon jó fóruma annak, hogy megismerjük azt, hogy a nyugati országok milyen problémákkal szembesülnek. Itt az ICPEN keretében megemlítésre kerül a közös ellenőrzési akció, a Sweep Day. Ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm megtisztelő figyelmüket.

PINTÉR ISTVÁN főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen főosztályvezető úrnak. És elnök úr azt a javaslatot tette, hogy ne tartsunk szünetet, hanem haladjunk a következő napirendi ponttal és akkor utána lenne szünet, úgyhogy én a főigazgató-helyettes asszonyt, Csákiné dr. Gyuris Krisztinát felkérem az előadás megtartására.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Bocsánat, csak annyit hadd tegyünk, miután ez már egy önálló napirend – amíg főigazgató-helyettes asszony elfoglalja a helyét -, még az előző napirendhez, ha volnának megjegyzések, kérdések, szerintem tudjuk le ennek a napirendnek a keretében, aztán utána lépjünk át a másik napirendre, mert ott nagyon sok szereplő van és szeretném megadni a lehetőségét és a módját annak, hogy mindenki érdemben a napirend keretében meg tudjon szólalni. Tehát egy kis lélegzetvételnyi szünetet adjunk még a főigazgató-helyettes asszonynak.

Kérdések, vélemények, megjegyzések

Azt szeretném kérdezni, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban, ami az NFH-nak a tájékoztatását jelenti, van-e kérdés, észrevétel, megjegyzés – nekem egyébként volna. Ezt nem ijesztgetésként mondom, inkább csak jelzésként, hogy van néhány megjegyzésem. Szeretném megkérdezni, hogy a bizottság tagjai közül élni kíván-e ezzel valaki, illetve az állandó meghívotti körben itt lévő civil szervezeteknek a képviseletében jelenlévőknek is van lehetősége ahhoz, hogy egy napirend keretében hozzászóljanak, ha jelzik, hogy egyébként kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Felvezetésként csak szeretném mondani – és addig mindenki gyűjtheti az energiát -, hogy két olyan dolog is érdekelne, ami az előadásokban elbújtatva ott volt, és köszönöm szépen nagyon jó helyzetbe hozó előadások voltak, de azért egy picit talán még pontosítsuk ilyen módon is. Az egyik az a vállalkozások jogkövető magatartásának az ösztönzése. Milyen eszközökkel, milyen módon kívánja ezt a Fogyasztóvédelmi Hatóság elősegíteni, hiszen Cséfalvay államtitkár úrtól hallottuk, hogy a versenynek nagy szerepe van a fogyasztóvédelem területén, és hogy ebben a mostani helyzetben egy új szemléletmódot is várnak el a Hatóságtól, ahol egy preventív, megelőző, sokkal inkább a figyelmeztetésre nagyobb hangsúlyt helyező szemlélet kerülne előtérbe. Ezért szeretném kérni, hogy értsük meg a dolgok mélyében rejlő lehetőségeket is, hogy milyen eszközökkel, hogyan kívánja a vállalkozóknak a jogkövető magatartását a hatóság ilyen módon elősegíteni. A másik kérdés az a civilekhez kötődik. Ugyancsak a bizottsági nyílt nap keretében elhangzott az, hogy a civil szervezetekkel való együttműködésnek új formáit vagy új perspektíváit tervezi a kormány. Ezen keresztül szeretném látni, vagy hallani, hogy a Fogyasztóvédelmi Hatóság a civil szervezetekkel való együttműködést, ami akár a megállapodások tartalmára, akár a megállapodásoknak a formájára vonatkozik, hogyan tervezi, milyen szándékok vannak; azt hiszem, hogy az előadásokban erre voltak utalások, csak egyrészt lehetne ilyen értelemben pontosítani. Ez az én két kérdésem. Van-e még ezen kívül a bizottság részéről kérdés, vélemény? Ertsey Katalin képviselő asszony, mikrofon nélkül.

Ertsey Katalin (LMP) ERTSEY KATALIN (LMP): Egy kérdésem volna. Itt is elhangzott, illetve a sajtóban is lehetett hallani a határon átnyúló fogyasztóbarát-védjegy tervüket. Azt kérdezném, hogy a mai magyarországi védjegyerdőben, ami egy átláthatatlan, követhetetlen és többnyire auditálatlan rendszer, nem próbálnak meg esetleg előbb rendet vágni valamelyest, amennyire hatásuk van, és utána bevezetni új védjegyet. Mert azt gondolom, hogy elképesztő káosz van ezen a téren; ha csak a magyar terméket beütik az internetbe, vagy csak azt, hogy védjegy, millió és millió féle teljes mértékben önfelcímkézett, önjáró és nem ellenőrzött védjegyek vannak – úgyhogy erre örülnék, ha kaphatnék választ. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kíván-e még hozzászólással élni a bizottság tagjai közül más? (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. Kinézek a civil szervezetekre, most ott sem látok ebben a pillanatban jelentkezést. Akkor szerintem erre a három kérdésre megkérjük, hogy a főigazgató úr, illetve a kollegái válaszoljanak, azt követően ezt a napirendet lezárjuk és átmegyünk a másodikra.

Válaszok

PINTÉR ISTVÁN főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Nagyon szépen köszönöm a kérdéseket is. Mind a hármat megválaszolom én. Egyrészt felmerült a vállalkozásokkal való együttműködés, ösztönzés, tájékoztatás. Kérem szépen, annak idején, amikor elindult egy megyei kezdeményezés, én mindig azt mondtam, valójában, ha elindul egy vizsgálati program, az ugye nem titkos, abból ne legyen rajtaütés, ne legyen hadjárat, ne legyen kommandó. Tájékoztassuk az érdekképviseleti szervezeteket, hogy milyen ellenőrzést végez a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság milyen ellenőrzési területeken. Az adott ellenőrzésre milyen, kötelezően előírt jogszabályok vonatkoznak, és amikor lezárult a vizsgálati program, adjunk egy átfogó képet és összefoglaló jelentést. Erre szolgálnak az együttműködési megállapodások, és lehet, hogy erre az előadásomban nem tértem ki, hogy most már ez idáig minden megyében, minden megyei igazgató a legfontosabb érdekvédelmi szervezetekkel megkötötte az ez irányú együttműködési megállapodást. Megállapodtunk tehát a KISOSZ-szal, a kamarával, a VOSZ-szal megyei szinteken, onnan közvetlenül rá lehet csatlakozni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapjára, tehát megyei szinteken az igazgatóknak ezeket a tájékoztatásokat kötelező megtartani, illetve kötelező eljuttatni ezeket. Hiszen, hogyha nem követeljük, vagy tájékoztatjuk a vállalkozókat, akkor ne várjunk jogkövető vállalkozói magatartásformát és ne várjunk elégedett fogyasztói indexet. Civil szervezetekkel való együttműködés. Azt gondolom, nem az én tisztem, hogy a kormány döntéseibe, amit államtitkár úr mondott, belemenjek. Én annyit tudok ez ügyben ígérni, hogy természetesen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság eddig is együttműködött, és a korábbinál jobban együtt fog működni, mert most térképezzük fel azt, ami elhangzott, hogy van Magyarországon 48, valamilyen tevékenységet végző fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezet, és mi valójában azokkal akarunk együttműködést kötni, akik érdemben is végeznek tevékenységet, működtetnek tanácsadói irodákat, nagyon jó tájékoztató anyaguk van, illetve ösztönző tevékenységet végeznek a társadalom számára. A terveink szerint a jövő év tavaszáig mindenféleképpen a négy vagy öt legfontosabb civil szervezettel, akiknek már levelet írtunk, az együttműködési megállapodást meg fogjuk kötni azért is, mert csak úgy tudunk hitelt érdemlően tájékoztatni, hogyha egy hatósági tanácsadó iroda és egy civil tanácsadói iroda párhuzamosan egymás mellett egymás tevékenységét kölcsönösen kiegészítve működik, úgyhogy e tekintetben a szoros együttműködést tudjuk felajánlani. Matrica, védjegy, s a többi. Én azt gondolom, hogy a fogyasztóvédelemnek nincs ilyen. Tehát a többi védjegy, hogy ezek hogy működnek és mik ezek, nem az én tisztem, hogy megfogalmazzam, illetve megítéljem. Egy a lényeg, hogy tavaly regionális igazgatóként egy magyar-szlovák pályázatot benyújtottam, annak idején, még 2005-ben kötöttem Nyitra-Besztercebánya-Kassa irányába egy együttműködési megállapodást, ez Heves-Borsod-Nógrád térségére vonatkozik, és azt jelenti, hogy a jogkövető vállalkozás-magatartásformát tanúsító vállalkozások, illetve, akik ellen még nincsen megalapozott fogyasztói panaszbejelentés, plusz az etikai kódex alapján végzik a tevékenységüket, egy meghatározott időtartamra miért ne kaphatnának ilyen emblémát. Én mindig azt mondtam hogy felléphetünk a szankcionálás kemény eszközével a mindig ismételt és súlyos, olyan esetekben, amik a fogyasztó egészségét, biztonságát veszélyeztetik. Én nem tudok róla, hogy a fogyasztóvédelem területén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy a jogelődje valamikor kiadott volna ilyen matricát. Azt viszont tudom, hogy jó pár évvel ezelőtt, amikor még nem fogyasztóvédelem volt a hatóságunk neve, ez a rendszer tökéletesen működött. Kimentek a kollégák, ellenőriztek, vagy kiállítottak egy nullás igazolást, vagy adtak egy pozitív diszkriminációt. Ezzel élni kell, és én azt gondolom, hogyha valami nem működött négy vagy nyolc évig, meg kell teremteni az ellenoldalát, és igenis ezzel a lehetőséggel élni kell. Mert, hogyha meglátja a szomszéd vagy a szomszéd vállalkozó, hogy a szomszéd üzlethelyiségén van egy ilyen pozitív dolog, lehet, hogy azt mondja, hogy húha, lehet, hogy érdemes jogkövetőnek lenni. És utána azt mondja a másik vállalkozás, hogy annak viszont nincs ilyen matricája, hát hogyan tudnék én is kapni! Kérem szépen, kérek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól egy átfogó ellenőrzést! Vagy megkapja utána az emblémát, vagy nem kapja meg. Jelen pillanatban azon dolgozunk, és ezért kötöttük meg Kárpátalján is az együttműködési megállapodást, hogy most egy négyországos pályázatot adjunk be: magyar, ukrán, szlovák és román. Tehát meg kell teremteni nemcsak az országost, de a határ menti lefedettséget is – azt gondolom. Ha még maradt kérdés, azokra is készséggel válaszolok.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr, parancsoljon!

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm. Spaller képviselő úr az áramszámlákkal kapcsolatban azzal bízott meg – mivel ő hivatalos kiküldetésben van Brüsszelben -, hogy képviseljem az ő felvezetését. Most én abban nem vagyok biztos, de talán jobb volna ezt előrébb venni, és akkor főigazgató-helyettes asszony egyúttal tudna is rá reagálni. Ez az áramszámláról szól, és ezt most felvetésként fogalmazom meg.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Magának a problémának az exponálását segíti elő ez a felvetés?

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Igen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Meg tudjuk azt csinálni, hogy lezárjuk az előző napirendet, és ha nincs egyéb kérdés, akkor köszönöm szépen főigazgató úrnak és kollégáinak az előadást. Szeretném jelezni, hogy mi megbeszéltük főigazgató úrral, hogy az összes prezentáció a bizottság tagjai számára elérhető lesz, és igyekszünk a bizottság honlapjára is kitenni majd. Ebből következően a partnereink, a meghívottak számára is nyomon követhető lesz, hogy a mai konzultáció során milyen információkat kaptunk. Ezzel lezárom ezt a napirendet, és mintegy átvezetésként szeretném köszönteni a bizottság egyik új tagját, Balla Gergő képviselő urat, a Jobbik frakciójának képviseletében. Tegnap is örömteli pillanat volt, ahogy megújult a bizottság, most egy újabb taggal bővültünk. Ilyen értelemben úgy látom, hogy ez lassan már a magyar parlament presztízsbizottsága lesz, előbb-utóbb mindenki tag lesz nálunk egyszer, és ezáltal fogja a munkáját végezni más bizottságokban. Ha ez így van, akkor örömmel állunk elébe.

Az energiaszolgáltató által kiállított számlákkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi kérdések, lakossági panaszok, illetve tapasztalatok. Előadó: Csákiné dr. Gyuris Krisztina főigazgató-helyettes, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Második napirend. Ehhez a napirendhez kapcsolódóan nagyon sokan jelezték a részvételi igényüket. Majd menet közben abban kérek segítséget, hogy pontosítsuk, hogy akik jelen vannak – akár közműszolgáltatók részéről, akár civilek, akár kormányzati vagy egyéb szervezetek részéről – mutatkozzanak be, hogy ki kicsoda. Úgy tudom, hogy gyakorlatilag az állandó meghívottaink mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium is képviselteti magát. Köszöntöm az urakat, és ha kívánnak a vitában hozzászólni, akkor természetesen önöknek van erre lehetőségük. Az áram- és gázszolgáltatók részéről is látom, hogy komoly érdeklődés van. Menet közben szeretném majd kérni, hogy amikor szóláslehetőség van, döntsék el, hogy ki fog egy-egy cég részéről szólni, és a bemutatkozással segítsék a jegyzőkönyvben is rögzíteni, hogy ki kívánt élni ezzel a lehetőséggel. Természetesen ebben a körben a civil szervezeteknek is van lehetőségük, és nyilvánvaló, hogy a konzultáció a bizottság tagjainak az érdemi döntéshozatalát segíti elő, tehát nyilvánvalóan mindezt a bizottsági ülésbe kell beilleszteni. Na most, akkor technikailag hogy legyen, képviselő úr?

Boldog István (Fidesz) BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Szeretném kérni, hogy a hozzászólások időkeretben legyenek, kettő-három percben, mert adóügyi vita van, és szeretnénk benne részt venni a parlamentben, Matolcsy miniszter úr éppen az expozéjánál tart.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Azt fogom kérni, hogy a probléma felvetése kapcsán segítsen Horváth képviselő úr abban, hogy néhány dolgot felvezetésként elmond, azt követően az ezzel foglalkozó szervezeti egység képviselőjét, főigazgató-helyettes asszonyt fogom megkérni, utána kinyitnánk a beszélgetést olyan értelemben, hogy a jelen lévő vállalkozások, vállalkozók részére kettő-három perces időkeretben a hozzászólási lehetőséget megteremtenénk. Ugyanebben a körben a civil szervezetek is kapnának érdemi megszólalási lehetőséget. Amikor lefutottuk ezt a kört, akkor a bizottság tagjai bekapcsolódásával, kérdések, vélemények elhangzásával formálnánk a vitát, és a végén szükség szerinti reagálások volnának. Mindenfajta pragmatikusságot is figyelembe véve, ez mégiscsak egy olyan súlyú kérdés, amit szeretnénk érdemben jól végigbeszélni és a végén eljutni oda, hogyha van mód, a bizottság olyan következtetéseket tudjon levonni, amivel segíti az előrelépést. Tehát nemcsak a problémát szeretnénk felvetni, hanem, ha van abban érdemi javaslat, hogy hogy oldjuk meg, akkor ezt szívesen vennénk. Akár a szolgáltatók, akár a civilek vagy akár a szakma részéről. Ha így elfogadják ezt, akkor Horváth képviselő úr, majd azt követően főigazgató-helyettes úr, aztán a szolgáltató civilek és utána a bizottság tagjaival formálódó vitában próbálnák az első kört megtenni, és megnézzük, hogy a reagálási körben milyen igény van. Mindezt megpróbálom feszesen vezetni. Képviselő úr, öné a szó!

Spaller Endre napirendhez kapcsolódó levelének ismertetése

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Ahogy az előbb mondtam, Spaller Endre képviselő úr tűzte ki maga elé célként, hogy az áramszámlát egyszerűbbé fogja tenni Magyarországon az önök segítségével. Az alábbi irományt felolvasnám, nem lesz több – szerintem – két percnél. “Egy fogyasztó bármilyen terméket vásárol, elvárható, hogy tudja, miből mennyit fogyasztott, annak mi az egységára és így ellenőrizni tudja, valóban annyit számláztak-e ki neki, amennyit fogyasztott. Az áramdíj olyan termék, melyre a fenti szabály nem érvényes. A ténylegesen fizetendő áramszámla olyan tételeket tartalmaz, amelyekről a fogyasztó nem tudja, hogy mennyit fogyaszt, nem tudja az egységárat, a beszedési jog alapját, így azt sem tudja, hogy valóban annyit fizet-e, amennyit fogyaszt. Szükséges tehát egy új szabályozás kialakítása, egy olyan szabályozásé, amely átláthatóvá, egyszerű matematikai műveletekkel ellenőrizhetővé teszi az áramszámlát, ahogy ezt minden számla esetén elvárjuk. A mai szabályozás szerint többek között az alábbi tételek szerepelnek egy átlagos villanyszámlán: szénipari szerkezetátalakítási támogatás, kedvezményes árú villamosenergia-támogatás, átviteli rendszerirányítási díj, rendszerszintű szolgáltatási díj, elosztói forgalmi díj, elosztói veszteségdíj, menetrend kiegyensúlyozási díj, elosztói alapdíj. Aki meg szeretné érteni, hogy az adott fogyasztás mellett pontosan milyen díjakat kell fizetnie, annak jogszabályokat kell megnéznie – fogyasztóvédelmi szempontból ez teljesen értelmetlen. Főleg akkor, ha megnézzük, hogy valóban szükséges-e, hogy ennyi tételből álljon a számla. Azt látjuk, hogy az áram árelemei viszonylag egyszerűek. A legnagyobb tételek a beszerzési ár, a nyereség, a rendszerhasználatának díja és persze az áram. Az egyéb pénzügyi alapok díjai mindössze 0,73 százalékát teszi ki. Ez utóbbi sok tételből áll és ez bonyolítja igazán az áramszámlát. Korábban is volt rá példa, hogy egy áramszolgáltató túlszámlázott, a fogyasztók ezt nem veszik észre, nem tudják ellenőrizni. Korábban a sajtóban, internetes módon is többször megjelent az igény a számlák egyszerűsítésére, a fogyasztóvédelemnek is rendszeres témája e kérdés, illetve az ebből adódó fogyasztói panasz. Úgy látom tehát, hogy az áramszámlák egyszerűsíthetők, fogyasztóvédelmi szempontból ez az egyszerűsítés szükséges – Spaller Endre bizottsági tag.”Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a felvezetést, a probléma életszerűségét mutatja. Hozzáteszem, hogy a 31/2010-es KHEM rendelet nyilatkozik arról, hogy mi az a számlakép, amit alkalmazni kell. Ha eljutunk oda – a bizottsági ülés ajánlásai között -, akár az ajánlások közé beletehető az is, hogy ennek a rendeletnek az olyan értelmű módosítása, ami a számlaegyszerűsítést, ilyen értelemben a számlakép egyszerűsítést is jelzi, de nyilvánvaló jussunk el ide, hogy ez felvethető, javasolható-e. Főigazgató-helyettes asszony, öné a szó és azt követően nyitjuk a vitát.

Csákiné dr. Gyuris Krisztina tájékoztatója

CSÁKINÉ DR. GYURIS KRISZTINA főigazgató-helyettes (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen. Nagy tisztelettel köszöntöm én is a bizottság tagjait és valamennyi kedves érdeklődőt. Kérem, ha esetleg nem hallanának jól, akkor nyugodtan jelezzenek, a légkondicionáló egy kicsit megviselte a hangomat. Röviden, ha megengedik, én is bemutatkoznék, mert erre a múlt héten nem került sor és a kollégáimat ebben követném. Közel 9 éve dolgozom a Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, korábban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságon dolgoztam, és úgy gondolom, hogy az ott szerzett tapasztalatomat jól tudtam kamatoztatni annak érdekében, hogy számos pert sikerült megnyerni az NFH javára. A hatósági és jogi főosztályon kezdtem a munkát, majd onnan néhány év múlva kerültem át a szolgáltatási ellenőrzési területre, amelynek a vezetésével bíztak meg 2008-ban, 2009-ben pedig a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti főosztály vezetője lettem. Tehát tulajdonképpen valamennyi szakmai és jogi területbe lehetőségem nyílt betekinteni, most pedig az újabb kihívás, aminek próbálok megfelelni, hogy ez év nyarától a főigazgató helyettesítésével járó feladatokat megfelelően lássam el. És akkor a mai előadás témájára rátérve. Nagy örömmel vettem tudomásul a bizottság honlapjáról a mai témát és tulajdonképpen a címét is onnan loptam. Úgy gondoltam, hogy a villamosenergia-szolgáltatásról és a gázszolgáltatásról beszélnék e napirendi pont keretében, már csak azért is, mert ezen a két területen a legnagyobbak a számlaérthetőséggel kapcsolatban a problémák, sőt itt is a villamosenergia-szolgáltatás élvez ilyen szempontból elsőbbséget, illetve ezen a két területen van a Hatóságnak egyértelműen rögzített hatásköre, tehát következésképpen tapasztalatai is. Mindenekelőtt szeretném azt megjegyezni, hogy 2008. január 1-jétől rendelkezik a Hatóság hatáskörrel a villamosenergia-szolgáltatást illetően, éppen ezért a panaszok alakulásával kapcsolatban egy olyan diagramot hoztam, ami a 2008-as évtől kezdődően tartalmazza a panaszok számát. Látható, hogy ez emelkedő tendenciát mutat, hiszen a 2010-es évre még csak a szeptemberi díj időszakra vonatkozóan tudok adattal szolgálni. A számlázási panaszokkal kapcsolatban szeretném azt elmondani, hogy a Hatóságnak nemcsak a számlázásra, hanem az elszámolással, méréssel, kikapcsolással összefüggő panaszokra ugyanúgy van hatásköre, mint amit itt látnak, az a szigorú értelemben vett számlázási panaszok száma. Hiszen nyilvánvaló, hogy mondjuk egy méréssel kapcsolatos panasz – mondjuk, hibás a mérő és annak alapján történik egy elszámolás, egy számlázás – az is összefügg a számlázással, de ez csak a tisztán számlázási panaszokat tartalmazza. Lehet erre persze mondani azt, hogy ha a fogyasztók számához viszonyítunk, akkor ez nem is olyan magas szám, ugyanakkor, ha összevetjük a más szolgáltatási területekről érkező panaszokkal, akkor ez igen, bizony annak tekinthető. Talán ezt át is ugorva, inkább a 2010-es évet mutatnám. Itt látható, hogy azért a legjellemzőbb a számlakövetelés kifogásolása a fogyasztók részéről. Tehát az összesen 1210 panaszból 478 az, ami a számlázással kapcsolatos, és ebből a számlakövetelés kifogásolását jelenti 318 panasz, ezt a mérőállás nem nagy különbséggel követi. Egyébként az idetartozó panaszokból látszik, hogy van olyan eset, amikor késve kapja meg a számlát a fogyasztó, vagy éppen nem készül számla, vagy mondjuk a számlahelyesbítés nem megfelelő – de talán erről nem is beszélnék többet, mert korlátos az időkeret és inkább a számlaérthetőségre szeretnék koncentrálni. A számlaérthetőséggel kapcsolatban a nagy problémát tulajdonképpen éppen akkor tapasztaltuk, amikor a hatáskört megkaptuk, hiszen akkor lépett hatályba az új villamosenergia-törvény, amelynek alapján a különböző díjtételeket már külön-külön kellett feltüntetni a számlákon. Ezek korábban is szerepeltek a villamosenergia-számlán, viszont kevésbé zavarták meg a fogyasztókat, mivel összevontan kerültek feltüntetésre. Tulajdonképpen kivetítettem, hogy az állami termék ára, rendszerhasználati díjak, az egyéb eszközök és az adó az, ami megjelenik a számlákon, de ennél sokkal bővebben, hiszen ugyancsak részletes bontásban. Az előbbi felszólaláshoz kapcsolódva, igazából én is készültem egy kis ábrával, amin látszik, hogy rögtön hány kitétel zavarta meg a fogyasztókat – és akkor át is térnék a számlaérthetőséggel kapcsolatos panaszokra. Ide szintén egy ez évi adatot hoztam, erre is lehetne azt mondani, hogy talán nem is olyan sok. De szeretném azt hozzátenni, hogy ugye nekünk voltak panaszirodáink, most vannak hatósági tanácsadó irodáink és nagyon sok a szóbeli, illetve a telefonon jelentkező megkeresések száma, ahol a fogyasztók kétségbeesve fordulnak hozzánk annak érdekében, hogy magyarázzuk már el nekik, hogy miért is fizetnek, mit jelentenek a számlán szereplő kitételek. Ezekben a panaszokban nincs benne a tájékoztatás-kérések száma, amire mondjuk a fogyasztók rendszerint majdhogynem egy kisebb könyv terjedelmű műveleteket kapnak, hiszen tényleg megpróbálják nekik úgy elmagyarázni, hogy az egy laikus fogyasztó számára is érthetővé váljék. Mindenesetre az ebből látszik – már amennyire lehet 124 darabszámból messzemenő következtetéseket levonni -, hogy a legtöbb panasz a közép-magyarországi régióból érkezett és az észak-magyarországi régió követi őt a sorban. A jellemző problémákra szeretnék most rátérni. Amint már említettem, a legnagyobb gond rögtön a folyamat elején az volt a fogyasztó számára, hogy új díjak jelentek meg a számlán, mert ők ezt úgy értelmezték, hogy valóban új díjakat kíván a szolgáltató rájuk terhelni. Nem egy panasz szólt úgy, hogy tulajdonképpen a szolgáltató megint talált ahhoz egy utat, módot, hogy hogyan téveszthető meg a fogyasztó és hogyan terhelhetné őt újabb és újabb díjelemekkel, mintegy valamilyen szintű megtévesztést megvalósítva. A fogyasztók nem értik igazából ennek a jogszabályi hátterét, nem is igazán akarják elfogadni, sokszor azt sem értik, hogy egyáltalában mi az elszámoló számla, mi a részszámla, milyen adatok alapján készül ez a kettő. Bizonyára önök is hallották már azt az igen jellemző kifogást, hogy a fogyasztót nem érdekli más, csak annyi, hogy mennyi áramot fogyasztott el és ezért mennyit kell neki fizetnie, nem érdekli az a sok-sok rendszerhasználati díj és egyéb pénzeszköz a számlán, így viszont a túl sok adat között elvész a lényeg, és adott esetben a fogyasztó vérnyomásának emelkedésére adhat alapot. Ami szintén zavaró, bár jogszabályi előírásnak felel meg, az a nettó érték feltüntetése a számlán, érdekes módon ezt szintén gyakran jelzik a fogyasztók. Illetve éves elszámolásra vonatkozik a következő megjegyzés – ez a legutolsó, ami a slide-on látható -, ugyanis sokszor az éves elszámoló számlánál a fogyasztók számára követhetetlen az, hogy tulajdonképpen akkor most az adott évben ők mekkora összeget is fizettek be és mekkora az az összeg, amellyel még tartoznak. Ezzel függ össze a következő két problémakör. Nem egyszer látunk ugyanis olyan éves elszámoló számlát, amelyen szerepel az a mondat, hogy a folyószámla egyenleg túlfizetést mutat, itt ugye a fogyasztó megnyugszik, hiszen valójában akkor még a szolgáltató tartozik neki, tehát ők várnak majd valamiféle jóváírásra. Ehhez képest kiderül, hogy valahol mégiscsak szerepel a számlán elbújtatva egy negatív végösszeg, tehát tulajdonképpen itt a fogyasztó az, aki még tartozik, de számára ez a számlából egyáltalán nem egyértelmű. Szintén az elszámoló számlákkal kapcsolatos probléma, hogy sokszor a ki nem egyenlített részszámlák a saját értékükön szerepelnek, tehát nem az szerepel a számlában, hogy ebből a fogyasztó mennyit fizetett be, így tulajdonképpen ebben a tekintetben nem valós képet mutat a számára és a fogyasztó megnyugszik, hogy ezeket a részszámlákat ő már kifizette. Persze lehet azt mondani, hogy a fogyasztó kövesse nyomon a tartozásait, de ebben őt az elszámoló számla abszolút nem segíti. A diktálás elmaradása. Ez jellemzően egy fogyasztói hiba, ez tényleg a fogyasztóra vezethető vissza, viszont ilyen esetben lehetősége van arra a szolgáltatónak, hogy becsült fogyasztás alapján állapítsa meg a fizetendő összeget, de említhetném a hibás mérést is. A becsült fogyasztás szintén egy olyan sarkalatos pont, ami tulajdonképpen a fogyasztók számára abszolút nem érthető. Nem értik, hogy milyen számítások alapján kerül sor a becslésekre, és ott egyfajta megtévesztést érzékelnek. A részszámlákon jelentkező probléma, a mérőállás feltüntetésének hiánya. Itt arra az esetre gondolok, amikor éves elszámolásban van valaki, és ilyenkor végül is havonta azonos összeget fizet a részszámlákon, viszont szeretné, hogyha a részszámlákból tájékozódhatna arról, hogy a már befizetett összeg mekkora mérőállásnak felel meg. Ilyen kifogások is szoktak jönni. A számlahelyesbítések értelmezésével kapcsolatban jómagam is láttam már olyan ügyet, amikor konkrétan egy adott időszakra vonatkozóan hat sztornót és hét számlát állított ki a fogyasztó részére a szolgáltató, tehát a hetedik számla volt végül helyes, de valóban nagyon nehéz volt így az eligazodás. És hát ami örök probléma más területeken is, az az alapdíj, a fogyasztók rendszerint nem értik, hogy miért kell alapdíjat fizetni akkor, amikor éppen aktuálisan nincsen fogyasztás egy adott mérőn. És akkor át is térnék a gázszolgáltatás területére. Itt látható, hogy ebben az első háromnegyed évben 1399 panasz érkezett. Itt is felmerült a számlakövetelés kifogásolása. A második helyen nem a mérőállás nem megfelelősége van, hanem az, hogy a felhasználó nem kapott számlát, ami azért egy elég komoly probléma tud lenni akkor is, hogyha most éppen csak 27 eset jegyzi ezt ezen a diagramon. A számlaérthetőséggel kapcsolatos panaszok megoszlása itt is hasonló, és a közép-magyarországi régió vezet, és az észak-magyarországi régió követi. Majd át is térnék a jelenlegi problémákra. A klasszikus probléma, hogy a fogyasztók a mai napig nem tudják azt megérteni és elfogadni, hogy leolvasnak egy köbméterértéket a számláról, bocsánat, a számláról kevésbé, tehát a mérőről, és ehhez képest egy megajoule-érték az, ami alapján az elszámolás történik. Tehát itt is valamiféle megtévesztést gyanítanak. A mai napig gondot okoz a fogyasztóknak a fűtőérték fogalma, sokszor vitatják is. A mögött is sejtenek valamiféle – nem is tudom, hogyan mondjam – dolgot, tehát úgy gondolják, hogy nem jogszerűen történik ennek a meghatározása. A korrekciós tényező szintén egy olyan tényező, amit nem sokan értenek meg. Illetve volt már olyan fogyasztó is, aki azt jelezte, hogy szerinte nem megfelelően kerekítették a korrekciós tényezőt. Azt is nehezen tudják elfogadni, hogy egyáltalán a részszámlában és az elszámoló számlában miért különbözik a fűtőérték és a korrekciós tényező. Nem egyszer bocsátkoznak saját ellenőrző számításokba, és próbálják kiszámolni, hogy szerintük mennyit kellene fizetniük, de úgy, hogy nem értik a képleteket, és ebből újabb és újabb panaszok generálódnak. A klasszikus probléma az alapdíjfizetés problémája: nevezetesen miért kell fizetni, ha nem fogyaszt? 2009 júliusától jelentős mértékben zavarta meg a fogyasztói kört az importkorrekciós tényező, 2010. január 1-jétől pedig a biztonsági készletezési díj. Itt is vannak becsült számlák, sztornószámla-értelmezések, itt volt az, hogy nyomon kövessék a fogyasztók, hogy mekkora összeget fizettek be, és mennyivel tartoznak még, mert az elszámolt számlák alapján ez felmerült probléma. Probléma az is, hogy a részszámlák összegei díjtételenként megbontva szerepelnek az elszámoló számlában, ami számukra nehezebben követhetővé teszi a folyamatot, és érdekes módon, ők is kifogásolják a nettóérték-feltüntetést. Szeretnék néhány lépést még röviden megemlíteni, amit annak érdekében tettünk, hogy mégiscsak segítsük a fogyasztók megfelelő tájékoztatását ezen a fronton. Már rögtön, amikor az új villamosenergia-törvény hatályba lépett, a Magyar Energia Hivatal fogta össze a folyamatot és a két hatóság, illetve a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége kidolgozott egy ajánlást a számlaképre vonatkozóan, ugyanakkor, mivel ennek kötelező jogi ereje nem volt, hiszen nem jogszabályban jelent meg, csak elvétve követték a szolgáltatók. Természetesen nagyon fontosnak érezzük a területet, ezért folyamatosan végzünk témavizsgálatokat mind a villamosenergia-szolgáltatás, mind pedig a gázszolgáltatás területén. A gázszolgáltatás egyébként 2009. július 1-je óta tartozik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatáskörébe. Tájékoztató tevékenységünket is megemlíteném, tényleg számtalan fogyasztónak küldünk – érdeklődésére – részletes tájékoztatást. Számtalan kommunikációt is megjelentettünk, de úgy gondolom, hogy itt nagy szerepe lehetne a civil szférának, tehát tényleg a tájékoztatás az, amire alapvető szükség lenne. Úgy gondolom, megemlíthetem, hogy számos jogszabály-módosító javaslatot fogalmaztunk meg annak érdekében, hogy könnyítsünk a fogyasztók helyzetén, és tulajdonképpen félig-meddig azért ez meg kíván testesülni a november 1-jén hatálya lépő 1/2010-es KHEM-rendeletben, ami arra hivatott, hogy a villamosenergia- és a földgázszolgáltatás területén kizárólagos, egyetemes szolgáltatás vonatkozásában az alkalmazandó számlaképről rendelkezzék. Viszont, bár ennek a rendeletnek van több, üdvözlendő része, azért mégis van egy-két olyan probléma, amiről azt gondoljuk, hogy még szabályozást igényelne. Hiszen a rendelet meghatározza, hogy mit kell a számla első oldalán feltüntetni, mit kell a következő oldalakon feltüntetni, rendelkezik arról is, hogy elszámoló számlák esetében kell ezt vagy részszámlák esetében, kötelezően vagy opcionálisan, fizetési határidő, összeg, illetve az azonosító, amellyel kapcsolatban segíthető a fogyasztó reklamációja, ezek az adatok kötelezően kiemelésre kell hogy kerüljenek, és évente egyszer a fogyasztónak magyarázatot is kellene kapnia. Ami egyébként annyira nem egyszerű feladat, hiszen úgy gondolom, hogy ezt egy laikus fogyasztónak úgy elmagyarázni, hogy valóban megértse, és a kételyeit valóban eloszlassuk, egyáltalán nem könnyű. Rátérnék tulajdonképpen a problémákra. Úgy gondolom, hogy még mindig gondot okoz az, hogy nem blokkok szerint csoportosítja a jogszabály az adatokat, a könnyebb áttekinthetőség érdekében lehetne még lépéseket tenni. Nem írja elő a jogszabály azt, hogy a mérőcsere, illetve a hitelesítés esedékességét fel kellene tüntetni a számlákon. Ez sokszor eredményez panaszokat, mert hogy eleve nem köteles a szolgáltató tértivevényes levélben értesíteni a fogyasztót, tehát adott esetben éppen érkezik egy levél, jellemzően nem sok nappal a hitelesítés vagy csere időpontja előtt, amikor a fogyasztók, különösen az idős fogyasztók nem egyszer sajnos kórházban tartózkodnak, és utána következik az, hogy nem hitelesített mérő alapján indul meg a számlázás, és ez újabb és újabb problémákat generál. Úgy gondoljuk, hogy ez kiküszöbölhető lenne azzal, hogyha a számlán szerepelne a következő hitelesítés, csere időpontjának megjelölése, legalább abban az évben, amelyben esedékes. Szintén nagy szívfájdalmunk, de hát tudjuk ennek az okát, az, hogy a kereskedőkre nem vonatkozik a rendelet, illetve azt, hogy a részszámlaszámokat még mindig nem kell az elszámoló számlán feltüntetni, holott a fogyasztók ezt jelezték, hogy ennek alapján sokkal könnyebben tudnák nyomon követni, hogy akkor tulajdonképpen most tényleg mennyivel tartoznak még. Ami még probléma, hogy a folyószámla-egyenleg követésére alkalmazható két lehetőség, amit a jogszabály meghatároz, ez a részszámlák esetében csak opcionális, holott fontos lenne, hogy a részszámlák esetében is a könnyebb követhetőséget biztosítsuk a fogyasztók számára. És végezetül egy rövid kis uniós kitekintést szeretnék még tenni, azt érzékeltetve, hogy azért ez a probléma nemcsak hazánk számára, hanem valamennyi tagállam számára ugyanúgy probléma: a Bizottság 2009-ben dolgozott ki egy útmutatót a számlázáshoz kapcsolódó joggyakorlatok alkalmazásához. Ez mind tartalmi, mind formai szempontokat próbál meghatározni ajánlások formájában a fogyasztóbarát mérőszámlák kialakításához, viszont maga a Bizottság is úgy ítélte meg, hogy kevés még az információ, a tapasztalat, ami rendelkezésre áll a fogyasztók igényeivel, elégedettségével kapcsolatban, tehát további felmérésekre van szükség. Érdekességként annyit szeretnék még a legvégén elmondani, hogy a tagállamok többsége él azért ebben a kérdésben a jogi szabályozás eszközével, összesen két tagállam van, amelyben teljes leszabályozásra épül a rendszer, és van egy-egy olyan tagállam is, ahol, mondjuk azt is leszabályozták már, hogy mekkora betűmérettel készüljenek a számlák, vagy, mondjuk azt, hogy milyen hosszú legyen a számla, illetve nagyon támogatják az összehasonlító dobozok alkalmazását a számlán, amelyek alapján a fogyasztó össze tudja hasonlítani a különböző szolgáltató ajánlatát, és így könnyebb számára a választás. És még az osztrák modell az, ami elnyerte a Bizottság tetszését – ezt mindenképpen megemlíteném -, ott ugyanis modellszámlák, mintaszámlák kerültek kidolgozásra. Úgy gondolom, hogy eltelt az idő, ennyit gondoltam volna és amennyiben kérdésük van az elhangzottakkal kapcsolatban, akkor készséggel állok szíves rendelkezésükre. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen főigazgató-helyettes asszonynak a rendkívül informatív előadást. Problémákat tettünk ki az asztalra, nyilvánvaló ennek sokfajta megközelítése van. Szeretném megadni a lehetőséget a vállalkozások részére – akár a villamos áramszolgáltató, akár a földgáz-szolgáltatás terén -, hogyha az elhangzottakhoz kapcsolódóan van észrevételük, akkor kérem szépen, ezt osszák meg velünk vagy akár a véleményüket is. Mielőtt ezt megtenném Horváth képviselő úrnak adom meg a szót újra.

Kérdések, vélemények

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Gondoltam, hogy egy-két felvetést hozzáteszek, mert akkor rögtön arra is tudnak reagálni.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Csináljuk úgy, hogy megfordítjuk, a bizottság tagjai kiegészítő megjegyzéseket tesznek és utána kérem, hogy önök ennek figyelembevételével is tegyenek rá reagálásokat. Képviselő úr, tessék! És látom, hogy többen is jelentkeztek.

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Igen, azt gondolom, hogy valóban mindannyiunknak személyes tapasztalatai vannak és az már önmagában nem jelent jót. Tehát, hogy ha egy véletlenszerűen összeválogatott társaságról kivétel nélkül mindenkinek van negatív élménye a számlázással, az azt jelenti, hogy nagyon nagy baj van a számlázással. És a verseny nem alakult ki ezen a piacon, legalábbis nekünk fogyasztóknak, mi, mint lakossági fogyasztók nem érzékeljük, hogy bárki is keresné a kegyeinket. Amit ön elmondott az áramszolgáltatás kikapcsolása és a számlázási címre történő számlaközlés, ebben nem jeleskednek a szolgáltatók, a Dél-magyarországi Áramszolgáltatóról tudok beszélni. Kecskemét városban nem egy, nem két olyan panasszal érkeztek hozzám, képviselőhöz, aminek az volt a lényege, hogy egyszerűen a szolgáltató nem az adott címre küldi ki a számlát, valószínűleg a felszólításokat is odaküldözgeti, majd egyszer megjelenik az ember, aki ki akarja kapcsolni. Én is eljutottam idáig úgy, hogy közben rendszeresen telefonáltam, interneten, mindenhol; mondtam nekik, hogy oda kéne küldeni a számlát, ahol lakom, meg ahova bekötötték a villanyórát, tehát egy viszonylag egyszerű feladatot nem sikerült abszolválni több mint 8 hónapig. És azt is el szeretném önöknek mondani, hogy a jéghegy csúcsa az, aki a fogyasztóvédelemhez fordul, tehát ott már annyira el van keseredve az ember, mire eljut odáig, hogy az egy külön kategória. Viszont, ami miatt szót kértem, az az, hogy mind az áramszolgáltatás esetében, mind a gázszolgáltatás esetében a legnagyobb probléma az, hogy semmilyen esélyünk nincs arra, hogy érdemben ellenőrizzük, hogy a kiszámlázott tételek megfelelnek-e a valóságnak. A gáznál egészen durva a dolog, ugyanis a korrekciós tényezőnek a megállapítása a fogyasztótól teljesen független, még a gázórát, úgy ahogy látom, mert azt le tudom olvasni; hogy a gázórának a hibahatára mekkora és hogy az egyáltalán plusz-mínusz hány százalékos tévedéssel dolgozik – nem akarok pontos számot mondani, de ezt gondolom, a szolgáltatók meg tudják mondani és nem kicsi az a hibahatár. Tehát már maga a gázóra hitelesítése és annak az ellenőrzése a fogyasztó számára lényegében lehetetlen. Olyan költségeket számolnak fel, ha ő ezt kéri, amely egyszerűen értelmetlenné teszi a gázóra hitelesítésének az ellenőrzését. Ki hitelesíti a gázórákat? Ugyanaz, aki szolgáltat, ez vicc. Tehát olyan, mintha a fiamat megkérném az iskolában, hogy saját magát osztályozza, ez körülbelül az a kategória. Ki ellenőrzi azt, hogy egyáltalán az a hőmennyiség, az a korrekciós tényező valóban annyi-e? Megértették velem, hogy azért van, mert nem mindig egyforma a gáznak a minősége, és tulajdonképpen még a fogyasztót szolgálja, hogy ezzel lehet korrigálni azt, hogy mennyi hő-értéken kap. De azt, hogy valaki le tudná ellenőrizni, hogy a gázóra, ami kijön, az a bizonyos mennyiségű hő az megjelenik, vagy nem, ezt egyedül nem tudom, ki tudja ellenőrizni, de se civil szervezetet nem találtam, aki ezt megtette volna; állítólag a szolgáltatónak van joga ezt ellenőrizni, megint ugyanoda térünk vissza, tehát a legnagyobb problémát ebben látom. A másik, ami komoly gondot jelent szerintem, a túlszámlázás utáni helyzet. Én viszonylag ritkán vagyok Kecskeméten, illetve nem mindig vagyok Kecskeméten, mert a munkám egy részében Budapesten dolgozom, mint képviselő, ebből adódóan nem is mindig sikerül megtalálniuk, hogy leolvassák a villanyórát. Ugyan többszöri könyörgésem ellenére sem voltak hajlandók kívülre rakni az épületre, mert azt mondták, hogy ezt nekem kell megoldani, megint valami komoly költségvetést, igazi macerát kellett volna bevállalni, pedig mérőt kellett cserélni, és gondoltam, hogy akkor az lenne a logikus, hogy tegyék kívülre, aztán olvassák le, amikor akarják, ezt se sikerült megoldani. Na most, amikor mintegy 290 ezer forintot sikerült kiszámlázniuk, és én megpróbáltam visszakérni ezt a pénzt, akkor jöttek mérőórát ellenőrizni, én bizonyosan csaltam a házon belül, mert az nem létezik, hogy ennyit kelljen visszafizetniük. Majdnem másfél hónapomba került, mire a saját pénzemet visszaszereztem. Elnézést kérek, de ezt is feltenném, ez megint egy elképesztő helyzet, túlszámláznak, és utána ők támasztanak feltételeket, hogy a saját pénzemet visszafizessék. A probléma lényege az, és elmentem egészen az igazgatóig, a DÉMÁSZ igazgatójáig a panaszommal, ahol azt a választ kaptam, hogy a kormányrendelet lehetővé teszi. Ennyi volt a fogyasztó rendezése. Úgyhogy szeretném, ha egy kicsit a súlyán kezelnénk, szóval garantálom, hogy majdnem mindenkivel megtörténik ilyen az országban és nagyon komoly felháborodás van az emberek között, ami nem a fogyasztóvédelemnél csapódik le, valószínűleg a civilek többet tudnak erről és a képviselői irodáktól. Tehát a panaszok legalább egyharmada a közüzemi számlával kapcsolatos. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr is jelezte, hogy szólni kíván és Örvendi képviselő úr is. Szerintem egyszerűbb a mikrofon szempontjából, hogy előbb a képviselő úr és utána én átadom majd a mikrofont alelnök úrnak.

Örvendi László József (Fidesz) ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Kapcsolódok Spaller képviselő úr leveléhez és a Horváth képviselő úr által elmondottakhoz, de most elsősorban a gázszámlák oldaláról szeretném megnézni. A lakossági fogyasztói panaszok környezetemben hasonlóak, mint amit hallottunk, és amit láttunk is a kivetítőn. Azonban nemcsak lakossági fogyasztók vannak, hanem jelentős számú vállalkozói fogyasztás is van Magyarországon, és ha ezeket az elszámolásokat nézzük, ez még különben meg van komplikálva, mint a lakossági fogyasztóé. Előre kell fizetni, lekötött mennyiségeket kell előre kifizetni és bizony, ha ez a lekötött mennyiség elfogyasztása nem történik meg, magyarul túlfizetésbe kerül a vállalkozó, mehet a pénze után, valamikor egy év múlva kapja meg, mert a következő számlánál nem írják jóvá azt a fogyasztást, amivel mínuszba került a vállalkozó. A másik nagy probléma és különösen a mezőgazdaságban. Ugye egy jelentős energiafogyasztó a mezőgazdaság, különösen ősszel a szárítóüzemek óriási gázmennyiséget fogyasztanak, és most legújabban kitaláltak egy olyat – szerintem pénzbehajtó intézkedés -, hogy ha nulla Celsius fok alá kerül a napi átlaghőmérséklet és használja a szárítót az a vállalkozó, akkor számoljon arra, hogy egy teljes éves teljesítménydíjat kap büntetésként a nyakába. Micsoda dolog ez kérem? Ez teljesen ellehetetlenítése a vállalkozóknak, úgyhogy én kérem, hogy ezt is vegyük figyelembe. A vállalkozói számlát és elszámolásokat egyszerűbbé kell tenni, átláthatóbbá és vállalkozóbaráttá tenni az energia-elszámolásokat. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Alelnök úr, parancsoljon!

Szabó Zsolt (Fidesz) SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Főigazgató-helyettes asszonynak szeretnék néhány kérdést feltenni épp ebben a témában. Az egyik az Országos Mérésügyi Hivatalhoz kapcsolódik. Ugye van egy rendeletünk, ami kimondja, hogy kötelező olyan mérőórát használni és alkalmazni, ami előre minősített, nyilván, miután egy szem hivatalunk van: az OMH-val és rendszeresen vizsgált. Ön szerint miért nem teszik meg a szolgáltatók, hogy rendszeresen elvégzik ezt a dolgot, hiszen ha jogi útra viszi a dolgot, nyilván megnyeri velük szemben az ebből eltérő méréseket, erre vannak konkrét példák. Tehát rendelet van, létező rendelet erre az OMH által hitelesített órákra. A másik kérdés az energia lekötés kérdése előre – és itt ebben az esetben a vállalkozó, meg a magánszemély között, mint fogyasztó között nincs különbség. Tudjuk, hogy a teljesítménydíjat a vállalkozók akkor is kifizetik, ha nem vették igénybe azt az áramot, azt a gázt. Én ezt inkorrektnek tartom olyan szempontból, hogy egy vállalkozás a maga kárára és hasznára dolgozik, így az energiaszolgáltatók miért nem a saját kárukra és hasznukra dolgoznak; tippeljék meg, hogy mennyi áramot szeretnének a piacon megvenni és adják el azt. Ön szerint fogyasztóvédelmi szempontból lehet-e ezzel a kérdéssel valamit kezdeni, ez nagyon komoly milliárdos tétel. A pontos mérést miért nem tudjuk megoldani? Tehát miért van ez az átláthatatlan, kiszámíthatatlan, több tételből álló, zavaros számla? És van-e mód arra, hogy egységes mennyiségi egységre lehessen például a gázt számolni. Ha joul joul, akkor joult mérő órát tegyenek fel. Ha köbméter, köbméter, de akkor köbméterre fizessünk. Konkrétan feltehetem úgy is, hogy érthetőbb legyen, hogy én nem akarok vizet és gőzt venni otthon. Köszönöm szépen.

(Az elnöklést Simon Gábor veszi vissza.)

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úrnak az elnöklést. Balla Gergő képviselő úrnak adok szót. Ha más nem, utána zárásként én még két megjegyzést tennék. Képviselő úr, parancsoljon!

Balla Gergő (Jobbik) BALLA GERGŐ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívottak! Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosan személyes felvetésem, hogy a szolgáltatók mintha kicsit fordítva ülnének a lovon. Tehát bárki bármilyen problémával bemegy egy szolgáltatóhoz, akkor nem úgy kezelik, mint egy fogyasztót – megtisztelően -, hanem jó esetben csak félvállról beszélnek vele, rosszabb esetben akár el is küldik. Tehát az a versenyhelyzet, amit említenek, hogy ezzel a szolgáltatók tudnak versenyezni, egyáltalán nincs meg. És nemcsak ezeknek a szolgáltatóknál, hanem az állami hivataloknál is ilyen problémás az ügyintézés. Ezzel kapcsolatban kellene még valamit tennünk, hogy igenis a fogyasztó fogyasztó legyen, és legyen megtisztelve a szolgáltató részéről. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy a bizottság tagjai részéről több megjegyzés nincsen. Röviden szeretnék rákérdezni, hogy még az év elején napirenden volt a közüzemi magatartási kódex, lehet-e tudni valamit arról, hogy hogyan áll ez a kérdés. Illetve azt gondolom, hogy a következő megjegyzésemet majd a vállalkozásokat követően tenném meg. No akkor, most kicsit nyissuk a kört. Néhány kérdés érkezett főigazgató-helyettes asszonyhoz, és úgy érzem, hogy a megjegyzések kapcsán biztosan szólni akarnak a gazdaság szereplői is. Megadom önöknek is a lehetőséget. Valamilyen módon jelezzék, kézfelnyújtással, hogy szólni kívánnak, és természetesen fognak tudni élni a lehetőséggel. Szerintem kezdjük főigazgató-helyettes asszonynál, és addig lélekben készüljenek rá, és utána önöké a lehetőség. Tessék parancsolni!

Csákiné dr. Gyuris Krisztina válaszadása

CSÁKINÉ DR. GYURIS KRISZTINA főigazgató-helyettes (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen a kérdéseket. Teljesen jogosnak érzem a felvetéseket, ugyanakkor, ha megengedik nekem, óvatos lennék a válasszal. Már csak azért is, mert tulajdonképpen mi lakossági fogyasztói panaszokat vizsgálunk ki, ugyanakkor úgy gondolom, hogy az önök által felvetett kérdések inkább az Energia Hivatal kompetenciájába tartozhatnak, tehát hogy ők pontosabb és korrektebb választ tudnak erre adni. Elképzelésem van a dologról, azt viszont most – úgy gondolom, hogy – talán jobb, ha nem hangoztatom. Viszont, mivel itt vannak a szolgáltatók, ezért kíváncsi lennék az ő válaszukra. Az energialekötéssel kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy igen, nálunk is volt már olyan panasz, amikor konkrétan leégett az ingatlan és nyolc hónapra is ki kellett fizetni tulajdonképpen az ennek megfelelő díjat. Ugyanakkor azt kell hogy mondjam, hogy sajnos az akkori jogszabályok alapján abszolút jogos követelés volt, tehát itt megint csak jogszabályi szinten így van rendezve ez a kérdés. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Szerintem ez magas labda, pattogó labda, az önök térfelén van. Ha élni kívánnak a lehetőséggel, akkor kérem, tegyék meg. Jelentkezés útján adom meg a szót. Kérem szépen a név és a szervezet vagy cég bemondását. Az úré először, tessék parancsolni!

Szolgáltatók, cégek hozzászólásai

KÓRODY DÁVID (FEOSZ): Jó napot kívánok, elnök úr. Köszönöm a szót. A képviselő úr felvetésére szeretnék reagálni és megerősíteni, hiszen kíváncsi volt a civil oldal tapasztalataira a fogyasztói oldal beérkező panaszai kapcsán. Ugyanakkor szeretnék reagálni Gyuris Krisztina doktornak is a felvetéseire, illetve reakcióira. Először is nagyon fontos megismételnem azt, amit a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz beérkezett panaszok kapcsán hallottuk, hogy a legmagasabb szám 124 volt. Itt ugyanakkor érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon a fogyasztó mennyire is fordul a hatósághoz, és mennyire is él panasztételi lehetőségével. Tehát el kell mondjam, hogy korábbi munkahely kapcsán egy nagyobb magyarországi érdekeltségű szolgáltató ügyfélszolgálatán dolgoztam – úgy érzem, hogy ezzel még nem sértek üzleti titkot, hogyha elmondom -, és gyakorlatilag tíz hívásból 7-8 azzal volt kapcsolatos, hogy a fogyasztók nem értik a számlát, többek között, teszem azt, két diplomával rendelkező is megjegyezte, hogy ilyen végzettséggel rendelkezik, de egyszerűen nem tud elmenni a számlán. Meg kell jegyezzem, hogy a fogyasztó olyan, hogy amint így kipanaszkodja magát, lenyugszik, amíg megkapja a következő számlát. Tehát itt nem feltétlenül valós adat, ami az NFH-hoz beérkezik, hiszen itt ennek kapcsán sokkal több panasz lenne, csak ugye a fogyasztók nem élnek vele. Viszont a szövetség által beérkezett fogyasztói panaszokkal kapcsolatosan azt is el kell mondjam, hogy legalább a panaszok egyharmad része mindenképpen a közüzemi számlákkal kapcsolatos. Itt fontos kitérni arra, hogy nemcsak a lakossági fogyasztók jelentkeznek panaszokkal, hanem az üzleti fogyasztók is. Legkonkrétabb slágertéma a számlák nem érthetősége, illetve a különböző túlszámlázással kapcsolatos kérdések. Tehát a képviselő úr által felolvasott iromány célkitűzései kapcsán, illetve a Gyuris Krisztina által is ismertetett november 15-én hatályba lépő rendelet kapcsán reméljük, hogy ez mindenképpen a fogyasztói számlák egyszerűsítését fogja eredményezni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tényleg várnánk a szolgáltatók jelzését. Kérek egy mikrofont az úrnak.

SZINVAI ÁRPÁD (Főgáz Zrt.): Kényelmetlen helyzetben vannak a szolgáltatók, mert a bizottság eléggé egy platformon van. Azért azt figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatók nem a saját törvényük szerint működnek. Előre szeretném bocsátani, amit a főigazgató-helyettes asszony is mondott, hogy végül is alapvető jogszabályok mentén működnek a szolgáltatók, végzik tevékenységüket, számláznak és a méréseket is ez alapján végzik. Az első, a mérők és a mérőhelyek kialakítása, a mérők hitelessége. Ezeket egyértelműen leszabályozott módon kell felszerelni, hitelesíteni, és ha még igaz is adott esetben az, hogy a szolgáltató a hitelesítő, akkor is az OMH által bemért és hitelesített mérők, kontrollmérő a hitelesítési eszköz, tehát az OMH felügyeli a hitelesítést. Az, hogy milyen pontos a mérő, az is meg van határozva a törvényben. Felmerült itt a kérdés, hogy miért nem arról ad számlát a szolgáltató, amit a mérő mér. Magyarán, hogyha hőmennyiségről adnak elszámolást, akkor miért nem hőmennyiséget mérünk, miért köbmétert, ráadásul nem is normál köbmétert, hanem üzemi köbmétert? Azt meg kell mondani, hogy jelenleg egy általános háztartási mérőnek, egy 4-6 köbméteres mérőnek a költsége tízezres nagyságrendben mérhető. Ha egyáltalán a világon valahol létezik megajoule-alapú mérő, az majdnem hogy milliós nagyságrendű lenne. És hogy a jogszabály írja elő azt, hogy a mérés hogyan történjen, illetve mi a mérés és az elszámolás alapja. A gáznál a mérés alapja a köbméter. Úgy érzem – és függetlenítem magamat a gázszolgáltatótól -, hogy valahol a fogyasztók érdeke az, hogy ténylegesen azután fizessen, amit ő valóban mennyiségként felhasznál. Tehát, ha a különböző betáplálási pontokból érkezik a gáz különböző paraméterekkel, azt lehetőség szerint mérjük; ezt jelenleg Magyarországon nem a szolgáltatók végzik, hanem egyrészt az Országos Meteorológiai Szolgálat végzi, a nyomás és a hőmérsékletméréseket és a hőmennyiség, mint értékmérést pedig végzi az E.ON Trade, tehát a szállítói oldalnak a mérését, és e mérésalapokat biztosítja a szolgáltatók részére az elszámolás érdekében. Tehát úgy gondolom, hogy a szolgáltatók egyrészt a jogszabályok által előírt módon megpróbálnak korrekt módon elszámolni a fogyasztókkal pont annak érdekében, hogy például – most tényleg nem akarok belemenni a fizika törvényszerűségeibe – a gázhalmazállapot oldása függ a nyomástól, a hőmérséklettől. És az egésznek a témája, hogy a számla és a számla érthetősége. Amikor közüzemi szolgáltatók voltunk és voltak, akkor egyszerűen volt egy gázdíj és volt egy alapdíj. Ezt az elmúlt időszak jogszabályalkotói és a jogi körülmények késztették arra a jogszabályalkotókat, hogy ezt különböző egyéb díjakkal egészítse ki, nagyon szépen fel is volt tüntetve, hogy milyen díjak vannak, az import korrekciós tényező, illetve a stratégiai gázkészlet biztosításához szükséges díjtétel. Ezt is jogszabály írja elő, hogy ezt külön kell feltüntetni a számlán, tehát a szolgáltatók – és én most nem védőbeszédet szeretnék tartani -, csak tényleg a korrekt számlatartalom megvilágítását szeretném bemutatni. És csak röviden, hogy a tavalyi évben az említett 31-es KHEM rendelet kidolgozásakor a szolgáltatók is bevonásra kerültek, és igyekeztünk tényleg a fogyasztói érdekeket is figyelembe véve a számlaképet olyan formában alakítani, ami valamelyest növeli a fogyasztói érdekek védelmét. A Fővárosi Gázművek éppen tavaly év végén végzett egy fogyasztói kutatást, ami eredményeképpen ez év áprilisban átalakította a számláját. Igyekeztünk a fogyasztói kutatás eredményét, illetve a 31-es rendeletben előírtakat figyelembe venni és a számlát ilyen formában átalakítani, és abban már szerepelnek az itt említett folyószámla egyenlegtől kezdve – bár korábban is szerepeltek a folyószámla egyenleg értékei -, illetve a részszámlák tételes feltüntetése is megjelenik, de a főigazgató-helyettes asszonynak a felvetésére tételesen is tudunk reagálni, ha szükséges. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Még ebben a körben fogunk időzni, úgy látom, hogy a civil oldalról volt egy jelentkezés és utána – legyenek bátrak – mások is.

BÁNYAI PÉTER MIHÁLY (Panaszfal): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívott Vendégek! Civil Társak! Én a Panaszfal.hu fogyasztóvédelmi honlap munkatársa vagyok. Először arra reagálnék, amit a tisztelt Gázművek képviselője mondott. Megmagyarázni én is meg tudom, csak nem értem. Szóval akkor, ha egy gázszolgáltatás évtizedek óta problémás abban, hogy mit kap a fogyasztó; ’92 volt az, amikor az Új Reflektor Magazin kiszállt a Gázművekhez és panasz alapján elkezdték vizsgálgatni, hogy hogy lehet az, hogy ezelőtt két évvel még 12 perc alatt forrt fel a víz, most meg 17 perc alatt, de azt is meg tudták magyarázni. Az, hogy hogy számláznak, az pedig mindig azon múlik, hogy a szakértők mit mondanak, hogy azt javasoljuk, hogy – és akkor a képviselő, aki adott esetben más területen dolgozik, elfogadja a szakember javaslatát. Azt javaslom, hogy úgy számlázzanak, hogy az egyszerű fogyasztó megértse. Mert én tudom azt, hogy ha átállnak egy Joule-alapú mérésre, akkor az baromi drága. Tehát az egyszerű módokat kell megkeresni, nem pedig a baromi drágát. Ez egy hivatkozási alap, de az a korrekt, amikor a Juliska néni elolvassa és tudja, hogy mennyit kell fizetni. Az, hogy mi a mellékkörülmény, milyen mellékágat tesznek bele, ez senkit nem érdekel, mennyi a prémium, mennyi a veszteség, mennyi az útiköltség, ezek senkit nem érdekelnek, ugyanúgy, ahogy az áramszámlában bent lévőt, mert arra kellene törekedni, egy olyan törvényt kialakítani a számlázásra, ahogy a kedves fogyasztó elképzeli, ebben igazad van. Aztán a másik dolog. A szolgáltatók abban a helyzetben vannak, hogy mi fogyasztók kiszolgáltatottak legyünk, hiszen ezen nem tudunk változtatni mi fogyasztók, ezen önök tudnak változtatni, ha úgy módosítják a jogszabályokat. Mondok egy példát. Ezelőtt másfél éve felmondtam egy szolgáltatást – ez nem gáz, meg nem villany, hanem ez egy mobilszolgáltatás -, azóta megváltozott a szolgáltatónak a neve, de a bürokráciája nem. És nem veszi tudomásul, hogy én már nem vagyok bent a cégnél az ő fogyasztója, szolgáltatásának igénybevevője, hanem, hogy szétbomlott; a fogyasztóvédelmi flottánál vagyok és a flotta tagjai nem kapják meg a számlaidőt annak ellenére, hogy ezt kértük és másfél éve ezen vitatkozunk. Na most, kell-e szétbontani, avagy nem kell szétbontani? Ez nem fogyasztóbarát. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Referáljon a szolgáltató, ha van önök között. Legyenek, kedvesek szálljanak be a vitába, ez az önök bőrére is megy.

ZÁHONYI CSABA (DÉMÁSZ Zrt.): Záhonyi Csaba, EDF-DÉMÁSZ Áramszolgáltató képviseletében. Volt olyan téma, ami kapcsán konkrétan meg lettünk szólítva. Úgy gondolom, hogy néhány félreértést vagy esetleges félreértést szeretnék tisztázni. Egyrészt az, hogy jó az a szolgáltatónak, ha a fogyasztó nem érti a számlákat, ez nem igaz. Tehát nyilván, ha a fogyasztó nem érti a számlát, illetve az elszámolást nem tartja megfelelőnek, akkor nem fogja a számlát kifizetni egyrészről; vagy bejön az ügyfélszolgálatra problémázik, esetleg különböző fogyasztóvédelmi szervezetekhez fordul. Az nekünk mindenféleképpen, vagy legalábbis az EDF-DÉMÁSZ-nak fontos, hogy igenis érthető számlák legyenek, és igenis korrekt legyen az elszámolás, ezt szeretném leszögezni. Másrészről pedig azt, hogy mi minden olyan kezdeményezést támogatnánk, illetve részben talán próbáltunk is elébe menni, ugyanis a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz is fordultunk több esetben. Még a tavaly decemberi közüzemi kódex, vagy így elhíresült: közüzemi kódex – számla egyszerűsítési kezdeményezése előtt megkerestük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, két alkalommal is egyeztettünk, hogy hogyan lehetne egyértelművé tenni a fogyasztók számára. Úgy gondolom, hogy elindult egy jó folyamat, nagyon-nagyon örültünk annak, amikor decemberben elindult – részben félbeszakadt, inkább azt mondanám -, tehát jó irányba mozdultunk el, de a teremben úgy gondolom, hogy senki sem gondolja azt, hogy nem lehetne például a villanyszámlán még egyszerűsíteni. Azt szeretném javasolni és nagyon szépen kérni, hogy segítsük a szolgáltatók munkáját is: mi találkozunk először a fogyasztókkal, mi találkozunk ezekkel a panaszokkal, mi látjuk, értjük, viszont nem térhetünk el a jogszabályoktól. Tehát, ha és amennyiben van lehetőség az egyszerűsítésre, akkor azokat tegyük meg és ne a bonyolítás irányába haladjunk. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Biztató megjegyzések. Tóth Ákos úrnak adnám meg a szót!

TÓTH ÁKOS (Ipari Energiafogyasztók Fóruma): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Tóth Ákos vagyok, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának képviseletében, de félállásban a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége nevében is hozzászólnék most ehhez a vitához, beszélgetéshez. Teljes mértékben egyetértek a Főgáz képviselőjének a hozzászólásával, miszerint valóban a szolgáltatók alapvetően a jogszabályoknak megfelelően kell hogy eljárjanak, és a képviselői is mindenfajta tevékenységnél: úgy a számlázásban, mint a mindenfajta kapcsolattartásban. De egyet ne felejtsünk el, hogy ezek a számlatételek, amik ilyen felhőszerűen megjelentek a kivetítésben is, egy része igenis lokális helyi lobbi érdekek alapján került be abba a számlaképbe, amit ma használunk akár a szénfillér, akár az iparági nyugdíjasok kiegészítő fedezetéről beszélünk. Sajnos a beszélgetésből úgy tűnik, hogy a számlázás problémakörében ezek a különféle, a fogyasztók számára nem igazán érthető részletek elfedik azt az alapvető problémát, hogy volt az energiaszolgáltatásnak egy százéves gyakorlata, nevezhetjük úgy is, hogy az offline mérés-elszámolás és leolvasás, ami azt jelentette, hogy havi szinten kiment a díjbeszedő vagy a díjleolvasó, megnézte a mérőórát és ezzel két dolgot biztosított. Az egyik az volt, hogy egyetértésben a fogyasztóval ugyanazt az értéket rögzítették kiszámlázásra, kettő, havi szinten volt kapcsolattartás a szolgáltatóval, tehát bármilyen probléma volt a méréssel, legfeljebb egy hónapra visszanyúló problémát jelentett. Sajnos a liberalizációval ez a helyzet megváltozott, egyrészt azért, mert bevezetésre került a mostani módszer, ami nyilván a szolgáltatók számára jelentett egy kényelmi megoldást. Ez a részszámlázási rendszer megnövelte a fogyasztó kockázatát. Az a probléma, és ezt saját tapasztalatból is mondom mint iparágbeli és szakmabeli, én diktálós fogyasztó vagyok, ami azt jelenti, hogy havi szinten a leolvasási ciklusnak megfelelően próbálom tudatni a szolgáltatómmal, hogy nálam a mérőállás hogy áll, hogy annak megfelelően fizethessem az energiát, ahogy azt fogyasztom. A mérőciklus ma már nem igazodik az egyre gyakrabban előálló energiaár-változásokhoz, ez egy sajnálatos dolog. Az már nagyobb probléma, hogy ugyanakkor ezek a fogadórendszerek nincsenek arra felkészülve, hogy adott esetben egy árváltozás kapcsán az ember diktálhasson mérőállást, hogy én mennyit fogyasztottam az ilyen árú energiából és ettől kezdve a másikat fogyasztom. Tehát ez az én perverzióm, hogy próbálom tudatni a szolgáltatómmal, hogy én most a mérőállásommal az árváltozás kapcsán szeretném követni az árakat. A másik, ami szintén probléma, hogy az így diktált adatok kapcsán utólagosan, mikor van az éves elszámolási számla, szembesülnöm kell azzal, hogy én hiába diktáltam adatot a mérőállás-változásokkal havi szinten, gyakorlatilag a szolgáltató újrakalkulálja az egész éves fogyasztásomat, és elrugaszkodik azoktól az adatoktól, amiket én tényszerűen közöltem. A nagy fogyasztóknál szintén liberalizációs jelenség, hogy a korábbi offline leolvasás helyett megjelent az úgynevezett idősoros mérés bizonyos Amper-érték felett. Nem szabad elfelejteni, hogy igenis az alapja az az offline mérés, amit korábban is a fogyasztóval szinte megállapodásos alapon tudott rögzíteni a szolgáltató és a fogyasztó. Sajnos ma – és itt ez a probléma a különféle elemekkel, elfedi ezt az alapproblémát – nem hiteles mérés alapján történik az idősoros mérésnek az elszámolása. Miért? Mert az OMH a készüléket hitelesíti, a mérőeszközt. Ugyanakkor ma már a mérési rendszer ennél jóval kiterjedtebb, hiszen utána egy jelátviteli úton bekerül az egész feldolgozásra egy szolgáltatói számítógépes központba, és a számla a számítógépes központ adatai alapján készül, nem pedig a mérő adatai alapján. Mint gyakorló iparági energetikus tudom, hogy volt olyan példa egyébként, amikor a gödöllői hév vonalán karbantartás volt, és az ELMŰ simán kiszámlázta ugyanúgy, mintha jártak volna a vonatok, ugyanazt a fogyasztást, mondván, hogy biztos mérő- vagy jelátviteli hiba volt, és azért nem látta, hogy közben egyszerűen állt a forgalom. Tehát az a probléma, és ez komoly kérdés, hogy az Országos Mérésügyi Hivatal hogy viszonyul ehhez az állapothoz, és a jogszabályrendszerünk hogy viszonyul ehhez az állapothoz, hogy ma ebben a kiterjesztett mérőrendszerben van ugyan egy hiteles elem, a mérő, de azon túl az egész rendszer gyakorlatilag nem hiteles és nem is hitelesíthető. És valamikor, amikor dolgoztam az Elektromos Műveknél, már akkor problémát jelentett az OMH-nak, hogy állást foglaljon a T-díjas mérések vezérelt ciklusidejével kapcsolatban, hogy ilyen esetben most mennyire hitelesíthető a mérés. És akkor még nem a mért mennyiség volt a probléma, hanem csak a ciklusidő vezérlése. Ma ott tartunk, hogy az egész mérés gyakorlatilag nem hitelesített, mert nem az a kiindulási alap, hogy adott esetben a regiszterállás megegyezzen a fogyasztó által is ellenőrizhető regiszterállással. Gázügyben csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy az ugye érthető, hogy a fűtőértéknek megfelelően – én legalábbis szakmabeliként megjegyzem, hogy – azért fizetünk, amit az a fűtőérték adott köbméter mellett ér. Azt viszont már nem tudom megmagyarázni, sőt megérteni sem, hogy a rendszerhasználati díjakat is megajoule alapra helyezték. Tudniillik valahol ez nekem olyan olvasatot jelent, mintha ugyanaz a teherautó öt tonna káposztát visz vagy öt tonna aranyat, miért kerül többe a fuvarkilométer, hogyha az aranyat viszi, mintha a káposztát. Tehát az én olvasatomban a gáz rendszerhasználati díja alapvetően köbméterfüggő, mert a pumpák, a tározók, minden köbméterekről szól. Nem igazán értem, hogy miért kellett bekeverni a fűtőértéket és az elszámolásnak így az alapjává tenni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Lassan körvonalazódik a vitának ez a része is, és aztán a végén megpróbálunk valami összefoglalást tenni.

KISS BÉLA (TIGÁZ Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A TIGÁZ Zrt. számlaadási vezetője vagyok. Az itt elhangzottakat nem akarom ismételni, amit a tisztelt kolléga itt elmondott, az az ipari nagyfogyasztók elszámolási kérdéseit feszegette. Az első részhez annyit szeretnék hozzátenni – a kételyeket eloszlatni -, hogy a szolgáltatóktól független szereplők adják a fűtőértékadatokat, amit napi adatként betöltünk a számlázási rendszerbe, és ezt vesszük figyelembe. Természetesen kölcsönös bizalomnak kell a piaci szereplők között lenni, mert egyébként nem fog működni. Én tisztelettel kérem a bizottság jelenlévő tagjait, mert több évtizedre visszamutató kérdés, amit ma is feszegetünk, hogy amikor ezt a kérdést megvilágítjuk, akkor próbáljuk a jogi szabályozás, a jogi környezet alapján megközelíteni, hogy mit miért teszünk. A szolgáltatók soha nem akartak csak a jog mögé bújni, de jogalkalmazóként kell szerepelni, mert egyébként ezt vizsgálják a hatóságok teljesen jogosan és tényszerűen. Mindenki számára világos, hogy az elmúlt időszakban hány szereplő jelent meg a piacon, rendszerhasználati, egyéb díjtételek vonatkozásában, amit az NFH képviselője, illetve többen is elmondtak, a biztonsági készletezéstől az importkorrekció tényezőig. Ezen kívül nem említettük a szociális gázártámogatás folyósítását, mert a fogyasztók 70-80 százalékának teljesen jogosan, érthető módon ezt kell számolni. Bonyolult a számla, de alapvetően ez hőmennyiségalapú elszámolás. Illetve még egy dolgot szeretnék mondani, itt felmerült a szállítókkal, illetve az ipari fogyasztókkal kapcsolatban, hogy ezek a bizonyos készenléti díjak, ezek éves díjak. Ez igazából a piac szereplői, a fogyasztók miatt van, hogy arányosan van elosztva, hogy havonta azonos összegben számlázzák, hogy arányos és egyenletes terhelést jelentsen. Elhangzott itt, hogy a szolgáltatók nem fogadják a diktálásokat. Gondolom, hogy az ősz halántékomon látszik, hogy néhány éve én is dolgozom az iparágban. Gyakorlatilag mindig fogadtuk, és mióta az új szakrendszer van, közel egy évtizede, biztosított a lehetőség. Tehát nemcsak, hogy fogadjuk a mérőállást, hanem a különböző típusú számlákban figyelembe vesszük, és az elszámolásnál kezeljük. A Tigáz részéről diktált számla, ha időben diktált a tisztelt fogyasztó, akkor elszámoló számlát kap és az utolsó időszakra van a leolvasott fogyasztással elszámolva. Mindezt annak idején még az Energia Hivatallal egyeztetve, a velük való egyetértés alapján állapítottuk meg. Természetesen az itt jelenlévő szereplőknek igenis együtt kell működni. A most megjelent és hatályba lépett jogszabály is annak a többkörös együttműködésnek az eredménye – és ha érthetőbb lesz egy kicsit a számla, annak a gyümölcse -, amit az itt ülő iparági szereplők, jogalkotók, jogalkalmazók együttesen készítettek. Viszont én azt kérném, hogy időt adva magunknak: áttekinteni a szabályozás alapjaitól és alulról építkezve próbáljunk eljutni oda, hogy ezt a célt tudjuk teljesíteni, mert ilyen jogi szabályozás mellett ezt lehet kihozni, amit most jelenleg látunk – de ebben a tisztelt képviselők tudnak együttműködni, konstruktív partnerek lenni. Köszönjük szépen a lehetőséget.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: A teljesítménydíjra még nem válaszoltak, de még egy rövid megjegyzésre visszaadom a szót.

TÓTH ÁKOS (Ipari Energiafogyasztók Fóruma): Csak egy tisztázó megjegyzés. Nem arról beszéltem, hogy nem fogadják a diktálást, természetesen, ha erre szerződése van, el kell fogadják; arról beszéltem, hogy a diktálási ciklus eltér az árszabályozási ciklustól, általában ezek puha régensek és ilyen esetre nincsenek felkészítve ezek a rendszerek, hogy soron kívül, nem a diktálási ciklusban, hanem az árváltozással kapcsolatos mérőállások időpontjában. (Nem jól hallható a kiegészítés.)

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyors reagálásra van még lehetőség, és megpróbálom valamiféle összefoglalással előrelendíteni ezt az egyébként nem egyszerűnek tűnő kérdéskört. Tessék parancsolni!

ÁDOKNÉ DANKÓ ÉVA osztályvezető (GDF Suez): A jogszabályok ezt kötelezővé is teszik minden egyes szolgáltatóra, és minden egyes szolgáltató ezt alkalmazza is. És abban a számlában, amelyiknél az árváltozással érintett időszakban beérkezik az ügyféltől a diktálás, ez a diktálás figyelembe van véve, és a szerint az elosztás el van végezve. Ez tény, és ha valami egyéb ilyen probléma lenne, az csak egy valami konkrét dolog lehet, ami valószínűleg teljesen egyedi hiba. A diktáláshoz még annyit tennék hozzá, hogy a mi társaságunknál összesen 6 csatorna van ahhoz, hogy az ügyfél bediktálja a mérőállását: ez egy automata, de telefonon, irodában és külön levelezőlapon is, tehát nekünk ez nem gond. Úgy tudom, hogy a többi szolgáltató is hasonló adottságokkal rendelkezik, tehát aki diktálni akar, annak minden lehetősége megvan rá. Egyetlen egy dologra reagálnék még, amire úgy érzem, hogy a kollegák nem reagáltak. Ez itt elhangzott, hogy az új díjak, és itt szerintem a társaságok, a többi társaság véleményét is gondolom, érinti ez, hogy az új díjak, amik bevezetésre kerülnek. Tehát amikor megjelenik egy jogszabály, például az import korrekciós tényező, vagy akár az Észak-keleti Szövetség díja, amit fel kell tüntetnünk a számlában. Ehhez a kormányzati kommunikációt igazából nem tartjuk elegendőnek, és emiatt van az a köztudatban, hogy a szolgáltató már megint kitalált egy valami díjat, amit ránk nyom csak azért, hogy többet kelljen fizetni, holott ez egy jogszabályi kötelezettség, amit nekünk kutyakötelességünk feltüntetni a számlán, a rajtunk csak átfutó tételek, amelyeket be kell szednünk és továbbítanunk kell a megfelelő hatóságokhoz. Úgy érzem és gondolom, hogy ennek a kommunikációját, amikor nem egy olyan díjtételről van szó, amit a szolgáltató határoz el, hanem, amit jogszabály alapján kötelezően kell alkalmaznunk, ennek a kommunikációját erősíteni kellene kormányzati oldalról. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Még ott egy rövid megjegyzésre van lehetőség, azt követően, dél környékén szeretném az elnöki összefoglalót megtenni.

SZÉCHENYI LÁSZLÓ (Társadalmi Unió): Tisztelettel köszöntöm a bizottságot és a jelenlevő tagokat, úgy a civileket, mind a szolgáltatókat. Azt tapasztaltam, rengeteg panasz érkezik hozzánk, a civil szervezetekhez – nem kívánok ezzel foglalkozni. Úgy érzem, hogy nagyon jó ez a mai fórum. A lényeg az, hogy találkozik a Hatóság, találkoznak a szolgáltatók és a szolgáltatottak is. Viszont egy rövid javaslatot szeretnék tenni. Úgy érzem, hogy maguk a szolgáltatók is, ők is szolgáltatottak egyben, mert ugyanúgy gázhasználók, villanyt használók, mint mi, akik nem vagyunk szolgáltatók, csak, mint szolgáltatottak ilyen értelemben – tehát tulajdonképpen közös az érdekünk mindnyájunknak. Érzem az ő pozitív hozzáállásukat is, hogy ők szeretnék, csak bizonyos intézkedések, vagy pedig maguk a paragrafusok nem teszik lehetővé azt, hogy a Marika néni, Pista bácsi megértsék a számlákat. Tehát a jó szándék azon az oldalon is megtalálható. Tehát mindenféleképpen, és ezért is nagyon javasolnám, hogy még szorosabb legyen a kapcsolat a Hatóság és a szolgáltatók között a mostani elképzelt új törvények létrehozásában, hogy ők is értik ugyanezeket a problémákat. Még az is lehetőség lenne – és még egy javaslat -, hogy tényleg nem évente lenne leolvasva, hanem negyedévente történne. Ezzel először is munkahelyteremtést is tudnánk a leolvasókkal biztosítani, valamint személyes kontaktus lenne a szolgáltatók és a lakosság között, mert a Mari néni, jómagam, boldogan veszem azt, hogy elbeszélgetek; kérem, mondjon tanácsot, hogy miért ennyi, miért annyi, amikor odajön a leolvasó, akinek van ehhez képessége. Nem biztos, hogy mosolyogni kéne, de kétségtelen tény az, hogy ez is egy megoldás lenne az emberi kapcsolatok megteremtésében. Köszönöm szépen a szót.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Itt láttam még jelentkezést. Megadom még a szót, bocsánat még a képviselő uraknak, hölgyeknek a zárszó előtt. Tessék parancsolni!

BRUNNER GYÖRGY (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Brunner György vagyok, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről.

Simon Gábor (MSZP) Elnök úr részéről felmerült egy kérdés, meg egy felvetés még korábban. Egyrészt a 31/2010-es KHEM rendelet módosítása lehetőségének a megfontolása; másrészt, hogy hogyan áll ez a kódex ügy. Gyakorlatilag ez a kódexmódosítás lefolytatásra került, ennek egyik folyománya ez a 31-es rendelet, ami most fog csak novemberben hatályba lépni. Készen állunk természetesen a rendszer finomhangolására, de mindenképpen azt javasolnám, hogy várjuk meg az első gyakorlati tapasztalatokat ezzel kapcsolatban. Még elhangzott a terményszárítókkal kapcsolatban egy felvetés képviselő úr részéről. Ezzel kapcsolatban azért szeretném megemlíteni, hogy ezek a fogyasztók, tekintettel arra, hogy szezonálisan fogyasztanak, egy jelentős kedvezményt kapnak a díjakból, amit október 31-éig fogyaszthatnak. November-decemberben is most már van lehetőségük arra, hogy továbbfolytassák a tevékenységüket, de a biztonsági szempontok azok, amik indokolttá teszik azt, hogy valamihez kötve legyen, hogy meddig terhelhetik a rendszert. Ugyanakkor ez csak egy lehetőség az elosztók számára, hogy ezt a díjat felszámlázzák, a korábbi években is az volt a gyakorlat, hogy meg tudtak állapodni a mezőgazdasági termelők az elosztókkal, kereskedőkkel, úgyhogy én mindenképpen azt javaslom, hogy a képviselő úr is, ha hozzá érkeznének ilyen panaszok, akkor javasolja azt a mezőgazdasági termelő számára, hogy keressék meg ez ügyben a kereskedőiket, elosztóikat.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy a beszélgetésünknek ezt a részét lezárhatjuk. Megadom a szót a bizottság tagjainak annak érdekében, hogyha van újra megjegyzésük, véleményük, azt tegyék meg. Örvendi képviselő úr, öné elsősorban a szó!

Örvendi László József (Fidesz) ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Én nem kaptam megnyugtató választ a nulla Celsius fokos napi átlaghőmérséklet esetén történő szárításnál kiszámlázandó teljesítménydíjjal kapcsolatban. Ugyanis a mezőgazdaság is olyan helyzetben van, hogy a nagy esőzések miatt a terményeknek még több, mint fele kint van a határban. Na most, ezt nem lehet kint hagyni, sem arra várni, hogy plusz egy Celsius fok legyen a napi átlaghőmérséklet. Itt dolgozni, dolgozni kell, mert jelen pillanatban bizony nagyon sok helyen kint hagyják a terményt, és a fagyra várnak, hogy majd a fagyon takarítják be, mert képtelenség megközelíteni. Elsüllyed a szállítójármű, elsüllyed a munkagép, minden. Na most, ha ezt nem veszik figyelembe a szolgáltatók, akkor itt óriási gazdasági kárt okoznak. Egyetlen közepes teljesítményű szárítónál egy egyéves teljesítménydíj, ami, ha mínusz egy Celsius fokos átlaghőmérsékletet számít, egymillió-nyolcszázezer forint. Egyetlen nap. Ezt képtelenség kifizetni, a szárító tönkremegy. Ha ezt a szolgáltatók nem látják, és ezért a teljesítményért, ezért a plusz “büntetésért” nem kap semmit sem a szolgáltató? Nekem az a véleményem, hogy megkereste az illető szolgáltatót, a vállalkozó, és bizony hozta neki – én is megkaptam – azt a levelet, szerződést, amiben ez a kitétel benne szerepel. Ha ezt a büntetést akármelyik szolgáltató fenn akarja tartani, én úgy gondolom, hogy ez akkor már fogyasztóvédelmi bizottsági parlamenti intézkedést fog igényelni. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth Zsolt képviselő úr következik.

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy látom, hogy ez a vita hasznos volt, a kapott válaszokból én legalábbis az eddigi politikusi tapasztalataimból azt szűröm le, hogy visszadobták a labdát a politikának és törvényalkotásra vár az ágazat. Meglesz, tehát megértettük a feladatot. Elsőként rögtön azt kérném a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól, hogy küldje meg nekünk azt a rendelettervezetet, mielőtt hatályba lép.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: A meghívóval együtt kiküldtük.

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Bocsánat, azt hittem, lesz még egy módosítás. Ezt félreértettem? Azt hittem, hogy november közepéig lesz még egy módosítás. Jó, rendben. El szeretném mondani, hogy elég rossz tapasztalatunk van, képviselőknek, akik régebb óta itt vagyunk, elnök úr meg tudja erősíteni, és ez kormánytól független, hogy ezek a rendeletek a képviselőkhöz már csak akkor jutnak el, amikor alkalmazzák őket, és leginkább lakossági panaszok kapcsán. Most új kormány van, ajánlom figyelmükbe, ha hamarabb küldik meg a rendeleteket, akkor mi is tudunk valamit mondani időben. A másik rész, a számlák egyszerűbbé tétele, ez kezd letisztulni, hogy milyen lehetőségek vannak és hogy mit lehet tenni. Ami viszont számomra továbbra sem teljesen egyértelmű, az pedig az, hogy a lakossági fogyasztói mérőknek a hitelesítése hogyan és kik által történik, illetve nincs tudomásom arról, hogy a fogyasztónak lehetősége lenne leellenőrizni azt, hogy az a szolgáltatás, amit kap az ő fogyasztási helyén, megfelel-e annak, mint ami egyébként a számlán szerepel. Valóban olyan megajoule-okkal rendelkezik egy adott köbméter gáz az ő fogyasztóhelyén, mint amit neki abban a hónapban kiszámláztak? A légnyomásadatok bizonyára nagyon fontosak, csak ahány helyen mérjük, annyiféle. Rögtön itt az első pont, ahol azt kell mondjam, hogy én értem, hogy gázhalmazállapotú, meg felül kell írni a törvényeket, de ettől függetlenül mégis csak azt kell mondjam, semmilyen olyan dolog nincs, ami lehetővé tenné egy fogyasztó számára, hogy időnként – nem azt mondom, hogy minden héten, de időnként – megtörténjen az ellenőrzés. Sőt olyanról sincs tudomásom, hogy esetleg időnként megjelennének emberek, akik mindenféle igazolványokkal fel vannak szerelve és azt mondanák, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrzik a szolgáltatót. És megszűnne végre az a vita, amire miniszteri választ kaptam, le van írva, vagyis hogy a panaszra, hogy miért forrt fel a víz annyival később, az volt a válasz: mert télen hidegebb a víz. Ezt a miniszteri választ kaptam. Ami enyhén szólva is kevés. Javaslatként fogalmazom meg, hogy szerintem a jegyzőkönyvet küldjük el az illetékes minisztériumnak. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Úgy vélem, hogy akkor főigazgató-helyettes asszonynak adok szót majd, de azt megelőzően még adunk más reagálási lehetőséget is.

SZINVAI ÁRPÁD (Főgáz Zrt.): Röviden, tényleg képviselő úrra reagálva, a szolgáltatók képviselői nem a törvényalkotókra várnak, hanem azt szeretnék, hogyha a közös együttgondolkodás eredményeképpen olyan jogszabályok születnének, amik mind a fogyasztóknak, mind a szolgáltatóknak viszonylag megfelelnek és alkalmazhatóak. A másik képviselő úrnak a kérdésére a válasz, hogy korábban a szezonális fogyasztókra évekkel ezelőtt már volt arra példa, hogy olyan kritikus év volt, hogy valóban nem tudták behordani a terményt, és szükség volt arra, hogy tovább dolgozzanak, akár december-januárban is, és akkor például egy olyan rendeletmódosítás született, ami lehetőséget biztosított a kedvezmény további alkalmazására. A szolgáltatók – hogy úgy fogalmazzak – nem kitolni szeretnének bizonyos fogyasztói réteggel, hanem valóban jogkövető magatartást szeretnének. Annak úgy érzem, most sincs akadálya, hogy a rendelet olyan szinten módosuljon, hogy átmenetileg a kedvezményes időszakot meghosszabbítsa, és ezáltal biztosítsa a termék betakaríthatóságának lehetőségét. A méréssel kapcsolatban továbbra is azt tudom mondani, hogy minden egyes fogyasztó megfelelően hozzá van rendelve egy állomáshoz, ezeknek az adatait minden szolgáltató biztosítja és elérhetővé teszi a honlapján, napi értékeket mutat be, számlában, ez a honlapon ellenőrizhető. A fogyasztónak van lehetősége a mérő bevizsgálására. Amennyiben a mérő megfelel a pontossági vizsgálatnak, akkor természetesen a fogyasztónak kell fizetni, amennyiben nem felel meg, akkor a fogyasztónak nem kell állnia a bevizsgálás költségét. Tehát minden lehetőség adva van, és itt a DÉMÁSZ-os kollégához is csatlakozom, azt gondolom, hogy a fogyasztó kifejezett érdeke az, hogy a fogyasztói elszámolás korrekt legyen, hogy a szolgáltató csak akkor fizesse ki a számlát, hogyha azt le tudta követni, ellenőrizni tudta, és egyetért annak a tartalmával. Tehát mi eddig is és ezután is törekszünk az együttműködésre, másrészt pedig a fogyasztó minél magasabb szintű kiszolgálására. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Több reagálásra nem adnék lehetőséget, főigazgató-helyettes asszonynak adok szót az összefoglalásra.

Csákiné dr. Gyuris Krisztina összefoglalója

CSÁKINÉ DR. GYURIS KRISZTINA főigazgató-helyettes (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen. Jómagam csak annyit szeretnék kérni a bizottság tagjaitól, hogy próbáljunk meg közösen lépéseket tenni a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata érdekében már csak azért is, mert fogyasztóvédőként rendkívül elkeserítő az, amikor egy visszaélésszerű helyzetről azt kell megállapítanunk, hogy adott esetben a jogszabályoknak megfelelően járt el a szolgáltató. A fogyasztóknak viszont ez valóban nem állhatott érdekében, ugye utaltam már itt a leégett ingatlan esetére. Illetve amire szeretnék röviden utalni, hogy amennyiben erre a felülvizsgálatra sor kerülhetne, akkor mindenképpen fontos lenne, hogy tényleg ne a szolgáltató lobbinak engedjünk, hanem a fogyasztói érdekeket próbáljuk szem előtt tartani. Az ominózus számlaképrendeletnek is volt azért egy olyan verziója, ami mondjuk, fogyasztóvédőként sokkal inkább elfogadható lett volna, aztán az utolsó körben mégis történt valami, ami miatt mondjuk már kevésbé tekinthető fogyasztóbarátnak. Tulajdonképpen én csak ennyit szerettem volna mondani, hogy próbáljuk meg úgy alakítani a jogi szabályozást, hogy tényleg ne érje meg senkinek visszaélni a fogyasztók bizalmával, a fogyasztók érdekeit tartsuk messzemenően szem előtt. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Engedjenek meg néhány gondolatot csak, merthogy mindjárt jelezném is, hogy ezt a vitát, ezt a konzultációt még nem zártuk le, valószínűsítem azt, hogy 2011-ben vissza fogunk térni rá. A bizottság tagjaival is összenézve, látjuk azt, hogy vannak olyan nyitott kérdések, amikre a bizottság szeretne rátekinteni majd, hogy abban történt-e előrelépés, merthogy azt látom, hogy egy ellentmondásos, sokszereplős, sok érdeket ütköztető kérdésről beszélünk, ahol az együttműködésnek érdemi feladata volna a bent lévő szereplőkhöz. A problémánál látunk szabályozási kérdéseket. Nyilvánvaló a bizottságnak nincs szerepzavara, nem végrehajtó, nem kormányzati, hanem a jogalkotásban együttműködő képviselőknek a szerve, ebből következően mi ajánlásokat tudunk tenni. Azt az ajánlást biztosan megtennénk az érintettek irányába, hogy ott ahol a szabályozásnál a számlaérthetőség, a számla összeállítás, annak az alapja és a mérési teljesítéshez kapcsolódó követelmények vannak, ott szeretnénk, ha ennek egy folyamatában való végiggondolása lenne. Ha ez azt igényli, hogy az általunk már említett KHEM rendeletnek kell majd a későbbiek során egy korrekcióját elvégezni, akkor azt tegyük meg. De azt javaslom, hogy először lépjen életbe a jogszabály, aztán azt követően a mostani és az egyéb tapasztalatok alapján a korrekció történjen meg, nehogy az legyen, hogy nem fog életbe lépni, ami azért valamelyest – ezt többen visszaigazolták – mégiscsak egy pici előrelépés ahhoz képest, ami korábban volt. Az együttműködésben látok feladatokat. Ez a hatóságok, a szolgáltatók, a civilek és magunkat is ideértve, a jogalkotóknak van egy erős együttműködési kényszere ebben az ügyben, mi szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel. Éppen ezért a második javaslatom az abban testesül meg, hogy az a közüzemi magatartás kódex, vagy az a közüzemi kódex, aminek a nyomán maga a rendelet is létrejött, annak biztosan az újragondolása, tartalmi újragondolása szükséges és szükségesnek látom a jogi eszközökkel való megerősítését is. Ebben az irányban is kérünk együttműködést és munkát. Nem az a fontos véleményem szerint, hogy most hogy fogjuk ezt hívni, hanem milyen lesz ennek az eredménye. Ha ennek az eredménye az, hogy a fogyasztók és a szolgáltatók közt az együttműködés a méltányosság, a panaszkezelés, az ügykezelés, az érthetőség, nem sorolom tovább, előbbre tud lépni, akkor azt gondolom, hogy mindegy, hogy hívjuk azt az eszközt, aminek a segítségével ez meg fog történni. A civileknek a szerepét nagyra értékelem. Ma nem jött ki a vitából az, hogy azért ott, ahol a konfliktusok kezelésére szükség van, ott a panaszirodákon, a tanácsadó irodákon keresztül a civil szervezeteknek a szerepe milyen nagy, én ezt erősíteném, ilyen értelemben is az állampolgári érdekképviselet, érdekvédelem egyik fontos eszközének látom. Ahogy azt több képviselőtársam is megjegyezte, ez egy jó vita volt, én nem félek a jó vitától, ha a vita abba az irányba visz bennünket, hogy a megoldásokat elősegítse. Nyilvánvaló, hogy egy másfél órás konzultáció nem tud minden problémát az asztalra tenni és minden probléma esetében a végleges megoldást megmondani, de azt az elkötelezettséget jelzi a bizottság részéről, hogy mi ezzel az üggyel folyamatában is foglalkozni akarunk. Ezért azt fogom tenni, hogy az elkészülő jegyzőkönyvet az érintett kormányzati szervezeteknek és mindenkinek, akinek van dolga, el fogjuk küldeni, és mintegy kérni fogjuk, hogy záros időn belül jelezzenek vissza a bizottság irányába, hogy ennek alapján mit kívánnak annak érdekében tenni, hogy az itt felvetődött problémák megoldása elősegítésre kerüljön. És hogy ebben legyen egyfajta valamilyen jó értelemben vett nyomás is, a bizottság jelzi, hogy a jövő év elején vissza fogunk térni a témára és megnézzük, hogy hol sikerült az előrelépést megtenni. Nem akarom tovább gömbölyíteni a fonalat, mégis úgy látom, hogy ennek a vitának ilyen módon volt értelme. A bizottságnak ez a küldetése, hogy problémákat vegyen asztalra, és köszönöm szépen a bizottság tagjainak, hogy érdemi módon részt vettek ebben a vitában. Úgy gondolom, hogy senkinek nem kellett megsértődni, mert a bizottság méltányos volt, a bizottság tagjai méltányosak voltak ezekben a problémafelvetésekben, hiszen az itt lévő képviselők személyes tapasztalataik alapján – beleértve az elnököt is – el tudják mondani, hogy hány és hány, ennél picit indulatosabb lakossági panasszal találkoznak. Ehhez mérten gondolom, és köszönöm a civil szervezeteknek az együttműködését, várom a javaslatokat. Tehát ott, ahol fogyasztóvédelmi értelemben a civil szervezetek találkoznak ezzel a problémával és van érdemi javaslat, akkor tiszteljék meg a bizottságot azzal, hogy ezt eljuttatják hozzánk. A szolgáltatóknak pedig a megértését kérem és egyben az együttműködését abban, hogy ez a vita nem önök ellen szólt, hanem annak érdekében, hogy egy önök által is tapasztalható, sok kényelmetlenséget okozó problémát segítsenek megoldani, ezért legyenek ebben, kérem együttműködők, a kormányzati szervezeteknek pedig köszönöm, hogy jelen voltak. Ezzel ezt a napirendet lezárom és tulajdonképpen két dolgom van. Egyrészt – és kérem, hogy ezt a vendégek is várják meg – egy egyéb bejelentés, majd azt követően a bizottsági ülésnek a zárása és a zárás végén a főigazgató úr és a Hatóság jóvoltából egy szolid szendvics és kávé, tea elfogyasztása, ezt köszönöm szépen. Ez talán egy kicsit a feszültséget oldja, és még egy szendvics mellett van lehetőség, hogy néhány itt, fel nem vetett, egyébként vitára ingerlő kérdést, egymással megbeszéljünk.

Egyebek

Az egyebek napirendjében pedig szeretném bejelenteni a bizottság tagjainak – és nem baj, ha önök is tudják -, hogy miután ez a bizottság ebben a ciklusban először nem eseti, hanem állandó bizottságként működik, ezért a bizottság most építi ki a nemzetközi kapcsolatait, amely egyébként összefüggésben van Magyarország soros EU-elnökségével is, ami jövő év elején fog bekövetkezni. Ezért a bizottság december 9-10-én Brüsszelben egy szakmai konzultációt fog tenni az Európai Parlament belső piac és fogyasztóvédelmi bizottságában, amely bizottság egyébként magyarországi ülésekor, amikor a soros elnökség van, fog együttes ülést is tartani a bizottsággal. Ennek a szakmai konzultációnak a keretében találkozni fogunk John Dalli úrral az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosával, valamint Jaqueline Minor asszonnyal, aki az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság fogyasztóvédelmi igazgatója. Eddig a jó hír. A megoldandó feladat. Bizottsági elnökként el tudtam azt érni, hogy a Ház hozzájárult a bizottság kiutazásához és néhány fő költségeinek a vállalásához – ez, ha jól emlékszem, akkor 3 főt jelent a bizottság tagjai közül. Korábban azt javasoltam – és ebben a frakció képviselőivel egy egyeztetést le is folytattam -, hogy az EP-frakcióval rendelkező frakciók esetében akár még ez plusz főt is jelenthet, ha amennyiben az EP-frakció vállal költséget. Szeretném jelezni, hogy én egy plusz fő költségét a mi EP-frakciónkra ráterheltem, tehát ilyen értelemben talán a többi frakciónak is van mozgástere, ennek eredményeként alakulhatna ki a bizottság delegációja, amire visszatérnénk. Csak azt szerettem volna jelezni – merthogy ebben volt civil kezdeményezés is -, hogy egy ilyen utazás és egy ilyen találkozó jöjjön létre, meg hogy a feladatot a bizottság elnöke elvégezte, december 9-10-én Brüsszelben ez a szakmai konzultáció megejtődik. A frakció képviselőivel fogok még abban konzultálni, hogy a tényleges delegáció összeállításában hogyan tudunk erőforrásokat megmozdítva minél nagyobb körben részt venni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Ezzel a mai bizottsági ülés – úgy vélem, hogy – a munkájának a végére ért, a bizottsági ülés formális részét lezárom. Az elnöki összefoglalóban rögzítettek teljesítését a bizottság titkárságán keresztül meg tudjuk oldani, önöket pedig a főigazgató úr és a Fogyasztóvédelmi Hatóság jóvoltából egy szolid kis szendvicsezésre várjuk. Nem tudom, főigazgató úr, a házigazda jogán akarsz-e még valamit mondani…

PINTÉR ISTVÁN főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Nagyon szépen köszönjük, hogy ellátogattak ide, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság épületébe. És elnök úr még annyit elfelejtett elmondani, hogy természetesen a szolid “válságebéd” után azért lehetőség nyílik arra, hogy a laboratóriumunkat megtekintsék. Ez az élelmiszeripari, illetve vegyi laboratórium, valamint a műszaki laboratórium. És visszakanyarodnék egy-két gondolat erejéig, főigazgató-helyettes asszony mondta, hogy nagyon jó példa az osztrák jogalkotás erre a területre, amiről beszélgettünk. Az osztrákok – jelzem egyébként, hogy – nagyon jó jogszabályt alkottak, amit lefordítottunk, tanulmányozzuk, és azt gondoljuk, hogy mivel két hét múlva megyünk Burgenlandba, talán érdemes ezt a jogszabályt is áttekintenünk, és ha ez jó, lehet, hogy érdemes ezt egy az egyben adaptálni a magyar jogrendszerbe. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülést berekesztem.

Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 53 perc)

Simon Gábor a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Turkovics Istvánné

Forrás »

FVB 13/2010 Fogyasztóvédelmi bizottság

Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása

Simon Gábor (MSZP) SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Nincs akadálya, hogy kicsi technikai késést követően a bizottsági ülést elkezdjük. Köszönöm a képviselő kollégáknak, hölgyeknek és uraknak a megértést, a mai bizottsági ülést ezzel megkezdjük. A bizottsági ülést az előzetesen kiküldött napirendnek megfelelően három napirendi ponttal fogjuk megtartani. Ebből az első napirendi pont a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1248. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak a megvitatása és arról való döntés. Itt szeretném megjegyezni, hogy párhuzamosan több bizottság is tárgyalja ezt a napirendi pontot. Köszönöm az előterjesztőknek, hogy képviseltetik magukat, és menet közben majd meglátjuk, hogyan alakul az adótörvény, ami a második napirendi pont: az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslat, az általános vitára való alkalmasságáról való döntés, illetve az egyebek. A másodiknál fokozottabban érvényesül, amit az elején mondtam, hogy több bizottság ma tárgyalja az adótörvényeket, ettől kezdve az előterjesztői képviseletet ehhez mérten kell megoldani az előterjesztőnek. Ha nincs kifogás a bizottság napirendje ellen, akkor kérem, hogy a bizottság szavazással állapítsa meg, hogy a napirend alapján elkezdhessük a munkát. Aki egyetért, kérem, szavazzon. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta. A jegyzőkönyv kedvéért jegyzem meg, hogy határozatképesek vagyunk, mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalon képviseltetik magukat a képviselő hölgyek és urak, úgyhogy nincs akadálya annak, hogy a munkát érdemben megkezdjük.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/1248. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)

Az első napirendi pont, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és területi integrációjával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat megtárgyalásához a papíromon Csonka Ernő helyettes államtitkár úr van jelen. Államtitkár úr, tisztelettel köszönöm önt, és kérem, hogy segítse a bizottság munkáját, hogy az ajánlási pontokon végigmenve, arról álláspontot tudjunk kialakítani. Az ajánlási pontok közül 16 olyant találtunk – 16 szavazás -, ami a bizottság hatáskörébe illeszkedik. Először meg fogom kérdezni az előterjesztő kormány álláspontját, majd azt követően a bizottság dönt az adott kérdésben. Ha mindenki készen áll, szerintem kezdjük az ajánlási pontok megtárgyalását. A szakértő kollégánkkal kiválogatva a 3. ajánlási pontról döntenénk először, ez dr. Apáti István módosító javaslata. Az előterjesztő álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Annyi kiegészítést tennék, hogy közigazgatási államtitkári értekezlet által elfogadott álláspontot tudok mondani, és a 3. ajánlási pontot nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: A kormány a 3. pontot nem támogatja. Kérdezem, van-e olyan, aki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) 1 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás mellett a javaslat nem kapta meg az egyharmadot. A következő a 4. ajánlási pont, ami összefügg a 18., 20., 22., 25., 26., 27., 28., 31. és 35. ponttal, erről fogunk most dönteni. Ez Szilágyi Péter képviselő úr javaslata. A kormány álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, most szavazzon. (Szavazás.) 3 igen szavazat. Aki a módosító javaslatot nem támogatja, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) 13 nem szavazat, nem kapta meg az egyharmadot. Megyünk tovább. Az 5. ajánlási pontban dr. Apáti István képviselő úr javaslata szerepel. A kormány álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 1 igen szavazat. Aki nem támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 15 nem szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 1 tartózkodás, az egyharmadot sem kapta meg. A 6. ajánlási pontról kell döntenünk, mely Szilágyi Péter képviselő úr módosító indítványa. A kormányálláspontot kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Nem támogatja. Aki a módosítót támogatja, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) 4 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás, sajnos az egyharmadot ez sem kapta meg. A 8. ajánlási pontban dr. Lamperth Mónika képviselő asszony javaslata következik. Az előterjesztő álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) 4 igen szavazat. Aki nem támogatja a módosító indítványt, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) 13 nem szavazat. Nem kapta meg az egyharmadot. A 9. ajánlási pontban ugyancsak Szilágyi képviselő úr módosító javaslata következik. A kormányálláspontot kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 4 igen szavazat. Aki nem támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 12 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás, egyharmadot sem kapott. A 10. ajánlási pontban foglaltakról döntünk, dr. Apáti István képviselő úr módosító javaslata. A kormányálláspontot kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 5 igen szavazat. Aki nem támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 12 nem szavazat, egyharmadot sem kapott. A 11. ajánlási pontban szintén dr. Apáti István módosító javaslata következik. Az előterjesztő álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 1 igen szavazat. Aki nem támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 15 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás, egyharmadot sem kapott. A 12. ajánlási pont dr. Lamperth Mónika képviselő asszony módosító javaslata. Az előterjesztő álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 4 igen szavazat. Ki nem támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) 12 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás, az egyharmadot sem kapta meg. A 13. ajánlási pont összefügg a 15. ajánlási ponttal, egyben döntünk róla, dr. Lamperth Mónika javaslata. Az előterjesztő álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 4 igen szavazat. Aki nem támogatja a módosítót? (Szavazás.) 13 nem szavazat, egyharmadot sem kapott. A 14. ajánlási pont következik, Szilágyi Péter képviselő úr módosító javaslata, amely összefügg a 16. ponttal, egyben döntünk róla. Az előterjesztő álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 4 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 13 nem szavazat, egyharmadot sem kapott. A 17. ajánlási pontban foglaltak következnek, ez is Szilágyi Péter képviselő úr módosító javaslata. Az előterjesztő álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 4 igen szavazat. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás, egyharmadot sem kapott. A 23. ajánlási pontról döntünk, dr. Lamperth Mónika képviselő asszony javaslata. Az előerjesztő álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 4 igen szavazat. Aki nem támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 12 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás, egyharmadot sem kapott. A 24. ajánlási pont ugyancsak Szilágyi Péter képviselő úr módosítója. Az előerjesztő álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 5 igen szavazat. Aki nem támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 12 nem szavazat. Egyharmadot sem kapott. A 30. ajánlási pontról döntünk, amely szintén dr. Apáti István és képviselőtársa módosító javaslata. Az előerjesztő álláspontját kérdezem.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) 1 igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás, egyharmadot sem kapott. A 33. ajánlási pont következik, úgy vélem, ez az utolsó szavazásunk. Szilágyi Péter képviselő úr módosító javaslatáról kérdezem az előerjesztő álláspontját.

DR. CSONKA ERNŐ helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Aki támogatja a módosító javaslatot, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 4 igen szavazat. Aki nem támogatja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) 12 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás, egyharmadot sem kapott. Úgy vélem, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó módosító indítványokról döntöttünk. Ha van a képviselő kollégák közül olyan, aki úgy érzi, hogy még kellene valamiről dönteni, kérem, jelezze. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok, akkor a napirendi pontot lezárom, államtitkár úrnak tisztelettel köszönöm, hogy részt vett a bizottsági ülésen és segítette a munkánkat. Ezzel az első napirendi pont végére érkeztünk.

Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1376. szám) (Általános vita)

Következik a második napirendi pontunk. Köszöntöm az előterjesztőket, és tisztelettel kérem, hogy majd a megszólaláskor a jegyzőkönyv számára mutatkozzanak be, hogy tudjuk a munkában való részvételüket rögzíteni. A 2. napirendi pontunk, ahogyan ezt a napirendben elfogadtuk, az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról való döntés. Mielőtt belekezdenénk a napirendi pont megtárgyalásába, engedjenek meg egy megjegyzést. Tisztelettel köszöntöm Szabó Imre képviselő urat, a bizottság tagját az ellenzéki oldalon, Tóbiás József képviselő urat váltotta Szabó Imre képviselő úr. Jó munkát kívánok, és kívánom, hogy sok sikere legyen a mi bizottságunkban. Láthatólag ez egy olyan bizottság, ahol a tagcserék révén a bizottság épül, fejlődik, gyarapodik, úgyhogy igazán örülök ennek. Köszönöm szépen. Az előterjesztőt kérem, hogy a felvezetést tegye meg, azt követően lefolytatjuk a kérdések, vélemények elmondásával a vitát, és a végén szavazással dönteni fogunk az előterjesztésről. Önöké a szó.

Kanyó Lóránt főosztályvezető (NGM) szóbeli kiegészítése

KANYÓ LÓRÁNT főosztályvezető (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszöntöm a tisztelt bizottságot, Kanyó Lóránt vagyok, az NGM főosztályvezető-helyettese. Az önök előtt nyugvó T/1376. számú, adó- és járuléktörvények és egyéb más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, törvénycsomag gerince a személyi jövedelemadó törvény változtatása, ha tetszik megújítása. A személyi jövedelemadó törvény összefoglalásaképpen azt tudom mondani, hogy maga a törvény módosítása két pilléren nyugszik. Az egyik pillér az egységes egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadó megteremtése, amely kiterjed az elkülönülten adózó jövedelmekre is. Ennek keretében meg kell említeni, hogy megmarad az úgynevezett szuperbruttósítás intézménye még 2011-ben, ami azt jelenti, hogy az adó alapja a jövedelem 1,27-szerese. 2012-ben a szuperbruttósítás mértéke, a növekmény a felére csökken, és 2013-tól szűnik meg, vezeti ki a javaslat a személyi jövedelemadóból. Az adójóváírás intézménye is megmarad, ugyanakkor ez a hatályos szabályokhoz képest szűkebb hatókörben érvényesül. A személyi jövedelemadó törvény másik pillére a családi adóalap-kedvezmény bevezetése, ami azt jelenti, hogy egy- és kétgyermekes családok esetében gyermekenként és havonta 62 500 forinttal lehet csökkenteni a személyi jövedelemadó alapját. Abban az esetben, ha háromgyermekesekről van szó, akkor a csökkentés mértéke 206 250 forint havonta és gyermekenként. A kedvezmény megosztható a házastársak között, hogyha közös háztartásban nevelik gyermekeiket, illetve az eltartottakat, ami azzal az eredménnyel is jár, hogy egy kétkeresős családban, ha három gyermeket nevelnek, már az átlagfizetés szintjén – ha mindketten az átlagfizetést érik el – valójában nem terheli őket személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség. A törvénycsomag többi eleme közül csak röviden vázolnám a fontosabb részeket. Így a társasági adóban kiemelendő, hogy 2013-tól egységesen 10 százalékos lesz az adó kulcsa, jelenleg 500 millió forint adóalapig 10 százalék, felette 16 százalék az adó mértéke. Az általános forgalmi adó és a jövedéki adó módosítását a jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése motiválja, elsősorban emiatt van ezen törvények módosítására szükség amellett, hogy néhány kisebb jogértelmezési pontosítást is tartalmaz az áfa- és jövedékiadó-törvény változtatása is. A helyi adókban és az illetékekben szintén az egyszerűsítés a fő irányvonal. A helyi adóknál az ideiglenes jellegű tevékenységgel összefüggésben lesz egyszerűbb az adókötelezettség-teljesítéssel, az illetékeknél pedig a bírósági eljárási illeték utólag megfizetésével van összefüggésben. Az a törekvés, hogy lehetőség szerint az adminisztrációs terhek mind az adózók, mind a hatóság oldaláról csökkenjenek. Még talán visszatérve az szja-ra, az adminisztrációs terhek csökkenése az egykulcsos adóban oly módon érhető tetten, hogy jóval kevesebb magánszemélynek lesz kötelezettsége, hogy bevallást adjon, elégséges lesz egy nyilatkozat kitöltése ahhoz, hogy a bevallási kötelezettséget pótolja, és mégis számot adjon a közteher fizetéséről. Röviden ennyit szerettem volna, és kérem a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára való alkalmasságot megállapítani szíveskedjék. Amennyiben kérdésük van, állok rendelkezésükre.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Megnyitom a vitát, a kérdések és vélemények első körét. Ha kíván élni a bizottság tagjai közül ezzel a lehetőséggel bárki, akkor kérem, hogy ezt jelezze, és akkor megadom a szót. (Nincs jelzés.) Ha nincs, bemelegítésként… (Szabó Imre jelez.) Szabó képviselő úr, parancsoljon!

Kérdések, vélemények

Szabó Imre (MSZP) SZABÓ IMRE (MSZP): Elnézést, hogy rögtön az első alkalommal szólók, látva a bizottság rendkívüli aktivitását a következő éveinket meghatározó törvényjavaslathoz. Azt gondolom, ezt rögzíteni kell, bármennyire is csak egy általános vitára való alkalmasságról beszélünk, hogy ez a javaslat – bármilyen furcsa is talán önöknek, akik kormánypárti képviselőként ülnek velem szemben – számomra rendkívül kedvező, rendkívül előnyös. Ez azért van, mert van négy kiskorú gyermekem, akiket nevelek, jól keresek, és ennek megfelelően az én számomra a javaslat kétségtelenül komoly előnyöket rejt magában. Csak amikor a szűk környezetemben és tágabb környezetünkben körülnézek, akkor azt tapasztalom, hogy olyanok mint én, nagyon kevesen vagyunk. Sajnos kevesen vagyunk, akiknek három vagy annál több gyermekünk van, sokkal többen vannak olyanok, akiknek csak egy vagy két gyermekük van, és sajnos szép számmal vannak olyanok is, akiknek nincs gyermekük. Kevesebben vannak, sokkal kevesebben vannak azok, akik az enyémnél nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, és sokkal többen vannak azok, akik az enyémnél lényegesen kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. Így aztán nem olyan nehéz megvonni a mérleget, hogy ez a szűk kisebbség számára valóban jó javaslat, és a nagyon jelentős többség számára pedig nem hoz előnyöket, kifejezetten hátrányos. Ha az ország egésze tekintetéből, és a munkahelyteremtés, a versenyképesség oldaláról nézem, amelyek a legfontosabb kérdések a következő időszakban, akkor azt kell mondanom, hogy nem sikerült meggyőzni a javaslattevőknek engem, és mondhatom azt is, hogy a szocialista frakciót sem, hogy ezek a módosítások egyértelműen javítják ezeknek a szándékoknak a lehetőségét. De azt is hozzá kell tenni, hogy a hosszú távú fenntarthatósági szempontoknak sem felelnek sajnálatosan, és mindenkinek ajánlom a figyelmébe a Költségvetési Tanács elemzését a következő két-három év rohamosan növekvő bevételkieséséről, ami komoly kockázatokat rejt a következő két-három év költségvetése szempontjából. Ezért azt kell mondanom, hogy a javaslatokat az ország egésze és a többség érdekének a figyelembevételével nem tudjuk támogatni. Természetesen majd a részletes vitában ezekhez a tételekhez visszatérve szeretnénk észrevételeket tenni.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelezték többen képviselőtársaim a szólási igényüket, először Zsigó Róbert alelnök úrnak adom meg a szót.

Zsigó Róbert (Fidesz) ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nekem három kérdésem lenne, részben a Szabó Imre képviselő úr által elmondottak inspiráltak erre. Teljesen természetes, hogy az ellenzéki pártok nem támogatják a kormány adótörvény-módosító javaslatait, nekem mégis lenne három tisztázó kérdésem az előterjesztőkhöz. Az egyik az, hogy a beterjesztett javaslat alapján jár-e valaki rosszabbul a jövő esztendőben az adózás szempontjából, mint az elmúlt években, illetve az idei esztendőben járt. A másik kérdésem pedig az, hogy hogyan látják, választ ad-e arra részben a maga területén ez a javaslat a három Magyarországot leginkább sújtó problémára. Az egyik a munkanélküliség, illetve a munkahelyteremtés, hogy ezt a kettőt összefüggésbe hozzam, a másik a válságból való gyorsabb kilábalás, a harmadik pedig a demográfiai probléma, amelytől, ha rövid távon nézzük, akkor persze el lehet tekinteni, habár most már hamarosan olyan helyzetbe fogunk kerülni, hogy rövid távon is probléma lesz ez. Választ ad-e erre a háromra, segíti ennek a három problémának a megoldását? Ezek lettek volna a kérdéseim, köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Ellenzéki oldalon van-e további kérdésre igény? (Jelzésre.) Megadom a szót kormánypárti oldalon Horváth Zsolt képviselő úrnak a szót, utána Boldog István képviselő úrnak, és a végén magam is tennék fel néhány kérdést.

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Kérdés vagy vélemény?

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Kérdés és vélemény együtt megy.

Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy én egy bizottságban már túlvagyok ennek a törvényjavaslatnak az általános vitáján, így egyes kérdésekre ismerem a kormányzat válaszát, amit Zsigó képviselő úr feltett, ennek függvényében szeretném megfogalmazni a véleményemet. Én is üdvözlöm Szabó Imre képviselő urat a bizottságban, biztos, hogy sok hasznos vitát fogunk együtt lefolytatni. Egy kicsi zárójeles megjegyzésem lenne: ismervén a kormányzat számsorait, számszakilag ennek a javaslatnak a beterjesztésével tudjuk azt is, hogy ehhez meg kell valósítani a minimálbér emelését legalább 4,5 százalékkal, ebben az esetben senki nem fog rosszul járni. Az ön felé kiegészítést csak annyiban tennék, hogy ha valami nem előnyös mindenkinek, az még nem jelenti azt, hogy a javaslat nem jó. Tehát azért ott van egy matematikailag értelmezhető halmaz, amely nem a nem rosszul járókról szól. Amit egyértelműnek tartok az az, hogy az egykulcsos és nem progresszív, tehát arányos adóterhek Európában nem ismeretlenek, és kialakult a környező országokban egy egyértelmű adóverseny. Ennek az adóversenynek a tudomásul nem vétele az országnak komoly károkat okoz, tehát nincs nagyon sok választási lehetőségünk, hogyha szeretnénk talpon maradni, akkor ebbe az adóversenybe be kell szállni. Ennek az egyik fő eleme az egykulcsos, arányos személyi jövedelemadó. A másik kimondott célja, és az tapasztalat, hogy a környező országokban el is érte az ilyen típusú adóztatás a célját, az a belső fogyasztás jelentős növelése. E tekintetben a képviselő úrnak igaza van, hogy azokat, akiket magasabb jövedelműnek tartanak – hadd tegyem hozzá, hogy csak a munkajövedelmekről beszélünk a jelen pillanatban -, gazdagoknak semmiképpen nem nevezném őket. Valóban náluk jelentősebb összegek maradnak, ami egyébként lehetőséget ad arra, hogy a középosztály fellélegezzen és megerősödjön. A harmadik, amit szerettem volna tételesen hozzátenni, hogy lehetőség lesz arra, hogy a gyermekek után adórendszeren kívül, tehát az adó alapját csökkentve különüljenek el pénzek a családoknál, és ahogy mondja, ön nagyon jól fog járni, és én ennek nagyon örülök, hogy ön négy gyereket nevel. Bár sokan lennének még ilyenek! Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez adhat egyfajta választ arra, vagy legalábbis egyik eleme lehet a kiútnak abból a helyzetből, ahol jelenleg Magyarország van. Ez egy kulcskérdés, azt gondolom, ez nagy lépés előre, és nagyon tisztességes lépés a gyermekeket nevelők irányában. Most nem úgy mondom, mint Andorka Rudolf, hogy “A gyermek mint jóság”, mert olyan társadalmi értéket képvisel, ami annak is hasznot hoz, aki az előállításában nem vesz részt, ezt szigorúan közgazdaságtanilag így értelmezik. Tehát azt gondolom, hogy ennek a döntésnek mind a közgazdasági megalapozása egyértelmű. Csak egyetlen dologra szeretném az önök figyelmét felhívni: ezekben a vitákban rendszeresen elhangzik az, hogy a gazdagokat nagyobb arányban kell adóztatni, mint azokat, akik szegényebbek. Hadd tegyem hozzá, hogy megint a munkajövedelmekről beszélünk, és Magyarországon munkajövedelemből meggazdagodni, egy-két különlegesen ritka státusban lévő embert leszámítva – most nem fogom végigsorolni, hogy kik azok, akik 8-10 milliós havi jövedelmekkel rendelkeznek -, nemigen lehet. Ellenben a tőkejövedelmet Magyarországon soha a büdös életben nem adóztatták progresszíven, sőt az adó kulcsa 10 százalék vagy az alatt volt. Az igazán gazdagok egyáltalán nem vettek részt Magyarországon a társadalmi közösségvállalásban, kizárólag a munkajövedelmeket sikerült progresszíven adóztatni az elmúlt huszonvalahány évben. Tehát azt gondolom, hogy azt a részét értem, hogy jobb módúnak tartott középosztálybeli családok is nagyon jól fognak járni, a magam részéről ezt egyáltalán nem bánom, sőt ezzel egyetértek, viszont az, hogy a gazdagok járnak jól, e tekintetben úgy releváns, hogy a gazdagok eddig sem vettek részt a tőkejövedelmek utáni haszonból a társadalmi köztehervállalásban, és eztán sem fognak részt venni. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy még Boldog István képviselő úr jelzett, aztán pedig Z. Kárpát Dániel, és a végén én is szeretnék szólni.

Boldog István (Fidesz) BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Nagyon örülök neki, hogy a magyar gazdaságpolitikában végre komoly fordulat következett be ezzel a törvényjavaslattal. Azt gondolom, előttem Horváth képviselőtársam világosan kifejtette, hogy talán annak a demográfiai katasztrófának, ami felé halad az ország, a megállításához tehetünk ezzel egy lépést, ezt is nagyon fontosnak tartom. A másik része pedig az, hogy végre a fogyasztást ösztönözzük ebben az országban ezzel a törvényjavaslattal. Nem is értettem, hogy évtizedekig miért nem erre törekedett ez az ország, miért próbált meg a multinacionális cégeknek segíteni ahelyett, a saját lakosságának próbált volna segíteni. Azt gondolom, mind a két szempontból nagyon fontos és nagyon jó ez a törvény. Nekem ehhez már csak egyetlen kérdésem lenne, amit nagyon lényegesnek és fontosnak tartanék. Nem biztos, hogy jó helyen teszem fel a kérdést, de hátha itt is tudnak rá válaszolni. Tervezi-e a kormány, hogy ezzel a komoly adókönnyítéssel párhuzamosan szigorítja az adóelkerülés büntetését és felderítését? Magyarán mondva, azok, akik nem fizetik be a 16 százalékot sem, szigorúan meg lesznek-e büntetve, elő lesznek-e véve ezért? Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, parancsoljon!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon örülök annak, hogy azok a vetületek szóba kerültek a vita során, amelyekkel nagyon sokat foglalkozunk – a demográfia kérdésével -, mert hozzáteszem, nagyon csalódott lennék, ha önmagában ettől az eszköztől komoly és átütő eredményt várnánk. Hiszen 2001-ben, amikor a Fidesz akkori kormánya hasonló intézkedéseket foganatosított, demográfiai szinten ennek semmiféle lecsapódása nem volt. Lényegében nem sikerült a katasztrófát megállítani. Jelen pillanatban is ezt az egészet egy nagyon jó irányba ható, de mégiscsak olyan kényszerintézkedés-sorozatnak érzem – és erősítsenek meg vagy cáfoljanak meg ezt illetően -, mely a Magyarországot érintő óriási működőtőke-kivonást próbálja ellensúlyozni, igen érdekes eszközökkel. Tehát a belső fogyasztás növelésére jól bevált, nagyon régi eszközök vannak, példának okáért az, hogyha a saját erőforrásainkhoz nyúlunk, saját gazdaságot építünk ki, efelé mutat nyilván a multinacionális intézmények – nevezzük úgy – megadóztatása, a közteherviselésbe való bevonása. Ez egyébként eléggé sikertelennek tűnik, hiszen a fogyasztókra és a lakosságra való áthárítás akadályait nem látjuk megjelenni, véleményem szerint ilyenek nincsenek is, de ettől az intézkedéssorozattól várni a belső fogyasztás erősödését, véleményem szerint enyhe fokú naivitás. Remélem, hogy így lesz, csak ebbe a rendszerbe mindenképpen akadályok, gátak kellenek, hiszen önmagában ettől egy belső fogyasztási növekedés, a saját gazdaság erősödése maximum ideiglenes jelleggel következhet be. Nagyon remélem, hogy az elhangzottak alapján arra építhetünk, hogy a tőkejövedelmek progresszív adóztatása is egyszer bekövetkezik, bár ennek a technikai részletei igen kérdésesek. Azért azt emeljük ki, hogy munkajövedelemnek nevezni mindent, ami jelen adózási szabályok alá tartozik, erős túlzás. Tehát ma Magyarországon munkajövedelem címszó alatt rengeteg olyan egyéb, és rendes, létező munkával nem alátámasztott bevételi forrás elszámolható, amit nem szabadna engedni. Nyilvánvaló, hogy erre is van az önök tárházában rengeteg technikai lehetőség, erre vonatkozólag is várnék néminemű felvilágosítást, hogy hogyan lehet azokat a munkajövedelemnek nevezett, ámbár munkához és reális, tisztességes jövedelemhez közel nem álló tényezőket elszámoltatni, amelyek jelen pillanatban a piacon bőven elférnek. Ugyanakkor azt pedig be kell vallani, hogy bizony lesz, aki rosszul jár ezzel az előterjesztési csomaggal. Ha önök ezt úgy gondolják, akkor ezt fel kell vállalni, viszont bennem nagyon rossz gondolatokat ébreszt az, amikor arról hallok, hogy a környező országokban kialakult adóversenybe nekünk ily módon és csak ily módon kell beszállni. Megint csak egy ilyen lekövető, valaminek utánamenő mentalitást vélek ebben felfedezni, miközben az országnak erőforrásaira építve arra lenne szüksége, hogy a saját erejére támaszkodva végre saját önfenntartás felé mutató gazdaságot építsen fel. A kormányzat más előterjesztői ezt támogatják is egyébként, gondoljunk csak arra, hogy a helyi termelést minél nagyobb fokon lehet bevonni a közétkeztetésbe, ezért nem értem, hogy ebben az esetben az indokolás során hogyan merülhet fel az, hogy nekünk bármiféle lekövető magatartást kell tanúsítani. Persze, figyelni kell a környező országok ilyen vetületeit, nem szabad lemaradni azon versenyszférákban, amelyek Magyarország számára fontosak, de itt és minden esetben egy lekövető magatartást tanúsítani, nem tudom, hogy ez hosszú távon hova vezet. Több gumigyárat akarunk behívni, vagy esetleg több Hankookhoz és egyéb technikákkal ellátott intézményekhez hasonlító multikat? Nem tudom, mi a cél ezzel. Ha önmagában a mennyiségi munkahelyteremtés, akkor azt azért nem tudom elfogadni, mert az nem párosul a minőségi munkahelyteremtéssel, és mivel már legalább 7-8 kérdésnél tartok, ezért át is adom a szót másnak. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezt a kört zárva magam is szeretnék néhány megjegyzést tenni, vélemény és kérdés körben is. Talán az előző percekben elhangzottak is jól mutatják, hogy komoly társadalomfilozófiai, gazdaságfilozófiai különbözőségek vannak a frakciók között. Ez nem baj, hogyha így van. Azt kell megnézni, és úgy vélem, egy ilyen alap-törvényjavaslatnak is a minősítését az dönti el, hogy azokban az alapkérdésekben, amelyeket az alelnök úr is felvetett, ez a törvényjavaslat jó úton visz-e el bennünket vagy nem. Vannak ennek a vitának részelemei, nem nyitnám fel a kérdést, csak reagálnék arra, hogy az régi közgazdasági vita, hogy a belső fogyasztás ösztönzése hogyan hat a gazdaság egészére. A belső fogyasztás az eladósodás növekedését is magával vonja, hiszen ha annak nincs meg az alapja, nincs meg annak a háttere, akkor nyilvánvalóan az hitelből történik. Talán emlékeznek önök is, hogy 2008 folyamán a tartós fogyasztási cikkek növekedése és az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel növekedése hogyan segítette elő azt, hogy az a helyzet még rosszabb legyen annál, ami egyébként amúgy is kilátásban volt. Csak arra gondolok, hogy kicsit olyan ez az ország, mint a Titanic, már süllyedőben volt a hajó, de a zenészek még játszottak. Már látszott, hogy gazdaságilag meg fog roppanni a világgazdaság, de Magyarországon még azon a karácsonyon soha nem látott mennyiségben és mértékben fogytak a plazmatévék meg az LCD-tévék és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek. Ezzel belső fogyasztás generálódott, és most hány és hány olyan család van, amely ennek a levét issza. Nem nyitom fel ezt a kérdést, ezt csak a jegyzőkönyv kedvéért néhány megjegyzésként tettem. Alapkérdések. Alelnök úr is mondta, mintha egy kottából dolgoznánk, csak nekem más a következtetésem a dolgokban. Javítja-e az adótörvény a foglakoztatási feltételeket, segít-e a több munkahely létrehozatalában? Erősíti-e az adótörvény a versenyképességet? Mérsékeli-e az adócentralizációt az adótörvény? Hogyan hat a növekedési kilátásokra, és hogyan hat az egyensúlyra az adótörvény? Valamint, kik ennek a változásnak – mondjuk úgy – a kedvezményezettjei? Mondhatnám azt is, hogy vesztesek és nyertesek, de talán abban Horváth képviselő úrnak igaza van, hogy ha mindenki előbbre lép, akkor inkább legyünk ebben méltányosabbak. De azért azt gondolom, van néhány kérdés. Például az adójóváírás rendszerének a kivezetése pont ott fog károsan megjelenni, ahol egyébként az átlagbér alatti keresetek vannak, ott számításaink szerint havonta 2-4 ezer forinttal csökken ennek a körnek a keresete, ezen adóeszköz kivezetésének az eredményeként. Valójában mindannyian kerülgettük itt a forró kását, ez az előterjesztés azért egy jelentős jövedelemátcsoportosítást segít elő. Oda ad többlettámogatást, ahol egyébként nagyobb a tehervállaló képesség. Ez egy társadalompolitikai filozófia, ezt elfogadom, csak ennek eredményeként kialakul az a szituáció, hogy például miközben azt mondjuk, hogy érték a gyerek, aközben a gyerek értéke nem ugyanakkora családonként. Van, ahol nagyobb érték, a magasabb keresetű családnál nagyobb a gyerekek után igénybe vehető adókedvezmény, ott a gyerek sokkal többet fog érni, mint ott, ahol egyébként egy alacsonykeresetű család van. Ezt nem tartom elfogadhatónak, ez valós társadalomfilozófiai különbség közöttünk. Tudom, erre most azt fogják mondani, hogy nem az adórendszeren keresztül kell szociálpolitikát csinálni. Így van, de szeretnénk látni a másik lábát, hogy ha a gyerekek egyenértéket képviselnek, akkor a másik oldalon hogyan fog kialakulni az a láb, ahol mondjuk kompenzáljuk egy egymillió forint fizetésű, keresetű család esetében a kedvezményezett gyerekre jutó értéket mondjuk egy olyan családnál, ahol átlag alatti keresettel rendelkeznek. Márpedig Magyarországon sajnálatosan többen vannak azok, akik az átlagos vagy átlag alatti keresettel rendelkeznek, és kevesebben azok, akik az előbbi körbe tartoznak. Még néhány megjegyzést engedjenek meg, aztán visszaadom a szót az előterjesztőnek. Szóba került, és én is azt kérdeztem, hogy az adócentralizáció hogyan alakult. A mi számításaink szerint lényegét tekintve nem változik, ma is körülbelül 40 százalék környékén van az adócentralizáció. Mi szerettük volna, ha ennél határozottan radikálisabb lépés történik. Mi – talán emlékeznek – az előző kormányzati időszakban a járulékcsökkentésnél határozott lépést tettünk. Ezen az úton lehetett volna továbbmenni, hogy ez a járulékcsökkentés meglegyen. Úgy emlékszem, hogy a választási időszakban elhangzott egy 10 százalékpontos járulékcsökkentés lehetősége, ma nem látom visszaköszönni ezt az adótörvényekben. Ez tényleg levegőhöz juttatná egyébként a gazdaságot. Ez is egy filozófiai kérdés, hogy a személyi jövedelemadónál kell-e a többletet adni, vagy a gazdaság szereplőinél. Mi a munkára terhelődő adókat csökkentettük, most önök azt mondják, hogy a jövedelemhez kötődő adókat kell csökkenteni, mert ezzel a fogyasztás felpörög, és az fog majd jótékonyan hatni. Ez nyilvánvalóan egy vita, ezt rögzítjük. Két megjegyzésem van a végén, és ezzel én is lezárom a hozzászólást. Az egyik megjegyzésem a hatástanulmányokra vonatkozik. Rendelkeznek-e olyan hatástanulmánnyal, hogy hogyan fogja befolyásolni az adótörvény akár a gazdaság működését, akár a családok helyzetét. Miközben – ahogy Szabó képviselő úr is jelezte – a Költségvetési Tanács, amely nem vádolható ellenzékbarát attitűddel, nagyon precízen hozott egy olyan képet, hogy milyen értelemben fogja az adótörvény befolyásolni az egyensúlyt, és itt nagyon sok milliárd forint jelentkezik a hiány oldalán. Erre van-e elképzelés, hogy ennek például az ellenpontozására milyen intézkedések történnek? Hogyan fogják ezt a költségvetési egyensúlyt megteremteni? Elnézést, ha kicsit hosszabb voltam, de hát nem lesz módunk ebben a bizottsági keretben még egyszer így ezzel vitázni. (Jelzésre.) Hosszú voltam, és látom, hogy vitára ingerlő. Jó hangulatú ülésünk lesz, úgy látom. Selmeczi Gabriella képviselő asszonyt és Zsigó Róbert alelnök urat láttam jelezni, még megadom nekik második körben a szót, ez azt jelenti, hogy másodszor is lehet szót kérni. Képviselő asszony, parancsoljon!

Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm a lehetőséget. Szeretnék egy kicsit elnök úrra reagálni, időben visszamenve. Szeretném leszögezni, hogy ’98-2002 között úgy sikerült csökkenteni az adó- és járulékterheket, hogy közben tudtuk mérsékelni az inflációt, és közben növekedtek a bérek. Azt hiszem, azóta ez nem sikerült, hogy ezt a három dolgot egyszerre el lehessen érni. A másik, hogy az állampolgárok eladósodására is reagáljak. Sikerült egy gazdaságélénkülést elérni, és én inkább úgy emlékszem, hogy a 2005. és a 2006. év volt az, amikor az emberek – úgymond – személyi kölcsönöket vettek fel eléggé meggondolatlanul, akkor robbant be igazából a jelzálogalapú hitelezés is. Tehát igazából ezekre az évekre jellemző az, hogy az emberek eladósodtok. Ennyit hozzá szerettem volna tenni, mert a ’98-2002 közötti első Orbán-kormány alatti gazdaságpolitika rendkívül eredményes volt, és igazából ezt szeretnénk követni. Úgyhogy véleményem szerint 4-5-6 év elcsúszás volt az elnök úr emlékeiben. A másik, csak egy költői kérdés: a Költségvetési Tanács tagjait ki nevezte ki? Nem Gyurcsány Ferenc volt, aki a Költségvetési Tanács tagjait kinevezte? Mert elnök úr azt találta mondani, hogy nem vádolható ellenzéki szimpátiával. Szerintem kormánypártival sem, illetve minimum kormánypártival nem. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Ezért is mondtam azt, hogy tényszerű a Költségvetési Tanács írása. Alelnök úr, parancsoljon!

Zsigó Róbert (Fidesz) ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok rövid lenni, csak néhány dologra szeretnék reagálni az előbb elhangzottakból. Az elnök úr két témánál is mondta, hogy nem kívánja megnyitni ezt a témát, noha mégis megnyitotta. De ha már megnyitotta, akkor szeretnék néhány dolgot mondani ez ügyben. Most azt én sem szeretném megnyitni, hogy hogyan is volt ez 2008-ban meg az előtte levő időszakban, hogyan is adósodtak el az emberek elsősorban svájci frankban, és hogyan is volt az, amikor már a világban meg a körülöttünk lévő országokban is mindenki tudta és nyilvános volt, hogy igen erős világgazdasági válság gyűrűzött, és fog begyűrűzni, akkor hétfőn a parlamentben még mégis arról volt szó, hogy az ellenzéki pártok riogatják az embereket azzal, hogy válság lesz-e vagy nem. De ezt tényleg nem szeretném megnyitni. A másik dolgot viszont igen: az igazságosság kérdését. Emlékszem, volt szerencsém a választóim bizalmából ’98-2002 között is országgyűlési képviselő lenni, és folyamatosan azt hallottuk akkor a családi adókedvezményre, az otthonteremtési támogatásra és még egyéb intézkedésekre, hogy ezek igazságtalanok, és az akkori miniszterelnök-jelölt, Medgyessy Péter a választási kampányban sokszor elmondta, hogy igazságosabb lesz. Többször elmondtam, hogy ez tán az egyetlen ígérete az akkori, az elmúlt 8 esztendő kormányának, amelyet betartott. Mert valószínűleg voltak igazságtalan elemek abban az adórendszerben, támogatási rendszerben, amely a ’98-2002 közötti időszakot jellemezte, mert voltak, akik jobban jártak, és voltak, akik kevésbé jártak jobban. Ez után a 2002-es választások után valóban igazságosabb lett az egész rendszer, mert mindenki rosszabbul járt. Csak az igazságosság szemüvegén nézni az ügyeket, az félrevisz bennünket, ha hosszú távú gazdasági és társadalmi koncepciókat tekintünk. Z. Kárpát Dániel képviselő úr és elnök úr hozzászólására csak egyet szeretnék mondani: csak az adótörvények szemüvegén keresztül vizsgálni a gazdasági és társadalmi folyamatokat, az nem ad nekünk teljes képet. Amikor kérdeztem, akkor kifejezetten azt mondtam, és a kérdéseim is arra vonatkoznak, hogy az adórendszeren belüli, az adórendszer hatályába tartozó területeken, azokon, amelyet egy adórendszer képes kezelni, ezen a területen belül fogalmaztam meg a kérdéseimet. Ne tegyünk úgy, minthogyha csak az adórendszerrel próbálná a kormány a gazdasági és társadalmi problémákat kezelni, hiszen jó néhány olyan dolog van, amely már megtörtént, és az elkövetkező időszakban meg fog történni, hiszen a miniszterelnök úr a múlt héten jelentette be a parlamentben a második akcióterv intézkedéseit, amelyek a gazdaság, a kis- és középvállalkozások irányába is tesz lépéseket. Mindannyian tudjuk, hiszen nyilvános, hogy az új Széchenyi-terv programja társadalmi vitán van, amely többek között a munkahelyteremtés területén is próbál előrelépni. Vannak olyan intézkedési tervek a második akciótervben is, amelyek a mezőgazdasági termékeket, elsősorban a hazai termékeket próbálják meg preferálni, éppen amiatt, merthogy összefügg ez a belső fogyasztás serkentésével, hogy ebből a hazai termelők, illetve a kis- és középvállalkozások jussanak előnyökhöz, és még idesorolnám talán a válságadó kérdését is, amelyről a múlt héten döntött a Magyar Országgyűlés, amely arról szól, hogy igenis, azok a szektorok, amelyek az elmúlt esztendőben – válság ide, válság oda – óriási profitra tettek szert, ők is vállaljanak a válságból való kilábalásban szerepet. Tehát csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne nézzük, ne keressük azt, hogy az adórendszer, az előttünk lévő javaslat minden problémánkra megoldást fog találni. Önmagában nem, de abban a rendszerben, amelynek a körvonalai most már kirajzolódnak, abban – azt gondolom – előre tudunk lépni azokon a területeken is, ami itt elhangzott, hogy még az adórendszer nem tudja ezeket kezelni. Köszönöm szépen a figyelmet, és azt a megértést is, hogy másodszor is hozzászóltam ebben a körben.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Kérdezem, kíván-e valaki a jól formálódó vitához még hozzászólni. (Nincs jelzés.) Nem élek most vissza a lehetőséggel, magam sem teszek több megjegyzést. Szerintem a parlament plenáris vitáján, amikor elérünk oda, mindenki elmondhatja a maga álláspontját. Köszönöm szépen a bizottság tagjainak, hogy szigorúan szakmai mederben haladva folytattuk le a vitát, és akkor az előterjesztőtől kérem, hogy a kérdésekre, az elhangzott véleményekre is reagálva foglalja össze a maga mondatait.

Válaszadás

SIKLÓSINÉ ANTAL GYÖNGYI (Nemzetgazdasági Minisztérium): Jó reggelt kívánok! Elnézést kérek, a főosztályvezető-helyettes úrnak el kellett mennie időközben egy másik bizottságba. Siklósiné Antal Gyöngyi vagyok, a Nemzetgazdasági Minisztérium jövedelem- és forgalmi adó főosztályának vezető tanácsosa. Sok hozzászólás, sok kérdés hangzott el, igyekszem ezeket csoportosan megválaszolni. Többször említésre került, hogy ki jár jól, ki jár rosszul, jól jár-e mindenki, hogyan jár a lakosság, hogyan járnak az emberek a benyújtott javaslat alapján. Igazából egyetértek azzal, ami itt már részben elhangzott, hogy mindenki jól fog járni a benyújtott törvényjavaslat alapján. Mindenki jól fog járni, ennek azonban előfeltétele egy általános növekedési szint, valóban a bérszint, a minimálbér emelkedésének egy átlagosan 4-5 százalékos emelkedése. Ha ez megvalósul, akkor mindenki jól fog járni az adócsomaggal. A minimálbér emelkedéséről, illetve a bérszint emeléséről egyébként az Országos Érdekegyeztető Tanácsban jelenleg folynak a tárgyalások, illetve egyeztetések. Mindenki jól fog tehát járni, jól fognak járni azok is, akik alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, a középosztály, és ugyanígy jól fognak járni a magasabb jövedelemmel rendelkezők is. Azonban az is kérdés volt, hogy melyik réteg az, amelyik a legjobban fog járni a változásokkal, és itt is egyetértek azokkal a hozzászólásokkal, hogy nem igaz az, hogy a magas, a kiugróan magas jövedelemmel rendelkezők lesznek azok, akik igazán jól járnak ezekkel a személyi jövedelemadóban történő átalakításokkal. Való igaz, hogy akinek magas jövedelme volt, eddig is megtalált más olyan csatornákat, amelyeken keresztül a jövedelmeit megszerezve igazából nem esett akár az alacsony adóztatás alá, akár nem esett a magasabb adókulcs, a magasabb adóztatás alá. Megtalálták a más formákat, osztalékjövedelemként, tőkejövedelemként vagy akár külföldre helyezett jövedelemként megszerezve ezeket a jövedelmeiket, igazából nem fizettek nagyon magas adót. Igazán a középosztály fog a legjobban járni jövőre a törvényváltozással. A középosztálynál jelentkezik a legnagyobb megtakarítás az egykulcsos és a családi adórendszer bevezetését követően, de az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők sem járnak rosszul. Az adójóváírás nem kerül kivezetésre – itt is reagálnék több hozzászólásra -, igazából, ami változás van 2011-től az adójóváírásban, az nem az adójóváírás kivezetését jelenti. Az egy kulcs bevezetése, illetve az szja-törvényben megalkotásra kerülő egyéb változásokkal összhangban kellett az adójóváírás szabályain is alakítani. Valóban egy kicsit alacsonyabb így a jövő évben igénybe vehető adójóváírás az alacsony jövedelműeknél, de ez nem jelenti azt, hogy ezáltal – feltételezve az átlagos növekedést – rosszabbul járnának. Tehát nincs szó itt arról, hogy az adójóváírás kivezetésre kerülne vagy megszűnne. Marad tehát az adójóváírás, maradnak az adókedvezmények is, és a családi adókedvezmény az, ami nagyon nagy mértékben kiterjesztésre kerül. Arra a kijelentésre is szeretnék pár szóban reagálni, hogy a családi adókedvezmény révén szintén a középosztálynak vagy a magasabb jövedelműeknek kedveznénk. Ahogyan a családi adókedvezmény jövőre megvalósul, tehát egy nagyon nagy mértékű, kedvező adóalap-kedvezmény formájában, az valóban azt jelenti, hogy három gyerekkel rendelkező, átlagkereset szintjén kereső szülőknél már semmiféle személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Természetesen mindenki, aki ennél kevesebbet keres, szintén nem fog semmiféle személyi jövedelemadót fizetni. Tehát adórendszerben – és itt megerősítem, amit a képviselő úr is mondott – annál többet adni, mint hogy nem kell egyáltalán adót fizetni, nem lehet. Tehát az átlagkereset szintjén, ha három gyerek van, nem lesz semmiféle személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség, és ez ugyanúgy igaz mindenkire, aki ennél kevesebbet keres. Ennél többet adni nem lehet. Való igaz, hogy itt akkor más, szociális intézkedésekkel kell az alacsonyabb jövedelműeknél a gyerekvállalást támogatni, adóban annál többet, mint hogy nem kell fizetni adót, adni nem tudunk. További témakörként szeretnék még pár szóban reagálni arra, hogy ez a törvénycsomag javítja-e Magyarország versenyképességét, a demográfiai helyzetet, a foglalkoztatás alakulását. A válasz mindegyikre az, hogy a kormány tervei, elképzelései alapján pontosan ez az a törvénycsomag egy erős családi elemmel kiegészített egykulcsos adóztatás, ami igenis versenyképesebbé teszi Magyarországot, vonzóbbá teszi a külföld számára is, mint amilyen eddig volt, ami igenis javítaná a foglalkoztatás szintjét, és segítene a válságból való kilábalásban. A benyújtott törvényjavaslatot nagyon sok számítás és háttérelemzés előzte meg, ezek az elemzések vizsgálták nemzetközi viszonylatban is mind az egykulcsos adórendszer létjogosultságát, mind azt, hogy a családi adózási elemeket hogyan lehet megvalósítani, melyik az, amelyiknek a legnagyobb hatása van. Tehát sok számítás, sok tanulmány, háttérelemzés készült, és ezek vezettek el oda, hogy ez a javaslat került benyújtásra. Az is elhangzott kérdésként, hogy mi lesz a forrása, mi lesz az ellentételezése azoknak az adóforintoknak, amelyek így a magánszemélyeknél maradnak. Itt is csak megerősíteném, amit a képviselő úr mondott, hogy igazából itt a költségvetési törvény, tehát a költségvetés tárgyalása során kell majd erre és ennek az ellentételezésére mindenképpen odafigyelni. Szintén kérdés volt, illetve erre is reagálnék, hogy az adóelkerülés ellenőrzése hogyan fog megvalósulni az elkövetkezendő években, hogy most, ha kevesebb adót kell fizetni, jobban lesz-e ellenőrizve az elkövetkezőkben. Most van az Országgyűlés előtt egy másik törvénycsomag is, amely az APEH-VPOP összeolvasztásáról szól, ezt most ez a bizottság nem tárgyalja. Részben ez is már annak a lépése, hogy igen, egy erőteljesebb adóellenőrzés valósuljon meg az elkövetkezőkben. Egyébként ennek a kérdésnek a létjogosultsága, hogy az alacsonyabb adóterhelés miatt erősebb lesz az APEH részéről is az ellenőrzés, ez igazából csak 2012-től válik majd aktuálissá, ugyanis az az adórendszer, ami 2011-től alkalmazandó, a magánszemélyek a bevallásaikat 2011-ről csak 2012-ben adják be, tehát igazából ez még a jövő kérdése, a jövő feladata. Nem tudom, kihagytam-e bármit, a magam részéről köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Mi is köszönjük szépen a tanácsos asszonynak. Ha részt venne a vitában, akkor vitáznánk önnel, de ez most nem fog megtörténni, köszönjük szépen az összefoglalót. Majd a parlament általános és részletes vitájában módunk lesz arra, hogy ütköztessük a nézeteinket.

Határozathozatal

Most viszont dönteni kell az általános vitára való alkalmasságról. Aki az előterjesztést, a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) 13 igen szavazat. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 3 nem szavazat. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Ezzel a szükséges döntést meghoztuk, és ezzel a második napirendi pontot is lezárom. Ha jól tudom, a parlament menetrendjében holnap van a tárgyalása ennek az előterjesztésnek. Kérem a kormányoldalt, hogy a többségi vélemény … (Jegyzőkönyvön kívüli egyeztetés.) Ha nem kívánnak élni ezzel, akkor azt a megoldást választjuk, hogy a bizottsági főosztályt tájékoztatjuk, hogy megtárgyaltuk, és hogy milyen döntést hoztunk, és a jegyzőkönyvet mellékeljük. Köszönöm szépen, főtanácsos asszony.

Egyebek

Az egyebekben csak annyit szeretnék a tisztelt bizottság figyelmébe ajánlani, hogy holnap kihelyezett bizottsági ülést tartunk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság székházában, a József körút 6. szám alatt, a titkárságon a kollégák minden szükséges információt megadnak hozzá. Itt első napirendi pontként vélhetőleg döntenünk kell a kormányhivatalokról szóló T/1248. számú törvény kapcsolódó módosító indítványairól, tehát legalább egy rövid ideig szükséges lesz a határozatképesség, kérem a frakciókat, hogy ezt tegyék lehetővé. Ellenkező esetben szerdán is kellene ülnünk, de szerintem jobb, ha kedden elrendezzük ezt a kérdést, azt követően pedig várhatóan maximum egy óráig tart a bizottsági ülés, de lehet, hogy előbb is be tudjuk fejezni. A végén lesz egy fakultatív program, a laborlátogatás, azt megelőzően pedig egy olyan konzultáció, amely a közüzemi számlákhoz kötődik. Javaslom, hogy minél többen vegyünk részt. Ha más nincs, mindenkinek jó munkát kívánok.

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 10 perc)

Jegyzőkönyvvezető : Szoltsányi V. Katalin

Forrás »

Boldog István (Fidesz): ismerteti a bizottság véleményét

Boldog István (Fidesz)

BOLDOG ISTVÁN, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelmi bizottság ma délelőtti ülésén megtárgyalta és 11 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatja a törvényjavaslatot.

Megállapítottuk, hogy az energiaárak jelenlegi kiszámítása átláthatatlan, és a lakosságra súlyos terheket ró, hogy nem tudja, hogy mi után fizet. Hogy meg tudjuk védeni a lakosságot, ezt a törvényt el kell fogadjuk.

Reményeink szerint a törvényjavaslat elfogadása után, miután az árak nem emelkednek, mindaddig, amíg az új árszabályozási rendszert el nem fogadják, az új árszabályozási rendszer után egy kiszámítható és átlátható szabályozás jön létre, amelynek eredményeképpen a legkisebb költség elvének érvényesülése fog bekövetkezni. Ezért az átláthatóságért a bizottság támogatja a törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Videó »

Forrás »

FVB 3/2010 Fogyasztóvédelmi bizottság

Elnöki bevezető

Simon Gábor (MSZP) SIMON GÁBOR (MSZP), a bizottságe, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, és köszönöm a bizottság tagjainak a megértését is, hogy a múltkor tervezett menetrendhez képest ma reggel is tartunk egy hirtelen összehívott bizottsági ülést. De ennek a leginkább az az oka, hogy olyan nagy mennyiségben érkeznek megtárgyalandó előterjesztések a parlament elé, hogy nem tudunk időben ezeknek az előterjesztéseknek a tárgyalásán akár egy hetet vagy két hetet csúsztatni, hiszen van olyan, amit ma megtárgyalunk, és délután a parlament már napirendjére is fog tűzni, tehát ha érdemben hozzá akarunk szólni, akkor most van erre lehetőség. Az eredetileg kiküldött napirend szerint fogunk haladni. Előtte kérdezném, hogy a frakcióknak sikerült-e a helyettesítéseket aláírni, mert akkor azt menet közben bediktálnám a jegyzőkönyvbe.

A napirendi javaslat elfogadása

Először a napirend elfogadására tennék javaslatot. Az elektronikusan kiküldött napirendet javaslom elfogadásra, hét napirendi pontot. Az 1. és a 2. a bizottság ügyrendjének és a közös nyilatkozatunknak a megvitatása és lehetőség szerinti elfogadása, a 3. napirendi pontunk a közbeszerzésekről szóló 2003. évi törvény módosítása, a 4. és az 5. napirendi pont egymással összefügg, a 4. a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/360., az 5. a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat, T/363., a 6. napirendi pontunk a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi törvény módosításáról szóló T/329. számú javaslat, és a 7. az egyebek. Aki egyetért a javaslattal, kérem tisztelettel, akkor jelezze! Szavazást kérek. (Szavazás.) Volt-e olyan, aki nem értett egyet? (Senki sem jelentkezik.) Volt-e olyan, aki tartózkodott? (Senki sem jelentkezik.) Ilyen sem volt. A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet. A pontos számot majd bediktáljuk, hogy ez hányat jelentett.

A bizottság ügyrendjének megvitatása és elfogadása

Megkezdenénk akkor az 1. napirendi pont tárgyalását, ez a bizottság ügyrendjének megvitatása és elfogadása. Második körben tárgyaljuk az ügyrendünket. Két héttel ezelőtt az ügyrendet egy előkészítést követően a képviselő hölgyeknek és uraknak kiküldtük, abban történtek egyeztetések. Én úgy látom, hogy nincs akadálya annak, hogy a mai napon ezt elfogadjuk. Ha van még érdemi javaslat – írásban nem érkezett módosító javaslat -, ha van a helyszínen érdemi, még az ügyrendre vonatkozó javaslat, akkor azt kérem tisztelettel, a képviselő kollegák közöljék. (Nincs jelentkező. – Zsigó Róbert: Nagyon jónak tartjuk az ügyrendet.) Megtisztelsz, úr, közösen nyilatkoztuk. Úgy látom, hogy akkor az ügyrenddel kapcsolatban nincs érdemi probléma.

Határozathozatal

A múltkori megbeszélések alapján egy kis korrigálást végeztünk, a záró rendelkezésekben a múltkori javaslatoknak megfelelően a döntéseinket belefoglaltuk, úgyhogy én azt kérem, hogy aki elfogadja a bizottság ügyrendjét, kérem szépen, most szavazzon. Aki egyetért, kérem, szavazza meg! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Volt-e olyan, aki nem értett vele egyet? (Senki sem jelentkezik.) Volt-e olyan, aki tartózkodott? (Senki sem jelentkezik.) Ilyen sem volt. (Dr. Papháziné dr. Herczeg Ildikó: Tizennégy igen.) Köszönöm szépen. Tizennégy igennel elfogadtuk az ügyrendünket.

A bizottság tagjai közös nyilatkozatának megvitatása és elfogadása

A 2. napirendi pontunkat szeretném megnyitni. Vélelmezésem szerint ez sem lesz sokkal hosszabb, hiszen második körben tárgyaljuk a fogyasztóvédelmi bizottság tagjainak közös nyilatkozatát. A nyilatkozathoz ugyancsak érdemben lehetett szövegszerű javaslatot tenni, ilyen nem érkezett. Ha most van helyben, akkor azt kérem… (Zsigó Róbert: Technikai probléma miatt nem érkezett. – Örvendi László József jelentkezik. – Az dr. Papháziné dr. Herczeg Ildikóval, a bizottság tanácsadójával egyeztet.) Először megadom a szót a képviselő úrnak, aztán én is tennék még hozzá egy megjegyzést. Parancsoljon, képviselő úr!

Örvendi László József (Fidesz) ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én úgy gondolom, hogy a fogyasztóvédelmi bizottság egy nagyon fontos feladatokat a jövőben végrehajtó bizottság lesz, és ezért úgy gondolom, hogy kezdjünk tiszta lappal, kezdjünk új munkával, és én nem gondolom, hogy hivatkozzunk vissza az elmúlt időszakra, az elmúlt ciklusra. Ezért azt javaslom, hogy a fogyasztóvédelmi bizottság nyilatkozatának utolsó bekezdését rövidítsük le, és azt a részt, amely azt mondja: “A megelőző parlamenti ciklusban működő fogyasztóvédelmi eseti bizottság tagjainak 2007. március 27-ei közös nyilatkozatával egyetértve megerősítjük, hogy…”, ezt a részt hagyjuk el, és csak az legyen benne: “A fogyasztóvédelmet nem tekintjük pártpolitikai viták terepének, és munkánk során arra törekszünk, hogy minden jobbító szándékú kezdeményezésnek fórumot biztosítsunk.” Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Először a javaslatokat meghallgatjuk, azt követően vitát nyitok róla, és a végén döntünk. Előterjesztőként majd a javaslatok kapcsán szeretnék nyilatkozni, hogy milyen álláspontot foglalnék el, és ennek kapcsán kérem a képviselő urakat, a döntésben ezt vegyék figyelembe. A múltkori bizottsági ülésen Z. Kárpát Dániel képviselő úr a Jobbik képviseletében felvetette, hogy a nyilatkozatban szerepeljen a magyar fogyasztók védelme, valamint kerüljön be a társadalmi szolidaritás, a polgártársaink védelmére történő utalás. Én itt azt a kompromisszumos javaslatot szeretném tenni, hogy az, hogy a társadalmi szolidaritás és a polgártársaink védelme benne legyen, ezt szövegszerűen be tudom fogadni. A magyar fogyasztók védelmére csak az a megjegyzésem van, és ezért kérném a megértést, hogy az európai uniós jogharmonizáció, az európai uniós jogalkotás értelmében Magyarországon minden európai uniós polgárnak ugyanolyan fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogai vannak. Tehát ilyen értelemben nem lehet azt mondani, hogy csak a magyar állampolgársággal rendelkező fogyasztókat védjük, hiszen, ha, mondjuk, bármelyik tagállamból ide érkezik egy fogyasztó, ugyanúgy akár egy szolgáltatás igénybevételénél, vagy akár máshol ugyanazok a jogok illetik meg. Én javasolnám, hogy ezt ilyen értelemben ne szűkítsük le, pláne, hogy ez az EU szellemiségével ilyen értelemben szembe is megy. Tehát azt a részt, ami a társadalmi szolidaritásra vonatkozik, be tudom fogadni, azt, ami leszűkíti, hogy csak a magyar fogyasztók érdekeit védjük, kérem, hogy fogadja el a bizottság, hogy ne szűkítsük le ezt a gondolkodást. Akkor reagálnék Örvendi képviselő úr javaslatára is: nem látom olyannak, amit ne tudnék befogadni. Hozzáteszem, hogy a hivatkozás ebben az esetben azt a kontinuitást jelezte, hogy egy előzetesen működő eseti bizottságon belül már ilyen nyilatkozat érdemben politikai támogatásra, konszenzusra, frakciók közötti megállapodásra tudott jutni, de ha van arra szándék, hogy ez kimaradjon, nekem ezzel nincs problémám, tehát be tudom fogadni a javaslatot. Van-e más szövegszerű javaslat még? Ha nincs, akkor azt szeretném kérni, hogy itt most zárjuk le a nyilatkozat szövegezését, és lehetőség szerint döntsünk a nyilatkozat elfogadásáról. Azt követően a bizottság honlapjára kitesszük, és a nyilvánosság számára elérhetővé tesszük, hogy a bizottság egy ilyen közös nyilatkozatban rögzítette a felfogását, a szellemiségét a bizottsági munkának.

Határozathozatal

Aki egyetért a nyilatkozattal, kérem, most szavazza meg, a módosításokat figyelembe véve! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Volt-e olyan, aki tartózkodott? (Senki sem jelentkezik.) Volt-e olyan, aki tartózkodott? (Senki sem jelentkezik.) Olyan sem. Akkor 14 igen szavazattal a bizottság ezt elfogadta, és az ehhez kapcsolódó teendőket elvégezzük. Köszönöm szépen a kollegáknak, hogy lehetővé teszik, hogy ilyen flottul haladjunk. Hozzáteszem, hogy ennek az előkészítő munka is a megalapozója, mivel a bizottság vezetése igyekszik együttműködve segíteni ezt a folyamatot. Akkor az érdemi napirendi pontok, törvénytervezetek, javaslatok tárgyalását kezdenénk meg. Kérdezem, hogy a közbeszerzésről szóló törvény tárgyalását el tudjuk-e kezdeni, van-e a kormányzati oldalon előterjesztő. Bocsánat, az előterjesztést jegyző képviselő urak közül van-e itt valaki? (Senki sem jelentkezik. – Zsigó Róbert: Jeleztük nekik.) Jelen pillanatban nincs. Van-e a kormány részéről kollega, aki a kormányzati álláspontot tudja képviselni? (Nincs jelzés.) Ilyen sincs. Mi a teendőnk ilyenkor? (Az dr. Papháziné dr. Herczeg Ildikóval, a bizottság tanácsadójával egyeztet.) Akkor most abban a helyzetben vagyunk, hogy egy kicsit rendhagyó módon, de házszabályszerűen el tudunk járni, viszont erről fogok kérni egy szavazást, hogy jelen esetben a bizottság napirendjére felvette… Teszek még előtte egy kísérletet. Kérdezem, hogy a 4. és az 5. napirendi pontunkhoz, a média- és a hírközlés-szabályozó törvény módosításához kapcsolódóan van-e a teremben azt jegyző előterjesztő. Én sem Cser-Palkovics, sem Rogán képviselő urakat nem vélem felfedezni a teremben. Mert az lett volna a javaslatom, hogy cseréljük meg, és akkor vegyük előre ennek a tárgyalását, de ha jól látom, akkor itt sem vagyunk abban a helyzetben, hogy tudnánk tárgyalni. Ezért azt javaslom, hogy az eredeti napirend szerint a bizottság döntsön arról, hogy előterjesztő hiányában kívánja-e megtárgyalni a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását. A kérdést úgy fogom feltenni, hogy megtárgyalja-e a bizottság. Házszabály szerint lehetséges, hogy előterjesztő hiányában is megtárgyaljuk a javaslatot. Hozzáteszem, egy picit nehezebb lesz, mert a vitát fogjuk tudni csak magunk között lefolytatni, azt követően pedig állást foglalni, de ezt mindenképpen jegyzőkönyvben akkor rögzítettem. Tehát a kérdésem úgy szól, hogy miután jelen állapotban a közbeszerzésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatnál sem Kósa Lajos, sem L. Simon László képviselő urak, akik jegyzik ezt az előterjesztést, nincsenek előterjesztőként a bizottsági teremben, ugyanakkor az a visszajelzés, hogy a kormányt sem képviseli senki, ennek figyelembe vételével kívánja-e a bizottság az előterjesztést megtárgyalni. Aki úgy ítéli meg, hogy tárgyaljuk meg, az kérem szépen, most szavazzon! Kérem, aki úgy ítéli meg, hogy megtárgyaljuk! (Szavazás.) Tizenegy. Aki úgy ítéli meg, hogy ne tárgyaljuk meg, kérem, az szavazzon! (Szavazás.) Egy. És aki úgy ítéli meg, hogy tartózkodik! (Szavazás.) Három. Tehát 3 tartózkodással, 1 nemmel és 11 igennel megtárgyaljuk a javaslatot.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/319. szám) (Kósa Lajos és L. Simon László (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)

Én megnyitom akkor a vitát. Előterjesztő hiányában először a kormányoldal képviselőinek adnám meg a lehetőséget, hogy akár kérdéssel, észrevétellel reagáljanak az előterjesztésre, és valamilyen módon adjon impulzust. (Jelzésre.) Alelnök úr, parancsoljon!

Kérdések, hozzászólások

Zsigó Róbert (Fidesz) ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nem átvéve az előterjesztők szerepét, a közbeszerzésről szóló törvénymódosítás gyors beterjesztésének indokait mindannyian olvashatták az előterjesztés indoklásában, hiszen az április 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvény változása olyan tekintetben, amely a műsorokat, a fesztiválokat érinti, hátrányosabb helyzetbe került. Nagyon nehézkes ilyen tekintetben a közbeszerzési eljárásokat megindítani, és eredményesen egyébként szűk idő alatt megtenni. Éppen ezért a törvény azt javasolja, hosszas indokolás után, amelyet a képviselőtársaim elolvashattak, hogy álljon vissza nagyjából az a szabályozás, amely a 2009. április 1-jei változások előtt volt. Nem akarom felolvasni, mert minden képviselő hölgy és úr megkapta az előterjesztést időben. A gyakorlati problémákat is felsorolja az előterjesztés indokolása, akár a szállodai, éttermi szolgáltatásokat tekintve is, amelyek miatt az előterjesztők ezt a módosítást beterjesztették a Ház elé. Tisztelettel kérem önöket, hogy a kormánypárti képviselőkhöz hasonlósan támogassák ezt az előterjesztést.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a megjegyzést. (Zsigó Róbert elhagyja az üléstermet.) Az ellenzéki oldalon ülő képviselőtársaimat kérdem, hogy kíván-e megjegyzéssel, kérdéssel élni bármelyikük. (Nincs jelzés.) Ilyet nem látok. Akkor énként csak egy megjegyzést szeretnék tenni, ezzel kihasználva az ellenzéki oldal képviseletében a megszólalási lehetőségünket, hogy nem teljesen látjuk azt, hogy mi az oka annak, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alól újra ki lesz véve ez a két tétel. Volt oka annak korábban, hogy ez oda bekerült. Az a vélelmezésünk és az az aggályunk, hogy ez megint utat nyithat, hogy nem precízen szabályozottan, akár – hogy is fogalmazzak – jogilag nem teljesen egyértelmű és tiszta helyzetben történik a kiválasztás. Ezért mi mindenképpen azt látjuk, hogy kellene finomításokat végezni még a javaslaton. Ennek figyelembevételével tudjuk majd a véleményünket és az egyetértésünket akár biztosítani is az előterjesztéshez. Megkérdezem a kormányzati oldalon ülőket, hogy van-e még valakinek észrevétele, megjegyzése. (Nincs jelzés.) Ez egy villámsebes tárgyalás volt.

Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról

Akkor az általános vitára való alkalmasságáról fogunk dönteni ennek a javaslatnak. Aki általános vitára alkalmasnak találja a javaslatot, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Ha most kiment az úr, akkor tíz. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak! (Senki sem jelentkezik.) Aki tartózkodott! (Szavazás.) Négy tartózkodással, tíz igennel a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a jogszabályt. Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni, hogy a többséget képviselő kormánypárti oldal kíván-e előadót állítani a bizottság nevében a többségi álláspont képviseletére. (Szabó Zsolt: Igen, szeretnénk.) Szabó Zsolt úr fogja a többségi álláspontot képviselni. A kisebbségi álláspont képviseletében meg, meglátjuk még, elviekben igen, gyakorlatban a képviselő hölggyel és urakkal megbeszélem, hogy kívánjuk-e a tartózkodó álláspontot indokolni. Lépünk tovább, illetve nem lépünk tovább, merthogy nincs még mindig előterjesztőnk. Reménykedve nézek körbe, de nem látom Rogán urat továbbra sem, hogy a földgázellátásról szóló törvény esetében a tárgyalási feltételek ilyen szempontból adottak-e. Akkor viszont azt javaslom… (Szabó Zsolt: Elnök úr, ha szabadna javasolnom, hogy öt perc szünetet, ha elrendelne.) Ezt akartam javasolni, köszönöm, úr, hogy 9 óráig szünetet rendelek el a bizottságban, és megvárjuk, hogy ez alatt az időszak alatt az előterjesztők megérkeznek-e a bizottsági ülésre. Valószínűleg csak szervezési gond lehet ebben az ügyben.

(Szünet 8 óra 53 perctől 9.00 óráig.)

(Dr. Cser-Palkovics András megérkezik a bizottság ülésére.)

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: A jegyzőkönyv kedvéért jelzem, hogy az ötperces szünet leteltét követően örömmel köszöntöm a bizottsági ülésen dr. Cser-Palkovics András képviselő urat, aki a 4. és az 5. napirendi pontunk előterjesztője. Egyben javasolnám a bizottság számára, miután a két téma egymással összefügg, és mind a kettőnek ugyanaz az előterjesztője, hogy itt a bizottsági ülés keretében együttesen tárgyaljuk meg a két napirendi pontot. Vélelmeztem, hogy a parlamentben is valószínűsíthető, hogy együttes tárgyalása lesz a két előterjesztésnek. Aki egyetért azzal, hogy a 4-es és 5-ös napirendi pontot együttesen tárgyalja meg a bizottság, kérem szépen, most szavazatával erősítse meg! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Volt-e olyan, aki nem értett vele egyet? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet nem látok. Volt-e olyan, aki tartózkodott? (Senki sem jelentkezik.) Ilyet sem látok, tehát 11 támogató szavazattal együttes előterjesztésként fogjuk megtárgyalni.

A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/360. szám) (Dr. Cser-Palkovics András és Rogán Antal (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat (T/363. szám) (Dr. Cser-Palkovics András és Rogán Antal (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)

Először az előterjesztőt fogjuk meghallgatni, ha addig érkezik kormányzati szereplő, akkor a kormányzati álláspontot, ha nem, akkor megnyitjuk az előterjesztés kapcsán a vitát, és a végén az előterjesztőnek adok lehetőséget a reagálásra, azt követően pedig az általános vitára való alkalmasságról fog a bizottság dönteni. Képviselő úr, úgy kérem, hogy mind a két napirendi pont keretében az előterjesztést legyen szíves megtenni. Tessék, öné a szó!

Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) előterjesztése

Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót, úr. Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek, egy másik bizottsági ülésről rohantam, majd rohanok is tovább, hiszen a bizottságok általában ezeket az előterjesztéseket a mai napon fogják tárgyalni. Itt két szorosan összefüggő javaslatról van szó, és ezért köszönöm az úrnak és a bizottságnak az együttes tárgyalást, hiszen célszerű az én álláspontom szerint ezt majd a parlamenti munka során is így megtenni. Nagyon röviden csak néhány szót szólnék, és természetesen, ha van kérdés, akkor a végén igyekszem azokra válaszolni, illetve az álláspontokra, véleményekre. Ennek a jogalkotási folyamatnak van előzménye még az előző ciklusból, hiszen több éven keresztül zajlottak öt-, illetve négypárti egyeztetések, tárgyalások a médiaszabályozás tekintetében. Ennek egyik eleme volt a digitális átállásról szóló törvény, majd azzal szinte párhuzamosan egy országgyűlési határozati javaslat elfogadása, amely egy új médiaszabályozásról, egy új médiatörvényről szólt, illetve annak az elfogadását tette szükségessé. Sajnos ez az előző ciklusban nem történt meg. Ez a mostani benyújtott szabályozási csomag is csak arra tesz kísérletet, hogy egyrészt egy most felmerülő problématömeget próbáljon megoldani, átmeneti jelleggel is ennek egy részét, másrészt pedig elkezdjen egy olyan kerettörvényt a tartalomszabályozásról, ami szükséges ahhoz, hogy majdan a médiatörvény megszülethessen. Ennek keretében került sor ennek a bizottságnak a hatáskörébe is tartozó két előterjesztésre is, amelyek egyike gyakorlatilag egy új sajtótörvény, pontosabban annak bizonyos elemeinek szabályozása lenne, figyelemmel az elmúlt évek tapasztalataira, illetve arra, hogy az 1996-tól érvényben lévő, illetve hatályos médiatörvény már bizonyos kérdéseket értelemszerűen nem tud azokból rendezni, amik ezen a területen felmerültek. Gondoljunk csak a technológiában bekövetkező változásokra, és ezáltal az eszközökben megjelent változások tekintetében is. Ez a mostani szabályozás nem tűzi ki célul azt, hogy minden ebben a kérdéskörben, témakörben felmerülő problémát kezeljen. Nem is ez a feladata. A feladata az, hogy azokat a problémákat kezelje, amik ma már itt vannak, hiszen a Magyar Televíziónak nincse, az ORTT-nek nincse, és tudjuk, hogy egyéb más intézményeknél is ez a probléma hamarosan előáll, de ugyanígy a terület más-más részein is vannak olyan problémák, amiket mi próbáltunk kezelni. Erről szól a hatóság és testületből kialakuló új hatóság kérdése, és azok az alapok, közalapítványok, amelyek szintén most átalakulással vagy újonnan jönnének létre ezen a területen. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna összefoglalóan. Természetesen, ha van észrevétel, kérdés, akkor arra igyekszem majd válaszolni.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő úrnak előterjesztőként a rendkívül rövid felvezetést. Nyilvánvaló, a két törvényjavaslat számtalan szakmai észrevétel megfogalmazását teszi lehetővé. Erre most sort is kerítenénk. Akinek kérdése, véleménye van az előterjesztéssel kapcsolatban, kérem, tegye meg! Jelen esetben én úgy vélelmezem, hogy nincs kormányzati képviselő, a kormányt képviselő, előterjesztőt támogató személy a bizottságban, tehát ilyen értelemben, ha az előterjesztőnek van arra vélelmezése, hogy vajon a kormány milyen álláspontot képviselhet az előterjesztéssel kapcsolatban, az segítene a mi munkánkban, de semmiképpen sem akadályozhatja meg, hogy legyen egy érdemi vita.

Kérdések, hozzászólások

Szeretném megkérdezni akkor először az ellenzéki oldalon ülő képviselőtársaimat, hogy van-e kérdés, vélemény, megjegyzés az előterjesztéssel kapcsolatban. Ertsey Katalin képviselő asszony. Utána kormánypárti képviselőnek fogom megadni a szót.

Ertsey Katalin (LMP) ERTSEY KATALIN (LMP): Egy megjegyzés és egy kérdés. A megjegyzés igazán a médiatörvényre szól. Nyilván itt az általános vita szakaszában is egy ilyen gyors menetben csak annyit jegyeznék meg, hogy a társadalmi kurátorok hiányára felhívnám a figyelmet. Erre nem látunk igazán indoklást. Az, hogy a közszolgáltató intézményeket erős kormánybefolyás alá helyezi ez a törvényjavaslat, mostanában már nem is annyira meglepő. Igazán tovább tanulmányozzuk ezt a javaslatot, és alapvetően az összevonással nagyon komoly gondunk nincs, ha nem látnánk egy olyan fajta törekvést, hogy ez egyet jelentene a kormányzati befolyás erősítésével. A másik, a sajtószabadságról szóló javaslatban azt viszont határozottan kérnénk, hogy a burkolt reklám fogalmára térjenek ki. (Rogán Antal megérkezik a bizottság ülésére.) Ez a fogyasztóvédelmi bizottságot annyiban érinti, hogy a burkolt reklámra való hivatkozásból gyakorlatilag folyamatos és nagyon súlyos problémák voltak. Cégek úgynevezett társadalmi felelősségvállalási programjait vagy megnyilvánulásait burkolt reklámra való hivatkozással nem közölték a médiumok, amiben természetesen volt egy ORTT-állásfoglalás, ami elég pontosan fogalmazott, de ez egyszerűen a gyakorlatba nem ment át. A médiában gyakorlatilag ezt a nem meghatározott fogalmat használták arra, hogy minden jó szándékú kezdeményezésről biztosítsák a híradást, a cégek meg próbálták kijátszani, tehát egy folyamatos macska-egér harc folyt, ami, azt gondolom, hogy nem hasznos az ügyfeleknek, az érintetteknek, maguknak a cégeknek sem. Tehát, ha valamihez hozzányúlunk, és abban a burkolt reklám fogalma szerepel, ami, ugye, a médiatörvényben nincs rendesen szabályozva, akkor azt kérjük, hogy kifejezetten fogyasztóvédelmi szempontból is rendezzék, hogy lássuk, hogy ezen mit értünk most már. Köszönöm.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő asszonynak a megszólalást. A jegyzőkönyv kedvéért jegyzem meg, hogy örömmel köszöntöm Rogán Antal képviselő urat mint előterjesztőt a bizottsági ülésen. Ezen napirendi pontok és a következő napirendi pont tárgyalásában is előterjesztőként kérem, hogy segítse a bizottság munkáját. A kormánypárti oldalon megszólalásra van-e igény? Szeretném megkérdezni, hogy kíván-e valaki szólni. (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. Akkor visszanézek az ellenzéki oldalra, és az ellenzéki képviselőként szeretne néhány megjegyzést hozzáfűzni. Az első megjegyzésem arra vonatkozik, akceptálva azt, hogy ez egy komoly szakmai munkával előkészített képviselői előterjesztés, mégis meg kell hogy jegyezzem, hogy ügyes, merthogy ezzel, ha nem kormányzati előterjesztés, minden olyan egyeztetési kötelezettséget, amit a kormánynak ilyen esetben meg kellett volna tennie, ezt ki lehetett védeni. A második megjegyzésem az, hogy korábban is – ezt önök is talán tapasztalták – ezen ügyekben mi konszenzusra törekedtünk, tehát a parlamenti pártokkal, parlamenti frakciókkal folyamatos egyeztetéseket folytattunk, és lehetőség szerint olyan megállapodásokat igyekeztünk kialakítani előterjesztőként, amikor minden frakció érdemben hozzá tud szólni. A harmadik megjegyzésem, hogy mind a két előterjesztés kapcsán az a félelem, vagy az a vélelmezés történhet meg, hogy van mód az ott kialakult ellenőrzési, képviseleti struktúrákon keresztül arra, hogy a kormányzati oldal politikai felügyeletet lásson el ezen a területen. Semmiképpen sem gondolnánk, hogy ez helyes volna, még akkor is, ha nyilvánvaló, a parlamenti mandátumok, arányok leképezése ilyen esetben is megtörténik. (Simonka György megérkezik a bizottság ülésére.) Ami kérdésként vetődhet fel, és szeretném ezt én is – ahogy a képviselő asszony tette a sajtószabadságról szóló törvény-előterjesztésnél – megtenni, hogy az előterjesztés a közszolgálati tartalomszolgáltatást kötelezőnek tekinti, de nem tér ki a kereskedelmi tévék esetében arra, hogy mekkora időtartamra kell ezt végezniük. Hogy gondolják ennek a kérdését? A következő kérdésem pedig: ugyancsak nem tér ki az előterjesztés a magánélet és más személyhez fűződő jogok megsértésének szankciójára. Hogyan kívánják a szankciót érvényesíteni az előterjesztők? Azt hiszem, hogy ebben a körben ennyi. Ha még van esetleg reagálásra lehetőség, akkor ezt megtennénk. Ismételten megkérdezem, hogy a kormányzati oldalon van-e. (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor én úgy látom, hogy az előterjesztőknek a reagálásra megadom a szót. Parancsoljanak, képviselő urak!

Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) reflexiói

Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm a szót, úr. Az első kérdésére válaszolva: nincs tudomásom a kormány álláspontjáról. Én bízom benne, hogy amikor ez kialakításra kerül, akkor ez támogató lesz az előterjesztések mellett. Ami a képviselő asszony által felvetett problematikákat érinti, a társadalmi kurátorok kérdésében a közszolgálati testület állna fel, mint egy új terület, egy 12 főt rögzítő testület, amely törvényben meghatározott jelölő szervezetek delegáltjaiból áll, de abból a tapasztalatból indul ki, hogy valljuk be, hogy az elmúlt időszakban az a fajta kontroll, amire a képviselő asszony utalt, néha működött, néha kevésbé, viszont működési problémák mindenképpen előálltak. Például a Magyar Televíziónak most már egész hosszú ideje nincse. Ezen az állapoton, azt gondoljuk, hogy egy olyan intézmény esetében, amely nagyon komoly közpénzekkel gazdálkodik, egészen biztos, hogy változtatni kell, és nem helyes. Mi úgy látjuk, hogy ez a testület olyan szervezetek delegáltjaiból fog létrejönni, amelyek valóban egy nagy legitimitással rendelkező társadalmi szervezetekként, szakmai szervezetekként tudnak egyfajta társadalmi kontrollt gyakorolni eme terület fölött. Ami a burkoltra reklámra vonatkozik: magam a felvetéssel és a példával is teljes mértékben egyetértek, és itt hívnám fel a figyelmet a tartalomszabályozásnak annak a kerettörvény részére, ami szintén benyújtásra került, és kérem, hogy amennyiben itt egy konkrét javaslat van, akkor az megfogalmazással kerüljön benyújtásra. Illetve jelezném, hogy ennek egy része természetesen a tartalomszabályozás kérdésében rögzíthető, és igazán az új médiatörvény vonatkozásában fogalmazható meg, illetve ott foglalható be. Mindenképpen azért fontos kérdés, mert azok a korábbi egyeztetések, amelyek ezen a területek folytak, ezekben a kérdésekben egyébként komoly konszenzust mutattak. Én nem éreztem akkor, és most az itteni hozzászólásokból sem, hogy ezekben komoly véleményeltérések lennének. Ezért kérném azt, hogy amennyiben van konkrét javaslat, akkor akár most, akár pedig később, magának a médiatörvénynek a megalkotásához várnánk szövegszerű javaslatokat. Itt csatlakoznék ahhoz a kérdéskörhöz is, amit az úr jelzett. Én az elején, és most is szeretném aláhúzni, hogy a kerettörvény tekintetében várjuk a javaslatokat. Mi próbáltuk azokat a javaslatokat már beépítve kezelni, amelyekben korábban úgy éreztük, hogy egyébként komoly konszenzus alakult ki a különböző frakciók között is, valamint a szakmai szervezetek között is. Amennyiben vannak egyéb javaslatok, azokat is várjuk. Meg fogjuk fontolni, és ott természetesen az elfogadás időbeli kérdéseiről is, azt gondolom, lehet beszélgetni, mint ahogy az egésznek alapvetően az lenne a lényege a kerettörvény tekintetében a tartalomszabályozásnál, hogy egy olyan alapot képezzen, amely alap alkalmas lehet egy új médiatörvény megalkotására a következő esztendőben. Azt gondoljuk ugyanis, hogy erre mindenképpen szükség van. Mind a válaszadás joga tekintetében, mind pedig ezzel párhuzamosan kezelendő, hogy az oknyomozó újságírást erősítő, vagy bizonyos védettséget, védelmet biztosítani kívánó szabályozással kapcsolatban is szeretném megjegyezni, hogy ha itt vannak olyan javaslatok, amelyek érdemesek megfontolásra, akkor kérjük ezeknek is a megfontolását és benyújtását. Itt elsősorban természetesen alapvetően a bírói út az, amelyik megfelelő védelmet tud garantálni és jelenteni, hiszen ez jelenti azt a függetlenséget, ami mind a két jogintézményben a megfelelő védelmet biztosítani tudja. Tudjuk, hogy nagyon sok tekintetben határterületről van szó, nehéz elválasztási problémákkal, de meggyőződésünk szerint ez egyébként megoldható. Még egyszer szeretném kifejezni azt a kérésemet, hogy amennyiben vannak olyan szakmai javaslatok, elsősorban a tartalomszabályozás tekintetében, amelyek már a kerettörvényben is érdemesek felvetésre, akkor kérjük ezeknek a konkrét megfogalmazását. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztőnek a választ és a reagálást. Nem bolygatom tovább a vitát, mert látom, hogy itt nagy ingerencia nincs, hogy a napirendi pont kapcsán komoly vitát folytassunk le.

Döntés a T/360. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról

Ezért inkább kérem, hogy az általános vitára alkalmasságban – és külön-külön fogunk dönteni a két előterjesztésről, bár itt most együtt tárgyaltuk -, aki a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, T/360., általános vitára való alkalmasságát támogatja, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Tizenegy igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Három nem. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Egy tartózkodással a törvényt általános vitára alkalmasnak találta a bizottság. Kérdezem a bizottság részéről, hogy a többségi álláspontot képviselő frakciók részéről van-e előadó. (Zsigó Róbert: Spaller Endre képviselő úr, mivel, azt hiszem, hogy együttes általános vita lesz, mind a kettőnél.) Mind a kettőnél. Úgy jegyezzük, hogy mind a két napirendi pontnál Spaller Endre képviselő úr lesz a többségi álláspont képviselője. Kérdezném, hogy kisebbségi elmondására vállalkozik-e a képviselők közül valaki. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor az magára vállalja ezt a hihetetlen nagy feladatot, úgyhogy a kisebbségi álláspont képviseletében pedig jómagam fogom mind a kettőnél megtenni.

Döntés a T/363. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról

Most döntünk a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatról is, T/363. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Tizenegy igen. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak! (Szavazás.) Három nem. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Egy tartózkodással a bizottság ezt is általános vitára alkalmasnak találta. Az előbb rögzítettük az előadókat. A képviselő úrnak az előterjesztői vállalását köszönöm.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/329. szám) (Rogán Antal (Fidesz) képviselő önálló indítványa) (Általános vita)

A földgázellátásról szóló törvény tárgyalásában Rogán képviselő úr előterjesztésével megkezdjük a törvény tárgyalását, Cser-Palkovics képviselő úrnak pedig köszönöm szépen a közreműködést a bizottsági ülésen.

Rogán Antal (Fidesz) előterjesztése

Rogán Antal (Fidesz) ROGÁN ANTAL (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid leszek, mert, ha megengedik, nekem is 10 órakor már a gazdasági bizottságeként ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását kell mások mellett bonyolítanom. Én azt gondolom, hogy a miniszterelnök úr által meghirdetett 29 pontban szereplő moratórium önmagában indokolttá tette ennek a jogszabálynak a beadását, amellett természetesen vannak más szempontok is. Hiszen gondoljunk bele abba, hogy például pont a hónapforduló a gázáremelések szempontjából is egy olyan időpont, amely, ha nem történik meg kellő gyorsasággal a törvénykezés, akkor ez a moratórium lényegében nem nagyon lett volna, legalábbis a meghirdetése nem nagyon lett volna értelmes, így a gyorsaság ebből a szempontból indokolt. Azt szeretném külön hozzátenni, hogy természetesen az is indokolja, ha megnézzük az elmúlt másfél-két esztendő folyamatait Magyarországon, akkor azt láthatjuk, hogy az a liberalizáció, amely elindult a piacon, sokféle értelemben, én azt gondolom, nem érte el a célját. Elsősorban abban nem érte el a célját, hogy nem bizonyult kellően árszabályozónak, tehát nem tudta visszafogni az árak növekedését. Ha a 2009-es esztendő és a 2008-as esztendő tendenciáit megnézzük, akkor egyvalamiben egyértelműen kiemelkedőek voltak Magyarországon a villamosenergia-árak, illetve a gázárak, abban a tekintetben, hogy a vásárlóerő-paritáson számolva európai rekordot sikerült dönteni az áremelkedésben. Én azt gondolom, hogy ez már önmagában indokolttá teszi azt, hogy újragondoljuk, hogy az a mechanizmus, amely ma meghatározza az árakat, önmagában működőképes-e vagy sem. Az a törvényjavaslat, amelyet mi most leteszünk az asztalra, illetve én leteszek az asztalra, elsősorban azt a célt szolgálja, hogy megállítsa az árak növekedést, és egy erős eszközt adjon a kormány kezébe arra az időszakra, amíg a szolgáltatókkal kölcsönös tárgyalásban ki tudja alakítani az árak szabályozásának új rendszerét. Én azt gondolom, hogy erre viszonylag rövid időn belül egyébként lehetőség van, ezek a tárgyalások lényegében – gondolom, majd az államtitkár úr meg is tudja erősíteni -, az én tudomásom szerint gyakorlatilag már az előző héten elindultak. És ennek a törvényjavaslatnak semmiképpen nem az a célja, hogy gáz- és energiaszolgáltatók ellenes törvény legyen, hanem az a célja, hogy a feleket kölcsönösen tárgyalóasztalhoz kényszerítse, és ebben az időszakban viszont megállítsa az árak növekedését. Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból a törvényjavaslat a célkitűzésnek megfelel. Egyvalamire szeretnék kitérni, mert ezt a sajtóérdeklődésekből is láttam, meg ellenzéki képviselők megnyilatkozásaiból is, hogy ez ebből a szempontból egy kényes pontnak számít. A megítélésünk szerint ez a szabályozás egyébként EU-konform, tehát megfelel az EU szűken vett jogszabályi előírásainak, ennek megfelelően, én azt gondolom, hogy semmilyen problémát nem fog jelenteni majd a Brüsszelben történő képviselete. Még egy valamit szintén szeretnék megemlíteni. Én azt gondolom, az Energia Hivatal szerepkörét is sokféle értelemben erősen hagyja, az más kérdés, hogy az Energia Hivatal kezéből gyakorlatilag a jóváhagyás vagy a döntés intézményét teszi át a miniszter kezébe. Önmagában, hogy ez hol van, én azt gondolom, az államigazgatáson belül ennek nem olyan nagyon nagy jelentősége van. Egy valamit még előre szeretnék megemlíteni: kétségkívül rohammunkában kellett elkészíteni a törvényjavaslatot, és az idők számítanak, hiszen, ha 22-éig nem kerül kihirdetésre, akkor többféle értelemben probléma lenne, éppen ezért a magunk részéről egy módosító indítványt is összeraktunk már, amely kezeli azokat a problémákat, amelyek időközben elhangzottak, például a távhő tekintetében. Ezt a bizottsági módosító indítványt a gazdasági bizottság adná be a mai, 10 órás ülését követően, és remélhetőleg a Házban már, amennyiben a Házszabálytól való eltérést ténylegesen megszavazza a Ház, akkor azzal együttesen tud majd elfogadásra kerülni. Nyilvánvaló, hogy ez a módosító indítvány egyeztetésre került nemcsak a minisztériummal, hanem a szakhatóságokkal, így az Energia Hivatallal is, és ebben a formájában fogja beadni a gazdasági bizottság a mai délelőtti ülésén. Köszönöm szépen, úr, részemről ennyi.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, a felvezetést. Megnyitom a vitát. Örömmel üdvözlöm Zarándy Tamás urat – jól mondom, ugye? -, főosztályvezető urat az NFM részéről egyszer, és az államtitkár urat, Völner Pál államtitkár urat is köszöntöm. Ez a gyors tempójú munka szépsége, hogy mire ide érünk a bizottságra, már van a szervezésben rengeteg pluszteendőnk. Akkor az államtitkár urat kérdezem, hogy mi a kormányzati álláspont.

Dr. Völner Pál államtitkár (NFM) tájékoztatója

DR. VÖLNER PÁL államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): A kormányzati oldalról az előterjesztésben foglaltakkal egyeztetés alatt volt a történet, ahogy Rogán képviselő úr is előadta, tehát támogatjuk az előterjesztést. Valóban tiszta viszonyokat fog teremteni az árszabályozás területén a korábbiakhoz képest, hiszen a folyamatban lévő egyeztetéseken is elhangzott, hogy attól függetlenül, hogy az Energia Hivatal volt korábban ennek a területnek a gazdája, valamennyi szolgáltató azért a minisztériummal is folyamatosan egyeztetéseket folytatott. Mi úgy látjuk, hogy konszenzusos megoldás fog születni, ami mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók, mind pedig a szabályozó hatóságnak az érdekeit fogja szolgálni.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr, a kormányzati véleményt.

Kérdések, hozzászólások

Képviselő urak, hölgyek, megnyitnám a vitát. Először az ellenzéki oldalt kérdezem meg, hogy van-e kérdés, észrevétel. (Jelzésre.) Képviselő asszony, aztán majd a következő körben a képviselő úr. Képviselő asszony, parancsoljon!

Ertsey Katalin (LMP) ERTSEY KATALIN (LMP): Mi végül is a helyzet sürgősségére való tekintettel támogatjuk azt, hogy a Házszabálytól eltérjünk, de azt fontos hangsúlyozni, hogy azzal tisztában kell lenni a kormányzat képviselőjének, hogy az olcsó energiaáraknak végük van. Tehát ezt a kérdést most, egy adott szituációban rendezni kell valamilyen módon, de azt gondolom, hogy hosszú távon arra el kell kezdeni kiépíteni mechanizmust, hogy hogyan nézzünk szembe azzal, hogy az energiaárak folyamatosan mennek fölfele, a piaci mechanizmusokat vagy a rászorulók támogatását, melyik módon próbáljuk a kompenzációt megteremteni. Alapvetően azt gondoljuk, hogy a valós költségekhez való közelítés lenne a megoldás, és abból a bevételből, ami pedig keletkezik, ezek révén az energiahatékonyság növelése elengedhetetlen. Tehát az, hogy jelenleg elképesztő energiapazarlással dolgozik ez az ország, nem tartható hosszú távon. Tehát most ezt ebben a formában el tudjuk fogadni, de azt kezdeményezzük, hogy valamiféle egyeztetés erről a hosszú távú megoldásról kezdődjön.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselő asszonynak. A kormányzati oldalon Boldog István képviselő úr, parancsoljon!

Boldog István (Fidesz) BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy ez az előterjesztés, illetve törvénymódosító javaslat az, amely nagyon fontos a lakosság számára. Tudomásul kell vegyük, hogy ma már olyan átláthatatlanok az energiaszámlák, amit komoly végzettséggel sem lehet látni, és bizony fontos lenne, hogy a lakosság teherbíró képességét ez a szabályozás ráadásul figyelembe vegye. Azt gondolom, az, hogy most egy hatósági árszabályozást vezetünk be ezen a téren, nagyon fontos. Megállnak a lakossági árak mindaddig, amíg nem kerül egy új árszabályozás bevezetésre, ami reményeim szerint egy olyan konszenzus lesz, hogy tényleg a lakos is fogja tudni, hogy miért fizet, mert jelenleg sajnos nem tudjuk, hogy miért fizetünk. Én azt gondolom, hogy ez minden frakció által támogatható. Mi mindenképpen szeretnénk, ha ez egy konszenzusos döntés lenne, és megvalósulna az a konszenzus is, amiről az államtitkár úr is beszélt, hogy a lakosság és az energiaszolgáltatók is egyetértenének ebben a végén, és tényleg mindenkinek jó lenne a vége. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az ellenzéki oldalon Boldvai László képviselő úrnak adom meg a szót.

Boldvai László (MSZP) BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én az előterjesztőtől kérdezném, Rogán képviselő úrtól, hogy a moratórium fenntartására határidőt tud-e mondani. A felvezetését, ha jól értettem, akkor az egy nem konkrét naptári naphoz kötött határidő, hanem úgy fogalmazott talán a képviselő úr, hogy addig, amíg meg nem állapodnak a szolgáltatókkal. Én azt gondolom, hogy ez eléggé guminak tűnő megfogalmazás. A mi részünkről sokkal tisztább viszonyt teremtene, és ezt igényeljük, támogatjuk, hogy konkrét időpont kerüljön meghatározásra a moratórium fenntartására. A másik, amit kérdeznék a képviselő úrtól, illetve a kormány képviselőjétől, hogy mi a véleménye arról, hogy abban az esetben, ha, mondjuk, ez az árszabályozás, hatósági ár a lakossági piacon megvalósul, hogy gondolja a kormány, illetve az előterjesztő azt szabályozni, hogy adott esetben maguk a szolgáltatók a netalántán itt keletkező veszteségeiket ne terheljék ki a vállalkozói szférára, tehát ne ott próbálják majd megkeresni az ő számításaik szerinti veszteségeiket. Erről mi az elképzelésük?

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Újra a kormánypárti oldalon ülő képviselő kollegáknak adom meg a lehetőséget. Szabó Zsolt úr. Parancsoljon, úr.

Szabó Zsolt (Fidesz) SZABÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, úr. Szeretném fölhívni a figyelmet a jogszabályalkotással kapcsolatosan egy-két jelenleg fennálló problémára, amit meg kell oldanunk. Az egyik: az energiára is nagyon jellemző a fenntartható fejlődés, tehát előbb-utóbb olyan energiaforrásokat kell alternatív módon találnunk, ami kiváltja a jelenlegi, költségben nem hatékony energiaszolgáltatókat és energiaelőállítókat. A másik: jelen pillanatban átláthatatlan teljesen az energiaár alakulása és annak a beszerzése. Utalok például a visontai hőerőművel kapcsolatos elszámolásokra, ahol nem beszélhetünk költséghatékonyságról, csak bevétel- és nyereséghatékonyságról. Ezeket meg kell szüntetni, le kell váltani. A harmadik dolog: a legérzékenyebb fogyasztóvédelmi szempontból a lakosság részéről pont az energiakérdés. Ez teszi ki most a magyar háztartások kiadásainak nagy részét százalékosan. Mivel jelen pillanatban nem látjuk pontosan a kereskedők tiszta hasznát, a működési mechanizmusokat, a beszerzési árakat, nem látjuk, hogy a világpiacon milyen hatásokat hogyan tudunk kivédeni előre, ezért fontos, hogy ezt átvilágítsuk. Úgy, ahogy a költségvetés áttekintése pár hét alatt lezajlott, én úgy gondolom, hogy maga az energiaszektor áttekintése nem fog pár hét alatt lezajlani, ezért hosszabb időre van szükség, tehát mindenképpen fontos, hogy egy hosszabb időre tartsuk fenn ezt a hatósági árkérdést, és mindenképpen fontos, hogy tisztán lássunk. Jelen pillanatban nem látunk tisztán. Köszönöm szépen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Két-három megjegyzést magam is szeretnék tenni. Az biztos, hogy nagy bátorságra vall, amikor a politika bekapcsolódik a gazdaság, a piac által is szabályozott területekre, amikor, mondjuk, ármeghatározó szerepet vesz magára. Ez csak nagyon komoly körültekintéssel és nagyon korrekt szabályozási környezettel egyetemben tudja szerintem a kívánatos célt elérni. Ezért fontos az, amit Boldvai képviselő úr felvetett, hogy ez a moratórium mennyi ideig fog tartani. De talán még egy elemet idetennék, hogy az elmúlt időszakban, az előző kormányzati szakaszban arra törekedtünk, hogy ezen a téren a legkiszolgáltatottabbaknak, a legkiszolgáltatottabb családoknak legyen meg az a támogatás. Az energiaáraknál nyilvánvalóan ez azt jelentette, hogy valahol nagyobb költségek jelentek meg, pont annak érdekében, hogy másokat tudjunk támogatni. Van-e arra elképzelés, hogy a későbbiek során ez hogy jelenik meg, vagy ez egy olyan egyenlítősdi lesz, ahol egyébiránt a nagy fogyasztókat nagyobb kedvezmény fogja megilletni az által, hogy a moratórium során egy hatósági árszabályozás lesz? Van-e erre már valamilyen elképzelés, elgondolás a továbbiak során? Illetve van-e abban szándék, hogy ez a moratóriumi időszak ne a végtelenségig nyúljon, hanem egy jól záró határidővel lehessen, hogy ennek a vége megtörténik? Van-e más kérdés még a bizottság részéről? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor én az előterjesztőnek megadom a szót, lehetőséget adva egyébként, hogy ha a kormányzat képviselője hozzá kíván tenni valamit az elhangzottakhoz, azt tegye meg. Először az előterjesztőnek adnám meg a szót. Képviselő úr, öné a szó.

Rogán Antal (Fidesz) reflexiói

Rogán Antal (Fidesz) ROGÁN ANTAL (Fidesz), előterjesztő: Köszönöm szépen, úr. Én azt gondolom, hogy abban igaza van a képviselő asszonynak, hogy az olcsó energiaárak ideje egészében elmúlt. De ennek a törvényjavaslatnak sem az a célja, hogy az olcsó energiaárakat hozza vissza, hanem az, hogy ezeknek az indokolatlan növekedését, ha lehet, akkor fékezze, és módot adjon a kormánynak arra, hogy a szolgáltatókkal közösen egyébként áttekintse a jelenlegi árszabályozási vagy ármeghatározási mechanizmust, és valóban elérje el azt, amire itt utalunk ebben a törvényben, hogy ha lehet, a lehető legkisebb költség elvét próbálják a fogyasztókra hárítani. Ez azért nem minden esetben volt így az energiaszolgáltatóknál. Én azt gondolom, hogy ez már önmagában egy komoly előrelépés lenne. Abban igaza van, hogy előbb-utóbb, ahogy az energiaárak növekedése egy bizonyos tendenciát tart szerte a világban, elképzelhető lesz, hogy meg fog nőni az alternatív energiaforrásoknak az aránya a hazai felhasználásban is. Ez örvendetes cél lenne, de ezt nem lehet csak piaci eszközökkel kikényszeríteni. Én azt gondolom, hogy ez az elmúlt két esztendőben teljesen egyértelműen kiderült. A moratóriumot mi a magunk részéről ebben a törvényben sajátos módon gyakorlatilag úgy határozzuk meg, hogy nem moratóriumot mondunk ki effektíve, hanem a kormány, illetve a miniszter kezébe adjuk az ármeghatározás lehetőségét. Gyakorlatilag ez jelenti a moratóriumot, hiszen a törvény hatálybalépését követően nem tudnak a szolgáltatók úgy árat emelni, hogy az, mondjuk, ne a miniszteri rendelet kihirdetésének formájában történjen meg. Nyilvánvaló, hogy a miniszteri rendelet akkor kerül kihirdetésre, amikor sikerült egy kölcsönös megállapodásra jutni a szolgáltatókkal. Ahogy az államtitkár úr is jelezte, ezek a tárgyalások már folyamatosan zajlanak. Én abban reménykedem, hogy egyébként ezeknek sikerül ebben az évben a végére érni. Ez nyilvánvaló, hogy kölcsönösen múlik a szolgáltatókon is, meg egyébként a kormányzaton is. Éppen ezért mi nem is írtunk bele időpontot, és most sem áll szándékomban időpontot mondani. Én azt gondolom, hogy az időpontot majd a tárgyalások önmagukban fogják egyébként eldönteni. Arra még külön szeretnék kitérni, hogy én itt a legfontosabbnak azt érzem, hogy teljes egészében áttekintésre kerüljön az, hogy milyen szempontok alapján határozódik meg az ár. Ahogy itt az úr is említette, jó néhány olyan tényező van, ami az árakban megjelenik, ami ma, mondjuk, a háztartások számára elképzelhetetlen, hogy az egészen pontosan micsoda, de én azt vettem észre, hogy nagyon sokszor a szakemberek tekintetében is az vitatható, hogy azoknál az érvényesített költségeknél valóban az-e a legkisebb költség, amiért, mondjuk, azt a piacon be lehetett volna szerezni. Ha ezt a munkát a piacnak sikerült elvégezni, akkor én tartok tőle, hogy némi beavatkozással, tehát némi szabályozási eszközzel kell odáig eljutni, hogy valóban a szolgáltatók a háztartások irányába a lehető legkisebb költség elvét érvényesítsék. Én pedig nem félek túlzottan attól, hogy egyébként ezt majd a piaci szektor irányából próbálják érvényesíteni, egyébként ott ebből a szempontból jóval nagyobb – hogy úgy mondjam – az alkuképessége ennek az ominózus szektornak. Nem hiszem, hogy az árérvényesítési képesség olyan egyszerű, mint adott esetben a háztartások irányába, másrészt pedig, ez a most elfogadott törvény is önmagában, meg a tárgyalások is lehetőséget teremtenek arra, hogy akár azon a területen érvényesített árak kialakításának a mechanizmusát is a kormányzat és a szolgáltatók át tudják tekinteni. Ha ilyen tendencia jelentkezne, akkor a kormányzatnak vannak a kezében eszközök ahhoz, hogy egyébként lépni tudjon ezen a területen.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kívánja-e az államtitkár úr kiegészíteni? (Dr. Völner Pál bólint.) Parancsoljon!

Dr. Völner Pál államtitkár (NFM) reflexiói

DR. VÖLNER PÁL államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Az árak kérdéséhez, hogy az olcsó energiaárakat el lehet felejteni: azért külön kellene választani, mint ahogy az előterjesztésben is szerepel, az elektromos áram és a gázszolgáltatás árait. Látható, hogy az elektromos áram piacán éppen egy csökkenési folyamat van a szabadpiacon, paradox módon ez pont az alternatív energiák alkalmazását nehezíti, hiszen tudjuk, hogy ezek jóval drágább beszerzési forrásokat jelentenek. Ami a gázárak kérdését illeti, ott pedig egy nagyon összetett problémakörrel kell megküzdenünk, hiszen vannak a hosszú távú gázszállítási szerződések, illetve szintén van a szabadpiaci ár, ami feszültséget okoz, amire a képviselő úr is utalt az imént. Gyakorlatilag ma a magyar lakosság sokszor drágábban tud ilyen energiaforrásokhoz jutni, mint szerencsésebb, akár nyugati országokban levő fogyasztók. Tehát ennek a szabályozásnak az is a célja, hogy ezt a sokszínűséget próbálja valahogy összhangban hozni, hogy az tényleg a lakossági fogyasztók érdekeit szolgálja. A moratórium kérdéséhez pedig annyit, hogy a moratórium bevezetésére valóban – ahogy Rogán képviselő úr is mondta – azért volt szükség, hiszen a szolgáltatók e nélkül abszolút nem lennének érdekeltek abban, hogy bármilyen megegyezés szülessen. Szerintem mindkét fél bölcsességére lesz bízva az, hogy ez a kompromisszum minél hamarabb megszülessen, és tényleg kölcsönös érdekeket szolgáljon.

Simon Gábor (MSZP) ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztő és a kormány képviseletében lévő államtitkár úrnak a reagálást. Az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Természetesen tudjuk, hogy az úr gazdasági bizottságként majdan tárgysorozatba veszi és tárgyalja ezt a törvényt, mi most egy kicsit megelőlegeztük ezt a helyzetet.

Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról

Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Tizenegy igen. Aki nem tartja alkalmasnak általános vitára, kérem, most szavazzon! (Szavazás.) Három nem. Aki tartózkodott! (Szavazás.) Egy tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést, és ha én jól gondolom, akkor ezt ma délután már fogjuk tárgyalni. Előadót a bizottság… (Zsigó Róbert: Boldog István.) Igen, Boldog István képviselő úr lesz a többségi álláspont képviselője, a kisebbségit majd meglátjuk még. Nem kizárt, hogy majd megkérjük, hogy azt is képviselje. Köszönöm szépen, képviselő úr, úr, és köszönöm, államtitkár úr. Ennek a napirendi pontnak a tárgyalását is lezártuk.

Egyebek

Az egyebek napirendi pont. Először is beolvasnám a helyettesítéseket: Bíró Márkot Szabó Zsolt úr helyettesítette, Simonka György képviselő urat megérkezéséig Zsigó Róbert képviselő úr helyettesítette, és Tóbiás József képviselő urat pedig Boldvai László képviselő úr helyettesítette. Így vettünk részt a mai bizottsági munkában. Az egyebek napirendi pontban egy dolgot szeretnék mondani: hacsak az élet és a kormánypárti frakciók aktivitása nem szól bele, akkor június 14-én 8.30-kor ülést tartunk, fogyasztóvédelmi bizottsági ülést… (Közbeszólások: Az ma van. 21-én.) Bocsánat, 21-én. Június 21-én fél 9-kor bizottsági ülést tartunk, és ezen bizottsági ülés keretében a civil szervezetek képviselőivel egy konzultációt le fogunk folytatni. Meglátjuk, hogy addig az előterjesztések során lesz-e még olyan törvénytervezet, amit meg kell tárgyalnunk, ha igen, akkor nyilvánvalóan azt is el fogjuk végezni. Van-e bejelentenivalója a bizottság tagjainak? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor köszönöm szépen a mai bizottsági munkát. Jó munkát kívánok a plenáris ülésre is mindenkinek. Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 39 perc.)

Jegyzőkönyvvezető: Takács Aliz

Forrás »

Boldog István (Fidesz): kétperces felszólalás

Boldog István (Fidesz)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Falusi polgármesterként, aki 16 éve polgármester, megmondom őszintén, hallgatom itt a vitát, nálunk falun azt szokták mondani, hogy mindenki magából indul ki, amikor véleményt formál. Megmondom őszintén, itt néhány képviselőtársamnak elég lesújtó a véleménye saját magáról, hogy ha ő polgármester vagy képviselő lenne, akkor hogyan vinné az ügyeket, Döbrögiként viselkedne, ahogy elhallgatom, esetleg klientúrát építene ezek szerint, mert önök így gondolkodnak. Én ezt nagyon sajnálom. Azt gondolom, az önkormányzatiság azért van, hogy egy-egy település lakossága megválaszt egy önkormányzati képviselő-testületet, és azok utána képviselik a lakosság véleményét ott, amit itt kell tennünk a parlamentben is. Sajnálom, hogy önök így gondolkodnak.

Egyetlen kérdésem lenne. Nem értem, hogy ebben az alpolgármester dologban mi nem átlátható. Tehát ha egy alpolgármestert megválaszt egy testület, ha külsős is, akkor utána ez az alpolgármester ugyanúgy köteles beszámolni a testület előtt a munkájáról, mint a belsős, tehát aki képviselőként van ott. Nem tudom, hogyan nem lehet átlátni.

Számon kérhető, megnézhető a munkája. Szeretném, ha erre választ kapnék majd, mert nagyon furcsának tartom, hogy miért nem átlátható.

A másik. Én kistelepülési polgármester vagyok; azon kívül, hogy most ledöbrögiztek itt a parlamentben, amelyen fel vagyok háborodva, és kikérem magamnak az összes polgármester-kollégám nevében, azt is kikérem magamnak, hogy egyes képviselők a kistelepüléseket, úgy látom, hogy nem nagyon nézik semmibe. Én mindig a kistelepülésekért harcoltam, és azt gondolom, hogy mint kistelepülési polgármester, ez is a dolgom. És szeretném, ha megfelelő helyen kezelné a kistelepüléseket mindenki ebben a Házban. Mint ahogy én is mindenkit megfelelő helyen kezelek, és senkivel nem ütök meg olyan hangot, ami nem illik oda.

Ezt a kettőt szeretném kérni, és azt, hogy minket, akik az önkormányzatokból jöttek, és személy szerint a lakosság választott meg bennünket, nem pedig listáról jutottunk be, tartsanak annyira, hogy jó emberek vagyunk, mert a lakosság megbízott bennünk, van, akiben már több cikluson keresztül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Videó »

Forrás »

Boldog István (Fidesz): kétperces felszólalás

Boldog István (Fidesz)

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hiller miniszter úrnak szeretném mondani, hogy van még vidéki, falusi iskola. Mint egy kistelepülés polgármestere szeretném felvilágosítani, annak ellenére, hogy önök kitalálták ezt a gyönyörű törvényt és el akarták venni a pénzt, mi a falusi gondolkodásunkkal sikeresen átadtuk a református egyháznak az iskolánkat, és nem is fizettünk vissza egy fillért sem.

Azt tudom mondani önnek, hogy ön be fog vonulni a történelembe, mint a legtöbb iskolát bezáró miniszter. Megmondom őszintén, én ennek nem örülök, mert rengeteg falusi iskola bánta az ön működését, de nagyon örülök, hogy végre leköszön. Remélem, hogy az új miniszter mindent el fog követni azért, hogy minél több falusi iskolát indítsanak újra, mert mi, falvakban élők tudjuk azt, hogy mit jelent az ott lévő iskola, és tudjuk azt, hogy akkor tudunk megmaradni, ha van iskolánk. Remélem, hogy önnek soha nem kell ilyesmit megtapasztalnia.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Videó »

Forrás »